PERENYEI MONIKA A TÁBLAKÉP HAGYOMÁNY ÚJJÁÉLEDÉSE A FOTOGRÁFIA MÉDIUMÁN KERESZTÜL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PERENYEI MONIKA A TÁBLAKÉP HAGYOMÁNY ÚJJÁÉLEDÉSE A FOTOGRÁFIA MÉDIUMÁN KERESZTÜL"

Átírás

1 PERENYEI MONIKA A TÁBLAKÉP HAGYOMÁNY ÚJJÁÉLEDÉSE A FOTOGRÁFIA MÉDIUMÁN KERESZTÜL Dylan Thomas: A szem a fénykép ringyó asszonya, fogan férjétől egysíkú valót; (Herélt álmodozás, fordította Orbán Ottó) A fotográfia egy olyan, a mindennapjainkban jelenlévő, multifunkcionális eszköz, amelynek működését és jelenlétét magától értetődőnek vesszük. E magától értetődőségben azonban a fotografikus képet, mivel a fizikailag érzékelhető jelenségvilágot pontosan képezi le, hajlamosak vagyunk a világunknak megfeleltethető valóság szeletként elfogadni. Valóságként történő értelmezése, valamint az ebből az attitűdből adódó használata során a fotográfia azonban erősen befolyásolta és mind a mai napig befolyásolja látásmódunkat. A képzőművészeti fotográfia, jobbára a kortárs művészeti színtereken elhelyezett fotóalapú produktumok éppen erre a működésmódra reflektálnak. A fotografikus képhez fűződő máig tartó mágikus viszony már keletkezése időszakában, sőt, a létrejöttét megelőző képrögzítő vágyban is ott munkált. A fotográfia szabadalmaztatása (1837) utáni megnyilatkozásokból is kitapintható, hogy félelemmel is színezett csodálatot váltott ki ez az akkor forradalmian újnak számító, képrögzítő eljárás. A fotografikus képet egyfajta mágikus viszony alapján értelmező szemléletmód jelenik meg Honoré de Balzacnál is: úgy érezte, minden egyes fotóval hagymahéjszerűen egy-egy réteget hántanak le rólunk. Charles Baudelaire az alkotói invenciót és fantáziát elszegényítő, a művészetet véglegesen megváltoztató eszközt látott a fotografikus leképezésben. Bizonyos értelemben nem tévedett, az 1930-as években Walter Benjamin a fotóhasználattal összefüggésben már a művészet paradigmatikus megváltozásáról értekezik. Benjamin fotográfiához való viszonyulása ambivalens: egyfelől üdvözölte a demokratikus képterjesztés eszközeként, hiszen a fotografikus reprodukció a különböző funkciók szolgálatába állított képek és tárgyak közötti lépték különbségeket kioltja, másfelől a világ építészetét és művészetét sokszorosítható reprodukciókon keresztül tanulmányozva eltűnik azok kultikus értéke, elveszik aurájuk, s a műtárgyakat egy ún. kiállítási értékkel övezzük. Vagyis: a fotográfia a burzsoá művészetipar leáldozását idézheti elő, ami ugyan aura-vesztéssel jár, ám mindeközben a művészethez való demokratikusabb hozzáférés lehetősége formálódik. A fotográfia kulturális alakulása a kereskedelemtől, a piactól elválaszthatatlan, némileg leegyszerűsítve Siegfried Kracauer tételét: a fotográfia működése a kapitalizmus logikáját hordozza. A fotóeljárással készülő magazinképeken keresztül egyre inkább előtérbe kerül a piac érdekeit szolgáló logika, s egyre nyilvánvalóbbá is válik. Ebből Kracauer a fotóhasználat felpörgését, kiüresedését, majd az ebből is adódó telítődést és elborzadást prognosztizálta. A kilencvenes évektől a digitális technológiára történő átmenetet éljük meg, a fotografikus képeket (az analóg technikát mímelő digitális fotókat is, például instagram) átláthatatlan mennyiségben állítjuk elő és cirkuláltatjuk a világhálón. Az analóg/digitális fotografikus kép következetes megkülönböztetését is szem előtt tartó, a fotográfia médiumát a kultúránk és látásmódunk elemzésére használó alkotók a művészeti világ helyszínein szembesítenek minket a fotográfiához fűződő viszonyunkkal, vágyainkkal. A képzőművészeti fotóhasználatot érdemes megkülönböztetni a fotográfia művészi (esztétizáló) alkalmazásától. Képzőművészeti fotográfia alatt (art photography, photography as art, photographic art) a fotográfiát médiumnak tekintő alkotó tevékenységet értem. A fotót elemző és kommunikatív médiumként használó alkotói attitűdben formálódó kamera alapú (lens based) munkák szimultán figyelik és kutatják mind a környezetünk, és kultúránk jelenségeit és az ettől mára elválaszthatatlan fotográfiai apparátus működését és szemléletalakító hatásait. Vagyis nem a professzionális fotósok munkái, hanem a fotografikus képalkotó eszközöket is használó alkotók munkái képezik jelen előadás tárgyát. Ez a típusú alkotói alapállás kerüli a különböző művészeti ágak szeparálását és konkuráltatását, sőt, inkább a képi tradíciókhoz való csatlakozással, a különböző művészeti ágak módszerei, a vizuális kultúra populáris regiszterei és a szabadon választható alkotói cselekvésmódok ötvözésével operál. A fotográfia, születése óta, számos társadalomtudományi és esztétikai diskurzus témája, ám a jelen képzőművészeti fotóhasználat műtípusainak tárgyalásában a hatvanas években kibontakozó (az egyszerűsítés kedvéért fotó-konceptualizmusként definiálható) kreatív/experimentális fotóhasználat adhat egy lehetséges kiindulópontot. A hatvanas évek kreatív és experimentális fotóhasználatában a fotográfia médiumának analitikus megközelítése, a fotografikus képre, valamint a kamera működésére való rákérdezés is felmerült, egy időben a különböző jel-, játék- és médiumelméleti kutatásokkal. A fotográfia működtetésében rejlő interdiszciplinaritás kibontakoztatásával lehetővé vált a tradicionális és kiüresedett képi megoldásoktól, az üresjáratban pörgő esztétikai programmal bíró műtípusoktól, valamint a mechanikussá váló,

