A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése"

Átírás

1 A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése Dobi Ildikó Bella Szabolcs Bihari Zita Szentimrey Tamás Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1, 1. Bevezető Európa import energia függése napjainkban megközelítőleg 50%, Magyarországé 75%. Az energia iránti igény egyre növekszik, melyhez közvetlen, és közvetett módon hozzájárul az éghajlatváltozás hatása. A térség ellátásbiztonságát szabályozó EU irányelvekben és joganyagokban megfogalmazódik az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése mellett 2010-re a megújuló energiahordozók részarányának megduplázása. Magyarország a 2001/77/EK direktíva hazai vállalásaként a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarány 3,6 %-ra növelését célozta meg. Ezen kötelezettségét ugyan 2005 decemberére teljesítette, azonban számolni kell az elkövetkezendő évtizedekre a CO 2 kibocsátás további korlátozásával. Mindezek következtében a hazai megújuló energiaforrások, köztük a szél és napenergia készletek aktuális felmérése ismételten időszerűvé vált. Részben ezt a feladatot végezte el az elmúlt három évben Dr. Major György vezetésével Magyarország légköri eredetű megújuló energiaforrásainak vizsgálata, a meglévő potenciálok feltérképezése és felhasználásuk elősegítése mérésekkel és előrejelzésekkel című NKFP projekt (3A/0038/2002) keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat koordinálásával alakult öttagú konzorcium. A projektben az OMSZ legfontosabb feladata az országos szél és globálsugárzás térképek előállítása volt. 2. Adat előkészítés Az adatok előkészítése több éves munkát vett igénybe. Egyrészt az OMSz 1997 utáni tízpercenkénti automatákkal mért szél és globálsugárzás adatok teljessé tételéhez programok készültek. Az adatellenőrzés, javítás automatizálása terén is számos fejlesztés történt, továbbá mintegy tucat olyan programmal bővül a Központi Adatbázis, amely a szél különféle statisztikáinak előállítására szolgál. A projekt keretében Windows-os felületre digitalizáló program készült, amely a Fuess féle szélíró adatait (irány, sebesség, lökés) ASCII fájlba olvassa. Speciális méretű szkenner segítségével több évnyi szalag lett digitalizálva, továbbá un. órás szélfeldolgozások kerültek rögzítésre. A kiegészített, ellenőrzött adatbázist a statisztikai széltérképek előállításánál használtuk fel. Másrészt a magassági szélmérések céljára a projekt keretében beszerzésre került egy SODAR berendezés, amellyel Budapesten, Pakson, Szegeden, és Tiszakécskén csaknem két éves mérési programot végeztek a Szolgálat munkatársai. A műszer mérési tartománya 30 métertől 315 méterig terjed, a vertikális felbontása 15 méter. A párhuzamos mérések célja eltérő mérési elvű eszközök összehasonlítása, a mérőhelyek szélklímája közti hasonlóságok és különbségek megismerése, valamint a helyi szélprofilok elemzése, a logaritmikus szélprofil hatvány kitevőjének vizsgálata volt. A konzorcium tagjai közül a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem Meteorológia tanszéke vett részt a kiértékelésben, melynek eredményét részben szintén a statisztikai térkép magassági átszámításánál használtuk fel. 1

