Szervezeti és Működési Szabályzat 3. kötet Hallgatói Követelményrendszer

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat 3. kötet Hallgatói Követelményrendszer 2009.

2 S z a b á l y z a t Oldal: 2/156. Készítette Ellenőrizte Jóváhagyta Beosztás oktatási igazgató oktatási rektorhelyettes a Szenátus nevében: rektor főtitkár Név Szegedi László Helgertné Dr. Szabó Ilona Dr. Magda Sándor Dr. Ferenczi Márta Aláírás Kelt november november november 12. Tartalomjegyzék A Hallgatói Követelményrendszer célja Kapcsolódó dokumentumok I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT A Felvételi Szabályzat célja Az FSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület A hallgatói jogviszony keletkezése Felvételi eljárások Alapképzési és felsőfokú szakképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők központi nyilvántartása Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén Felvételi pontszám Tanulmányi pontok Érettségi pontok Többletpontok Előnyben részesítés Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén Fogyatékossággal élőkre vonatkozó egyéb rendelkezések Mesterképzési szakokra vonatkozó rendelkezések Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén Előzetes kreditelismerés Szakirányú továbbképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők nyilvántartása Pontszámítás a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés esetén A felvételi összpontszám A felvételi döntés az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben Eljárási díjak az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben... 23

3 S z a b á l y z a t Oldal: 3/156. II. FEJEZET A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE, A HALLGATÓI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA, A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE. 24 A HJR célja A HJR hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje, a hallgatói kérelmek elbírálása A hallgató jogai és kötelezettségei A hallgatói jogai A hallgató kötelességei A hallgatói jogok és kötelezettségek gyakorlásának keretei A kérelmek benyújtása A kérelem elbírálásának rendje Az elsőfokú döntés közlése rész A hallgatói jogorvoslat rendje Az elsőfokú határozat Jogorvoslat (Fellebbezés) Fellebbviteli Bizottság Képviselet A jogorvoslati eljárás Az eljárás megindítása és az ügyintézési határidő A jogorvoslati eljárás felfüggesztése Meghívás a tárgyalásra Igazolás A tárgyalás A tárgyalás lefolytatása Bizonyítás A nyilvánosság biztosítása A másodfokú határozat A határozat meghozatala és tartalma A határozat közlése Jogorvoslat Egyéb jogorvoslati jogok A határozat jogereje A határozat kijavítása Egyéb rendelkezések III. FEJEZET TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A TVSZ célja A TVSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész... 39

4 S z a b á l y z a t Oldal: 4/156. A TVSZ szerint eljáró személyek és testületek A kreditátviteli és a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek Tanulmányi Bizottság A Kreditátviteli Bizottság Fellebbviteli Bizottság rész Hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések A hallgatói jogviszony Beiratkozás További (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítése Vendéghallgatói hallgatói jogviszony létesítése Átvétel Hallgatói jogviszony a részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésben Bejelentkezés A hallgatói jogviszony szüneteltetése, szünetelése Képzési idő, tanulmányi idő A hallgatói jogviszony megszűnése rész A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Tanterv, kreditrendszerű képzés Mintatanterv, kreditakkumuláció, tantárgyfelvétel Külföldi részképzés Tantárgyfelvétel Szakirányok/specializációk meghirdetése és felvétele Kreditátvitel A tantervben előírt kötelezettség teljesítésének elismerése A kreditek főiskolai nyilvántartásának rendje rész Az ismeretek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések A félévek időbeosztása és rendje Tájékoztatás a követelményekről Tanulmányi Tájékoztató Tantárgyi követelmények Részvétel a foglalkozásokon Kedvezményes tanulmányi rend A félévi követelmények teljesítésének igazolása Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái Jegymegajánlás A vizsgaidőszak Vizsgajelentkezés, vizsgalemondás A vizsgák rendje Vizsgaismétlés, sikeres vizsga javítása Ismételt tantárgyfelvétel A tanulmányi eredmény mutatószámai A leckekönyv kezelése rész A tanulmányok befejezésére, lezárására vonatkozó rendelkezések... 64

5 S z a b á l y z a t Oldal: 5/156. Alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány A szakdolgozat elkészítése, leadása és bírálata A záróvizsga-bizottság A záróvizsga lefolytatása, értékelése Az oklevél, oklevélmelléklet, igazolás záróvizsgáról Az oklevél minősítése Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó rendelkezések A szakmai vizsga A szakmai vizsgára bocsátás feltételei, a végbizonyítvány A szakmai vizsgabizottság A szakmai vizsgabizottság működése A szakmai vizsga értékelése A bizonyítvány rész Átmeneti rendelkezések a hagyományos rendszerű képzésben résztvevő hallgatókra Alaprendelkezések Részletező rendelkezések rész Vegyes és záró rendelkezések A fogyatékossággal élő hallgató Méltányosság gyakorlása Másodlat kiadása Jogviszony-igazolás IV. FEJEZET A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS RENDJE Az SZKR célja Az SZKR hatálya Kapcsolódó dokumentumok A szakdolgozat készítésének célja A szakdolgozat (diplomadolgozat) témájának kiválasztása A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei V. FEJEZET TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT A TJSZ célja A TJSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész Általános rendelkezések Az államilag támogatott és költségtérítéses képzés A támogatási idő A hallgatói támogatások és térítések ügyében eljáró testületek és személyek A Diákjóléti Bizottság A Diákotthoni Bizottság... 95

6 S z a b á l y z a t Oldal: 6/156. A Fellebbviteli Bizottság rész Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatásokhoz való hozzáférés feltételei A hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló források Az állami költségvetés terhére biztosított hallgatói juttatások felosztása az egyes felhasználási jogcímek között A tanulmányi ösztöndíj igénybevételével kapcsolatos feltételek A köztársasági ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj A rászorultsági alapon adható juttatások: (alaptámogatás, rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj) A rászorultsági alapon adható juttatások: (Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj) A hallgató szociális helyzete Jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzésére felhasználható keret A kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról Fogyatékkal élő hallgatók kiegészítő normatív támogatása A diákotthoni ellátás igénybevételével és a lakhatási támogatással kapcsolatos feltételek A HÖK működésének támogatása Magyar állampolgár által, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez segítséget nyújtó ösztöndíj pályázatának kiírása és elbírálási rendje Az Európai Gazdasági Térség országaiban résztanulmányokat folytató hallgatók ösztöndíja megállapításának és folyósításának rendje rész Az ingyenesen és a térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások az államilag támogatott képzésben Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások A térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások A diákotthoni térítési díj Egyéb díjak Térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása rész A hallgató fizetési kötelezettség teljesítéséhez mentesség, kedvezmény, részletfizetési lehetőség biztosításának feltételei és szabályai az államilag támogatott képzésben rész A költségtérítéses képzéssel kapcsolatos rendelkezések A költségtérítéses képzés alapvető szabályai A költségtérítés befizetési rendje Költségtérítés visszatérítése Egyéb díjak A költségtérítés, térítési és egyéb díjak befizetésének elmulasztása Költségtérítés mentesség Költségtérítés kedvezmény, juttatások

7 S z a b á l y z a t Oldal: 7/156. A főiskola saját bevétele terhére alapított ösztöndíjak rész Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje, fizetési mentesség, kedvezmény, részletfizetés szabályai Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás rendje rész Vegyes rendelkezések Külföldi állampolgárok magyarországi tanulmányainak támogatási rendje Befizetések igazolása Ügyviteli, pénzügyi, ellenőrzési és beszámolási kötelezettség A költségtérítés, térítési és egyéb díjak felhasználása VI. FEJEZET A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA Az ESZ célja Az ESZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak A fogyatékos hallgatók ügyeiben illetékes főiskolai bizottságok és személyek Esélyegyenlőségi Bizottság Főiskolai koordinátor A koordinátor feladata Hallgatók esélyegyenlősége Fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása Előnyben részesítési követelmények A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása Mentorprogram Jogorvoslat Fellebbviteli Bizottság Az egyenlő bánásmód követelményeit sértő döntés elleni jogorvoslat VII. FEJEZET HALLGATÓI BALESETVÉDELMI SZABÁLYZAT A HBSZ célja A HBSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok A hallgató kötelezettségei Kötelező érvényű használati szabályok és magatartási követelmények Ittas vagy bódult hallgatóval szembeni eljárás A hallgatók munka- és tűzvédelmi oktatásának szabályozása A hallgatók főiskolai munkavégzésének szabályai Munkabalesetek bejelentése Rendezvények engedélyeztetési, szervezési szabályai VIII. FEJEZET DIÁKOTTHONI JELENTKEZÉSEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE A DJSZ célja