2 domináns intézményi működéstől való elrugaszkodás. A konceptualista művészként számon tartott John Baldessari több interjúban is felidézi azt a viszolygást, amelyet a múzeumokban és galériákban kiállított művészettel szemben érzett. A (fotó)konceptualisták számára a kamera a kísérőjükké, mintegy alkotótársukká, partnerükké vált: megtervezett és spontánabb akciók, játékos, társas kísérletek, performanszok, land art munkák dokumentálója lett művész és kamera. E gyakorlat nemcsak a művészeti színtér megkerülésével és/vagy tágításával járó felszabadító hatású élményben teljesítette be küldetését, de a kamera jelenlétének a cselekvéseinket befolyásoló és meghatározó szerepére is rávilágított. Az említett Baldessari, és például Vito Acconci, Michael Snow, Maurer Dóra, Szombathy Bálint, Halász Károly, Perneczky Géza, Hajas Tibor/Vető János hatvanas és hetvenes évekbeli fotómunkái a kísérletezés és felfedezés, a járatlan utakra lépés vizuális lenyomatai. Egy lebegő, az akkori jelenben az adott művészeti skatulyákba beilleszthetetlen alkotói elgondolások és állapotok képi dokumentumai: az akció, a kísérlet és ezek fotódokumentációja összeforr; eldönthetetlen, és szükségtelen is eldönteni, hogy a fotó kedvéért hajtották végre az akciót, vagy az akciónak csak kísérője volt-e a kamera. Mindenesetre olyan képtípus kialakulásának egyik lehetséges forrását láthatjuk ezekben a sorozatokban, melyekben az alkotó tevékenyen alakítja vagy megrendezi a kamera látószögében zajló eseményeket és jelenségeket, átlátva és elutasítva a pillanat puszta megragadásának, vagy a cartier-bressoni döntő pillanat levadászásának feleslegességét. Hiszen a kamerába kódolt, szabványosított funkciók végigjátszásával is csak redundáns képek ezreinek előállítói maradunk. Vilém Flusser tételei melyek értelemében a kamera használ minket, és nem mi azt, továbbá, hogy az amatőr fotók nem a világra, hanem egymásra hasonlítanak tehetik megfoghatóbbá a fotókonceptualisták kísérleteit és útkereséseit. Elgondolkodtató, hogy Flusser meglátásai ma, a digitális fényképezés időszakában még élesebben hatnak, megfogalmazásukat pedig már az analóg fotóhasználattal együtt alakuló, jól kitapintható szokások (reflektálatlan turistafotózás és a családi, ünnepi eseményeknek öntudatlanul a fotó kedvéért is történő megtartása) inspirálták. Mintha a fotográfia működését elemző reflektált kérdésfeltevések és elgondolások (legyen az verbális nyelven megfogalmazva, vagy a vizualitás kódrendszerén keresztül felmutatva) nem igazán fejtenék ki hatásukat. Észrevételeim szerint a flusseri reflexióval rokonítható elemző látásmód ma leginkább magát a fotográfia nyelvezetét használó alkotók munkáiban ragadható meg. Paradox helyzet: bár fotografikusan remekül sokszorosítható fotografikus munkákról van szó (s így azt gondolnánk, a sokszorosítás során kevésbé tűnnek el a sajátos mediális jegyek, mint például a festészet esetében) ahhoz, hogy ezek a fotografikus munkák kifejthessék üzenetüket tárgyi formájukban, leginkább múzeumi térben kell megtapasztalnunk őket. Bár számos ismeretet szerzünk róluk digitális formában cirkuláló reprodukciókból, a képernyő méretére igazított, az érzékileg megtapasztalható, jelentés formáló jegyeket homogenizáló internetes megjelenésük tartalmi vonatkozásaik, szüzséjük szerinti csoportosításuknak kedvez. A fotografikus kép sajátos minősége (mérete, a kép térmélysége és síkjai, az elmosódások és élesség különbségek, melyek a kép időfaktorairól árulkodnak, a nagyítás során keletkezett felület különbségek, a keretezés módja) és az ebből előálló, a fotóbefogadást is érintő alkotói reflexió és kritikai hangvétel, vagy a szelíd, nem ítélkező kérdezés és helyzetjelentés éppen abban az intézményi térben tud csak hatásosan megjelenni, ami a modernizmus bástyájaként szintén a kritikák kereszttüzében áll. A tűnődésre invitáló, méreteikben és részletgazdagságukban, professzionális technikai kivitelezettségükben lenyűgöző táblakép fotográfiákra rátelepszik a modernizmus kritikája, illetve a modernista intézményrendszerek és működésmódok kiváltotta rossz közérzet, például a kanonizáló tevékenységgel együtt járó kirekesztettség okán. Alkotóik gyakran a spektákulumokat előállító, a technológiai és műkereskedelmi konjunktúra hullámait meglovagló művészek skatulyájába kerülnek (nem véletlenül, hiszen e képek piaci ára a több milliós nagyságrendbe tartozik). A táblakép fotográfia esetében két kritérium: a hatalmas, az életnagyságot megközelítő méretük és a technikai precizitásuk váltja ki a legtöbb ellenérzést. Ezek a munkák tárgyakként léteznek, és csak ebben, az alkotó által következetesen végiggondolt méretezésben (nagyításban) és kivitelezésben, tárgy mivoltuk okán reprodukálhatatlan formában (illetve a színtér játékszabályai szerint meghatározott példányszámban, ami lehet 1, 5, ritkábban 10) élvezhetőek és fejthetőek fel. Méretezésük nem pusztán az elterjedt szabványok kikerülésére, képtárggyá alakításuk nem pusztán a digitális sokszorosíthatóság megakasztására tett lépés, hanem a fotónak a technikai áttétek során a világunkról leváló, absztrakt, kétdimenziós képi mivoltának a hangsúlyozása is; a hagyományosan a fotót a látásunkat közvetlenül és híven leképező eljárásnak tartó elképzelés cáfolata. A fotó, képrögzítő és képteremtő vágyak és képi tradíciók szövevényéből előbukkanó technikai képalkotó eljárás, mely tradíciókban jelentős szerepe volt a centrális perspektíván alapuló képkomponálásnak, az egy, merev szemmel befogható látótér modelljének. Ez egy, a látásunk működésére felállított modell, aminek életszerűségét a fotografikus kép tükörszerű pontossága felerősí-

3 tette a színes technikával, majd a digitálisan készülő fényképek azonnali visszanézhetőségével pedig fokozódik az életszerűség illúziója. Ugyanakkor a digitalizálással szembetűnőbbé és napi gyakorlattá váló manipulálási lehetőségekkel a fotografikus kép a hitelvesztés fázisába lépett. Ambivalenciák, melyeket a fotó keletkezése óta hordoz magában, s melyekkel a fotografikus táblaképek alkotói is szembesülnek és szembesítenek minket. Egy életnagyságú fotó előtt állva melyet tekintetünkkel befogni nem tudunk, csak pásztázni és kalandozni rajta ér minket az a felismerés, hogy a felületek és felszínek látványaként elénk táruló jelenségvilág fotografikus leképezése és a világaink megfeleltetése fikció. Az ún. Düsseldorfi Iskola köréhez tartozó Thomas Ruff 1980-as években készített portrésorozatát először 28x37-es méretben nagyította le, s miután a kiállításon jelenlévők maguk és ismerőseik beazonosításával voltak elfoglalva, Ruff megismételte a sorozatot az életnagyság többszörösére húzva fel a méretet (211x165 cm). Ekkora méretű fotóportrék előtt állva nagysíkfilmes kamerával készülő, részlet-gazdag fényképet eredményező eljárással készültek a gyümölcs méretű szemek, orrok és szájak, a pórusok, ráncok és pihék felnagyított, érzéki látványában kioltódik a képen lévő személy identitását kutató drive, a képtől hátra lépve pedig inkább az a felismerés kerít hatalmába minket, hogy a kamerához fűződő viszonyunk mennyire oldottabb, megengedőbb, természetesebb lett az évtizedek során. Míg a századforduló idején az emberek sokszor kriminalizálva érezték magukat a róluk készült fényképekkel szembesülve, a kamerával is végzett felügyelet olyannyira életünk részévé vált, hogy akár 2 méteres fotónagyításokhoz is adjuk arcunkat, magától értetődően. Ambivalens viszony ez is a fénykép vonatkozásában. Egyfelől személyünk egy lenyomataként ismerjük el, ugyanakkor puszta képként eltávolítjuk magunktól, hiszen tudjuk, érezzük: személyiségünk, lényünk mélységeit nem tárja fel, mert csak a felületet érintheti. Ruff portré sorozatát korábban készült fotóportrékkal összehasonlítva a fotográfia alkalmazásának politikája, valamint a fénykép és identitás összefüggéseinek változásai is kérdéssé válnak. Walker Evans a Farm Security Administration kötelékében készült távolságtartóan leíró fényképeinek fotókönyv kiadásában (Let s Now Praise Famous Man) álnévvel védte egyik fotója modelljét személye felfedésétől (Annie Mae Gudger névvel jelentette meg Allie Mae Burroughs portréját). A fotóügynökségként is működő FSA terjesztésének következtében is ismertté vált fotó azonban idővel ikonná vált, s ebben a folyamatban volt egy fázis, amikor a képen lévő személy beazonosítása, az ikon valós testtel, egy létező személy identitásával történő felruházása kollektív érdeklődésre tartott számot. A hús-vér test pontos leképezését indexikusan is rögzítő, ugyanakkor arról ikonként leváló, inkább hasonlóságként működő fotografikus képhez való viszonyunkban máig lüktet a Megtestesülés teológiai tanával is együtt alakuló európai képfogalmunk feloldhatatlan paradoxona. (A fényképeken látható testek re-prezentálnak létező testeket (őrzik azokat), és/vagy hasonlóság alapján közvetítenek egy mintát, és/vagy megjelenítenek érzékileg felfoghatatlan szubsztanciákat?) A fotografikus képek fotografikus sokszorosítása, ahogy az Sherrie Levine 1981-es After Walker Evans című kiállítása kapcsán is felmerül (New York, Metro Pictures Gallery), tovább lazítja a fotografikus kép és a szerzője és modellje által a fizikailag megtapasztalható jelenségvilágunk közötti összetartó szálakat. Levine albumból fotózta ki az Evans készítette fényképeket, melyeket kiállítási közegben, falon installálva mutatott be. Az egyediséget és a szerzőhöz kötöttséget felértékelő muzeológia szempontrendszer is megkérdőjeleződik e gesztussal, ugyanakkor a fotográfia egyik immanens mediális aspektusa, a sokszorosíthatóság, és a sokszorosításon keresztül a leképezett és a kép közötti indexikus viszony is kérdésessé válik. Mind a mellett, persze, hogy emléket is állít Evans életművének, melyben a megismerés szenvedélye, a szentimentális leereszkedést kerülő feltárás és bemutatás iránti elköteleződés a minden részletet egyforma figyelemmel kísérő deskriptív dokumentarizmusban ölt formát. Evans a látható világ tárgyilagos leírásának lehetőségét tartotta a fotográfia egyik nagy, addig kiaknázatlan adományának (ebben Atget és Flaubert voltak útmutatók számára). Levine kiállításával összeolvasva Roland Barthes Világoskamra (La chambre claire, 1980) című eszszéjét a fotografikus képhez való ragaszkodásunk érzelmi, vagy mondjuk antropológiai aspektusa tárul fel. Az esszé megírására anyja közeli elvesztése feletti gyásza ösztönözte Barthes-ot. Anyja gyermekkori fotója rabul ejti, s azt anyja rögzült lenyomataként őrzi. Ám ebből, a hiány fájdalmát a fényképpel enyhítő, vagy éppen fokozó érzésből fakadóan Barthes a fotografikus képeket en bloc transzparensnek, a leképezett nyomát indexikusan, mintegy fizikailag őrző képeknek, nyomoknak tekinti. Sokszorosíthatóság és Walter Benjamin ide vagy oda, Barthes esszéje annak a nagyon is emberi, az i.sz. I. században élő Pliniusnál (A természet históriája) is felbukkanó eszmének és igénynek a felszínre törése, hogy a képek létező testekhez kapcsolódjanak, azoknak mintegy rögzítői legyenek (elhunyt családtagok viaszmaszkja a római átriumok falmélyedéseiben). Imago és pictura kettősségének az ókorba visszanyúló problematikája (a leképezettet rögzítő, vagy a sokszorosítással a hasonlóságot átörökítő kép) a fotografikus képek

