A fenntartható fejlődés szervezet erőforrásai folyamata céljainak megvalósítása ICC A Fenntartható Fejlődés Üzleti Chartája

Átírás

1 A fenntartható fejlődés: ~ olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, h veszélyeztetné a jövő generáció esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Három pillér: (1) Gazdasági; (2) Társadalmi; (3) Környezeti megközelítés: 1: Akadémiai: mindhárom egyenlő súlyban kell, hogy szerepeljen 2: Üzleti: a gazdasági pillér legyen hangsúlyos 3: Társadalmi: a társadalmi pillér... 4: Környezeti: zöldek szempontjai Megoldás: Megfelelő sorrendű hierarchia, a 3 terület integrálása = Fenntarthatósági menedzsment Fogalmak: Környezeti hatás: a szervezet környezeti tényezőitől származik, a környezetben valamilyen változást okoz Környezeti tényező: Kihívások rendszere: cél: eredményesség mindegyik területen 1:Környezeti kihívás a gazdasági tevékenységek zárt rendszerben, az ökoszisztémában menne végbe a gazdaság hatást fejt ki a környezetre a környezet határait fel kell ismernünk, ezután kell úgy védelmet biztosítanunk, h ez hosszútávon biztosítható legyen a nyersanyag és az energia használatának csökkentése az üzleti szféra környezeti terheléseket okozó hatásait kell csökkenteni!! 2:Társadalmi kihívás figyelemmel kell lenni az érintett felekre átláthatóság és elszámolhatóság az érdekeltek felé fejleszteni kell a társadalmi hatékonyságot!! 3: Gazdasági kihívás a környezeti és a társadalmi menedzsment érdekében értékorientált környezeti és társadalmi menedzsment profit növelése (de legalább a költségek csökkentése) a 3 pillér együttes kezelése!! eredménye: negatív hatások csökkentése, pozitívak növelése 4:Integrációs kihívás keresztkapcsolati tudatosságra való felszólítás az eddigi három kihívásnak egyszerre kell jelen lennie a gazdasági eszköztárnak segítséget kell nyújtania a környezeti és a társadalmi kihívások teljesítésére Megoldások, válaszok a kihívásokra 1. Menedzsment koncepciók Menedzsment: egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásai tervezésének szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítása érdekében. Koncepció: eszközökkel dolgozik, hogy különleges célokat valósítson meg (általában többlépcsős) 2. Eszközök Eszköz: egy segítség vagy egy eszköz, amely segít megvalósítani a célkitűzéseinket ICC A Fenntartható Fejlődés Üzleti Chartája (16 alapelv) // megvalósításhoz kell technikai, pénzügyi erőforrások, kezdeményezések, menedzsmentpraktikák csatlakozó vállalatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a környezeti teljesítményüket a charta 16 alapelve alapján fejlesztik; vállalatvezetési módszereiket javítják; az elért eredményeket folyamatosan értékelik; és azokról a munkatársakat és a közvéleményt tájékoztatják

2 1. Kiemelt vállalati cél: környezet orientált magatartás az elsődleges cél a vállalat politikájában 2. Integrált menedzsment: ezt a vállalat minden szinten juttassa érvényre 3. Folyamatos javítás: feleljek meg a tudomány és a technika legújabb szintjének, és azokat a fogyasztók igényeinek és a közösség elvárásainak figyelembevételével fejlesszék ki 4. Képzés, ösztönzés: a munkatársakra vonatkozik, cél, h környezettudatosak legyenek 5. Előzetes hatásvizsgálat: környezeti következmények vizsgálata, mielőtt csinálunk vmit 6. Termék- és szolgáltatási felelősség: törekvés, hogy minél kevesebb környezeti hatást okozzon a termék v szolgáltatás, minél kevesebb nyersanyag és energiafelhasználás legyen 7. Vevőszolgálat: Tájékoztatás, esetleg tanácsadás a vásárlók, kereskedők és a közvélemény irányába arról, h hogyan kell felhasználni a termékeket (környezettudatosan) 8. Létesítmények és tevékenységek: mindig legyen szempont az energia- és anyagtakarékosság, környezetkárosító hatások minimalizálása, stb. 9. Kutatás: a kutatómunka terjedjen ki környezeti hatásvizsgálatokra is, támogassák a hatások minimalizálását célzó kutatások 10. Elővigyázatosság: mindig támaszkodni kell a tudományos ismeretekre, hogy megelőzhesse az irreverzibilis környezeti károsodásokat 11. Vállalati külső kapcsolatok: ezeket az alapelveket a partnereiben is ösztönözze, kényszerítse 12. Baleseti készültség, veszélyterv: terv a nagy kockázatokkal járó tevékenységekre 13. Technológiatranszfer: környezetbarát technológiák és menedzsmentrendszerek elterjesztése 14. Részvétel közös erőfeszítésekben: pl állami körny.poitikai fejlesztést támogassa, a privát szektor, az állam és az államok közötti programokat. 15. Nyitottság: vitákban való részvétel, nyilvánossággal, munkavállalókkal Tájékozódás és tájékoztatás: folyamatos figyelemmel kísérése a tevékenységeinek hatékonyságát, felülvizsgálatok, auditálások, ill. folyamatos tájékoztatás Két alapvetés: 1. PDCA:Plan= Tervezés: célok és folyamatok megállapítása, amelyek szükségesek a környezeti politika kitűzött eredményeinek eléréséhez Do= Végrehajtás: a folyamatok bevezetése Check= Ellenőrzés: a folyamatok figyelemmel kísérése, mérése, összehasonlítása a célokkal, valamint jelentést írni az eredményekről Act= Intézkedés: intézkedések a KIR teljesítményének folyamatos fejlesztésére 2. folyamatmenedzsment, folyamatközpontú szemlélet: Ez a PDCA ciklus minden elemére vonatkozik Miért kell, érdemes üzemi környezetvédelemmel foglalkozni? Hatósági oldal: ( push effect ) külső kényszer előírások, kötelezettségek formájában pl: command and controll keményebb közgazdasági jellegű puhább eszköz Vállalti oldal: belső érdek, gazdasági érdek hatékonyságnövekedést hoz magával a folyamatokat pontosabban, jobban megismeri a vállalt nő a vállalt imázsa, versenyképessége Társadalmi oldal: ( pull effect ) külső kényszer az antropogén környezetterhelését nagy részben az ipar tehető felelőssé, a társadalom kevésbe igény egy élhetőbb környezetre

3 A vállalti környezetmenedzsment jellemzői: Többdimenziós célrendszer: a gazdálkodás külső és belső feltételeivel egyaránt számol szisztematikusan építkezik, folyamatos ellenőrzést és visszacsatolást biztosít társadalmi, piaci és környezeti célok integrált megjelenése Vállalaton és funkción túlmutató jelleg, a környezeti problémák komplex jellege megkíván egy integrált problémamegoldó rendszert folyamat központúság, az összes vállalti tevékenység (versenyszféra, termék, technológia) átfogása főleg azokra a területekre koncentrál, ami a vállalkozás-piac-társadalom metszéspontjában találhatók Proaktív stratégia igyekszik megelőzni, hogy a tevékenység környezeti következményei ütközzenek a társadalmi elvárásokkal ezért az előírtaknál szigorúbb követelményeket alkalmaz ez versenyelőnyt biztosít neki a reaktív magatartást tanúsító versenytársakkal szemben offenzív környezetmenedzsment A vezetés hatszöge: - ahhoz, hogy egy szervezet hatékonyan működjön, mindezek szempontok figyelembevételével, a problémák komplex megközelítése szükséges. Ezt szemlélteti a vezetés hatszöge: (6 sarokpont) 1: Komplexitás: a problémamegoldást rendszerszemlélettel közelíti meg, szervezet külső környezetének, ill. a társadalomnak a bevonása, igényeik figyelembevétele komplex megközelítés, a stratégiai célok között szerepeljen környezetvédelemmel összefüggő feladatok, környezeti teljesítmény javításának szándéka. 2: Környezet figyelembevétele: természeti ÉS társadalmi, gazdasági, kulturális környezet is, hiszen a vállat itt működik, a vele kialakított kapcsolatok meghatározzák hosszú távú működését, sikerét 3: Értékváltás: Mennyiségi szemléletről minőségire való átváltás természeti erőforrások kisebb mértékű igénybevétele, újrahasználat, újrahasznosítás megjelenése 4: Globalizálódás: a globális környezeti problémák kezelése egyaránt feladata nemzetközi szervezeteknek, kormányoknak, de a gazdálkodó szervezetnek és az állampolgároknak is 5: Információ: a vezetés feladata egy olyan kommunikációs rendszer kiépítése, melynek révén lehet érzékelni mind a külső, mind a belső hatásokat (komm. nélkül nincs info) kétutas kommunikációs rendszer működtetése: környezeti információk kezelése; az érdekelt felek és a szervezet között, a környezeti információkra súlyozva állítsuk össze a stakeholdertérképet 6: Technológia: határértékek betartása miatt a fejlődés irányát a környezetbarát, ill. az újrahasználat, újrahasznosítást megvalósító technológiák jelentik vagy end of pipe szemlélet tisztító egységek beszerelése a meglévő technológiába Az érintett-, érdekelt fél koncepció olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását vagy érintve van abban Belső érintettek: szervezeten belül, pl. tulajdonos, menedzserek, alkalmazottak Külső érintettek: pl. versenytársak, vevők, beszállítók, hitelezők, állam, intézmények, helyi közösség, természeti környezet, nyomásgyakorló csoportok

4 Piaci érintettek: Tulajdonosok, alkalmazottak, versenytársak, vevők, beszállítók Nem piaci érintettek: fogyasztóvédelmisek, környezetvédő csoportok, média, helyi közösség Kvázi belső érintettek: új csoportosításban megjelent fogalom: egyes beszállítók, alvállalkozók, tanácsadók, egyes befektetők tartoznak ide Potenciális érintettek: természeti környezet, jövő generációk Az anyagáram-elemzés Material Flow Analysis (MFA): számos olyan módszer gyűjtőneve, ami alkalmas az ipari metabolizmus folyamatainak és a természeti erőforrások felhasználásának fizikai leírására. Az energiák és anyagok azonosítását elvégezve nyomon követni az anyagáramokat a különböző rendszerekben. (rendszeren belül, ill a környezet felé) Fizikai mutató-rendszerek leírható a megmozgatott anyag mennyisége, és részben az útja is kiterjed a nyersanyagok kinyerésére, feldolgozására, termék előállítása, fogyasztás, újrahasznosítás, lerakás 1. Teljes gazdasági anyagáramlási számlák (Economy Wide-MFA) teljes nemzetgazdaság monitorozása fizikai számlák alapja nagy mértékben kompatibilis a nemzeti számlák rendszerével INPUT: - belföldi kitermelés - import - kihasználatlan belföldi kitermelés, szétszóródó áramlások GAZDASÁG: termék, hulladék, környezeti kibocsátás az itt felhalmozódott, akkumulálódott fizikai állomány kiszámítható (épületek, járművek OUTPUT: - természetbe: emisszió, hulladék, - export - kihasználatlan belföldi kitermelés Indikátorok, mutatók: TMR= Teljes Anyagmennyiség-szükséglet életciklus-szemlélet szerint nyújt információt a gazdaság bemenő anyagigényéről belföldi kitermelés import direkt áramok az importhoz DMI = Közvetlen Anyaginputok a gazdaság által közvetlenül felhasznált anyagáramokat veszi számba belföldi kitermelés import DMC = Közvetlen anyagfogyasztás minden anyagmennyiség, amit a gazdaság nem használt fel DMC = DMI - import 2. Kémiai anyagok áramlásával foglalkozó elemzés (Substance Flow Analysis, SFA) veszélyes kémiai anyagok nyomon követése, szabályozása, kockázatuk felmérése, 3. Gazdasági és környezeti számlák integrált rendszere SEEA, 1993 gazdasági és természeti információhalmazok összekötése fenntarthatóság mérése, számlaszerűen nyomon követhető számba veszi a produktív tevékenységeket, de az amortizációt nem számlázza nem veszi figyelembe a környezeti erőforrások használatából eredő értékvesztést (~GDP)

5 Ipari ökológia Az ipari rendszerek és az ökológiai rendszer közötti fizikai, kémiai és biológiai kölcsönhatások és összefüggések tanulmányozása. Segítségével az ipari rendszerek környezeti hatásai átláthatóak, megérthetőek. módszere: az anyag és energiaáramok és azok termékké, melléktermékké és hulladékká történő átalakulásának nyomon követése stratégiája: olyan rendszer kialakítása, ahol az erőforrásokat korlátozva használják, a kibocsátandó hulladék mennyisége limitált célja: A fenntartható fejlődés előmozdítása; az ipari rendszer linearitásának megváltoztatása (a gazdaság nyitott láncának zárása) = a termelés során keletkezett hulladékok, melléktermékek nyersanyagként történő hasznosítása modell: nyersanyagokat előállító szektor energiatermelő szektor anyag átalakító és termék előállító szektor fogyasztói szektor hulladékot kezelő, feldolgozó szektor A modell a természeti környezetet és az ipari termelés egyazon rendszernek tekinti, az egyik folyamat kilépő árama egy másik folyamat belépő áramaként hasznosul. A rendszer rendelkezik megújuló energiaforrásokkal, megvalósul az anyagok teljes visszaforgatása. Ipari anyagcsere: az ipari ökológia alapvetően az energiák és anyagok azonosítását követően nyomon követi az anyagáramot a különböző rendszerekbe. Gazdálkodás és környezet: A szervezeti célokba, stratégiába be kell épülnie a környezetnek, de hogyan? Környezetvédelem, mint végső cél: 1. Környezeti kereslet - egyik oldal: kisebb mértékben terhelni a környezetet input(erőforrás) és output(szennyezés) oldalon egyaránt a környezetterhelés módja, mértéke a működés, a technológiák jellegéből következik 2. környezeti kereslet -másik oldal a vállalat környezetvédelmi tevékenységének hajtóereje a környezeti kereslet a szervezet környezetvédelmi orientációjának mértékét méri = megmutatja, hogy az adott vállaltnál mennyire van igény a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre, módszerekre, eszközökre 3. A két oldal kapcsolatban áll, eredményük a környezettudatos működés ez a kettő kapcsolata a központi eleme a környezetvédelem iránti elkötelezettség irányába történő elmozdulásnak Környezetvédelem integrálása a menedzsmentbe mert: a környezetterhelés csökkentése, ill. az ezzel összefüggő társadalmi elvárások fokozódása, a külső érdekelt felek igényeinek figyelembevétele igényli, hogy a szervezetek stratégiai céljai közé integrálódjanak a környezetvédelmi célok. A célok hatékony magvalósítása pedig azt követeli, hogy hogy a gazdálkodó szervezetek a menedzsment rendszerbe (mint a megvalósítást biztosító rendszerbe) is integrálják.: Szervezeti, vállalati MFA szintjei:(mikro szintű MFA) sorrend fontos folyamatszintű: input-output mérlegek felírása egyes folyamatokra technológia szintű: termékszintű: termékszintű anyagáramok, eszköze a LCA (később) telephelyszintű anyagáramok: a mikroszintű anyagáram-elemzés legmagasabb szintje

6 egyéb folyamatok anyagáramai Az egyes szinteken kapott eredményeket összegezve jutunk az egész vállalat anyagáramaihoz. Egy rendszer működésének alapját az egyes folyamatok alkotják. Integrálás: A környezeti tényezők teljes körű azonosítása elengedhetetlen a környezeti célok megfogalmazásához, a tervezés első lépése kell, hogy legyen. Ennek a folyamatnak az eredménye, hogy a szervezet rendelkezik azzal az információ bázissal, amely megalapozza a környezeti teljesítményjavító döntéseket. Megvalósulás lépései: - sorrendet kell tudni 1. tevékenységek, termékek, szolgáltatások ismerete 2. Tervezés 3. Környezeti tényezők 4. Környezeti hatások (amit a k tényezők okoznak) 5. Jogszabályok vizsgálata 6. Jelentős környezeti hatások (a k hatások közül azok, amik pl. nagyon terheik a környezetet) 7. Célok, előirányzatok megfogalmazása 8. Programok 9. Működés szabályozása Környezeti hatások értékelésének módszerei: ABC-Pareto-elemzés; Leopold- mátrix, SWOT ABC-Pareto elemzés egyszerű, kvalitatív összehasonlításon alapuló tervezési, értékelési módszer segítségével a lényeges feladatok elhatárolhatók a kevésbé lényegesektől fontossági, prioritási sorrendbe rendezi a vizsgálat tárgyát A: nagyon fontos, nagyon problémás, sürgős beavatkozást igényel B: fontos, problémás, közepes beavatkozást igényel C: nem fontos, nem problémás, nem igényel beavatkozást eredménye: konkréten megfogalmazott beavatkozási javaslatok az erőforrásokat olyan gyenge pontokra lehet irányítani, aminek a megoldása a jövőre nézve nagyobb eredményt ígér. Mátrix elemzés ez már nem csak az egyes környezeti hatások értékelésére, hanem egy szervezet környezeti állapotának megítélésére is jó elemzés alapja egy rendszerben, mátrixban összegyűjtött információk 0: nincs érzékelhető környezeti hatása a környezetre a vizsgált technológiának 1: alig érzékelhető környezeti hatás 2: gyenge hatás 3: közepes 4: kritikus mértékű hatás vagyis minél magasabb érték jelenik meg a mátrix adott eleménél, annál jelentősebb a környezetterhelés sorokban a tevékenységek szerepelnek, ha összeadjuk a különböző hatásokra kapott számát ez egyes tevékenységnek, megkapjuk, hogy melyiknél kell elkezdeni a beavatkozást az oszlopokban a hatás, ill. a hatásviselő közeg szerepel, pl. a levegő, ha ezek értékeit adjuk össze, megkapjuk, hogy a szervezet működése hol okozza a legnagyobb terhelést eredménye: választ kapunk arra, hogy milyen területeken van szükség a beavatkozásra, hogy hol nyílik lehetőség a környezeti teljesítmény javítására azaz megtaláljuk azokat a pontokat, ahol szükséges ÉS lehetséges a beavatkozás

7 SWOT- elemzés egy szervezet környezeti helyzetének megítélésére alkalmas ÉS egy szervezetnél a környezetvédelem helyének, szerepének megállapítására! Strenghts = erősségek: pl. felső vezetés elkötelezettsége a környezetvédelem iránt, környezetvédelmi célok beépítése a stratégiába Weakness = gyengeségek: pl. hiányzik ez az elkötelezettség, magas energia- és anyagigényesség, nagy mennyiségű hulladék keletkezése... Opportunities = Lehetőségek: pl. átalakulni zöld vállalattá, új, környezetvédelmi piacok felfedezése (pl. olyan berendezések gyártása) Threats = fenyegetettség: pl. konkurenciaharc erősödése, társadalmi elvárásoknak való megfelelés, szabványok, jogszabályoknak való megfelelés Életciklus értékelés (LCA) ~ a termékek, folyamatok vagy szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja a környezeti tényezőket, hatásokat. Bölcsőtől bölcsőig : 1) erőforrások kitermelés, 2) alapanyagok, 3) félkész, és kész termékekké gyártása, 4) tényleges használat, 5) használatból történő kivonás, hasznosítás, ártalmatlanítás tárgya: olyan termék, melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek között figyelembe kell venni: - a források felhasználását - az emberi egészséget - az ökoszisztéma állapotát 1. lépés: az életciklus céljának és tárgykörének meghatározása a célok definiálásánál rögzíteni kell a tanulmány készítésének okát, és az érdekeltek körét 2. lépés: Leltárelemzés - adatgyűjtésen és számításokon alapuló leltár - egy adott termékhez kapcsolódó anyag és energiaáramokat vizsgálja - ezek ismerete szükséges az elkészítéshez, információt és adatot szolgáltatnak 3. lépés: Hatásértékelés, hatásbecslés - az ehhez szükséges adatokat a vállalati mérlegekből nyerjük - célja, hogy leltárból származó adatokat, eredményeket elemezze és értékleje környezeti szempontból - hatáskategóriák pl. földhasználat, biotikus források, savasodás, eutrofizáció, stb. -osztályozás: a leltáradatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz - jellemzés: leltár adatainak modellezése a hatáskategórián belül - értékelés, súlyozás: az eredmények relatív fontosságának megállapítása összefogó, végső, közben mégis közbülső lépések: Értelmezés - leltárelemzés: bemenetek és kimenetek felsorolását, mennyiségi meghatározását jelenti egy adott termékrendszerre nézve Termékrendszer: anyagilag és energetikailag összefüggő folyamat-egységek, modulok, melyek egy vagy több meghatározott funkcióval rendelkeznek. (olyan modulok összessége, amelyeket a közbenső termék árama köt össze) Rendszerhatár: termékrendszer és a környezet közötti kapcsolat Modul: egy termékrendszer azon legkisebb egysége, ahol adatgyűjtés folyik az elemzéshez. A modulba elemi áramok mennek be, hagyják el. A modulrendszer előnye, hogy a folyamatok egymástól elválasztva jellemezhetőek és írhatók le. Így az életút jól nyomon követhető, ellenőrizhető. Áttekinthető, ezáltal könnyen meghatározható, hogy melyik folyamat melyiket követi, ezek hol, hogyan kapcsolódnak. Előnye, hogy egy életút folyamán egy modul több helyen is felhasználható.

8 Az LCA alkalmazási területei Ipari alkalmazás: hatékonyság: a vizsgált rendszer anyag és energia igényének, ill. az emisszióknak meghatározása tényezők és hatások: egy termék, szolgáltatás, vagy folyamat teljes életciklusán belül azon pontok megállapítása, ahol a forrásfelhasználás, ill. az emisszió mértékét legnagyobb mértékben lehet csökkenteni versenyképesség: a vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítására alternatív termékekkel, folyamatokkal v szolgáltatásokkal ökodizájn: segítséget nyújt termékek, folyamatok v szolgáltatások fejlesztésében, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. Közigazgatásban: a közigazgatás felelőssége az életciklus szemléletű gondolkozás támogatása ez eszköze lehet a fenntarthatóság felé tett lépések elérésében alkalmazási területek ezen belül öko címkézés integrált termék politika betét-visszatérítési rendszerbe Az LCA részletessége, szintjei: Részletes LCA szint: az életciklus minden lépésére kiterjed. A teljesség igénye miatt azonban ez nagyon költséges és időigényes Fogalmi LCA szint: a környezeti hatások becslése csak minőségi lista alapján történik, életciklusban való gondolkozást jelenti, ez a LCA legegyszerűbb módja, csak az alapkérdésekre ad választ. Egyszerűsített LCA szint: egy életciklus egészét átfogó becslés, vagyis a felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de gyakran általánosak, ill. egy-egy kiragadott részletre koncentrálhat