8 S z a b á l y z a t Oldal: 8/156. A DJSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Jogosultság és a diákotthoni férőhelyek A pályázat meghirdetése A pályázati adatlap és a pályázat benyújtása A pályázatok elbírálása Értesítés felvételi döntésről A diákotthonnal kapcsolatos szabályozások Pótfelvételi pályázat Jogorvoslat IX. FEJEZET HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYZAT A HFSZ célja A HFSZ hatálya Kapcsolódó dokumentumok Fogalmak rész Fegyelmi felelősség Fegyelmi büntetések és intézkedések Büntetések A fegyelmi büntetések kiszabása Intézkedések Figyelmeztetés A tanulmányok ideiglenes felfüggesztése A fegyelmi eljárásban részt vevő személyek és testületek Hallgatói Fegyelmi Bizottság Képviselet A fegyelmi eljárás A fegyelmi eljárás megindítása és az ügyintézési határidő A fegyelmi eljárás felfüggesztése Meghívás a tárgyalásra A tárgyalás A tárgyalás lefolytatása Igazolás Bizonyítás Jegyzőkönyv, az ügyiratok kezelése A nyilvánosság biztosítása A fegyelmi határozat A határozat meghozatala és tartalma A határozat közlése Jogorvoslat A határozat jogereje A határozat kijavítása Mentesülés Mentesülés a fegyelmi büntetés alól Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól rész

9 S z a b á l y z a t Oldal: 9/156. A kártérítési felelősség A kártérítési felelősség köre A kártérítés mértéke A kártérítési eljárásban részt vevő személyek és testületek Dékán Egyszerűsített kártérítési eljárás A kártérítési eljárás A kártérítési határozat Jogorvoslat Mellékletek

10 S z a b á l y z a t Oldal: 10/156. Kiadás Fejezet száma Változás tárgya /2009/2010. SZN határozat Kiadás Rendelkezéseit a 2009/2010-es tanévtől kell alkalmazni. Hallgatói Követelményrendszer (2006) 15. kiadásának hatályon kívül helyezése 01. II., III. 50/2009/2010. SZN határozat Jogszabályváltozás, szabályzat alkalmazása során felmerült változtatási igény, 2. melléklet módosítása 02. I., III., 82/2009/2010. SZN határozat V. Jogszabályváltozás, szabályzat alkalmazása során felmerült változtatási igény Kiadás dátuma A Hallgatói Követelményrendszer célja 1. (1) A Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR) az Ftv. szellemében a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesüléséhez szükséges intézményi garancia egyik eleme a hallgatók jogainak, valamint kötelességeinek meghatározásán és az egyenlő bánásmód követelményének és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésén keresztül. (2) A HKR célja az, hogy meghatározza: az Ftv. keretei között a felvételi eljárás rendjét (HKR I. fejezet), a felvételi szabályzatot (a továbbiakban: FSZ), a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét (HKR II. fejezet, a továbbiakban: HJR), a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (HKR III. fejezet), a tanulmányi- és vizsgaszabályzatot (a továbbiakban: TVSZ), a szakdolgozat készítésének rendjét (HKR IV. fejezet, a továbbiakban: SZKR), a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (HKR V. fejezet), a térítési és juttatási szabályzatot (a továbbiakban: TJSZ), a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételeket (HKR VI. fejezet, a továbbiakban: ESZ), a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat (HKR VII. fejezet, a továbbiakban: HBSZ),

11 S z a b á l y z a t Oldal: 11/156. a diákotthoni jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét (HKR VIII. fejezet, a továbbiakban: DJSZ), a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét (HKR IX. fejezet, a továbbiakban: HFSZ). (1) Kapcsolódó dokumentumok: Kapcsolódó dokumentumok 2. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.). A HKR kapcsolódó további dokumentumait az egyes fejezetek Kapcsolódó dokumentumok című paragrafusa tartalmazza.

12 S z a b á l y z a t Oldal: 12/156. I. fejezet Felvételi Szabályzat A Felvételi Szabályzat célja 1. (1) A Felvételi Szabályzat (továbbiakban FSZ) célja a felvételi eljárás főiskolai rendjének, valamint a felvételi követelmények meghatározása. Az FSZ hatálya 2. (1) Az FSZ hatálya kiterjed a főiskolán folyó felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint mesterképzésre és szakirányú továbbképzésre jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra (a továbbiakban: jelentkező). (1) Az FSZ-hez kapcsolódó dokumentumok: Kapcsolódó dokumentumok 3. a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fr.), a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény. Felvételi ügyekben eljáró személyek és testület 4. (1) Az FSZ rendelkezései szerint eljáró személyek az oktatási rektorhelyettes, a dékán és az oktatási igazgató. (2) Az FSZ rendelkezései szerint eljáró testület a főiskola Fellebbviteli Bizottsága. (3) A dékán: felelős az Oktatási Hivatal (OH) felé történő, a Felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: FFT) összeállításához szükséges főiskolai adatszolgáltatásért, valótlan adatszolgáltatás esetén, köteles utólag megsemmisíteni a felvételről szóló döntést, amennyiben az a felvétel eredményét befolyásolta. (4) Az oktatási rektorhelyettes a teljes főiskolai felvételi eljárásért felelős vezető. (5) Az oktatási igazgató:

13 S z a b á l y z a t Oldal: 13/156. felelős a felvételi eljárás főiskolai szintű koordinálásáért, valamint a főiskolai szintű felvételi eljárás megszervezéséért, az adminisztráció lebonyolításáért, a rektor megbízásából végzi az FFT összeállításához szükséges főiskolai adatszolgáltatást. (6) Szakirányú továbbképzési szakok esetében a Főiskolai Fellebbviteli Bizottság dönt a felvételi kérelem tárgyában hozott határozat elleni felülbírálati kérelem ügyében a HJR-ben rögzített eljárás keretében. A hallgatói jogviszony keletkezése 5. (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az Ftv.-ben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. Ez a jog megilleti a) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet, c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit, d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait. (2) Aki nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározottak hatálya alá, tanulmányait kizárólag költségtérítéses formában folytathatja. (3) A főiskolán az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A felsőoktatási intézménybe jelentkező korlátlan számú jelentkezést nyújthat be. A felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkező milyen munkarend szerinti képzésre, továbbá hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezik. Ha a jelentkező több lehetőséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell. (4) Az alapképzésre, a felsőfokú szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. (5) Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. (6) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett, vagy azzal egyenértékű fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. (7) Az, aki a főiskolára nyert felvételt, a főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseket a TVSZ tartalmazza. (8) A felsőoktatási jelentkezések rangsorba állításának és a jelentkezők meghatározott felsőoktatási intézménybe való besorolásának feladatait az Oktatási Hivatal, szakirányú továbbképzés esetében az intézmény végzi.

14 S z a b á l y z a t Oldal: 14/156. (9) A jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezések rangsorba állítását és ennek alapján a jelentkezők rangsorolását, továbbá a felvételi követelmények teljesítésének feltételeit, a felvételhez szükséges szintet, valamint a felvételi eljárás során kérhető eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit az Fr., valamint az FSZ határozza meg. Felvételi eljárások (1) Az oktatási és kulturális miniszter minden évben két felvételi eljárást hirdethet: 6. a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje minden képzési szintre vonatkozóan november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje február 15. napja. (2) Az (1)b)pontja szerinti felvételi eljárást követően az oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira tekintettel pótfelvételi eljárást is engedélyezhet. (3) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre történő jelentkezés határideje augusztus 31. napja. 1 (4) Szakirányú továbbképzési szakokra történő jelentkezés határideje szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan augusztus 31. napja, februárban induló képzésekre vonatkozóan december 14. napja. 2 Alapképzési és felsőfokú szakképzési szakokra vonatkozó rendelkezések A felvételi kérelem, jelentkezők központi nyilvántartása 7. (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A kérelmet a) erre a célra rendszeresített, az OH által előállíttatott, kitöltött, postai úton beküldött nyomtatványon, vagy b) az OFIK Educatio Kht. által működtetett informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványt kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szükséges mellékleteteket a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező választása szerint postai vagy elektronikus úton nyújtja be, kinyomtatva, aláírva, postai úton beküldve, vagy a Ket. X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárás (ügyfélkapu) segítségével hitelesítve, elektronikus úton beküldve lehet benyújtani. A szüksé- 1 Módosította a 82/2009/2010. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: A szakirányú továbbképzési szakokra, valamint Hatályos november 16-ától. 2 Beillesztette a 82/2009/2010. SZN határozat. Hatályos november 16-ától.

15 S z a b á l y z a t Oldal: 15/156. ges mellékleteket a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező választása szerinti postai vagy elektronikus úton nyújthatja be. (3) A kérelem benyújtásakor a készpénz-átutalási megbízás eredeti feladóvevényének vagy a banki átutalás eredeti igazolásának mellékelésével igazolni kell az alapdíj és a kiegészítő díj befizetését. (4) A kizárólag külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a felvételi kérelmet a főiskola Oktatási Igazgatóságára kell megküldeni, amely gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig tájékoztatja az OH-t. (5) Ha a főiskola Oktatási Igazgatósága a beiratkozáskor - a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor - megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a dékán a felvételről szóló döntést megsemmisíti. Pontszámítás az alapképzésre történő jelentkezés esetén Felvételi pontszám 8. (1) Alapképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) az emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért a 11. -ban meghatározott többletpontokat, e) a 12. (1)-12. (4) pontjaiban meghatározottak alapján legfeljebb 50 többletpontot szerezhet. (4) A 8. (3)c)-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 80 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 80 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná.

16 S z a b á l y z a t Oldal: 16/156. (5) Alapképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot. (6) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma 480 pont. (7) Az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyek felvételi összpontszáma 480 pont. Ezeknek a személyeknek a köréről a miniszter által meghatározott szervezet tájékoztatja a főiskolát. (8) Felvételi pontszámtól függetlenül fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a főiskolával kötött megállapodás alapján gazdálkodó szervezet megjelöl - feltéve, hogy a főiskola az adott szakot indítja. Tanulmányi pontok 9. (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott tárgy utolsó két (tanult) év végi érdemjegyeinek - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni a kerekítés szabályai szerint. (2) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni. (3) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a jelentkező választása szerint - egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait kell figyelembe venni. (4) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik a főiskolára és ezért az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, az OH dönt a tanulmányi pont megállapításáról. Érettségi pontok 10. (1) Az érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni. A választható érettségi tantárgyak képzési területenként:

17 S z a b á l y z a t Oldal: 17/156. a) Agrár képzési területen: biológia vagy fizika vagy földrajz vagy idegen nyelv (angol,német) vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy természettudomány vagy szakmai előkészítő tárgy. b) Gazdaságtudományok képzési területen: gazdasági ismeretek vagy matematika vagy történelem vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy szakmai előkészítő tárgy. Szakmai előkészítő tárgy: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. ba) Közgazdasági képzési ágban:választható érettségi vizsgatárgyak: matematika kötelező és gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési ágban választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdaságimarketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. bb) Üzleti képzési ágban: Választható érettségi vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy matematika vagy történelem vagy szakmai előkészítő tárgy. A képzési területen választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak: közgazdasági alapismeretek, közgazdasági-marketing alapismeretek, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek. (2) A előtt tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az OH elnöke hatósági eljárás keretében állapítja meg. Az OH elnöke köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75%-a megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50%-ot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét az OH a honlapján közzéteszi. (3) Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. (4) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (5) Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni. (6) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett régi típusú tantárgyi érettségi vizsga től kezdve középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg (ezeket a százalékokat kell a (2) bekezdés szerint átszámítani felvételi pontokká): jeles (5) 100% jó (4) 79% közepes (3) 59% elégséges (2) 39% (7) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható. (8) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel.

18 S z a b á l y z a t Oldal: 18/156. (9) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(8) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, az OH dönt az érettségi pont megállapításáról. (10) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. (3) bekezdése alapján záradékkal látták el. Többletpontok 11. (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult. (2) Ha a jelentkező az (1) bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 40 érettségi többletpontra jogosult. (3) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú B2 komplex típusú nyelvvizsga esetén 35 többletpontra, vagy b) felsőfokú C1 komplex típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontra jogosult. (4) Ha a jelentkező a többletpontokra több nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot kell figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. (5) Államilag elismert középfokú B2 szóbeli típusú, vagy írásbeli típusú, illetve felsőfokú C1 szóbeli típusú, vagy írásbeli típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 35, illetve 50 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni. (6) Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg - a nyelvvizsga és a nyelvi OKTV egyidejűségének kivételével - több előírás alapján lenne jogosult többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg. A képzés nyelvéből szerzett nyelvvizsgáért, illetve a képzés nyelvéből letett emelt szintű érettségiért többletpont nem kapható. (7) A jelentkező a felvételi eljárás során a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a FIDE által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián szereplő sportágban legfeljebb egy eredményért: világ- és Európabajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos sportági szakszövetség által szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra; b) legfeljebb egy, a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra;

19 S z a b á l y z a t Oldal: 19/156. c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca)-cb) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ca) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén döntőbe jutott és ott elért helyezésért 80, helyezésért 50, helyezésért 25 többletpontra (a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt - a verseny szervezőjének igazolása alapján - a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.), cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 15 többletpontra; d) az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpontra; e) legfeljebb egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusi képesítő bizonyítványért, az Fr. 2. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult. Előnyben részesítés (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. 12. (2) További 25 pontra jogosult a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező. (3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult. (4) Az a jelentkező, aki a jelentkezési határidő és a felvételi döntés közötti időszakban gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, 50 többletpontra jogosult. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén 13. (1) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a ban foglalt rendelkezéseket a jelen -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával

20 S z a b á l y z a t Oldal: 20/156. (3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (4) Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot. (5) OKJ-s bizonyítványért, technikusi bizonyítványért nem adható többlet pont. Fogyatékossággal élőkre vonatkozó egyéb rendelkezések 14. (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az OH és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit. (2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Az (1) (2) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek, vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. Mesterképzési szakokra vonatkozó rendelkezések Pontszámítás a mesterképzésre történő jelentkezés esetén 15. (1) Mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak összegzésével kell számítani: a) az oklevél minősítés alapján kapott pontok, b) a szakmai készség és motivációs felmérésen kapott pontok c) és többletpontok hozzászámításával. (2) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) az oklevél minősítés alapján legfeljebb 50 pontot, b) a szakmai készség és motivációs felmérés alapján legfeljebb 40 pontot, c) a (5) bekezdésben meghatározottak alapján legfeljebb 10 többletpontot szerezhet. (3) Az oklevél minősítése alapján 1-5-ig terjedő skálán mért minősítést 10-zel megszorozva áll elő a kapott pontszám. (4) Legfeljebb 40 pont szerezhető a felvételi elbeszélgetés során. A felvételi elbeszélgetés tématerületeit, pontozási rendszerét a szak szakfelelőse dolgozza ki és februárban induló képzések esetén minden év szeptember 30-ig, szeptemberben induló képzések esetén minden év május 30-ig eljuttatja jóváhagyásra a kar dékánjának. A szakmai készség és motivációs felmérést lefolytató bizottságot a szakfelelős javaslata alapján a kar dékánja jelöli ki. (5) A jelentkező a felvételi eljárás során