2 3. Széltérképek előállítása A rendszeres meteorológiai szélmérések kezdete óta a Szolgálat számára visszatérő feladat térképek előállítása az átlagos szélsebességről és uralkodó szélirányról. Számos széltérkép készült főként meteorológiai állomások adatainak számtani átlagolásával. Az utóbbi évtizedben alkalmaznak Magyarországon interpolációs eljárásokat és különféle modelleket a méréssel nem rendelkező helyek adatainak becslésére. A felszínközei szélsebesség térben az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, pillanatnyi értéke nagymértékben függ a domborzat, felszínborítottság, beépítettség hatásaitól A magassági szélklíma meghatározása során pedig további két problémát kell megoldani. Az első problémát az jelenti, hogy a felszín közvetlen közelében kb. 10 méteres magasságban rendelkezünk csak hosszú mérési sorokkal, a kisebb számban rendelkezésre álló magassági szélmérések olykor időszakosak, expedíciós jellegűek és térbeli felbontásuk is elégtelen. Hosszabb időszakok vizsgálatához tehát csak a felszíni megfigyelésekből lehet kiindulni, azokból kell alkalmasan megválasztott módszerrel a magassági szélviszonyokra következtetni. A második probléma a mérési pontok szabálytalan térbeli elhelyezkedéséből fakad. A gyakorlatban is jól használható térképek készítéséhez ugyanis egy nagyfelbontású rácson kell ismernünk az adatokat, a mérési pontokból tehát mindenképpen a rács pontjaiba kell interpolálnunk az értékeket. Tekintve, hogy a felszínen a meteorológiai mérőállomások egymástól átlagosan km-re helyezkednek el, a széltérképekhez igényelt rács pedig néhány kilométeres felbontású, az interpoláció megvalósítása egyáltalán nem triviális feladat, ha a felszíni viszonyokat is pontosan kívánjuk figyelembe venni. Megbízható széltérképek készítése a fenti okokból rendkívül bonyolult feladat statisztikai és dinamikus módszerek alkalmazásával egyaránt. A projekt keretében az országos átlagos szélsebességeket ábrázoló széltérképek előállításához mindkét módszer kifejlesztésre került Statisztikai széltérképek Az OMSZ-nál kidolgozott MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis) interpolációs rendszer (Szentimrey, 2004) meteorológiai adatok interpolálására készült, a modellezéshez hosszú adatsorokat használ, és tetszőleges modellváltozót tud figyelembe venni. A klimatológiai és napi széltérképek elkészítésére egyaránt alkalmas a szélsebességet meghatározó speciális modellváltozók (szélmérő magassága, érdesség) felhasználásával. A MISH eljárás lényege, hogy az interpolálni kívánt meteorológiai elem térbeli statisztikai szerkezetét úgymint a lokális statisztikai paraméterek térbeli változását és a sztochasztikus kapcsolatokat éghajlati adatsorok felhasználásával modellezzük. Az elemektől függően e számításokhoz jelentős adatmennyiségre van szükség, általában éves, havi adatsorokra, különös tekintettel a sztochasztikus kapcsolatok modellezésére. A szélsebesség adatsorainál ezt az elvárást csak úgy lehetett teljesíteni, hogy más adatsorokat használtunk fel a sztochasztikus kapcsolatok modellezéséhez és másokat a lokális statisztikai paraméterek modellezéséhez, illetve a térképek készítéséhez. Erre azért volt szükség, mert a hosszú adatsorokkal rendelkező régi állomásokon nincs kellő információnk olyan modellváltozókról, mint az érdességi adatok és a szélmérő magasságok, a pontosan felmért, új szélmérő automatáknak viszont statisztikai becsléshez nem elegendő az adatsora. A talaj közeli szélmérési adatok interpolálására a MISH statisztikai módszerét alkalmaztuk (Szentimrey, Bihari, 2006). A szomszédos állomások közti sztochasztikus kapcsolatok kiszámításához 60 automata állomás közötti átlagos szélsebesség sorai kerültek felhasználásra. 2

