Ökológiai kutatások a lichenológiában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ökológiai kutatások a lichenológiában"

Átírás

1 Kröel-Dulay Gy., Kalapos T. & Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót pp Ökológiai kutatások a lichenológiában Farkas Edit 1, Lőkös László 2 és Veres Katalin 1 1 MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2 4., 2 MTM Növénytár, 1476 Budapest, Pf Összefoglalás A Recent literature on lichens on-line adatbázisban 2007 végéig nyilvántartott publikáció alapján kimutatjuk, hogy az ecology címszó alatt (vagyis az ökológia szót egy a hazaitól eltérő, tágabb értelemben véve) a publikációk alig több mint 4%-a szerepel. Röviden ismertetjük a tudományterület fejlődését a 18. század közepétől napjainkig. Kördiagramokon bemutatjuk a szűkebb kutatási témák (pl. élőhelykutatás, konzervációbiológia, ökofiziológia) részesedését a teljes vizsgált időszakra és korszakonként, továbbá megemlítünk néhány hazai vagy nemzetközi szempontból jelentős tanulmányt. Kulcsszavak: lichenológia, történet, tudománymetria, zuzmóökológia Bevezetés A zuzmók (lichenizált gombák) a tenger szintjétől a magashegységekben a hóhatárig is előfordulhatnak a különböző szárazföldi vegetációtípusokban, minden éghajlati övben megtalálhatók. Szimbionta organizmusok, összetett, teleptestű, autotróf, poikilohidrikus élőlények. Telepeiket legalább két, eltérő rendszertani besorolású mikobionta és fotobionta partner alkotja. A partnerek egyúttal különböző trofikus szinteket (autotróf fotobionta és heterotróf mikobionta) képviselnek. Az általuk kialakított zuzmótelep független más szervezetektől, stabilitását hosszú időn át megőrzi, növekedési rátája, ill. nettó produkciója pedig általában alacsony. E tulajdonságok miatt önmagában is egy ökológiai rendszerként (ökoszisztéma) értelmezhető (Farrar 1976). A többféle mikobiontát és fotobiontát tartalmazó zuzmótelepek együttese önálló zuzmótársulásokat (asszociáció) képez, vagy bonyolultabb felépítésű biocönózisok szintközösségeit (szinúzium) alkotja (Klement 1955). A zuzmók a természetes társulásokban különböző gyakran nagy jelentőségű szerepet töltenek be (Longton 1992, Seaward 1988, Slack 1988). Más élőlényekkel és élettelen környezetükkel sokrétű kapcsolatban állnak. Ezt ma is több szinten kutatják. A zuzmók ökológiai kutatása azonban az összes lichenológiai kutatási területekhez képest kisebb részesedésű. A környezeti problémák a zuzmók ökoszisztémában betöltött szerepének és a szennyezettség hatásának vizsgálatára is irányították a figyelmet (Barkman 1958, 179

2 Farkas E. et al. Bates & Farmer 1992, Ferry et al. 1973, Nimis et al. 2002, Seaward 1977). Ez a téma az érdeklődés középpontjába került hazánkban is. Az ökofiziológia területéhez sorolható kutatások keretében vizsgálják a környezet hatását az élettani folyamatokra. A fény, a légnedvesség és a megfelelő aljzat mellett bizonyos zuzmófajok számára igen fontos a zavartalan, háborítatlan környezet. Életükhöz hozzátartozik a száraz és nedves periódusok váltakozása, akár egy napon belül is. Az evolúció során a zuzmók extrém környezeti tényezők (pl. hideg, szárazság, sugárzás) túlélésére adaptálódtak. Viszonylag kis méretük miatt igen hasonló körülményeket találnak rendkívül különböző makroklímával jellemezhető területeken. A földet benépesítő zuzmófaj (Kirk et al. 2001) földrajzi elterjedése nem ismert teljesen, a tömegességi viszonyokra (populációméret, biomassza) vonatkozó ismeretek pedig még inkább hiányosak. Számos fajuk sok tekintetben tág tűrésűnek számít. A kozmopolita fajok a világ majdnem minden részén előfordulnak változatos környezeti feltételek mellett, ami előnyt jelenthet bizonyos monitorozási vizsgálatokban. A szubsztrátökológia, a diverzitáskutatás, az elterjedésvizsgálatok populációs szinten zajlanak. A közösségi ökológia területéhez produkcióbiológiai mérések (biomassza, nitrogénkötés) sorolhatók, valamint az állatokkal való kölcsönhatások tanulmányozása tartozik. A megszerzett ismeretek a konzervációbiológiában, valamint a bioindikáció és monitorozás területén hasznosulnak. Anyag és módszer A publikációt tartalmazó Recent literature on lichens on-line adatbázisban (http://www.toyen.uio.no/botanisk/bot-mus/lav/sok_rll.htm) az ecology címszóra (vagyis az ökológia szót egy a hazaitól eltérő, tágabb értelemben véve) 34 témához csatlakozó 1716 találatot kaptunk. Az ecology alatt nyilvántartott publikációkat témánként csoportosítottuk (18 csoportba vontuk össze), majd kördiagramon ábrázoltuk a témák közötti megoszlást. Elemeztük a vizsgált témacsoportok megoszlását a különböző korokban is. Bizonyos területeken a következő értelmezés szerint tettünk összevonásokat. Ökológia címszó alá vettünk minden olyan publikációt, amelynél ez kizárólagos kulcsszóként volt megadva az adatbázisban, vagy ahol a többi kategóriába nem, vagy éppen több kategóriába is be lehetett sorolni azt. A lichenológiai szakirodalomban a szűkebb értelemben vett a jelenségek okait feltáró ökológiai vizsgálatok egy ennél kisebb részt képviselnek. Élőhelyvizsgálat kategóriába vettük a nagyobb léptékű élőhelytípusokat mint például tundra, sivatagok, vízi élőhelyek stb. vizsgáló publikációkat. Emberi hatás többek között a levegő- és élőhelyszennyezés, taposás vagy éppen a sziklamászás is. A zuzmók kapcsolata állatokkal igen sokféle, például lehet közöttük táplálkozási kapcsolat (mindként irányban!), segíthetnek a spóraterjesztésben, de a zuzmótelep nyújthat menedéket is az állatok számára. A közösségi ökológia és a fitoszociológia szorosan összefüggő területek, míg a közösségi ökológia inkább az okokat vizsgálja, a fitoszociológia többnyire leíró jellegű. Az elrendeződés 180

3 Ökológiai kutatások a lichenológiában Ökológiai témájú publikációk vizsgálata témakörbe tartozik a kis léptékű (méter) vertikális vagy zonális elrendeződés vizsgálata valamilyen gradiens mentén. Eredmények és értékelés A Recent literature on lichens on-line adatbázisban 2007 végéig a publikációk alig több, mint 4%-át tartották nyilván az ecology címszó alatt (1. ábra). A tanulmányok számában a háborús időszakok kivételével folyamatos növekedés figyelhető meg a legutóbbi századfordulóig. Az ekkor bekövetkező enyhe visszaesés még mindig több mint 150 publikációt jelent évente. Az ökológiai ( ecology ) témájú publikációk a különböző kutatási témák között aránytalanul oszlanak meg (2. ábra). Az ökológia téma a benne összevont több téma miatt emelkedik ki kissé a legnagyobb értékkel (18%). Ezt követi a közösségi ökológia (13%), majd az élőhelykutatás, a fitoszociológia, és az ökofiziológia egyaránt 10%-os részesedéssel szerepelnek. Az ökológiai kutatások területeinek fejlődése a különböző korokban Korai tanulmányok összes megjelent publikáció ökológiai témájú publikációk A 18. század közepén Linné és kortársai a zuzmókat nem tartották nagy jelentőségűnek a természet ökonómiájá -ban, annak ellenére, hogy Biberg (1749) a terjedés, fennmaradás, lebomlás hármasában a zuzmókat is elhelyezte. Megkülönböztette a fakérgen, kőzeten és talajon megtelepedő zuzmókat. A talajon a növények között a talajt borító kéregtelepű zuzmók és a humusz képződése között összefüggést képzelt el, a rénszarvasok fennmaradásával kapcsolatban pedig a rénszarvaszuzmót ( Lichen rangiferinus ábra. Az összes lichenológiai publikáció és az ökológiai ( ecology ) témájú publikációk számának változása az időben a Recent literature on lichens on-line adatbázisban nyilvántartott publikációk alapján Összes megjelent publikáció

