Éjjel nappal hívható Hotline Tel.: 06-1/ Web:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Éjjel nappal hívható Hotline Tel.: 06-1/438-8080 Web: www.itthon.hu"

Átírás

1

2 TÉRSÉGI TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS PONTOK Tourinform Rétság 2651 Rétság, Rákóczi út 26. Tel.: 35/ , 35/ Fax: 35/ (szezonális iroda, nyitva: június 15-augusztus 31.) Web: tourinform.retsag.net Magyar Turizmus Zrt. Éjjel nappal hívható Hotline Tel.: 06-1/ Web:

3 KÖSZÖNTŐ Tisztelt Érdeklődő! Csodálatos természeti környezetben, a Börzsöny és a Cserhát védelmében él és küzd a fennmaradásáért sok kis településen, megannyi jobb sorsra érdemes ember. A megyék és régiók határán, közel az országhatárhoz egymásra utaltságban fáradozik a gazdaság, az életfeltételek megújításán nemzetiségi, kisebbségi és a többséghez tartozó. Ők azok, akik képesek voltak feltárni néprajzi hagyományukat és ápolva, fejlesztve adják át utódaiknak, mutatják be az éppen arra járó vendégeknek. Megtalálták a kapcsot a kultúra, a gazdaság, a fennmaradás és a közösségfejlesztés között. Képesek voltak önerőből perspektívát adni, mások számára is vonzó életteret felmutatni. Nem véletlen, hogy ezeken a kistelepüléseken kezd megfordulni a migrációs folyamat. Nem véletlen, hogy a helyi értékekkel ma már büszkélkedhetnek is. Ebben a kedvező folyamatban kell szervezéssel úgy bekapcsolódni a munkába, hogy a fejlesztés pénzügyi háttere is kialakuljon, hogy ez a közösség hozzájusson azokhoz a forrásokhoz, amelyek céljaik megvalósításához szükségesek. A vidékfejlesztési akciócsoport ezt tűzte céljául. Dr. Orbán Péter elnökhelyettes Innoland Khe. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 3

4 BÁNK Bánk Budapesttől 60 km-re, a Börzsöny és a Cserhát találkozásánál helyezkedik el. A település története régmúlt időkre nyúlik vissza, első írásos említése az 1405-ből származó Zsigmond kori oklevéltárban található ban terjényi Radnóti György birtokában volt. A török hódoltság alatt elpusztult, lakosai elszéledtek ben az akkori földbirtokosok a Zichy és a Balassa család tagjai újratelepítették a falut a Felvidékről érkező evangélikus tótokkal. A XVIII. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával, Becskády Pál, Gyurcsányi Ignácz és Hodossy József voltak a helység földesurai ban báró Andreánsky István nyugalmazott államtitkár volt a legnagyobb birtokosa. Az es években az ország gazdasági fejlődése keltett igényt újabb és újabb üdülőterületek, pihenőhelyek kialakítására. Bár Bánk csodálatos tava korábban is vonzotta a természet szerelmeseit, de a jelentősebb fejlődés erre az időre tehető. Számos beruházás járult hozzá, hogy napjainkra valóságos üdülőparadicsommá válhatott, mely emellett messze híres nemzetiségi és kulturális programjairól is. A község későbarokk evangélikus temploma 1783-ban épült, szerkezete egyhajós, középen befelé ívelő kórusát két oszlop tartja. Főoltárát a tolmácsi születésű festőművész, Edvi Illés Ödön festette 1903-ban Az evangélikus temetőben egy régi templom alapfalai láthatók. A hagyomány szerint eredetileg itt állott helység s a templom a reformátusok birtokában volt, de a hódoltság alatt a törökök elpusztították. A település szlovák tájháza a XIX. század végén épült, vegyes falazatú, boltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztház. Az itt látható helytörténeti kiállítás a környék, zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatja be. A fürdőzésre és horgászatra is alkalmas, erdőségekkel határolt Bánki-tó Nógrád megye egyik ékessége. Északról a falu utcái, délről az üdülőtelep öleli körül a Lókos-patak völgyében elterülő, festői környezetű tavat. Egész nyáron várja a látogatókat a sokoldalú szolgáltatást nyújtó, színvonalas szabadvizű strandfürdő. A minden évben megrendezésre kerülő Bánki Nyár kulturális programsorozat is nagy érdeklődésnek örvend, melynek helyszínéül nyaranta a tóra épült Víziszínpad szolgál. Ezenkívül számos könnyűzenei program, műsoros est, színházi előadás, filmvetítés várja az ide látogatókat. 4 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

5 BERKENYE Berkenye a Börzsönyben, Váctól 20 km-re északra fekvő, festői szépségű kicsiny település, a közelében található a Börzsönyi Tájvédelmi Körzet. Első ízben 1299-ben említik az oklevelek Terra Werebenye néven puszta földterületként. A Nógrádi Főesperesség plébániái között 1629-ben szerepel először. A falu a török dúlás alatt teljesen elpusztult, elnéptelenedett ben a terület akkori birtokosa, a váci püspök népesítette be újra a németországi Frankóniából származó telepesekkel. Lakóinak jelentős része ma is német anyanyelvű. Az 1770 és 1848 között kelt iratok tanúsága szerint a váci püspökség volt folyamatosan a terület legjelentősebb földesura szeptember 7-én a község háromnegyed része tűzvészben leégett. Az 1970-es évek elejétől a Nógrádi Községi Közös Tanács igazgatta, majd a falu 1990-ben önállósult. A hegyek által határolt háborítatlan, tiszta levegőjű környezetben egész évben sokféle lehetőség nyílik a szabadidő eltöltésére. Nyaranta a tó kiválóan alkalmas horgászatra, csónakázásra, az erdő gazdag vadállománya pedig lehetővé teszi a vadászatot is. Az aktív pihenésre vágyók kerékpár- vagy gyalogtúrákat tehetnek a Börzsönybe. A község nevezetes műemléke az 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök támogatásával copf stílusban épült római katolikus plébániatemplom. Az épület szerkezete egyhajós, egy homlokzati toronnyal épült, szentélye kosárívvel záródó, főhomlokzatán Migazzi címer található. Belépve művészien festett oltárkép tárul a látogató elé. Híresen szépek a község északi részén lévő kis dombon álló kálváriakeresztek, melyek az 1800-as évek második feléből származnak. A település a feszületek faluja is, amelyekből összesen 18 számolható meg. A közösségi összefogássat létrehozott faluházban a hajdani sváb életviszonyokat, kultúrát megelevenítő honismereti múzeum is helyet kapott. A hagyományos falusi építkezés jegyeit magán viselő épület korábban az Engelsdörf család tulajdonában volt. Az itteni lakosok szorgalmát, munkáját dícsérik a falut körülvevő biogyümölcs ültetvények, ahol a környék hagyományos gyümölcse, a málna mellett többek között szedret, ribizlit, kajszibarackot is termesztenek. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 5

