A schengeni vakvágány (1.)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A schengeni vakvágány (1.)"

Átírás

1 A schengeni vakvágány (1.) Esélyeink és kilátások egy sorsdöntő évben 2013 február-márciusa fájdalmas felismeréseket és beismeréseket hozott. Most, március idusán új kihívások, új dilemmák és bajok kísértenek a váratlan hidegben és zord időjárásban. Kiderült azoknak, akik reménykedtek a román diplomácia évszázados sikereiben, hogy vannak nemzetközi statisztikák, amit nagyon is figyelnek, s alig hisznek az ígéreteinknek. Intenzíven monitorizálnak több síkon is, és egyelőre kilenc hónapra halasztották a belépést a schengeni új vasfüggöny előtt. Hogy milyen okokból és kik a felelősök ezért, az nyílt titok, de még nem világos az őszinte elemzés. Vitán felül áll, hogy a kis országoknak stratégiai szövetségesekre van szükségük, de számuk sajnos csökken, és mind nehezebb feltételekhez kötik támogatásaikat is. A legnagyobb gond a jogállamisággal függ össze, valamint a rossz gazdasági teljesítménnyel, riasztó korrupcióval. Újból előtérbe került egy örökzöld téma, a befejezetlen múlt traumája és a régi kísértetek. Romániában nem leltároztak fel a 23 éves közelmúlt hagyatékát, nem ismerik a bűnösöket, a felelőseket, röviden: nem történt meg a múlttal való szembenézés. Bár közel hat éve megtörtént a várva-várt és túlmediatizált EU-integráció. Így a régi és krónikus betegség súlyosbodott a nagyprivatizáció csalásaival valamint a be nem tartott ígéretek sorozatával. A legeslegsúlyosabb az új munkahelyek hiánya, az elvándorlás és ijesztő szegénység, ami hihető statisztikákból százalékra tehető március elején a parlamenti ellenzék gyenge, nem hatékony a politikai porondon és túlzottan nacionalista, akárcsak a többség és a közszellem. Ez utóbbi rontja a közhangulatot. Bár a szovjet-orosz modell közel hatvan évet tartott, ma nem lehet a szocializmusra kenni a szegénységet, az ipar valamint az állami és szövetkezeti tulajdon teljes leépülését, noha némelyek ezzel is próbálkoznak. Bajainkat és a reményvesztést súlyosbítja a bankok magánosítása utáni helyzet. Vajon hogy lehetséges az, hogy egy szegény országban a bankok óriási profitot szereznek, és a Nemzeti Bank babusgatja őket? Sőt, az inflációt sem tudja megfékezni, és mégsem adózzák meg a bankok és vezetőinek extraprofitját ben a statisztikákban deklarált infláció 4,99% volt, ez alig hihető. Sajnos ez az EU-ban így sem szalonképes és nem várható az euró bevezetése még 2015-ben sem. De állítjuk, hogy nagyszerű lenne, ha ebben az évben beleférnénk a plusz 50 százalékos inflációba, tehát elérhetjük, ahogy a dolgok mennek, az energiaárakkal a 7,4 százalékot. Napról napra romlik a nemzeti valuta, és a külföldi elemzők, nagy bankok és szakértők nem derűlátóak ez év tekintetében. A gazdasági növekedés (max 0,3-0,5%, késve jelentették be), minden hurráoptimizmus után, 2012-ben 0,2% volt, ez alig kvantifikálható. A bajok bajával állunk szemben: magas infláció és gazdasági stagnálás, ez után beszűkül a piac, tehát a gazdasági fellendülés elmarad és a beígért élénkítés várat magára. Bejelentették, hogy javul a gazdasági helyzet tíz hónapon át, a végén nem jött be. A hatékonyság és versenyképesség mind hiú álom marad. Csak úgy mellékesen, öt éve tart a gazdaság involúciója és a visszaesés, minden negatív következményével. A válságjelek nemcsak a gazdaságot és pénzügyeket érintik, hanem a bankokat is, ezek több mint 80 százaléka külföldi tőkével és érdekeltséggel működik, szerintünk nem a román nemzeti érdekeket erősítik (1). A magyar kormány ezt a gondot nagyrészt megoldotta. Többek között ezért büntetik a nyugati nagyhatalmak és az USA. A következő válságforma, amit nem hagyhatunk szó nélkül, az állami intézmények krónikus válsága (ezért halasztották el, többek között, a schengeni belépőt decemberre), ami a bíróságokat, ügyészséget, államadminisztrációt, egészségügyet, tanügyet, nyugdíj-intézményeket és az állami egyedáruságokat érte el (a teljesség igénye nélkül) (2). Ide kapcsolódik a közigazgatás válsága, az államigazgatás krónikus válságjelei és a reform elmaradása. Egy másik válságforma, ami fájdalmas következményeivel hihetetlenül nehezen kezelhető: a bizalmi válság, ami a politikai eliten kívül érinti a társadalom minden rétegét. Halódik az emberi szolidaritás, a bizalom vezetőinkben, a parlamentben, a rendőrségben, a helyi adminisztrációban és mindennemű vezetővel szemben. Az adott szó és ígéretek gyakorta légből kapottak és csupán év végén, a következő év januárjában derül ki, hogy rosszul zártuk az elmúlt évet s a Nemzeti Bank prognózisai kimondottan rosszak voltak (3). A társadalom erkölcsi értékrendszere mind labilisabb. Szerintünk már nem elégséges csupán az értékek átértékelése, hanem a globalizációs korszak új értékeit kellene bevezetni, kvantifikálni és standardizálni. Tehát paradigmaváltás szükséges. De hogyan? Nincs recept erre nem is lehet, viszont ez egy új kérdést vet fel, hogyan lehetne a nagy átalakítást levezényelni, ha nincs demokratikus jogállam és a diktatúrát nincs kivel kivitelezni, mert szövetségeseink nem fogadják el a zavaros helyzetet. Ez 2012 áprilisától szeptemberig tartott, az államfő felfüggesztésével, a parlament vezetőinek lecserélésével (4). Az ötödik válságforma azzal függ össze, hogy a ködösítés, csúsztatások és stréberség, ami hazugsággal társul, nem tudja felvértezni azt a kisszámú politikust és baráti körét a radikális reformokra, hiszen ebből nem lenne haszna, a radikalizmus itt, a Nyugat-Balkánon nem divat, sőt Cuzától errefelé sosem volt (Károly királyt, Cuzát, majd Victor Ciorbeát is elűzték). Vezetőink 2007-től mímelték a reformokat, és elmaradtak a nagy változások és beígért változtatások, ez is a befejezetlen múlt traumájához tartozik (5). 3

2 4 Még sincs okunk középtávon (2-3 év) pesszimistáknak lenni, mert van egy természetes haladás a világtörténelemben, a szenvedés kitermeli a változáshoz való igazodást, ha a gazdasági kényszer mellett létezik az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a NATO parancsa. Tehát súlyos feltételek teljesítése után ítélik meg a hiteleket, felülvizsgálják és monitorizálják a gazdasági mutatókat, hogy meggyőződjenek, valóban teljesítik, amit felvállaltak az új hitelekért. Ezeknek visszafizetése rövid távon felette nehezen képzelhető el, hiszen Románia évek óta, pontosabban 2009 óta többet fogyaszt, mint amit megtermel, és egyre újabb nemzetközi hiteleket kell hogy lehívjon (nyugdíjakra, fizetésekre és beruházásokra is). Prognózisunk arra épül, hogy ha privatizálni fogják azt, ami magánosítható: az energiahordozókat és a szállítókat valamint vasutat és légitársaságot, majd levezénylik a beígért nagy csődeljárásokat nő az elbocsátottak száma és a munkanélküliség. Ezután hatékony lesz a munkaterápia paradicsoma, az, hogy mindenkinek dolgoznia kell, és nem lehet számítani az anakronikus és autarchikus mezőgazdaság ciklikus sikerére mint mentőövre. Románia egyetlen ország a régióban, ahol a nagyprivatizáció szétzúzta a nagyipart, a feldolgozóipart és rengeteg más iparágat, odajutva, hogy nőtt a falusi lakosság. Ebben az involúciós szindrómában lassan és biztosan csökkent és csökken a nemzedékek közötti mobilitás, ami nemcsak szegénységet eredményez, hanem perverz hatásként elhozta a degradációt és deklasszálódást is. Tehát két Romániával állunk szemben: a nagy városokban és ahol voltak beruházások valamint a kis településeken és falun, ahol megszűnt az ipar, a tsz, a gépállomás, ill. állami gazdaság és az állami kísérleti állomások. Ez után a felvezetés után egyértelműen következik, hogy a sok szegény polgár nem lehet européer és EU-párti, valami újat akar az életszínvonalában, a szegénység felszámolását. Az intézményválság miatt, a reform hiányában euroszkeptikus lett. Következésképp az EU-integráció szándéka gyenge volt Románia esetében, és a kikényszerített látszólagos jogharmonizáció nem oldotta fel a lemaradást, ami mind általánosabb. 27 országból már a 26-ikok lettünk, és a krónikus felkészületlenségünknek beérett a gyümölcse. Az első rossz előjel a schengeni embargó, a következő, hogy mind több képviselő mondja ki: Románia és Bulgária nem méltón lett az EU tagja. Az indoklásukkal viszont komoly problémák merülnek fel, hogy mennyire állnak jogi szempontból igazságos alapon és kinek lehet az érdeke a nyilvánvaló kirekesztés. Hét évvel ezelőtt egyhangúlag megszavaztak mint alkalmast az EU-ban, hisz mindenki tudta, hogy baj van a felkészültséggel. Az öt és fél év, amióta az EU tagja vagyunk, mégis hozott valamit a konyhánkra, nem csupán a közel 40 milliárd euró tartozást és jelentős külkereskedelmi deficitet, ami a versenyképesség hiányával és a vámtarifák eltörlésével is magyarázható. Románia nettó importőr lett évek óta, a különbözet a túlméretezett behozatal és a kivitel között a bruttó nemzeti jövedelem 6 százalékát is eléri. A trend ill. az előre látható jövőkép azt mutatja, hogy 2013-ban is csökkenő tendenciát mutat az export, és így a deficit elérheti a 9-10 milliárd eurót. Ez már arra utal, hogy egy félgyarmati banánköztársasághoz kezdünk hasonlítani. Nőtt és nő az eladósodás foka, és úgy értékeljük, hogy a 2013-as több mint 140 milliárd euró a bruttó nemzeti össztermék mellett az ország összadóssága meghaladja a 100 milliárd eurót, megközelítve a GDP 70 százalékát. Kérdés, hogy mi lesz december 31-re? Következtetésünk: a külkereskedelmi deficit tovább növekszik, ami beláthatatlan gazdasági következményekkel jár. Nincs hogyan finanszírozzuk rövid távon a külkereskedelmi hiányt. Ha a fenti paradigma közel hat éve domináns lett, akkor újból csökkenteni kell a költségeket az államigazgatásban, az egészségügyben, a kultúrában. Így csökkentik a fizetéseket, nem marad elég forrás a betervezett szükséges költségvetési kiadásokra, és azután jöhet, esetleg már szeptemberig, a fizetéscsökkentés mellett az elbocsátások és áremelések sorozata. Romániában, a paradoxonok országában még a nagy nyereséggel tevékenykedő bankok is óriási számú adóssal néznek szembe 2013 kora tavaszán. Közel 2 milliárd euró a behajthatatlan adósság, jelzi azt, hogy az állami intézmények, polgármesteri hivatalok, állami nagyüzemek és egyes magánvállalatok, a lakosság egy része is fizetésképtelen. Nem alkalmazták a csődtörvényt, elnapolták a végkiárusítást, és a éve életképtelen állami egyedárús élni már nem tud, de meghalni nem engedik. Ezért az áldatlan helyzetért a politikai elit a fő felelős, de az NVA kettős játéka is okolható. A jövőre nézve azt állítjuk, hogy jelentős és radikális változásra van szükség a törvények, standardok és szabályok betartására a gazdaságban és a pénzügyi intézményekben, hogy csökkenteni lehessen a riasztó adócsalásokat. (A kenyér és péksütemények terén az adócsalás több mint 50 százalékos; a húsiparban és hentesárunál közel van hozzá. Az adók behajtása, a végrehajtás a rosszul fizetők tekintetében eddig nem volt hatásos, és kb. 32,5 százalékkal az EU utolsó három helyének várományosai lettünk. Tetszik, nem tetszik: mentalitásváltásra vagyunk ítélve, s ez az időigényes feladat G. B. Shaw szerint, a szabadság fogalmának sürgős újraértelmezését és gyakorlati alkalmazását igényli. A szabadság egyben felelősség, és ezért félnek tőle az emberek. A. Schopenhauer szerint a szabadság rejtély (1839. január 26-án jutalmazták könyvét). Ezt már a 19. század legelején tudták a németek és a norvég akadémia is. A nagy német filozófus szerint a szabadság egy olyan negatív fogalom, amely minden akadályozó és gátló elem hiányát jelenti, és feltételezi a fizikai, a szellemi és a morális szabadságot. A szabadsággal való együttélés kemény feltételeket ró a lakosságra, és meg kell érteni, hogy az egyén felelőssége és a társadalmi szükségletek összehangolása a lehetőségekkel óriási kötelességet vár el a neveléstől, az új nemzedéktől ban talán találkozhatunk a jövőnkkel, ha megértjük azt, hogy semmilyen szabadsággal nem szabad visszaélni. Ha nem értik meg százezrek, hogy a szabadságot ki kell érdemelni, nem lehet

3 vele visszaélni, mint 1990-től eddig tették itt nagyon sokan: ha csalnak és hazudnak módszeresen és intézményesen, rendszeresen és csaknem állandóan, nem lehet jó kormányzásról szó. Vezetőink talán megértik az idők szavát, a globalizáció kényszerét és a schengeni leégés súlyos figyelmeztetését. Végre kiderült 23 év után, hogy az ölünkbe hullott szabadsággal túl sokan visszaéltek és ma is ezt teszik. Vannak, akik visszasírják a gonosz diktatúrát, míg mások abban reménykednek, hogy lehet óriási vagyonra szert tenni önzetlen és céltudatos sok munka nélkül is. Feltevődik a jogos kérdés, hogy diktatúra és terror nélkül lehet-e haladás munka nélkül, lehetnek-e eredmények az élet minden területén, és felszámolható-e a szegénység. Ehhez mindenképpen jó kormányzás, új stratégia, összefogás és a közérdek országos szintre emelése szükséges. Talán így újra visszatérünk a haladás és evolúció útjára, megértve, hogy ez alapvető közérdek, e nélkül nincs gazdasági növekedés és nem kerül összhangba a termelés és a fogyasztás. A nagy tanulság, hogy vége a fedezetlen hiteleknek és a bankok paradicsomi állapotának. Húsvéti meditációnknak arról kellett volna szólnia, hogy mit hozott nekünk az új Európa eddig és hogyan lehetne összehangolni jogos várakozásunkat, amely óriási a mind jobban beszűkülő lehetőségeinkhez képest. Hogy integrálódjunk de facto Európába, ez a nagy kihívás, elvárás és esély is egyszerre, mert más alternatíva nem képzelhető el. A magyar lakosság Romániában több mint ötvenegy százalékban falun él és közismerten szegény. Ebből ered a két fontos üzenetünk: 1. a mezőgazdaság szubvencionálása elsődleges feltétel, ez csak akkor valósítható meg, ha lesz összefogás és szövetkezés vagy bármilyen társulás, hogy együtt műveljék a földet. Magyarán: szükség van téeszekre, hogy ne importáljunk ilyen ijesztő mértékben mezőgazdasági terményeket. Máskülönben ez a Voltaire-i üzenet, aki hosszú élete során végig harcos alkat maradt. Azt ajánlotta: menj ki a kertecskédbe és dolgozz (Candide)! Flaubert egyik leghíresebb könyvében, a Bovarynéban, mint harcos újságíró egy mezőgazdasági egylet pohárköszöntőjében erre célzott. Bátor kiállásáért többször bebörtönözték, egy évet a Bastille-ban is raboskodott ( ). Szóváltásai miatt nyilvánosan megbotozták, majd újra bebörtönözték, azután száműzték Angliába. Egy másik híres könyvében, A vademberben a gazdagok korrupciója és az egyenlőtlenség ellen tört lándzsát. 2. A szegénység legyőzése csak úgy lehetséges és eredményes, ha többet áldoznak a kultúrára és az iskolákra és megreformálják az egész tanügyet az óvodai oktatástól az egyetemig. Voltaire szerint az igazság győzelméért küzdő apostol munkája határtalan türelmet követel, de megéri a fáradságot és bármilyen áldozatot. Érdemes elolvasni az Értekezés a türelemről című könyvét. Hogy menj ki a kertecskédbe, dolgozz és ne kíméld magad semmilyen fáradságtól, hogy szétzúzzuk a gyalázatost. Főleg az egyházi fanatizmust támadta rendületlenül. A magyar írók közül Bessenyei Györgyre hatottak a voltaire-i eszmék, a voltaire-i kiállás, valamint a faradhatatlan harc az igazság diadaláért. Következhetne tehát az, hogy Voltaire, a nagy francia filozófus, író és szabad gondolkodó modell lehet a mai ifjúság számára nyarán egy észak-amerikai hölgyet felterjesztettek Nobel-díjra (ha jól tudom, meg is ítélték neki), mert újraélesztette és megindokolta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fontosságát (szegény indiai közegben), mint megoldást a szegénység felszámolására. A mezőgazdaságban mindenkinek lehet munkája, de vissza kell állítani a nagyipart és a nemzeti energiaforrásokat mindenáron és sürgősen! Esélyeinkről A globalizáció szorításában Románia nehéz helyzetbe került, a fejletlen piac, a korrupció, a magas infláció és az elhúzódó recesszió miatt 2013 végére nem tudja a GDP arányos államadósságot 60% alá szorítani. Mind nehezebb lesz az államadósság finanszírozása és új hitelek lehívása alacsony (6%-os) kamattal a nemzetközi pénzpiacon. A legfejlettebb gazdasági térség egyidejű gazdasági, pénzügyi, társadalmi válsága szétrobbantja a hosszabb távú anyagi biztonságot milliók számára, a legújabb államcsődök Görögország, Ciprus, Izland mind a bizonytalanság előjeleit vetítik elénk. A 2012-ben agyonmediatizált nemzetközi bankfelügyelet és a hosszú kifutási idejű költségvetéstervezés a régi bizonytalansági tényezőket nem tudja 2013-ban hatékonyan rendezni. Marad a magas deficit. Az elemzők óriási többsége mind arra utal, hogy mindenkinek fel kell készülnie az öngondoskodásra, hiszen mint leírtuk, nem bízhatunk kormányainkban és az ideológiákban. Több mint 45 éves közgazdasági gyakorlat után magyaror, szovjet-orosz, német, és angol-amerikai szakértők kioktatása után úgy értékeljük, hogy a válság és az egybeeső deficitek nem tudják javítani a demográfiai trendet. Tizennyolc év bukaresti önkéntes száműzetésem után, a román gazdasági elittel együtt élve nem lehet (még) optimista üzenetet megfogalmazni re. A kockázati tényezők tovább sokasodnak. A politikai bizonytalanság állandósul, így a sok millió nyugdíjas helyzete nincs mitől javuljon, mert az alapproblémákat egyetlen politikai párt sem meri radikálisan kezelni és meghirdetni az új iparosítást. Marad a tanulmányból kicsendülő üzenet, hogy a szegénység a legnagyobb veszély a demokráciára. A jogállamiságot és piacgazdaságot a pénz diktatúrájával és sokkterápiával nem sikerült eddig jól kezelni. Marad a harmadik út, ami nem közgazdasági természetű, de remekül bevált eddig Chilében és talán máshol is, pl. Kínában, Dél-Koreában, Indonéziában, ahol a hadsereg vezetői helyeket kaptak a parlamentben. Merjük remélni, hogy lesz annyi bölcsessége a román politikai elitnek, hogy nem kerül sor a chilei modell alkalmazására. Neményi József Nándor 5

4 Díjalapítás és tárlatnyitás A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közgyűlése 6 A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) 2013-as közgyűlését március 9-én Kolozsvárt tartotta a Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében. A társaság elnöke, Gaal György köszöntötte az egybegyűlt tagokat és műemlékpártolókat, majd rátért az elmúlt évi fontosabb tevékenységek elősorolására. Az elnök a társaságra nézve is elismerést jelentő tényként említette, hogy a március 15-én a Magyar Operában rendezett kolozsvári ünnepség alkalmával műemlékvédelmi és irodalmi tevékenységéért átvehette a Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetést. Ugyanakkor a társaság választmányi tagja, Asztalos Lajos is kitüntetésben részesült. Március folyamán az elnök előadást tartott a Kolozsvár Társaságnál rendezett Misztótfalusi Kis Miklós-emlékünnepségen. Azután Budapesten részt vett az Örök Házsongárd című album újabb bemutatóján. Itt hasznos párbeszéd alakult ki a temető sírjainak műemlékké nyilvánításával kapcsolatban. Április 13-án Marosvásárhelyen került sor a Kós Károly Akadémia tudományos tanácsának megalapítására, e tanácsba a KLMT elnökét is meghívták. Aznap este az elnök és Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a KLMT brassói fiókjának és az ottani Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek a vendége volt: a Házsongárdi temetőről és sírjainak műemlékké nyilvánításáról tartottak népes közönség előtt előadást, válaszoltak a feltett kérdésekre. Az április 18-i műemlékvédelmi világnapon Asztalos Lajos választmányi tag városnéző sétát vezetett Kolozsvárt. Április 20-án az elnök az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának szovátai tudományos kongresszusán a temető orvossírjairól tartott vetített képes előadást, május 19-én pedig a Házsongárdban vezetett körsétát. Május 24-én került sor az alsóvárosi kétágú református templom mellett arra a tiltakozó gyűlésre, amely a templom mögötti telek beépítése ellen emelte fel szavát. A műemlékvédelmi szempontokat itt Gaal György részletezte. Az építkezés ellen aláírásgyűjtés is volt, s a terjedelmes listát a KLMT nevében elküldték a hivatalos szerveknek. Sajnos minden tiltakozás hiábavalónak bizonyult, az építkezés teljes lendülettel folyik. Május 25-én került sor a Kolozsvári Magyar Napokat előkészítő gyűlésre, ezen a KLMT-t az elnök képviselte. Május 26-án az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia művészettörténeti szakosztályának legjobb dolgozatíróit, majd június elején a ballagások alkalmával a kolozsvári magyar tannyelvű végzős osztályok történelem és műemlékvédelem iránt érdeklődő tíz diákját a társaság jutalomkönyvekkel ajándékozta meg. A Kolozsvári Magyar Könyvnapok alkalmából Gaal György elnök június 9-én a Mátyás király utcában dedikálta az előző évben megjelent Kolozsvár-kalauzát, majd részt vett a Kolozsvár Társaságnál a Kolozsvárról szóló kötetek bemutatóján. Június 28. és július 3. között rendezték meg az egri Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetem előadásait Noszvajon. A KLMT három tagja vett részt az ottani kurzuson. A harmadszor megrendezett Kolozsvári Magyar Napokon a KLMT részéről ismételt városnéző sétákra került sor Asztalos Lajos irányításával. A naponta rendezett temetősétákat Gergely Istvánné, Gaal György és Szabó Zsolt vezette. Augusztus 15-én nyílt meg a társaság 2012-es fotópályázatának tárlata és került sor az eredményhirdetésre is. Műemléképületek ablakairól kellett felvételeket beküldeni. 19 pályázó 80 felvételéből választotta ki a zsűri a három díjazottat: Kalló Márta I., Tóth Klára II., Essig József III. díjban részesült. 40 felvétel került a Bethlen-bástyában megrendezett kiállításra. A KLMT a Quadro Galériával közösen Kolozsvárt ábrázoló festményekből és grafikákból rendezett kiállítást a galéria Jókai utcai termeiben és 2011 között keletkezett 68 képet tekinthettek meg a látogatók. Az elnök a kolozsvári alpolgármester, Horváth Anna felkérésére két megbeszélésen is részt vett, az egyik a Kolozsvárt adható magyar utcanevek jegyzékének elkészítésére, a másik a városban esetleg felállítható magyar vonatkozású szobor alanyának kiválasztására irányult. Az első kérdésről az elnök írásos javaslatot készített a városvezetés részére. Szeptember 7 9-én került sor a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság idei honismereti konferenciájára Nagyszalontán. Ezen a KLMT-t Gaal György képviselte: köszöntötte a konferenciát és külön a 70. születésnapját betöltő Dukrét Géza elnököt. Szeptember 25-én Hantz Lám Irén Templom a Főtéren című hely- és művészettörténeti albumának a Római Katolikus Nőszövetség rendezte bemutatóján az elnök ismertette a könyvet. Szeptember 26-án az elnök Maksay Ádám alelnökkel együtt eleget tett Barcsay Tamás meghívásának, aki a visszakapott gyalui várkastélyt mutatta be szakembereknek, a helyreállítással kapcsolatos megbeszélést tartottak. Magyarország kolozsvári főkonzulja, Magdó János október 26-án felkereste a KLMT Farkas utcai székházát, ahol hasznos eszmecserére került sor az erdé-

5 lyi műemlékvédelem helyzetéről. November 10-én Takács Gábor irodavezető szervezésében immár negyedik alkalommal került megrendezésre az iskolák közötti műemlékismereti vetélkedő az Apáczai Csere János Gimnáziumban. Az elővetélkedők után négy kolozsvári magyar gimnázium X. és XI. osztályos 13 diákja mérte össze tudását. A két győztes: Svedák Júlia, a János Zsigmond Unitárius Kollégium X. osztályos és Tasnádi István, a Református Kollégium XI. osztályos tanulója. Első alkalommal Kolozsváron kívül is tartottak vetélkedőt: ezúttal Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumban november 27-én, ott Szakács Anita és Kolumbán Szende X. osztályosok érték el a legjobb eredményt. A győztesek diplomát és könyvjutalmat kaptak. A KLMT szorgalmazza, hogy minden magyar tanintézettel rendelkező városban rendezzék meg a helyi vetélkedőket, s majd egy országos döntőre is sor kerüljön. November 14-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében az ottani Óvári teremben mutatták be Gaal György Egyetem a Farkas utcában című kötetét, amely a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem megnyitásának 140. évfordulójára jelent meg a Scientia Könyvkiadó gondozásában. Tudományos méltatására Murádin János Kristóf történész vállalkozott. Többen hozzászóltak, köztük Magdó János főkonzul is. November 21-én a KLMT és a Barabás Miklós Céh közös finn ex libris-kiállítását nyitotta meg Németh Júlia, Takács Gábor és Gaal György. Decemberre elkészült a KLMT és a Quadro Galéria közös 2013-as képes naptára, ennek oldalain az augusztusi kiállítás várost ábrázoló festményei láthatók. December 1-jén kis ünnepség keretében sikerült leleplezni az Egyetemiek Háza homlokzatára felhelyezett, a magyar színházalapítás 200. évfordulójára készült háromnyelvű emléktáblát. Ezt 1992-ben Starmüller Géza választmányi tagunk készítette, de a polgármester nem engedélyezte kihelyezését, úgyhogy a színház előcsarnokában őrizték. Most lehetővé vált falra rögzítése, az ehhez szükséges dokumentációt a KLMT biztosította. December 4-én a polgármesteri hivatal közvitát rendezett a városházán az új temetői szabályzattal kapcsolatban. Az új szabályzat a műemlék-sírok használatárólgondozásáról is intézkedik, korábban mind a KLMT, mind pedig a Házsongárd Alapítvány véleményezte. A városi tanács csak harmadik beterjesztésre, február 21-én fogadta el. Február elején az elnök a Kőváry László Honismereti Kör meghívottja volt, Berde Áronról, az Unitárius Kollégium volt igazgatójáról, az egyetem első rektoráról tartott előadást. Február 7-én újabb közvitát rendezett a Városháza, ezúttal a Farkas utca jövőjéről volt szó. Részt vett a KLMT elnöke és ügyvezető alelnöke, az előbbi szót is kért: támogatta a sétálóutcává alakítást s ellenezte a föld alatti parkoló megépítését. Február 9-én az elnök a Szentimrei Alapítvány meghívására Sztánán a Szentimrei-házban az ottani farsangolóknak Éjszaki Károly vasúti mérnökről, vígjátékíróról, Sztána üdülőtelep megalapítójáról beszélt. Az eddig említettek mellett több folyamatos feladat hárul a KLMT tagjaira, tisztségviselőire. Ilyen a számítógépes műemlékvédelmi adatbázis folyamatos feltöltése. Albert Ferenczy Eszter, a társaság titkára eddig 12 megye műemlékeinek adatait dolgozta fel, hátra van még 4 megye. A kiírt pályázatokat Maksay Ádám üv. alelnök és Albert Ferenczi Eszter követi figyelemmel, s a pályázati dossziékat is ők állítják össze. A KLMT szakemberei végzik a Házsongárd Alapítvány renoválásra kiválasztott kriptáinak és síremlékeinek a dokumentációs előkészítését. Az elmúlt évben az iktári Bethlen-, a Béldi- és a Jelen-kripták valamint a Kéler Ilona-sír felmérése készült el. A református Apafi Kollégiumban folyamatosan működik a Műemlékvédelmi Szakkollégium Weisz Attila alelnök irányításával. A KLMT ismételten tiltakozik a sajtó, rádió és televízió útján a műemlékek megrongálása ellen. Az elmúlt évben Kolozsvárt a kétágú református templom mögötti építkezés, Brassóban pedig egy emléktábla körüli per keltett nagyobb visszhangot. A KLMT facebookjának a rendszeres feltöltése egyre több látogatót vonz: márciusban a 260. látogató regisztrált. A napisajtóban Asztalos Lajos és Gaal György közöl rendszeresen műemlékekkel kapcsolatos cikkeket. Asztalos Lajos képviseli a társaságot az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsában. A továbbiakban Maksay Ádám ügyvezető alelnök egészítette ki a beszámolót. Említette, hogy a KLMT elkészítette a kolozsvári Szent György-szobor restaurálásának dokumentációját, s ennek alapján a polgármesteri hivataltól megbízást is kapott a kivitelezésre. Ha az időjárás megfelelő, április elején kezdődnek a munkák. A felavatásra a Kolozsvári Magyar Napokon kerülhet sor. Ugyancsak az alelnök ismertette a brétfűi Kós-ház tulajdonjogi kérdésének állását. Ez az ingatlan a KLMT és a Transylvania Trust közös tulajdonát képezi. A vitás kérdésekről jelenleg az ügyvédek tárgyalnak. A továbbiakban Maksay egy ötpontos javaslatot olvasott fel az erdélyi műemlékvédelem megszervezéséről. Még hozzászólt Starmüller Géza választmányi tag, valamint Szente László a brassói és Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiókegyesület elnöke. A pénzügyi jelentést és a következő évi tervet Maksay Ádám ismertette. A tagság egyöntetű szavazattal hagyta jóvá a dokumentumokat. Ezután az elnök ismertette a névadó halálának félszázados évfordulója alkalmából alapított Kelemen Lajos műemlékvédelmi díj szabályzatát. A tagok néhány kiegészítés után megszavazták a szabályzatot. A kávészünetet követően népesebb közönség gyűlt a terembe. Megjelent Magdó János főkonzul és Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke. Désy Károly szobrász és festőművész akvarell-kiállítását Takács Gábor nyitotta meg. A 29 festményből számos műemlékeket ábrázol. Ezt követően Maksay Ádám indította a Farkas utca átrendezésével kapcsolatos vitát. Mint rámuta- 7

6 8 tott, már egy jó féléve nyugtalanítja a kolozsváriakat, hogy a polgármesteri hivatal nyilvánosságra hozta: a Farkas utcát sétálóutcává alakítják, s az elejére föld alatti parkolót létesítenek, majd a Mária-oszlopot is visszahelyezik eredeti helyére az Egyetem utcába. A sétálóutcává alakítás köztetszésnek örvend, de a parkoló építése tiltakozást váltott ki. Eleinte a polgármesteri hivatal elzárkózott a tárgyalástól, de újabban, mint a februári közvita is mutatta, hajlandó tárgyalni. Sajnos a KLMT két meghívottjából csak Guttmann Szabolcs, az Országos Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke jött el, Horváth Anna alpolgármester asszony nem tudott megjelenni, s maga helyett sem küldött illetékest. Guttmann Szabolcs a továbbiakban részletezte a Farkas utca rendezésével kapcsolatos terveket. Rámutatott a belváros parkolási gondjaira, a turistabuszok megállóhelyével kapcsolatos problémára, s ő is ellenezte a föld alatti parkoló létesítését. Illetve legjobb megoldásnak találta a Házsongárdi temető melletti telekre a parkolóház kialakítását úgy, hogy az a temető gondjait is részben megoldja. Említette a többnyire magántulajdonba került műemléképületek renoválásának kérdését és a közterület-udvarok megnyitásának szükségességét is. Néhány hozzászólással ért véget a vita. Gergely Gyula A Kelemen Lajos műemlékvédelmi díj szabályzata A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság névadója, Kelemen Lajos ( ) halála 50. évfordulójának emlékezetessé tételére megalapítja a Kelemen Lajos műemlékvédelmi díjat. A díjjal olyan személyek tüntethetők ki, akik a műemlékek helyreállításában, gondozásában, védelmében, a műemlékek és együttesek leírásában, népszerűsítésében, művészettörténeti értékelésében kimagasló eredményeket értek el, továbbá azok is, akik jelentős támogatást nyújtottak műemlékek megóvásához, restaurálásához, illetve hivatali úton elősegítették az ilyen jellegű munkákat. A díj lehet szakmai és tiszteleti besorolású, egy Kelemen Lajosportré plakettből és egy kísérő diplomából áll, amelyben megjelölik a díj szakmai vagy tiszteleti kategóriáját. A díjat a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság választmánya ítéli oda, kiosztására minden évben a műemlékvédelmi világnapon, április 18-án, vagy ahhoz közel álló napon kerül sor Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával együttműködve. Egy évben legtöbb két díj adható, függetlenül azok kategóriájától, kivéve az első alkalmat, amikor több díj is kiosztható. A díjátadáskor méltatás hangzik el a díjazott életpályájáról és műemlékvédelmi érdemeiről. A Kelemen Lajos műemlékvédelmi díj alapításával megszűnik a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság eddigi díjainak (Debreczeni László, Kós Károly, Veress Ferenc) odaítélése. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság március 9-i közgyűlése hagyta jóvá ezt a szabályzatot. Gaal György, elnök Maksay Ádám, üv. alelnök Albert FerenczY Eszter, titkár Öt pontban az erdélyi műemlékvédelemről 1. Az erdélyi épített örökség védelme meghatározó módon járul hozzá az azt létrehozók és az utód közösségek önazonosságának megőrzéséhez. Ezt kell figyelembe venni az erdélyi műemlékállomány sorsának alakításakor. A Kárpát-medence különböző szögleteiben fellelhető épített örökségbeli azonosságok az egységes nemzettudat erősítői, hordozói. Kárpát-medencei viszonylatban kell gondolkodni a középkori várak, kastélyok, kúriák, templomok védelméről, az őket behálózó térképek, útvonalak kijelöléséről. 2. Ha szűkítjük a kérdéskört, az erdélyi műemlékvédelem hatékonyságának elsődleges feltétele egy egységes prioritásjegyzék kidolgozása, amelyet az egyházak és a szakmai civil szervezetek bevonásával és egyetértésével kell kidolgozni. A prioritásjegyzéket és a hozzá társítandó támogatási rendszert az elmúlt másfél évtizedes szakmai tapasztalatom alapján három részre osztanám: A. Az első csoportot a gazdátlan és pusztulásra ítélt műemléképületek képeznék. Ide tartoznak a szórvány vidéken található elnéptelenedő gyülekezetek templomai valamint az egykori, időnként gazdátlan, máskor viszont anyagiak tekintetében tehetetlen tulajdonosok birtokában lévő kastélyok és kúriák. Ezek az épületek a legveszélyeztetettebbek, egyrészt azért, mert az egyházaknak nincs anyagi fedezete, hogy a pusztuló templomaikról érdemben gondoskodjanak, másrészt a kastélyok és kúriák esetében a probléma két részre osztható: a visszaszolgáltatott kastélyok tulajdonosa nem kapta vissza az épülettel együtt a birtokot, ami az épületnek a fenntartását biztosította, az állami tulajdonban maradt épületek esetében viszont nincs meg a politikai akarat ezeknek a felújítására. Végül, de nem utolsó sorban említem ebben a csoportban a népi építészet emlékeit is. B. A második csoportba az országos jelentőségű és nemzeti értékeink szempontjából kiemelkedő, ma is használatban lévő, funkcionalitásukat többé-kevésbé betöltő műemléképületeinket sorolnám. Példaképpen említem: a gyulafehérvári római katolikus székesegyházat, a kolozsvári Farkas utcai református templomot, a Szt. Mihály plébániatemplomot, a bonchidai Bánffy-kastélyt, a marosvásárhelyi Vártemplomot, a széki református templomot. Ezek azok az objektumok, amelyek felújítására és karbantartására sem a román, sem a magyar kormánynak nem lesz anyagi fedezete a közeljövőben. Itt a stratégia az EU-s támogatási rendszer kihasználásában rejlik. Ezen épületek tekintetében feltétlenül arra kell használni az elkövetkező

7 két-három esztendőt, hogy minél több objektumról beadásra készen álljanak pályázataink a ben kezdődő Eu-s költségvetési ciklusra. (Önrész előteremtése, pályázati dokumentáció elkészítése...) Fontos lenne, hogy bele tudjunk szólni a 2014-re kialakítandó támogatási rendszer formálásába. Az EU-s pályázati lehetőségek minél erőteljesebb kiaknázása érdekében fontolgatjuk egy brüszszeli fotókiállítás lehetőségeit, az erdélyi, de esetleg valamennyi, a határon kívül rekedt régió magyar kulturális tekintetben fontos műemlékének megjelenítését figyelemfelkeltő szándékkal. C. A harmadik csoportba sorolnám azokat a kisebb műemléképületeket, amelyek nincsenek nagyon rossz állapotban, de a tulajdonosaik igénylik az épület felújítását. Itt leginkább az élő gyülekezetekre gondolok, amelyek szeretnék rendbe tenni műemléktemplomaikat. Esetükben harcolni kell a szakszerűtlen megoldások kivitelezése ellen. Gyakori példa, amikor a jó szándékú gyülekezet helyreállítási terv, a szükséges engedélyek, kivitelezési tervek nélkül a jobbítás szándékával ugyan, de tönkreteszi műemlékét. Ezekben az esetekben kellene támogatni a szakszerű tervek elkészítését, hogy megelőzzük a katasztrófát. (A több száz éves lebetonozott, körbe csempézett templomokra utalok.) A prioritásjegyzék kidolgozásakor el kell dönteni azt is, hogy melyek azok az objektumok, amelyek megmentésére nem lesz anyagi fedezet, de legalább a részletes dokumentálásuk készülhessen el. Nehéz feladat, de a döntést hamarosan meg kell hozni, hogy legalább a dokumentálásra maradjon idő. 3. Feltétlen szükségesnek tartanám intézményes keret kialakítását a határon túli műemlék-helyreállítási támogatásokra. A megoldást a Műemlékek Erdélyi Gondnokságának (MEG) megalakításában látnám, amely intézményesítené Erdélyben a műemlékvédelmi tevékenységet. A MEG az erdélyi műemlékvédelmi kezdeményezéseket öszszehangoló, tanácsadó, önálló és hatékony tevékenységet kifejtő, a támogatási keretösszegek felhasználását, kezelését is felvállaló intézmény kellene hogy legyen. A MEG feladata lenne az egyházak és szakmai civil szervezetek bevonásával elkészíteni az erdélyi műemlékek prioritásjegyzékét a 2. pontban megfogalmazottak szerint. A prioritásjegyzék mellé ki kell dolgozni egy reális támogatási rendszert úgy, hogy az esetleges támogatások ne aprózódjanak fel, és mind a három prioritási kategóriát lefedjék. Fontosnak tartjuk, hogy a támogatások kezelése Erdélyben az erdélyi szakemberek és műemlék-tulajdonosok (egyházak) bevonásával történjen. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság jelentős szerepet vállalhat a szakmai háttér biztosítása terén a MEG létrehozásakor. Minden eddigi kisebb és nagyobb konfliktus háttérbe szorítása mellett kell egy asztalhoz leülni, a közös célok megvalósítása érdekében. A támogatások elnyerését ellenben kizárólag a törvényesség betartásához kötném. A kisebb munkálatok is csak hivatalos tervek és engedélyek birtokában támogathatóak. Nyilván a tervek elkészítése és az engedélyek beszereztetése is támogatást igényelne. Kivitelezésre is csak ezek birtokában szabad támogatást nyújtani. Ellenkező esetben a káosz és a szakszerűtlenség áldozatává eshet a jó szándék. 4. Az EU-hoz való csatlakozás megkívánja egy határozott kulturális örökségvédelmi stratégia kidolgozását és gyakorlatba helyezését. Ez az egyetlen megoldással kecsegtető lépés, mely kulturális értékeink hosszú távú megőrzését biztosíthatja. A stratégia csak rengeteg munkaóra befektetésével, megfelelő infrastruktúra biztosításával és megfelelő szintű szakemberek bevonásával dolgozható ki. Ebben az esetben is a megfelelő megoldást a MEG létrehozásában látom. A stratégia kidolgozásának is előfeltétele az egységes prioritásjegyzék elfogadása. 5. Szükséges egy átfogó dokumentációs központ kialakítása. A KLMT egy dokumentációs központ kialakítására is törekszik, hogy minél több információt hozzáférhetővé tegyen kulturális örökségünkről a kutatók és a műemlék-tulajdonosok számára. A dokumentációs központ célja, hogy összegyűjtse a létező műemlékfelméréseket, dokumentációkat, valamint műemlékvédelmi tevékenységet folytató szakemberek hagyatékait. A dokumentációs központ feladata egy szisztematikus felmérés elkészítése és digitalizálása Erdély összes műemlékéről digitális adatbázis formájában. Ezt a munkát a KLMT már 2007-ben elkezdte. Egyértelmű, hogy a KLMT egyedül nem tudja felvállalni. Fontosnak tartjuk itt is a műemlékvédelemmel foglalkozó civil szervezetek és az egyházak műszaki osztályainak bevonását és a feladatok elosztását. (Itt megjegyezzük, hogy a KLMT partnerségben az Erdélyi Református Egyházkerülettel most nyert támogatást erre a célra a Romániai Kulturális Alapprogramtól; az adatbázis kidolgozását és felépítését elkezdtük.) Fontosnak tartanám ezen kezdeményezés további támogatását is. Maksay Ádám Egy kiállítás margójára Már hagyománnyá vált, hogy a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság évi közgyűlését egy képzőművészeti kiállítás megnyitójával kapcsolja össze. Tavaly Cs. Erdős Tibor grafikus- és festőművész grafikáit tekinthették meg az érdeklődők a Mátyás király szoborcsoport felújításának különböző mozzanatairól. Az idei közgyűlés alkalmával Désy Károly szobrász- és festőművész akvarelljei nyújtanak örömet a szemlélőnek az Unitárius Egyházközség tanácstermében. Mintegy 29 akvarell sorakozik a falakon a tájkép, csendélet, városkép valamint a portré műfajában. Désy Károly valójában szobrászművész, az egykori Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán végzett ban. Eredetileg festőnek készült, a marosvásárhelyi Képzőművészeti Szakközépiskolában olyan 9

8 tanárok irányításával mint Bordi András, Péterffy László, Izsák Márton és Barabás István. Már itt kitűnik kiváló rajztudásával és színérzékével tól fest az olaj, tempera, gouache és akvarell műfajában. Alig érettségi előtt dönti el, hogy mégis a szobrászatot választja. Bevallása szerint döntésében nagymértékben befolyásolta Michelangelo egyik rövid szonettje, ami valahogy ekképpen szól: Itt minden semmi, a művészet örök, a többi por, s a képet túléli a szobor. A főiskolán tanárai: Vetró Artúr, Kós András, Mircea Spătaru. A főiskola elvégzése után eleinte tanár, majd különböző műhelyekben fejt ki tevékenységet az ötvösség és az iparművészet területén ban áttelepedik Magyarországra, Budapestre, de az utóbbi években többet él és alkot itthon, Kolozsváron. A szobrászattal párhuzamosan kitartóan fest. Olaj, tempera, gouache képek kerülnek ki műterméből. Amikor azt mondom műterem, a természet nagy műtermére gondolok, hiszen ezek a képek többnyire itt készülnek, az utóbbi években a Hideg-Szamos, a Hója, a Hajtásvölgy és környékének nagy műtermében. A természet maga, ami elsődlegesen minden időkben foglalkoztatja. Elsősorban az akvarellt műveli, ami leginkább megfelel érzékeny lelkivilágának. Az akvarell nem könnyű műfaj, a világos színek és a lágyan egymásba simuló tónusok művészete. Igényes műfaj, itt nincsenek lehetőségek a javításokra, az átfestésre. A színek és a tónusok csak nedvesen kötődnek egymáshoz. Désy Károly valójában két különböző technikát alkalmaz: a vizes és a száraz technikát. Ceruzával készít egy alaprajzot, a többit már ecsettel rajzolja. A vizes technikával éri el a finom, leheletszerű színfoltokat. Az erős formákat, a rajzosabb képsíkokat mindig száraz technikával készíti. Az akvarellre jellemző, hogy gyors munkatempót igényel, hogy a képfelület ne száradjon idő előtt. A papírt mindvégig nedvesen kell tartani és munka közben a színfoltok felrakásánál a szükséghez mérten adagolja a vizet. Ilyenformán eléri azt, hogy a kép faktúráját határozott és lágyan egymásba omló színfoltok jellemzik. Eljátszhatnánk a címekkel: Pásztor, Naplemente, Almaszüret, Tavasz, Hortobágy, Dunapart, Vihar, Kolozsvári panoráma és még sorolhatnám. De álljunk meg példának okáért az Almaszüret című akvarellnél. Kisméretű akvarell két szénakazallal, tövében a ládában begyűjtött almával, melynek halmaza csak felsejlik. A színek visszafogottak, egy sajátos szüreti hangulat árad a képsíkról. Jelen van az ember figurája is, aki örül a termésnek, a begyűjtött szénának és a ládában tárolt almának a két szénakazal tövében. Kiegyensúlyozott, hangulatos kép, rendkívül szép kis miniatűr. Vagy nézzük a Kolozsvári panorámát. Nagyobb formátumú táblakép, a Szent Mihály-templom tornya, meg a környező templomok tornyai valós kolozsvári hangulatot adnak a képnek. Portréi rajzosabbak, a száraz technikájú akvarell érződik rajtuk. Nem kívánok sokat beszélni a képekről, hiszen azok beszélnek önmagukért. A kiállítás hangulata egészében véve lírai, híven tükrözi a képek alkotójának lelkivilágát. Bízom benne, hogy a szemlélő ezt a lírai hangulatot viszi magával, érzi és értékeli azt a valós természetszeretetet, ami az alkotót jellemzi, és maradandó élménnyel távozik a kiállításról. Takács Gábor Felhívás a Kárpát-medence magyar kórusaihoz 10 Tordaszentlászló RMDSZ-szervezete, Önkormányzata, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület, a helyi EMKE, valamint a falu Református Egyházközsége, az RMDSZ, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az EMKE védnökségével az idén is megszervezi a hagyományos, immár a XXIV. Szent László-napi kórustalálkozót Bethlen Gábor Erdély fejedelmévé választásának, valamint a tordaszentlászlói kórusmozgalom 125. évfordulójának tiszteletére. Az eseményre június 29-én, szombaton kerül sor Tordaszentlászlón. A kórusok részvételi szándékát május 25-ig írásban kell bejelenteni a következő címre: Szőke Zoltán nyugalmazott lelkipásztor, az EMKE helyi elnöke, RO Săvădisla Tordaszentlászló, str. Szőlő utca 144. sz., jud. Cluj Kolozs megye. Telefon: A távolabbról érkezőket, külhoniakat, akik egy vagy több napot szeretnének itt tölteni, a faluturizmus keretében, fizetővendégként tudjuk fogadni a következő címen: A jelentkezési lapon kérjük pontosan közölni a kórus teljes nevét, nemét, címét, létszámát, a kórusművek címét és szerzőjét, a karvezető nevét, s akik először vesznek részt a találkozón, jelentkezési lapjukhoz csatolják kórusuk összefoglaló rövid történetét is archívumunk számára. Felhívjuk a jelentkezők figyelmét, hogy műsoruk nem haladhatja meg a percet! A Szent László szobra körüli közös éneklésre kijelölt kórusművek: 1. Berzsenyi Dániel Kodály Zoltán: Magyarokhoz...; 2. Erkel Ferenc Bárdos Lajos: Szózat. Kedves Dalos testvérek! Jeligénk továbbra is: Nyelvében és szokásaiban él, dalaiban és művészetében érez a nemzet! Felkérjük a találkozóra benevező kórusokat, hogy a hangverseny idején maradjanak benn a teremben, s kölcsönösen hallgassák meg egymást. A közös ebédre a hangverseny után kerül sor, majd ezt követi a karvezetők közös megbeszélése, végül pedig a zárszó. Szőke Zoltán, EMKE-elnök, Tamás Gebe András polgármester, Boldizsár Zeyk Zoltán, a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület elnöke, Balázs Attila református lelkész, Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tb. elnöke, Boldizsár Zeyk Imre, RMDSZ-elnök, Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke.

9 Galéria Jóbarát ( ) Egy katolikus ifjúsági folyóirat képanyaga január végén, a Kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség dísztermében került bemutatásra Bodó Márta Jóbarát Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között (Verbum Kiadó, Kolozsvár, 2013) című kötete. Előtte, egy rövid beszélgetésünk során a szerző jelezte, hogy a kötetből kimaradt a lap képanyagának elemzése, mert erre ő nem vállalkozhatott. A könyvet dedikáló szövegében azt is leírta, hogy reméli, utólag majd pótoljuk. A történethez tartozik, hogy évekkel ezelőtt engem annyira megkapott az ifjúsági lap grafikai és fotóanyaga, hogy összegyűjtöttem a 15 évfolyamának teljes, 140 számát. A most kiadott kötetet mindenkinek ajánlom, alapos munka, részletesen elemzi a Jóbarát írott anyagát. De ugyanígy megér egy alapos elemzést a lap képi szerkesztése, grafikai arcéle is. Csak nagyon röviden és vázlatosan próbálok rámutatni ezekre az erényeire. Mindjárt az elején azt is ki kell hangsúlyozni, hogy ez, a két világháború közti Jóbarát nem ugyanaz a kommunista korszak azonos című Jóbarátjával. A katolikus lap első száma szeptember 15-én jelent meg 24 oldalon, az utolsó június 15-én, mindig a hónap közepén, évente 10-szer, kivéve a vakációs július és augusztus hónapokat. Szükség volt rá a Trianon utáni dermedtség, letargia, kilátástalanság enyhítésére, leküzdésére. A szerkesztőség a Kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban volt, ennek diákjai terjesztették. Kitűnő szerkesztőgárdájában piarista és világi tanárokat, neves személyiségeket, tudósokat, egyházi méltóságokat találunk. Felelős szerkesztője, majd 1937-től a lap tulajdonosa a tusnádfürdői születésű Rózsa József ( ), a piari vérbeli tanító és nevelő tanára volt. Mint a filozófia doktora közel negyedszázadon át tanított a főgimnáziumban klasszika-filológiát, magyart, románt és filozófiát től az iskola címzetes igazgatója, tagja volt a Római Katolikus Státusnak. 1948ban nyugdíjazták, papírzacskó-ragasztással pótolta nyugdíját, mint bedolgozó szövetkezeti munkaerő. Élete utolsó éveiről egykori tanítványa, Kiss Jenő költő festett szomorú képet. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon így ír Rózsa Józsefről és a Jóbarátról: Vezércikkeiben kitartó munkára, a magyar nyelv tisztaságának megőrzésére, a szociális kérdések iránti érzékenységre nevelt, s visszautasított minden politikai szélsőséget. Irodalmi és történelmi portréi, nemzeti múltunk tanulságainak megfogalmazása, az egyházi ünnepek A Jóbarát borítólapjait Kollár Gusztáv, Reithofer Jenő és Szopos Sándor tervezték. 11

10 Az expediálást végző cserkészek civilben, fejükön mintegy egyensapkával, az 50 példányos csomagolást körülfogó papírszalaggal. 12 Miklóssy Gábor I. díjat nyert diákkori önarcképe köszöntése, a mindennapi élet apró eseményeinek krónikás rögzítése az erkölcsi nevelés megannyi iskolapéldáját szolgáltatják. Kuriózumként említjük meg, hogy az induló lap első vezércikkét Hozzátok szólok címmel és Fiúk! Barátaim! megszólítással indítva, ennek első fejlécét is ő maga rajzolta. A hos szúkás tusrajzon a jól ismert szimbólum, a feltépett mellű és kicsinyeit tápláló pelikán szerepel. További rajzai nem ismeretesek, ám annál több neves grafikust kért fel együttműködésre. A szerkesztők pontosan tudták, hogy a lapot nem csak írott anyagában kell tartalmassá tenni, hanem vizuálisan is tetszetős kell hogy legyen. Egy ifjúsági lap legyen részben képes lap is, hogy vonzza az ifjúságot. Fontos az első benyomás, a címzett élvezettel forgassa lapját, tekintete megakadjon a rajzokon, képeken, a csinos betűkarakterekkel írt nyomtatott vagy rajzolt címeken, s mindezek aztán rávezessék az írások elolvasására. Szinte minden írásnak volt rajzolt fejléce, majd további illusztrációja tusrajz vagy fotó formájában. A képek, illusztrációk tehát az írott anyag kísérői, kihangsúlyozói, figyelemfelkeltői. Ezeken jelenik meg a lényeg egy-két képbe sűrítve. A grafikusoknak, illusztrátoroknak nem volt könnyű dolguk, mert amellett, hogy kitűnő rajzolók voltak, bravúrosan kellett összpontosítsanak a lényegre, analizáló és szintetizáló képességükre is. A lap A4-es méretben jelent meg (30x21 cm). Ezen a nagyobbacska felületen sok minden elfért, kép és írott anyag, s úgy egészében is az oldalak vonzóak voltak. De szóljunk a borítólapokról. A borítólap az évek során többször változott grafikailag is. Gyűjteményemben 8 változatát őrzöm. Ezek rajzolói ismert, neves képzőművészek voltak: Szopos Sándor, Reithofer Jenő és Kollár Gusztáv. Érdekes, hogy az első lapszámokon még külön, két szóban szerepel a név: Jó Barát majd későbbiekben: Jóbarát. A borítólap összes többi szövege is kalligrafikus kézírással íródott. Megjelölése előbb Ifjúsági lap, utóbb Irodalmi és tudományos folyóirat az ifjúság számára. Ára 15 lej volt. A 24 oldal

11 Rózsa József ( ), a Jóbarát felelős szerkesztője, majd tulajdonosa A Jóbarát szerkesztői gárdája 1935-ben, a tízéves jubileum alkalmával készült fényképen (balról jobbra): Rózsa József; Bíró Vencel, piarista rendfőnök; Scheitz Vilmos nyug. kolozsvári városi főorvos; Brósz Ilona tanárnő; Rácz József, kiadóhivatali totumfac; Aubermann Péter tanár; Wildt József tanár; Reischel Arthúr tanár (és Puskás Lajos tanár, aki a fényképről lekésett). fekete-fehér kiadásban jelent meg, a borítólap néha barnás-téglavöröses színben készült. A fedőlap belső oldalán és a hátsó borító mindkét oldalán számos reklámhirdetést találunk. Ez körülbelül kisebbnagyobb cég, kisiparos stb. hirdetését jelentette, mely a lap anyagi hátterének biztosítására elengedhetetlen volt. Ezeket a kisméretű, címke formájú ajánlatokat ma is nagy élvezettel böngészem, figyelem a változatos formaterveket, betűkaraktereket. Szolgáltatásokat, a mindennapi élet kellékeit ajánlják, az Ebodont fogpasztától a Minerva tanszerekig. Lapozás közben több állandó rovat hívja fel magára a figyelmet: Fakadó rügyek (tehetséges ifjú tollforgatóknak), Cserkészrovat, Ezermester, Bélyeggyűjtő, Kálmánka naplója, Sport vagy Testedzés, Sakk, Iparos és kereskedő ifjú, Fejtörő, Halottaink, Szerkesztői üzenetek, Vegyes stb. Mindegyik rovatnak jól ismert fejléce van, ezek valóságos kazettás rajzok, méreteik általában 3,5x11 cm, a kisebbeké 1,5x5,5 cm, vagyis kb. 1/4-es az arány. Ugyanakkor rendszeresen újratervezték és -rajzolták is ezeket, hogy elkerüljék az unalmassá, sablonossá válást. Új grafikus jött, újak lettek a fejlécek is. A rajzok teljesen realista, figurális alkotások, számos stilizált díszítőelemmel, díszítő kerettel kombinálva. A vignettáknak sokszor egy vagy több központi portréja, büsztje, egészalakos figurája van, és ehhez komponáltak egy bal és jobb oldali aszimmetrikus kiegészítő rajzot. A kompozíciókban szimmetria és aszimmetria egyaránt váltakozik. Megfigyelhető ezeken a rajzokon: a statikus vagy dinamikus szerkesztés, a nyugodt vagy lendületes vonalvezetés, hullámvonalak, ferdék, ritmikus, ütemes folthatások, gyakori szecessziós hangulatú növényi díszítőelemek. Tematikailag is igen sokfélék a képek, de legtöbbször az ifjúságról szólnak, a gyerekévekről, az iskolás élet képei, a hétköznapi élet epizódjai. Hangsúlyos a nevelő hatásuk, ráirányítanak a szép- 13

12 14 re, esztétikusra, a lelki, szellemi tisztaságra, a munka becsületére, az alkotás fennköltségére. Technikailag nagy részük tollszárral, vékonyabb vagy vastagabb tollheggyel készített klasszikus fekete tusrajzok. Vonalasan, satírozva, sraffolásos árnyékolással dolgozott a grafikus. A rajzok készítői vállalták szerzőségüket, olvashatóan vagy kikövetkeztethetően jelezték alkotói kilétüket. Ám van néhány azonosíthatatlan aláírás is, vagy csak egyszerűen egy H. betű. Több igen szép aláíratlan rajz is szerepel, ezekről csak következtetni lehet a stílus alapján, hogy ki készítette. Mindez további kutatást igényel. A bedolgozó grafikusok között vannak éveken át ismétlődő nevek. Ilyen a Kollár Gusztávé. Tőle közölték a legtöbb rajzot, és igen tetszetős munkáival talán ő volt leginkább a lap grafikai arculatának kialakítója. A rajztechnikában is tovább ment a vonalas tusgrafikán. Más variánsokat is sikeresen alkalmaz. Az ő képein feltűnnek a nagy, egységes dekoratív fehér-fekete felületek, vagy az akvarellel készített szürke folthatások. A festőművész Nyíregyházán született március 29-én, és a Budapesti Mintarajziskolában tanult. Számos kiállítása volt, a jelentősebbek Budapesten 1912-ben és Brassóban 1950-től évente 1956-ig ben plakátterve díjat nyert egy pályázaton november 17-én hunyt el Brassóban. A legtöbb rovat fejlécét Kollár készítette. De említsünk meg néhányat illusztrációiból is, melyeket különböző megemlékező írásokhoz készített. Ezek címei: Dürer Albert (1928. június); Krisztus szeme (1928. április); Virág Benedek. Halála 100. évfordulóján (1930. február); Mire határozzátok el magatokat? Kérdés Katona József halálának századik évfordulóján (1930. június); Kigyúlt tüzek (1928. október); Tolsztoj. A nagy muzsik centenáriumára (1928. október); Fehérek és vörösek. Történet az orosz forradalom idejéből (1928. október); Beethoven. Száz éve pihen már a dal fejedelme (1928. november); Kikelet a hó alatt. Emlékezés Tompa Mihályra (1929. január); Ora et labora. Népek versenyében (1929. szeptember); A bencés rend jubilál (1929. november); A bölcs fejedelem. A haza atyja. Bethlen Gábor emlékezete (1930. január) stb. Külön figyelmet érdemelnek Hankó János grafikus rajzai. A Jóbarát indulásakor, a kezdeti lapszámokban igen sok szép tollrajza jelent meg, majd hosszabb szünet után újra felbukkan. Csíkszentdomokoson született április 26-án. Csíkszeredában érettségizett 1915-ben, majd jogi doktorátust szerzett. Kolozsváron volt tisztviselő, 1930-ban számos rajzát közölték a Római Katolikus Főgimnázium emlékalbumában. Tájképeket rajzolt, festett a Székelyföldön, a Maros mentén, Kalotaszegen. Utóbb Budapesten élt és ott hunyt el július 9-én. A Jóbarátban közölt rajzaiból a következőket említjük: Németek pallója a Szamoson Kolozsvárt; Jósika Miklós sírja Kolozsvárt a Házsongárdi temetőben (1926. szeptember); A halni indult világ felfigyel (1933. április); Csodálatos este (1933. december); Üzent az erdő (1934. április); A tettek nagy embere. Széchenyi Miklós (1934. április). A különböző rovatok fejléceinek első variánsait szintén Hankó készítette. A húszas évek lapszámaiban szerepel rajzaival Vámszer Géza grafikus, néprajzos, aki Nagyszebenben született 1896-ban, Budapesten tanult és Kolozsvárt hunyt el. Az államosítás után iskolánkban is tanárkodott. Rajzai közül megemlítjük a Fakadó rügyek (1926. április) fejlécet és Jávor Béla Az ágyú (1926. február) írásának illusztrációját. Néhány cím Reithofer Jenő rajzaiból, fejléceiből is: Fakadó rügyek (1927. november); Bossnet; Jóbarát fedőlap (1927. december). A festőművész Sümegen született 1880-ban. A Budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Edvi Illés Aladár tanítványa volt. Gyulafehérváron rajztanárkodott, magániskolát vezetett, többek között Gy. Szabó Bélának is nyolc évig volt tanára. Gyulafehérvárt hunyt el 1952-ben ben rendezték meg Emlékkiállítását Kolozsvárt. Az és 1935-ben a lap néhány rajzán a Tóth aláírás is olvasható. Az ismert, neves grafikusművész, Tóth István Marosvásárhelyt született május 29-én. Tanulmányait Budapesten végezte, között Nagybányán dolgozott és állított ki től Kolozsváron volt rajztanár az unitárius kollégiumban. Értékes linóalbumai jelentek meg 1921-, és 1924-ben. Egyéni tárlatai voltak 1925, 1927, 1928 és 1929-ben. Kolozsvárt hunyt el május 24-én. Igen ismertek kis méretű, szinte miniatűr festményei. A Jóbarátban megjelent rajzai az Arany János halálának 50-ik évfordulója (1932. október) és a Négyszáz éves forduló (1935. március) című írásokhoz készültek. A rajzokon ritkábban ugyan, de Márton Lajos festőművész aláírására is rábukkanunk. Székelyudvarhelyen február 27-én született, Budapesten tanult az Iparművészeti Főiskolán. Arcképeket, tájképeket festett, sokat illusztrált tól állított ki Budapesten. A Jóbarátban ilyen címek mellett szerepelnek rajzai: Veni Sancte Spiritus... (1932. szeptember); Mese a csodaszarvas táboráról (1933. szeptember) stb. Debreczeni László fiatalkori rajzai is helyet kaptak a Jóbarátban december 13-án született Marosvásárhelyt és 1923-ban végzett középfokú technikumot Kolozsvárt és 1944 között az Erdélyi Református Egyházkerület 512 műemlékét írta össze ban megtervezi Algyógy templomát től 3 évig volt hadifogságban től a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola műszaki felelőse. Később ennek lektora és a Bolyai Egyetem építészettörténet tanára. Népművészetet, ábrázoló mértant, távlattant adott elő. Műemlék-összeírást szervezett és irányított, 272 épületről készített felmérést. Munkái: Erdélyi református templomok és tornyok (1929); A mi művészetünk (1944); Kós Károly, templom-átalakítások (Nagyernye) ban egyéni tárlata volt Kolozsvárt szeptember 25-én hunyt el a kincses városban. Az ifjúsági lapban nagyon szép fejlécet rajzolt a cserkészrovathoz, Légy Résen (1927. szeptember) címmel, de végig míves grafikákkal szerepel: Az ötvenéves Ady Endre (1927. november); Gyertyafényes sírok között (1927. október); Mese a beszédrészekről (1927. december); A hűség egzotikus példája (1928. január) stb.

13 A kor egyik legtekintélyesebb erdélyi képzőművésze volt Szopos Sándor. A lapnak több borító-változatot is tervezett. Csíkszeredában született szeptember 8-án. Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre, Hegedűs László, Zemplényi Tivadar voltak a tanárai ban a nagybányai festőkolónián is megfordult. Tanulmányúton Németországban és Itáliában járt. Désen festőiskolát vezetett, majd Kolozsváron volt rajztanár, hat évig a Római Katolikus Főgimnáziumban is tanárkodott, elég gyakran kapott grafikusi megbízatást a Jóbarát szerkesztőitől. Történelmi, népi életképeket, naturalista arcképeket festett, sokat illusztrált. Ismertebb alkotásai a Budai Nagy Antal, a Madéfalvi veszedelem és a Dávid Ferenc sorozatok. Kolozsvárt hunyt el 1954-ben. A Jóbarátban közölt rajzaiból megemlítjük: Öreg diák visszanéz (1926. május); Ne bántsd a fészket! (1929. október); Húsvét után (1936. április); Avete, Episcopi! (1936. május); Püspökszentelés a gyulafehérvári székesegyházban (1936. június). A Jóbarátot illusztrálók névsorában Kiss Jenő, a későbbi neves költő, műfordító, ekkor még a piarista főgimnázium diákjaként készítette rajzait a lap számára. Ezzel kapcsolatos emlékeit A régi Jóbarát cím alatt írta meg szeptember 13-án Mocson látta meg a napvilágot. A piariban 1929-ben érettségizett, majd 1941-ben a Ferenc József Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. Már 1934-től az Erdélyi Helikonnál dolgozott, majd az Egyetemi Diákasztal vezetője és a Termés egyik szerkesztője, 1944-től az EMKE főtitkára. Később az Utunk, az Állami Könyvkiadó, a Napsugár és az Igaz Szó szerkesztője től az újjászervezett Erdélyi Szépmíves Céh élén vállalt tisztséget. Az évek során számos verseskötete jelent meg, ezek közül sok a gyermekverskötet október 15-én a Jóbarát szerkesztői üzeneteiben K. J.-nek ez áll: Fejléceidhez gratulálunk. Igen nagy kár, hogy későn kaptuk. A Fakadó Rügyeket és a Szerkesztői üzenetet okvetlen fel fogjuk használni. Egy későbbi üzenet: Nagy örömmel olvastuk az elbeszéléseidet, mert a tehetség csalhatatlan jeleit látjuk bennük. Rajzaidat is félretettük. Íme néhány cím Kiss Jenő illusztrációiból: Kevély ember, miben kevélykedel. Petőfi (1926. november); Örvendezzünk! (1926. december); Egy diadalmas élet tanulságai. Pázmány Péter (1927. január); Emmaus felé (1927. április); Thomas Alva Edison (1931. november); Pályaválasztás (1933. május); Egy szomorú eset tanulságai. Titanic (1934. január) stb. Aztán vannak csak ritkán, 3-4 rajzon szereplő aláírások. Például az egyiken olvasható Tomcsa név felkelti bennem a kíváncsiságot, vajon az író-rajzoló Tomcsa Sándorról van-e szó? Sok rajzon szerepel a V. G. iniciálé. Ez lehetne a Vámszer Gézáé. Csakhogy Vámszer a lap kezdeti periódusában illusztrált, és mindig kiírta a teljes nevét. A V. G. pedig az utóbbi években szerepel. Akkor lehet talán a Vágó Gábor szobrászművész kézjegye, aki ekkor kapott számos szobormegrendelést az intézet és a piarista templom számára. A lapban rendszeresen jelentek meg rajzpályázati felhívások, és a szép összeggel díjazott munkákat meg is jelentették. Így találjuk az egyik lapszámban Miklóssy Gábor nagyváradi diák (későbbi jeles festőművész) első, diákkori önarcképét. Micsoda kuriózum! És az is furcsa, hogy nem találom nyomát a lapszámokban Diviaczky Rezsőnek, aki évtizedekig volt rajztanára az intézetnek, pont ezekben az években is. Hacsak nem a háttérből segített tanácsaival. Ki tudja ma már? Nézem a szép, régi lapszámokat. A borító jobb felső sarkában olvasom az apró szöveget: Cenzura: Suciu hát igen, ez is volt. És akkor még nem beszéltem az értékes, dokumentum jellegű fényképekről, amit a Jóbarátban közöltek. Olyan fotók, melyeket ma is szívesen átveszünk, mert kisegítenek múltidéző írásaink illusztrálásához. Gazdag tematikát találunk: helyi hírességek, a világ nagyjai, egyházi ünnepek, rendezvények, a cserkészélet, táborok, a világban történt események, híres feltalálók és kuriózumok. Íme néhány képaláírás: Jósika Lajos, Szentimrei István tankerületi főfelügyelő, a KAC focicsapat, Márki Sándor, Baden-Powell, Sík Sándor, Majláth Gusztáv Károly püspök, Szentgyörgyi István, Márton Áron püspök, Szent-Györgyi Albert, Mécs László, piarista tanárfotók, a hidegszamosi vízművek, diákelőadások fotói. Mindezeket a Báthory Gimnázium Klubgalériájában mutattuk be az idei iskolanapokon. Orbán István 15

14 Vadrózsa Orbán Balázs és a székely gyümölcskultúra 16 Napjainkban is népszerű olvasmánynak számít Orbán Balázs 1868 és 1873 között kiadott hatkötetes munkája (A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból). Nem csak izgalmas leírásokban, mondákkal és mesékkel tarkított településrajzokban gazdag kötetekről van azonban szó, hanem igényes szakmunkáról is. Történészek, néprajzkutatók és számtalan tudományterület képviselője megkerülhetetlenül használja, idézi és hivatkozza ma is a Székelyföld nagy ismerőjének e monumentális szintézisét. Értéke nem csak abban fogható meg, hogy Orbán Balázs bejárta a legelzártabb és legapróbb székelyföldi településeket s ezekről részletes tudósítást adott, hanem abban is, hogy bár romantikus, de korát sokban meghaladó társadalomtudósi, szociológusi szemlélettel látott e munkához. Ha egy faluba ért, ott föltárt mindent, amit csak fel lehetett tárni... minden olyant, ami a mai szociológusokat is érdekli (Bereczki Károly: Orbán Balázs. A legnagyobb székely. Univerz, Bp., ). Tanulmányomban e kötetekből az etnopomológiai (a néprajztudomány és a pomológia közös kutatási területe, amely a népi gyümölcsismerettel foglalkozik; talán az etnobotanika áll hozzá legközelebb, de olyan tudományágakkal is összefonódik, mint a művelődés- és gazdaságtörténet, vagy a nyelvészet) vonatkozású adatokat igyekszem ismertetni, amelyekből összefüggő képet kaphatunk a székelyföldi gyümölcsészet 19. századi helyzetéről. Orbán Balázs munkájára ez esetben tehát egyfajta adatbázisként tekintettem, melyből a témára reflektálva válogattam ki az adatokat, majd rendszerezve és helyenként kiegészítő megjegyzésekkel, magyarázatokkal ellátva tárom az olvasó elé. Nem kívántam kitérni a szőlészetre és borászatra, a pálinkafőzésre, a makkoltatásra, a dinnyetermesztésre, valamint az elsősorban gyűjtögető életmódhoz kapcsolódó erdei gyümölcsökre (málna, áfonya/ kokojza, eper, mogyoró, berkenye, homoktövis stb.) vonatkozó adatokra, mivel ezek nem tartoznak a szorosabb értelemben vett pomológiához. Kitértem azonban az alma, körte, szilva, dió, cseresznye, meggy stb. mellett az olyan gyümölcsfélékre vonatkozó adatokra, mint amilyen a gesztenye, az egres vagy a som. Orbán Balázs már jórészt egykori gyümölcsösökről számol be, így az általa leírtak nagyon értékesek. Udvarhelyszék Orbán Balázs szerint az udvarhelyszéki folyók mentén a vizenyős, agyagos talaj miatt nehézkes a földterületek művelése, s bár szőlőt csak keveset ( az sem ad valami híres bort ) termesztenek, de gyümölcsöt annál többet. Állítása szerint gyümölcs minden településen nagy mértékben terem. A kiviteli kereskedést a helyi lakosok a nyerstermékek (gyapjú, bőr, viasz, méz stb.) és a fából készült termékek (deszka, zsindely, vékák, hordódongák stb.) mellett gyümölcs (dió, cseresznye, szilva és alma) cseréjével, értékesítésével folytatták. Siklódról olvashatjuk, hogy a falu cseresznye ( hólyagos cseresnye ) nagy mennyiségben való termesztésével és annak értékesítésével foglalkozott. A települést minden oldalról cseresznyéskertek vették körül s a dió nagyságú gyümölcsöt Gyergyószentmiklós és Marosvásárhely piacain adták el. Orbán Balázstól tudjuk meg azt is, hogy a falu monokultúrára való szakosodásának egyik legfőbb oka, hogy a mostoha természeti adottságok a köves föld kedveznek a cseresznyetermesztésnek, s értékesítésére a helyieknek azért van más településekkel szemben esélyük, mert itt később érik be e gyümölcs, amikor máshol már híre sincs e gyümölcsfélének, ezért a siklódiak jó árban értékesíthették a piacokon terményüket. Az Udvarhelyszék kötetből két újabb a 19. század második felében híres cseresznyetermesztő faluról is tudomást szerzünk. Atyhán igen sok és híres cseresnye terem, s Sükő leírásánál is ezt olvashatjuk: a sükői cseresznye híres egész Székelyföldön. Néhány fejezettel odébb írja Orbán Balázs, hogy Sükő a cseresnyék hazája. Nemcsak cseresznyetermesztésre szakosodtak az udvarhelyszéki települések, hanem egyéb gyümölcsfélékre is. Így például Bágy falu leírásánál Orbán Balázs a diófák sokaságát emeli ki: Bágyon nagyon sok gyümölcs, kiválóan sok dió terem, azért a kertek zöld lombjai által körül keretelt falu a távolból igen festői képet mutat. Egy-egy falut körülölelő gyümölcsösöket, vad- és nemesített gyümölcsfák sokaságát említi továbbá Tordátfalván, Kénoson és Olaszteleken. Újszékely ismertetésénél újabb adatokkal szolgál. Mint leírásából kitűnik, az ún. életek (a porták) egész Udvarhelyszéken szépen rendezettek és tiszták voltak, a csűr mögötti csűröskertben általában a vetemény és egy kis gyümölcsös is helyet kapott. Kőhalmon egy Steinburg nevezetű úr tulajdonában lévő botanikus kertet is említ, ahol Erdély flórája képviselve van. Feltehetően néhány őshonos gyümölcsfaj is bekerült e kertbe. Egykori településeknek, lakott területeknek gyakran már csak a gyümölcsösök a tanúi. Orbán Balázs Székelyudvarhely közelében egy Szentimre nevű faluról tesz említést, mely a Pusztának neve-

15 zett helyen terült el; még látta a templom helyét és a körülötte lévő gyümölcsöskerteket. Egy hasonló egykori falu Gáronfalva. Patakfalva közelében egy patakot Gáron-patakának neveznek. A névmagyarázó történet szerint, fenn a patakfőnél Gáronfalva nevű falu feküdt, ahonnan a patak is kapta nevét. A település valamikor a tatárdúláskor pusztult el, s a területet a 19. században Faluhelyének hívták. Amint írja, a 19. század elején gyümölcsfák voltak ott. Még egy elpusztult faluról, az Erdőfüle közelében feküdt Dobóról is már csak gyümölcsfák tanúskodtak. A területet a helyiek a fentiekben már említetthez hasonlóan Faluhelynek nevezték el, s Orbán Balázs szilva- és egyéb gyümölcsfákat talált ott. Állítása szerint a település elpusztulásakor a túlélők a mai Székelyszáldobos területére menekültek, innen a falu neve. Nemcsak egykori települések, hanem egykori várak utolsó tanúi is lehetnek a gyümölcsfák. Orbán Balázs egresfákat és egyéb gyümölcsféléket említ a valamikori nagygalambfalvi vár helyén, illetve a Zeteváránál és a Firtos váránál. Az egresfa inkább az égerfára utalhat, mint a bogyós gyümölcsöt adó cserjére. A várkertekre nemcsak gyümölcsök, hanem tulipánok, liliomok és egyéb elvadult növények is utaltak. Köteteiben a legtöbb vár általa készített/készíttetett alaprajzát is mellékeli, melyek nagy részén a gyümölcsösök maradványait, nyomait is felfedezhetjük. Az udvarhelyszéki kötet számos helynévvel, határnévvel is gazdagítja ismereteinket, s ezek közül sok a bizonyos területeken fellelhető gyümölcsfélékre utal. Somra: Somos patak (Vargyas), Somos bérce (Nagysolymos), Som erdő vagy Somos erdő (Telekfalva), Somoskő (Alsórákos), Somos-tető (a Rika-tetőnél). Körtére: Körtefája vagy Körtvefája (a Medesért alkotó két valamikori település egyikének neve), Körtvélyes (az Almási barlang közelében). Dióra: Diósfalva (Kőrispatak). Meggyre: Medgyeskút (a Bágyi vár közelében). Almára: Homoródalmás (bár Orbán Balázs feltételezése szerint egykori neve nem Almás, hanem Álmos lehetett, s ezt a környező falvak gúnyolódásai miatt változtatták a helyiek, a név kétségtelenül az egykor vadalmában gazdag vidékre utal). Csíkszék Orbán Balázs munkájának második, csíkszéki kötetében találjuk a legkevesebb etnopomológiai adatot. Csík, Kászon és Gyergyó vidékének éghajlata zord, mely nem kedvezett a gyümölcstermesztés hagyományának kialakulásában. Csík talaja sovány és a művelhető föld csekély, úgyhogy csak a vasszorgalom tudott valamit tenyészteni, rozs, búza és zab jól terem, de már a törökbúza (tengeri) nem érik meg, gyümölcsfák, a hideg szelek miatt, csak csenevésznek. Orbán Balázs azt is megemlíti, hogy gyakran nem a fagy, hanem a medréből kilépő Olt teszi tönkre a termést. Csodálkozva írja, hogy mindezek ellenére Csíkszentgyörgyön sok és szép gyümölcs terem. Mint írja, éppen ezért a falut szép harmatú Szentgyörgynek nevezték. Csíksomlyó közelében egy Vízi Marci nevű remetéről ír, aki földjein megpróbálkozott a veres szőlő (ribizli) és egres termesztésével. Mindössze ennyit közöl Orbán Balázs a csíki falvak gyümölcsészetkultúrájáról. Gyergyó és Kászon vidékéről egyetlen etnopomológiai vonatkozású adatot sem találunk; nem így a Gyimesek esetében: Gyimesi szorosban Csík terénél, egy órával alább már törökbúza (kukorica) földek tűnnek fel, sőt mi több, az oldalokon levő fenyvesekkel élénk ellentétben érett cseresznye piroslik. Mivel Csíkszék falvaiban és városaiban a gyümölcstermesztésnek kevésbé volt hagyománya, így a második kötetben nem találunk gyümölcsre utaló helynevet, a Csíkcsicsó közelében található Egresmejék, Egres patak nem az egres elterjedtségére, hanem az égerfára utalnak. Háromszék A harmadik kötetben Orbán Balázs Ozsdola leírásánál említ gyümölcsösöket. A falu határa kopár és terméketlen, de a kertekben kiterjedt gyümölcsösök találhatók, ahol főként cseresznye terem nagy mennyiségben. Gyümölcséréskor aztán büszkék és rátartók is az osdolaiak, s ha valaki kérdi, hogy hová való, büszke hangnyomattal feleli: osdolai, há mét (hát miért) kérdi. Ha pedig cseresnyeszedés után kérdik, alázatos hangon mondja, hogy:»osdolán nyomorkodom«; legalább az osdolaiakkal ingerkedni szerető más falusiak ezt így adják elő. Mert mint minden társaskörnek, úgy minden vidéknek is megvan a maga bűnbakja, melyre minden élcet, tréfás adomát rákennek; ilyenek Udvarhelyszéken az oláhfalviak, a kik úgy kapnak ki a dolgon, hogy tovább adják, a csíkiakra kenik; ilyenek Háromszéken az osdolaiak, a kik célpontjai minden élcnek, s mint szélben eső végfalusiak, még azon fortéllyal sem élhetnek, hogy azt tovább adják, mert rajtok túl csak medvék, szarvasok és az erdők más vadai laknak, s ekként az szépen rajtok szárad. Ozsdolán kívül szintén Orbán Balázs munkájából tudjuk, hogy a 19. században Kézdialbison is sok gyümölcs-, főként szilvafa volt. Háromszéken is több egykori vár közelében még gyümölcsösök nyomait lehetett felfedezni. Elvadultan tenyésző gyümölcs és egres fákról beszél a Kovászna közelében található vármaradványoknál. Bereckben egy római castrum romjainak közepén egy mélyedésből kinövő öreg almafáról számol be, mely üreg a helyi hagyomány szerint a vár kútja lehetett. A háromszéki helynevek közül több is gyümölcsfélék elterjedtségére, illetve gyümölcstermesztésre utal, ilyen például az apácai vár közelében található Gyümölcsönös erdő. Almára utalóak: Kézdialmás, Almás, Almás vára vagy Almásvár (Kézdialmás közelében), Almásmező (Bálványosvár illetve Sepsibükszád közelében), Vadalma pusztása (Szacsva), Almásmezeje (Torja vár közelében egy havasi kaszáló, melyet Bethlen Gábor adományozott a torjai bányászoknak). Nem a somra utal azonban a Páva fölötti Somkő szikla elnevezése, mivel az a Sólyomkő lerövidült változata. 17

16 18 Marosszék Kétségtelenül kiemelkedik a székelyföldi gyümölcstermő vidékek sorából. Természeti viszonyai, éghajlata, talaja egyaránt kedvez az alma-, szilva-, cseresznye-, dió- és körtefélék termesztésének. Nem csoda tehát, ha falvainak lakói felismerve e vidék sajátosságát, különböző gyümölcsfélék intenzív termesztésébe fogtak. Orbán Balázs munkájának marosszéki kötete szolgál a legtöbb etnopomológiai adattal. Mindjárt a szék előismertetésénél a következő sorokat olvashatjuk: Ki ne ismerné a költők által megénekelt s a szék címerébe is felvett marosszéki piros párizst, mely sok helyt, de legkiválóbban Abod, Geges, Rigmány, Havad, Bere és Kibéd vidékén terem, e mellett híres Marosszéknek hólyagos cseresnyéje, főleg a kisgörgényi, folyfalvi, kibédi, valamint körte, szilva, meggy s más gyümölcsöt is nagy mennyiségben termelnek, s leginkább Gyergyóba hol gyümölcs nincsen árusítanak el. Az említett piros páris almát többször is említi Orbán Balázs Geges (ahol az eperfa termesztését is sikerrel kísérték meg ) és Kendő bemutatásánál. A marosszéki települések közül a következőket emeli ki mint gyümölcstermesztésre szakosodott falvakat: Székelycsóka, Szentgerice, Székelytompa, Székelybő, Mája, Márkod. Gyümölcstermesztéssel és értékesítésével foglalkoztak továbbá Kibéden ( nagyszerű gyümölcsösek tűnnek fel, melyek csak a későbbi idők szorgalmának köszönhetik lételöket, a lakosok pedig ennek fő jövedelemforrásukat ), Somosdon ( ezen kiesen fekvő falut a nemesített gyümölcsfáknak egész erdeje övezi, de nem csak a falu környékén, hanem künn határán is szőlővel kevert gyümölcsösek borítják a hegyoldalokat [...] lakóinak főjövedelme a szenvedéllyel és szakértelemmel űzött gyümölcsészet- és borászatból van ), Nyárádselyén ( gyümölcsből mikor ideje van nem kevés pénzt kapnak Selye lakói ). Az udvarhelyszéki Sükőhöz, Atyhához és Siklódhoz hasonlóan (cseresznye-)monokultúrára szakosodott a marosszéki Kisgörgény, illetve Kendő. Nyárádselyében elsősorban a szilva- és diófák voltak elterjedve. Orbán Balázs tollából egy 19. század elején élt falusi értelmiségit ismerhetünk meg, aki irodalmi munkássága mellett a gyümölcsészetnek is nagy barátja volt. A székelyvajai Filep József egy almafa tisztogatása közben leesett és ez esés következtében 69 éves korában [...] kimúlt. A Marosszék területén található mezőségi falvakról így ír Orbán Balázs: Pedig hogy a Mezőségen is lehet erdőt növelni, hogy verőfényes oldalai pompás bort teremnek, hogy völgyei füzesekkel, ákácfákkal ékíthetők, hogy kerteiben gyümölcs és vetemény éppen úgy megterem, mint bárhol, hogy vessző és nádból is lehet csinos lakályos házat építeni, hogy a Mezőség visszariasztó, elijesztő kopárságát is el lehet tüntetni, hogy szorgalom és munkássággal itt is jólétet lehet előidézni: azt fényesen tanúsítja éppen a Mezőségnek székelyek által lakott, Marosszékhez tartozó része, mely egy kies oázt alkot annak bús ridegsége közepette, hol falukat találunk éppen oly csinosakat, oly mosolyogva vonzókat, mint a Székelyföld bármelyik részén, hol a hegyeket erdők koronázzák, az oldalokat szőlők, gyümölcsösök ékítik. Mint írja, e falvakban is a hátsó udvarokban általában gyümölcsöskerteket találunk, Szabéd és Mezőkölpény településeket később külön is kiemeli. A gyümölcsökkel való kereskedésre, a Marosszék mezőségi részein lévő falvak közül Mezőfelét hozza példának, ahonnan a falubeliek a románok lakta helységekbe vitték terményüket. A negyedik kötetben, az előzőekhez hasonlóan több hely- és határnév is előfordul, melyek egyes vidékeken őshonos, vagy termesztett gyümölcsfajtára utalnak. A településnevek közül Somosd somra, Körtvélyfája a körtére utal. Körtére utaló egyéb helynév továbbá Körtvélyháza (Székelykál közelében feküdt, tatárjáráskor elpusztult falu, az ottani szőlőhegyet Körtvélyesnek nevezik), Körtvélyes alja (Nyárádselye), Körtvélyes-tető (a Bekecs-tető közelében). Somra utaló: Somos-tető (Marosvásárhely), dióra: Diósági patak, meggyre: Meggyespad (Mezőmadaras). Az Egrestő és Egres patak nem az egresre, hanem az égerre utal, a személynévre viszszavezethető Meggyesfalva sem a meggyre, hanem talán inkább a nevet viselő meggyvörös anyajegyére, látható helyen levő bevérzésére utalhat. Aranyosszék A kötet bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy a vidék Orbán Balázs korában sem tartozott az intenzív gyümölcstermesztésről elhíresült területek közé: a völgyet bezáró hegyek kopár ridegek, s a tenyészet díszétől teljesen meg vannak fosztva. Mezőségről írja, hogy a falvakban semmiféle fát nem látni, nincsenek kerítések, nincs vetemény és gyümölcs, s a környező dombokról is az erdőket már rég kiirtották. Felvinc bemutatásánál olvashatjuk, hogy a településen csak a szőlősökben találni néhány gyümölcsfát. Megjegyzi azonban Orbán Balázs, hogy néhány éve fellendülni látszik a gyümölcsészet, s a helyiek a forgalmas piactéren jól értékesíthetik a betakarított termést. A fa régebben a határ jelölője is volt. Egy-egy gyümölcsfát ültettek a kertek végébe, a szomszédos telkek határára, az utcákba, így mindenki tudta, meddig tart a saját, és honnan kezdődik a szomszéd földterülete. Felvincen e határjelölő fák hiányáról Orbán Balázs a következőképpen ír: lehetetlenség volt megismerni igen sok helyt, hol végződik az egyik telek, hol kezdődik a másik, és nagyon gyakran a hellyel a legaprólékosabban nem ismeretes, képtelen vala meghatározni, hol volt régen utca. Annak ellenére, hogy nem gyümölcstermő vidék Csíkszékhez hasonlóan az aranyosszéki kötetben is tudomást szerzünk néhány, a 19. században gyümölcstermesztésre szakosodott településről. Ilyen volt Mezőbodon ( ez teszi e falut a fátlan Mezőség közepette oly meglepően széppé és kiessé ), vagy Mészkő ( gyümölcsösök zöld koszorújába fogott falu ). Székelyföldvár közelében völgyben elterülő gyümölcsösről ír, mely Muzsnai Miklós tulajdona volt. Torockószentgyörgy közelében szintén gyümölcsösökről értesülünk. Az egykori település, Körtvélyes lakói ellenség által feldúlatván részben Dombróra, részben pedig Felvincre menekültek. Körtvélyes egykori helyéről a 19. század közepén még cserépdarabok és gyü-

17 mölcsfák árulkodtak a szerző szerint. Körtvélyes neve a körtefélék jelenlétére utal. Meggyre utalhat egy másik elpusztult település, az említett Dombró közelében: Medgyesteluk vagy Medgyestelek határában egy völgyet Medgyesnek, forrását Medgyeskútnak hívták. Orbán Balázs által említett meggyre utaló helynév továbbá: Medgyes utca Harasztoson, somra utaló: Somostelke és Somkerék. Barcaság A hatodik és egyben utolsó, Barcaságot bemutató kötetében Orbán Balázs külön fejezetet szentel e terület termelési viszonyainak. Mint írja, Barcaság falvaiban a talaj termékeny, s az éghajlat is kedvez a gyümölcstermesztésnek. A hétfalusi (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu, illetve Pürkerec, Tatrang és Zajzon) magyarok kapcsán írja, hogy a lakóknak nemcsak a tűzifa, hanem a gyümölcs értékesítéséből is származott jövedelmük. A községi és magánkertek mindenütt tele voltak nemesített gyümölcsfákkal, s Hétfalu a távolból mint zöld oáz tűnik fel. A terményt főként Brassó piacterén adták el. Csaknem minden faluban faiskolák is működtek, gondozásukat a helyi papok és tanítók vállalták (Bácsfaluban például Borcsa Mihály lelkész). Faiskola működött továbbá a Hétfalutól nem messze lévő Krizbán is, melynek gondozója a rector, Szemeriai Károly volt. Róla néhány fejezettel arrébb olvashatunk: 1849 végén mint üldözött honvédtiszt jött e félreeső faluba menhelyet keresni, s a tanítói, később jegyzői s sok ideig paphelyettesi állást is elfoglalván, e népnek valódi vezetője, atyja, patriarchája volt; megtanította a gyümölcstermesztésre, a mi most a népnek főjövedelmi forrása, s így a műveltséggel jólétet is terjesztett e nép között. A faiskolákban Orbán Balázstól tudjuk, hogy a 19. század második felében több ezer oltvány (gyümölcsfacsemete) volt. A hétfalusi faiskolákban fellelhető gyümölcsfajtákat fel is sorolja. Az almák közül fehér, kék, tányér, hagyma, puhakerek, árpára érő, pereszlen, oltvári, zergő, a körték közül fojtó, fekete, bartalis, őszi és nyári bergamot, méz, muskotály vereskörte, a szilvák közül édes, szárazmagú, kabola fajtákat említi. A hatodik kötetből azt is megtudjuk, hogy itt a temetések alkalmával az elhunyt hozzátartozói pénzt adományoztak az egyház számára, melyet a templom karbantartására, a temető szépítésére és gyümölcsfákkal való beültetésére fordítottak. A hétfalusiak udvarán az udvarhelyszéki kötetben leírtakhoz hasonlóan gyümölcsfákról, a csűr mögött pedig veteményes- és gyümölcsöskertekről ír, továbbá, hogy a vendéget borral, pálinkával, sajttal ( kaskavál ) és ízletes gyümölccsel kínálták. A 19. századi brassói gyümölcstermesztésről is viszonylag átfogó képet rajzol. Mint írja, a 17. században katonák pusztították el a Fellegvár hegyoldalát borító kiterjedt gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket, a Bolonya városrészben azonban számos gyümölcsöskert fennmaradt a 19. századig. E hegyoldalakon volt található a szász gimnázium iskolakertje is, amelynek terméséből a tanulók és tanárok egyaránt részesültek. A különböző iskolaünnepek leírásából is kitűnik, hogy a gyümölcsfélék számos esetben fontos szerephez jutottak. A gazdagabb családoknak kiterjedt méheskertjeik voltak, melyekben rengeteg gyümölcsös, szántóföld és több nyaraló jellegű épület volt. Hasonló nyaraló kertekről ír a Bolgárszeg nevű városrészben is. Brassó leírásánál találkozunk a gesztenyével, fáját díszfaként ültették. Brassóban Orbán Balázs több gesztenyefa-soros sétányt is leírt. A belváros falain kívül szintén gesztenyefák voltak ültetve. Ezek azonban itt a vadgesztenyére utalnak. Hétfalu és Brassó mellett a törcsvári kastély közelében található gyümölcsöskertekről is tudomást szerzünk. E kerteket a jobbágyok napszámos munkával tartották rendben, kaszálták az uradalmi réteket, gondozták a fákat, tisztán tartották a forrásokat és patakokat, a malmok árkait. A hatodik kötetben nem találunk helynevet, mely valamely gyümölcsfajtára utalna, hacsak a Bodza patakát nem tekintjük annak. Az Egres patak, Egreseleje (az Egres forrásvidéke), Egresalj forrása (Hosszúfalu) nem az egresre, hanem az égerre utal. Összegzés Az Ethnographia hasábjain Némethy Endre boldogan számolt be a Királyi Magyar Természettudományi Társulat új kiadványáról, Rapaics Rajmund A magyar gyümölcs című kötetéről, melyet a népi gyümölcsészetkutatás alapköveként említ, lévén a népi gyümölcsészet a néprajzi szakirodalomnak eddig egyik legelhanyagoltabb, legmostohábban kezelt vagy nyugodtan mondhatnánk teljesen érintetlen területe (LVI[1945] l.). Bár valóban az 1940-es évekig egyetlen jelentős etnopomológiai tanulmány vagy kötet sem látott napvilágot, mégis ha a fentiekben leírtakat még egyszer áttekintjük, elmondhatjuk, hogy Orbán Balázs szintézisére bátran tekinthetünk úgy mint a népi gyümölcsészet kutatásának alapjára. Megelőzve korát, nemcsak a különböző székelyföldi településeken talált egykori és még létező gyümölcsösökről, nemcsak a termesztett gyümölcsfélékről tett említést, hanem az iskolakertek működéséről, az egyházi tulajdonban lévő kertekről, egy-egy tanító vagy lelkész pomológusi munkásságáról, a gyümölcs értékesítéséről, a gyümölcsfák határjelző szerepéről és azoknak még számtalan vonatkozásáról. Írt továbbá egykori településekről és várakról, melyeknek sok esetben egyedüli tanúi az elöregedett gyümölcsfák voltak; a különböző határ- és helynevek említésével pedig nemcsak a nyelvészet és településtörténet, hanem az etnopomológia tudományát is adatokkal gazdagította. A hatkötetes munkájában található etnopomológiai vonatkozású adatok áttekintése, rendszerezése és bemutatása legyen példája annak, hogy a különböző iskola-, egyház-, művelődés-, illetve településtörténeti munkák is jól hasznosíthatók forrásként a népi gyümölcsészet kutatásában. NAGY ZSOLT 19

18 Enciklopédia ADATOK KÓS KÁROLY SZTAMBULI TANULMÁNYÚTJÁHOZ 20 Kós Károly szerteágazó munkásságának feltérképezése a kortársaktól máig több nemzedék kutatói számára biztosította lappangó adatok felfedezésének örömét, esztéták számára új megközelítések kimunkálásának elégtételét, termékeny és meddő viták lehetőségét. És alighanem így lesz ez még jó darabig. Áll ez különösképpen hosszúra nyúlt életének rövid konstantinápolyi ösztöndíjas szakaszára, első élménybeszámolójára, valamint sztambuli működésének egyedülálló termékére, a város történetét és építészetét vallató-bemutató tanulmányára. 1 Utóbbi műve állította, joggal, a szépírónak szentelt monográfia szerzője mind a mai napig Kós legismeretlenebb munkája. 2 A kijelentés a 20. századi Erdély legnagyobb magyarjának utolsó éveiben látott nyomdafestéket, és bár azóta törlesztettünk valamicskét adósságunkból, 3 az ítélet lényegében a harmadik évezred elején sem veszítette érvényét. Ennyit az alábbi közlemény indoklásául, amelynek nem szándéka az eddigi tudós elemzések ismétlése, nem kísérletezik az alkotás új szempontú értékelésével, csupán a megszületésével, kihordásával kapcsolatos egy-két lappangó adatot, valamint előrebocsátott legelső értékeléseit adja közhírré. Némelyikük talán elősegíti bizonyos megközelítések, hangsúlyok árnyaltabb megfogalmazását. A bujkáló adatok forrása a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetnek (KMTI) a Magyar Országos Levéltárban (MOL) elhelyezett, csak részben rendezett, (tudtunkkal) feldolgozatlan levéltára. 4 A háború alatt szervezett, József Ferenc főherceg védnöksége alatt álló intézet 1917 januárjában kezdte meg működését. Igazgatójául Hekler Antal egyetemi tanárt, a Szépművészeti Múzeum őrét nevezték ki. 5 Kós az január elsejei indulástól tagja volt az intézetnek. Az adat a népfölkelési tényleges szolgálat alól felmentett intézeti tagok (Oroszlán Zoltán és Kósch Károly) névjegyzékében olvasható. Fölmentését a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium / számú rendelete hagyta jóvá. 6 Tekintettel intézeti alkalmazására, 1917-ben a rendelkezést meghosszabbították: a népfölkelési tényleges szolgálat alól bizonytalan időre fölmentett Kósch Károly kolozsvári illetőségű építész fölmentését újabb alkalmazására is, a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet ösztöndíjas tagjára kiterjesztettem hangzik a Honvédelmi Minisztériumnak a vallás- és közoktatásügyi tárcához intézett átirata (1917. március 3.). A rendelet Kósch Károlyról intézkedik, de az aláírás Kós Károlyé. 7 A határozatot a következő megjegyzéssel vezették be az említett névjegyzékbe: feltétlenül nélkülözhetetlen ill. pótolhatatlan, további felmentés: bizonytalan időre. A felmentés (minden bizonnyal Heklertől származó) indoklása: Legkiválóbb építőművészeink egyike, kit értékes művészeti írói működésének iránya az Iszlám művészetének a tud[ományos] intézet keretében való tanulmányozására különösen hivatottá tesz. Mint ösztöndíjas tag, tevékeny részt vesz az intézet munkásságában, mely közreműködése nélkül csonka maradna, s mely ezt létesítése legfőbb céljainak veszélyeztetése nélkül nem nélkülözheti. A Honvédelmi Minisztérium illetékes bizottságának határozatára hivatkozással hangsúlyosan pontosítja a jegyzék szűkszavú fogalmazását: A felmentés bizonytalan időre érvényben marad. 8 Hekler Antal intézeti igazgatónak az első félévi működésről beszámoló jelentése 9 sorra veszi a kisázsiai romvárosokban tervezett ásatásokat, taglalja a tagság kutatómunkájának irányát. Oroszlán Zoltán az antik emlékekkel, Ralbovszky Péter epigráfiával, Lutter Ferenc a keresztény és bizánci régészeti emlékekkel foglalkozik, hangzik a jelentés, majd így folytatódik: Kósch Károly első feladatának azt tekintette, hogy az európai műtörténeti irodalomban teljesen föl nem dolgozott oszmán-török művészet történetével és lényegével megismerkedjék. Az irodalmi tájékozódást nyomon követte a helyszínen való szemléleti tanulmányozás, amit három csoportba osztva végzett. Az első csoportot a byzánci és török templomok alkották, a második csoportba a temetők és türbék kerülnek, a harmadik csoport pedig Konstantinápoly, illetőleg Sztambul világi építkezéseit foglalja magában. A fősúlyt itt Kósch az utca, illetőleg a városépítés és rendezés kérdésére kívánja helyezni, mely kérdés történeti fejlődéséről, múltjáról és jövőjéről intézeti kiadványaink számára egy nagyobb, új és eredeti fényképfölvételekkel kísért tanulmányt készít elő. E tanulmányához hozzá fogja fűzni valamely leégett sztambuli városrész újjáépítési vázlatát is. Kósch Károlyt, az építészt mint a nemzeti formák nagy megértőjét és lelkes rajongóját ismerjük, biztosak lehetünk tehát benne, hogy az ő városépítő terveiben a sajátos helyi és nemzeti hagyományok formakincsének minden szépsége tovább fog élni s Konstantinápoly nem lesz lassanként kínosan szabályos, hatalmas háztömbökből álló európai szabású város, aminőnek a háború előtt ott működött francia építészek városrendezési tervei szánták! Kósch munkája, ha megjelenik, acélkapocs lesz, mely intézetünket Kons-

19 tantinápolyhoz és a törökség nemzeti érdekeihez fűzi. Éppen ezért magyar és német nyelvű kiadása mellett török nyelvű kiadását is tervbe vettem. 10 Az igazgató kitartott utóbbi elképzelése mellett, és leveleiben erre ismételten emlékeztetett. Hekler kérésére a KMTI igazgatótanácsának ügyvezető alelnöke, gróf Klebelsberg Kunó, a helyszínen gyűjtött anyag kiegészítését célzó néhány heti magyarországi tanulmányutat engedélyezett Kósnak, aki augusztus 10-én indult Budapestre. 11 Megnyugodva ment haza, mert elutazása előtt értesítették, hogy az igazgatótanács, helyt adva az igazgató pártoló javaslatának, jóváhagyta ösztöndíjának az 1917/18. évre való meghosszabbítását. 12 A KMTI évi második és első félévi tevékenységéről beszámoló igazgatói jelentésben 13 Kós további működésének magvas értékelése olvasható, amelyet néhány szétszórt irat apró adatokkal támaszt alá. A működése elején álló intézet második féléve a gyász jegyében indult: meghalt az epigráfus Ralbovszky Péter. Ravatalánál Kós Károly építész mondott elhunyt, derék tagtársunknak utolsó Isten hozzádot értesülünk az igazgatói jelentés vonatkozó passzusából. 14 Novemberben az igazgató az intézeti közlemények első két füzete német kiadásával kedveskedett a főhercegnek, jelezve, hogy a párhuzamos magyar kiadás sajtó alatt van. Egyben bejelentette: A harmadik Kós Károly dolgozata Sztambulról, mely a török városépítő művészet múltjával és jövőjével foglalkozik. 15 Az intézeti tagok kutatási területüket érintő a nemzetközi hallgatóságra való tekintettel német és francia nyelvű előadásai sorában Kós december 8-án Sztambul, építészettörténeti vázlat címen tartott értekezést. 16 Hekler egyik év végi folyamodványa Kós tanulmányútjával a legszorosabb kapcsolatban álló mozzanatról tudósít. Miután a közeljövőben kilátás van rá, hogy Kós Károly építész, int[ézeti] tag megkapja az engedélyt a régi szerail építészeti fölvételeire és művészettörténeti tanulmányozására, az intézeti igazgató a vallás- és közoktatásügyi minisztertől kérte a költségek fedezetét áprilisában az igazgató elküldte a főhercegnek az intézet első két füzetét (hihetőleg a magyar nyelvű kiadásokról van szó). Közölte, hogy nyomdában a harmadik, és jelezte a folytatást. Egyidejűleg a következő, terjedelmesebb köteteket is előkészítjük, melyek közül az egyiket Kós Károly írta a sztambuli városépítés történetéről, a másikat Lutter Ferenc a Zeirek Kilissé djamiról (Pantokrator). Nagyon kívánatosnak tartom, hogy Kós dolgozata török nyelven is megjelenhessék, hiszen éppen a törökök körében kell a legnagyobb érdeklődést felkeltenie, mert az utolsó fejezetben történeti alapon megjelöli az utat, amelyen haladni kell, ha a modern város követelményeinek a nemzeti építőművészet formakincsét nem akarják könnyelműen áldozatul odadobni. 18 Az igazgató ekkoriban készült évi jelentése is közli, hogy rövidesen megjelenik Kós terjedelmes kötete Sztambulról, egyben megismétli egy évvel korábban bejelentett szándékát: Nagy súlyt helyezek rá, hogy Kós Károly dolgozata a mutatkozó nagy érdeklődésre és ehelyi jelentőségre való tekintettel török nyelven is megjelenjék. 19 A jelentés megállapítja, hogy az intézeti tagok szorgalma és munkássága a lefolyt két félévben is erőssége volt intézetünknek, majd így folytatja: Kós Károly a sztambuli városépítésen kívül az iszlám-török építészet történetét tanulmányozta, melynek irodalmában is nagy jártasságra tett szert. Konstantinápoly emlékein kívül figyelme kiterjedt a távolabbi Keletre is, azokra a vidékekre, ahol az oszmán-török kultúra bölcsője nyugszik. Az utóbbi hetekben megkezdte ezenfelül az anyaggyűjtés munkáját egy terjedelmesebb, a műtörténeti irodalomban eddig hiányzó Sinan-biographiához. 20 A KMTI és főhercegi védnöke közti kapcsolat óhajtott szorosabbá, gyümölcsözőbbé tételében Kósra nem kis szerep várt: felvetődött a görgényi vadászkastély megépítésére szóló megbízatás eshetősége. E tervekkel kapcsolatos az intézeti igazgató 34/1918. szám alatt iktatott alábbi levele. 21 Bartóky József földművelésügyi államtitkár úr mellékelve csatolt levele szerint Kós Károly építész, intézeti tagunknak kilátása van rá, hogy megbízást kap József főherceg Ő Fensége görgényi vadászkastélyának megépítésére. Miután ez a megbízás amellett, hogy Kós Károly kivételes tehetsége érvényesülése számára új teret nyit, magasabb érdekeket is szolgál, s miután sürgős lebonyolítása és a szükséges előmunkálatok körülbelül két hónapot vesznek igénybe, tisztelettel kérem Excellenciádat, hogy Kós Károlynak a mondott célra május hó 1-től kezdődőleg két havi szabadságot engedélyezni méltóztassék. Egy hét múlva megszületett a címzett gróf Klebelsberg Kunó aláírásával hitelesített kedvező határozat: engedélyezik, hogy Kós Károly intézeti működését átmenetileg megszakítsa. 22 Alighanem a várható megbízatással kapcsolatos az a felterjesztés, amely utazási engedélyt kér Kós részére, aki f. évi május első napjaiban hivatalosan, állami érdekből utazik Budapestre. 23 Az intézet adminisztrációja Kós tanulmányútjától teljesen független ügyekben is kamatoztatta ösztöndíjasa szakértelmét. Az 1918 őszére beütemezett költözködés, az új székház kiválasztása ügyében véleménye mérvadó volt. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom és Koós [!] Károly építész mellékelt szakvéleményével is igazolom, hogy az újonnan bérelt házban intézetünk méltó és teljesen megfelelő hajlékot kap biztosította választása helyessége felől Hekler az igazgatótanácsot derekán fennállt annak a veszélye, hogy Kós elhagyja az intézetet, Konstantinápolyt. A főhercegnek címzett tájékoztatójában, a személyzeti gondokról szólva, Hekler megemlíti: Kós Károly elvesztésével is számolnunk kell, amennyiben kilátás van rá, hogy a nyáron kinevezik az Iparművészeti Iskolához segédtanárrá. 25 A kitűnő munkatárs elvesztése miatt aggódó 21

20 Jegyzetek 1Kós Károly: Sztambuli impressziók. Magyar Iparmű- Illusztrációk a Jóbarátból intézeti igazgató levele a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet iratai között az utolsó, amely Kós Károllyal kapcsolatos. Hekler Antal félelme beigazolódott. A balkáni fronton bekövetkezett fordulat lehetetlenné tette az ösztöndíjas építész visszatérését Törökországba, az intézetbe. De nemsokára Budapestet is elhagyta. Karácsony szombatját családi körben ünnepelte, Sztánán.26 A közeli Kolozsvár magyar lakossága számára 1918 karácsonyát nem a Megváltó eljövetele, hanem a megszálló román csapatok bevonulása tette emlékezetessé. A vadászkastély terve ugyan szertefoszlott, de a budapesti tanári meghívás nem vesztette érvényét. Csakhogy a Kós Károlyok számára Maradék-Magyarország csupán megélhetési lehetőséget nyújthatott volna. Márpedig Kós Károly Erdélyországban már rábukkant választott élethivatásának tiszta forrására. Maradt hát. Dolgozni. Érettünk. 22 Az iratokat közli Vincze Zoltán vészet sz ; uő: Sztambul. Várostörténet és architektúra. A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Közleményei 4 6. füzet. Budapest Konstantinápoly Varró János: Kós Károly, a szépíró. Kolozsvár Tordai Zádor: Örömmel írtam (Kós Károlynak). Kortárs XV(1971)10. sz ; Nagy György: Kós Károly Sztambulban. Korunk sz MOL K 828, 1. doboz, 1 2. tétel. (Egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak a levéltár nevét és a tételszámot jelezzük.) Az iratok jórészt fogalmazványok vagy másodpéldányok, néhányuknál nincs keltezés vagy iktatószám, a levéltári jelzetek nem egyértelműek, ezért (könnyebb azonosításuk érdekében) a jegyzetekben ceruzával írt ideiglenes lapszámukat is megadjuk. 5MOL 2. tétel No lap.; 2. tétel No lap. 6MOL 2. tétel No MOL 2. tétel No lap. A névjegyzék intézeti iktatószáma: MOL 2. tétel No lap. 8MOL 2. tétel No lap. 9Hekler Antal jelentése. Budapest június 1., gépelt kézirat, hiányos ékezetekkel. MOL 1. tétel lap. 10MOL 1. tétel 31. lap. Részben már közölte, a Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumhoz felterjesztett első példány nyomán, Varró: i. m Hekler az Alelnök Úrnak szeptember 20., fogalmazvány. MOL 2. tétel No lap. 12Az igazgatótanács Heklernek augusztus 1., eredeti gépelt levél. MOL 2. tétel No lap. 13Hekler igazgató József Ferenc főhercegnek és az igazgatótanácsnak, keltezés (1918. május-június?) és ékezetek nélküli gépelt másodpéldány. MOL 2. tétel No lap. 14Uo. 77. lap. 15Hekler levele József főhercegnek november 12., fogalmazvány. MOL 1. tétel 57. lap. 16MOL 2. tétel No lap. 17Hekler gróf Apponyi Albertnek december 27., fogalmazvány. MOL 2. tétel No lap. 18Hekler a Császári és Királyi Felséghez. Konstantinápoly, április 11., gépelt másodpéldány. MOL 2. tétel No lap. 19MOL 2. tétel No lap. 20Uo. 81. lap. Szinán pasa ( ) I. Szulejmán szultán építkezéseinek vezetője, a szeldzsuk, a római és a bizánci hagyományok ötvözője, az oszmán-török építészet legnevesebb mestere. 21Hekler Antal Nagyméltóságú Gróf Alelnök Úrhoz. Konstantinápoly, április 10. MOL 2. tétel No lap. 22Az igazgatótanács Hekler Antalnak. Budapest, április 17. Uo. 90. lap. 23Hekler levele, április 11. Uo. 76. lap. 24Hekler az igazgatótanács alelnökének május 18. MOL 2. tétel No lap. 25Hekler a főhercegnek. 165/918. sz. intézeti irat. MOL 2. tétel No lap. 26Varró: i. m. 68.

Nyitott szemmel Szigethalmon

Nyitott szemmel Szigethalmon Nyitott szemmel Szigethalmon -pályázati felhívás- 2013. novemberében fotópályázatot hirdettünk Szigethalom télen címmel. Ezt tekinthetjük pályázati sorozatunk első állomásának, melynek mottója: Nyitott

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE

C1J N Y. lit p---- Dr. Kovács Ferenc. rr ~\ ~ REGYHÁZA. NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: KULT-50-1 /2015. Ügyintéző : Doka Diána ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez Képzőművészeti Ösztöndíjak meghirdetésére lit p---- Dr. Kovács Ferenc polgármester alpolgármester /" 2 ---:>~~_"L.~ ----~.>--

Részletesebben

FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.

FAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. FAZAKAS TIBOR JÓZSEF ATTILA (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Fazakas Tibor életpályája, munkája meggyőzően tükrözi e gondolatot. Érdemes ezen életművet méltatni,

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése Pető Csilla Parlamenti képviselő Nagyvárad 2009 decembere A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A). Parlamenti tevékenység B). Területi

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2014. november 14. Születésnapi rendezvény Fazekas Lajos fazekas népi iparművész,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8.

Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8. Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8. A programok a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban zajlottak, ahol nagy örömünkre

Részletesebben

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18.

1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. 1 FESTUM VARADINUM XII. RENDEZVÉNYSOROZAT NAGYVÁRAD, 2003. MÁJUS 11. MÁJUS 18. Május 11. 10.00 órától: Református ünnepi istentiszteletek Helyszínek: Nagyvárad református templomai (a rogériuszi templomban

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet)

Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II. emelet) Jegyzőkönyv a DOSz Nyelvtudományi Osztályának alakuló üléséről Ülés időpontja: 2013. 10. 21. 15:00 Ülés helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK A/221-es terme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A., II.

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére 10220-1/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. november 25-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2010. évi rendezvénytervének elfogadása

Részletesebben

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé.

Tárgy: Melléklet: Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé. I.sz.: 2-85/2006. Ea.: Kardos Anita Tárgy: Melléklet: E L Ő T E R J E S Z T É S XVI. Makói Művésztelep 2006. évi meghívandói Résztvevők javasolt névsora Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a

Részletesebben

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 1. nap (2015. 04. 08.) 34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 2015. április 8-án megkezdődött a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 14. szekciójának háromnapos ülése. Az esemény főszereplői

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

2011.08.18. Fotográfia szak

2011.08.18. Fotográfia szak Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 2011.08.18. Fotográfia szak Kérjük, a levelet figyelmesen olvassa el, mivel az alábbi feltételek maradéktalan teljesítése esetén vehet részt felvételi eljárásunkban!

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 3596 Szakáld, Aradi út. 4. Jegyzőkönyv Készült: Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. augusztus 06. napján megtartott ülésén. Jelen vannak:

Részletesebben

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba

Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Betekintő néhány jelentősebb erdélyi magyar könyvtárba Készítette: Kónya Franciska BBTE (Kolozsvár), BTK, A Magyar Irodalomtudományi Tanszék 2. éves doktorandusza. Firenze, 2011.05.12. @ Kónya Franciska

Részletesebben

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Ha ebbe az épületbe lépsz, immár százéves szándék megvalósulásának mozaikjait láthatod a falaink között, és örömmel látunk mindenkit itt, akik e bennünk élő szépnek

Részletesebben

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége:

Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: Zemplén Térségi katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség 2010. évben végzett tevékenysége: 2010. január 14. a Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesülettel, az Eötvös József Klubbal közösen megemlékezést

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 1 Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Püspökladány Város Önkormányzatának. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága

Püspökladány Város Önkormányzatának. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága Püspökladány Város Önkormányzatának Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága 2011. június 14-i soron kívüli ülésének Jegyzőkönyve 40/2011. (VI. 14.) számú Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság határozata A folyószámla-hitel

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. május/2

Pályázati figyelő 2010. május/2 Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 Támogatási keret Támogatás összege Oktatási és Kulturális Minisztérium esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztésre

Részletesebben

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola

Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola Ha ebbe az épületbe lépsz, immár százéves szándék megvalósulásának mozaikjait láthatod a falaink között, és örömmel látunk mindenkit itt, akik e bennünk élő szépnek

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről 14 / 2007. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A rendkívüli képviselő-testületi ülés helyszíne:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. a Szépítő Egyesület, Szombathely választmányi üléséről. 2010. szeptember 15 én 17.00 órakor

Jegyzőkönyv. a Szépítő Egyesület, Szombathely választmányi üléséről. 2010. szeptember 15 én 17.00 órakor Jegyzőkönyv a Szépítő Egyesület, Szombathely választmányi üléséről 2010. szeptember 15 én 17.00 órakor a Kisfaludy Sándor u.1.sz. II. emeleti helyiségében Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint

Részletesebben

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17.

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. V. Mária Út Konferencia Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. 2015. október 16., péntek Helyszín: Csíksomlyó, Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ - Hotel Salvator** 17.00

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában

A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában A Magyar Kézműves Remek cím szerepe a helyi termékek piacra juttatásában Magyar Vidékakadémia második sorozata Konferencia a helyi termékekről Mórahalom, 2011. február 24. A Magyar Kézműves Remek cím szerepe

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Kőbánya az én városom címmel.

Kőbánya az én városom címmel. Kőbánya az én városom P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ és a Szülőföld Könyvkiadó (továbbiakban: Kiíró)

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Műemlékvédelem Erdélyben V.

Műemlékvédelem Erdélyben V. Műemlékvédelem Erdélyben V. Szervezők: Arcus Egyesület, Marosvásárhely Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, Kolozsvár Helyszín: Teleki Oktatási Központ, Szováta Március 23, péntek 9 00 Megnyitó 9 20

Részletesebben

MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013

MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 Tisztelt Hölgyem, Uram! MEDIÁCIÓ Magyarország 2013 A BKIK Mediációs- és Jogi Koordinációs Osztálya a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjával együttműködve

Részletesebben

ÉLETREVALÓ fiataloknak

ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak ÉLETREVALÓ fiataloknak Budapest, 2008 A könyv a Microsoft Magyarország felkérésére és finanszírozásával jött létre. Köszönjük Somogyi Edit tanárnô és Szabó Vince munkáját a Jedlik

Részletesebben

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu

Reformáció Emlékbizottság az előkészület. Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Reformáció Emlékbizottság az előkészület Dr. Birkás Antal E-mail: antal.birkas@emmi.gov.hu www.reformacio2017.hu Megemlékezés vagy ünneplés? Az Emlékbizottság létrejötte; tagjai; működése, szervezeti felépítése.

Részletesebben

Támogatás kedvezményezettjének neve Támogatás célja Támogatás összege (Ft) támogatása

Támogatás kedvezményezettjének neve Támogatás célja Támogatás összege (Ft) támogatása A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 5.

Részletesebben

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot.

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot. Radnóti-nap 2014 Mit is jelenthet húsz, vagy ötven év? múlt és jövendő századok sora? A költő oly idős, amennyi a világ, ( Radnóti Miklós: Köszöntő) A Városközponti Tulipános Általános Iskola Radnóti Miklós

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2012. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. május 2-i rendkívüli testületi ülésének jegyzőkönyvéből

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Napcsoda Hatvanban 2015

Napcsoda Hatvanban 2015 Beszámoló a Civil Alap öntevékeny, önszerveződő közösségeket támogató keret pályázatához Napcsoda Hatvanban 2015 A Tilma a Gyermekművészetért Alapítvány által szervezett Ezerszínű Világ című 10. Jubileumi

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás).

COMENIUS pályázattal Romániában. A projekt témája: Education A Journey in Time (magyarul: Oktatás Egy időutazás). COMENIUS pályázattal Romániában Közel kétéves előkészítés után a Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola az Európai Unió Oktatási Bizottsága által támogatott, Egész életen át tartó tanulás COMENIUS

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének jegyzőkönyvéből Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottsága K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének

Részletesebben

VERSENYSZABÁLYZAT. PAPÍRMÁNIA avagy SZERETEM AZ ERDŐT! Helyi és országos rajzverseny 10-14 év közötti gyermekek részére a 2015/16 tanévben!

VERSENYSZABÁLYZAT. PAPÍRMÁNIA avagy SZERETEM AZ ERDŐT! Helyi és országos rajzverseny 10-14 év közötti gyermekek részére a 2015/16 tanévben! VERSENYSZABÁLYZAT PAPÍRMÁNIA avagy SZERETEM AZ ERDŐT! Helyi és országos rajzverseny 10-14 év közötti gyermekek részére a 2015/16 tanévben! Papír- és Nyomdaipari Szövetség - elsősorban tagvállalatai bevonásával

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola

Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Az adományozható iskolai díjak kritériumrendszere Tartalom 1. A Budaörsi 1. Számú Általános Iskola Für unsere Schule, für das Ungarndeutschtum ( Iskolánkért a magyarországi

Részletesebben

Meghívó. Idıpont: 2009. április 18. Helyszín: Fekete István Általános Iskola és Óvoda. Cím: 9023 Gyır, Kodály Z. u. 31.

Meghívó. Idıpont: 2009. április 18. Helyszín: Fekete István Általános Iskola és Óvoda. Cím: 9023 Gyır, Kodály Z. u. 31. Meghívó Idıpont: 2009. április 18. Helyszín: Fekete István Általános Iskola és Óvoda Cím: 9023 Gyır, Kodály Z. u. 31. Telefon: 96/516 050 Fax: 96/516 054 FEKETE ISTVÁN ÍRÓ EMLÉKÉRE Minden reggel fényesebb

Részletesebben

H.D.Napfény Kft. marketingterve

H.D.Napfény Kft. marketingterve H.D.Napfény Kft. marketingterve Egy 10 milliós ország és egy 15 milliós nemzet. Budapest - Magyarország fővárosa. 2014-at írunk. Az ország gazdasága folyamatosan változik. Magyarország teljes mértékben

Részletesebben

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata

Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának Szervezeti és működési szabályzata Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a Kolping Katolikus Szakiskola Tanulói, tanulóközösségei

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Tisztelt Kuratórium! Tárgy: A 7. Con Spirito Egyházzenei Fesztivál megrendezésére szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3707/12072 A Filharmónia

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Az Idősügyi Tanács üléséről Hort Község Önkormányzat Tanácskozó termében 2015. január 29-én.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Az Idősügyi Tanács üléséről Hort Község Önkormányzat Tanácskozó termében 2015. január 29-én. JEGYZŐKÖNYV Készült: Az Idősügyi Tanács üléséről Hort Község Önkormányzat Tanácskozó termében 2015. január 29-én. Jelen vannak: Horváth Sándor Kormos Gábor Sánta Mátyás Rózsavölgyi Jánosné Brunner Istvánné

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

Tiszteletbeli elnökségi tag cím odaítélése, jutalmazás, kitüntetés. HTE közgyűlés 2014. 2014. május 14. Dr. Huszty Gábor elnök

Tiszteletbeli elnökségi tag cím odaítélése, jutalmazás, kitüntetés. HTE közgyűlés 2014. 2014. május 14. Dr. Huszty Gábor elnök Tiszteletbeli elnökségi tag cím odaítélése, jutalmazás, kitüntetés Dr. Huszty Gábor elnök HTE közgyűlés 2014 2014. május 14. Tiszteletbeli elnökségi tag jóváhagyása Az Egyesület tagjait és Jszteletbeli

Részletesebben

A Keresztényekért Alapítvány 2010. évi aktivitásai

A Keresztényekért Alapítvány 2010. évi aktivitásai A Keresztényekért Alapítvány 2010. évi aktivitásai 1. 2010. év január 6-án, az Európai Bizottság Szociális, Foglalkoztatási és Antidiszkriminációs Bizottságának megkeresésére kérdőívet töltött ki és küldött

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 1/2013/JT. 2/2013. sz. határozat J E G Y Z Ő K Ö N Y V Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. január 09-i nyílt üléséről

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja

Rendezvények 2011-ben Mezőszilas községben. Rendezvény tervezett programja ek 2011-ben Mezőszilas községben időpontja címe/elnevezése tervezett programja helyszíne szervezője/felelőse 2011. február 25. 9 órától 12 óráig Óvoda nyitogató A leendő ovisok fogadása az óvodában, ismerkedés

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Hargita Megye Tanácsának egyháztámogatási programjai

Hargita Megye Tanácsának egyháztámogatási programjai Hargita Megye Tanácsának egyháztámogatási programjai Egyháztámogatási program Hargita Megye Tanácsa 2001-től évente támogatja a Hargita megyében működő egyházakat. A támogatás templomépítésre, -javításra,

Részletesebben

Workshop - Jó gyakorlat börze. Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona

Workshop - Jó gyakorlat börze. Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona Workshop - Jó gyakorlat börze Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona Orando et laborando Imádkozva és dolgozva A szolgálati tevékenység iskolai szervezésének folyamata diákok tájékoztatása

Részletesebben