B/4 A VISSZAÉLÉSEKKEL SZEMBENI JOGI VÉDELEM ESZKÖZEI AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKKEL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN

Átírás

1 Történeti vázlat A tömegtermelés megjelenésével, az áruk és szolgáltatások standardizációjával a XIX. század folyamán egész Európában megjelentek a több ügyletre előre elkészített szerződésminták. Tömeges értékesítés esetén ugyanis a klasszikus szerződéskötési modell nem működőképes, ilyenkor nincs lehetőség arra, hogy az eladó minden vevővel egyenként megállapodjon a szerződés valamennyi feltételében. Ez a változás az állam szerepét is megváltoztatta: kezdetben a bíróságok vizsgálták, hogy ilyen esetekben létrejött-e a szerződés, és a létrejött szerződések érvényesek-e, majd a jogalkotók a XX. század második felétől a legtöbb európai államban törvényekkel kívánták szabályozni az általános szerződési feltételek alkalmazását évi CXLIX. törvény indokolása 1.1. A hagyományos felfogás szerint a szerződés lényegét az európai kontinensen a felek egybehangzó akaratnyilatkozatában látják; [...] Az európai országok szerződési jogának jelentős része a XVIII. század végén és a XIX. század folyamán, a liberálkapitalizmus idején alakult ki. E rendszerben a szerződések jogának alapelve a szerződési szabadság és a felek egyenlősége volt. A szerződési szabadság az egymással szabadon versengő árutulajdonosok közötti árucsere jogi visszatükröződéseként jelent meg. Abból a feltevésből kiindulva, hogy a magánautonómia körében eljáró felek akaratát kifejező és érdekegyensúlyát megteremtő alku szükségképpen igazságos és gazdaságilag ésszerű eredménnyel jár, az állam nem avatkozott be a szerződés igazságosságának vagy tökéletességének biztosítása érdekében. [...] A tradicionális megközelítés másik pillére a felek egyenlőségének, vagyis annak feltételezése, hogy az egymással szerződő piaci szereplők megközelítőleg azonos gazdasági súlyúak és a piacon hasonló feltételek között, illetve hasonló eszközökkel működnek. [...] 1.2. A sorozatban való tömegtermelés, a fogyasztók sokaságának nyújtott szolgáltatások megjelenése, a tőkekoncentráció, valamint a monopóliumok kialakulása az előzőekben vázolt helyzetet a múlt század végétől kezdődően fokozatosan, ám alapvetően megváltoztatta. A forgalom tömegességéhez és az áruk, illetve a szolgáltatások standardizálásához igazodva megjelentek az ügyletek tömegére előre kialakított szabványszerződések. E szerződések kialakulása szükségszerű és elkerülhetetlen volt: az ügyletek nagy száma miatt nincs mód és idő az egyedi tárgyalásokra, a kötelezett számára áttekinthetetlen helyzetet eredményezne, ha tömegesen kötne azonos tárgyú szerződéseket egyenként eltérő feltételekkel. A hatékonyság és a gazdasági racionalitás megköveteli a szerződéskötés technikájának ilyenformán történő egyszerűsítését. Különféle kifejezések, fogalmak honosodtak meg a forgalom tömegességéhez, a standardizációhoz és a tőkekoncentrációhoz igazodó szerződésfajták megjelölésére. A blanketta-szerződés kifejezés elsősorban a szerződéskötési technika formai oldalát tükrözi. A forgalom megkönnyítése céljából alkalmazott arra a technikai megoldásra utal, amikor a személytelenül megfogalmazott sablonszöveget csak az adott szerződés egyedi, sajátos feltételeivel és adataival kell kiegészíteni. A blanketta önmagában nem akadálya az alkunak, nem szükségképpen tartalmaz általános szerződési feltételeket (bár ilyenek nélkül ritkán fordul elő és kevés értelme volna), és azt nem csak gazdasági erőfölényben lévő alkalmazhatja. Általános szerződési feltételeknek (avagy szabványszerződésnek, standardizált szerződési feltételeknek) nevezik azokat a feltételeket, amelyeket az egyik fél egyoldalúan, általánosan és személytelenül határoz meg azzal a céllal, hogy azokat minden lehetséges szerződő partnerével szemben alkalmazza, anélkül, hogy módot adna a feltételek megvitatására, módosítására. Ilyen feltételeket használhatnak a vállalkozások egymás között és a fogyasztókkal szemben. Az általános szerződési feltételek alkalmazása a másik félre hátrányos szerződést különösen akkor eredményezhet, ha a felek gazdaságilag nem egyenrangúak. Többnyire ez utóbbi esetben beszélnek ún. adhéziós szerződésről. Adhéziós szerződésnél a másik fél szerződési szabadsága arra korlátozódik, hogy választhat: megköti-e a szerződést az elé terjesztett, előre kialakított feltételekkel vagy nem köt szerződést. Ilyenkor a szerződési szabadság csupán a szerződés meg nem kötésének szabadságaként érvényesül. Még ez a szabadság sem áll azonban fenn, ha a félnek a termékre vagy a szolgáltatásra feltétlenül szüksége van és az általános szerződési feltételek alkalmazója a piacon monopolhelyzetet élvez. Az adhéziós szerződések jellemző ismérveinek általában a következőket tartják: - a szerződést előre kialakított, szabványosított feltételekkel kötik; - az általános feltételek használata a tömeges termelés és elosztás, illetve a tömeges szolgáltatás igényeihez igazodik; - az általános szerződési feltételek címzettjei meghatározatlanok, azokat valamennyi lehetséges partnerrel szemben alkalmazzák; - a feltételeket a termelő, elosztó (kereskedő) vagy szolgáltató fél dolgozza ki, illetőleg alkalmazza; - a másik fél nincs abban a helyzetben, hogy alkudozzon, csak a diktált feltételek szerinti szerződés megkötése vagy a szerződéskötéstől való tartózkodás között választhat. Az adhéziós szerződéseket sem a szerződési szabadság, sem a felek egyenlősége nem jellemzi. Az általános szerződési feltételek alkalmazójával szerződő fél számára nemegyszer az a lehetőség sem adatik meg, hogy a feltételeket, azaz a szerződés tartalmát megismerje. (S mégha megismeri is azokat, számára gyakran érthetetlennek bizonyulnak.) Így hiányzik az ideális szerződéskötési környezet egyik eleme, hiszen a felek egyike nem rendelkezik a szükséges információkkal. Kétséges a konszenzus, az akaratmegegyezés léte is: a meg nem ismert kikötések esetében aligha lehet szó a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezéséről. [...] 1

2 Természetesen nem önmagában az általános szerződési feltételek veszélyeztetik a felek egyenlőségét. A szerződési feltételek standardizációja - bár eleve ad némi előnyt, jogi fölényt az ilyen feltételeket alkalmazó számára - alapvetően semleges jelenség. Egyoldalú érdekérvényesítésre nemcsak szabványszerződésben van lehetőség (pl. az egyik fél gazdasági erőfölénye esetén), és a szabványszerződések tartalma nem szükségképpen egyoldalú. Mindazonáltal törvényszerű az a tendencia, hogy az általános szerződési feltételek révén alkalmazójuk - különösen, ha gazdasági pozíciója kedvezőbb, mint a másik félé - egyoldalú előnyöket kíván biztosítani a maga javára. Az adhéziós szerződésekben rendre a diszpozitívitással való visszaélés valósul meg: a kereskedelem élő jogát nem a törvénykönyvek, hanem egyre inkább a vállalkozók szabványszerződései hordozzák. [...] 1.3. Az alku halálára, a hagyományos szerződési modellnek az adhéziós szerződések által kiváltott válságára érkező válasz először a szerződések burkolt, rejtett technikák segítségével megvalósuló bírói ellenőrzésében öltött testet. A bírói jogalkalmazás több fronton indított ellentámadást a hagyományos szerződési konstrukciót kikezdő fejleményekkel szemben. Egyrészt a felek közötti konszenzus létrejöttét vizsgálták; hivatkozási alapként jelent meg, hogy az általános szerződési feltétel nem vált a szerződés részévé a felek közötti konszenzus hiányában, mivel a kiszolgáltatott fél tudatáig nem jutottak el a feltételek, illetve azokat nem érthette meg. Másrészt a bíróságok segítségül hívták, illetve rugalmasan kiegészítették, kiterjesztették a szerződés tartalmának megállapítására szolgáló értelmezési szabályokat. [...] A legutóbbi évtizedekben pedig az egyes országok jogalkotása a jogok és a kötelezettségek egyensúlyának megteremtése, illetve a gyengébb fél védelme érdekében - különböző módon és mértékben - szabályozta a tisztességtelen, a súlyosan méltánytalan szerződési kikötések érvénytelenségét. Mindezek mellett, illetve mindezek alapján tovább élt a szerződések tartalmának bírósági ellenőrzése és felülvizsgálata mint a korrektív kontroll fő formája. Általános szerződési feltétel fogalma 205/A. (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (2) Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e. (3) Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződési okiratba szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. Szerződés részévé válás 205/B. (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között 2

3 alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. Ha a felek között gyakran jön létre szerződés azonos vagy hasonló feltételek szerint, akkor a felek tipikusan csak az első szerződéskötés során vizsgálják alaposan az általános szerződési feltétel tartalmát. Komoly veszélyt jelenthet, ha az általános szerződési feltételt alkalmazó fél ilyen szerződéses kapcsolatban megváltoztatja az általa alkalmazott szerződési feltételeket. Eltérően az első két esetkörtől, a harmadiknál nem csak a lényeges eltérés jelent veszélyt. A felek egy kialakult szerződéses rendszerben nem ellenőrzik minden alkalommal a változatlan feltételek szerint létrejövő szerződés valamennyi kikötését. Ilyen esetekben ezért elvárható, hogy a szerződési kikötés bármely elemének megváltozása esetén a változásról a másik felet tájékoztassák. 205/C. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. Általános szerződési feltétel értelmezése 207. (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. (2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. (3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt értelmezési szabály a 209/B., valamint a 301/A. (5) és (6) bekezdése alapján indított eljárásokban vitatott kikötés, illetve általános szerződési feltétel tekintetében d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy; e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk). A Ptk. és más jogszabályok az európai közösségi irányelvekhez képest indokolatlanul tágítják ki a fogyasztónak minősíthető jogalanyok körét, lehetővé téve ezzel, hogy akár gazdasági társaságok (például részvénytársaság) is fogyasztói védelemben részesüljenek, ha gazdasági vagy szakmai tevékenységükön kívül kötnek szerződést. Ennek fenntartása nem indokolt, ezért a Javaslat alapvetően a természetes személyekre korlátozza a fogyasztó fogalmát. Fogyasztónak minősül azonban a Javaslat szerint a természetes személyekből álló jogközösség, így a társasházi közösség is. A fogyasztói minőséget önmagában nem alapozza meg, ha valaki természetes személy: a kiválasztott személyek csak meghatározott élethelyzetben részesülnek magánjogi többletvédelemben. A szerződési szabadságot korlátozó fogyasztóvédelmi normák nem alanyokat, hanem szituációkat (jogviszonyokat) érintenek. A Javaslat az EK fogyasztóvédelmi irányelvek nyomán a fogyasztó fogalmá- 3

4 nak negatív irányú meghatározását adja: az ügyleti cél a jogviszonyra lépő személy üzleti (gazdasági) tevékenységén és önálló foglalkozása gyakorlásán kívül esik ( nem-üzleti jellegű). A fogyasztói minőség kifejezetten relációs kategória: a természetes személy különös magánjogi védelme attól függ, hogy ki áll a jogviszony másik oldalán. A Javaslat ezzel összhangban írja le a fogyasztói kötelem másik alanyát: olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely üzleti tevékenységet, önálló foglalkozást üzletszerűen folytat, és ebben a minőségben kerül jogviszonyba a fogyasztóval. GK 5. szám a) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések bármely feltételére (kikötésére) vonatkozólag helye van a felek eltérő véleményét kifejező nyilatkozatnak. E nyilatkozat azonban az általa érintett feltételt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában általában csak akkor teszi lényegessé, ha azt valamelyik fél határozottan lényegesnek minősíti. b) A megkötendő szerződés egyes feltételeire nézve az egyezkedések során létrejött megállapodások sem a feleket, sem a szerződési vitában eljáró bíróságot nem kötik. A gazdasági perben eljáró bíróságok egyébként a diszpozitív jogszabályok rendelkezéseit sem kötelesek a szerződési ügyek elbírálása során figyelembe venni. c) Ha a felek akaratát kifejező szerződési nyilatkozatok között lényeges kérdésben eltérés van, szerződés nem jön létre. GK 37. szám I. Az általános szerződési feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta [Ptk 205. ]. Annak megítélésénél, hogy az egyes feltételek ráutaló magatartással elfogadottnak tekinthetők-e vagy sem, a bíróságnak arra is figyelemmel kell lennie, hogy azok az adott szakmában, ágazatban a forgalom általánosan követett szokásainak tekintendők-e. II. Az általános szerződési feltételek csak úgy válhatnak a szerződés részévé, ha kidolgozójuk lehetővé tette, hogy a vele szerződő gazdálkodó szervezetek azok tartalmát megismerjék (a feltételeket rendelkezésre bocsátja, közzétett feltételek megjelenési helyét megjelöli stb.). A gazdálkodó szervezetek között az állandó kapcsolat során már alkalmazott általános feltételek változatlan tartalommal történő használata esetén tájékoztatás helyett elegendő az azokra történő puszta utalás is. A felek együttműködési kötelezettsége alapján külön figyelem-felhívási (tájékoztatási) kötelezettség terheli a gazdálkodó szervezeteket az általános szerződési feltételek, illetőleg a szerződési blanketta minden olyan tartalmi eleme tekintetében, amely az általános vagy szokásos szerződési gyakorlattól, az élettapasztalattól, a szerződésre vonatkozó diszpozitív szabályoktól lényegesen vagy valamely korábban közöttük alkalmazott kikötéstől eltér. Ezek a feltételek külön figyelemfelhívó tájékoztatás nélkül a másik fél kifejezett elfogadásának hiányában a szerződés tartalmává nem válnak. III. Ha az általános szerződési feltételekre történt utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az általános feltételek egymással nem ellentétesek, mindkettő a szerződés részévé válik, ha a másik fél által a kifejezetten vagy ráutaló magatartással való elfogadás megállapítható. Ha az általános feltételek akár részlegesen is eltérnek egymástól, s az eltérés nem lényeges feltételre vonatkozik, egyik feltétel rendelkezése sem kerülhet alkalmazásra, helyette a jogszabályok vagy más rendelkezések diszpozitív szabályai érvényesülnek. Ha a kérdést jogszabály vagy más rendelkezés sem rendezi, e feltételeket a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével a Ptk nak (4) bekezdése alapján a bíróság állapítja meg. IV. Az általános szerződési feltételek értelmezésére is a szerződési nyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabályok az irányadók [Ptk (1) bek.]. Ha ilyen esetben is kétséges marad a feltétel tartalma, azt az értelmezést kell alkalmazni, amely az általános feltételt kidolgozó gazdálkodó szervezettel szerződő másik fél számára kedvezőbb. V. A szerződéskötést követően (pl. a szállításnál, részszámlázásnál) közölt általános feltételek a szerződés módosítására, kiegészítésére vonatkozó ajánlatot jelentenek, s így csak kétségtelen elfogadás esetén válnak az eredeti szerződés módosításával a szerződés részévé. Szerződési feltételek tisztességtelensége 209. (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. (2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell 4

5 a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A generálklauzula szintjén a tisztességtelen feltételnek két tartalmi összetevője van: egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve jár el (szubjektív oldal), másrészt ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg, és a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik, aránytalanság keletkezik (objektív oldal). Az aránytalanság nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között keletkezik, nem az árak alakulásáról van szó, a szerződési rendellenesség tehát nem az értékegyensúly megbomlásával, hanem a szerződési egyenjogúság aránytalanságával kapcsolatos (Szegedi Városi Bíróság P /1999/25.). (3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. [18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről] (4) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre. (5) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Tisztességtelen szerződési feltétel megtámadása / semmissége 209/A. (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. 209/B. (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A Ptk. 209/A. határozza meg a tisztességtelen szerződési kikötések jogkövetkezményeit. Az érvénytelenség mindkét alakzata megtalálható a jogkövetkezmények között: az (1) bekezdés megtámadhatóságot, a (2) bekezdés semmisséget ír elő. A két jogkövetkezmény eltérő esetekre vonatkozik. A Ptk. 209/A. (2) bekezdése 5

6 a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseit semmisséggel szankcionálja, függetlenül attól, hogy az adott kikötés általános szerződési feltételként került-e alkalmazásra. Az (1) bekezdéstől eltérő jogkövetkezmény indoka az eltérő alanyai körben keresendő. Fogyasztói szerződésekre ugyanis a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv előírja, hogy a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötései nem kötik a fogyasztót. Az irányelv tehát relatív semmisséget követel meg: a tisztességtelen feltételt alkalmazó fél nem hivatkozhat az általa kialakított feltétel semmisségére. (2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. (3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától. (4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlja. A bíróság, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére érvénytelenné nyilvánítja, és eltilt az alkalmazásra ajánlástól. Ptkné. 5. Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól a) az ügyész, b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője, c) a jegyző és a főjegyző, d) a gazdasági, szakmai kamara, érdekképviseleti szervezet, e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, valamint f) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét. Ptkné. 5/B. (1) Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a kikötés alkalmazója saját költségére a kikötés érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről gondoskodjon. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett kikötés pontos meghatározását, tisztességtelen- 6

7 ségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az internet útján történő nyilvánosságra hozatalt. (2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg. A közzétételről az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia. Ptkné. 5/C. (1) Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerződési szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet 28/A. -ának alkalmazása jogválasztás hiányában a magyar jog alkalmazására vezetne. (2) Ha egy szerződés vagy a nyilvánosan megismerhetővé tett, illetve alkalmazásra ajánlott általános szerződési feltétel az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, vagy az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni. Ptkné. 12. A sérelmet szenvedett fél a szerződést e címen csak akkor támadhatja meg, ha annak megkötése a törvény hatálybalépése után történt. A fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szembeni hatékony fellépés nem biztosítható kizárólag az egyéni igényérvényesítés lehetőségének megteremtésével. A fogyasztók ugyanis gyakran nem ismerik fel, hogy a velük szerződő, és a szerződés feltételeit diktáló fél tisztességtelen feltételt alkalmaz, valamint nincsenek abban a helyzetben, hogy a peres eljárás költségeit vállalják. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv abból indul ki, hogy a fogyasztói szerződésekben jelen lévő egyenlőtlenség kizárólag egy harmadik fél fellépésével egyenlíthető ki. A Ptk. 209/B. -a ezért - összhangban az irányelv 7. cikkével - megteremti a lehetőséget arra, hogy a fogyasztókkal kötött szerződések általános szerződési feltételeivel szemben fellépjenek. (közérdekű kereset actio popularis) 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről 1. (1) A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja; b) kizárólagosan a gazdálkodó szervezetet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést; d) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult; e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; g) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja, h) kizárja vagy korlátozza a gazdálkodó szervezetnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti; j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. (2) Tilos az olyan feltétel, amely az (1) bekezdés alapján tisztességtelennek minősül. 2. A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; 7

8 b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt; c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid; d) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani; e) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen; f) a gazdálkodó szervezet teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a gazdálkodó szervezet akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani; g) a gazdálkodó szervezetnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására; h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a gazdálkodó szervezet szerződésszegése esetén; i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a gazdálkodó szervezetet nem terheli; j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. 301/A. (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. (3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. (4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja. (5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a (4) bekezdés szerinti kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. (6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. (7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el. (8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták. 8

9 Tvr. 5/D. (1) A Ptk. 301/A. -ának (5) bekezdése szerinti megtámadásra, valamint a 301/A. (6) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezésére jogosult a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó társadalmi szervezet. (2) Az 5/B. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Ptk. 301/A. -ának (5) és (6) bekezdése alapján indított eljárásokban is. 5:34. [Fogyasztói szerződés] (1) Fogyasztói szerződés jön létre, ha önálló foglalkozása és üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (fogyasztó) önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személlyel köt szerződést. (2) A fogyasztói szerződésre vonatkozó szabályok irányadók akkor is, ha törvény a fogyasztó (1) bekezdés szerinti fogalmát más jogalanyokra is kiterjeszti. (3) A fogyasztói szerződés fennállásának bizonyítása a fogyasztót terheli. A Javaslat szerkezetileg két vonatkozásban változtat a hatályos jogon. Ebben a címben néhány általánosítható rendelkezést fogalmaz meg; egyes fogyasztói szerződéstípusokat (a kölcsön-, az utazási és utazást közvetítő, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére vonatkozó szerződést) pedig a szerződésekre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó Részben szabályoz. Nem változtat viszont a Javaslat a hatályos jogon annyiban, hogy számos részletszabály külön törvényekben, illetve kormányrendeletekben marad. 5:76. [Fogyasztóra hátrányos szerződési feltétel] (1) Semmis az a szerződési feltétel, amely a fogyasztó jogait megállapító jogszabályi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára eltér. (2) Semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogairól lemondó nyilatkozata. 5:77. [Tisztességtelen szerződési feltétel] (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. (2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. (3) Jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. (4) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre. (5) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. 5:78. [Tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelensége] (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. (2) Semmis a tisztességtelen általános szerződési feltétel, ha azt annak alkalmazója gazdasági erőfölénnyel visszaélve alkalmazza. (3) Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Főszabályként a tisztességtelen kikötés nem semmis, hanem azt a sérelmet szenvedett félnek meg kell támadnia. A Javaslat követi a Ptk évi III. törvénnyel meghatározott szabályát (209/B. (1) bekezdés): csak a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek és nem általában az általános szerződési feltételek tekintetében teszi lehetővé az érvénytelenség megállapítása iránti közérdekű keresetindítást. A közérdekű keresetindításra a vállalkozások egymás közötti kapcsolataiban általában nincs szükség, a popularis actio a fogyasztóvédelem jogi eszköze. 9