4 Farkas E. et al. Konzervációbiológia Földrajzi elterjedés vizsgálata 3% Elrendeződés vizsgálata 3% Flóra- és vegetációkutatás Közösségi ökológia 13% Fitoszociológia 10% Ökológia 18% Terjedés, kolonizáció, kompetíció, vizsgálata Szukcesszió vizsgálata 3% Klímatényezők és klímaváltozás hatásainak vizsgálata 3% Szubsztrátökológia 8% Diverzitásvizsgálatok Élőhelyvizsgálatok 10% Tűz hatásának vizsgálata Emberi hatások vizsgálata 6% Kapcsolat állatokkal Produkcióbiológia Ökofiziológiai vizsgálatok 10% 2. ábra. A zuzmóökológiai témájú publikációk megoszlása kutatási területenként a Recent literature on lichens on-line adatbázisban nyilvántartott publikációk alapján a kezdetektől napjainkig. (A kutatási területek értelmezését lásd a bevezető szövegben.) Cladonia rangiferina) emelte ki. Linné (1753) a természet mostohagyermekeinek, a vegetáció számkivetettjeinek ( rustici pauperrimi ) tartotta őket, és mint alacsonyabbrendű organizmusokat említette. Ez az időszak mégis jelentős, hiszen sokféleségük leírásán túl, a természetben betöltött szerepükkel először foglalkoztak. Angliában és Franciaországban az iparosodás és az urbanizáció folyamata előbbre tartott, mint Európa más részein, így a hatására kialakuló, elsődlegesen SO 2 -tartalmú levegőszennyeződés is korán éreztette hatását. Borrer már 1812-ben megfigyelte, hogy a szennyezett levegőjű területeken szinte egyik zuzmó sem tud megélni (Turner & Borrer 1839). Ezenkívül Grindon (1859) manchesteri, Nylander (1866) párizsi, Stirton (1874) és Crombie (1885) angliai megfigyeléseit említhetjük, mint a SO 2 -tartalmú füstgázok legkorábbi lichenológiai jelzését, ami a vizsgált területen előforduló zuzmók károsodásában és eltűnésében nyilvánult meg. Erasmus Darwin (1790) szerint pedig a walesi rézfinomítókból származó fémszennyeződés hatására tűntek el a zuzmók a környékről. Ugyanakkor a természetes ökoszisztémákról lassan terjedtek (Luyken 1809) és jelentek meg az ismeretek, csak évente jelent meg egy-egy publikáció (Gyr 1899, Körber 1860, 1863, Sauter 1840, Zukal 1879). Az 1950-ig tartó kezdeti korszakban főleg az ökológia, fitoszociológia és élőhelyvizsgálat témákban folytak kutatások (3. 182

5 Ökológiai kutatások a lichenológiában Szukcesszió Aljzat 9% Egyéb 10% Közösségi ökológia Klíma 6% Kolonizáció Fitoszociológia 10% Emberi hatások Történet Élőhely 19% Ökofiziológia 6% Ökológia 28% 3. ábra. A zuzmóökológiai témájú publikációk megoszlása kutatási területenként a Recent literature on lichens on-line adatbázisban nyilvántartott publikációk alapján a kezdetektől 1950-ig. (A kutatási területek értelmezését lásd a bevezető szövegben.) ábra). Galloe (1908) a dániai zuzmókat élőhelyeik szerint mutatta be, később (Galloe 1913) a klíma és a szubsztrátum zuzmókra gyakorolt hatását is vizsgálta. Darbishire (1914) a fajok ökológiai igényeit, szubsztrátumtényezőit tárgyalta. Fitting (1909) a leveleken élő zuzmók és a szubsztrátum kapcsolatát elemezte. Plitt (1924) erdei fafajokon élő zuzmók faji összetételét hasonlította össze. A szakállzuzmók (Usnea fajok) nedvességgel összefüggő növekedésének vizsgálatát (Howe 1910), továbbá Trümpener (1926) ásványianyag-forgalmi tanulmányát az ökofiziológia megalapozásának tekinthetjük. Az első zuzmócönológiai és szukcesszióleírás homokkőfalakon élő Biatora myriocarpoides közösségek kialakulását ismerteti (Fink 1904). E korai általános ökológiai és szünfenobiológiai munkák megfigyeléseken alapultak. A 20. század első felében ezek mellett a zuzmók földrajzi elterjedését leíró tanulmányok domináltak (pl. Abbayes 1934). Az ökológiai kutatások korszakai a közelmúltban 1951-től 1975-ig Nagyjából körül a lichenológiai publikációk száma hirtelen növekedésnek indul. Új témák kutatása (ld. 4. ábra) kezdődik meg az ökológia területén is. Ilyenek az allelopátia, biocönózisok kutatása, zuzmókémia, lebontásvizsgálatok (produkcióbiológia), szennyezések és sugárzás hatásainak bioindikációja, evolúció-, flóra- és vegetációkutatás, valamint modellezés. A korszak leginkább kutatott témái a közösségi ökológia, fitoszociológia és szubsztrátökológia. Legnagyobbrészt ehhez az időszakhoz kötődik Gallé László lichenológiai munkássága, ami elsősorban hazai zuzmócönológiai kutatásokat jelentett. A kisebb feldolgozásokat (pl. Gallé 1960) összegezve feldolgozta hazánk zuzmótársulásait (Gallé 1977). 183

6 Farkas E. et al. Ajlzat 11% Szukcesszió 4% Állatokkal való kapcsolat 3% Közösségi ökológia 23% Fitoszociológia 17% Klíma 3% Modell 4% Élőhely 10% Flóravegetáció 5% Ökofiziológia 9% Ökológia 7% Elrendeződés 4% 4. ábra. A zuzmóökológiai témájú publikációk megoszlása kutatási területenként a Recent literature on lichens on-line adatbázisban nyilvántartott publikációk alapján között. (A kutatási területek értelmezését lásd a bevezető szövegben.) között Az 1970-es években kissé csökken a megjelenő publikációk száma. Az ebben az időszakban megjelenő új témák (ld. 5. ábra) azonban tovább színesítik az ökológiai kutatások palettáját: korológia, konzervációbiológia és diverzitás vizsgálata. A közösségi ökológia továbbra is vezető téma. Kiemelkedők a klímatényezőkkel, klímaváltozással, ökofiziológiával, élőhelykutatással és emberi hatásokkal (elsősorban a levegőszennyezéssel) foglalkozó publikációk (pl. Calamari et al. 1991, Insarov et al. 1999, Stuart 1996). Magyarországon ökofiziológiai és produkcióbiológiai (pl. Verseghy 1977, Verseghy et al. 1987), továbbá bioindikációs (pl. Farkas et al. 1985) vizsgálatok folytak ebben az időben, amit a következőkben bővebben tárgyalunk. Fitoszociológia 9% Emberi hatások 1 Aljzat 9% Élőhely 11% Szukcesszió 4% Geográfia 5% Biomassza produkció 3% Közösségi ökológia 1 Ökofiziológia 18% Klíma 4% Konzervációbiológia 4% Ökológia 7% 5. ábra. A zuzmóökológiai témájú publikációk megoszlása kutatási területenként a Recent literature on lichens on-line adatbázisban nyilvántartott publikációk alapján között. (A kutatási területek értelmezését lásd a bevezető szövegben.) 184

7 Ökológiai kutatások a lichenológiában Ökológiai kutatás napjainkban ( ) A 21. század elején a publikációk számában enyhe visszaesés mutatkozik. Új kutatási területként (ld. 6. ábra) jelenik meg a molekuláris (Lindblom & Ekman 2006) és restaurációs ökológia (Bowker 2007), valamint az ökoton (Esseen 2006) és a toleranciamutatók (trait-ek) (Sancho et al. 2004) vizsgálata. A legtöbb publikáció a közösségi és szubsztrátökológiához és az élőhelykutatásokhoz kapcsolódik. Ekkor született a globális klímaváltozás, felmelegedés zuzmók általi indikációjával foglalkozó (Ellis et al. 2007, Insarov & Insarova 2002, Insarov & Schroeter 2002, Pisani et al. 2007, van Herk et al. 2002), a tájhasználat és a zuzmódiverzitás közötti összefüggést tárgyaló (Motiejūnaitė & Fałtynowicz 2005, Stofer et al. 2006), illetve a hazai védett fajokat ismertető tanulmány (Farkas & Lőkös 2007). Emberi hatások 9% Élőphely 16% Ökofiziológia 4% Aljzat 1 Ökológia 6% Biomassza produkció 5% Közösségi ökológia 13% Diverzitás 11% Elrendeződés 5% Zuzmókémia 4% Klíma 8% Konzervációbiológia 8% 6. ábra. A zuzmóökológiai témájú publikációk megoszlása kutatási területenként a Recent literature on lichens on-line adatbázisban nyilvántartott publikációk alapján napjainkban ( ). (A kutatási területek értelmezését lásd a bevezető szövegben.) Kiemelt kutatási területek Élőhely- és szubsztrátökológia Brodo (1973) tanulmányában összefoglalja az 1970-es évekig összegyűlt alapvető szubsztrátökológiai ismereteket. Az újabb élőhely- és a szubsztrátökológiai vizsgálatok a nagyobb léptékű vizsgálatoktól (pl. Dirig 1990, Sato 1968) a mikroélőhelyek tanulmányozásáig (pl. Kuntz & Larson 2006, Poelt & Vězda 1990, Walker 1989) terjednek. Az élőhelyeket legújabban a zuzmódiverzitás és a tájhasználat kapcsolatával összefüggésben is vizsgálják (Motiejūnaitė & Fałtynowicz 2005, Stofer et al. 2006). A zuzmók ritkán fordulnak elő vizes élőhelyeken. Motiejūnaitė (2003) tanulmánya víz alatti zuzmók litvániai élőhelyeiről számol be. Armstrong (1974) sziklás élőhelyeken élő zuzmók mikroélőhelyeit és azok jellemzőit (pl. lejtőszög, kitettség, fényintenzitás, mikrotopográfia, porózusság, mállékony- 185