3 A modellezést megelőzően az adatokat a MASH (Multiple Analysis of Series for Homogenization) rendszerrel (Szentimrey, 1999) pótoltuk és homogenizáltuk. A lokális statisztikai paraméterek térbeli változásának modellezéséhez és az interpolált éghajlati térképek előállításához 95 automata állomás, közötti havi átlagos szélsebesség sorait használtuk fel. A sztochasztikus kapcsolatok modellezéséhez, modellváltozóként a távolságot és a tengerszint feletti magasságkülönbséget használtuk. A lokális statisztikai paraméterek térbeli változásának modellezéséhez, az érdességi adatokon és a szélmérő magasságokon kívül, bizonyos, a tengerszintfeletti magasságból számítható további domborzati paramétereket is figyelembe vettünk. A térképek havonként és éves átlagra készültek 10 és 75 méteres magasságra, az 1 ábrán látható az átlagos szélsebesség 10 méteres magasságban. 1. ábra. Évi átlagos szélsebesség 10 m-en, 0,1 m érdességi magasságot feltételezve. (Szentimrey, Bihari, Birszki, 2006) 3.2. Dinamikai széltérképek A 3. pontban felvázolt feladat másik lehetséges megoldását jelenti a numerikus előrejelző modellek alkalmazása, amelyek egy háromdimenziós térbeli rácson oldják meg a légköri folyamatokat leíró hidro-termodinamikai egyenletrendszert. A modellek futtatásához szükséges kezdeti feltételeket ugyancsak ezen a számítási rácson kell előállítani a térben és időben szabálytalanul elhelyezkedő megfigyelések felhasználásával. Erre a feladatra napjainkra már számos, rendkívül összetett, operatívan is használt eljárást fejlesztettek ki. A módszerek tökéletesedésével az 1990-es években megkezdték a múltbeli időjárás rekonstrukcióját, azaz a múltra vonatkozó analízisek előállítását is. Az ECMWF 1 az ERA-40 projekt során ún. újra-analizált mezőket készített, amelyek egy az egész Földet lefedő háromdimenziós rácsra vonatkozóan tartalmazzák a legfontosabb meteorológiai változókat az 1957 és 2002 közötti időszakra. A re-analízisek felbontása meglehetősen durva (100 km-nél nagyobb a rácstávolság), az adatbázis csupán a nagyléptékű áramlási rendszerek jellemzőit írja le, így abban a domborzati viszonyok által nagymértékben befolyásolt regionális skálájú áramlási folyamatok 1 European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, azaz Európai Középtávú Előrejelző Központ 3

4 nem jelennek meg, azaz nagyfelbontású szélklimatológia előállítására közvetlenül nem alkalmas. Az igényelt finom felbontású szélmező előállításához ezért az ERA-40 adatok ún. dinamikai leskálázását hajtottuk végre, amelynek során az OMSZ-ban a rövidtávú előrejelzésre használt ALADIN 2 korlátos tartományú modellt futtattuk a re-analízisek által biztosított kezdeti és peremfeltételekkel több egymásba ágyazott, ugyanakkor finomabb 45 illetve 15 km-es felbontású tartományon. (A dinamikai leskálázás lépései a 2. ábrán tekinthetők meg.). Az utolsó lépésben a 15 km-es futtatás eredményeire egy speciális dinamikai adaptációs utófeldolgozást hajtottunk végre egy még kisebb, csupán Magyarországot lefedő tartomány felett. Alkalmazása során a durvább (15 km-es) felbontású meteorológiai előrejelzési mezőt egy finomabb (5 km-es) felbontású rácsra interpoláltuk, majd egy rövid modell-integrálást hajtunk végre, melynek végén előállt a finomabb felbontású domborzathoz igazított pontosabb szélmező. Ennek eredményeként elkészült az 5 km-es felbontású szélmező a 10, 25, 50, 75, 100, 125 és 150 méteres magassági szinteken hatórás időbeli felbontásban az 1992 és 2001 közötti időszakra vonatkozóan. (A szélerőművek rotor magasságában jellemző átlagos szélsebesség térképek, az ún. energetikai széltérképek közül a 3. ábrán a 75 méteres magasságra vonatkozó eredmény látható.) 2. ábra. A dinamikai leskálázás lépései. Az ábrákon az egyre finomodó felbontású modelltartományok láthatók. (Szépszó és mtsai, 2006) 4 Széltérképek tesztelése A kapott térképek szerint a magasabb szinteken a legnagyobb átlagos szélsebesség a Dunántúl északi (hegyvidéki) területein fordul elő. Az átlagos értékek már 75 méteres magasságban is meghaladják a szélerőmű hasznosítás szempontjából kritikus értéknek tekinthető 5 m/s-os évi átlagos szélsebességet. A szélsebesség területi eloszlása a dinamikus 2 Aire Limitée, Adaptation dynamique, Développement InterNational, azaz korlátos tartományú modellezés dinamikai adaptációval nemzetközi együttműködésben 4