6 BORSOSBERÉNY Borsosberény Nógrád megye nyugati részén, a parassapusztai határátkelőhely irányába haladva Rétság után következik. A falu neve az ótörök eredetű berendi népnévből származik, melynek jelentése: megadta magát. A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a határában ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, amely azonban az idők folyamán teljesen elpusztult. Első okleveles említése 1393-ra datálódik, amikor a Losonczy család volt a terület birtokosa ben Mátyás Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként. A váci püspökség 1505-ben jutott itt birtokhoz Szobi Mihály adományozása révén ban a törökdúlás következtében a falu szinte teljesen elpusztult. Az 1700-as évek elejétől elkezdett újjáéledni. A településnek az idők folyamán sok földesura volt, többek között a Tihanyiak, a váci püspökség, a Bartakovichok, és a Mocsáryak ben a magyar nemzet a Mikszáth családnak ajándékozta Mikszáth Kálmán negyven éves írói jubileuma alkalmából. A község egészen 1945-ig a család tulajdonában maradt. A község római katolikus templomát ig építették, 1790-ben jelentősen felújították, kibővítették. Az épület homlokzat előtti órapárkányos toronnyal és félköríves szentéllyel rendelkezik, hajója pedig háromboltszakaszos, orgonakarzattal. Belsejét mívesen faragott faszobrok díszítik. Az egykori Tihanyi-kúriát kilenc oszlopos tornácával 1826-ban építtette Tihanyi Tamás, majd 1888-ban átalakították. Korábban a kúriában gazdag numizmatika gyűjtemény, könyvtár, értékes festmény és porcelánok voltak találhatók. Az épület napjainkban az óvodának ad helyet. 6 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

7 DIÓSJENŐ Diósjenő a Börzsöny hegységtől keletre, Nógrád megye nyugati részén fekszik. A község neve a honfoglalás kori Jenő törzs szálláshelyére utal. A vidék az ember megjelenésétől fogva lakott hely volt, ezt tanúsítják a község határában talált csiszolt kőeszközök és a késő bronzkori földvár maradványai. A falut a tatárok ben felgyújtották, az ott élők nagy részét megölték. A lakosság pótlására német telepesek, majd szerzetesek is érkeztek. Ezután akadálytalanul terjedtek a reformáció tanai, a református felekezet hamar megerősödött. A mezővárosi kiváltságokat is élvező település fejlődését a török hódoltság törte meg. A katolikus egyház 1685-ben jelent meg ismét a településen. Az 1848/49-es szabadságharc idején Kossuth Lajost a község tiszteletbeli bírájává választották. Az 1900-as évek elején a falu meghatározó szerepet töltött be, mint a környék legjelentősebb, lélekszámban is legnagyobb települése. A Diósjenőt övező hegytetőkön több, más korban emelt vár állott egykoron (Pogányvár, Csehvár, Kámorvár). A csend, a nyugalom, a természetjárás szerelmeseinek maradandó élményt nyújtanak az izgalmas börzsönyi túrák, melyek egyik kiindulópontja Diósjenő. A hegyekben található számos védett növény- és állatfaj hazánk területén csupán itt honos. A település római katolikus templomát ben építették újjá klasszicista-barokk stílusban, de az írásos adatok alapján elődje már 1241-ben állhatott. A templom mellett található a temetőkert, amely a több évszázados sírkövek mellett Piret báró síremlékét is őrzi. A másik nagy felekezet, a reformátusok klasszicista stílusú temploma a falu központjában található. Az 1850-es évek környékén építették, a parókia is ebből az időből származik. A község szakrális építménye még a falutól északkeletre a Kápolna-dombon álló Kálvária-kápolna, melyet Ápád-kori elődjeinek maradványaira építettek és amelyről belátható a térség egészen a nógrádi várig. A XIX. század első évtizedeiben épült pincesor húzódik a katolikus templom és a temető feljárójánál. A falutól nem messze található a 28 hektáros Jenői-tó, amely amellett, hogy a horgászok paradicsoma, csodálatos környezetet biztosít minden pihenni vágyó turistának. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 7

8 FELSŐPETÉNY Felsőpetény Nógrád megye délnyugati részén, a Lókos-patak völgyében, a Cserhát dombjai között elterülő település, ma főként szlovák nemzetiségűek lakják. Érdekessége, hogy magyarok és szlovákok, illetve katolikusok, evangélikusok és baptisták élnek együtt békességben. A község neve a Péter személynév korai alakjából, a Pete kicsinyítőképzős változatából származik. Első írásos említése 1247-ből való, akkor még Alsópeténnyel közös falut alkottak, a két település csak a XIV. században vált ketté. Az Árpád-korban a Csák nemzetség, majd a Török család, később Werbőczy Imre birtokolta. Az 1660-as években a helység fele része Balassa Imre tulajdona volt. A török hódoltság idején népessége jelentősen lecsökkent, majd a XVIII. század végén szlovákok települtek be. A község ben felhőszakadás okozta vízár által majdnem teljesen elpusztult ban a Gyurcsányi család, majd báró Podmaniczky János, Lieszkovszky Gusztáv, Horváth Dezső, Podhorányi Károly birtokolták között Spett Vincze volt a falu legfőbb birtokosa, ő építtette 1902-ben a kastély elődjét. A község legjelentősebb műemlék épülete a település szélén álló, 1902-ben épült Almássy-kastély, falai között ma gyermekotthon működik ban itt tartották háziőrizetben Mindszenty József bíboros prímás, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. A szépen tájolt kastélyépületet védett park övezi, különlegessége egy közel 20 m magas, minden tavasszal pompás virágokat bontó tulipánfa. A falu barokk stílusú evangélikus templomát 1801-ben építették, ekkor még torony nélkül ban tornyot emeltek a templom elé, ahová hamarosan két harang került. Az elsőt 1858-ban, a másodikat 1868-ban öntötték. A templom barokk oltára a XVIII. század közepén készült. Az oltárképen Krisztus látható, felül a volutákon egy-egy angyalszobor, középen sugár- és felhőkoszorúban az Atyaisten szobra. A helyi baptista gyülekezet összejöveteleit egy ideig magánházaknál tartotta, majd 1931-ben felépítette a baptista imaházat. A római katolikus templom 1985-ben épült Marosi Gábor tervei alapján. A templomban található az az oltár, amely mellett naponta imádkozott a településen fogva tartott Mindszenty József bíboros. A településen az elmúlt évek folyamán kialakításra került több mint 300 hektáron a Vadaskert, ahol többek között szarvas, vaddisznó és muflon is látható. 8 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