8 Farkas E. et al. ság) tanulmányozta. Larson (1984) kísérletei kimutatták, hogy a sziklalakó Umbilicaria muhlenbergii faj a ködcsapadékot és a lecsorgó vizet hasznosítja inkább, míg az U. papulosá-t a nagy esőcseppek gyorsabban nedvesítik. Fóriss Ferenc (1931) a Heves község zuzmóiról írott munkájában a zuzmók különböző aljzatokon való megtelepedésével kapcsolatban hosszú távú megfigyeléseiről számol be. Felföldy Lajos (1941) a fatörzs különböző zónáiban élő fakéreglakó zuzmókat tanulmányozta. A szabad talajfelszíneken cianobaktériumok, zuzmók és mohák jelennek meg leghamarabb, amelyek jellegzetes kéregbevonatot (kriptobiotikus kéreg) képeznek (Belnap & Lange 2003, Pócs 2005, Rychert 2002). A Toninia fajok kezdetben cianobaktériumokkal élnek együtt, majd kifejletten zöldalga-fotobiontás telepeket alkotnak (Ott et al. 1995). A különböző mikroélőhelyeken eltérő gyakorisággal fordulnak elő (Veres 2006). Bioindikáció A bioindikáció területe a zuzmóökológiai kutatásokban és azok alkalmazására irányuló vizsgálatokban jelentős szerepet képvisel (Ferry et al. 1973, Nash & Wirth 1988). Évtizedeken keresztül ( ) több mint 100 publikáció jelent meg évente a Lichenologist folyóirat Literature on air pollution and lichens rovatában elsősorban a SO 2, továbbá a nehézfémek okozta levegőszennyezettség zuzmókra gyakorolt hatásáról. Sernander (1912, 1926) Stockholm környéki vizsgálatai mutattak rá, hogy a kéreglakó zuzmók elterjedésében és borításában a városban és környékén zonalitás érvényesül: zuzmómentes központi zuzmósivatagot, majd a központból kifelé haladva küzdelmi zónát és természetes (normál) zuzmóvegetációjú zónát különböztetett meg. Sernander hatására egyre több nagyváros (Lund Almborn 1943, Zágráb Barbalić 1953, Gdansk Mattick 1937, Bécs Sauberer 1951, Stockholm Skye 1968, Helsinki Vaarna 1934, Zürich Vareschi 1936) és ipari központ (Kvarntorp, Närke, Svédország Skye 1958), sőt nagyobb területek (Hollandia Barkman 1958) zuzmózónatérképei készültek el, amelyeket egyszerűen csak zuzmótérképeknek neveznek. A különböző kén-dioxid-koncentrációjú zónákban leggyakrabban megtalálható különböző tűrőképességű zuzmófajok alapján szennyezettségi zuzmóskálákat (Gilbert 1970b, Hawksworth & Rose 1970, 1976) állítottak össze. A zuzmósivatagok kialakulásáért Rydzak (1958) azonban a szárazabb városklímát tette felelőssé (vö. Probáld 1974), ami kétségkívül hatással lehet a zuzmók elterjedésére (Gilbert 1970a, Laundon 1970). Emellett a szubsztrátum hiánya vagy nem megfelelő volta is problémát jelent a fátlan, illetve néhány, ültetett fafajjal jellemezhető nagyvárosokban (Farkas 1982). Barkman (1958), Gilbert (1968, 1970b), Hawksworth & Rose (1976), Türk & Wirth (1975) szerint a fajok érzékenysége a szubsztrátum ph-jától és pufferkapacitásától is függ. A savanyú szubsztrátumon élők kevésbé toleránsak a savas (SO 2 vagy NO x eredetű) esőkkel szemben, mint a bázikus szubsztrátumon élők. 186

9 Ökológiai kutatások a lichenológiában A első magyar nyelvű utalás a levegőszennyeződés hatására elszegényedő városi zuzmóflóráról 1906-ból származik (Varga 1906). A hazai nagyvárosok közül elsőként Debrecen zuzmótérképe készült el (Felföldy 1942). Ezt követte több évtizeddel később Szeged (Gallé 1979), majd Budapest és környékének kutatása (Farkas 1982, 1990, Farkas et al. 1985, Verseghy & Farkas 1984). Szakdolgozatok és különböző részletességű lichenológiai tanulmányok még további településekről is készültek: Debrecen (Toldi 1986), Gyöngyös (Pallos 1996), Komárom (Csontos et al. 2000, Farkas et al. 2001, Molnár 1999), Miskolc (Váncsa 1991, Váncsa & Váncsa 1990, Zagyva 2000), Sopron (Tóth 1992), Szeged (Dukay-Hernádi 2001), Szolnok (Malatinszki 1992), Szombathely (Kiss 1986), Vác (Szabados 1993). A városi zuzmótérképezés jelentőségét mutatja egy észak-olaszországi vizsgálat, amelyben a szennyezett levegőt jelző zuzmók elterjedése és a tüdőrák gyakorisága között találtak egyértelmű összefüggést (Cislaghi & Nimis 1997). Különböző levegőminőségi indexeket (pl. szennyezéstűrési index, IP = Index of Poleotolerance Trass (1968); levegőtisztasági index, IAP = Index of Atmospheric Purity LeBlanc & de Sloover (1970)) vezettek be, amelyek a fajok előfordulásán túl gyakoriságukat is figyelembe veszik (Kricke & Loppi 2002). Később egy élettani indexet (PVI = physiological vitality index Werner (1993)) is használtak, amely a pusztulás és növekedés, továbbá más élettani jellemzők változását tartalmazta. A zuzmók telepük jelentős károsodása nélkül képesek a biológiai szükségletüknél jóval több fémiont (nehézfémeket, ill. radioaktív elemeket) felvenni a szubsztrátumból és az atmoszférából, mind száraz, mind nedves depozíció folytán (Nash 1989, Nimis 1996, Richardson 1992, Seaward 2002, Tuominen & Jaakkola 1973). A bioindikációs vizsgálatokban ezt a jelenséget is felhasználják. A zuzmók bizonyos fajait (pl. Hypogymnia physodes, Parmelia, Ramalina, Cladonia fajok) a légi úton szállított szennyező anyagok megbízható akkumulátorainak tartják (Bargagli & Mikhailova 2002, Brown & Brown 1991). Passzív indikáció során a különböző mértékben szennyezett területeken fejlődő zuzmótelepeket gyűjtik be és közvetlenül mérik bennük az elemtartalmat (pl. Farkas & Pátkai 1989). Aktív indikáció során természetes, szennyezésmentes élőhelyekről szennyezett területekre áthelyezett (transzplantált) zuzmótelepekben meghatározott idő alatt összegyűlt elemek mennyiségét mérik néhány hónap expozíciós idő után. A mérést különböző eljárásokkal végzik (pl. atomabszorpciós spektrofotometriával Lőkös (1983), energiadiszperzív röntgenanalízissel Farkas & Pátkai (1989)). Az alkalmazott fajokról és módszerekről Garty (2002) tanulmányában táblázatos összefoglalást találunk. Amennyiben az emissziós forrás megszűnik, a zuzmókban néhány év után (az elemektől és fajoktól függően 1 5 év alatt) az elemszintek visszaállnak a háttérértékek szintjére (Walther et al. 1990). Az előzőleg szennyezett területek regenerációját Skye & Hallberg (1969), valamint Pyatt (1970) vizsgálták az elsők között. Olyan nagy városokba is, mint London (Hawksworth & McManus 1989, Rose & Hawksworth 1981) a 187

10 Farkas E. et al. kedvezőbb levegőállapot (csökkenő kén-dioxid-szint) esetén visszatérnek a zuzmók. A kén-dioxid-szennyeződést tűrő Lecanora conizaeoides és Hypogymnia physodes viszont visszaszorulóban van (Bates et al. 2001). Hosszú ideig érintetlenül hagyott területek (pl. őserdők) vizsgálatára találtak alkalmasnak bizonyos zuzmófajokat, mint az ökológiai folytonosság indikátorfajait. A területek jellemzésére az ökológiai kontinuitási indexet (RIEC = Revised Index of Ecological Continuity Rose (1976)), valamint az erdőfolytonosság indikátorfaj indexét (ISIFC = Indicator Species Index of Forest Continuity Tibell (1992)) vezették be. Pearson & Lawrence (1965) szerint a zuzmófajok a mikroklíma indikátorai is lehetnek. A környezeti problémák trópusi területeken is jelentkeznek (Hedberg 1988, Iversen 1991). Komoly gondot jelent, hogy a fajok egy része kipusztul, mielőtt még leírták volna. A trópusi kéregtelepű zuzmók közül a levéllakó zuzmók a viszonylag legjobban ismertek (Lücking et al. 2000). Ezért bioindikációra, biomonitoring vizsgálatra is alkalmasak (Lücking 1992). Ökofiziológia és közösségi ökológia A lichenológián belül a zuzmók élettani vizsgálata indult legutoljára fejlődésnek. Az élettani ismeretek fejlődése és a megoldatlan környezeti problémák (környezetszennyeződés, globális klímaváltozás) vezettek az ökofiziológia területének fejlődéséhez (pl. Kappen 1994, Kappen & Lange 1970, Lange & Tenhunen 1982, Nash et al. 1990, Schroeter et al. 1992, Tuba et al. 2002, Türk et al. 1974). A kísérletes és más ökológiai irányzatok segítségével tisztázható a zuzmók extrém élőhelyekkel kapcsolatos toleranciaképessége, beleértve a levegőszennyeződés paramétereinek vizsgálatát (Antesberger & Türk 2002, Bartholmess et al. 1995, Egger et al. 1994, Gauslaa & McEvoy 2005, Gauslaa & Solhaug 1999, Hofmann et al. 1993, Solhaug & Gauslaa 1996). A globális változások irányították a figyelmet az UV-sugárzás hatását mérséklő kémiai anyagok termelésére, valamint azokra a morfológiai adaptációkra, amelyek a különböző zuzmótaxonokat sikeres túlélőkké tehetik a megváltozott környezeti feltételek mellett (Galloway 1993, Rogers 1977). A zuzmók extrém környezeti tényezőkkel szembeni ellenálló élettani tulajdonságait jelzik egy űrkísérlet eredményei is. Ennek során 2005 májusában 15 napig tartották űrbeli körülmények (20 C és 20 C közötti hőingadozás, UV-sugárzás, légmentes tér) között a Rhizocarpon geographicum és Xanthoria elegans zuzmófajokat (Cain 2005). A zuzmók a világűrben inaktív állapotban voltak, azonban a földre visszatérve normális életjelenségeket mutattak. Mindezek, még ha korlátozott mértékben is, de a marsi élet, illetve az élet múltbeli és jövőbeli bolygók közötti szállítási lehetőségének bizonyítékai lehetnek (Horváth et al. 2006). Verseghy Klára részben Láng Edit, Mázsa Katalin és mások közreműködésével szárazságtűrő Cladonia fajok ökofiziológiai (ásványforgalom, szén- és nitrogén-anyag- 188