5 módszerrel kapott térképeken jó egyezést mutat a statisztikai módszerrel készített széltérképekkel. 3. ábra. Dinamikai leskálázással számított átlagos szélsebesség 75 méter magasságban az es időszakra vonatkozóan. (Kertész és mtsai, 2005) A térképek minősége természetesen csak akkor ítélhető meg korrekt módon, ha mérésekkel is össze tudjuk vetni őket. A vizsgált időszakra az OMSz által működtetett 19 SYNOP mérőállomás 10 m-es széladataival vetettük össze az eredményeket. A 4. ábra a megfigyelések és a dinamikai leskálázással kapott átlagszelek különbségét mutatja be. Látható, hogy a dinamikai leskálázással többnyire kissé felülbecsültük a szélsebességet. A módszerből adódóan a legmagasabb értékek a dinamikus térképeken figyelhetők meg. A 75 méteres térképek szerint az ország 68 %-án 5m/s feletti szélerősség adódott (Hunyár és mtsai, 2006). 4. ábra. A dinamikai leskálázással számított, illetve a meteorológiai mérésekből származtatott 10 m-es átlagszél különbsége az időszakra vonatkozóan. 5

6 5. Globálsugárzás térképek A globálsugárzási térképeket a digitálisan rendelkezésre álló, ellenőrzött es időszakból állítottuk elő. Az évi összegek eloszlása (4. ábra) mellett elkészültek az egyes hónapokra vonatkozó, illetőleg a téli és a nyári félévre vonatkozó sugárzási térképek összesen 14 állomás adatai alapján. Az évi összegeket összehasonlítva korábbi feldolgozásokkal észak dél irányú övezetesség figyelhető meg, a maximum az ország déli részén jelentkezik. 5. ábra. A globálsugárzás évi összegeinek eloszlása [MJ/m 2 ] Összegzés A projekt keretében Magyarországon egyedülálló felszíni és magassági energetikai célú adatbázisok jöttek létre. Az országos átlagos szélsebesség térképek a felvázolt eljárásokat alkalmazva újabb adatok bevonásával időről időre aktualizálhatók. Az eredmények szerint a szélenergia kiaknázására Magyarországon vannak alkalmas és teljesen alkalmatlan területek, a napenergia készletek (különösen a nyári félévben) mindenütt számottevőek. A szélenergia elterjedését jelenleg leginkább limitáló tényező az időjárás függő pillanatról pillanatra változó mennyiségű villamos energia rendszer szintű kiszabályozása a meglévő, hagyományos (szabályozható) energiákra kiépített elektromos ellátó rendszerben. Az ösztönző EU, illetőleg ahhoz igazodó hazai szabályozás következtében a szélerőművek számának gyors növekedése várható az elkövetkezendő években. 6. Irodalom Kertész, S., G. Szépszó, E. Lábó, G. Radnóti és A. Horányi, 2005: Dynamical downscaling of the ECMWF ERA-40 re-analyses with the ALADIN model. ALADIN/ALATNET Newsletter no. 28. (in print) Hunyár M., Veszprémi K., Szépszó G., 2006: Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról, Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei, Budapest, OMSZ (megjelenés alatt). Szentimrey, T., 1999: Multiple Analysis of Series for Homogenization (MASH). Proc. of the Second Seminar for Homogenization of Surface Climatological Data, Budapest; WMO, WCDMP-No. 41,

