Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötet Hallgatói Követelményrendszer

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötet Hallgatói Követelményrendszer 2015.

2 S z a b á l y z a t Oldal: 2/177. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Beosztás jogász oktatási ügyvivő jogtanácsos oktatási rektorhelyettes Szenátus nevében: rektor Név Maczkó Lászlóné dr. Faragó Éva Bágyi Andrea dr. Bíró Barbara Dr. Szegedi László Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter Aláírás Kelt szeptember szeptember október 1. Tartalomjegyzék Hallgatói Követelményrendszer célja Kapcsolódó dokumentumok I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT A Felvételi Szabályzat célja Az FSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület A hallgatói jogviszony keletkezése Felvételi eljárások Alapképzési és felsőoktatási szakképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők központi nyilvántartása Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén Felvételi pontszám Tanulmányi pontok Érettségi pontok Többletpontok Előnyben részesítés Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén Fogyatékossággal élőkre vonatkozó egyéb rendelkezések Mesterképzési szakokra vonatkozó rendelkezések Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén Előzetes kreditelismerés Szakirányú továbbképzési szakokra vonatkozó rendelkezések... 25

3 S z a b á l y z a t Oldal: 3/177. A felvételi kérelem, jelentkezők nyilvántartása Pontszámítás a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén A felvételi összpontszám A felvételi döntés az alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben Eljárási díjak az alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben II. FEJEZET A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE, A HALLGATÓI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA, A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE. 28 A HJR célja A HJR hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása A hallgató jogai és kötelezettségei A hallgatói jogai A hallgató kötelességei A hallgatói jogok és kötelezettségek gyakorlásának keretei A kérelmek benyújtása A kérelem elbírálásának rendje Az elsőfokú döntés közlése, a határozat jogereje rész A hallgatói jogorvoslat rendje Az elsőfokú határozat Jogorvoslat (Fellebbezés) Fellebbviteli Bizottság Képviselet A jogorvoslati eljárás Az eljárás megindítása és az ügyintézési határidő A jogorvoslati eljárás felfüggesztése Meghívás a tárgyalásra Igazolás A tárgyalás A tárgyalás lefolytatása Bizonyítás A nyilvánosság biztosítása A másodfokú határozat A határozat meghozatala és tartalma A határozat közlése Jogorvoslat Egyéb jogorvoslati jogok A határozat jogereje A határozat kijavítása III. FEJEZET... 39

4 S z a b á l y z a t Oldal: 4/177. TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A TVSZ célja A TVSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek A kreditátviteli és a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek Tanulmányi Bizottság A Kreditátviteli Bizottság Fellebbviteli Bizottság rész Hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések A hallgatói jogviszony Beiratkozás További (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítése Vendéghallgatói hallgatói jogviszony létesítése Átvétel Részismereti képzés Bejelentkezés A hallgatói jogviszony szüneteltetése, szünetelése Képzési idő, tanulmányi idő A hallgatói jogviszony megszűnése rész A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Tanterv, kreditrendszerű képzés Mintatanterv, kreditakkumuláció, tantárgyfelvétel Külföldi részképzés Tantárgyfelvétel Szakirányok/specializációk meghirdetése és felvétele Kreditátvitel A tantervben előírt kötelezettség teljesítésének elismerése A kreditek főiskolai nyilvántartásának rendje rész Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések A félévek időbeosztása és rendje Tájékoztatás a követelményekről Tanulmányi Tájékoztató Tantárgyi követelmények Részvétel a foglalkozásokon Kedvezményes tanulmányi rend A félévi követelmények teljesítésének igazolása Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái Jegymegajánlás A vizsgaidőszak Vizsgajelentkezés, vizsgalemondás A vizsgák rendje... 65

5 S z a b á l y z a t Oldal: 5/177. Vizsgaismétlés, sikeres vizsga javítása Ismételt tantárgyfelvétel A tanulmányi eredmény mutatószámai A leckekönyv kezelése rész A tanulmányok befejezésére, lezárására vonatkozó rendelkezések Alapképzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány A szakdolgozat/diplomadolgozat elkészítése, leadása és bírálata A záróvizsga-bizottság A záróvizsga lefolytatása, értékelése Az oklevél, oklevélmelléklet, igazolás záróvizsgáról Az oklevél minősítése Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések A szakmai vizsga A szakmai vizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány A szakmai vizsgabizottság A szakmai vizsgabizottság működése A szakmai vizsga értékelése A bizonyítvány rész Átmeneti rendelkezések a hagyományos rendszerű képzésben résztvevő hallgatókra Alaprendelkezések Részletező rendelkezések rész Vegyes és záró rendelkezések A fogyatékossággal élő hallgató Méltányosság gyakorlása Másodlat kiadása Jogviszony-igazolás IV. FEJEZET A SZAK- ÉS DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉS RENDJE Az SZDKR célja Az SZDKR hatálya Kapcsolódó dokumentumok A dolgozat készítésének célja A dolgozat témájának kiválasztása, jóváhagyása, módosítása A dolgozat tartalmi és formai követelményei A dolgozat elkészítésével kapcsolatos egyéb rendelkezések V. FEJEZET TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT A TJSZ célja A TJSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak... 93

6 S z a b á l y z a t Oldal: 6/ rész Általános rendelkezések Az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas és költségtérítéses/önköltséges képzés A támogatási idő A hallgatói támogatások és térítések ügyében eljáró testületek és személyek A Diákjóléti Bizottság A Fellebbviteli Bizottság rész A főiskola saját bevételeinek terhére alapított ösztöndíjai rész Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei A hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatások felosztása az egyes felhasználási jogcímek között A tanulmányi ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételek A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj A rászorultsági alapon adható juttatások: (alaptámogatás, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj) A rászorultsági alapon adható juttatások: (Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj) Szakmai gyakorlati ösztöndíj A hallgató szociális helyzete Jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról Fogyatékkal élő hallgatók kiegészítő normatív támogatása A diákotthoni ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek A HÖK működésének támogatása Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje Az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje rész Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások A térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások A diákotthoni térítési díj Egyéb díjak Térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása rész

7 S z a b á l y z a t Oldal: 7/177. A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben rész A költségtérítéses/önköltséges képzéssel kapcsolatos rendelkezések A költségtérítéses/önköltséges képzés alapvető szabályai A költségtérítés/önköltség befizetési rendje Költségtérítés/önköltség visszatérítése Egyéb díjak A költségtérítés/önköltség, térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása Költségtérítés/önköltség mentesség Költségtérítés/önköltség kedvezmény, juttatások rész Az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas és költségtérítéses/önköltséges képzési forma közötti átsorolás rendje, fizetési mentesség, kedvezmény, részletfizetés szabályai Az államilag támogatott/magyar állami (rész)ösztöndíjas és költségtérítéses/önköltséges képzési forma közötti átsorolás rendje rész Vegyes rendelkezések Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje Befizetések igazolása Ügyviteli, pénzügyi, ellenőrzési és beszámolási kötelezettség A költségtérítés/önköltség, térítési és egyéb díjak felhasználása VI. FEJEZET A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA Az ESZ célja Az ESZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak A fogyatékos hallgatók ügyeiben illetékes főiskolai bizottságok és személyek Esélyegyenlőségi Bizottság Főiskolai koordinátor A koordinátor feladata Hallgatók esélyegyenlősége Fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása Előnyben részesítési követelmények A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása Mentorprogram Jogorvoslat Fellebbviteli Bizottság Az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés elleni jogorvoslat VII. FEJEZET HALLGATÓI BALESETVÉDELMI SZABÁLYZAT

8 S z a b á l y z a t Oldal: 8/177. A HBSZ célja A HBSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok A hallgató kötelezettségei Kötelező érvényű használati szabályok és magatartási követelmények Ittas vagy bódult hallgatóval szembeni eljárás A hallgatók munka- és tűzvédelmi oktatásának szabályozása A hallgatók főiskolai munkavégzésének szabályai Munkabalesetek bejelentése Rendezvények engedélyeztetési, szervezési szabályai VIII. FEJEZET DIÁKOTTHONI JELENTKEZÉSEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE A DJSZ célja A DJSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Jogosultság és a diákotthoni férőhelyek A pályázat meghirdetése A pályázati adatlap és a pályázat benyújtása A pályázatok elbírálása Értesítés felvételi döntésről A diákotthonnal kapcsolatos szabályozások Pótfelvételi pályázat Jogorvoslat Vendéghallgatók diákotthoni elhelyezése IX. FEJEZET HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A HFSZ célja A HFSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész Fegyelmi felelősség Fegyelmi büntetések és intézkedések Büntetések A fegyelmi büntetések kiszabása Intézkedések Figyelmeztetés A tanulmányok ideiglenes felfüggesztése A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek Hallgatói Fegyelmi Bizottság Képviselet A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindítása és az ügyintézési határidő A fegyelmi eljárás felfüggesztése Meghívás a tárgyalásra A tárgyalás A tárgyalás lefolytatása

9 S z a b á l y z a t Oldal: 9/177. Igazolás Bizonyítás Jegyzőkönyv, az ügyiratok kezelése A nyilvánosság biztosítása A fegyelmi határozat A határozat meghozatala és tartalma A határozat közlése Jogorvoslat A határozat jogereje A határozat kijavítása Mentesülés Mentesülés a fegyelmi büntetés alól Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól rész A kártérítési felelősség A kártérítési felelősség köre A kártérítés mértéke A kártérítési eljárásban részt vevő személyek és testületek HFB Egyszerűsített kártérítési eljárás A kártérítési eljárás A kártérítési határozat Jogorvoslat X. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK SZÁMÁRA IDEGEN NYELVEN HIRDETETT KÉPZÉSEKRE A KFSZ célja A KFSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület Képzésekre vonatkozó információk, tájékoztató Hallgatói jogviszony létesítése Felvételi követelmények Felvételi eljárások meghirdetése A felvételi kérelem, jelentkezők nyilvántartása Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén Mesterképzési szakokra vonatkozó rendelkezések Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén Előzetes kreditelismerés A felvételi döntés Eljárási díjak Jelentkezők nyilvántartása Mellékletek

10 S z a b á l y z a t Oldal: 10/177. Kiadás Fejezet száma Változás tárgya 00. 6/2015/2016. SZN határozat Kiadás Hallgatói Követelményrendszer (2012) 09. kiadásának hatályon kívül helyezése Kiadás dátuma Hallgatói Követelményrendszer célja 1. (1) A Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) az Nftv. szellemében a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges intézményi garancia egyik eleme a hallgatók jogainak, valamint kötelességeinek meghatározásán és az egyenlő bánásmód követelményének és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésén keresztül. (2) A HKR célja az, hogy meghatározza: az Nftv. keretei között a felvételi eljárás rendjét (HKR I. fejezet), a felvételi szabályzatot (a továbbiakban: FSZ), a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét (HKR II. fejezet, a továbbiakban: HJR), a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (HKR III. fejezet), a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot (a továbbiakban: TVSZ), a szak- és diplomadolgozat készítésének rendjét (HKR IV. fejezet, a továbbiakban: SZDKR), a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (HKR V. fejezet), a térítési és juttatási szabályzatot (a továbbiakban: TJSZ), a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket (HKR VI. fejezet, a továbbiakban: ESZ), a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat (HKR VII. fejezet, a továbbiakban: HBSZ), a diákotthoni jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét (HKR VIII. fejezet, a továbbiakban: DJSZ), a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét (HKR IX. fejezet, a továbbiakban: HFSZ), a külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzésekre történő jelentkezés eljárási rendjét és a felvételi feltételeket (HKR X. fejezet, a továbbiakban: KFSZ). (1) Kapcsolódó dokumentumok: Kapcsolódó dokumentumok 2.

11 S z a b á l y z a t Oldal: 11/177. a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Vhr.) a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.). A HKR kapcsolódó további dokumentumait az egyes fejezetek Kapcsolódó dokumentumok című paragrafusa tartalmazza.

12 S z a b á l y z a t Oldal: 12/177. I. fejezet Felvételi Szabályzat A Felvételi Szabályzat célja 1. (1) A Felvételi Szabályzat (továbbiakban FSZ) célja a felvételi eljárás főiskolai rendjének, valamint a felvételi követelmények meghatározása. Az FSZ hatálya 2. (1) Az FSZ hatálya kiterjed a főiskolán folyó felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, valamint mesterképzésre és szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra (a továbbiakban: jelentkező). (2) Jelen szabályzat hatálya nem terjed ki a külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzések felvételi rendjére. A külföldi állampolgárok számára idegen nyelven hirdetett képzésekre történő jelentkezés eljárási rendjét és a felvételi feltételeket jelen szabályzat X. fejezete tartalmazza. (1) Az FSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: Kapcsolódó dokumentumok 3. a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.), a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény, az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet, Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület 4. (1) Az FSZ rendelkezései szerint eljáró személyek az oktatási rektorhelyettes és a Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: HISZK) igazgatója. (2) Az FSZ rendelkezései szerint eljáró testület a főiskola Fellebbviteli Bizottsága. (3) Az oktatási rektorhelyettes a teljes főiskolai felvételi eljárásért felelős vezető.

13 (4) A HISZK igazgatója: S z a b á l y z a t Oldal: 13/177. felelős az Oktatási Hivatal (OH) felé történő, a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: FFT) összeállításához szükséges főiskolai adatszolgáltatásért, felelős a felvételi eljárás főiskolai szintű koordinálásáért, valamint a főiskolai szintű felvételi eljárás megszervezéséért, az adminisztráció lebonyolításáért, a magyar állami ösztöndíjakkal kapcsolatos főiskolát terhelő kötelezettségek teljesítéséért, a rektor megbízásából végzi az FFT összeállításához szükséges főiskolai adatszolgáltatást. (5) Szakirányú továbbképzési szakok esetében a főiskolai Fellebbviteli Bizottság dönt a felvételi kérelem tárgyában hozott határozat elleni felülbírálati kérelem ügyében a HJR-ben rögzített eljárás keretében. A hallgatói jogviszony keletkezése 5. (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az Nftv.-ben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, magyar állami ösztöndíjjal, magyar állami részösztöndíjjal támogatott (a továbbiakban együtt: magyar állami (rész)ösztöndíj) vagy önköltséges képzésben. Ez a jog megilleti továbbá a) külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó Magyarország területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait, e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt, f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott - magát magyar nemzetiségűnek valló - harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik, g) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt, h) az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat. (2) Az (1) bekezdésben nem említett személy tanulmányait kizárólag önköltséges formában folytathatja. (3) A főiskolán az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló elektronikus nyomtatvány, jelentkezési kérelem benyújtásával történik. A felsőoktatási intézménybe jelentkező egy felvételi eljárásban kormányrendeletben meghatározott számú (legfeljebb öt) jelentkezést nyújthat be Amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül. A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell - az Nftv. 3. melléklet II/D. alcímének megfelelően - a jelentkező személyes adatai közül: a

14 S z a b á l y z a t Oldal: 14/177. nevét, születési nevét, anyja születési nevét, születési helyét (ország, település) és idejét, állampolgárságát,nemét, elérhetőségeit (lakóhelye és tartózkodási helye (értesítési) címe, valamint elektronikus levelezési címe),oktatási azonosító számát, amennyiben 2005-ben vagy azt követően magyar rendszerű középiskolában érettségizett. A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell továbbá legalább egy jelentkezési hely megjelölését, valamint az alap- és kiegészítő díj befizetésének igazolását a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatával vagy a banki átutalás igazolása másolatával. A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől - legfeljebb öt meghirdetésre - felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre - jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma. Amennyiben a jelentkező az e lehetőséggel élni kíván, a felvételi jelentkezési kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra, szakképzésekre - ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül elektronikus úton egy alkalommal módosíthatja. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt. (4) A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. (5) Alapképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat, feltétele lehet szóbeli alkalmassági vizsga. A felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletben a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alapképzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében írhat elő. (A Kormány 335/2014 (XII.18.) kormányrendelete 10. (2) bekezdése alapképzésre való felvétel feltételeként legalább B2 komplex típusú általános nyelvvizsgát és legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát írt elő, mely január 1-én fog hatályba lépni.) A felvételi kormányrendelet 1. melléklete sorolja fel azon alapszakokat, ahol egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető. A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel: a) a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket (emelt szintű érettségi vizsga tárgyak), b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények a kormányrendeletben foglaltak szerint szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg. Egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelmények alapján első alkalommal a 2014/2015. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban szervezhető szóbeli felvételi vizsga.

15 S z a b á l y z a t Oldal: 15/177. Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, a jelentkezéskor meghatározott elbírálási sorrendben legelőbb jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni. (6) Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy C típusú középfokú államilag elismert középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. Mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésre az vehető fel, aki mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. Az Nftv (1) bekezdésének rendelkezése szerinti nyelvi követelményt első alkalommal a 2016/2017. tanévre történő általános felvételi eljárásban, szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik a nemzeti felsőoktatási törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet. (7) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. (8) Az, aki a főiskolára nyert felvételt, vagy átvételt, a felvételről, átvételről szóló döntés jogerőre emelkedését követően a főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseket a TVSZ tartalmazza. (9) A felsőoktatási jelentkezések rangsorba állításának és a jelentkezők meghatározott felsőoktatási intézménybe való besorolásának feladatait az Oktatási Hivatal, szakirányú továbbképzés esetében az intézmény végzi. (10) A jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezések rangsorba állítását és ennek alapján a jelentkezők rangsorolását, továbbá a felvételi követelmények teljesítésének feltételeit, a felvételhez szükséges szintet, valamint a felvételi eljárás során kérhető eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit az Fr., valamint az FSZ határozza meg. Felvételi eljárások (1) Az oktatásért felelős miniszter minden évben két felvételi eljárást hirdethet: 6. a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (keresztféléves felvételi eljárás) határideje minden képzési szintre vonatkozóan november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje február 15. napja. Keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet. (2) Az (1)b) pont szerinti felvételi eljárást követően az oktatásért felelős miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira tekintettel

16 S z a b á l y z a t Oldal: 16/177. pótfelvételi eljárást is engedélyezhet. A pótfelvételi eljárás elektronikus eljárás, mely során az alábbi kivételekkel az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók: a) a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és a Hivatal honlapján kell a felvételi döntés kihirdetését követő egy héten belül nyilvánosságra hozni; b) a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 15. nap; c) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt; d) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet; e) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az általános felvételi eljárás során az ugyanazon intézményben, szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt; f) a felsőoktatási intézmény a felvételről vagy az elutasításról a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz; g) a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egyidejűleg kell feltölteni; h) a Hivatal a ponthatárok megállapítását megelőző 5. napig hiánypótlásra szólít fel. A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő 2 nap. (3) Szakirányú továbbképzési szakokra történő jelentkezés határidejét a rektor határozza meg, amit a főiskola a honlapján tesz közzé. Alapképzési és felsőoktatási szakképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők központi nyilvántartása 7. (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A jelentkezési kérelmet a Hivatalhoz a Hivatal által erre a célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani. (3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének másolatával, vagy a banki átutalás igazolásának másolatával igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. (4) A felvételi jelentkezési kérelem határidőig történő benyújtása alatt kell érteni azt az esetet is, amikor a jelentkező a jelentkezés során az adatokat a 6. (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 8 napon belül postára adja a kinyomtatott, aláírással hitelesített jelentkezési kérelmet. (5) Az elektronikusan feltöltött dokumentumok megküldési időpontja a dokumentum elküldésének napja. A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat ha csak jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha

17 S z a b á l y z a t Oldal: 17/177. azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Fordítás nélkül is el kell fogadni az angol, német, francia nyelven, valamint az adott eljárásra a Hivatal honlapján és a Tájékoztatóban közzétett egyéb nyelven benyújtott okiratokat. (6) A jelentkező az Nftv a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt. (7) Ha a HISZK a beiratkozáskor a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, az oktatási rektorhelyettes a felvételről szóló döntést megsemmisíti. Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén Felvételi pontszám 8. (1) Alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, c) mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket amennyiben alapképzésre, jelentkeznek a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban közzétett módon a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése szerint a (6) bekezdésében megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az így kapott pontszámhoz a jelentkező által elért összpontszám meghatározása érdekében hozzá kell adni a 11. (3) és 11. (7) bekezdésben és a 12. -ban meghatározott többletpontokat. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti három számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (4) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 100 többletpontot,

18 S z a b á l y z a t Oldal: 18/177. d) egyéb többletteljesítményért a 11. -ban meghatározott többletpontokat, e) a 12. (1)-12. (3) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 40 többletpontot, f) január 1-jétől a felsőoktatási szakképzés befejezését követően, annak besorolási szakjára történő jelentkezés esetén jeles záróvizsga eredmény alapján 30 többletpontot, jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot, közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot szerezhet. (5) A 8. (4)c)-f) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná. (6) Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, és az 1993 után szerzett 54-es és 55-ös szakmaszámú emelt szintű OKJ bizonyítványért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot. (7) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1 6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma 500 pont, bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint elérik a 13. (5) bekezdésében, illetve 8. (6) bekezdésben meghatározott pontszámot. (8) Felvételi pontszámtól függetlenül fel kell venni önköltséges képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a főiskolával kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl feltéve, hogy a főiskola az adott szakot indítja. Tanulmányi pontok 9. (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek vagy két legalább egy évig tanult választott természettudományos tárgy utolsó tanult év végi jegyeinek a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított összegét kettővel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni a kerekítés szabályai szerint. (2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. (3) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a főiskolára és ezért az (1)a) pontban meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, az OH dönt a tanulmányi pont megállapításáról.

19 S z a b á l y z a t Oldal: 19/177. (4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, fizika, kémia, földrajz (földünk és környezetünk), természettudomány. (5) Amennyiben a középiskola pedagógiai programjában a (4) bekezdésben megnevezett tantárgy közül nincs kettő, amelyet a tanulóknak legalább egy, vagy nincs egy, amelyet a tanulóknak legalább kettő tanéven keresztül tanulniuk kell, a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szerepelő eredményei közül melyek azok, amelyek (1)a) pont szerinti alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek Érettségi pontok 10. (1) Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni, figyelembe véve a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga eredményét A választható érettségi tantárgyak képzési területenként: a) Agrár képzési területen: biológia vagy fizika vagy földrajz vagy idegen nyelv (angol,német) vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy természettudomány vagy szakmai előkészítő tárgy (építészeti és építési alapismeretek, gépészeti alapismeretek, informatikai alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel, közlekedéstechnika), mezőgazdasági alapismeretek). b) Gazdaságtudományok képzési területen közgazdasági képzési ágban:választható érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelező és gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési ágban választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, vendéglátásidegenforgalom alapismeretek. c) Gazdaságtudományok képzési területen, üzleti képzési ágban: Választható érettségi vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy matematika vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési területen választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, kereskedelmi és marketing alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek. Pénzügy-számvitel szak az üzleti képzési ághoz tartozik, de rá a közgazdasági képzési ág érettségi vizsgakövetelményei vonatkoznak. d) Informatika képzési területen: matematika kötelező és fizika vagy informatika vagy informatikai alapismeretek. (2) A nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett közismereti érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi közismereti vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az OH

20 S z a b á l y z a t Oldal: 20/177. állapítja meg. Az OH köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75%-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50%-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét az OH a felvételi eljárás honlapján közzéteszi. (3) Az érettségi pontok száma a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. (4) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (5) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni. (6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható. (7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel. (8) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. (3) bekezdése alapján záradékkal látták el. Többletpontok 11. (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. (2) Ha a jelentkező az (1) bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult. (3) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú B2 komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra, vagy b) felsőfokú C1 komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra jogosult. (4) Ha a jelentkező a többletpontokra több nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. (5) Államilag elismert középfokú B2 szóbeli típusú, vagy írásbeli típusú, illetve felsőfokú C1 szóbeli típusú, vagy írásbeli típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. (6) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. (7) A jelentkező a felvételi eljárás során

21 S z a b á l y z a t Oldal: 21/177. a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján a 8. (7) bekezdésében foglaltakat kivéve aa) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, ab) 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, ac) a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén 50 többletpontra; b) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján ba) világbajnokságon, bb) Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra; c) az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban ca) a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, cb) az Universiadén, cc) a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, cd) az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra; d) az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpontra; e) a Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra; f) a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra; g) tárgyanként legfeljebb egy, a ga) gb) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 10. (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ga) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén döntőbe jutott és ott elért helyezésért 100, helyezésért 50, helyezésért 25 többletpontra jogosult (először a évi keresztféléves felvételi eljárás során kell alkalmazni) (a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt a verseny szervezőjének igazolása alapján a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.), gb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpontra;

22 S z a b á l y z a t Oldal: 22/177. h) az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra; i) egyéb, a g) pont alá nem tartozó tantárgyból Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért, ha olyan tárgyból érte el, amelynek elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek, az 1-10 helyezés esetén 20 többletpontra; j) az 1993 után szerzett Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű (54-es vagy 55-ös szakmaszámú) szakképesítésért, az Fr. 4. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 többletpontra jogosult; k) a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 73. (2) bekezdés h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult; l) A (7) bekezdés alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többlet pontra a jelentkező. A (7) bekezdés a) e) pontjaiban meghatározott jogcímek közül csak a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb jogcím után kaphat többletpontot a jelentkező. A (7) bekezdés b) e) pont alapján a többletpontot csak abban az esetben kaphatja meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte. (8) Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, az oktatás nyelve szempontjából, államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert, külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány az adott külföldi állam hivatalos nyelve szerinti államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg. A külföldi középfokú oktatási intézményben az adott állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése az adott külföldi állam hivatalos nyelve szempontjából államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. Előnyben részesítés (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. 12. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult. (3) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult.

23 S z a b á l y z a t Oldal: 23/177. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén 13. (1) A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a ban foglalt rendelkezéseket a jelen -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, d) mind a három esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (3) A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket amennyiben felsőoktatási szakképzésre, jelentkeznek a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban közzétett módon a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése szerint a 8. (6) bekezdésében megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az így kapott pontszámhoz a jelentkező által elért összpontszám meghatározása érdekében hozzá kell adni a 11. (3) és 11. (7) bekezdésben és a 12. -ban meghatározott többletpontokat. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (5) Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 240 pontot. Fogyatékossággal élőkre vonatkozó egyéb rendelkezések 14. (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az OH és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Az (1) (2) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek, vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.