Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének /2007.(..)számú rendelete a 40/2000.(XII.20.) sz. rendelet módosításáról a Budapest

Átírás

1 Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének /2007.(..)számú rendelete a 40/2000.(XII.20.) sz. rendelet módosításáról a Budapest VI. kerület, Teréz körút - Nyugati tér - Váci út - Lehel út - Bulcsú utca Vágány utca - Dózsa György út - Podmaniczky utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről (Nyugati pályaudvar és környéke KSZT)

2 A Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990.évi LXV. törvény 16. -ában,valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg: A rendelet hatálya 1. A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest Főváros VI. Terézváros területére. 2. A rendelet személyi hatálya kiterjed az állami szervekre, természetes és jogi személyekre, társadalmi szervezetekre, valamint ezek társaságaira. 3. A kerület közigazgatási területén telekalakítást végrehajtani, területet felhasználni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a területen bármilyen rendezést végrehajtani csak a vonatkozó egyéb jogszabályok, a jelen rendelet, valamint a mellékelt Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) alapján szabad. E rendelettel együtt kell alkalmazni az OTÉK, az FSZKT, a BVKSZ előírásait. 4. Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2000.(XII.20.) sz. rendelete (a továbbiakban a rendelet) az alábbiak szerint módosul: (1) A 37. helyébe az alábbiak lépnek: VK-VI-NY NYUGATI PÁLYAUDVAR KÖRNYÉKI VÁROSKÖZPONTI TERÜLET (1) Az VK-VI-NY-1 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú területén: a) Az alábbi funkciók helyezhetők el: 1. lakóépület, 2. szálláshely-szolgáltató épület, 3. közintézmény épület, 4. irodaház, 5. legfeljebb m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, 6. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, 7. sportépítmény, 8. parkolóház, 9. mélygarázs b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó, 2. szolgáltató, 3. kulturális-, művelődési-, 4. oktatási-, 5. egészségügyi-, 2

3 6. egyházi- 7. szociális- és 8. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, 6. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá 7. sorgarázs. (2) Az VK-VI-NY-2 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú területén: a) Az alábbi funkciók helyezhetők el: 1. szálláshely-szolgáltató épület, 2. közintézmény épület, 3. irodaház, 4. legfeljebb m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, 5. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, 6. sportépítmény, 7. parkolóház, 8. mélygarázs b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó, 2. szolgáltató, 3. kulturális-, művelődési-, 4. oktatási-, 5. egészségügyi-, 6. egyházi- 7. szociális- és 8. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, 6. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá 7. sorgarázs. 3

4 az építési övezet jele (3) A terepszint alatti beépítés kizárólag mélygarázs létesítése érdekében haladhatja meg az 5. számú táblázatban rögzített általános értéket. Parkoló-építmény (parkolóház, mélygarázs) esetében, a szintterületi mutató meghatározása során a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterületét figyelmen kívül kell hagyni. (4) Az övezetek területén kialakítható telkek és építmények jellemzőit az 5. számú táblázat és a szabályzat előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni. 5. számú táblázat kialakítható területe szélessége VK-VI-NY VK-VI-NY beépítési az építési telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója terepszint alatti beépítés zöldfelületi az épület legnagyobb megengedett építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % % m Á 80 Á 4,5 Á 90 Á 10 ÖK 100 ÖK 5,0 MG 100 MG 0 Á 80 Á 5,5 Á 90 Á 10 ÖK 100 ÖK 5,5 MG 100 MG 0 Á: általános esetben MG: mélygarázs esetén SZ szabályozási terv szerinti engedmény esetén ÖK: önkormányzattal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték (5) Az 5. számú táblázat engedményes értékei csak a külön jogszabályban meghatározott megállapodásban szerinti közcélra átadott területek esetén alkalmazhatók. (6) Az építési övezetek területén az épületek földszintjének közterület felőli teljes szakaszán közönségforgalmi funkciókat (üzlet, iroda, egyéb portál) kell kialakítani. (7) Az építési övezetekben a telekterület legalább 20 %-ának városszerkezetileg indokolt helyen közhasználat céljára történő megnyitása esetén, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató 0,5-del növelhető. (8) Építmény legmagasabb pontjának magassága legfeljebb 30 m lehet, ennél magasabbra csak felépítmény (szerkezet, berendezés, antenna, liftgépház) nyúlhat, legfeljebb 3 m-rel és legfeljebb a tető területének 10%-án. (9) A TEKVÉSZ 11. (2) és (3) bekezdés előírásait az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni: a) a zártsorúan beépíthető területeken, ahol az övezeti előírások lehetővé teszik 1. a földszint, illetve I. és II. emeleti szint beépítettsége 100% lehet a (6) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített feltételekkel 4

5 2. parkolóház létesítése esetén valamennyi szint beépítettsége 100% lehet 3. a terepszint alatti beépítettség 100% lehet, de ebben az esetben, az övezetben előírt zöldfelületi minimumnak megfelelő területű tetőkertet kell kialakítani és fenntartani. b) Önálló mélygarázs 1. elhelyezése esetén a beépítettség a pinceszinteken 100 % lehet 2. felső födémén tetőkertet kell kialakítani, legalább 1,0 m-es talajtakarással, földfeltöltéssel, melynek átlagos kiemelkedése a csatlakozó terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m lehet; 3. területének közhasználat céljára átadott részét a beépítés és a homlokzatkialakítás szempontjából közterületnek kell tekinteni; 4. a tömbbelsőben önálló helyrajzi számú telken is elhelyezhető; 5. közterületi kapcsolata több teleknyúlvánnyal is kialakítható. (10) Az építési övezetek területén parkolóház elhelyezhető. (11) A területen építési engedélyezési eljárás során az egyes tömbök egységes beépítésének biztosítása érdekében en elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni városrendezési és városképi követelmények tisztázására alkalmas tartalommal. Az elvi építési engedélyezési és építési engedélyezési terveket az illetékes tervtanács előtt be kell mutatni. A kerületi főépítésszel egyeztetett tervekhez mellékelni kell a tervtanács állásfoglalását és a tervező jogszabályban előírt válaszát. (3) A 39. helyébe az alábbiak lépnek: I-VI-NY INTÉZMÉNYTERÜLET (1) Az I-VI-NY-1 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú területén: a) Az alábbi funkciók helyezhetők el: 1. lakóépület, 2. szálláshely-szolgáltató épület, 3. közintézmény épület, 4. irodaház, 5. legfeljebb m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, 6. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, 7. sportépítmény, 8. parkolóház, 9. mélygarázs. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó, 2. szolgáltató, 3. kulturális-, művelődési-, 4. oktatási-, 5. egészségügyi-, 5

6 6. egyházi- 7. szociális- és 8. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, 6. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá 7. sorgarázs. d) A Szabályozási Tervben lehatárolt, közcélú zöldfelület a belső zóna beépítésre szánt részén jellel lehatárolt területen belül, legalább a szabályozási tervben meghatározott méretű zöldfelületet kell kialakítani. e) A telek beépítettsége az épület minden szintjén elérheti a 100%-ot: 1. ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és 2. ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. (2) Az I-VI-NY-2 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú területén: a) Az alábbi funkciók helyezhetők el: 1. lakóépület, kizárólag a Podmaniczky utca Bulcsú utca és Rippl- Rónai utca közötti szakaszán 2. szálláshely-szolgáltató épület, 3. közintézmény épület, 4. irodaház, 5. legfeljebb m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, 6. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, 7. sportépítmény, 8. parkolóház, 9. mélygarázs. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (2) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó, 2. szolgáltató, 3. kulturális-, művelődési-, 4. oktatási-, 5. egészségügyi-, 6. egyházi- 7. szociális- és 8. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. 6

7 c) Az övezet területén nem létesíthetők: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben, 6. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá 7. sorgarázs. d) A Szabályozási Tervben lehatárolt, közcélú zöldfelület a belső zóna beépítésre szánt részén jellel lehatárolt területen belül, legalább a szabályozási tervben meghatározott méretű zöldfelületet kell kialakítani. e) A telek beépítettsége az épület minden szintjén elérheti a 100%-ot: 1. ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és 2. ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. (3) Az I-VI-NY-3 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú telkeinek területén a) Az alábbi épületek helyezhetők el: 1. szálláshely-szolgáltató épület, 2. közintézmény épület, 3. irodaház, 4. parkolóház, 5. mélygarázs, továbbá 6. elektromos alállomás. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként a (3) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó-, 2. legfeljebb m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi célú rendeltetési egység, 3. szolgáltató-, 4. kulturális-, művelődési- 5. oktatási-, 6. egészségügyi-, 7. egyházi- és 8. szociális funkciójú rendeltetési egység. c) Az övezet területén nem létesíthető: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben. 7

8 az építési övezet jele d) A telek beépítettsége az épület minden szintjén elérheti a 100%-ot: 1. ha közhasználat céljára átadásra kerül a földszinti terület legalább 20%-a közvetlenül csatlakozik a közterülethez, és 2. ennek megvalósulását az erről szóló külön szerződés rögzíti. (4) A terepszint alatti beépítés kizárólag mélygarázs létesítése érdekében haladhatja meg a 6. számú táblázatban rögzített általános értéket. Parkoló-építmény (parkolóház, mélygarázs) esetében, a szintterületi mutató meghatározása során a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterületét figyelmen kívül kell hagyni. (5) Az övezetek területén kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 6. számú táblázat és a szabályzat előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni. 6. számú táblázat kialakítható területe szélessége I-VI-NY I-VI-NY I-VI-NY beépítési az építési telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója terepszint alatti beépítés zöldfelületi az épület legnagyobb megengedett építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % % m Á 80 Á 4,5 Á 90 Á 10 ÖK 100 ÖK 5,0 MG 100 MG 0 Á 80 Á 4,5 Á 90 Á 10 ÖK 100 ÖK 5,0 MG 100 MG 0 Á 75 Á 90 Á 20 F-E1 +E ÖK ,50 MG 100 MG 0 ÖK 100 ÖK 0 Á: általános esetben MG: mélygarázs esetén SZ szabályozási terv szerinti engedmény esetén F-E1: földszinti és/vagy első emeleti beépítés + E: általános emeleti beépítés (együttes feltétel) ÖK: önkormányzattal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték TK: a vasút tetőkerttel történő lefedése, felülépítése esetén (7) A földszinten teremgarázs csak úgy alakítható ki, hogy a homlokzaton be- és kijárat kivételével nyílása nem jelenik meg, a homlokzaton közcélú helyiségek és/vagy az épület fő rendeltetését szolgáló helyiségek kerülnek kialakításra. A közterület felől sorgarázs nem létesíthető. 8

9 (4) A 42. helyébe az alábbiak lépnek: KV-IK-VI KÜLÖNLEGES, INTÉZMÉNYI FUNKCIÓKKAL VEGYES HASZNÁLATÚ KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK (1) A KV-IK-VI-1 jelű építési övezet zártsorú beépítési módú területének telkein: a) az alábbi funkciók helyezhetők el: 1. irodaház, 2. közintézmény épület, 3. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület, 4. legfeljebb m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, 5. szálláshely-szolgáltató épület, 6. sportépítmény, 7. szabadidő eltöltését szolgáló épület, 8. parkolóház, 9. mélygarázs, továbbá 10. olyan intézményi funkció, illetőleg rendeltetési egység, melyet a vasúti közlekedési alapfunkció nem zavar. b) A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó, 2. szolgáltató, 3. kulturális-, művelődési-, 4. oktatási-, 5. egészségügyi-, 6. egyházi- 7. szociális- és 8. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. c) Az övezet területén nem létesíthetők: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. a közterülettel határosan kialakított teremgarázs a be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá 6. sorgarázs, 7. hulladékudvar. d) Parkoló-építmény (parkolóház, mélygarázs) esetében, a szintterületi mutató meghatározása során a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterületét figyelmen kívül kell hagyni. 9

10 az építési övezet jele e) A Szabályozási Tervben lehatárolt, közcélú zöldfelület a belső zóna beépítésre szánt részén jellel lehatárolt területen belül, legalább a szabályozási tervben meghatározott méretű zöldfelületet kell kialakítani. (2) Az övezetek területén kialakítható telkek és építmények jellemzőit a 9. számú táblázat és a szabályzat előírásainak együttes alkalmazásával kell meghatározni. 9. számú táblázat kialakítható területe szélessége beépítési az építési telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója terepszint alatti beépítés zöldfelületi az épület legnagyobb megengedett építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % % m KV-IK-VI , * * legalább a vasút feletti lefedés födémszintje feletti beépített területtel (kivéve parkolóház, parkoló-szint) azonos területű tetőkertet kell kialakítani (3) A Nyugati pályaudvar területén a) a pályaudvar területe az előírt űrszelvény megtartásával a szabályozási tervben meghatározott módon részlegesen vagy teljes egészében lefedhető; a lefedésre az alábbi keretek között kerülhet sor: 1. a Nyugati pályaudvar utascsarnoka és a Ferdinánd híd vonala közötti terület lefedéséről gondoskodni kell és a területen új épület(rész) csak abban az esetben helyezhető el, ha vágányok lefedésére legkésőbb az új épülettel, épületrésszel egyidejűleg sor kerül, 2. a vasúti terület lefedett üvegtető, épület(rész) területével csökkentett részén: 2.1. a szabályozási tervben meghatározott gyalogoskapcsolatokat kell kialakítani és fenntartani, egy átlagosan legalább 20 méter széles tetőkerti-, illetve zöldfelületi sávban, 2.2. a szabályozási tervben meghatározott gyalogoskapcsolatok iránya megváltoztatható, de a kapcsolat csak a szabályozási terv módosításával szüntethető meg, 2.3. a tetőkerti-, illetve zöldfelületi sáv felületét a ténylegesen tervezett gyalogoskapcsolatok hossza (m) alapján kell meghatározni, 2.4. a tetőkerti-, illetve zöldfelületi sáv méretezésének és kialakításának megfelelőségét az építési engedélyezési tervben igazolni kell, 2.5. az így kialakított zöldfelület az előírásoknak megfelelően beszámítható az építési övezetre előírt zöldfelület területébe. 3. amennyiben lefedetlen területek maradnak, abban az esetben a zajforrás megfelelő árnyékolásáról, illetve az arra néző helyiségek zaj és rezgés elleni megfelelő védelméről gondoskodni kell. 10

11 c) a közcélú területek és az utasperonok, valamint az egyéb közlekedési építmények között a Szabályozási Tervben jelölt vonalon közhasználat céljára megnyitott gyalogoskapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani, időben nem korlátozható módon; d) a biztosítóberendezés számára szükséges épület(rész) elhelyezhető; e) A pályaudvar külső telekhatárának teljes hosszán egységes kialakítású kerítést lehet létesíteni. A kerítést legfeljebb 50 cm magas, tömör lábazattal, e fölött az átlátást biztosítva, áttört kerítést kell kialakítani. (5) A 46. kiegészül az alábbiak szerint: (5) A Z-KP-VI-2 övezet területe elsősorban játszókert és pihenőkert célját szolgáló közpark terület. a) A Nyugati pályaudvar és környéke területén: 1. a vendéglátás építményei, közterületi pavilonjai közül presszó, fagylaltozó (az üzemi egységek kivételével), 2. pihenést, testedzést szolgáló építmény és köztárgy, 3. az ismeretterjesztés építményei és köztárgyai, 4. nyilvános illemhely, 5. terepszint alatti építmények, 6. a melléképítmények közül 6.1. kerti építmény, 6.2. vízmedence, 6.3. kerti tető. helyezhető el. b) a parkot kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. c) A terepszint alatti mélygarázs zárófödémének legalább 35%-án minimum 1,5 m-es talajtakarású tetőkerttel kell kialakítani és fenntartani. d) Az övezet területén terepszint felett elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 100 m 2 -nél. (6) A 15. számú táblázat kiegészül az alábbiak szerint: az építési övezet jele kialakítható területe szélessége beépítési az építési telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója terepszint alatti zöldfelületi beépítés 15. számú táblázat az épület legnagyobb megengedett építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % % m Z-KP-VI , ,50 7,50 * legalább a vasút feletti lefedés födémszintje feletti beépített területtel (kivéve parkolóház, parkoló-szint) azonos területű tetőkertet kell kialakítani 11

12 (11) A 48. kiegészül az alábbiak szerint: (5) A Z-FK-VI-4 jelű övezet területén a) A Nyugati téren az alábbi építmények helyezhetők el a szabályozási tervben meghatározott helyen: 1. a téren új épület nem helyezhető el, de a meglévő BKV irányítóépület jelenlegi helyén átépíthető, 2. hírlapárusító pavilon, 3. virágárusító pavilon, 4. a vendéglátás építményei közül cukrászda, fagylaltozó céljára szolgáló pavilon (az üzemi egységek kivételével), 5. a terület fenntartásához szükséges építmények, 6. nyilvános illemhelyek, 7. terepszint alatti építmények, 8. műalkotás, vízmedence kertépítészeti terv alapján; 10. az autóbusz-végállomás megszűnését követően kialakítandó gyalogos felület, melyet csak taxi-forgalom használhat, b) A közúti felüljáró elbontása esetén a tér burkolt- és zöldfelületeit a Nyugati tér egészére vonatkozóan kidolgozott kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. c) A pályaudvar területén 1. terepszint alatti gyalogos-aluljáró és legalább 1,5 m földtakarású tetőkert kialakításával mélygarázs létesíthető. Épület, építmény, pavilonsor nem helyezhető el; 2. felszíni parkolás nem engedélyezhető 3. fa kivágása esetén annak pótlásáról a Terézvárosi Önkormányzat hatályos rendelete értelmében számított törzsátmérő alapján gondoskodni kell. (12) A 16. számú táblázat kiegészül az alábbiak szerint: az építési övezet jele kialakítható területe szélessége beépítési az építési telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója terepszint alatti beépítés zöldfelületi 16. számú táblázat az épület legnagyobb megengedett építménymagassága m 2 % m 2 /m 2 % % m Z-FK-VI , ,5 KA: kialakult állapot 12

13 (13) A rendelet kiegészül az 50. előírásaival alábbiak szerint: (11) A Nyugati pályaudvar KSZT területén a metróállomások 400 méteres körzetében elhelyezett irodaépületek parkolási igényeit 50%-kal csökkentett mértékben kell megállapítani. (12) A területen átmenetileg (a parkoló-építmények megvalósításáig) az előírt parkolók szabadtéri parkolóban is elhelyezhetők az építési engedélyben meghatározott feltételekkel. (14) A rendelet kiegészül egy új 51. előírásaival alábbiak szerint: 51. VEGYES RENDELKEZÉSEK (1) A Nyugati pályaudvar és környéke KSZT területére vonatkozó sajátos előírások az alábbiak: a) Közlekedés 1. Az utascsarnok északi oldalán lévő gyalogos kapcsolatot a Podmaniczky utcáig át kell vezetni. 2. A pályaudvar két oldala között, a városi funkciójú területek és a vasúti peronok feltárására megfelelő gyalogoskapcsolatot kell kialakítani. 3. A pályaudvar alatt a Bulcsú utca vonalában legalább személygépkocsik közlekedése számára alkalmas keresztmetszettel közúti aluljárót kell létesíteni. 4. Az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút (5. metró) Podmaniczky utcai megállójához kapcsolódó aluljáró kialakításának lehetőségét biztosítani kell. 5. Az MÁV Nyugati pályaudvar tervezett mélyállomásához kapcsolódó aluljáró kialakításának lehetőségét biztosítani kell. 6. A Ferdinánd híd Lehel út Bulcsú utca Vágány utca vonala által határolt, valamint a Vágány utca mentén fekvő terület beépítésének feltétele a Vágány utca kiépítése legalább a Bulcsú utcáig. 7. A közterületek alatt és felett építmény(rész)ek elhelyezhetőek, illetve összeköthetők az előírt közúti és vasúti űrszelvények megtartásával. b) Közművek 1. A területen szükséges új transzformátorokat a szakhatóságok, ill. az üzemeltetők által meghatározott helyeken, épületben, közterületről közvetlenül megközelíthetően kell elhelyezni. 2. A területen telefonfülke közvetlenül az épület homlokfala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. 3. A területen közmű légvezeték nem létesíthető. 13

14 c) Beépítés 1. Az utcai beépítés magasságának (Ubm) a Szabályozási Tervben meghatározott értékét a homlokzatsík és a rendezett terepszint metszésvonala és a homlokzatsík és a tetősík metszésvonala (lapostető esetén az attika felső síkja) között függőlegesen mért legnagyobb távolságként kell értelmezni. 2. Az Ubm értéket: 2.1. a vasút felülépítése, lefedése esetén a sín koronaszintjétől, 2.2. süllyesztett terepszint, út, tér esetén a környező rendezett terepszinttől kell értelmezni. 3. Az épület legmagasabb pontjának magassága (Élp) nem lehet több, mint az Ubm + 6,00 méter. 4. A területen az építési engedély feltételeként előírt bontással érintett épületet, épületrészt az érintett terület tényleges igénybevételéig kell lebontani. A bontással érintett épület(rész) nem bővíthető. d) Környezetvédelem 1. Környezetvédelmi szempontból védőtávolságot igénylő, zavaró hatású technológia a területre nem telepíthető. 2. Az esetleges talaj- és talajvíz szennyezést fel kell tárni és szükség esetén a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által előírt módon ártalmatlanítani kell. 3. A Podmaniczky utca mindkét oldalán fasor kihelyezéséről kell gondoskodni 5. A Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testület 40/2000.(XII.20.) számú rendelete (TEKVÉSZ) e rendelet mellékletével (... számú melléklet: szabályozási terv) egészül ki. 6. E rendelet hatályba lépésével Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a Teréz körút Nyugati tér Váci út Lehel út Bulcsú utca Vágány utca Dózsa György út Podmaniczky utca (Nyugati Pályaudvar környéke) által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 44/2001.(XII.14.) számú rendelete hatályát veszti. 7. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, Verók István polgármester dr. Deák Erzsébet jegyző 14

15 2. SZÁMÚ FÜGGELÉK A 2. számú függelék térképmelléklet (1) b) pontja (Lakóhelyiségek padlószintmagassága legalább 4,5 m legyen:) kiegészül az alábbiakkal: bs) a Lehel tér, bt) Lehel út, bu) Bulcsú utca, bv) Vágány utca folytatása, 15