7 Szentimrey T., 2004: Meteorológiai interpolációs rendszer (MISH) éghajlati és előrejelzési információk felhasználásával. OMSZ Beszámolókötet 2004 Szentimrey, T., Bihari, Z., 2006: Mathematical background of the spatial interpolation methods and the software MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis). Proceedings of the Conference on Spatial Interpolation in Climatology and Meteorology. Budapest, Hungary, October 2004, (in print) Szentimrey, Bihari, Birszki, 2006: Széltérkép fejlesztés állomások adatsoraiból, statisztikai klimatológiai eljárással. Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei (in print) Szépszó G.,.Horányi A., Kertész S., Lábó E., 2006: Magyarországi szélklimatológia előállítása globális mezők dinamikai leskálázásával. Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei (in print) 7

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Dobi Ildikó 1, Varga Bálint 1, Tar Károly 2, Tóth László 3, Gergen István 4, Csenterics Dezső 4 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Debreceni Egyetem

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Az adatigény teljesítének alapvető eszköze: Statisztikai klimatológia! (dicsérni jöttem, nem temetni)

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Gyöngyösi A. Z., Weidinger T., Gertner O. ELTE Meteorológia Tanszék Bánfalvi Károly Netpoint Bt. Tartalom Probléma felvetés: Szélenergia

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS A SZÉLSEBESSÉG TERÜLETI MODELLEZÉSÉNEK KÉRDÉSEI Bíróné Kircsi Andrea Lázár István - Monica Costea Tar Károly MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN,

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Miért van szükség szuperszámítógépre? ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Miért van szükség szuperszámítógépre? avagy a korlátos tartományú időjárás-előrejelző és éghajlati modellek számításigénye Szintai Balázs Informatikai és Módszertani Főosztály

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László AZ ALADIN NUMERIKUS ELŐREJELZŐ MODELL A RÖVIDTÁVÚ ELŐREJELZÉS SZOLGÁLATÁBAN Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november 20-21. Kullmann László Tartalom ALADIN modell-család rövid ismertetése Operatív

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI ( )

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI ( ) Péliné Németh Csilla Dr. Radics Kornélia Dr. Bartholy Judit HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI (1975-2010) Az éghajlati rendszerről származó átfogó ismereteink és a különböző szimulációs

Részletesebben

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere

A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat Módszerfejlesztési Osztály 2015. március

Részletesebben

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Támogatók: Szervezők és közreműködők: MTA MTB Légköri Erőforrás Albizottság MMT Légkördinamikai Szakosztály MMT Éghajlati Szakosztály MMT Nap- és Szélenergia

Részletesebben

Dr.Tóth László

Dr.Tóth László Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei

A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR METEOROLÓGIAI TANSZÉK A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei PÉLINÉ NÉMETH

Részletesebben

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei Brajnovits Brigitta brajnovits.b@met.hu Országos Meteorológiai Szolgálat, Informatikai és Módszertani

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

Aszályindexek és térképezési lehetıségeik. Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ lakatos.m@met.hu

Aszályindexek és térképezési lehetıségeik. Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ lakatos.m@met.hu Aszályindexek és térképezési lehetıségeik Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ lakatos.m@met.hu Vázlat Aszály fogalma, fajtái Aszály számszerősítése Aszályindexek osztályozása DMCSEE projektben

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

HAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere

HAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere HAWK-3 Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere Időjárás előrejelzés, kutatási, fejlesztési munkához a légkör fizikai állapotát kell ismerni Nagy térségre vonatkozó mért, megfigyelt és

Részletesebben

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus

Részletesebben

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István

AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. e-mail: ihasz.i@met.hu Bevezetés Az Országos Meteorológiai

Részletesebben

Rövidtávú ensemble előrejelző rendszer kifejlesztése T/F számú OTKA kutatás zárójelentése

Rövidtávú ensemble előrejelző rendszer kifejlesztése T/F számú OTKA kutatás zárójelentése Rövidtávú ensemble előrejelző rendszer kifejlesztése T/F 047295 számú OTKA kutatás zárójelentése 2008. február 20. Bevezetés A 2004-2007-ben megvalósított OTKA kutatás alapvető célja az ALADIN korlátos

Részletesebben

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig Operatív numerikus modellek az OMSZ-ban ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a( horanyi.a@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat 1 ELİZMÉNYEK, ALAPOK 1989-1991: 1991: a svéd

Részletesebben

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció

Részletesebben

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Csapadékmaximum-függvények változása

Csapadékmaximum-függvények változása Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés

Részletesebben

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK, Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Szennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver

Szennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver Szennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver 1. A numerikus szimulációról általában A szennyeződés-terjedési modellek numerikus megoldása A szennyeződés-terjedési modellek transzportegyenletei

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Operatív AROME előrejelzések és GNSS ZTD adatasszimiláció az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Operatív AROME előrejelzések és GNSS ZTD adatasszimiláció az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Operatív AROME előrejelzések és GNSS ZTD adatasszimiláció az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Mile Máté Módszerfejlesztési Osztály (MO) OMSZ Tartalom Bevezetés, Numerikus előrejelzés és Adatasszimiláció

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel

Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Szalontai Lajos Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika

Részletesebben

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,

Részletesebben

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe Szépszó Gabriella szepszo.g@met.hu Korábbi előadó: Horányi András Előadások anyaga: http://nimbus.elte.hu/~numelo Az előadás vázlata

Részletesebben

e-mail: bari@ludens.elte.hu, kornelia.radics@mil.hu

e-mail: bari@ludens.elte.hu, kornelia.radics@mil.hu A DOMBORZAT ÉS AZ ÉRDESSÉG ÁRAMLÁSMÓDOSÍTÓ HATÁSÁNAK SZÉLENERGETIKAI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Bartholy Judit 1 és Radics Kornélia. 1 ELTE, Meteorológiai Tanszék, 1518 Budapest, Pf. 3. MH Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén 31. Meteorológiai Tudományos Napok Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások Budapest, 2005. november 24-25. A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében Kalmár Elena 1 Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. 2 ME Természetföldrajz

Részletesebben

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia 4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia Kempinski Hotel Corvinus Budapest, 2012. július 10. Szélerőmű parkok megbízhatósága: Létesítési és üzemeltetési tapasztalatok BALOGH ANTAL M.Sc., MBA

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,

Részletesebben

SZÉLSŐÉRTÉK VIZSGÁLATOK HAZAI SZINOPTIKUS MÉRŐÁLLOMÁSOK HOMOGENIZÁLT SZÉLADATSORAI ALAPJÁN 5

SZÉLSŐÉRTÉK VIZSGÁLATOK HAZAI SZINOPTIKUS MÉRŐÁLLOMÁSOK HOMOGENIZÁLT SZÉLADATSORAI ALAPJÁN 5 Péliné Németh Csilla 1 Bartholy Judit 2 Pongrácz Rita 3 Radics Kornélia 4 SZÉLSŐÉRTÉK VIZSGÁLATOK HAZAI SZINOPTIKUS MÉRŐÁLLOMÁSOK HOMOGENIZÁLT SZÉLADATSORAI ALAPJÁN 5 Napjaink modern társadalmaiban egyre

Részletesebben

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN Juni Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BSc IV. évfolyam Konzulens: Dr. Rózsa Szabolcs MFTT 29. Vándorgyűlés,

Részletesebben

Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél

Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél Új kihívások a mennyiségi csapadékelőrejelzéseknél Dr. Bonta Imre bonta.i@met.hu Országos Meteorológiai Szolgálat Áttekintés Jelenleg használt modellek Az EPS technika új szemléletet hoztak az előrejelzésekben

Részletesebben

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter

Részletesebben

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek 1. rész: Ihász István, Szintai Balázs, Bonta Imre, Mátrai Amarilla 2. rész: Horváth Ákos, Nagy Attila Meteorológiai

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. szeptember 26. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában

Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában Big Data az időjárás-előrejelzésben és az éghajlatváltozás kutatásában Szépszó Gabriella szepszo.g@met.hu Országos Meteorológiai Szolgálat MAFIHE Téli Iskola 2015. február 2. TARTALOM 1. Motiváció 2. A

Részletesebben

A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése

A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése A domborzat áramlásmódosító hatásainak becslése és modellezése Dr. Radics Kornélia 1, Dr. Bartholy Judit 1 MH Meteorológiai zolgálat, 115 Budapest, Lehel u. -5. (tel.: +6-1-6-57) LT Meteorológiai Tanszék,

Részletesebben

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Gál Tamás egyetemi adjunktus tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2016. 03. 17. MMT előadóülés, Budapest Bevezetés

Részletesebben

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

A Légköri Erıforrás Munkabizottság beszámolója a 2006-2008 közötti tevékenységrıl

A Légköri Erıforrás Munkabizottság beszámolója a 2006-2008 közötti tevékenységrıl A Légköri Erıforrás Munkabizottság beszámolója a 2006-2008 közötti tevékenységrıl Az MTB Légköri Erıforrás Munkabizottság elıadások rendezésével próbálta felhívni a légköri megújuló energiákra a tudományos

Részletesebben

felhasználása a numerikus

felhasználása a numerikus Megfigyelések és mérések felhasználása a numerikus előrejelzésekben Bölöni Gergely, Mile Máté, Roger Randriamampianina, Steib Roland, Tóth Helga, Horváth Ákos, Nagy Attila Motiváció Verifikációs ió analízis

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére MTA VEAB Biológiai Szakbizottság, Vízgazdálkodási Munkabizottsága Előadóülés, 2015. február 10., Győr Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásainak díjai

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásainak díjai ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásainak díjai Érvényes: 2012. február 8-tól visszavonásig I. Szabadon felhasználható adatok (a 277/2005. (XII.2.) Korm. rendelet

Részletesebben

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai Horváth Ákos OMSZ Balatoni Viharjelző Obszervatórium Alapítva: 1870 Időjárási veszélyekre

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

Az OMSZ nap- és szélenergiás tevékenységének áttekintése

Az OMSZ nap- és szélenergiás tevékenységének áttekintése ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Az OMSZ nap- és szélenergiás tevékenységének áttekintése Wantuchné Dobi Ildikó Major György OMSZ Meteorológiai Tudományos Napok 2015. november 19, MTA Alapítva: 1870 Napenergiás

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hallgatói és oktatói kutatások a BME Villamos Energetika Tanszékének Villamos Művek és Környezet Csoportjában

Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hallgatói és oktatói kutatások a BME Villamos Energetika Tanszékének Villamos Művek és Környezet Csoportjában Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hallgatói és oktatói kutatások a BME Villamos Energetika Tanszékének Villamos Művek és Környezet Csoportjában Nap- és szélenergia kutatás és oktatás 2014. május

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke

Részletesebben

AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. horanyi.a@met.hu) lat. Földtudományos forgatag. 2008. április 19.

AZ ID JÁRÁS SZÁMÍTÓGÉPES EL REJELZÉSE. rejelzése. horanyi.a@met.hu) lat. Földtudományos forgatag. 2008. április 19. Az z idjárási számítógépes elrejelz rejelzése HORÁNYI ANDRÁS S (horanyi.a@met.hu( horanyi.a@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat lat Numerikus Modellez és Éghajlat-dinamikai Osztály (NMO) 1 MIÉRT FONTOS?

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai Szépszó Gabriella szepszo.g@.g@met.hu Numerikus Modellezı és Éghajlat-dinamikai Osztály MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának

Részletesebben