9 KESZEG Keszeg Nógrád megye délnyugati csücskében, Budapesttől 45 km-re található, egyike a megye legmagasabban fekvő falvainak. Területe már az őskorban lakott volt, de községként csak a XVIII. századtól ismerik, azóta, hogy Koháry István országbíró birtokába jutott a török hódoltság után és elkezdte az újratelepítését. Később a Huszár család lett a község földesura, tőlük ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A Purgly család folytatta a Huszárok által megkezdett mintagazdálkodást egészen a második világháborúig. A háború után a település a rendszerváltásig a szerepnélküli kisfalvak életét élte, egyre többen elköltöztek, megfogyatkozott lakossága az elöregedés útjára lépett. Azóta a falu gyökeres változáson ment át, mára korszerű, teljes körű infrastruktúrával rendelkező településsé fejlődött. A település legszebb építészeti emléke az 1749-ben copf stílusban felépített és az 1870-es években kibővített, 3 részből álló Huszár-Purgly kastély. Jelenleg óvoda és posta működik benne. Az épületegyüttest közel két hektáron elterülő természetvédelmi terület, őspark veszi körül. Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt római katolikus templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították. Főhomlokzatát párkányok, egyenes vonalú oromfalak díszítik. Északi oldalához csatlakozik a sekrestye, és ugyanitt épült a Huszár család kriptája is. A templom belső tere dongaboltozatos, a hajónál három, a szentélynél öt fiókboltozattal. A természetvédelmi terület szélén áll a magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlékegyüttes részének tekinthető. A téglalap alaprajzú egyemeletes épületet a XVIII. században építették. Földszintjén és emeletén téglalap alakú, kőkeretes ablakai vannak, falazata kőből készült, nyeregtetős. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 9

10 KOSD Kosd Váctól 6 km-re a Kosdi patak völgyében a 652 m magas Naszály hegy lábánál fekszik a Cserhát hegyeinek ölelésében. Az őskortól lakott, gazdag régészeti lelőhely, leletanyagát még a British Múzeum is őrzi. A falut a nógrádi birtokok adományozásával egy időben kapta Boleszláv váci püspök II. Endre királyunktól. A tatárok 1241-ben elpusztították a falut, a templomot súlyosan megrongálták. A következő évtizedekben a püspökök azon voltak, hogy a települést újra benépesítsék. A mohácsi csata után a török csapatok Váccal együtt felégették. A püspökség birtokai közül elsőként Kosdra terjesztette ki földesúri joghatóságát, melynek nagy része ekkor már református volt. Berkes András prépostot bízták meg, hogy az összes templomot vegye birtokába és a lakosságot térítse vissza a katolikus hitre. Kosdon ez 1699-ben következett be. A település a palóc vidék csücske, múltjáról gazdag helytörténeti gyűjteményt tekinthet meg az ide látogató. Természeti környezetét a Naszály hegy közelsége határozza meg. Itt találkozik az Alföld és a hegyvidék különleges flórája. Az esti órákban érződik a hegyvidék klímája, mely kiválóan alkalmas az asztmás betegek gyógyítására is. A község legrégebbi épülete a XIII. század első felében emelt római katolikus templom. A XIV. századi gazdasági fellendülés időszakban gótikus stílusban bővítették, átépítették. Barokk stílusban történt átalakítása Migazzi Kristóf váci püspök nevéhez fűződik, az átépítés két szakaszban történt között. Az as években végzett régészeti kutatás során megtalált középkori részletek, maradványok segítségével történt a templom műemléki helyreállítása. A település határában magasodó, főként mészkőből álló Naszály hegyen az egykori hévizes forrástevékenységeknek köszönhetően több kisebb üreg és barlang található. Ezek közül a második legnagyobb és legismertebb, a túristák által igen kedvelt Násznép-barlang. Mélyedéseiben kincsásók is többször kutattak, mert állítólag a XVIII. században ezen a vidéken garázdálkodó tót rablók ebben a barlangban rejtették el kincseiket. 10 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