4 esetében újra felmerül és ki is éleződhet, ahogy ezt Andres Serrano Piss Christ (1987) című, botrányokat kavaró fotómunkájának fogadtatása is példázza. A testhez kapcsolódó, a testet helyettesítő antropológiai igény az, ami a figuratív képek gravitációját is adja. A táblakép fotográfiák kialakulásában minden bizonnyal ez a késztetés is jelen van. E műtípusba tartozó munkákat a méreteiken túl, a festészeti tradícióba illeszkedésük okán éri még a legtöbb kritika. Ugyanakkor a festészeti hagyomány felelevenítését a támogató, megerősítő kritikaírás is felhasználja értelmezői kontextusként. Az ugyanazon művek különböző elfogultságok, álláspontok és érdekek érvényesítése érdekében történő homlok egyenest ellenkező értelmezésére világos példával szolgál a Clement Greenberg iskolából induló Rosalind Krauss és Michael Fried különböző állásfoglalása. Krauss, bár az utóbbi években egyre inkább a médium tudatos alkotói folyamat és interpretáció szükségessége mellett érvel (újra), látóteréből kizárja Jeff Wall munkáit, talán mert az October folyóirat hagyományaihoz híven a spektákulumtól és a nagyméretű figuratív ábrázolásoktól továbbra is irtózik, míg Fried Jeff Wall személyes jó barátjaként az 1980-ban megjelentetett tézisének (Absorption and Theatricality. Painting and Beholder in the Age of Diderot) igazolásaként öleli keblére Wall életművét. Jeff Wall esetében a festészet és a fotográfia közötti kontinuitás cseppet sem erőletett, több képe a 19. századi francia festészet (s így az európai képtörténet) meghatározó művének újra rendezése jelen világunk helyszínein, szereplőivel és kellékeivel (Manet: Olympia, A Folies-Bergère bárja). Wall a beállítások fotografikus rögzítése során keletkezett több száz képből válogat, majd a megfelelő részeket digitálisan montírozva, a varratokat láthatatlanná teszi. A modernizmus fotografikus képeit teremti meg a hétköznapi, enigmatikusságuk ellenére is ismerős jelenetek megkomponálásával, s kritikusai megjegyzésének méregfogát kihúzva egyszerűen és magabiztosan jelenti ki (teoretikusan is felkészült, művészettörténész szakon végzett alkotó): ma is a 19. századi modernizmus intézményi keretei között élünk. Alkotó eljárását sokkal inkább a rajzolás, mint a fotográfia hagyományában tartja értelmezhetőnek, s hogy mégis fotókat készít és nem festményeket, az a kultúránk mai képalkotó technológiáival való közvetlen érintkezés igényéből fakad. Melyek persze szintén 19. századi eredetűek. A montírozás szükségességét pedig a képekkel kiállítótérben szembesülve érthetjük meg. Wall nem egy bizonyos beállítás fotografikus rögzítését tartja szem előtt, hanem olyan gondosan megkomponált képek létrehozását, amelyeken, akár a festményeken, minden részletnek (mozdulatoknak, arckifejezéseknek, grimaszoknak, a tekintetek irányának, a tárgyak egymáshoz való viszonyának, árnyékoknak és tükröződéseknek, vagy éppen ezek eltüntetésének) úgy kell harmonikusan összeforrnia, hogy a minden részletében éles kép a keresetlenség, a meg nem rendezettség illékonyságát és banalitását közvetítse. Munkája során filmforgatási módszereket is alkalmaz: hirdetés útján tartott casting, a kellékek, ruhák, helyszínek megkeresése, beszerzése, vagy legyártatása, a felvételek utáni digitális utómunkálatokban munkatársak alkalmazása. A táblakép fotográfia tárgyalásánál kihagyhatatlan az az európai képfelfogás melynek életben tartója a rajzstúdiumokon keresztül az akadémiai képzést is átható hagyomány minek értelmében az alkotói invenció és intelligencia megnyilvánulásának paradigmatikus helye a kétdimenziós felület, a kép. Bármennyire is durván hangzik, de a mindennapos, mindenki számára elérhető fotókészítés, ami első ránézésre képeket eredményez (mi más lenne, hiszen egy négyszögletes, színeket, formákat mutató kétdimenziós felület felismerhető alakzatokkal), de még inkább a képkészítés folyamatosan fejlesztés alatt álló technikai protézisekre bízása (fotózni mindenki tud) a képek közötti különbségek észrevételének képességét erodálja. A vizuálisan érzékelhető különbségeket ugyanúgy tanulni és fejleszteni kell, mint az olvasást és az írást, vagy az ízek közötti különbségtevést. A látás képességének finomítása az, ami a vizuális nevelés és művészeti oktatás háttérbe szorításával veszni látszik, s csak mérgelődhetünk, amikor múzeumi feliratokon is azzal szembesülünk, hogy egy nagysíkfilmes kamerával készülő, emberek csoportjait láttató, megrendezett fotó leírásaként azt olvassuk, hogy ezeket az embereket tudtukon kívül kapták lencsevégre. Fenti élményben Thomas Struth múzeum-sorozatának egy darabja kapcsán volt részem. A táblakép fotográfia mára meglehetősen rövid idő alatt akadémikussá váló műtípusában nagyon különböző alkotói stratégiákat, különféle területekre és jelenségekre érzékeny, egyéni eljárásokat kikísérletező alkotói processzusokat követhetünk végig. Struth életművét is lehet a festészettel való folytonosság kontextusában is értelmezni, miközben ő, Wall-lal ellentétben, következetesen az analóg fényképezés adta lehetőségekkel vizsgálja és foglalja egy koherens, a látvány felületén túlmutató szimbolikus képbe például a művészet helyszínein zajló események, látható jelenségek fotografikus dokumentumait. Nagysíkfilmes, minden látogató számára jól látható, nagyméretű, éles nagyításokat bíró negatívokat exponáló kamerával dolgozik. Projektjét nem titkolja (ha akarná, sem tudná a felszerelése miatt), a nézőket sokkal inkább bevonja az alkotó folyamatba, melynek a képeken szereplőkkel való együttműködés viszonylatában széles a skálája: a megfelelő helyzet kivárásától a múzeumi falakon lévő festmények

5 kompozíciójához igazodó kisebb-nagyobb beállításokon keresztül a múzeumi nyitva tartáson kívüli időben történő, statiszták instruálásával kialakított rendezésig terjed. Múzeum-sorozata talán a legismertebb, s ez nem kis részben e sorozat képi regisztereinek többrétegűsége, valamint komplex, több irányban is nyitott értelmezési lehetőségeinek tudható be. A képek rendkívül koherensek, szinte kristályszerkezetűek: élesek, egzaktak, átláthatóan feltárulkozóak. Megjelenésükben, a fotográfiák érzéki részletgazdagsága és mérete okán, és nem utolsó sorban a befogadás idejében lezajló élmény reflektív megkettőzésében ami szintén méretükből és szerkezetükből adódóik felemelő s egyben fájdalmas hangzatok megszólaltatói. A sorozaton látható festmények protagonistái legalább olyan eleven jelenléttel bírnak, mint a látogatók. Azon túl, hogy ez felidézheti a két médium, festészet és a fotográfia paragoneját, élettel is telíti a sok esetben eredeti funkciójától megfosztott, közegéből kiragadott, múzeumi szendergésre és rendszerbe iktatásra ítélt képeket. Ugyanakkor e táblaképek előtt szemlélődve magunk is a lefényképezett nézők tevékenységét ismételjük, s a kép-a-képben szerkezettel kibontakozó festett kép fotografikus kép lánchoz befogadói terünk is csatlakozik, s ez által fikcionalizálódik is. A különböző vizuális regiszterek fotóval történő összeillesztése, mint Struth múzeum képein a festmények és a múzeumok terének összekomponálása, a konceptualista alkotók kedvelt játéka is volt (Halász Károly sorozata, melyen Warhol virágos szitanyomatainak albuma a fűben landol, a mellette lévő tükörben pedig az eget látjuk). Ez a látványosan csak fotóval előadható, számos vizuális poén lehetőségét hordozó mozdulat Hiroshi Sugimoto dioráma sorozatának is kiindulópontja volt. Természettudományi múzeumokban látható diorámákról készült fekete-fehér fotói a fotografikus kép egyneműsítő hatásából adódóan (a síkban ábrázolt és a térbeli a fotón egyaránt csak síkban jelenhet meg) első pillanatban meghökkentő, abszurd anakronizmusokként tűnnek fel. A fotó homogenizáló természetének felmutatása (az élettelen élőnek látszhat, az élő pedig élettelennek) a panoptikumokban készült portré sorozatán éri el csúcspontját (Yasser Arafat portréja, ami egy fotó alapján megformált viaszfiguráról készült fénykép). A fotografikus képek időképekként, vagyis a létrejöttük időtartamát és a jelenségeknek az időhöz való viszonyát felmutató képekként is működnek, mely szintén egy olyan mediális sajátosság, ami a fotók esztétikájában is megmutatkozik. Sugimoto filmszínház sorozata a vetítőgéphez közeli magasságban rögzített kamerával, a mozifilm vetítési idejének megfelelő hosszúságú expozíciós idővel, a vetített film és a vetítőgép adta fénymennyiségben készültek, melynek eredményeként csak a statikus elemek, a terem építészeti tagozatai jönnek elő a képen, a film maga fehér vászonként világít. Az álló fotografikus kép, mintegy magába szívja és eltünteti a másodpercenként 24 fotókép futtatásával a mozgás illúzióját keltő filmet. Szintén a fotografikus leképezés időfaktorának kérdése jelenik meg a Hollandiában élő Ősz Gábor Liquid Horizon című sorozatában, mely egyben a fotografikus kép keletkezésének elemző kutatása és próbája, a megfigyelő tekintet modellálása a tájkép zsáner keretében. Ősz Gábor a náci német hadsereg által, megfigyelőállásokként kiépített Atlantic Wall máig létező betonbunkereit alakította camera obscuravá. A megközelítőleg 4 órás expozíciós idővel, a teljesen elsötétített betonbunker hátsó falára kifeszített nagyméretű emulziós felületre vetülő, egypéldányos fényképek (diapozitív eljárás) a part néhány statikus elemét, a tenger és az ég állandóságát, illetve a találkozásukban kirajzolódó horizont vonalat rögzítik. A képi elrendezés a tájkép zsáner alap struktúrájaként is működik, a képi felület felosztása a horizontvonallal, illetve a horizont magasságának meghatározása az adott képfelület formájának és méretének viszonylatában a reneszánsz festészeti traktátusok kulcskérdése is. A kamera és a műterem, a kis résen fényt beeresztő képrögzítő szerkezet és a sokszor a világtól visszahúzódó, a világot csak egy kis résen át beengedő alkotói életforma, az alkotói stúdió egymásra vonatkoztatása jelenik meg James Casebere munkáiban. Épületbelsőkről (foucault-i indíttatású témaválasztás: börtöncellák, iskolatermek, kórházszobák, galéria terek, földalatti barlangvárosok, mecsetek) készült fotográfiáin csak a gradációs összeférhetetlenségek felfedezése után derül ki, hogy azok nem az egyébként létező építmények helyszínein exponált képek, hanem a kamera látószögébe komponált, a művész által hónapokig épített asztalnyi makettekről készült felvételek. A fotográfiának azt a hatását, illetve a fotografikus képhez fűződő viszonyunkat jellemző, a fotót dokumentumként kezelő beállítódásunkat, aminek jegyében a fotografikusan leképezettet a hasonlóság miatt alapállásból életvilágunk dimenzióiban értelmezzük, s az ábrázoltat a jelenségvilágunk egy részleteként értelmezzük, Thomas Demand és Szabó Dezső is alkotói eljárása kiindulópontjává tette. Demand szobrászként kezdte pályafutását, és papírszobrai dokumentálása során fordult rá arra az útra, melyen a médiában keringő, fotóriporteri képözönben válogatva kiemel egyes darabokat (Saddam Hussein búvóhelyének konyhája, sorozatgyilkosságok azóta lebontott helyszínei, Lennie Riefenstahl filmtekercseit őrző szoba, űrszonda építő kutatóhely, repülőtéri kapu, ismert német TV műsor stúdióképe, Diana halálának helyszíne). A sokszor csak e képekként létező, többségünk által sose tapasztalt helyeket és tereket a fotó alapján papírból megépíti, körbejárható, megtapasztalható plasztikai méretben, a fixen leállított kamera

6 nézőpontjába komponálva, majd a róluk készített nagyméretű fotográfiákként nyerik el végleges formájukat (a modelleket lefényképezésük után kíméletlenül megsemmisíti). A megépített papír helyszínek (ezeken a plasztikákon minden színes kartonpapírból készül, a bútoroktól kezdve a kádon, könyveken, írógépen, telefonon keresztül az edényekig) a róluk készült fotográfiákon valós terekként jelennek meg, bizonyos értelemben azok is, de az aktualitást és pontos beazonosítást segítő részleteket (feliratok, számok pl.) Demand kiiktatja, s így sokkal inkább a híradásokba kerülő történésékkel párhuzamosan alakuló képarchívumunk archetípusaiként működnek. Szabó Dezső nem csak statikus makett beállításokat (földrengés és terrorcselekmények utáni pusztítások és pusztulások nyomai) készít a fotografikus leképezéshez, de mozgásban lévő természeti jelenségeket is modellál (forgószél, vulkán kitörés). Analóg technikával készülő fényképeit az is megkülönbözteti az eddig bemutatott munkáktól, hogy a lenagyított fotókat újrafotózza, hogy a végső méretben elkészülő nagyításon az analóg fotónagyításra jellemző szemcsézettséget felerősítse, egyértelműen láthatóvá tegye. A szemcsékre bomló fotografikus látvány magát a reprezentációk érvényességét ingatja meg, a fotografikus kép sokkal inkább modelláló, fikciókat teremtő képalkotó eszközként, semmint dokumentum értékű leképező eljárásként jelenik meg. A fotografikus kép ilyen fokon analitikus, önreflexív megközelítése a festészetben is lezajló önreflexív, saját eszköztárát vizsgáló fázist ismétli, mely fázis a médiumok képzőművészeti alkalmazásánál talán törvényszerűnek is mondható. A fotografikus kép hitelvesztésének és az analóg fotográfia lassú eltűnésének időszakában a képzőművészeti fotográfiában gondolkodó alkotók produktumaiban találkozhatunk olyan kérdésekkel és kutatási eredményekkel, melyek annak a képrögzítő eljárásnak a természetét és működésmódját világítják meg, amelyen keresztül mai digitális képhasználatunkhoz vezetett az út. S mindez oly gyorsan történik, hogy a fotográfia kulturális hatásait, csodáit, látásmód formáló erejét talán fel sem fogtuk még. Az ezekkel a kérdésekkel szembesítő munkák alkotóitól, még ha a modernizmus intézményi kereteibe illeszkedésük bírálat tárgya is, nem vitatnám el a felelősségteljes kiállás, az átgondolt kritikai hang erényét, a politikumot. Elhangzott Székesfehérváron, az Új Magyar Képtárban, április 7-én

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése A MINDENNAPOS MűVÉSZETI NEVELÉS MEGVALÓSULÁSÁNAK LEHETőSÉGEI TANTÁRGYAK KÖZÖTTI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEK GÁSPÁR TAMÁS Projekt témakör: itthon láss csodát Projekt cím/téma/: Országos Kék Túra értékeinek megismerése

Részletesebben

Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló

Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló B./C m ű l e í r á s A tanszálló olyan oktatási hely, amelyben

Részletesebben

Periférikus látás kísérletek

Periférikus látás kísérletek Periférikus látás kísérletek A látás egyfajta tudattalan, illetve korlátozott tudatosságú, néha reflexszerű feldolgozása a szemünk elé táruló információáradatnak. A szemünk fizikai tulajdonságai révén

Részletesebben

GERLE MARGIT KERÁMIKUSMŰVÉSZ

GERLE MARGIT KERÁMIKUSMŰVÉSZ GERLE MARGIT KERÁMIKUSMŰVÉSZ PAPÍR, AGYAG PAPÍRAGYAG DLA TÉZISEK 2005 PAPÍR, AGYAG - PAPÍRAGYAG Kerámia és papír együttes anyaghasználata B I O M O R P H Az Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányaim

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Nyomódúc + számítógép. Nemes grafikai eljárások és a számítógépes grafika kölcsönhatása DLA értekezés tézisei Szepessy Béla 2010 Témavezető: Somorjai Kiss Tibor

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)

1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van

Részletesebben

KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK 1 GRAFIKA ÉS FESZTÉSZET TANSZAK

KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK 1 GRAFIKA ÉS FESZTÉSZET TANSZAK KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK 1 GRAFIKA ÉS FESZTÉSZET TANSZAK KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK 2 KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK GRAFIKA ÉS FESTÉSZET ALAPJAI TANTÁRGY (A képzőművészeti tanszak főtárgya alapfok 1-2-3. évfolyamon)

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium

Rajz és vizuális kultúra. Négy évfolyamos gimnázium Rajz és vizuális kultúra Négy évfolyamos gimnázium 9. évfolyam Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A természet- és tájfotózás rejtelmei. Mitől jó a jó fénykép?

A természet- és tájfotózás rejtelmei. Mitől jó a jó fénykép? A természet- és tájfotózás rejtelmei Mitől jó a jó fénykép? I. Kompozíció II. Technika I. Kompozíció Mit, hová, hogyan és miért teszünk egy képbe? 1. Harmadolás, vagy aranymetszés Klasszikus és a legalapvetőbb

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok :

Vizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok : Vizuális nevelés Célok : 3. évfolyam - A tanulók hozzásegítse a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. - A gondolkodás

Részletesebben

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A

A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A A drámai tér, a cselekmény tere nem azonos a látható térrel A filmkép csak egy részletét mutatja meg annak a világnak, ahol a cselekmény játszódik A képen kívüli tér is szerepet játszik a rendezésben és

Részletesebben

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában : új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában Fókuszban a MOBIX - az integrált, multi-platform támogatású, biztonságos videó kommunikációs és üzenetküldő platform Antal.Kuthy@egroup.hu

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Kárpáti Andrea andrea.karpati@ttk.elte.hu HITELES, TAPASZTALT, INSPIRÁLÓ:

Részletesebben

Absztrakt / Konkrét fotográfiák Barbárok bejövetele (New York City), camera obscura felvétel színes negatívra, 3/12x18 cm, 1999 Entrópia I-II., szendvicskép, színes fotográfia, 2/47x60 cm, 1999 Perforáció,

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

A 108. sorszámú Festő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 108. sorszámú Festő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 108. sorszámú Festő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 211 03 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Műszaki rajz 37 óra. MŰSZAKI RAJZ 7-8. évfolyam. Pedagógia program kerettanterv. Szabadon választható óra:

Műszaki rajz 37 óra. MŰSZAKI RAJZ 7-8. évfolyam. Pedagógia program kerettanterv. Szabadon választható óra: MŰSZAKI RAJZ 7-8. évfolyam Pedagógia program kerettanterv Szabadon választható óra: Műszaki rajz 37 óra A műszaki rajz szabadon választható órák célja: hogy a szakirányban továbbtanulóknak sajátos szemléleti

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE

A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE A TELEKI TÉR ÚJJÁÉLESZTÉSE RÉSZVÉTELI TERVEZÉSEN KERESZTÜL SZERZŐK: HELYI LAKÓK, B. OROSZ ORSOLYA, FAUREST KRISTIN PHD, KOVÁCS ÁRPÁD, SZOHR GÁBOR, TIHANYI DOMINIKA DLA (ÚJIRÁNY TÁJÉPÍTÉSZ KFT.) 1/16 CÉLOK

Részletesebben

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor

Minta. Minta. Minta. 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. Emelt szintű feladatsor Emelt szintű feladatsor 1. A gótikus és románkori templomépítészetre találhat példákat a mellékelt képeken. a.) Csoportosítsa a képeket korstílusuk szerint, a betűjelek segítségével az alábbi táblázatban!

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A fotográfia mediális

A fotográfia mediális A fotográfia mediális lehetőségei SZABÓ DEZSŐ Ha megpróbálunk konkrét dátumokba kapaszkodni, akkor elmondhatjuk, hogy a fotográfia feltalálása óta eltelt 174 év. Ez persze így nem teljesen igaz, hiszen

Részletesebben

A képek feldolgozásáról

A képek feldolgozásáról A képek feldolgozásáról Úgy gondoljuk joggal tételezzük fel, hogy a digitális fotótechnika elterjedésének köszönhetően nagyon sokan készítenek fotókat a különböző alkalmakkor a településeken. A régi papírképek

Részletesebben

ke zmu ves tanszak 2013/2014

ke zmu ves tanszak 2013/2014 Művészeti beszámoló ke zmu ves tanszak 2013/2014 Az alapfokú művészeti képzés nagymértékben elõsegíti a tanulók személyiségfejlõdését és biztosítja a tehetséggondozás lehetõségét. Figyelembe veszi az életkori

Részletesebben

Művészetek 12. évfolyam - 32 óra

Művészetek 12. évfolyam - 32 óra Művészetek 12. évfolyam - 32 óra Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése 4 óra Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek

Részletesebben

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

DRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés

Keskeny Nyomda. Effektlakk forma készítés Keskeny Nyomda Effektlakk forma készítés Tisztelt Partnerünk! A Keskeny Nyomda új Hibrid effekt UV lakkozási technológiáinak alkalmazásával, olyan egyedi és elegáns megjelenésű nyomdatermékeket hozhatunk

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

ARTÉZI GALÉRIA GALÉRIA. Lonovics László festőművész. E mail: lono@t-online.hu Mobil: 06 30 548 6307

ARTÉZI GALÉRIA GALÉRIA. Lonovics László festőművész. E mail: lono@t-online.hu Mobil: 06 30 548 6307 RÉTEGEK LONOVICS LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA 2015. szeptember 12 október 6. Artézi Galéria, Budapest Lonovics László festőművész E mail: lono@t-online.hu Mobil: 06 30 548 6307 Kiállítás címe: RÉTEGEK

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Pedagógus-előmeneteli rendszer BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 1

Pedagógus-előmeneteli rendszer BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 1 Pedagógus-előmeneteli rendszer 2016. 07. 03. BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 1 A minősítés részei Portfólió Óra-, foglalkozáslátogatás Portfólió védése 2016. 07. 03. BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 2 A 1 Az értékelés

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok

VIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN

TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN TANANYAGKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK A DIFFERENCIÁLÁS SZOLGÁLATÁBAN Tóth-Mózer Szilvia Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Osztály MAGYAR NYELVŰ TARTALMAK ÉS TANANYAGOK A NETEN

Részletesebben

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének OPTIKAI CSALÓDÁSOK Mint azt tudjuk a látás mechanizmusában a szem által felvett információt az agy alakítja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek.az agy

Részletesebben

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK A z Infinety Online Kft. felsőoktatásban tanuló hallgatók számára pályázatot ír ki Adatvizualizációs technikák megvalósítása kvantitatív adatokon címmel. A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A 21. században óriási

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi

Részletesebben

Portfólió Fotózás (családi,baba,divat,akt)

Portfólió Fotózás (családi,baba,divat,akt) FOTÓ ÁRLISTA Portfólió Fotózás (családi,baba,divat,akt) 1. Kültéri fotózás 2. Beltéri fotózás műteremben Több szabadtéri helyszín Műtermi fotózás 100 darab fotó Több beállítással 10 fotó retusálva 50 db

Részletesebben

2. 5 perces akt krokik ecsettel, tussal. Kompozíció 3 15 perces vázlat alapján, lavírozott tussal egy lapra. Ülő akt, háromszög kompozíció.

2. 5 perces akt krokik ecsettel, tussal. Kompozíció 3 15 perces vázlat alapján, lavírozott tussal egy lapra. Ülő akt, háromszög kompozíció. TEMATIKA Tantárgy neve Alakrajz II. Tantárgy kódja KAB 1015 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 6 Félévi követelmény gyakorlati jegy Tematika 1. Figura, mozgásban. Akt krokik, 5 perces. 10 kroki egy beállításról,

Részletesebben

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. évfolyam Az első évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő Kifejezés, képzőművészet és a Tárgy- és környezetkultúra

Részletesebben

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA Szegregáció helyett integráció Alsómocsoládon DDOP 4.1.2/B-13-2014-0001 SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉLETKÉPEK FOTÓKLUB I. SZÁMÚ BESZÁMOLÓ Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Mocsolád-Civilház Szociális

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Szakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról

Részletesebben

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Analóg - digitális Analóg: a jel értelmezési tartománya (idő), és az értékkészletes is folytonos (pl. hang, fény) Diszkrét idejű: az értelmezési tartomány diszkrét (pl. a

Részletesebben

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel

KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT. TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel KÖRNYEZETÜNK ÉRTÉKEI PROJEKT TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉSE ÓVODÁBA MEGYÜNK címmel Hallgató neve: Szabóné Förhécz Krisztina Projekt téma: TÁRSASJÁTÉK KÉSZÍTÉS (Rajzolás, mintázás, kézimunka technikákkal) KIDOLGOZÁS

Részletesebben

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok

I. RÉSZ: a filmnyelv. 1. Bevezetés. 1.1. A mozgókép jelentései és élményei. 2.1. Monitor élmények: televíziós műsorok I. RÉSZ: a filmnyelv 1. Bevezetés 1.1. A mozgókép jelentései és élményei A mozgókép mindent a maga konkrétságában tud csak bemutatni. Temérdek olyan elemet, motívumot rögzít, amelynek a közlendő szempontjából

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

Művészetek 11. évfolyam - 36 óra

Művészetek 11. évfolyam - 36 óra Művészetek 11. évfolyam - 36 óra Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése 5 óra Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai

Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Gyermekszervezeti munkaterv Szakmár 2013-2014 A gyermekszervezet és az iskola közös célkitűzései és feladatai Ebben a tanévben gyermekszervezetünk feladatait nagyrészt az Kultúra és művészetek köré tervezi.

Részletesebben

H A N G A Y E N I K Õ

H A N G A Y E N I K Õ H A N G A Y E N I K Õ A Magyar Fotográfusok Háza Mai Manó Ház Folyamatos Jelen Kortárs Fotószakmai Napok programsorozata H O S S A L A T A M Á S ( R É S Z L E T ) 2008. szeptember 1 30. Folyamatos Jelen

Részletesebben

IKT a tudás és tanulás világában:

IKT a tudás és tanulás világában: IKT a tudás és tanulás világában: A kutatási program nemzetközi relevanciája Kárpáti Andrea A témák nemzetközi relevanciája 1. A kulturális örökség digitális átalakulása Közvetítők IKT műveltsége Új adathordozók

Részletesebben

TEST ÉS VÉR. Készítette: Kun Dorottya, Kollár Anna

TEST ÉS VÉR. Készítette: Kun Dorottya, Kollár Anna TEST ÉS VÉR Készítette: Kun Dorottya, Kollár Anna Vito Acconci (1940 -, New York) Írás és A test szerepe döntő A fájdalom, mint kreatív elem A testre gyakorolt cselekvések hatása testre lélekre Vizsgálta

Részletesebben

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata

A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata Hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Így nemcsak a képző- és iparművészet

Részletesebben

PÁLYÁZATI SZAKMAI BESZÁMOLÓ

PÁLYÁZATI SZAKMAI BESZÁMOLÓ PÁLYÁZATI SZAKMAI BESZÁMOLÓ (3522/00151) DIGITÁLIS FOTÓTÁR A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet fotógyűjteményeinek felhasználóbarát közzététele a múzeum honlapján A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai

Részletesebben

A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe

A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe Valaczka András Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A szövegalkotási képesség

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A ZÁRT TÁGASSÁG PARADOXONA FARAGÓ KORNÉLIA A lakóházról, a szobabels őről való mai gondolkodásunkat talán az eredethelyre, az anyaméh ;terére való emlékezés hatására f őként a teljességig

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

programterv Pályázati azonosító: NKA 3506/01862 Munkaszám: 23007 Forrás: 351 Budapest, 2014. május 21. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

programterv Pályázati azonosító: NKA 3506/01862 Munkaszám: 23007 Forrás: 351 Budapest, 2014. május 21. SZAKMAI BESZÁMOLÓ Tárgy: NKA pályázat, SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Szépművészeti Múzeum ában megrendezett Victor Vasarely korai rajzai és grafikai tervei a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében című kiállításához kapcsolódó kiadványra,

Részletesebben

Célcsoportok és marketing

Célcsoportok és marketing 1 Célcsoportok és marketing Mayer Péter TourBo Városlőd gyüttfogyasztók gyüttfogyasztók Értékajánlat gyüttfogyasztók Pozícionálás Márkaépítés Termék Értékesítés Reklám Árazás Értékajánlat gyüttfogyasztók

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO

SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO Mojzer Tamás Képzőművész SZAKMAI ÉLETRAJZ PORTFOLIO Név: Mojzer Tamás Műfaj: Képzőművész (eseményművészetek és videó-festészet) Születési adatok: Siófok, 1976. Július 12. Lakcím: 7400 Kaposvár, Béke u.

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma:

Puriter. Szerzés: vásárlás - Lektorátus Érték: 700.000.-Ft Származás: a művésztől Állapot: Ép Fénykép száma: Lemez száma: Leltári szám: 2011/1 Puriter Baglyas Erika, 2005 Szappan, tükör, szöveg 90x30x300 cm Üveglapon három sorba rendezett szappandarabkákba vésett szórészletekből a tökéletes tisztaság lehetetlenségéről értekező

Részletesebben

Közlekedés és környezet

Közlekedés és környezet Közlekedés és környezet Közlekedés és környezete A közlekedés története az emberiség történetével kezdődött. A mai, modern kori társadalmakban a közlekedésnek kiemelt jelentősége van ahol nemcsak az előnyökkel,

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 3. A BEFOGADÁS KAPUI a percepció

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 3. A BEFOGADÁS KAPUI a percepció REKLÁMPSZICHOLÓGIA 3. A BEFOGADÁS KAPUI a percepció Reklámpszichológia A befogadás lélektana A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Érzékelés, észlelés, figyelem Emlékezés, bevésés,

Részletesebben