1,8 MW TELJESÍTMÉNYŰ SZÉLERŐMŰ - SZÁPÁR

Átírás

1 ESETTANULMÁNY/KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 1,8 MW TELJESÍTMÉNYŰ SZÉLERŐMŰ - SZÁPÁR KIOP Projekt Esettanulmány Készült: november 1. Szerző: Kutatásvezető: Pupek Emese Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó A projekt szereplőinek bemutatása A pályázó szervezet bemutatása A projekt intézményi szereplőinek bemutatása A projekt tágabb körülményeinek bemutatása A projekt részletes bemutatása A pályázati kiírás fejlesztési irányai A projekt tartalma A projekt ütemezése A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények Projekt-előkészítés A projekt döntéshozatali rendszere A pályázat elkészítése A projektmegvalósítás bemutatása Szerződéskötés A projekt kommunikációja Projektpénzügyek, ellenőrzés Projektpénzügyek Ellenőrzés Összegzés Források Képek jegyzéke Ábrák jegyzéke Térképjegyzék Táblázatok jegyzéke

3 Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. ( 3

4 A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4

5 1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása A Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft-t (Preciz Kft.) 1991 nyarán Szombathelyen hozták létre magánszemélyek. A cég alaptevékenysége az ipari üzemek, kereskedelmi és középületek tervezése, generál-kivitelezése és a villamosenergia-termelés. Az alapítás évében a vállalkozás tevékenysége magyarországi tervezési munkákra korlátozódott ben működési engedélyt szerzett Németországban, és megkezdte vízvezeték és csatornaszerelési munkáit először Münchenben, majd Bajorország más területein is ban már szerkezetépítést is vállalt a cég Németországban, tervező részlege azóta használja a müncheni Nemetschek cég szoftverét és AutoCad programokat óta egyre több és nagyobb feladatot vállal a Preciz Kft. Tervező és építő munkái között megtalálható kórház rekonstrukció, termálfürdő, új üzemek, gyárak, szállodák és szélerőművek tervezése, kivitelezése. A vállalat toronydarukból, szállítóeszközökből, földmunkagépekből álló gépparkot halmozott fel a folyamatos fejlesztések során. A cég fő profilja az elmúlt években a magasépítés volt, azon belül pedig ipari üzemek, kereskedelmi és középületek tervezése, generál-kivitelezése (például papírraktár Szombathelyen, gyógytermál-szálloda Sárváron, hűtőház Peresznyén, tejüzem Celldömölkön, gimnáziumi tornacsarnok Sárváron stb.). A Preciz Kft. a sok éves munka eredményeként stabil, biztos alapokon álló céggé fejlődött. Az ipari és kereskedelmi létesítmények komplett fővállalkozásban való megvalósítása, beruházást előkészítő tevékenység végzése komoly szakmai tapasztalatokat és sikeres gazdálkodást eredményezett, árbevétele és üzemi eredménye az elmúlt években folyamatosan nőtt. A tevékenységi kört 2004-ben bővítették szélerőművek építésével, amelyek megvalósításához az építőipari tevékenységhez nem szükséges felhalmozott tőkét használták fel. A cég célja az építőipari tevékenység megtartásán túl a villamosenergiatermelés környezetbarát fejlesztéseiben való hatékony részvétel. Ez nem csak a 5

6 villamosenergia-termelésben merül ki, hanem az egyedi szélerőművek, szélerőmű parkok tervezésében, útépítési, alapozási és hálózatépítési munkákban, valamint a környezetbarát technológia terjesztésében is megnyilvánul. A Preciz Kft óta 15 szélerőmű építési engedélyezési tervet készített, ebből kettőt ben, tizenegyet 2005-ben és még kettőt ban. Az építési engedélyezési tervek összesen 65 darab szélerőműről szólnak, amelyek különböző teljesítményűek. 1. kép: Szápári szélerőmű közelről Fotó: Hajnáczki Péter 2005-ben Szápáron egy 578 lélekszámú Veszprém megyei településen a cég felállította az ország első nagyteljesítményű szélerőművét. 1.2 A projekt intézményi szereplőinek bemutatása A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Irányító Hatósága (IH) 2003-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) került felállításra. Vezetője a GKM az Európai Unió Fejlesztési Alapokért Felelős Helyettes Államtitkára volt, aki a KIOP-pal kapcsolatos feladatait a GKM Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Főosztályán keresztül látta el július 1-jétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság feladatai Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelősségi körébe kerültek. Az IH az uniós és hazai kormányzati politikákkal összhangban teljes körű felelősséggel tartozik az Operatív Program, az érintett térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális kiaknázását elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Az Operatív Program végrehajtása az IH felelőssége, ugyanakkor számos, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatot delegál a megvalósításban részt vevő Közreműködő Szervezet (KSZ) számára. A KSZ kezeli a pályázatot, kidolgozza a pályázati felhívást és a kapcsolódó pályázati dokumentumokat, közzéteszi a pályázati felhívást, ellátja a 6

7 pályázati felhívással összefüggő tájékoztatási és publicitási feladatokat, fogadja a pályázatokat, és ellenőrzi a pályázatok teljesítését. A KSZ tehát széles körű végrehajtási és ellenőrzési feladatokat lát el. Jelen program KSZ-e az Energiahatékonysági és Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaság (Energia Központ Kht.). A Kormány 1031/2000. (IV.7.) határozata alapján létrehozta a hazai energiahatékonysági ügynökségi feladatok ellátására az Energia Központ Kht.-t, amelynek alapítói a GKM, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal voltak. Az Energia Központ Kht feladata az energiahatékonyság előmozdítása, a környezet védelmét szolgáló hazai és nemzetközi együttműködések erősítése és támogatása, ezzel kapcsolatban a kormányszervek számára stratégia kialakítása, döntéshozatal megalapozása, valamint a megvalósításban való közreműködés. Az Energia Központ Kht. tevékenysége kiterjed az ország egész területére, és nemzetközi tevékenységeivel megjelenik az Európai Unió országaiban is. Részt vesz az energiapolitika fejlesztésében, hosszú távú energiapolitikai tervek kidolgozásában, országos szintű döntések előkészítésében. Közreműködik többek között a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP), az Energiahatékonysági Hitel Alap (EHA) és a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében megnyíló pályázatokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. 1.3 A projekt tágabb körülményeinek bemutatása A megújuló energiák hasznosítására és támogatására nagy hatással vannak azok a nemzetközi klímaegyezmények (különösen a kiotói és az Ázsia-Csendes Óceáni, vagy a Riói Agenda 21), amelyek az üvegházgázok, elsősorban a széndioxid kibocsátását hivatottak korlátozni. Az Európai Unió stratégiai célkitűzései és irányelvei a nemzetközi egyezményekkel összhangban lévő szabályozást és támogatást irányoznak elő novemberében 7

8 az Európai Unió Bizottsága által kiadott Energia a Jövőért Megújuló energiaforrások című Fehér Könyv elismeri, hogy az Európai Unióban a megújuló energiaforrások használatának arányát 5,3 százalékról 2010-re 12 százalékos értékre kell növelni (ugyanezt az értéket erősítette meg 2000-ben a lisszaboni stratégia is). A kitűzött cél elérése pusztán piaci alapokon nem biztosítható, ezért támogatási lehetőségeket szükséges fordítani a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítésére. Az Európai Parlament és Tanács szeptember 27-én fogadta el a 2001/77/EK Irányelvet a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a belső villamosenergia-piacon történő támogatásáról. A 2001/77/EK Irányelv tagállami szintre lebontva előírja, hogy mennyi legyen a részesedése a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiának az összenergiához képest. A megújuló energiaforrások kiaknázása elmarad a lehetőségektől, ezért az Irányelv kötelezi a tagállamokat olyan nemzeti célelőirányzatok elkészítésére, amelyekben az országok adottságaihoz igazodva növelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia középtávú piaci arányát. A 2001/77/EK Irányelvben foglaltakat figyelembe véve Magyarországon a villamos energiáról szóló évi CX. törvény (VET), majd a törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása rendelkezik a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételéről. A VET a Magyar Energia Hivatal feladatává teszi, hogy megállapítsa a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelezően átveendő mennyiségét, amit az erőmű engedélyében kell rögzíteni. 1. ábra: Installált szélenergia-kapacitások a világban, Európai Unióban és Magyarországon Forrás: Magyarországon évszázadokon át hasznosították a szél erejét. Még az 1930-as években is mintegy 800 kisebb-nagyobb szélmalom őrölte a gabonát; a villamosítás, az olcsó energiaárak miatt egy ideig azonban feledésbe merültek ezek a gazdaságos 8

9 szerkezetek. Az energiaárak elszabadulása és a környezet kímélésének egyre nagyobb szükségessége újból előtérbe helyezte a megújuló energiák, köztük a szél erejének elektromos áram termelésére való felhasználását. 2. ábra: Magyarországi szélerőművek (2005) Forrás: A szélből kinyerhető energia a szélsebesség köbével arányosan változó mennyiség, ezért a szél adatok hossza, pontossága, hitelessége az energetikai és gazdasági számítások alapja. Az energetikai célú helyi méréseket a tervezett helyszínen a kívánt magasság közelében a kellő pontosságú szélprofil becslés megállapítása érdekében végzik el. 9

10 A szélerőmű telepítésére a helyi adottságok nagy befolyással vannak. A legmarkánsabb helyi hatást a hegyrajz (orográfia) okozza, ugyanis a szélirányba eső hegyoldalon a magassággal növekszik a szélsebesség, az ellentétes oldalon viszont szélárnyék, turbulencia, az energiatermelést zavaró hullámok keletkezhetnek. A csúcs körül sűrűsödnek az áramvonalak, ezért ott éri el a szél a maximumát. A felszíni érdesség a súrlódási réteg vastagságát módosítja, ezért a víz, füves, bokros, erdős stb. tájak hatása miatt a lokális szélsebesség értéke a környezetéhez képest lényegesen módosulhat; a légáram a terepalakulatokba ütközve rengeteg súrlódási energiát veszít, ezért erősen turbulens az áramlása. Minél magasabban vagyunk a terep felett, annál erősebb és annál kevésbé örvénylő, egyenletes a levegő áramlása. Az épületek és egyéb objektumok a magasságuk arányában néhány tíz száz méteres körzetben szintén alakítják az áramlást. Belátható tehát, hogy minél magasabbra telepítjük a szélerőművet, annál nagyobb hatásfokkal termeli az áramot. A széláramlás mellett a légtér hőmérsékletének vizsgálata is elengedhetetlen, mert a talaj és a környező légköri hőmérséklet különbsége meghatározza a feláramlás jellegét. 2. kép: Szélfarm Koppenhága közelében Forrás: Wikipédia Amerika és Európa tengerpartjain rengeteg, ipari mennyiségben áramot termelő szélerőmű épült fel, az adott terület villamos energia termelésében ezek jelentős, százalékos mértékben vesznek részt. Ekkora méretű szélerőmű parkot hazánkban a meteorológiai adottságok miatt nehéz kialakítani, azonban szigetszerű, egyedi kisberendezésekkel egy adott helyszínen a szükséges energiamennyiség nagy része beszerezhető. A szélenergia hasznosításában előttünk járó országokban emiatt ketté is vált a szélenergia hasznosító berendezések gyártása, alkalmazása; egyrészt álla- 10

11 mi beruházásban megvalósuló, nagyteljesítményű berendezésekből álló erőműtelepeket hoztak létre; másrészt a helyi lehetőségekre telepített, egy-egy kisebb települést, épületet ellátó ún. szigeterőművek alakultak ki. A szélerőmű berendezések lelke a rotor (szélkerék) és a vele egybeépített generátor. A generátorban keletkező egyenáram a különböző feszültségszabályozókon át kisfeszültségű, illetve nagyfeszültségű egyenáramként termelődik a mindenkori szélsebesség függvényében változó teljesítménnyel; az egyenáramot áramátalakítókon keresztülvezetve közvetlenül a fogyasztókészülékekbe, vagy az ellátandó hálózatba lehet vezetni. 3. ábra: A Szápáron telepített Vestas V90 típusú erőmű műszaki ábrája Forrás: Vestas GmbH 11

12 A szélturbinák működése zajjal jár, amit a folyamatos lapáttechnológiafejlesztésekkel és a próbaüzem alatt finomításokkal igyekeznek csökkenteni. A különböző természeti értékek védelme érdekében pedig jogszabályok határozzák meg az előzetes vizsgálatok pontos kritériumait. Környezetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú a szélenergia hasznosítása, hiszen a szélturbinák gyakorlatilag nem állítanak elő üvegház gázokat vagy egyéb káros anyagokat, és kiváltják a szilárd és cseppfolyós fűtőanyagok alkalmazását. 12

13 2. A projekt részletes bemutatása 2.1 A pályázati kiírás fejlesztési irányai A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) fő célja az egészséges környezet és a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítése a fenntartható fejlődés elősegítésével. A célok elérésére a KIOP keretében között 112 milliárd forint állt rendelkezésre. Az európai uniós források közül a KIOP-ot kizárólag az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza. A KIOP jellegénél fogva elsősorban az állami szektort támogatja, ezért kedvezményezettjeinek 38 százaléka került ki a magánszektorból. A KIOP két legfontosabb prioritása a környezetvédelem és a közlekedés. A környezetvédelem prioritásán belül az alábbi intézkedések találhatók: vízminőség javítása; állati hulladék kezelése; egészségügyi, építési-bontási hulladék kezelése; környezeti kármentesítés; természetvédelem és fenntartható árvízvédelem; levegőszennyezés és zajterhelés mérése; energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése. A KIOP 1.7. intézkedés (Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése) a megújuló energiaforrások elterjesztését és a közösségi és ipari energiatermelés és felhasználás hatékonyságának növelését támogatja. A program tevékenységeinek célja a kisés középvállalkozások, helyi önkormányzatok és más kedvezményezettek megújuló energiába fektetett direkt beruházásaiknak, valamint az energiaforrások hasznosításának támogatása. A program azokat a projekteket támogatja, amelyek a megújuló energiaforrások lakóhelyeken történő felhasználását célozzák. 13

14 2.2 A projekt tartalma A Preciz Kft. a projekt keretében egy 1,8 MW teljesítményű szélerőművet telepített Szápár község külterületén, Veszprém megyében. A projekt hozzájárul ahhoz a célhoz, amit az Európai Unió és Magyarország tűzött ki, miszerint a megújuló energia felhasználását bővíteni és a káros anyagok kibocsátását pedig csökkenteni szükséges. A projekt megvalósítását megelőző 2,5 éves szélmérési eredmények megállapították, hogy a terület ideális telepítési hely a szélerőmű számára. A szélerőmű gyártási, felállítási, üzembe helyezési munkáit a Vestas Deutschland GmbH végezte el a Preciz Kft. megbízásából. A Vestas GmbH feladata volt a bekötőút, rakodótér megépítése, valamint a szélerőmű alapozásának munkái is. A Vestas GmbH a világ legnagyobb szélerőmű gyártója, 35 százalékos a piaci részesedése. A pályázat keretében 3. kép: A szélerőmű egyik fő alkatrésze Fotó: NRG Systems Kft. telepített szélerőműből két hónap alatt 80 darabot helyeztek üzembe Németországban és Ausztriában. A Vestas technológia szárazföldi szélviszonyokra optimalizált. A szélerőmű közcélú villamos hálózati csatlakozásának tervezési munkáit, valamint a műszaki ellenőrzést a KOMFORTVILL Kft. (Győr) végezte el, ahol olyan mérnökök dolgoznak, akik korábban az Észak-dunántúli Áramszolgáltatási Zrt. (ÉDÁSZ) munkatársai voltak, ők tervezték meg a mosonszolnoki két darab 600 kw-os szélerőmű hálózat csatlakozását is. Mindez azért különösen fontos, mert Magyarországon igen kevés referenciával rendelkező szakember található. A megtermelt áramot az áramszolgáltató állami garanciával átveszi, a szápári toronytól egy régi, üzemen kívül helyezett, korábban a dudari és a balinkai bányánál használt vezeték felélesztésével Mórra küldik. 14

15 1. táblázat: A projekt összegző adatai Pályázat: KIOP Pályázó: Preciz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Pályázat címe: 1,8 MW teljesítményű szélerőmű - Szápár Projekt időtartama: április augusztus 26. Támogatás összege: ,- Forint Beruházás összege: ,- Forint 2.3 A projekt ütemezése A pályázat benyújtásáig csak kis teljesítményű (max. 600 kw) erőművek épültek Kulcson, illetve a Kisalföldön Mosonmagyaróvár környékén. A KIOP támogatásból megvalósuló szélerőmű 1,8 MW teljesítményű, tehát az eddigieknél lényegesen nagyobb és egyúttal lényegesen gazdaságosabb is. 4. kép: Szélerőmű építés közben I. (Szápár) Fotó: NRG Systems Kft. 15

16 A pályázat benyújtásakor pályázó már rendelkezett a jogerős építési engedéllyel és mind a 16 szükséges szakhatósági engedéllyel. A nyertes elbírálás után a projektvégrehajtás a következő tevékenységekből állt: 1) útépítés, alapozás, 2) az erőmű leszállítása és felállítása, 3) elektromos csatlakozás kiépítése, 4) üzembe helyezés, 5) próbaüzem. A Preciz Kft. végezte a projekt lebonyolítását alvállalkozók bevonásával. Az erőművet maga a gyártó (Vestas GmbH) szállította, szerelte és helyezte üzembe. A termelés feletti felügyeletet is biztosítja, és külön szerződés alapján gondoskodik a karbantartásról is. Az erőmű üzembe helyezéséig a gyártó gondoskodik a létesítmény biztosításáról. Az alapozásra, az út- és kerítésépítési munkákra kiválasztott alvállalkozókkal is szerződtek. Az elektromos szerelési munkákra szakvállalatot (Komfortvill Kft.) vontak be. A műszaki vezetést és ellenőrzést a Preciz Kft. megfelelő képzettségű és jogosultsággal rendelkező munkatársai végezték. 5. kép: Szélerőmű építés közben II. Fotó: NRG Systems Kft. 16

17 Az Energia Központ Kht-hoz a pályázat január 28-án érkezett meg, melyet március 11-ére elbíráltak, és a támogatási döntés április 4-én megszületett. A szerződéskötésre azonban csak augusztus 22-én került sor (mely szerződésen még május 12-én is módosítottak). A projektet pályázó azonnal elindította, miután kézhez kapta a kedvező döntésről való értesítést. Az útépítés és a talajmechanikai szakvélemény alapján megvalósuló mélyalapozás - cölöpalapozás másfél hónapot vett igénybe, 2005 májusának végére fejeződött be. A beépített beton mennyisége 260 m 3, és a beépített betonacél menynyisége 27 tonna. A szélerőmű leszállítása további két hónapot igényelt, és július 28-ára a szélerőművet felállították. Az üzembe helyezés időpontja augusztus 15-e, majd a próbaüzem időszaka következett, közben megtörtént az ünnepélyes avatás augusztus 26-án. A próbaüzemről a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet rendelkezik. A próbaüzem a szélerőmű 300 órás működését jelenti, melynek során további méréseket (pl. zajterhelés) és műszaki beállításokat végeznek. A projektmegvalósítás tehát összesen kevesebb, mint öt hónapot vett igénybe; illetve a fenti dátumokból az is megállapítható, hogy a szélerőmű már üzembe volt helyezve, működött, mire a Támogatási Szerződés aláírása megtörtént. A gyors végrehajtás oka egyrészt az, hogy a gyártó képes volt nagyon hamar előállítani az eszközöket; másrészt építési szempontból egyszerű projekt egy szélerőmű felállítása és üzembe helyezése. 17

18 6. kép: Szélerőmű építés közben III. Fotó: Fotó: NRG Systems Kft. A projekt a KIOP támogatása nélkül pályázó véleménye szerint nagy valószínűséggel nem valósult volna meg, még az alapos előkészítettség ellenére sem, mert a beruházás mérete miatt a finanszírozás igen nagy nehézséget jelentett volna a vállalkozásnak. A fő problémát főként az jelentette, hogy párhuzamosan a Preciz Kft. több beruházása is folyt, így a plusz forrás elmaradása ellehetetlenítette volna azok megvalósítását, így súlyozni és választani kellett volna a beruházások közül. 18

19 2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projekt eredményeként megépült Veszprém megye komáromi határszélén Zirctől keletre elhelyezkedő Szápár község lakott területétől 650 méterre az 1,8 MW teljesítményű szélerőmű, melynek nyolcvan méter magasságú rotorfején forog a kilencven méter átmérőjű lapát. A létesítmény üzembe helyezésekor ez volt az ország legnagyobb szélerőműve, és működésével előre lehetett becsülni az ötven százalékos növekedést hazánkban a szélenergiával termelt villamos áram ellátásában. 7. kép: Szélerőmű Szápáron Fotó: Hajnáczki Péter A beruházás várható eredménye, hogy a villamosenergia-termelés kwh/év (biztonsági tényezővel kilencven százalékra csökkentett érték) lesz, 20 éves élettartam mellett. A Miniszterelnöki Hivatal kiserőművi összevont engedélye alapján kötelező átvétel alá kwh/év termelt villamos energia tartozik. A várható eredményt, teljesítményt a szélviszonyok befolyásolják leginkább. A tési meteorológiai állomás több évtizedes mérési eredményei +0,2 m/s eltérést mutatnak a helyszínen mért adatokhoz képest. Miután a tési állomás távolsága 10 km-en belül 19

20 van (alapvető szélviszonyok meghatározásánál ez nem nagy távolság), így valószínűsíthető, hogy a tervezett mutatók és azok alapján számolt pénzügyi megtérülési várakozások teljesülnek. 2. táblázat: Környezetszennyezés, terhelés csökkenése 20 éves élettartam alatt Forrás: Pályázati dokumentáció g/kwh tonna CO SO NO Por és nemesfém A projekt hosszú távú fenntarthatóságát szakmai szempontból a körültekintő tervezés, minőségi kivitelezés és a szélerőmű gyártójával megkötött karbantartási szerződés biztosítja. A Vestas céggel karbantartási szerződést kötött a Preciz Kft., ami tartalmazta annak a távfigyelő rendszernek a működtetését, amelyen keresztül a gyártó karbantartásért felelős központja ellenőrzi a szélerőmű állapotát éjjel-nappal, hiba esetén távirányítással le tudják állítani az erőművet, 24 órán belül pedig a helyszínre érkeznek és megkezdik a javítást. A beruházás megtérülési idejét 10 évre valószínűsítették, ennek a kedvező időtávnak az oka az alacsony fenntartási költség. Mivel az árbevétel erőteljesen időjárásfüggő, a német szélenergia szövetség (Bundesverband Windenergie) adatai alapján ±20 százalék éves eltérés lehet a termelt energiában az egy éves átlaghoz képest, ezért az alacsony hozam esetére pénzügyi tartalékot képzett a pályázó. 20

21 3. A projekt-előkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 3.1 A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények Az Európai Unió és Magyarország célul tűzte ki a megújuló energiafelhasználás növelését, az energiaimport csökkentését a fenntartható fejlődés érdekében. Kötelezettségvállalás történt a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig 12 százalékra növeli a megújuló energiaforrások arányát. Magyarországnak szintén 2010-ig 3,6 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelést, ami a pályázat benyújtásának évében 0,4 százalék volt. Az energiahatékonyság rövid távú, gyors növelésének egyik alapvető eszköze a decentralizált villamos energiatermelők részarányának növelése. Köztudott, hogy a környezetvédelmi beruházások nem a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartoznak, így csak az állami támogatás teszi lehetővé, hogy a magánszféra is aktívan részt vegyen a környezetvédelmi beruházásokban. A szélerőmű áramtermelésével növelhető a megújuló energiaforrások aránya, amivel pedig a környezet terhelése csökken, javul a levegő minősége, ami a lakosság egészségügyi állapotára is pozitív hatásokkal jár. A beruházás a hazai megújuló energiaforrások gazdaságos felhasználásának növeléséhez, az ország energiaimport függőségének csökkentéséhez, valamint a decentralizált villamos energia termelők részarányának növeléséhez járult hozzá. A projekt illeszkedik az európai unió kapcsolódó irányelveihez, és az 1107/1999. (X.8.) Kormányhatározatban megfogalmazott 2010-ig terjedő Energiatakarékossági és Energiahatékonyság-Növelési Programhoz. 21

22 3.2 Projekt-előkészítés A projekt megvalósításának számos előzménye volt, illetve a jogszabályi előírások szerint számos megelőző feladatot kellett ellátni, köztük a 2,5 évig tartó szélmérést. Magyarországon egyértelműen kijelölhetők a legszelesebb területek, a Kisalföld, a Bakony, Észak-Dunántúl és az Alföld egyes tájai. A szél iránya és sebessége szeszélyesen változó, néhány száz méteres távolságon belül is jelentős különbségek alakulhatnak ki a szélsebességet és megtermelt energiát illetően, ezért kell az építési terület kiválasztása előtt több vizsgálatot is elvégezni. 2,5 éves szélmérési eredmények igazolják Szápár község környezetének jó szélviszonyait. Szápár és környéke a bányászat visszaszorulásával nehéz helyzetbe került, a fejlődés megállt. A rendkívül jó szélviszonyok alkalmassá teszik a települést és környékét szélerőművek telepítésére, ami hozzájárulhat a környék felemelkedéséhez a befolyó adók segítségével. Szápár, beruházás helyszíne 1. térkép: Magyarország széltérképe Dinamikus módszerrel számított évi átlagos szélsebesség értékek 75 méteres magasságban Forrás: A vizsgálatok további köre környezetvédelmi, tájvédelmi, geológiai tartalmúak, amelyek kiegészültek az elektromos hálózatra való csatlakozás feltételeiről szóló elemzéssel is. A környezet- és tájvédelmi vizsgálatok megállapították: 22

23 - a tervezett telepítési hely nem okoz káros hatást a védett és fokozottan védett élőlények, illetve azok szaporodó, vonuló, költő és pihenő helyeire; - nincs hatással földtudományi értékekre; - nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó területhez; - nincs egyedi tájértéket képviselő területen. A projekt-előkészítést elősegítette, hogy pályázó már a korábbi, első kiírásra (2004) is benyújtotta projekttervét, de a villamos hálózathoz való csatlakozás előkészítettségének hiányossága és a pénzügyi forrás indikatív finanszírozási ajánlata miatt pályázatát nem támogatták. A nyertes pályázati dokumentációban ezeket a hibákat már kiküszöbölték. A pályázat benyújtása előtt már a pályázó rendelkezésére állt a jogerős építési engedély a szükséges szakhatósági hozzájárulásokkal együtt, és a hálózati csatlakozási szerződés is aláírásra került. A beruházás várható költségei, az üzemeltetés költségei, a beruházás megtérülése és egyéb gazdasági mutatói árajánlatokkal, szerződéstervezetekkel alátámasztva jól előkészítettek voltak. A műszaki tartalom is teljesen tisztázott volt. A szélerőmű gyártójával (Vestas GmbH) a szerződés teljesen előkészítve várta a kedvező pályázati döntést, a teljesítés körülményei és feltételei tisztázottak voltak. A gyártóval sor került a szélerőmű karbantartására és távfigyelési rendszer üzemeltetésére szóló szerződés előkészítésére is. Ebben a szerződéstervezetben az árak, a szerződő felek jogai és kötelezettségei is szabályozásra kerültek. A magyar és német nyelvű szerződéstervezetet pályázó mellékelte a pályázati dokumentációhoz. A hálózati csatlakozásról szóló szerződést a Preciz Kft. a pályázat benyújtása előtt megkötötte az E.ON Hungária Zrt.-vel, amelyben megállapodás született a műszaki tartalomra és a költségekre. Szintén a pályázat benyújtása előtt megtörtént a kiviteli terveket készítő tervező költségvetése alapján a hálózat építési munkáinak megversenyeztetése. A kivitelező is kiválasztásra került. A projekt állapotát annyira előkészítették, hogy a pályázat nyertes elbírálásáról szóló értesítés kézhezvételével azonnal indulhatott a megvalósítás. 23