11 LEGÉND Nógrád megye délnyugati részén, Váctól 30 km-re található ez az erdőktől, domboktól övezett nyugodt, csöndes kis település. Első ismert birtokosa Legéndi Miklós volt 1483 környékén. A települést a törökök 1594-ben feldúlták. A középkori falu eredetileg közelebb lehetett a mai katolikus templomhoz, valószínűleg a mai temető helyén. A területet 1702-ben a Záborszkyak és a Radványiak telepítették újra. Az évi összeírásban Jeszenszky Sándor szerepel tulajdonosként. A XIX. század első felében pedig a Radványi, a Káldy és a Plachy családok birtokolták a falut. A település igen gazdag műemlékekben, számos kúriája miatt kastélyos falunak is nevezik. A helyi szlovák nemzetiség még ma is őrzi népviseletét, szokásait. A község római katolikus temploma a település Nógrádsáp felé eső szélén áll. Az egyhajós, torony nélküli gótikus templom építése a megmaradt középkori részletei alapján a XV. századra tehető. Az épületet 1769-ben teljesen átépítették, felújították Egyszerű főhomlokzata háromszögű oromfallal van lezárva, középen kis, gótikus ablakkal. A falu házai között álló római katolikus kiskápolna és harangtorony a XIX. században épült klasszicista stílusban. A torony magas lábazaton áll, legalsó szintjére lépcsők vezetnek. A barokk jellegű Nyári-kastély főépületét a Nyáry család építtette 1750 körül. Az L alakú szárnyat már a Balás család építtette hozzá a XX. század elején. Az épületegyüttes az emelet szintjéig érő, sima lábazattal készült. Az eredeti épületrészt többek között lizénák, falmezők, tagolt koronázópárkány és címeres, háromszögű oromzat díszíti. Belsejét az utóbbi évtizedekben átalakították. Az épület sokáig adott helyet a helyi általános iskolának, ma üresen áll. A volt Szandtner-Györgypály kúria barokk stílusú, 1770 körül épített földszintes épület. Az utca felől magas lábazaton áll, téglalap alakú, utcai homlokzatán enyhén előreugró középrizalittal. A volt Hirsch kúria eredetileg a Takács, majd a Paulovich család birtokában volt. Őket követte a Hirsch család birtokosként. A klasszicista stílusú épület a XIX. század első felében épült. Eredeti homlokzatát időközben erősen átalakították. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal működik benne. A magántulajdonban lévő Káldy-kastély az 1760-as években épült, vidékies barokk stílusban. Alaprajza téglalap alakú, a főhomlokzatán három kosáríves nyílás található háromszögű oromzattal lezárt, előreugró tornácrésszel. A főbejárat a tornácról nyílik, melyhez kétoldalról hatszöges, faragott kőlépcsős feljáró vezet. Dongaboltozatos pincéje a tornác alól nyílik. Az épületet magas, kontyolt nyeregtető fedi. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 11

12 NÉZSA Nézsa a Cserhát nyugati vonalai között, Nógrád megye délnyugati határán, Budapesttól 50 km-re fekvő település. A község története a honfoglalásig nyúlik vissza. Nisza (Nysa) vagy Nesza túlnyomóan katolikusokkal lakott, termékeny határral bíró Nógrád vármegyei település volt. A Nézsával kapcsolatos eddig ismert legkorábbi írásos oklevelekből kiderül, hogy a XIV-XV. század környékén a Nézsai (de Nysa) család birtokolta. Mátyás király Nézsai László hűtlen magatartása miatt elkobozta. A XVII. század végére a terület teljesen elnéptelenedett. Az első adat az újra lakott faluról 1700-ból származik. A XVIII. században több család birtokolja, így a Motesitzky, a Bossányi, a Sándor és a Klobusitzky családok. A település 1807-től teljes egészében a Szentiványiaké. A későbbiekben Edelspacher Mátyás és felesége Blaskovich Anna illetve Szentiványi Ferenc a tulajdonosai. A XIX. század végén a Blaskovich család birtoka ban Blaskovich Elemértől Reviczky József vásárolja meg, és nászajándékba fiának Reviczky Tibornak ajándékozza ben Reviczky Tibor halála után testvérei: Reviczky József és báró Durneissné Reviczky Melánia vették át a kegyúri jogokat 1945-ig, a II. világháború végéig. Ma is a település dísze a falu központjában álló Reviczky-kastély, melynek építését az 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozó 10 hektáros angol-park a benne lévő kis tóval együtt védett terület. Az épületben jelenleg iskola működik. A temető-dombon található a Szent-Anna kápolna, amelyet 1825-ben emeltetett Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia. A kápolna tetején lévő kálvária szobrait Dunaiszky Lőrinc készítette. A község Szent Jakabról elnevezett barokk stílusú temploma a XVI. századból való. Az 1760-as években gróf Klobusitzky István pártfogásával tornyot csatoltak hozzá ben az épületet újra kibővítették, és a régi torony helyére újat emeltek ban teljes külső és belső felújítást végeztek rajta. 12 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

13 NÓGRÁD A község Nógrád megye délnyugati sarkában, a Börzsöny hegység keleti oldalán, festői szépségű völgykatlanban terül el. A mintegy 1600 lélekszámú falu Nógrád megye névadó települése. A terület a leletek alapján már a bronzkorban is lakott volt. Nógrád vára kezdetleges földvár formájában már a honfoglalás előtt is állt. A település 1138-ban még a király birtokában volt, aki itt a dömösi prépostságnak földeket adományozott. A XIII. század második felében a váci püspöknek voltak itt birtokai. A tatárjárás alatt a hajdan városi ranggal bíró település megsemmisült. A középkorban földesurai, a váci püspökök, mindent elkövettek, hogy helyreállítsák és benépesítsék, mindamellett a tatárjárás előtti jelentőségét nem tudták visszaállítani ban Szilágyi Mihály kormányzónak adták át a tulajdonjogot ben a törökök a várat melynek őrsége gyáván megszökött kardcsapás nélkül birtokukba vették. A XVII. század végén, a XVIII. század elején, a háborús évszázadok során elpusztult népesség pótlására szlovák telepesek érkeztek a Felvidékről ben a fél falu leégett, rá öt évre csak negyven ház, 1883-ban pedig ismét a község fele vált a lángok martalékává. A környék legjelentősebb látnivalója a lapos, csupán 286 méter tengerszint feletti magasságú szikladombra épült vár, mely a község közepén helyezkedik el. A vár alatt, a vasút mentén egy nevezetes forrás, a Csurgó található. Vizét ma is előszeretettel viszik haza a nógrádiak, de más falvakból is át-át rándulnak egy kis friss forrásvízért. A vár tövében található a millecentenáriumi emlékpark. A településen keresztül megy az Országos Kék Túra útvonal. A községet körülvevő erdők-mezők és a hegyi források a túrázást kedvelők kedvenc célpontjai. A falu régi része a vártól északkeletre terül el, itt található a XVIII. században barokk stílusban épült római katolikus templom és plébániaház. A műemléktemplom legdíszesebb része a főhomlokzat, a tört kosáríves bejárati kapu felett íves ablak díszíti, ennek két oldalán helyezkednek el az építtető püspökök feliratos címerei. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 13

14 NÓGRÁDSÁP Nógrádsáp Nyugat-Nógrád megye déli szegletében, a Cserhát hegység és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Sápi-patak partján elhelyezkedő település. Az 1219-ből származó első említésében Sáp-villa -ként szerepel ből a Saap névváltozatot ismerjük, míg a Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírásában már az Alsó Sápp és Felső Sápp megkülönböztető formákban szerepel. A két falut 1928-ban egyesítették Nógrádsáp néven. A község a váci püspökség ősi birtoka volt, ez derül ki már egy 1379-ben és egy 1460-ban kelt oklevélből is. A török uralom ideje alatt ellentétben több más nógrádi településsel nem néptelenedett el. A hódoltság után a megfogyatkozott népesség pótlására felvidéki szlovákokat telepítettek a területre körül Baloghy Ádám és Antal voltak a település földesurai. A Baloghy család tagjai egészen a XX. századig váltották egymást a birtoklásban. A XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek sorscsapásai nagyon nehézzé tették az amúgy is szegénysorban élő sápiak életét ban négy hónapig tombolt a kolerajárvány, 1880 táján az addig szépen jövedelmező szőlőültetvényeket elpusztította a filoxéra, 1893 májusában pedig tűzvész söpört végig a falun. Az 1960-as évek végétől a fejlődés a településen jelentősen felgyorsult, köszönhetően az infrastruktúra jótékony hatásának. A falu felé közeledve már messziről feltűnik a XIV. században épült erőd-templom tornya, amely a település feletti dombon található. Az épület eredeti, középkori hangulatában maradt meg. A templomkertbe lépve a területet körülvevő kőfalban a keresztút tűzzománc stáció képei láthatóak. A késő gótikus stílusban épült templom belsejében a legfőbb látnivalókat a falrestaurálás során előkerült felszentelési keresztek és freskók jelentik. Mindkét falurészben egy-egy harangtorony található. Az alsósápi a XIX. század első éveiben épült klasszicista stílusban, s Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Homlokzatán kis napóra látható. A felsősápit Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje tiszteletére emeltette 1834-ben Baloghy Tádé földbirtokos és neje Berczelly Klára. A község három úrilakja közül a Szabó Rudolf-féle vészelte át a legjobb állapotban az elmúlt évtizedek változásait. A külsejében ma is mutatós épületben ma óvoda működik. 14 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

15 NŐTINCS Nőtincs Nógrád megye délnyugati részén a Naszály-hegy lábánál a Lókos és a Hangya patak völgyében terül el. A község területén 1933-ban új-kőkori csiszolt kőbaltára bukkantak, 1952-ben avar-kori sírokat tártak fel. Ezek alapján a település több mint ezer éve ad otthont az itt élő nemzedékeknek. A helyi szájhagyomány szerint a falu határában lévő Zsukma-völgyben, a Török-dombon állt a nógrádi basa háreme. Az ott raboskodó magyar lányok hajfonataikból kötelet készítettek és azon ereszkedtek le a kastély ablakából. Menekülésük közben hajfonataik szétszóródtak, s ezért nevezték el a törökök a települést Nőtincsnek. A község első ismert földbirtokosa a gyulazombor nembeli Sebret fia Erdő volt ben I. Károly király a Balogh nemzetségbéli Rimaszécsi Széchy családnak adományozta a birtokot. Széchy Istvánnak nem lévén fiú örököse, 1535-ben János király a hívének, Werbőczy Istvánnak adományozta Nőtincset. Werbőczyt a Ráskay család követte a birtokosok sorában ban a falu fele része a balassagyarmati gróf és báró családhoz tartozó Balassa Imre birtoka volt. A török hódoltság alatt a falu népe jelentősen megfogyatkozott, a vész múltával a veszteségek pótlására szlovák telepesek is érkeztek. Az 1900-as évek elején Scitovszky János örökösei és Nagy Amália voltak a terület nagyobb birtokosai. Az első, majd a második világháború a nőtincsi polgárok közül is több áldozatot szedett, emléküket a templom falán elhelyezett táblák őrzik. A falu római katolikus temploma 1415-ben épült. Napjainkra a sok átalakítás eltűntette eredetiségét, már csak a sekrestye bejárata, a pastoforium alakja emlékeztet a gótikus vonásokra. Az épület főbejárata kettős egyenes záródású, az előreugró homlokzati toronyból nyílik. A tornyot egyszerű gúlasisak fedi. Berendezéséből a népies faragású, rokokó szószék jelentősebb, előlapján a magvető domborműve látható. Figyelemre méltó a keresztelőkút barokk fa-szoborcsoportja is. A templommal szemben, az egykori katolikus iskola falában kialakított fülkében látható Szent Flórián nagy méretű későbarokk stílusú szobra körül készült az alatta lévő relieffel együtt a korábbi tűzvészek emlékezetére, a Balassa család támogatásával ben nyert elhelyezést ebben a szoborfülkében, melynek síkja előreugrik az épület falából. A Gyurcsányi-Scitovszky kastély 1809 óta áll egy 4 hektáros ősparkban a település közepén. A Nőtincsen akkor birtokos Gyurcsányi család építtette. A főhomlokzatát képező rövidebb szárny közepén fogsoros keretezésű timpanon, alatta kettős féloszlopok helyezkednek el. A közelmúltban a Lókos patak vizét felfogva került kialakításra egy 51 hektáros felületű tó, melynek környezetét az idegenforgalom és vendégfogadás minden kellékével ellátták. Ma már korszerű infrastruktúrával, szépen parkosított partszegéllyel, kerékpárút-hálózattal, csónaktárolóval fogadja a látogatókat. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 15

16 ŐSAGÁRD Ősagárd a Cserhát délnyugati részén, a Naszály hegy alatti kis síkságon megbúvó, gyönyörű fekvésű, kicsiny település. Az Agárd településnév onnan származik, hogy a középkori uralkodók királyi vadászataira az agarakat itt tenyésztették. Az ős jelzőt sokkal később, 1906-ban kapta megkülönböztetésképpen. A község határában őskori kőedény töredékeket, kőeszközöket találtak, mindez azt bizonyítja, hogy a település igen régtől lakott hely ben Zsigmond király feleségének, Czillei Borbálának adományozta a falut ben Szanda várának birtoka volt. A XVI. század elején Zápolyai János lett a tulajdonosa, aki 1526-ban átadta Werbőczy Istvánnak. Majd 1660-tól Balassa Imre birtokolta Nőtincshez hasonlóan. A török hódoltság miatt elpusztult falut felvidéki szlovák telepesek építették újjá a XVIII. században. A település fekvése miatt évszázadokon át igen elzárt volt, így sikerült megőrizni a jellegzetes és erőteljes szlovák folklór értékeit, a nyelvújítástól, a modernizációtól érintetlenül hagyott ősi szlovák nyelvet, szókincset, archaizmusokat. Máig fennmaradt több, az 1900-as évek elejéről származó népi stílusú lakóház. A falu környezete természeti értékekben gazdag, sok kirándulási lehetőség kínálkozik. A község neves építészeti emléke az 1785-ben barokk stílusban épült evangélikus temploma. A épületet kőalapzaton emelt, faráccsal ellátott, zöldre festett, oszlopos oltár díszíti. A jelenlegi oltárkép 1923-ból származik és a Getsemáné kertben leborulva imádkozó üdvözítőt ábrázolja. A szószék fából készült és olajjal festett ben épített a gyülekezet a templom mellé tornyot. A Naszály meredek, észak-keleti oldalában található a Násznép barlang. Hatvan méter hosszú, négykupolás barlangtermében, 1912-ben ásatásokat végeztek, mert több környéken talált őskori edénylelet arra utalt, hogy a barlang egykoron ősember lakó-helyéül szolgált, azonban emberi leleteket, eszközöket nem találtak. A Násznép barlangtól keletre található a geológiai ritkasága miatt nevezetes Zsömle barlang, ami egy kb. 2 méter átmérőjű szabályos gömbfülke. A Naszály kiemelkedését megelőző földtörténeti korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt keletkezett. A falut határoló Sinkár-patak völgyében geológiai ritkaságok láthatók. A környék turisztikai értékeinek köszönhetően itt vezet az Országos Kéktúra vonala. 16 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

17 PENC Penc Váctól 9 km-re, a Cserhát hegységben, festői környezetben lévő kis falu. A település igen régi, területe már az őskorban is ismert és lakott volt. Ezt bizonyítja az Alsópencen, 1921-ben talált kőbalta, és az 1933-ban talált csiszolt kőkorszakból való véső is. A helységet a XIII. században a Ruhmann család birtokolta ben már a Penczy-család egyik őse, Penczy Péter volt a község földesura ben a Csővár Giskra huszita vezér kezébe került falu végveszélybe került, ám csupán rendszeres fosztogatások elszenvedőjévé vált. A Pency család kihalása után 1533-ban Zápolyai János király tanácsosának, Fráter Györgynek adományozta a területet. A török hódoltság idején a község Rusztem budai pasa hűbérbirtoka volt. A török uralom után a visszatérő földesurak szlovák nyelvű munkásokat telepítettek től a község Felső-Pencz, Puszta-Pencz elnevezése megszűnt, és Penc lett a neve. Az as években a próbafúrások a területen jó minőségű kőszenet találtak. A falu I. világháborúban elesett hőseinek emlékét emlékoszlop hirdeti. A település 1969-ig önálló községként működött, között a rádi székhelyű közös tanács társközsége volt, önállóságát 1990-ben nyerte el ismét. A zegzugus utacskákkal átszőtt erdők, a tiszta levegő, és a dombos táj szépsége, utánozhatatlan élményt nyújt a természetet és nyugalmat kedvelők számára. A falu múzeuma a műemléki védettség alatt álló egykori Osztroluczky-kúriában foglal helyet. Rendkívül gazdag régi kelta és szkíta tárgyi emlékekben, köszönhetően a múzeumot 1952-ben megalapító az akkori iskolaigazgató, történész, régésznek Jakus Lajosnak. A falu román kori katolikus temploma az 1300-as évek táján épült, majd a későbbi felújítások során barokká alakították. Az 1825-től 1830-ig készült copf stílusú evangélikus templom kőből és téglából épült. Köveit a Dunából ökrös szekereken szállították Vácról. A Kálmánházy-kúria L alakú, földszintes, klasszicista épületét 1810 körül emelték. Az épület ma is lakott, udvarán toszkán oszlopos tornác látható. Különlegességnek mondható az 1820-ban egy szőlőültetvényt megkímélő jégeső miatti fogadalomból épült Mária Magdolna kápolna. A Penc község mellett található Kozmikus Geodéziai Obszervatórium épületét november 26-án avatták fel. Az obszervatórium azóta is vezető szerepet játszik a hazai űrgeodéziai kutatásban és az új technikák meghonosításában. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 17

18 RÁD A település Pest megyében, a Cserhát hegység délnyugati lábánál Vác és Penc között helyezkedik el. Nevét az I. István feleségével Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyikének fiáról Rádról kapta. A falu a X. század végétől lakott, ezt a határában, a Koporsó-hegyen talált avarkori sírok, és a Kishegyen feltárt X-XI. századi temető is bizonyítják. Egykori földesura, Corvin János a birtokot Mátyás király természetes fiaként adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda-család volt a település tulajdonosa. A falu a XVIII. század első felében előbb a Vay-család, majd a Muslay család birtoka. Végül a II. világháború végéig a Toperczer család birtokolta ig közigazgatásilag Nógrád vármegye nógrádi járásához tartozott. Rád környéke erdőkben gazdag, igen alkalmas kirándulóhely gyalog vagy kerékpárral túrázóknak. Vác felől érkezve a falu elején, kis magaslaton található a Szűz Mária születésének tiszteletére szentelt római katolikus templom. A copf stílusú, egyhajós, homlokzat előtti toronnyal rendelkező épületet 1767-ben építtette Muslay, majd tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. A templommal szemben áll a három épületből U alakot formáló Muslay-kastély. A főépület és a saroképületek manzárdtetősek, díszítésük copf stílusú. A templom mellett látható a Muslay-Toperczer-kúria, amely a XX. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom. A falu Penc felőli végén a XIX. század közepéről való Muslay-tisztilak látható. 18 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

19 RÉTSÁG Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, Budapesttől 55 km-re. Nevét az 1300-as évek végén említik először levelek. A városhoz tartozó Pusztaszántó ennél is régebbi település, már 1299-ben szerepel a korabeli iratokban ban a Losonczy család birtokában volt, neve ekkor Réthi Saagh. A török hódoltság alatt, ben a település Boszna Hasszán birtoka volt, ekkor azonban elnéptelenedett, és még ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze ban Lónyay Gábor volt itt birtokos ben Sréter Pál és családja birtokolta. A településen a katolikus vallás újbóli térhódítása attól az időponttól számítható, mikor 1713-ban Berkes András nagyprépost megvásárolta Vattay Jánostól a falu egy részét. Így került birtokosként Rétságra a váci káptalan ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt. Főútvonala helytörténetileg is nevezetes hiszen az 1848/49-es szabadságharc idején többször volt hadműveletek, védelmi küzdelmek színhelye. A korábbi járásszékhely, ma a környező települések fontos közlekedési, kereskedelmi, igazgatási valamint kulturális és egészségügyi kistérségi központja. A városközpontban található az 1729 táján épült hagymasisakos tornyú, barokk római katolikus templom, melyet 1933-ban kibővítettek. Az épület 2006-ban felújításra került. Főoltárán a névadó Szent András apostolt ábrázoló XVIII. században festett kép látható. A templom melletti kis parkban a kőből faragott kecses Szentháromság-oszlop és az első világháborús emlékmű áll. Ugyanitt 1996-ban, a honfoglalás millecentenáriumára kopjafát állítottak. A Templom utca végén, az egykori laktanya bejáratánál egy kettős emlékmű található. Az egyik Mindszenty József hercegprímás emlékezetét őrzi, aki november 30-án a felsőpetényi fogságából kiszabadulva a laktanyában vendégeskedett. A múlt felkutatásának célkitűzése vezette a rétsági önkormányzatot, mikor úgy határozott, hogy egy felszabaduló épületét felújítva kialakítja a Civil Szervezetek Házát, s benne létrehoz egy állandó helytörténeti kiállítást is. DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek 19

20 SZENDEHELY Szendehely a Naszály hegy lábánál, Nógrád megye délnyugati részén fekvő német ajkú település. Neve valaha Szenthely volt bizonyára a földbirtokos püspökség után ami az idők során Szendehelyre módosult. A környék a váci püspökség ősi birtoka volt, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. Az itt letelepedő németek ben a bajorországi Franken vidékéről érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé a szendehelyiek. A németek fejlett szőlőművelési kultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A település legjelentősebb műemléke a főúton található római katolikus templom. Az épületet Althan károly váci püspök kezdte építtetni 1756-ban, majd azt 1758-ban Migazzi Kristóf püspök fejezte be, 1812-ben bővítették. Minden falát lizénák és faltükrök díszítik. A tornyot a lizénákon kívül öv- és órapárkány tagolja, barokk toronysisak fedi. Széles, zömök hajója mögött keskenyebb, egyenes záródású szentély helyezkedik el, ennek nyugati falához kapcsolódik a sekrestye. Berendezései közül a copf stílusú oltárszék és a szószék a jelentősebb. Az ófaluban, a Loska patak egyik ágán átívelő egylyukú, boltozott kőhíd műemlék jellegű. Mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban mészkőből faragott szobra áll. Szendehelyhez tartozik Katalinpuszta település is, amely a nógrádi kéktúra útvonal kiindulópontja. Mindkét helyen fellelhetők még a népi lakóházak, bennük a jellegzetes, pirosra festett sváb népi bútorokkal. Ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat fláderos festéssel színezték. A német nemzetiség múltbéli emlékei, berendezései, használati tárgyai, jellegzetes viseletei megtekinthetők a honismereti házban. 20 DIPO (Duna-Ipoly Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közössége) Helyi Értékek

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰEMLÉKVÉDELEM. Erdősmecske. Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök MŰEMLÉKVÉDELEM Erdősmecske Készítette: dr. Tihanyi Csaba Okleveles műemlékvédelmi szakmérnök 12 11 93/2 93/3 9 8 7 16 15 1 2 27 31 31/2 6 30 3 39 40 4 89 90 91 98 51 50 49 48 47 95 81 182 46 99 45 96 97

Részletesebben

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

BÖRZSÖNYI IMPRESSZIÓK

BÖRZSÖNYI IMPRESSZIÓK Vasvári Zoltán BÖRZSÖNYI IMPRESSZIÓK Néprajzi és irodalmi tanulmányok Budapest, 2014 TARTALOM Matyikó Sebestyén József: AJÁNLÓ SOROK... 9 ELŐSZÓ... 13 SZOKOLYÁRÓL... 18 KÉT SZOKOLYAI KÖZÖS GYŰJTŐÚT...

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Nyitra felől Turóc-völgyébe

Nyitra felől Turóc-völgyébe Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET

ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET ÁSVÁNYRÁRÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MŰVI ÉRTÉKVÉDELMI FEJEZET 1 1. 072/3 Zsejke-puszta, Fő utca 4. Helyi védelemre javasolt Szűz-Mária szobor. Folyamatos állagmegóvás és a környezet karbantartása

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Csopak épített környezetének értékkatasztere

Csopak épített környezetének értékkatasztere HE ép 1 Csákányhegyi kilátó 050/2 Leírás: A Csopak települését északról határoló Csákány-hegy, valamint a parkerdő mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők és az üdülő vendégek körében, a Balaton

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön)

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) 5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) ÚTVONALÚT ÚTVONAL 1. nap: Érkezés: 9-órakor Gyöngyösre. GYÖNGYÖS A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Bánk. Bánk címere. Bánk. Közigazgatás. Magyarország. Ország. Észak-Magyarország. Régió. Nógrád. Megye. Rétsági. Kistérség. község.

Bánk. Bánk címere. Bánk. Közigazgatás. Magyarország. Ország. Észak-Magyarország. Régió. Nógrád. Megye. Rétsági. Kistérség. község. Bánk Koordináták: é. sz. 47.92449 k. h. 19.17535 Bánk Bánk légifotója Bánk címere Közigazgatás Ország Régió Megye Kistérség Rang Magyarország Észak-Magyarország Nógrád Rétsági község Irányítószám 2653

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

Nógrád megye. Rétsági járás. Honlap: Adatbázis:

Nógrád megye. Rétsági járás. Honlap:  Adatbázis: Nógrád megye Rétsági járás Honlap: http://nemzetiegyseg.com/retsagj.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/retsagj.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=1543&fullsize=1 - 2

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Borsosberény Község Önkormányzata 2013. július 10. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 2 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is... 2013 október 16. Flag 0 Értékel kiválasztása Még Givenincs Álmodik értékelve a múlt - Szent Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Rudabánya - amelynek neve az ószláv érc, vasérc szóból származik - első írásos említe

Részletesebben

Nyertes pályázók. III. tengely

Nyertes pályázók. III. tengely Nyertes pályázók III. tengely Ügyfél Jogcím Projekt címe Település Megítélt támogatás 1. Nógrádsáp Község Önkormányzata Falufejlesztés Nógrádsáp faluközpont kialakítása Nógrádsáp 14 626 611 Ft 2. Bánk

Részletesebben

Legyél te is határvadász! - Pályázati felhívás

Legyél te is határvadász! - Pályázati felhívás 2016.09.07. Legyél te is határvadász! - Pályázati felhívás Részletek HIRDETMÉNY HATÁROZAT - A 301060-508 számú vadászterület határának megállapítása (VEH/001/1013-1/2016. HIRDETMÉNY 1 / 7 HATÁROZAT - A

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet

Javaslat. a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert. települési értéktárba történő felvételéhez. Készítette: Árgyelán Erzsébet 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Kétegyházi Római Katolikus Templom és Templomkert települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Árgyelán Erzsébet. Kétegyháza 2016.

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:..

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. CSEPEL HALÁSZTELEK: SZ.SZENTMIKLÓS: SZIGETHALOM: TÖKÖL: SZIGETCSÉP: SZ.SZENTMÁRTON: SZIGETÚJFALU: RÁCKEVE: SZIGETBECSE: MAKÁD: Név: Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. Túrázás

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Túra hossza: 70 km Nehézsége: Közepes Terep: Dombvidék Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk(1). A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt.

A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt. A Március 15. tér már a középkorban is Vác kereskedelmi központja, melynek meghatározó épülete a Szent Mihály templom volt. A nagy barokk városrendezés során, a téren épültek fel a ma is látható legszebb

Részletesebben

Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez

Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület. Dokumentáció helyi védelem törléséhez Budapest XII., Széchenyi emlék út 4 (hrsz. 9237/2), Lakóépület Dokumentáció helyi védelem törléséhez Az épület a Széchenyi hegy északi, meredek lejtőjén helyezkedik el, a Svábhegyről a Széchenyi hegyi

Részletesebben

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2008. (IX.16.) rendelete egyes helyi rendeletek módosításáról

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 39/2008. (IX.16.) rendelete egyes helyi rendeletek módosításáról Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 39/2008. (IX.16.) rendelete egyes helyi rendeletek módosításáról Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről

Részletesebben

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Báta középkori plébániatemplomának feltárása A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó

Részletesebben

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI.

OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. OSTFFYASSZONYFA KASTÉLYAI. Településünk sajátossága, hogy több kastélynak és kúriának ad otthont. Ezen épületek többsége magántulajdonban van, és felújításra várnak. Ennek ellenére, építészeti sajátosságaik

Részletesebben

MŰEMLÉKEK. MK= műemléki környezet

MŰEMLÉKEK. MK= műemléki környezet MŰEMLÉKEK Legend: M = műemlék MK= műemléki környezet Bodrogkeresztúr M 1394 00863/1953 hrsz.: 7 R. k. templom, késő gótikus, 15. sz. vége MK 6686 16114/1968 A r. k. templom műemléki környezete M 1396 50041/1958

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ a 35/2013. (V.22.) VM rendelet támogatásával megvalósult beruházásról

BESZÁMOLÓ a 35/2013. (V.22.) VM rendelet támogatásával megvalósult beruházásról BESZÁMOLÓ a 35/2013. (V.22.) VM rendelet támogatásával megvalósult beruházásról Pályázó neve: Alsótold Község Önkormányzata Pályázó címe: 3069 Alsótold, Szabadság út 6. Ügyfél-azonosító: 1003278040 Támogatási

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

A Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti.

A Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti. Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 2/2016. (III.25.) számú rendelete az építészeti örökség helyi védelméről szóló 5/2009. (IV.3.) számú rendelet módosításáról 1 Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet Propedeutika / Bevezetés a művészettörténetbe Tárgyrögzítés az építészetben és a falképfestészetben Épületkutatás, feltárás, restaurálás és művészettörténet ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Kóka. Hajt-a csapat a Tápió-vidéken. Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47

Kóka. Hajt-a csapat a Tápió-vidéken. Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47 Kóka Hajt-a csapat a Tápió-vidéken 1 Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47 Elnöki köszöntõ Polgármesteri köszöntõ A Tápió-vidék a közép-magyarországi régió legizgalmasabb, ugyanakkor legkevésbé felfedezett

Részletesebben

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN EMLÉKHELYEK ÉS EMLÉKMŰVEK PILISCSABA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN Készítette: Rozovics Ferenc Hornyák Ferenc Csaba Faragó Péter István 2015 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Emlékhelyek és emlékművek felsorolása

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Bátonyterenyei kistérség

Bátonyterenyei kistérség Bátonyterenyei kistérség Régió: Észak-Magyarország Megye: Nógrád megye A 14 települést magába foglaló kistérség Nógrád megye keleti részén, a Cserhát és a Mátra találkozásánál fekszik. Két, egymástól jól

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelete

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2014. (IX.29.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Építészeti Örökségének Helyi Védelméről szóló 28/2004. (V. 25.) ÖKT. rendelet módosításáról Budaörs

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2010. március Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Város rövid történetének bemutatása 8 1.2. Oroszlány város szerepe

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Határtalanul programjának keretében a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola harmincegy

Részletesebben

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM. 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Postára adás utolsó határideje: 2016. november 24. (postabélyegző) 38 p Név:.. Iskola

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben