Gyülekezetek és a fő szolgálati ajándékok

Átírás

1 Gyülekezetek és a fő szolgálati ajándékok Bartók Béla Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Milyen fıösszetevıi vannak Jézus Krisztus által Eklézsiának?...2 Egy test...3 Egy Isten...3 Egyház tanításai...4 Apostolok és próféták alapköve...4 A fı szolgálati ajándékok...7 Mi célból adta az 5 fı szolgálatot?...9 Meddig kellenek ezek a szolgálatok?...9 Szolgálati ajándékok kiválasztása...10 Szolgálati ajándékok kapcsolata a gyülekezetekkel és más szolgálatokkal..10 Apostol...11 Az apostolok feladatai...12 Az apostolok ismérvei...13 Próféta...15 Evangélista...15 Pásztor...16 Tanítók...17 Helyi gyülekezetek...17 Gyülekezeti struktúrák...18 A helyi gyülekezet felépítése...18 A szentek...19 Gyülekezet vezetısége...19 Hogy válasszák a gyülekezetek vezetıit, véneit?...20 Vezetık kapcsolata egymással és a gyülekezettel...21 Elöljáró, presbiter, püspök, pásztor...23 Diakónusok...24 A gyülekezet vezetés kapcsolata szolgálati ajándékokkal Keresztény szervezetek...26 Végül...26 Logos-Hungary Keresztény Fıiskola, 2009

2 Bevezetés Krisztus az Eklézsiát azért hozta létre, hogy az általa megváltott embereket egybegyőjtse, hogy azok megépüljenek, megerısödjenek, és Isten szövetségében megoltalmazza ıket. Továbbá az egyház, vagyis általunk, akarja kiterjeszteni királyi uralmát ebben a világban, hogy az emberek megmeneküljenek és megdicsıüljön, az Isten neve. A gyülekezetek sikeres mőködésével kapcsolatban fontos tisztázni néhány fogalmat. Hogy épül fel Krisztus Egyháza? Mik a fı alkotó elemei? Hogy illeszkednek ebbe bele a hívık? Milyen kapcsolatnak kellene fennállni gyülekezeteknek és a szolgálati ajándékoknak? Kedves Olvasó! Ebben a rövid tanulmányban szeretném tisztába tenni a fent említett kérdéseket. Van számos elképzelés, bevett gyakorlat, amelyeket elfogadunk, mivel sokat hallottuk, és így fel sem merül bennünk az a jogos elvárás, hogy a Szentírás kijelentései, tanításai alapján megvizsgáljuk ezeket. Sokszor hibának tartom, hogy gyülekezeti modelleket ószövetségi, még rosszabb esetben, világi példák alapján akarunk felállítani. Természetesen néha használhatjuk, de sokszor figyelmen kívül hagyjuk, hogy az ószövetségi példák inkább Krisztus elıképei, mint az újszövetségi egyházi vezetés modelljei. Gondolok itt Mózes és Dávid példáira. Ezeknek az embereknek a lelki hozzáállása feltétlenül példaértékő, de az általuk képviselt vezetési szerkezet, csak abban az esetben elfogadható, ha ezeket igazolva látjuk az újszövetségi tanításokban is. Ha vannak az Újszövetségben bemutatott modellek, példák, akkor ezek prioritást élveznek az ószövetségivel szemben. Kérek minden Olvasót, hogy az elkövetkezıkben leírt állításokat kritikus szemmel, de mégis elfogulatlanul vizsgálja meg! Milyen fıösszetevıi vannak Jézus Krisztus által Eklézsiának? Eféz. 4,4 Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is; Eféz. 4,5 Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség; Eféz. 4,6 Egy az Isten és mindeneknek Atyja, a ki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik. Eféz. 4,7 Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint. Eféz. 4, Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek. Ha alaposan megvizsgáljuk a fenti igeszakaszt és ez alapján keressük az összetevıket, akkor megállapíthatjuk, hogy a fı összetevık a következık: egy test, egy Szellem, egy reménység, egy Úr, egy Isten és Atya egy hit egy keresztség Ha ezeket egy kicsit tovább csoportosítjuk, akkor a következıt kapjuk: 2

3 1. Egy test, vagyis a hívık összessége, mint EGYSÉG. 2. A Teljes Istenség, aki közösséget vállal az Egyházzal. (egy Szellem, egy Úr, ez valószínőleg Jézusra utal, és egy Isten és Atya) 3 Azok az irányelvek, gyakorlatban megvalósított tanítások, amelyek kimunkálják és megıriznek bennünket Krisztus egységben (egy reménység, egy hit, egy keresztség) Egy test A Ebbe bele tartoznak a föld bármely pontján élt vagy élı keresztények. Minden hívınek adott valamilyen kegyelem ajándékot Isten. És mindannyiunkat úgy adott az egyháznak, mint ajándékot, vagyis mindenki szolgálati ajándék, és alapvetıen nem egy gyülekezetnek adattunk, hanem Krisztus testének. 1 Vagyis azért vagyunk, hogy örüljön nekünk, hasznunkat vegye az Egyház rajtunk kívüli része is. Nem mindenki, de egyesek közöttünk, különleges ajándékok, akiket az Egyház sokkal nagyobb hatókörére adattak, hogy pozitív hatással legyenek másokra. Ezeket hívjuk az 5 fı szolgálati ajándéknak. 2 (késıbbiekben szolgálati ajándékok) Isten alapvetıen nem felekezetek szerint csoportosít bennünket. Nem lehetne szellemi különbség a zsidóság és a nemzetbeli Krisztusba hívık között sem. 3 Természetesen különbözik a kulturális hátterünk, de a szellemi alapelvek egyformán igazak mindenkire. Alapvetı célkitőzéseink is ugyan azok. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy Krisztus Egyháza az szeret és igazság együttes alkalmazásával törekedjen az egységre. Alapvetıen nem fizikai egység elérése a cél, hanem a kölcsönös elismerés, és segítség és Isten céljainak együttes megvalósítására való törekvés. Egy Isten Aki alaposabban tanulmányozta a Bibliát, az tudja, hogy az Atya Fiú és Szentlélek együttes említése nem olyan sok helyen szerepel. Leginkább a legfontosabb kijelentéseknél, De itt olvashatunk róla. Isten több mint az Egyház, de annak mégis része. Hogyan is? Jézus Krisztus saját vére által vásárolta meg az eklézsiát. 4 İ a teljes jogú tulajdonosa. Mindent és mindenkit az ı akaratának kell alávetni. Ezért egy egyházi vezetı sem léphet fel azzal az igénnyel, hogy ez az én gyülekezetem, hiszen abban a tulajdonos helyezte el, mint sáfárt. Jézus az Egyházon keresztül jelenti ki magát a világban, és azon keresztül hajtja végre akaratát. Jézus Krisztus nem csak tulajdonos, hanem mai szóhasználattal élve menedzsmentje is az Egyháznak. Mint az újszövetségi gyülekezet fıpapja mai napig képviseli azt és közbenjár értünk az Atyánál. Fıpapi szolgálatának elsı intézkedései közé tartozott, hogy elküldte maga helyett a földre a Szent Szellemet. Sokszor elfelejtjük, pedig nagyon lényeges dolog, hogy a Szentlélek a földi egyház szerves része. Nélküle nem lenne valójában kegyelem, élet, erı, 1 Az 1 Kor 12-ben bemutatott szellemi és szolgálati ajándékok az egész egyháznak adattak, amelybe valamennyiünket be lehet sorolni. 1 Kor. 12,27 Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint. 2 Eféz. 4,11-12 És İ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul. A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: 3 Kol. 3,11 A hol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus. 4 Csel. 20,28 az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. 3

4 szabadulások, felismerések. İ TÖKÉLETESEN képviseli Jézus Krisztust. Nyugodtan kimondhatjuk İ Jézus Krisztus Földi Helytartója, és nem Róma püspöke. Sokszor idézzük ezt: Mert a hol ketten vagy hárman egybegyőlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. Mát. 18,20 Ezt valójában nem jelképesen kell érteni. Nem is úgy, hogy Jézus Krisztus személyesen lejön hozzánk a Menybıl. Hanem, tudnunk kell azt, ha Isten akaratának tetszıen egy cél elérésének érdekében egységre jutunk és így összegyülekezünk, akkor az ima kéréseink megvalósulása mellett, a Szentlélekkel is, aki Jézust képviseli, közösségben leszünk. Sokan vannak Isten választott gyermekei között is, akik nem hogy Isten aktuális akarata szerint járnak, hanem elvakultságból, tudatlanságból, azzal ellentétes irányba haladnak. Az egymással való viszálykodás a Szentlélektıl való elszakadást is kimunkálja. Eféz. 4,2-3Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútőréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében. Szent Szellem nélkül az Egyházat is pusztán egy vallási célzattal mőködı földi szervezetnek aposztrofálhatjuk. A Szentlélek az, aki a halott tanításokat megeleveníti bennünk. İ az, aki a hit mértékét növelheti. İ az, aki a hatalmas erı megnyilvánulásokat adja, aki drámai módon képes meggyızni embereket bőnösségükrıl és az evangélium erejérıl. Szentlélek tesz alkalmassá a szolgálatokra és ı ad egyértelmő vezetést. Ha akarjuk mind ezt, akkor törekedni kell az egységre, és nagyobb prioritást kell biztosítani a Szentléleknek, aki Jézus helyett a gyülekezetek vezetıje. Egyház tanításai Az igazi Egyház tanításai nem jó szándékú emberektıl kapott útmutatások, nem is évszázadok alatt kialakult hagyomány rendszer, nem filozófiai okfejtések, hanem olyan a kijelentésekre épül, amelyeken keresztül az egyház létrejött és fennáll és növekszik. Az újszövetségi egyház alapvetı tanításai azok, amelyeket Jézus tanított az apostoloknak. Ezek a tanítások lettek lefektetve a Szent Lélektıl ihletett szent embereken keresztül az Újszövetség lapjain. Ezen alapok figyelembe vételével értelmezhetjük az ószövetségi tanításokat is. Ezeket az igazságokat eleveníti meg a szívünkben a Szentlélek. Ez az igazi fundamentum. Isten Igéje tartja egyben a Világmindenséget. Ugyan ezt a kijelentést helyezte el az egyházban is. Az Eklézsia nem tudna létezni Isten megerısítı, megigazító, megjobbító Igéje nélkül. Ennek a világnak pedig nem okos filozófiákra szép irodalmi gondolatokra van szüksége, hanem Isteni kegyelmet sugárzó beszédekre. Apostolok és próféták alapköve Most egy gondolat erejéig elıre ugranék a témában, de ez csak látszatra lesz így. Igaz-e, hogy a fenti két szolgálati ajándéknak kell ma is a legmeghatározóbbnak lenni Krisztusra épült egyházban? Vagyis, hogy a fı szolgálati ajándékok közül ez a kettı a legfontosabb, legtekintélyesebb? Erre hivatkozásképpen Eféz. 2,20 szakaszt hozzák: Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkı maga Jézus Krisztus, 4

5 A szövegbıl kiderül, az egyház alapja Jézus. İ a legfontosabb Alapkı, amelyhez igazodni kell. Elsı olvasatra úgy tőnik igaz az elıbbi kérdés. Tehát az apostolok, és próféták szavához kell igazodni az egyház többi részének. Van-e esetleg más értelmezés is? Mi lehet más az apostolok és próféták alapköve? Elmondom milyen módszerrel derítettem fényt a rejtélyre. A Jubileumi Kommentár ehhez a szakaszhoz tartózó részében az alábbi olvasható. Ef 2,20 Az épület legalsó, a felépítményt tartó falát Jézus követei alkotják, akiknek bizonyságtétele által keletkeztek a gyülekezetek. Velük együtt említtetnek a próféták, akik elsısorban a pogányok közt tettek bizonyságot Isten üdvözítı akaratáról. Ezek lettek nyilván az alapkövek. Valóban igaz ez az állítás? Ha igen akkor az apostolok és a próféták az egyház alapjai? Tovább bontom a kérdés. Lehet, hogy az 5 fı szolgálati ajándék közül az apostoli és a prófétai szolgálat a legfontosabb, legmérvadóbb, a többi szolgálatnak hozzájuk kell igazodni? Érdemes az adott szövegkörnyezetet és alaposabban áttanulmányozni. Az adott szakasz elıtti és az utáni részeket is. Eféz. 2,17 És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.18 Mert İ általa van menetelünk mindkettınknek egy Lélekben az Atyához. 19 Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek, Ezekben arról olvashatunk, hogy a pogány efezusiak Istenhez közel valókká lettek. Ugyan olyan lehetıséget kaptak, mint a közelvaló kiválasztott zsidó nép, ugyan olyan kötelességekkel és elıjogokkal 21 A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban 22 A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által. Itt pedig arról, hogy Jézusban az Egyház szép egységben épülhet fel Isten házává a Szent Lélek által. De ezektıl a válaszoktól, még nem lettem megbizonyosodva arról, hogy mit is jelent valójában az apostolok és próféták alapköve. Milyen jelentése van a Bibliában a próféták szónak? profesztész összetételébıl; egy elıre megmondó, vagy emberek elıtt szóló ("próféta"); analógiával: egy ihletett (inspirált) beszélı; tágabb értelemben: egy költı:-- próféta. (Biblia Felfedezı szerint) Tehát elıször is Isten szószólója. És még milyen jelentése van a próféta szónak? Mát. 7,12 A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták. Lehet hogy az apostolok és próféták kifejezés abban az esetben nem is a szolgáló személyekrıl szól? Ha jól értelmezem, akkor ez a kifejezés itt az ószövetségi iratok egy részét jelenti? Egy másik evangéliumi idézet szerint: Luk. 24,44...szükség beteljesedni mindazoknak, a mik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felılem. Aha! Akkor egészen biztosak lehetünk abban, hogy a próféták szó megfelelı környezetben jelentheti az ószövetségi iratokat is. Ezt erısíti meg a Keresztény Bibliai Lexikon próféta címszavának egyik része: A h. KÁNON egyik érdekessége, hogy a történeti könyveket»korai próféták«címmel illeti Találtam még egy igehelyet, ami ebben erısített meg. 5

6 Róm. 16,26 Most pedig megjelentetett a prófétai írások által, az örök Isten parancsolata szerint, a hitben való engedelmesség végett minden pogányoknak tudomására adatván, Tehát, mi van akkor, ha Ef 2,20-ban a próféták szó mást jelent, mint amit eredetileg gondoltam? Lehet esetleg így is értelmezni ezt a szakaszt? Ef 2,20 Kik fölépíttettetek az apostoloknak és az ószövetségi iratok egy részének az alapkövén, lévén a szegletkı maga Jézus Krisztus, De mi van akkor, ha az apostolok szónak is más jelentése van? Tudható, hogy az újszövetséget: az evangéliumokat, tanítói leveleket, Jelenések könyvét, apostolok írták vagy apostolok felügyelete alatt íródtak. Akkor a szöveg valódi jelentése talán ez? Kik fölépíttettetek az újszövetségi és ószövetségi iratok alapkövén, lévén a szegletkı maga Jézus Krisztus. Ez eléggé hihetınek hangzik. Nekem nagyon úgy tőnt ez a korrekt válasz a korábban megfogalmazott kérdésre. Jel. 18,20 Örülj ı rajta menny, és ti szent apostolok és próféták; mert az Isten büntette meg ıt érettetek való büntetéssel. Igen, úgy gondolom, ez nem mond ellent, a korábban született következtetésemnek. De ekkor beugrott egy gondolat. Amikor Pál az Efezusi levelet írta, még nem is létezett mai értelemben vett Újszövetség. Azokat csak jóval késıbb, a 2. század közepétıl kezdték kanonizálni.visszatérve újabb problémámhoz, Pál levele idején még nem is volt Újszövetség. Nézzünk még egy igehelyet! Ef 3,5. De elıtte egybıl érdemes átvizsgálni a szövegkörnyezetet is. Eféz. 3,3 Hogy tudniillik kijelentés útján ismertette meg velem a titkot, a szerint, amint az elébb megírám röviden, Eféz. 3,4 Melynek olvasásából megérthetitek, hogy micsoda az én értelmem a Krisztus titka felıl; Eféz. 3,5 A mely egyéb idıkben meg nem ismertettetett az emberek fiaival úgy, a hogy most kijelentetett az İ szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által. Eféz. 3,6 Hogy tudniillik a pogányok örökös társak és egyugyanazon test tagjai és részesei az ı ígéretének a Krisztus Jézusban az evangyéliom által. Ez a rész, úgy tőnt erısítené korábbi teóriámat, de felleltem benne egy fontos kijelentést. úgy ahogy most kijelentetett az İ szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által Figyeljük meg! Nem régmúltról és a jelenrıl beszél, hanem csak a jelenrıl most, azaz Pál idejében, jelentetett ki a prófétáinak. Akkor hogy is van ez? Ebbe a mostba még a legfrissebb 400 éves Malakiás próféta könyve sem fér bele. Van egy fontos dolog, amit figyelembe kell venni: Apcs1,21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden idıben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt, 22 A János keresztségétıl kezdve mind a napig, melyen fölviteték tılünk, azok közül egy az İ feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben. Ezen bemutatott igék alapján a következı megállapítást tehetem: Isten az újszövetségi akaratát, megjövendölte az ószövetségi prófétáknak is, miszerint: lesz idı, amikor a pogányok is részesedhetnek Isten kegyelmébıl. Sıt a Mester is többször utalt erre. Az Jeruzsálemi egyház 6

7 vezetıi kezdetben a 12 apostol volt, ahová Mátyást is beválasztották. Hivataluk nem teljesen egyezik meg az Ef 4,11 szerinti apostoli hivatallal, (amely Krisztus teljességével ékeskedı korig tart) Hanem a 12 hivatala abból ált, hogy tanúskodjanak Jézus életérıl. Hivataluk halálukkal meg is szőnt. Apostoli kor 5 óta nem adatnak újabb isteni tekintélyő kijelentések. Az apostolok tudománya valószínőleg Krisztus feltámadásának tanulságából és tanításainak közreadásából állt. Akik személyes kapcsolatban álltak Vele, és földi életének példájából megmutathatták az Egyháznak, hogyan kell értelmezni és Jézus tanításával összehangolni az ószövetségi iratokat. Péter Kornéliusnál történt esete, majd Pál és Barnabás jeruzsálemi apostolokkal történt megbeszélése megvilágosította az egyház elıtt azt, ami igazából Isten akarata volt, miszerint a pogányok is részesedhetnek a kegyelembıl. EZEKNEK A KIJELENTÉSEKNEK MEGERİSÍTÉSE AZ APOSTOLOK ÉS AZ ÚJSZÖVETSÉGI PRÓFÉTÁK FELADATA VOLT. Ne felejtsük el, hogy azon a bizonyos megbeszélésen, az apostolokon kívül, vének is jelen voltak. A késıbb keletkezett szent iratokat apostolok, illetve környezetükben lévı személyek írták. Júdás levél szerzıjérıl nem derült ki a Szent Iratokból, hogy apostol lett volna. Inkább prófétai jellegő kijelenései vannak. Az újszövetségi próféták egyik fontos szolgálata, hogy felismerjék és megerısítsék az Úr kijelentését. 1 Kor. 14,37 Ha valaki azt hiszi, hogy ı próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok. Tehát véleményem szerint AZ APOSTOLOK ÉS PRÓFÉTÁK ALAPKÖVE ISTEN ÚJSZÖVETSÉGBEN LEFEKTETETT AKARATA, TANÍTÁSA, amelyet figyelembe kell, hogy vegyen az Egyház. Ezt az akaratot fektették írásba az evangéliumok, tanítói levelek. Tehát a Szentírás újszövetségi kijelentéseit és ószövetségi iratok értelmezését jelenti. Ahogy az akkori apostolok és próféták a júdaista gondolkodástól eltérı módon értelmezték az Ószövetséget. Minden keresztény tudja, a mormon egyház kivételével, hogy az ilyen súlyú kijelentések, a Jelenések Könyvével bezárult. Azaz az 12 közül utolsóként elköltözött János apostol halálával. Ezért nem gondolom, hogy az apostolok és próféták alapköve a jelenlegi apostolokra és prófétákra utal. Tehát az apostolok és próféták alapkövét ott találod egy fekete, kék vagy vörös borítású könyvben. De az a leghasznosabb, ha megtalálható fejedben és a mellkasod egy nagyon fontos szervében is. Az apostoli és prófétai szolgálat nagyon fontos jelenleg is, de általánosságban nem fontosabb nem tekintélyesebb, mint a többi szolgálat. De errıl majd késıbb még lesz szó. A fı szolgálati ajándékok Milyen szolgálati ajándékokról olvashatunk a bibliában. İ Maga adott némelyeket apostolokul, némelyeket pedig prófétákul, némelyeket evangélistákul (örömhírdetıkül), némelyeket pásztorokul és 5 Az apostoli kor nem külön álló üdvtörténeti korszak nincs új törvény és szövetségkötés, a pogányság vagy kegyelem korszakának a része. 7

8 tanítókul. A szentek helyreigazítására, a szolgálattétel végzésére, a Krisztus testének építése végett..." Ef 4,11 Ezeket a személyeket nevezzük általában fı szolgálati ajándékoknak. Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ık csak szolgák, Jézus az Úr, aki szintén szolgál felénk. Jézus az újjászületés által adottságokat helyez el ezekben az emberekben, és így adja ıket az Egyház számára. Róm. 12,6 Mert a nekünk adatott kegyelem szerint különbözı ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: ha prófétálás adatott, akkor a hit szabálya szerint prófétáljunk, Róm. 12,7 ha valamilyen más szolgálat adatott, akkor abban a szolgálatban munkálkodjunk: a tanító a tanításban, Róm. 12,8 a buzdító a buzdításban, az adakozó szerénységben, az elöljáró igyekezettel, a könyörülı pedig jókedvvel. Általában meg szoktuk különböztetni a Szent Lélek adományait, amelyek idınként mőködnek (prófétálás, gyógyítás, szellemek megítélése stb.), a szolgálati ajándékokat, akik emberek és jó adottságuk van bizonyos cselekedetekre ( itt például tanító, buzdító, adakozó, könyörülı ), illetve felelıségi szintet (itt elöljáró vagy más néven felvigyázó, de említhetném a diakónust is). 1 Kor. 12,28 És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban elıször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul. azután csodatévı erıket, aztán gyógyításnak ajándékait, gyámolokat, kormányokat, nyelvek nemeit. A gyülekezetek létrejöttében és kezdeti megerısödésében idırendben kétségtelenül legkorábban jelentkeztek az apostolok, akik gyülekezeteket alapítottak, a próféták, akik Krisztus személyére terelték a hívek figyelmét, és a tanítók, akik lerakták az igei alapokat a gyülekezetekben. Majd késıbb 6 mutatkoztak meg a csodatévı erık és gyógyításnak ajándéka, akikrıl azt szoktuk feltételezni, az evangélistáknál megnyilvánuló erık. Majd a gyámolítás és a kormányozás (vezetés, pásztorolás) adománya, amely a pásztori szolgálatot jellemzi. Tehát az egyházban vannak egyéb szolgálati ajándékok is az 5 fı szolgálati ajándékon kívül. Személyes véleményem szerint ık is az Krisztus egész testének adattak haszonra, de nem közvetlen módon fejtik ki a hatásukat Krisztus Testében, hanem közvetve. Például Aladár testvér bizonyságot tett Kázmérnak és elhívja a helyi gyülekezetbe, aki ott megtér és késıbb evangélista lesz belıle. Aladár az egész Eklézsia hasznára volt? Igen, csak nem közvetlen módon. Ezek a szolgálati ajándékok nagyon jó képességgel szolgálnak egy helyi gyülekezetben, de azon túl nem igazán terjed ki a szolgálatuk. Egyébként sok esetben egy szolgálat fontosságára akkor jövünk rá, amikor éppen hiányzik. Úgy, hogy ne minısítsük le könnyedén egyik szolgálatot sem. 1 Kor. 12,6 És különbség van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben. 1 Kor. 12,7 Mindenkinek azonban haszonra adatik a Léleknek kijelentése. Ezért mindannyiunkat úgy tekint Isten, mint az egész Eklézsia számára adatott ajándék, mivel Isten Szelleme mindenkiben (akik hisznek) cselekszik. Talán nem is szerencsés azt mondani fı szolgálati ajándékok, mert sokszor, amelyiket kevesebbre becsüljük sokszor a leghasznosabbak. De az Ef 6 A szövegbıl nem derül ki egyértelmően, hogy az emberekre utal vagy azokra az ajándékokra, amelyek bennük megnyilvánulnak. 8

9 4,11 említett szolgálatok mőködési területe nem csak egy gyülekezetre terjed ki, hanem egy nagyobb régióra vagy az egész világra. A szolgálati ajándékokat nem gyülekezetek intézmények vagy emberek jelölik ki, azok leginkább felismerik és támogatják ezeket az embereket. Nem is mi döntjük el, hogy milyen szolgálati ajándékok leszünk. Istené a választás joga, nekünk az a dolgunk, hogy tudakozzuk Isten akaratát, és a szerint kell cselekednünk. Nem szabad figyelmen kívül hagyni. Legyen figyelmeztetı példa elıttünk Uzziás király, aki isteni felhatalmazás nélkül, sıt isteni tiltás ellenére áldozatot mutatott be és ezért leprás lett. Olyan szolgálatba állt be Isten népe elıtt melyre az Úr nem rendelte. De a közelmúltban is láthattunk olyan sikeres szolgálati ajándékokat, akik más szolgálatra orientáltak és emiatt súlyos tévelygésbe estek. Mi célból adta az 5 fı szolgálatot? A szentek helyreigazítására, a szolgálattétel végzésére, a Krisztus testének építése végett... Semmi képen sem azért, hogy ezek a személyek kérkedjenek ezzel a pozíciójukkal, hiszen Istentıl kapta a megbízását, így hát nincs mivel kérkedniük, de ezeknek a szolgálati ajándékok igazi célja, hogy szenteket helyre igazítsa, Krisztus testét építse és:... a szolgálattétel végzésére...hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, A szolgálat munkája nem csupán a fı ajándékokra vonatkozik, hanem a szentek egész sokaságára. Az ı felelısségük abban áll, hogy a szentek megtanulják szolgálni Istent, egymást, és a világ felé is képesek legyenek igaz bizonyságot tenni a Feltámadott Úrról. Tehát ezen személyek sikerességét alapvetıen nem a látványos erı megnyilvánulások, csodálatos prédikációk alapján lehet minısíteni, hanem úgy, hogy a hallgatóságuk mennyire sikeresen változik szolgálatuk által. A fı szolgálati ajándékok, által szellemileg felnınek a hívık. A szolgálat NEM CÉL, hanem ESZKÖZ, hogy az Egyházat célba vigye. Míg eljutunk mindnyájan a hithőség és az Isten Fia megismerésének egységére, a meglett, végcélba érkezı férfiasságra, a Krisztussal beteltség korának mértékére. E szolgálatok legfontosabb feladata, a hívıket segíteni abban, hogy még szorosabb kapcsolatba kerüljenek Megváltójukkal és Mesterükkel. Meddig kellenek ezek a szolgálatok? Sokan úgy gondolják, hogy manapság már nincs szükség apostolokra, prófétákra. Amíg eljutunk mindnyájan a Krisztussal beteltség koráig... Vajon, eljött már ez a kor? A Krisztussal beteltség kora akkor jön el, mikor a Názáreti Jézus fizikai valóságában megjelenik e világban, és királyként fog uralkodni Jeruzsálemben. Tehát addig, szükség van az evangélista, a pásztori és tanítói szolgálatra és az apostoli és prófétai szolgálatra is. Máté 24,44-46 Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jı el az embernek Fia. Kicsoda hát a hő és bölcs szolga, a kit az ı ura gondviselıvé tın az ı házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Boldog az a szolga, a kit az ı ura, mikor haza jı, ily munkában talál. 9

10 Szolgálati ajándékok kiválasztása. Csel. 13,1 Valának pedig Antiókhiában az ott levı gyülekezetben némely próféták és tanítók: Barnabás és Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, és a Czirénei Luczius és Manaen, ki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett vala, és Saulus. Csel. 13,2 Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bıjtölének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, a melyre én ıket elhívtam. Csel. 13,3 Akkor, miután bıjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájok vetették, elbocsáták Több dolgot is megállapíthatunk ebbıl a szakaszból. 1 A szolgálati ajándékokat és szolgálati területüket Isteni rendeli el. 2. A felismerésben segítenek más elismert keresztény szolgálók. A prófétai szolgálat különösen lényeges. Elismerték szolgálatukat, kézrátétellel erısítették ıket. 3. Olyan személyeket hívott el Isten gyülekezeten kívüli vagy gyülekezetek közötti szolgálatra, akik már a helyi közösségben elismert szolgálatban voltak. Én nem hiszek a kóborló gyülekezeteken kívül éretté váló szolgálatokban. Nem nekik kellett ajánlkozni erre a szolgálatra, hanem munkájuk és életük gyümölcsei alapján rajzolódott ki. 4. Mielıtt beálltak ebbe a szolgálatba intenzíven keresték Isten akaratát vezetését segítségét. Nem mindig alkalmasok egybıl a szolgálatra, azok akiket elhívtak. Szolgálati ajándékok kapcsolata a gyülekezetekkel és más szolgálatokkal Tehát a nagyobb területre kiterjedı szolgálatukat elıször kicsiben kezdik. Ott megmutatkozik a sikerességük és kipróbáltságuk. Az sem evidens, hogy aki szolgálati ajándékként mőködik, az már nem marad tagja valamely gyülekezetnek. Sıt gyülekezetének tagjaként akár annak vezetıségében is aktívan részt vesz. De azontúl túl, más helyeken is kifejti áldásos tevékenységét. Az ideális, ha egy gyülekezet vezetıségében vannak ilyen elhívott felkent szolgálók. Annál sikeresebben mőködhet a gyülekezet. Emellett saját gyülekezetüktıl is esetleg elvárhatják, hogy kapnak segítséget, akár anyagi akár bátorítás, figyelmeztetés vagy imádságokon keresztül. Persze az is fontos, hogy munkájukról elszámoltathatóak nem csak Krisztusnak, hanem a gyülekezetnek is. Amely ember nem tudja magát alávetni másoknak, az a tapasztalatok szerint Istennek sem veti alá magát 7. Fontos, hogy késıbb leinformálhatóak lehetnek másoktól a korábbi szolgálati területük és munkájuk. Barnabás és Pál miután visszatértek missziós útjukról elı dolguk az volt, hogy beszámoljanak az antiókhiai gyülekezetnek arról a munkáról, melyet Isten végzett el rajtuk keresztül. Pál életébıl számos példát láthatunk arról, hogy alávetette magát más tekintélyeknek is. Amikor adományokat győjtött, az adakozó gyülekezetekbıl segítségeket vitt magával erre a szolgálatra. Nem csak azért, hogy segítsék, hanem hogy felügyeljék a pénzt és tanúskodhassanak arról, hogy az 7 1 Ján. 4,20 mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti az Istent, a kit nem lát? 10

11 adományok a kívánt helyre jutottak 8. Hagyta magát megvizsgálni. Amikor kérdésessé vált, hogy a pogány keresztényeknek be kell-e tartania a törvényt, Barnabással együtt elment Jeruzsálembe, hogy tisztázza ezt a kérdést az apostolokkal és vénekkel. İ kapta a legtisztább kijelentéseket arról, hogy nem szükséges a kereszténnyé lett embereknek a Törvény tételes betartása, mert az által nem képesek megigazulni. Ennek ellenére, amikor Jeruzsálembe ment, engedett a törvény kényszerének és elavult tisztulási szertartásokon ment keresztül, amiatt, hogy meg ne botránkoztassa a Jeruzsálemi keresztényeket és apostolokat. De nem csak alávetettségben járt elıl, hanem egyenességben is. Amikor problémák merültek fel az általa alapított gyülekezetekben (Korinthus Galacia) akkor erélyesen figyelmeztetett az engedetlenségre, vállalta ezzel azt is, hogy népszerősége csökkenhet. De ahol nem az ı szolgálatára lettek a gyülekezetek, ott nem volt ennyire erélyes. (Róma, Kolossé) Az igazság képviselése végett felvállalták a konfliktust is más szolgálókkal szemben. Pétert keményen intette, amikor az kétszínősködött a zsidók elıtt. Fontos megjegyezni, hogy itt nem egyéni érdekek, saját látásokhoz való ragaszkodás végett tört ki a botrány, hanem olyan igazság miatt, amelyek egyértelmő volt Péter és Pál elıtt is. Annak ellenére, hogy Barnabással nézeteltérése támadt, és emiatt külön váltak, késıbb elismerıen beszélt Barnabásról is. Fontos elismerni más szolgálatokat, inkább, mint arra törekedni, hogy fölébük kerekedjenek. A következı részekben megpróbálom tömören bemutatni az 5 fı szolgálati ajándék legfontosabb jellemzıit. Apostol A Biblia Jézust is apostolként említi. Egyébként Jézus Krisztusnál mind az öt fı szolgálati ajándék jellemzıit fel lehet lelni. İ próféta örömhírdetı pásztor és tanító is. Gyakorlatilag azokat a szolgálatokat adta az egyháznak, amelyek benne is meg vannak. Zsid 3,1 Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak apostolára és fıpapjára, Krisztus Jézusra. Az apostol szó kiküldöttet jelent. Ez szolgálatuk legfontosabb jellemzıjét is bemutatja. Az apostolok az egyház pionírjai. Sokan úgy gondolják, hogy az apostolok a pásztorok pásztorai. De ez nincs igazolva a Szentírásban. Alapvetı feladatuk nem gyülekezet koordinálás, hanem gyülekezet alapítás. A Bibliában a 12 apostol mellett másokat is annak nevez. Például Jakab az Úr atyjafia, Pál, Barnabás Silvanus vagy Silás. Apollósra Titusra, Timóteusra következtetni lehet. 9 Vannak, akiket apostolnak nevez az Írás, de ıket egy adott feladatra küldték ki a gyülekezetek, így klasszikus értelemben nem voltak apostolok Alapvetıen meg kell különböztetnünk a Mátyással együtt 12 apostolt a többitıl. 8 2Kor 8, Gal 1:19 Apcs 14:14 1Kor 4-6;9 1Tess 1:1 Epaproditus Fil 2:25 11

12 Apcs 1, 2- Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának. 3 Kiknek az ı szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ı él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról. 21 Szükség azért, hogy azok közől a férfiak közől, a kik velünk együtt jártak minden idıben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt, 22 A János keresztségétıl kezdve mind a napig, melyen fölviteték tılünk, azok közől egy az ı feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben. Ezek az apostolok aktív szerepet játszottak abban, hogy bizonyságot tegyenek az Úr Jézus életérıl, szolgálatáról, tanításáról, szenvedésérıl és feltámadásáról. Ezt sikeresen meg is tették, ennek hatásaként alakultak meg az elsı gyülekezetek, de ami még fontosabb az Újszövetség. Ez a jellegő apostoli szolgálat halálukkal befejezıdött. De arra a jellegő munkára, amelyet Pál, Barnabás és Apollós folytatott ma is szükség lenne. Az apostolok feladatai Elmenvén ezért tegyetek tanítványokká minden népeket Mt 28 Az apostolok legfontosabb feladata, hogy elmenjenek, és tanítványokká tegyék az embereket. Tehát alapvetıen nem hozzájuk kellett elutazni az embereknek, mint egy guruhoz. Pál elvi kérdésnek tartotta, hogy csak olyan helyen végezze ezt a szolgálatát, ahol még Jézusról egyáltalán nem halottak. Ez manapság nálunk vagy Európában nem megvalósítható. Valamilyen elképzelése van az embereknek Jézusról. A legtöbb helyen vannak templomok gyülekezetek, de nagyon sok helyen nincsenek élı gyülekezetek, még akár ott is ahol esetleg protestáns vagy karizmatikus gyülekezet is megtalálható....tehát Krisztusért (megbízásból) járunk követségben, mint ha Isten kérne általunk, kérünk béküljetek meg az Istennel! 2Kor.5:20 Vagyis ezeken a helyeken a Krisztust hirdették. Ebben a szolgálatban azonos a szerepük, mint az evangélistáké. Nem ravasz megtévesztı szavakkal prédikáltak, hanem egyszerően az evangélium üzenetét szólták. ApCsel. 2,41 Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Az megtértek és az apostolokhoz csatlak. Nem a zsidó zsinagógákba. Sıt hasznos volt elszakasztani a fiatal hívıket a vallásos rétegtıl, hogy szellemileg növekedni tudjanak. Csel. 19,9 Mikor pedig némelyek megkeményíték magokat és nem hivének, gonoszul szólván az Úrnak útáról a sokaság elıtt, azoktól eltávozván, elszakasztá a tanítványokat, mindennap egy bizonyos Tirannus oskolájában prédikálván. Egy bölcs ember egyszer azt mondta: új gyülekezet létrehozás vagy régi megújítással kapcsolatban: Könnyebb szülni egy embert, mint feltámasztani egy halottat. Sajnos ebben van valami igazság, bár Isten képes megújítani egy halott gyülekezetet is, ha abban akad néhány odaszánt élıhitő ember. Fontos volt hogy a tanítványokat megerısítsék az igazságban. Csel 20,18 Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az elsı naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idı alatt, 19 Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kisértetek közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek; 20 Hogy semmitıl sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és 12

13 házanként, 21 Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felıl. Tanítottak nyilvánosan és házanként. Az utóbbi valószínőleg ez a lelki gondozásra, lelki tanácsadásra utal. Bizonyos idı elteltével a már megerısödött tanítványoknak elöljárókat, véneket választottak, hogy rajtuk keresztül menjen tovább a gyülekezeti munka. Csel. 14,23 Miután pedig választottak nékik gyülekezetenként véneket, imádkozván bıjtölésekkel] egybe, ajánlák ıket az Úrnak, kiben hittek vala. A gyülekezetek megalapítása után továbbmentek, de nem hagyták teljesen magukra a gyülekezeteket. Késıbbiek során visszamentek és a fellépı hibákat, hiányosságokat orvosolták. Még évekkel késıbb is fontos volt számukra a gyülekezetek fejlıdése. Szellemi felügyeletet biztosítottak nekik. Imáikban állandóan hordozták ıket Szerintem mindegyik szolgálati ajándéknak kell hordoznia azokat a gyülekezeteket, amelyekben Isten szolgálattal bízta meg. Annyira szóltak bele a gyülekezet életébe amennyire szükséges volt. De azon gyülekezetekben melyeket nem ık alapítottak, nem volt jogalapjuk akkora tekintéllyel fellépni, mint amelyeknek az ı munkájukon keresztül születtek. "... mert féltelek titeket Isten féltékenységével, mert eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szőzként állítsalak Krisztus elé..." 2Kor.11:2 Valószínőleg János apostol által alapított egyik gyülekezetben fellépet egy önjelölt vezetı, aki magának akart a gyülekezeti elsıséget. Ezek ellen is keményen felléptek. 3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefesz, a ki elsıséget kíván közöttük, nem fogad el minket. 3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ı dolgait, a melyeket cselekszik, gonosz szavakkal csácsogván ellenünk; sıt nem elégedvén meg ezzel, maga sem fogadja be az atyafiakat, és a kik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból kiveti. A gyülekezeteket tájékoztatták késıbbi dolgaik felıl. Bizonyos értelemben információ bázisok is voltak. Tájékoztatást adtak a megbízható szolgálókról és azokról is, akiktıl óvakodni kellett az eklézsiáknak. Az apostolok ismérvei Jel. 2,2 hogy a gonoszokat nem szenvedheted, és megkísértetted azokat, a kik apostoloknak mondják magokat, holott nem azok, és hazugoknak találtad ıket. Az újszövetségi idıkben is nagyon fontos volt tudni, hogy kik voltak az igazi apostolok, illetve szolgálati ajándékok. Ez ma sincs másként. Egyik legjobb módszer a kapcsolattartás más közösségekkel, így leinformálhatóvá válnak a szolgálók tanításaikról, erkölcsi állapotukról. Legfontosabb ismérvek az apostolokról: Isteni elhívás. Errıl más megbízható szolgálóknak is kell szellemi kijelentést kapni, akik erısíthetik ıket elhívásukban. Nem magukat kell ajánlaniuk, hanem mások ajánlják ıket. Mások jelentik ki hogy ık apostolok, de nem azért mert már sok-sok propagandafogással meggyızködték ıket. Általában az apostoloknál a többi szolgálati ajándék jelei is megmutatkozta. Ha Pál példáját nézzük, akkor mind az öt. De a Többieknél is láthatóak. De ez nem elıírás. 13

14 Valóban alázatosan szolgálják-e Istent és az Egyházat. Elfogadják-e más keresztény vezetık tekintélyét. Ha nem ilyen hozzáállással vannak, akkor az egy intı jel. 1Kor 3:5 Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívıkké lettetek, és pedig a mint kinek-kinek az Úr adta. Az apostolság látható jelei. A apostolság jeleit nyilvánvalóvá tettem közöttetek teljes kitartásban, jelekben és csodákban és hatóerıkben. 2 Kor 12,12 Pál az apostolság jeleinél négy dolog sorol fel: a./ Teljes kitartás (Az apostolság jelei közé tartozott a próbákban való kitartás az üldözések zaklatások közepette.) b./ Jelek (Legfontosabb jele az apostolságnak a megalakult élı, kegyelemben szilárd gyülekezetek. További bizonyító jel volt az is, hogy mindenki elıtt látható módon tovább folytatták a munkájukat, az evangélium terjesztését és a gyülekezet alapítást. Nem húzódnak vissza) c./ Csodák Apcs 2:43 Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala. Márk 16:20 Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerısítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. d./ Hatóerık A csodák mellett az erık is a Szent Szellem természetfeletti megnyilvánulásai voltak. Ilyen lehetett Barjézus megvakulása, Nagy istenfélelem szállt a hívıkre egy-egy ilyen megnyilvánulás után. Az apostolok munkája képen sokszor megváltozhat egy adott terület szellemi klímája is. Tisztaság, jellemes, példamutató élet. Az apostolok nemcsak szóval, de tetteikkel is hirdették az Evangéliumot, bemutatva, hogy valóban meg lehet szabadulnia bőnös életmódtól. Ef. 4,17 Ezt mondom tehát: és TANU-ként mondom az Úrban, hogy ne járjatok többé úgy, mint a nemzetbeliek járnak, gondolkodásmódjuk hiábavalóságában... Szent Szellemmel való közössé Az apostoloknak és Isten többi elhívott szolgájának az életében meg kell,, hogy nyilvánuljon a Szentlélek. Hiszen ık az Úr Lelkének a közvetítı csatornái. 1Tes 1,5 Hogy a mi evangyéliomunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erıkben is, Szent Lélekben is, sok bizodalomban is; a miképen tudjátok, hogy milyenek Csel. 16,6 Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivelhogy eltiltatának a Szent Lélektıl, hogy az ígét Ázsiában hirdessék, Az apostolok általában szolgálati csoportban mőködtek. Ilyen volt a Pálé Apollósé vagy Barnabásé. Amelyek valamennyire összehangolták tevékenységeiket, segítették egymást. Egy apostoli csoport akár egyszerre több helyen is tevékenykedett. Pál csoportjának példája alapján: a csoportban volt egy vezetı apostol. Voltak apostolok és diakónusok, akik segítették a munkájukat. Pál számos levelét nem egyedül írta, hanem az apostoli csoportjával egyeztetve. Figyelem! Attól, hogy valaki ilyen komoly tekintélyes szolgálatba kerül, még nem jelenti azt, hogy az a személy tévedhetetlen. 14

15 Próféta Biblia szerint mindannyian prófétálhatunk. De ettıl még nem leszünk próféták. Az sem próféta, aki minden dolgot természetfeletti módon lát, és mindenrıl tud. Azok inkább ördöngısök. Isten prófétái nem tudnak mindenrıl. Csak amit a Szent Lélek kijelent nekik. Feladatuk sokban hasonlít az ószövetségi prófétákhoz. Újszövetségben is vannak prófétikus cselekedetek, de ennek ellenére azt gondolom a mai korban sok prófétikus cselekedet humbug, csak azért kell, hogy a közlık és hallgatók hitét valamilyen cselekedettel vagy tárggyal próbálja gerjeszteni. Persze ezektıl nem lesz valódi élı hitük. Csak hitetésük. A törvény korszak utolsó prófétája Keresztelı János volt. İ átmenetet képez az ó és újszövetségi kor között. Nem olvasni, hogy valami látványos jelet tett volna. Az újszövetségi prófétáknál szintén nem olvastam ilyet. Ennek ellenére nem kizárt, de nem ez a fı feladatuk. Az újszövetségi próféták legfontosabb feladata, mint Keresztelı Jánosnak, Krisztusra terelni a figyelmet. Inteni az engedetleneket. Az eljövendı idık eseményeire figyelmeztetni. Jézus Krisztus közelgı eljövetelével a hamis próféták aktivitása mellett az igazi próféták is egyre jobban meg fognak nyilvánulni. Csel. 13,1 Valának pedig Antiókhiában az ott levı gyülekezetben némely próféták és tanítók: Barnabás és Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, és a Czirénei Luczius és Manaen, ki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett vala, és Saulus.Csel. 13,2 Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bıjtölének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, a melyre én ıket elhívtam. A jeruzsálemi apostolok fontosnak tartották, hogy a fiatal antiokhiai gyülekezetbe prófétákat is küldjenek. Akik bátorították a hívıket. A szolgálati ajándékok felismerésében nagyon fontos feladatuk van. Csel. 15,32 Júdás és Silás pedig maguk is próféták lévén, sok beszéddel inték az atyafiakat, és megerısíték.csel. 11,28 Felkelvén pedig egy azok közül, névszerint Agabus, megjelenté a Lélek által, hogy az egész föld kerekségén nagy éhség lesz; a mely meg is lın Klaudius császár idejében. Az igazi próféták nem az esztelenség emberei. Nem ez jellemzı rájuk: csak Istennek élek és nem érdekel a világ dolga. Nagyon is tisztában vannak a kor eseményeivel. Lehet, hogy sokkal jobban látják az ok-okozati összefüggéseket, mint a politikusok. Csel. 21,10 Mialatt pedig mi több napig ott maradánk, alájöve egy Júdeából való próféta, név szerint Agabus. Csel. 21,11 És mikor hozzánk jött, vevé Pálnak az övét, és megkötözvén a maga kezeit és lábait, monda: Ezt mondja a Szent Lélek: A férfiút, a kié ez az öv, ekképen kötözik meg a zsidók Jeruzsálemben, és adják a pogányoknak kezébe. Prófétákra jellemzı, hogy figyelmeztetik a többi szolgálati ajándékot is. A próféták ismerik az Igét és nincsenek az Írástól elrugaszkodott hamis elképzeléseik. Jellemzı rájuk az igazság szeretete, ahhoz való ragaszkodás. Evangélista Az evangélista legfontosabb feladata, hogy demonstrálja Krisztus hatalmát. Megszabadítsa azokat, akik az ördög elnyomása alatt vannak. Luk. 4,18 Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes 15

16 szívőeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesúlytottakat, Ezzel együtt hirdesse a megtérést az embereknek. Valószínőleg az evangélisták egyik nyilvánvaló bizonyítéka, hogy szolgálatukat jelek és csodák kisérték. A XX. században voltak olyan ismert evangélisták, akik nagyon sikeres szolgálatot végeztek, bár nem voltak jelek és csodák a szolgálatuk alatt. De ennek ellenére, azt hiszem, hogy az evangélisták nagyon is kívánhatják ezeket a csodás ajándékokat mint: a csodák, gyógyulások, és démonok kiőzése. Biblia evangélistaként Fülöpöt tartja számon 10. Csel. 21,8 Másnap pedig elmenvén Pál és mi, kik ı vele valánk, érkezénk Czezáreába; és bemenvén a Filep evangyélista házába, ki ama hét közül való vala, ı nála maradánk. Elsı volt, aki elindult missziózni. De mielıtt ilyen szolgálatba állt jeruzsálemi diakónusként szolgált a gyülekezetben. Érdekes, de Isten általában akkor hív el valakit egy különleges szolgálatra, amikor éppen egy másik annál kisebb jelentıségő munkában van. (Mózes, Saul, Dávid, Elizeus) Csel. 8,5 És Filep lemenvén Samária városába, prédikálja vala nékik a Krisztust. Csel. 8,6 A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelmeze azokra, a miket Filep mondott, hallván és látván a jeleket, melyeket cselekedék.csel. 8,12 De miután hittek Filepnek, a ki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok. Filep szolgálata révén megtértek a samáriaiak, de ı nem szervezett ott gyülekezetet. Nem végzett utó munkákat. Nem azért nem imádkozott Szent Lelkért, mert egy evangélista ilyet nem tehet, hanem, mert a Samariai vállalkozás egy forradalmi dolog volt. A zsidókon kívül is megtértek a félig pogánynak tartott samariai emberek. Munkáját az apostolokkal és az apostoli tanáccsal akarta ellenıriztetni, hitelesíteni. Nem partizánakciókat folytatott az egyházi tekintélyeket figyelmen kívül hagyva. Miért kellet Péter és Jánosnak lemenni Samariába? Mivel Fülöp csak evangélista elhívással rendelkezett. Szükségük volt helyes tanításokra és pásztorlásra is. Miután Filep befejezte samaiai munkáját tovább ment más területekre. Csel. 8,40 Filep pedig találtaték Azótusban; és széjjeljárva hirdeté az evangyéliomot minden városnak, míglen Czézáreába juta. Az evangélistáknak, mint az 5 fı szolgálati ajándék egyikének Krisztus Gyülekezetének fejlıdésében nem csak az a szerepe, hogy embereket vigyen be a gyülekezetbe, hanem az is, hogy a hívıknek jó példát adjon az evangélizálásra. Szélesítse a látásukat ezzel kapcsolatban. Buzdítsa az embereket a bizonyságtételre. Illetve az aktív szabadító szolgálattal segítsen a gyülekezetekben. Pásztor A pásztori szolgálat két legfontosabb célja a gyámkodás 11 és kormányzás. A legtöbb nézet szerint a pásztori szolgálati elhívás az az egyetlen az 5-bıl, amely csak a helyi gyülekezetben fejti ki a munkáját. Én ezzel nem értek egyet. Valóban a pásztori munka két fı területe: kormányzás, vezetés Tim. 4,5 De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd. Timoteusról is ezt olvasni, de szerintem ı apostol volt és magában hordozta ezt a szolgálatot is. 11 Alapvetıen nem az atyai gondoskodásra gondolok. Hanem inkább a védelmezés, biztatás. 16

17 Megmutatni a gyülekezetnek milyen irányba kell haladni. Eben nagy segítség lehet a prófétai szolgálat is. A másik fontos feladata, hogy bátorítson, felügyeljen, és vigasztalást adjon a gyülekezet számára. Olyan módon, hogy mellette érett keresztényekké válnak az emberek. Jó pásztori szolgálat elısegíti a szolgálati ajándékok kiforrását is. A jó pásztorok ismérve nem pusztán a nagy létszámú gyülekezet, hanem inkább az, hogy a tagok mennyire válnak érett keresztényekké. Igaz, hogy ezeket a tevékenységeket a gyülekezetben kell elsıdlegesen végezni, de miért nem terjedhet ki ez a szolgálat más gyülekezetek felé is? Nem tud egy pásztori szívő ember jó tanácsokkal szolgálni gyülekezetén kívülieknek is? Akár más gyülekezet vezetıket bátorítani. Ez a feladat benne van a prófétai és apostoli szolgálatban is, csak azoknál más módon nyilvánul meg. A pásztori szívő szolgálók pozitívan, a hit és reménység szemüvegén keresztül látják az embereket. Nem a szerint viszonyulnak az emberekhez, ami per pillanat látszik bennük, hanem mindig látják az emberekben Krisztus elhívását, és azt mivé lehetnek Krisztusban. Jó példa erre Barnabás. Nevének jelentése Vigasztalás Fia, ami talán jellemérıl is tanúskodott. İ apostol volt, de mint említettem ez a szolgálati ajándék is kirajzolódott életébıl. Látszik ez abból is, hogy ı volt az, aki befogadta a megtért Sault. Késıbb magához veszi és együtt mentek szolgálni Antiókhiába. Szolgálata révén Pál nála is nagyobb munkát tudott elvégezni. Késıbb gondozásába veszi a bizonytalankodó Márkot, más néven Jánost, ami ellen Pál elıször tiltakozott, de késıbbi leveleiben megjegyezte, hogy igen hasznos szolgálatot végez számára 12. Vannak álláspontok, akik ezt a szolgálatot pásztor-tanítóknak tartják, és együttes használatát indokolják. Lehetséges ez a látás, de nem biztos, hogy a kettı csak együtt érvényes. Tanítók A tanítók, akik szellemi táplálékot adnak a gyülekezetek számára. Olyan tanításaik vannak, mint a sátor szegek, amelyhez kötözhetik a gyülekezetet. A tanítóknak fontos szerepük lehet abban, hogy nem csak megmondják, mi a helyes látás, hanem az is, hogy megtanítsák a hívıket gondolkozni, értelmezni Isten igéjét. Ezeknek a tanításoknak is alapvetıen nem emberi okfejtésekbıl kell állnia, hanem a tanítások alapján kirajzolódjon a hallgatóságnak Isten akarata. Helyi gyülekezetek Amikor azt mondjuk, hogy helyi gyülekezet. Mit értünk rajta? Egy adott helyen mőködı egy eklézsiát vagy esetleg egy helységben több helyi gyülekezet is mőködhet? Erre nem tudok egyértelmő választ adni. Igaz, hogy az újszövetségi idıkben nem voltak keresztény felekezetek. De az egyházak mostani fölülrıl való egyesítésének próbálkozása sok problémát okozott. Ha már valami mőködik, akkor nem hiszem, hogy Isten nem akarja szüntetni. Miután Izraelben királyt választottak késıbb már nem lehetett vissza csinálni. Azt viszont feltétlenül kívánatos célnak tartom egy adott helységben a keresztény gyülekezetek tiszteljék, segítsék egymást. Ne versengjenek, ne legyen hiúsági kérdés, melyik hány fıbıl áll, ki a nagyobb. Hanem céljaikat egyeztetve együtt munkálkodjanak. Így talán ki lehet jelenteni, hogy egy 12 2 Tim. 4,11 17

18 gyülekezet mőködik, még ha több szervezet is van. Az ilyen rossz felekezetiségnek a legfıbb oka, az emberi hiúság és makacsság és versengés vágy. Látásom szerint a helyi gyülekezetek Isten akaratából születtek. Amelyik közösség, csak egyéni ambíciók kielégítésére, függetlenségre való törekvés miatt jött létre, az valószínőleg hosszabb távon nem fog életképesen mőködni. Tagjai nem élnek keresztény szabadságban. Vagy nagyon törvényes keretek között mozognak, vagy túlzott szabadosságban és a Gal 5,19-21-ben felsorolt testi cselekedetek lesznek rájuk a jellemzıek. A gyülekezetek legtöbbször apostolok szolgálatán keresztül jöttek létre, de nem mindegyik. Antiókhia is ilyen volt. Mindenesetre elfogadta a jeruzsálemi apostoli tanácstól kapott segítséget. Gyülekezeti struktúrák Az évszázadok alatt számos gyülekezeti struktúra alakult ki, amelyik hol kisebb arányban, hogy teljesen eltér a bibliai modellektıl. Alapvetı két véglet van, ezek között kisseb nagyobb keveredést mutatkozik. 1.) Önálló helyi gyülekezetek mőködnek 2.) Országra, vagy az egész földre kiterjedı többszintes tekintélyi hálózat központirányítás alatt van összefogva(pl. a Római Katolikus Egyház). Ezeket püspökségi struktúrának nevezzük. Ebben az esetben a helyi gyülekezet élén 1 vezetı áll, akinek kiválasztásába egyáltalán bele sem szólhatnak a gyülekezet tagjai. Ahol önálló helyi gyülekezetek mőködnek, vagy esetleg laza kapcsolatban vannak, hasonló teológiai látással, történelmi múlttal rendelkezı gyülekezetekkel. Ezek vezetıit a gyülekezet maga választja. (Így alakul ki, vagy a gyülekezet tagjai megszavazzák, illetve a gyülekezet vezetıi maguk mellé választanak vezetıket. Ezek a helyi gyülekezetek lehetnek presbiteri, presbiteri tanáccsal vezetett gyülekezetek vagy egy kiemelkedı személy lelkipásztor, pásztor aki egy személyként irányítja a gyülekezetet. A presbiterek és diakónusok az ı utasításait hajtják végre 13. Vannak e mellett multi level churc -ık, ahol embereknek vannak tanítványai és a tanítványoknak is tanítványai stb. Illetve olyan közösségek ahol tagadják, hogy vannak vezetık mindenki egyenlı. De valójában itt is vannak vezetık, akik a háttérbıl irányítanak. A helyi gyülekezet felépítése Hogy épül fel egy helyi gyülekezet? Fil. 1,1 Pál és Timótheus, Jézus Krisztus szolgái, minden szenteknek a Krisztus Jézusban, a kik Filippiben vannak, a püspökökkel és diakónusokkal egyetemben. A mai stílusban szinte biztos vagyok, hogy nem így lett volna megfogalmazva egy ilyen levél. Hanem így: Mr X.Y pásztornak és gyülekezetének Miért nem így fogalmazták meg Pálék? Akkor még úgy gondolták, hogy a szentek a legfontosabbak, nem emberi tekintélyek. Sıt a gyülekezet vezetését és diakónusait is a gyülekezet részének tekintették, nem 13 Mind a presbiteri mind az egy pásztori vezetésnek vannak elınyei hátrányai. 18