11 Ökológiai kutatások a lichenológiában csere) és produkcióbiológiai vizsgálatát végezték a Kiskunsági Nemzeti Parkban (Kovács-Láng & Verseghy 1974, Verseghy 1971, 1972, 1977, Verseghy & Kovács-Láng 1971, 1975, Verseghy et al. 1987). A mérsékelt övben a zuzmók télen a legaktívabbak, ilyenkor például a Hypogymnia physodes fotobiontái elszaporodnak a fotoszintetikus rétegben, majd tavasszal a sejtek egy része elpusztul. Ennek megfelelően a raktározott lipidek és a zuzmókeményítő mennyisége tavasztól nyár elejéig a legnagyobb (Fiechter & Honegger 1988). A hazai száraz homoki gyepek eltérő telepfelépítésű talajlakó zuzmófajainak klorofilltartalmában és produkciójában szintén szezonalitás érvényesül, de fajonként és élőhelyenként ez eltérő értékeket jelent, és az időben pedig kisebb-nagyobb eltolódással valósul meg (Verseghy 1972, 1977, 1982, Verseghy & Kovács-Láng 1971). A fotoszintézis számára optimális telepnedvesség-tartomány fajonként és élőhelyenként változó, például a kiskunsági nyílt homokpusztagyepben élő Cladonia convoluta %-os, míg az inkább a borókák árnyékában előforduló Cladonia rangiformis %-os nedvességtartományban mutatta a legmagasabb fotoszintetikus aktivitást (Mázsa et al. 1999). A zuzmók egy része képes a légköri nitrogén megkötésére. Ezek általában cianobaktériumokat tartalmaznak fotobiontaként vagy legalábbis másodlagos fotobiontaként cefalódiumokban elkülönülve. Bizonyos területeken (pl. mérsékelt övi esőerdők, sarkvidéki ökoszisztémák) a cianobaktérium-fotobiontás zuzmók jelentős mértékben járulhatnak hozzá az ökoszisztémák nitrogénforgalmához (1 10 kg ha 1 év 1 ). Ebből a szempontból fontos a zuzmókban található NO 3, NH 4 + és a szervesnitrogén-tartalom mennyiségének ismerete, mivel ezek azok a nitrogénformák, amelyek más szervezetek számára hasznosíthatók. A száraz homoki gyepek zuzmófajainak nitrogén-anyagcseréjében fajonként és évenként eltérések adódtak, a közösség egészének mutatói azonban egységesen viselkedtek évről évre (Verseghy & Kovács-Láng 1975). Nemcsak a zuzmótelepek lebomlása, de a telepekből kimosódó anyagok is gazdagítják környezetük nitrogéntartalmát. Denison (1973) szerint az oregoni Pseudotsuga menziesii erdőkben a Lobaria oregana zuzmófaj az ökoszisztéma nitrogéninputjának a felét (!) biztosítja. Habár a zuzmóökológia a lichenológiai kutatásokban csak egy kis hányadot képvisel, e terület hazánkban minden korban hozott említésre méltó eredményeket. Napjaink környezeti problémái arra figyelmeztetnek, hogy e területen is bőven akad még tennivaló, ami mind a lichenológiai kutatások mind környezetünk megőrzése számára hasznos lehet. Köszönetnyilvánítás Tanulmányunkat korábbi egyetemi tanárunknak (ELTE, Budapest), intézeti vezetőnknek és munkatársunknak (MTA ÖBKI, Vácrátót), dr. Láng Editnek ajánljuk, aki munkássága során a zuzmók ökofiziológiai és produkcióbiológiai kutatásához jelentős mértékben járult hozzá mind hazai mind nemzetközi szempontból. Az első két szerző 189

12 Farkas E. et al. különösen hálás azért, hogy felhívta figyelmét a zuzmók kutatásának jelentőségére és megismertette az MTM Növénytára (Budapest) lichenológus muzeológusával, dr. Patayné dr. Verseghy Klárával, akivel közösen elindították pályájukon. Munkánkat az OTKA T sz. pályázata támogatja. Irodalom Abbayes, H. des (1934): La végétation lichénique du Massif Armoricain. Étude chorologique et écologique. Bull. Soc. Sci. Nat. de l Ouest de la France 3: Almborn, O. (1943): Lavfloran i Botaniska Tradgarden i Lund. Bot. Notiser 1943: Antesberger, B. & Türk, R. (2002): Flechten in Kulturlandschaften: Die Stadt Salzburg als Beispiel für einen urbanen Bereich. Mitteil. Gesell. f. Salzburger Landeskunde 142: Armstrong, R.A. (1974): The descriptive ecology of saxicolous lichens in an area of South Merionethshire, Wales. J. Ecol. 62: Barbalić, L.J. (1953): Raspored epifitiskih lisaja u Zabrebu. Glas. Biol. Sekc. Hrv. Prirodsl. Drust., Ser. IIB 7: Bargagli, R. & Mikhailova, I. (2002): Accumulation of inorganic contaminants. In: Nimis, P. L., Scheidegger, C. & Wolseley, P.A. (eds.): Monitoring with lichens monitoring lichens. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, The Netherlands, pp Barkman, J.J. (1958): Phytosociology and ecology of cryptogamic epiphytes. Van Gorcum, Assen. Bartholmess, H., Burkhardt, I., Erhardt, W., Heidt, V., Herzig, B., John, V., Kirschbaum, U., Kunze, M., Rabe, R., Scholz, P., Türk, R., Wiegel, H. & Wirth, V. (1995): Messen von Immissionswirkungen. Ermittlung und Beurteilung phytotoxischer Wirkungen von Immissionen mit Flechten. Flechtenkartierung zur Ermittlung des Luftgütewertes (LGW). VDI-Handbuch Reinhaltung der Luft, Band 1. VDI Verein Deutscher Ingenieure, Düsseldorf, pp Bates, J.W. & Farmer, A.M. (eds.) (1992): Bryophytes and lichens in a changing environment. Clarendon Press, Oxford. Bates, J.W., Bell, J.N.B. & Massara, A.C. (2001): Loss of Lecanora conizaeoides and other fluctuations of epiphytes on oak in S. E. England over 21 years with declining SO 2 concentrations. Atmos. Environ. 35: Belnap, J. & Lange, O.L. (eds.) (2003): Biological soil crusts: structure, function, and management. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg. Biberg, J.J. (1749): Specimen Academicum de Oeconomia Naturae, quod etc. Praesid. Car. Linneae, publico examini modeste submittit J. J. Biberg. Carol. Linn. Amoenitat. Acad., seu Dissertat. var. Physicae, Medicae, Botanicae etc. 2: Bowker, M.A. (2007): Biological soil crust rehabilitation in theory and practice: an underexploited opportunity. Restor. Ecol. 15: Brodo, I.M. (1973): Substrate ecology. In: Ahmadjian, V. & Hale, M.E. (eds.): The lichens. Academic Press, New York & London. Brown, D.H. & Brown, R.M. (1991): Mineral cycling and lichens: the physiological basis. Lichenologist 23: Cain, F. (2005): Lichen can survive in space. (ESO News Release). [http://www.universetoday.com/2005/11/09/lichen-can-survive-in-space]. Calamari, D., Bacci, E., Focardi, S., Gaggi, C., Morosini, M. & Vighi, M. (1991): Role of plant biomass in the global environmental partitioning of chlorinated hydrocarbons. Environ. Sci. & Technol. 25: Cislaghi, C. & Nimis, P.L. (1997): Lichens, air pollution and lung cancer. Nature (London) 387:

13 Ökológiai kutatások a lichenológiában Crombie, J.M. (1885): On the lichen-flora of Epping Forest and the causes affecting its recent diminution. Trans. Essex Field Club 4: Csontos, P., Lőkös, L. & Molnár, K. (2000): Numerical analysis of lichen zones in Komárom, NW Hungary. Stud. Bot. Hung : Darbishire, O.V. (1914): Some remarks on the ecology of lichens. J. Ecol. 2: Darwin, E. (1790): The Botanic Garden, a poem in two parts. Part I. Johnson, Litchfield. Denison, W.C. (1973): Life in tall trees. Sci. Am. 228: Dirig, R. (1990): Distributional and ecological notes on Hypocenomyce scalaris (Lecanorales, Lecideaceae) in Eastern North America. Mycotaxon 37: Dukay-Hernádi K. (2001): Városökológiai vizsgálatok Szegeden, különös tekintettel a légszennyezettségre. Diplomadolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Szeged. Egger, R., Schlee, D. & Türk, R. (1994): Changes of physiological and biochemical parameters in the lichen Hypogymnia physodes (L.) Nyl. due to the action of air pollutants a field study. Phyton [Austria] 34: Ellis, C.J., Coppins, B.J. & Dawson, T.P. (2007): Predicted response of the lichen epiphyte Lecanora populicola to climate change scenarios in a clean-air region of Northern Britain. Biol. Conserv. 135: Esseen, P.A. (2006): Edge influence on the old-growth forest indicator lichen Alectoria sarmentosa in natural ecotones. J. Veg. Sci. 17: Farkas E. (1982): Légszennyeződési vizsgálatok Budapest területén zuzmó-bioindikátorokkal. Szakdolgozat, ELTE, Budapest. Farkas E. (1990): Lichenológiai vizsgálatok Budapesten és a Pilis Bioszféra Rezervátumban elterjedés, bioindikáció. Kandidátusi értekezés, MTA ÖBKI, Vácrátót. Farkas E. & Lőkös L. (2007): Védett zuzmófajok Magyarországon. (Protected lichen species in Hungary). Mikol. Közlem., Clusiana 45: Farkas, E. & Pátkai, T. (1989): Lichens as indicators of air pollution in the Budapest agglomeration. II. Energy dispersive X-ray microanalysis of Hypogymnia physodes (L.) Nyl. thalli. Acta Bot. Hung. 35: Farkas, E., Lőkös, L. & Molnár, K. (2001): Lichen mapping in Komárom, NW Hungary. Acta Bot. Hung. 43: Farkas, E., Lőkös, L. & Verseghy, K. (1985): Lichens as indicators of air pollution in the Budapest agglomeration. I. Air pollution map based on floristic data and heavy metal concentration measurements. Acta Bot. Hung. 31: Farrar, J.F. (1976): The lichen as an ecosystem: observation and experiment. In: Brown, D.H., Hawksworth, D.L. & Bailey, R.H. (eds.): Progress and problems. Academic Press, London, pp Felföldy L. (1941): A debreceni Nagyerdő epiphyta vegetációja. (Die Epiphytenvegetation des Waldes Nagyerdő bei Debrecen). Acta Geobot. Hung. 4: Felföldy L. (1942): A városi levegő hatása az epiphyton-zuzmóvegetációra Debrecenben. Acta Geobot. Hung. 4: Ferry, B.W., Baddeley, M.S. & Hawksworth, D.L. (1973): Air pollution and lichens. The Athlone Press, London. Fiechter, E. & Honegger, R. (1988): Seasonal variations in the fine structure of Hypogymnia physodes (lichenized Ascomycetes) and its Trebouxia photobiont. Pl. Syst. Evol. 158: Fink, B. (1904): A lichen society of a sandstone riprap. Bot. Gaz. 38: Fitting, H. (1909): Über die Beziehungen zwischen den epiphyllen Flechten und den von ihnen bewohnten Blättern. Ann. Jard. Bot. Buitenzorg suppl. III: Fóriss F. (1931): Heves község zuzmói. Bot. Közlem. 28: Gallé, L. (1960): Die Flechtengesellschaften des Tisza-Maroswinkels. Acta Bot. Hung. 6:

14 Farkas E. et al. Gallé L. (1977): Magyarország zuzmócönózisai. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, : Gallé, L. (1979): Wirkung der Luftverunreinigung auf die Verarmung der Flechtenvegetation der Stadt Szeged und ihrer Umgebung. Acta Biol. Szeged. 25: Galloe, O. (1908): Danske likeners ökologi. Dansk bot. Tidsskr. 28: Galloe, O. (1913): Forberedende Undersögelser til en almindelig Likenökologi (Vorbereitende Untersuchungen für eine allgemeine Flechtenökologie). Dansk Bot. Arkiv 1: Galloway, D.J. (1993): Global environmental change: lichens and chemistry. Bibl. Lichenol. 53: Garty, J. (2002): Biomonitoring heavy metal pollution with lichens. In: Kranner, I., Beckett, R.P. & Varma, A.K. (eds.): Protocols in lichenology: culturing, biochemistry, ecophysiology, and use in biomonitoring. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, pp Gauslaa, Y. & McEvoy, M. (2005): Seasonal changes in solar radiation drive acclimation of the sun-screening compound parietin in the lichen Xanthoria parietina. Basic Appl. Ecol. 6: Gauslaa, Y. & Solhaug, K.A. (1999): High-light damage in air-dry thalli of the old forest lichen Lobaria pulmonaria interactions of irradiance, exposure duration and high temperature. J. Exp. Bot. 50: Gilbert, O. (1968): Bryophytes as indicators of air pollution in the Tyne Valley. New Phytol. 67: Gilbert, O. (1970a): Further studies on the effect of sulfur dioxide on lichens and bryophytes. New Phytol. 69: Gilbert, O. (1970b): A biological scale for the estimation of sulfur dioxide pollution. New Phytol. 69: Grindon, L.H. (1859). The Manchester flora. White, London. Gyr, U. (1899): Die Flechten und Moose im Haushalte der Natur, Studie. A. Lüthy, Solothurn. Hawksworth, D.L. & McManus, P.M. (1989): Lichen recolonization in London (UK) under conditions of rapidly falling sulphur dioxide levels and the concept of zone skipping. Bot. J. Linn. Soc. 100: Hawksworth, D.L. & Rose, F. (1970): Qualitative scale for estimating sulphur dioxide air pollution in England and Wales using epiphytic lichens. Nature (London) 227: Hawksworth, D.L. & Rose, F. (1976): Lichens as air pollution monitors. Studies in Biology. No. 66. Edward Arnold, London. Hedberg, I. (eds.) (1988): Systematic botany a key science for tropical research and documentation. Symb. Bot. Upsal. 28: Hofmann, W., Attarpour, N., Lettner, H. & Türk, R. (1993): 137Cs concentrations in lichens before and after the Chernobyl accident. Health Physics 64: Horváth A., Gánti T., Bérczi Sz., Pócs T., Kereszturi Á. & Sik A. (2006): Marsi sötét dűnefoltok: az élet lehetősége a Marson? Magyar Tudomány 2006/11: Howe, R.H. Jr. (1910): The effect of moisture on the growth of Usneas. The Plant World 13: Insarov, G. & Insarova, I. (2002): Long-term monitoring of the response of lichen communities to climate change in the Central Negev Highlands (Israel). Bibl. Lichenol. 82: Insarov, G. & Schroeter, B. (2002): Lichen monitoring and climate change. In: Nimis, P.L., Scheidegger, C. & Wolseley, P.A. (eds.): Monitoring with lichens monitoring lichens. Kluwer Academic Publishers, The Dordrecht, Netherlands, pp Insarov, G., Semenov, S. & Insarova, I. (1999): A system to monitor climate change with epilithic lichens. Environ. Monit. Assess. 55: Iversen, S.T. (1991): The Usambara Mountains, NE Tanzania: Phytogeography of the vascular plant flora. Symb. Bot. Upsal. 29: Kappen, L. (1994): The lichen, a mutualistic system some mainly ecophysiological aspects. Cryptogamic Bot. 4:

15 193 Ökológiai kutatások a lichenológiában Kappen, I. & Lange, O.L. (1970): The cold resistance of phycobionts from macrolichens of various habitats. Lichenologist 4: Kirk, P.M., Cannon, P.F., David, J.C. & Stalpers, J.A. (2001): Ainsworth & Bisby s dictionary of the fungi. Ninth Edition. CAB International. Kiss T. (1986): A Nyugat-Magyarországi kéreglakó zuzmóvegetáció élet-stratégiái. Kandidátusi értekezés, Vácrátót. Klement, O. (1955): Prodromus der mitteleuropäischen Flechtengesellschaften. Feddes Repert. 135: Kovács-Láng, E. & Verseghy, K. (1974): Seasonal changes in the K + and Ca ++ contents of terricolous xerophyton lichen species and their soils. Acta Agron. Hung. 23: Körber, G.W. (1860, 1863): Ueber den Einfluss der anorganischen Substrate auf den Character der Flechten-Vegetation. Jahresber. d. Schles. Ges. f. vaterl. Cultur 37: (1859), 40: (1862). Kricke, R. & Loppi, S. (2002): Bioindication: the I.A.P. approach. In: Nimis, P.L., Scheidegger, C. & Wolseley, P.A. (eds.): Monitoring with lichens monitoring lichens. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht. Kuntz, K.L. & Larson, D.W. (2006): Influences of microhabitat constraints and rock-climbing disturbance on cliff-face vegetation communities. Conserv. Biol. 20: Lange, O.L. & Tenhunen, J.D. (1982): Water relations and photosynthesis of desert lichens. J. Hattori Bot. Lab. 53: Larson, D.W. (1984): Habitat overlap/niche segregation in two Umbilicaria lichens: a possible mechanism. Oecol. 62: Laundon, J.R. (1970): London s lichens. London Natur 49: LeBlanc, F. & de Sloover, J. (1970): Relation between industralization and the growth of epiphytic lichens and mosses in Montreal. Can. J. Bot. 48: Lindblom, L. & Ekman, S. (2006): Genetic variation and population differentiation in the lichen-forming ascomycete Xanthoria parietina on the island Storfosna, central Norway. Mol. Ecol. 15: Linné (Linnaeus), C. (1753): Species plantarum. Holmiae. Longton, R.E. (1992): The role of bryophytes and lichens in terrestrial ecosystems. In: Bates, J.W. & Farmer, A.M. (eds.): Bryophytes and lichens in a changing environment. Clarendon Press, Oxford, pp Lőkös L. (1983): Transzplantált zuzmóminták atomabszorpciós nehézfémanalízise Budapest területén. Szakdolgozat, ELTE, Budapest. Luyken, J.A. (1809): Tentamen Historiae Lichenum in genere, cui accedunt primae lineae distributionis novae etc. Typis Henrici Dietrich, Göttingae. Lücking, R. (1992): Zur Verbreitungsökologie foliikoler Flechten in Costa Rica, Zentralamerika, Teil 1. Nova Hedwigia 54: Lücking, R., Farkas, E.É., Sérusiaux, E. & Sipman, H.J.M. (2000): Checklist of foliicolous lichens and their lichenicolous fungi. Part I. Foliicolous lichens. [http://www.uni-bayreuth.de/departments/planta2/ass/robert/lichens/checkfol.html]. Malatinszki G. (1992): Szolnok zuzmótérképe. Élet és Tudomány 49: Mattick, F. (1937): Flechtenvegetation und Flechten flora des Gebietes der freien Stadt Danzig. Ber. Westpreuss. Bot.-Zool. Ver. 59: Mázsa, K., Mészáros, R. & Kalapos, T. (1999): Ecophysiology of steppe mosses and lichens. In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy. & Barabás, S. (eds.): Long term ecological research in the Kiskunság, Hungary. Institute of Ecology and Botany, H.A.S., Vácrátót, pp Molnár, K. (1999): A zuzmók szerepe Komárom és környéke környezetminőségének vizsgálatában. Szakdolgozat, ELTE, Budapest. Motiejūnaitė, J. (2003): Aquatic lichens in Lithuania. Lichens on submerged alder roots. Herzogia 16:

16 Farkas E. et al. Motiejūnaitė, J. & Fałtynowicz, W. (2005): Effect of land-use on lichen diversity in the transboundary region of Lithuania and northeastern Poland. Ekologiya 2005/3: Nash III, T.H. (1989): Metal tolerance in lichens. In. Shaw, A.J. (eds.): Heavy metal tolerance in plants: evolutionary aspects. CRC Press, Boca Raton, pp Nash III, T.H. & Wirth, V. (eds.) (1988): Lichens, bryophytes and air quality. Bibl. Lichenol. 30: Nash III, T.H., Reiner, A., Demmig-Adams, B., Kilian, E., Kaiser, W.M. & Lange, O.L. (1990): The effect of atmospheric desiccation and osmotic water stress on photosynthesis and dark respiration of lichens. New Phytol. 116: Nimis, P.L. (1996): Radiocesium in plants of forest ecosystems. Stud. Geobot. 15: Nimis, P.L., Scheidegger, C. & Wolseley, P.A. (eds.) (2002): Monitoring with lichens monitoring lichens. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht. Nylander, W. (1866): Les lichens du Jardin du Luxembourg. Bull. Soc. Bot. Fr. 13: Ott, S., Meier, T. & Jahns, H.M. (1995): Development, regeneration, and parasitic interactions between the lichens Fulgensia bracteata and Toninia caeruleonigricans. Can. J. Bot. 73(Suppl. 1): Pallos G. (1996): Gyöngyös levegőszennyezettségének vizsgálata a zuzmóflóra alapján. Diplomadolgozat, GATE MGK, Gyöngyös. Pearson, L.C. & Lawrence, D.B. (1965): Lichens as microclimate indicators in northwestern Minnesota. Amer. Midl. Nat. 74: Pisani, T., Paoli, L., Gaggi, C., Pirintsos, S.A. & Loppi, S. (2007): Effects of high temperature on epiphytic lichens: Issues for consideration in a changing climate scenario. Plant Biosystems 141: Plitt, C.C. (1924): An ecological study of lichens. Ecology 5: Pócs, T. (2005): Aerophytic cyanobacteria from the Mtii Apuseni (Romania Western Carpathians, Transylvania), I. The epilithic crusts at the entrance of Huda lui Papara Cave. Kanitzia 13: Poelt, J. & Vězda, A. (1990): Uber kurzlebige Flechten. Bibl. Lichenol. 38: Probáld F. (1974): Budapest városklímája. Akadémiai Kiadó, Budapest. Pyatt, F.B. (1970): Lichens as indicators of air pollution in a steel producing town in South Wales. Environ. Pollut. 1: Richardson, D.H.S. (1992): Pollution monitoring with lichens. Richmond Publishing, Slough. Rogers, R.W. (1977): Lichens of hot arid and semi-arid lands. In: Seaward, M.R.D. (ed.): Lichen ecology. Academic Press, London, New York, San Francisco, pp Rose, F. (1976): Lichenological indicators of age and environmental continuity in woodlands. In: Brown, D.H., Hawksworth, D.L. & Bailey, R.H. (eds.): Lichenology: progress and problems. Academic Press, London, pp Rose, F. & Hawksworth, D.L. (1981): Lichen recolonization in London s cleaner air. Nature (London) 289: Rychert, R.C. (2002): Assessment of cryptobiotic crust recovery. West. N. Am. Naturalist 62: Rydzak, J. (1958): The influence of small towns on the lichen vegetation, Part VII. Discussion and general conclusions. Ann. Univ. Mariae Curie-Sklodowska, Sect. C [Lublin] 13: Sancho, L.G., Pintado, A., Blanquer, J.M., Raggio, J. & Vilches, R. (2004): Lichen morphology, thallus water content and photosynthetic performance. Looking for a single trait. In: Randlane, T. & Saag, A. (eds.): Book of Abstracts of the 5 th IAL Symposium. Lichens in Focus. Tartu University Press, p. 47. Sauter, A. (1840): Ueber die Ursache der Verschiedenheit der Vegetation im Kalk- und Schiefergebirge. Flora 1840: 561. Sato, M. (1968): Distribution and substratum of the Japanese lichens (4). Cladonia psuedoevansii Asahina. Misc. Bryol. & Lichenol. 4:

17 195 Ökológiai kutatások a lichenológiában Sauberer, A. (1951): Die Verteilung rindenbewohnender Flechten in Wien, ein bioklimatisches Gross-Stadtproblem. Wetter Leben 3: Schroeter, B., Green, T.G.A., Seppelt, R.D. & Kappen, L. (1992): Monitoring photosynthetic activity of crustose lichens using a PAM-2000 fluorescence system. Oecol. 92: Seaward, M.R.D. (1977) (ed.): Lichen ecology. Academic Press, London. Seaward, M.R.D. (1988): Contribution of lichens to ecosystems. In: Galun, M. (ed.): CRC handbook of lichenology. Vol. II. CRC Press, Inc. Boca Raton, Florida, pp Seaward, M.R.D. (2002): Lichens as monitors of radioelements. In: Nimis, P.L., Scheidegger, C. & Wolseley, P.A. (ed.): Monitoring with lichens monitoring lichens. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, The Netherlands, pp Sernander, R. (1912): Studier öfver lafvarnes biologi I. Nitrofila lafvar. Svensk Bot. Tidskr. 6: Sernander, R. (1926): Stockholms natur. Almquist & Wiksells, Uppsala. Skye, E. (1958): The influence of air pollution on the fruticolous and foliaceous lichen flora around the shale oil works at Kvarntorp in the province of Närke. Svensk Bot. Tidskr. 52: Skye, E. (1968): Lichens and air pollution. A study of cryptogamic epiphytes and environment in the Stockholm region. Acta Phytogeogr. Suec. 52: Skye, E. & Hallberg, I. (1969): Changes in the lichen flora following air pollution. Oikos 20: Slack, N.G. (1988): The ecological importance of lichens and bryophytes. In: Nash III, T.H. & Wirth, V. (eds.): Lichens, bryophytes and air quality. Bibl. Lichenol. 30: Solhaug, K.A. & Gauslaa, Y. (1996): Parietin, a photoprotective secondary product of the lichen Xanthoria parietina. Oecol. 108: Stirton, J. (1874): Lichens, the peculiarities of their structure and development. Trans. Glasgow Field Nat. 2: 32. Stofer, S., Bergamini, A., Aragón, G., Carvalho, P., Coppins, B.J., Davey, S., Dietrich, M., Farkas, E., Kärkkäinen, K., Keller, Ch., Lőkös, L., Lommi, S., Máguas, C., Mitchell, R., Pinho, P., Rico, V.J., Truscott, A.-M., Wolseley, P.A., Watt, A. & Scheidegger, C. (2006): Species richness of lichen functional groups in relation to land use intensity. Lichenologist 38: Stuart, C.F. III (1996): Plant functional types as predictors of transient responses of arctic vegetation to global change. J. Veg. Sci. 7: Szabados, K. (1993): Biomonitoring of air quality by lichen mapping in Vác. European master s degree course in environmental sciences and engineering in collaboration with the TEMPUS program. Project work. Budapest. Tibell, L. (1992): Crustose lichens as indicators of forest continuity in boreal coniferous forests. Nord. J. Bot. 12: Toldi O. (1986): Debrecen és környéke összehasonlító zuzmóflorisztikai felmérése, a zuzmóvegetáció szünfenobiológiai és ökológiai vizsgálata. TDK Dolgozat, KLTE, Debrecen. Tóth Z. (1992): Sopron levegőszennyezettségének vizsgálata zuzmó bioindikátorokkal. TDK Dolgozat, EFE, Sopron. Trass, H. (1968): Indeks samblikuruhmituste kasutamiseks ohu saastatuse maaramisel. [An index for the utilization of lichen groups to determine air pollution.] Eesti Loodus 11: 628. Trümpener, E. (1926): Über die Bedeutung der Wasserstoffionenkonzentration für die Verbreitung von Flechten. Beih. Bot. Centralbl. 42: Tuba, Z., Ötvös, E. & Sóvári, A. (2002): Studying the effects of elevated concentrations of carbon dioxide on lichens using open top chambers. In: Kranner, I., Beckett, R.P. & Varma, A.K. (eds.): Protocols in lichenology: culturing, biochemistry, ecophysiology, and use in biomonitoring. Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, pp

18 Farkas E. et al. Tuominen, Y. & Jaakkola, T. (1973): Absorption and accumulation of mineral elements and radioactive nuclides. In: Ahmadjian, V. & Hale, M.E. (eds.): The lichens. Academic Press, New York, pp Turner, D. & Borrer, W. (1839): Specimen of a Lichenographia Britannica. Yarmouth. Türk, R. & Wirth, V. (1975): The ph dependence of SO 2 damage to lichens. Oecol. 19: Türk, R., Wirth, V. & Lange, O.L. (1974): CO 2 -Gaswechsel-Untersuchungen zur SO 2 -Resistenz von Flechten. Oecol. 15: Vaarna, V.V. (1934): Über die epiphytische Flechtenflora der Stadt Helsinki. Ann. Soc. Zool. Bot. Fenn. Vanamo 5: van Herk, C.M., Aptroot, A. & van Dobben, H.F. (2002): Long-term monitoring in the Netherlands suggests that lichens respond to global warming. Lichenologist 34: Váncsa A.L. (1991): Mindennapi levegőnk és Miskolc zuzmótérképe. Új Kör-Kép, 1991 május-június: 8 9. Váncsa A. & Váncsa A. (1990): Miskolc zuzmótérképe. Élet és Tudomány 45: Vareschi, V. (1936): Die Epiphytonvegetation von Zürich. Ber. Schweiz. Bot. Gesell. 46: Varga S. (1906): Gömör vármegye zuzmó-flórájának oikológiai viszonyai. Stief Jenő és társa Könyvsajtója, Kolozsvár. Veres K. (2006): Előtanulmányok hazai Toninia fajok élőhely-preferencia vizsgálatához a Nagy-Szénás területén. In: Gulyás P.-né, Kalapos T., Tóth A. & Vízy I.-né (szerk.): Ökológiánk mai helyzete. Juhász Nagy Pál most lenne 70 éves ( ). TKTE Hírlevél 2006/2 3: Verseghy, K. (1971): Angaben über den Wasserhaushalt einiger Xerotherm-Erdflechten. Annls. hist.-nat. Mus. natn. Hung., Pars Bot., 63: Verseghy K. (1972): Néhány xerotherm zuzmófaj klorofilltartalmának szezonális változása. Bot. Közlem. 59: Verseghy, K. (1977): Investigation on lichen production of grassland communities of sandy soil II. Acta Biol. Hung. 28: Verseghy, K.P. (1982): Productivity and turnover of xerotherm lichen species. Acta Bot. Hung. 28: Verseghy, K. & Farkas, E. (1984): Untersuchungen der Luftverunreinigung im Gebiet von Budapest mit Hilfe der Flechtenkartierung als Indikatoren. Ann. Univ. Sci. Bud., Sect. Biol : Verseghy, K. & Kovács-Láng, E. (1971): Investigations on production of grassland communities of sandy soil in the IBP area near Csévharaszt (Hungary). I. Production of lichens. Acta Biol. Hung. 22: Verseghy, K. & Kovács-Láng, E. (1975): Role of lichens in the nitrogen turnover of grassland communities on sandy areas. Acta Agron. Hung. 24: Verseghy, K.P., Kovács-Láng, E. & Mázsa, K. (1987): Diurnal and seasonal changes of thallus water content of xerothermic lichens. Lichen Physiol. Biochem. 2: Walker, M.D. (1989): Microhabitat preferences of Dactylina arctica and D. beringica on pingos in northern Alaska. The Bryologist 92: Walther, D.A., Ramelow, G.J., Beck, J.N., Young, J.C., Callahan, J.D. & Marcon, M.F. (1990): Temporal changes in metal levels of the lichens Parmotrema praesorediosum and Ramalina stenospora, southwest Louisiana. Water Air Soil Poll. 53: Werner, A. (1993): Aktives Biomonitoring mit der Flechte Hypogymnia physodes zur Ermittlung der Luftqualität in Hannover. Bibl. Lichenol. 49: Zagyva A. (2000): A zuzmók bioindikációs jelentősége a levegőszennyeződés kimutatásában Miskolc területén. Diplomadolgozat, DE, Debrecen. Zukal, H. (1879): Das Zusammenleben von Moos und Flechte. Oesterr. Bot. Zeitschr. 1879:

A ZUZMÓK HOZZÁJÁRULÁSA MAGYARORSZÁG, EURÓPA ÉS A FÖLD ÖKOSZISZTÉMÁINAK DIVERZITÁSÁHOZ

A ZUZMÓK HOZZÁJÁRULÁSA MAGYARORSZÁG, EURÓPA ÉS A FÖLD ÖKOSZISZTÉMÁINAK DIVERZITÁSÁHOZ A ZUZMÓK HOZZÁJÁRULÁSA MAGYARORSZÁG, EURÓPA ÉS A FÖLD ÖKOSZISZTÉMÁINAK DIVERZITÁSÁHOZ Farkas Edit 1, Lôkös László 2, Molnár Katalin 3 és Veres Katalin Kivonat Az elsô magyar nyelvû kézikönyv, a www.zuzmo.hu

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN 207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

Veszélyezteti-e a sajóbábonyi nehézfém-ülepedés a lakosok egészségét?

Veszélyezteti-e a sajóbábonyi nehézfém-ülepedés a lakosok egészségét? Veszélyezteti-e a sajóbábonyi nehézfém-ülepedés a lakosok egészségét? Epifiton zuzmók és edényes növények nehézfémtartalmának vizsgálata a Sajóbábonyi Vegyipari Park környezetében Készült a Vidékfejlesztési

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

GRÁNITBARLANOK BEJÁRATI KÖRNYEZETÉNEK LICHENOLÓGIAI, BRIOLÓGIAI ÉS PTERIDOLÓGIAI VIZSGÁ- LATA A VELENCEI-HEGYSÉGBEN

GRÁNITBARLANOK BEJÁRATI KÖRNYEZETÉNEK LICHENOLÓGIAI, BRIOLÓGIAI ÉS PTERIDOLÓGIAI VIZSGÁ- LATA A VELENCEI-HEGYSÉGBEN KARSZTFEJLŐDÉS XX. Szombathely, 2015. pp. 283-292. DOI: 10.17701/15.283-292 GRÁNITBARLANOK BEJÁRATI KÖRNYEZETÉNEK LICHENOLÓGIAI, BRIOLÓGIAI ÉS PTERIDOLÓGIAI VIZSGÁ- LATA A VELENCEI-HEGYSÉGBEN LICHENOLOGICAL,BRYOLOGICAL

Részletesebben

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi

Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Dr. Licskó István tudományos önéletrajza és publikációi Személyi rész Foglalkozása Műegyetemi oktató Szakosodása Víz és szennyvíztisztítás Beosztása a cégnél Egyetemi docens Születési év 1946 Főbb szakterületei

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

Kutatási beszámoló, II. év (2010-2011) Utóvulkáni működés környezeti hatásai a Keleti Kárpátokban

Kutatási beszámoló, II. év (2010-2011) Utóvulkáni működés környezeti hatásai a Keleti Kárpátokban Kutatási beszámoló, II. év (2010-2011) Utóvulkáni működés környezeti hatásai a Keleti Kárpátokban A két évre tervezett kutatási projekt második évre beütemezett programját a kutatócsoport tagjai teljesítették.

Részletesebben

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003

Részletesebben

Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken

Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken Kongresszusi részvétel (előadás vagy poszter) Magyar nyelvű, hazai rendezvényeken 1. Lakatos Ferenc Molnár Miklós (2006): Bükkpusztulás Zala megyében klímaváltozás? V. Erdő- és Klíma Konferencia. Mátrafüred,

Részletesebben

Balogh András publikációs listája

Balogh András publikációs listája Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak

Részletesebben

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON

ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARON A BSc ALAPSZAKOKON NYÍREGYHÁZA 2007 1 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...3 2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális

Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális Ipari Ökológia pp. 17 22. (2015) 3. évfolyam, 1. szám Magyar Ipari Ökológiai Társaság MIPOET 2015 Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális elegyekre* Tóth András

Részletesebben

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei 11 A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei Udvardy Orsolya, Mányoki Gergely, Józsa Edit, Vadassy Rita, dr. Páldy Anna, dr. Magyar Donát Országos Közegészségügyi Központ, Budapest A pollenterhelés

Részletesebben

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa

Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra OTKA T 46471 (24 jan. 27 jún.) Témavezető: Woperáné dr. Serédi Ágnes, egyetemi docens Kutatók

Részletesebben

Natura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

A biológiai anyagok vízkötési potenciálja meghatározásának elméleti és kísérleti háttere

A biológiai anyagok vízkötési potenciálja meghatározásának elméleti és kísérleti háttere A biológiai anyagok vízkötési potenciálja meghatározásának elméleti és kísérleti háttere Kovács Attila József Neményi Miklós Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSA A VÁROSI KLÍMÁRA ÉS HUMÁN KOMFORTRA Unger János Gál Tamás Gulyás Ágnes unger@geo.u-szeged.hu tgal@geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan 2014. november 20-21. 40. Meteorológiai

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 119 126 A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FISLI ISTVÁN ABSTRACT.: The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera)

Részletesebben

Dr. Varga Zoltán publikációs listája

Dr. Varga Zoltán publikációs listája Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A zuzmók szekunder anyagcseretermékei és biológiai hatásaik

A zuzmók szekunder anyagcseretermékei és biológiai hatásaik A zuzmók szekunder anyagcseretermékei és biológiai hatásaik Kivonat MOLNÁR KATALIN 1 ÉS FARKAS EDIT A zuzmók sokféle másodlagos anyagcsereterméket szintetizálnak, melyek legtöbbje kizárólagosan zuzmókból

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Terméstérképezés, betakarítás I. 149.lecke A betakarítás és terméstérképezés

Részletesebben

Publikációs lista. 3) Economic Reforms and Some Issues of International Trade Policy (Business Partner Hungary, September 1986)

Publikációs lista. 3) Economic Reforms and Some Issues of International Trade Policy (Business Partner Hungary, September 1986) Publikációs lista Angol nyelven 1) Joint Ventures in Hungary (The Legal Structure of the Enterprise, International Civil Law Conference, Budapest, August 1985, Vol.2) 2) World Trading System and Socialist

Részletesebben

metzinger.aniko@chem.u-szeged.hu

metzinger.aniko@chem.u-szeged.hu SZEMÉLYI ADATOK Születési idő, hely: 1988. június 27. Baja Értesítési cím: H-6720 Szeged, Dóm tér 7. Telefon: +36 62 544 339 E-mail: metzinger.aniko@chem.u-szeged.hu VÉGZETTSÉG: 2003-2007: III. Béla Gimnázium,

Részletesebben

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak

Produkció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN

A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSBAN 1. évfolyam 1. szám 2011 17 28 oldal A KLÍMAVÁLTOZÁS EGY LEHETSÉGES HATÁSA AZ ERDÔGAZDÁLKODÁSAN Führer Ernô, Marosi György, Jagodics Anikó és Juhász István Erdészeti Tudományos Intézet Kivonat Az elôre

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére.

Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. KLÍMA-21 FÜZETEK 61: pp. 108-113. 1 Időjárási fluktuációk hatása

Részletesebben

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen

Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Légi hiperspektrális biomassza térképezés elsődleges eredményei a Tass-pusztai biomassza ültetvényen Preliminary results of evaluation of biomass mapping based on hyperspectral imagery on energy tree plantation

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest

Hughes, M.- Dancs, H.( 2007) (eds): Basics of Performance Analysis, Cardiff- Szombathely, Budapest Szegnerné dr. Dancs Henriette PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Dancs, H- Hughes, M.- Donoghue, P. (2006) (eds): World Congress of Performance Analysis of Sport 7th, Proceeding,

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS EREDMÉNYEI A KÉE ÉFK-N

A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS EREDMÉNYEI A KÉE ÉFK-N A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS EREDMÉNYEI A KÉE ÉFK-N Nagy Elemérné, marg@szef.u-szeged.hu Nagy Elemér, nael@szef.u-szeged.hu Heves Csilla, heves@szef.u-szeged.hu KÉE-ÉFK, Szeged Abstract We have been

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁS-RENDEZÉSEK TÁJVÉDELMI SZEMPONTJAI

KISVÍZFOLYÁS-RENDEZÉSEK TÁJVÉDELMI SZEMPONTJAI Tájökológiai Lapok 3 (1): 1 10. (2005) 1 KISVÍZFOLYÁS-RENDEZÉSEK TÁJVÉDELMI SZEMPONTJAI BÁTHORYNÉ NAGY ILDIKÓ RÉKA Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Budapest, 1118 Villányi

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2011 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 29: 41 49 Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen Ötvös Sándor & Varga János Abstract: Change

Részletesebben

A kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

A kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett

Részletesebben

Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása

Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Lignocellulóz bontó enzimek előállítása és felhasználása Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Juhász Tamás Témavezető: Dr. Réczey Istvánné 2005 Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Összefoglalás. Summary

Összefoglalás. Summary Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és

Részletesebben

Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében

Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Geoinformatikai alkalmazások a hősziget statisztikai modellezésében Balázs Bernadett Geiger János Unger János Sümeghy Zoltán Gál Tamás Mátyás 1. Bevezetés A városi környezet jelentősen eltér a környező

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Jancsek-Turóczi Beatrix okleveles környezetkutató Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között

Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Rhinitis allergica elterjedésének vizsgálata hazánk gyermekpopulációjában 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás:

Részletesebben

1. Katona János publikációs jegyzéke

1. Katona János publikációs jegyzéke 1. Katona János publikációs jegyzéke 1.1. Referált, angol nyelvű, nyomtatott publikációk [1] J.KATONA-E.MOLNÁR: Visibility of the higher-dimensional central projection into the projective sphere Típus:

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. február 11. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság és

Részletesebben

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és

Részletesebben

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI

A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK

Részletesebben

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban

Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA 20 A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA BEVEZETÉS Fehér Béla muzeológus Herman Ottó Múzeum, Ásványtár (Miskolc) A Polgárdi,

Részletesebben

Ökológiai ipar ipari ökológia

Ökológiai ipar ipari ökológia ÖKOTECH 2006 Ökológiai ipar ipari ökológia Bezegh András Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék andras@bezegh.hu Az ember megváltozott: különvált saját lényegétől. Az

Részletesebben

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Crisicum 3. pp.73-78. A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Penksza Károly Abstract New taxa of Körös-Maros National Park (Hungary) and Transylvania (Romania). This

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

Knorr et al.. (2011): Emerging Technologies in Food Processing. Annual Review of Food Science and Technology

Knorr et al.. (2011): Emerging Technologies in Food Processing. Annual Review of Food Science and Technology Knorr et al.. (2011): Emerging Technologies in Food Processing. Annual Review of Food Science and Technology Nyomás nagysága 5 000 kg 5 000 kg 1 000 MPa 10 000 bar 1 cm 2 Hidrosztatikus (izosztatikus)

Részletesebben

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3 A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát

Részletesebben

AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen

AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A gabonafélék elsősorban az őszi búza kiemelkedő jelentőségűek

Részletesebben

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása

Részletesebben

SZÁRÍTÁS NAPENERGIÁVAL. Dr. IMRE L.

SZÁRÍTÁS NAPENERGIÁVAL. Dr. IMRE L. SZÁRÍTÁS NAPENERGIÁVAL Dr. IMRE L. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetika Tanszék, MNT 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: (06-1) 4633274, Fax: (06-1) 4633272 E-mail: imre@eta.enrg.bme.hu

Részletesebben

TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TRIGLICERID ALAPÚ MOTORHAJTÓANYAGOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Készítette: BECK ÁDÁM okl. vegyészmérnök Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori

Részletesebben

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. január 24. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló

Részletesebben

A felületi szabadenergia hatása az előállított pelletek paramétereire

A felületi szabadenergia hatása az előállított pelletek paramétereire Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai Intézet Ph.D. értekezés tézisei A felületi szabadenergia hatása az előállított pelletek paramétereire Tüske Zsófia Szeged 2006 Bevezetés A szilárd gyógyszerformák

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Részletesebben

Az emberi tevékenység lenyomata: A nitrogén és a szén-dioxid lábnyom számítása

Az emberi tevékenység lenyomata: A nitrogén és a szén-dioxid lábnyom számítása Az emberi tevékenység lenyomata: A nitrogén és a szén-dioxid lábnyom számítása Varga Attila Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Weidinger Tamás Konzulens: Dr. Grosz Balázs 2013. június. 11. Előadás

Részletesebben

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2 A mélyebb tüdőrégiókból tisztuló radon-leánytermékek dózisjáruléka a centrális légutakban 23 A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN Kudela Gábor 1, Balásházy

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

Az egyetemén a Gyógynövény- és Drogismeret, a Biotechnológia, Kemotaxonómia, Összehasonlító növénykémia c. tárgyak oktatója

Az egyetemén a Gyógynövény- és Drogismeret, a Biotechnológia, Kemotaxonómia, Összehasonlító növénykémia c. tárgyak oktatója Életrajz (Máthé Imre) Máthé Imre 1942-ben született. 1966: Okleveles vegyész (Kossuth L. Tudományegyetem, Debrecen), 1972: egyetemi doktor (szerves kémia), 1975: biol. tud. kandidátusa, 1990: a biol tud.

Részletesebben

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,

Részletesebben

DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás

DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás DR. PÉTER-SZARKA SZILVIA Konferencia, előadás PÉTER-SZARKA Szilvia (2015): Kreatív klíma. A kreativitást támogató légkör az iskolában. Magyar Református Tehetséggondozó Program, Tehetséggondozó Regionális

Részletesebben

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben