Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzés Tudnivalók 2016-ban államvizsgázók számára

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzés Tudnivalók 2016-ban államvizsgázók számára A Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzésen a záróvizsga szóbeli. A záróvizsga részei: A szakdolgozat megvédése Nemzetközi kapcsolatok elmélete (tételek alapján) Regionális világgazdaságtan (tételek alapján) India politikai és társadalmi rendszere (tételek alapján) Kína politikai és társadalmi rendszere (tételek alapján) A záróvizsga minősítése a szakdolgozat minősítésének, a szakdolgozatvédés minősítésének, továbbá a részvizsgák minősítéseinek az átlaga egész számra kerekítve azzal a megkötéssel, hogy amennyiben bármelyik részminősítés elégtelen, úgy a záróvizsga minősítése is elégtelen. Amennyiben a záróvizsga minősítése elégtelen, de a hallgató a záróvizsga valamely részén elégtelennél jobb minősítést szerzett, úgy a későbbi záróvizsga kísérlet alkalmával csak az elégtelen minősítésű részeket kell megismételnie. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottság legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens. A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga bizottságba a jelölt vizsgájának idejére meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját, illetve bírálóit is.

2 TÉTELEK I. Kína politikai és társadalmi rendszere I.A Tételek 1. A kínai gazdaság helyzete: a es világgazdasági válság hatásainak leküzdése, a gazdaság strukturális problémáinak kiéleződése a válság után - újabb gazdasági reformkoncepció kidolgozása a gazdaságpolitikában 2. A kínai gazdaságfejlesztési modell korrekciója: a növekedési ütem lassulása, struktúraváltás és reformelmélyítés - a közepes fejlettségi csapda elkerülésének kihívásai 3. A gazdasági növekedés lassulása és a strukturális transzformáció társadalmi következményei: a szociális feszültségek jelenségei és a belső stabilitás kérdése Kínában 4. A kínai társadalom szerkezetének és helyzetének változásai az utóbbi években: a falusi társadalom és a belső migráció, munkanélküliség, ifjúság, idősek, szociális ellátás, korrupció 5. A belső fogyasztást ösztönző politika és a nagy ellátórendszerek kiépítése, a közösségi fogyasztás bővítésének kérdései és ellentmondásai Kínában 6. A gyorsuló iparosodás és urbanizáció Kínában: fő jellemzők és gazdasági, társadalmi, kulturális hatások - a lakónyilvántartási rendszer jövője 7. A gyors iparosodás és urbanizáció hatása a környezetre, a természeti erőforrásokra, az élelmiszer-biztonságra Kínában 8. Kína aktuális demográfiai helyzete, problémái: viták a születésszabályozó politikáról, perspektívák 9. Kína aktuális etnikai viszonyai, az etnikai kisebbségek helyzete: a nemzetiségi autonómiák tartalma, a fő feszültségek területei és politikai kezelésük 10. A Kínai Népköztársaság alkotmányos rendje, jogrendszere, igazságszolgáltatása, kormányzati rendszere, fegyveres erői, belbiztonsági szervei és működésük 11. A Kínai Népköztársaság politkai rendszere és annak működése: intézményesített, meritokratikus, egypárti vezetésű autoriter struktúra - általános jellemzés 12. Az emberi jogok kérdése és helyzete a Kínai Népköztársaságban: koncepcionális eltérések és gyakorlati korlátozások 13. A Kínai Kommunista Párt a KNK poltikai vezető ereje: szervezet, ideológia, politikai irányvonal, hatalmi küzdelmek, vezetői generációk és váltásaik mechanizmusa a KKP 18. kongresszusának (2012) példáján - politikai és hatalmi küzdelmek, új vezetőség, új reformirányvonal

3 14. A "demokratikus pártok" és a politikai konzultatív rendszer, a társadalmi és civil szervezetek a Kínai Népköztársaságban 15. Életmód, egyéni társadalmi lét, társadalmi és közélet, család és más közösségek Kínában: a hagyományok és a modernitás együttélésének problémái 16. A nemzeti egyesítés kérdése a kínai politikában: Hongkong, Makaó, tajvani kérdés, kínai diaszpóra 17. A Kínai Népköztársaság a globalizáció és a gazdasági regionalizmus viszonyai között: új szerepvállalás és törekvések a világgazdasági intézményrendszer átalakítására 18. A Kínai Népköztársaság külpolitikai koncepciójának megújítása: stratégia, biztonság- és geopolitika, prioritásrendszer, nagyhatalmi viszonyok, a regionális politikák és a bilaterális kapcsolatok illeszkedése 19. A Kínai Népköztársaság és a világrend megújítása: érdekek és értékek, multipolaritás és multilateralizmus, szerepvállalás a globális és regionális nemzetközi szervezetekben, folyamatokban 20. A Kínai Népköztársaság Európa-politikája: viszony az európai integrációhoz, kapcsolatok az Európai Unióval, szubregionális törekvések Európában a közép- és kelet-európai térség példáján I.B. Ajánlott irodalom BROWN, KERRY: The New Emperors. Power and the Princelings in China. I.B. Tauris & Co., London/New York CSANÁDI MÁRIA HAIRONG LAI GYURIS FERENC: A világválság és hatása a rendszer átalakulására Kínában. MŰHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., szeptember ( o.) HAMBERGER JUDIT MATURA TAMÁS SZILÁGYI IMRE: Kína és Közép-Európa. MKI-tanulmányok, Magyar Külügyi Intézet, Budapest INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai Kutatások II. kötet. Kína és a világ. Kína nemzetközi kapcsolatai és világgazdasági szerepének erősödése. A kínai-magyar kapcsolatok. MTA VGI és MEH, Budapest 2011 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai kutatások I. kötet. Kína belső viszonyai. Belső reformok, valamint a válság kezelése és következményei. A kínai modell fejlődése és következményei. MTA VGI és MEH, Budapest 2011 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai kutatások. A változó Kína I. Kína politikai, társadalmi fejlődésének jelene és jövője. MTA VGI és MEH, Budapest 2009

4 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai Kutatások. A változó Kína II. Kína a nemzetközi politikai erőtérben. MTA VGI és MEH, Budapest 2009 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai kutatások. Kína és a válság - I. Kína a globális válság első szakaszában. MTA VGI és MEH, Budapest 2010 KISSINGER HENRY: Világrend (5. és 6. fejezet, Konklúzió). Antall József Tudásközpont, Budapest, 2015 KISSINGER, HENRY: Kínáról. Antall József Tudásközpont, Budapest SALÁT GERGELY (szerk.): A kínai alkotmány. Typotex PANTA, Budapest SALÁT GERGELY (szerk.): Kínai álom kínai valóság. Typotex PANTA, Budapest SZUNOMÁR ÁGNES (ed.): Chinese investments and financial engagement in Visegrad countries: myth or reality? MTA KRTK VGI, Budapest SZUNOMÁR ÁGNES: Kínai nagyhatalmiság. A Kínai Népköztársaság nagyhatalmi ambíciói, szerepvállalása, és partnerei a XXI. században. Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola Világgazdasági alprogram, Budapest

5 II.A. India politikai és társadalmi rendszere 1. Az indiai kasztrendszer eredete, struktúrája, változásai, mobilitás a hierarchikus felépítésen belül. A gazdasági helyzet és a kaszt viszonya. Kaszt a politikában. Domináns kasztok. 2. Az indiai demográfia kérdései. Identitás, népesedés, etnikum, a hiányzó nők kérdése. A törzsi népesség. 3. Az indiai alkotmány forrásai, a hatalommegoszlás horizontális és vertikális rendszere (a brit diarchia továbbélése). A tagállamok politikai szerepe. 4. A szolgálatok rendszere, különös tekintettel az IAS-ra és az IPS-re. A szolgálatok, mint örökség a brit időkből. A korrupció okai. A reform szükségessége. 5. Az érinthetetlenek és törzsiek felemelése: a rezerváció eredete és alkotmányos intézménye. Az OBC-k és az EBC-k helyzete és az állam szerepvállalása. A (volt) érinthetetlenek politikai szerepe. 6. Az indiai választási rendszer. Központi és tagállami törvényhozások. A Lók Szabhá és a Rádzsja Szabhá szerepe a politikai életben. 7. Pártpolitika Indiában. A több pártrendszer. A Nemzeti Kongresszus évtizedei. A Kommunista Pártok. A BJP felemelkedése. Az indiai politikai demokrácia és a hierarchikus társadalom viszonya. A központi kormány és a tagállamok politikai kapcsolatai a pártpolitika keretei között. 8. A szekuláris állam és az indiai nemzet (nemzettudat) megteremtésének törekvései a függetlenség első hat évtizedében. A BJP nemzetépítése vallási alapon (Hindutva). 9. A gyarmati időkből örökölt gazdaság és a néhrúi autarkiás gazdaságpolitika pillérei a hiánygazdaság viszonyai közepette. Nehézipar, nehézvegyipar, nehézgépipar, energiatermelés, ipari tudományos kutatás. A korrupció kialakulása. 10. Indira Gándhí gazdaságpolitikája: legyőzzük a szegénységet. Államosítások. 11. Indira Gándhí és a mezőgazdaság: a zöld és a fehér forradalom. Önellátás mezőgazdasági termékekből. 12. Az indiai mezőgazdaság és a földreform története. A birtokviszonyok és a gazdag agrárvállalkozói réteg felemelkedése, a földnélküliek számának növekedése. A 2005 utáni agrárpolitika. 13. A gazdasági liberalizáció kezdetei 1991-ben. Az állami szektor részleges lebontása, a Licence Rádzs felszámolása. Harc a korrupció ellen. 14. Egyenlőtlen gazdasági fejlődés Indiában. A főbb (legfejlettebb és legelmaradottabb) tagállamok összehasonlítása.

6 15. Infrastruktúra Indiában: utak, vasutak, telefon, hírközlés, energiaellátás. A mobil telefon társadalmi és gazdasági hatásai. A gazdasági fejlődést korlátozó infrastrukturális tényezők. 16. Oktatás, szakoktatás és felsőoktatás Indiában. Egészségügyi ellátás (járványügy) És Narendra Modi reformterve. 17. Az indiai fegyveres erők. India mint nukleáris hatalom. Az indiai külpolitika törekvései: középhatalmi/világhatalmi pozíció elérése. Viszony a szomszédos államokkal. A puha hatalom használata világszerte. 18. A főbb indiai vallások és a vallásközösségek közötti viszony. Muszlim és keresztényüldözés. A Szangh Parivar szerepvállalása és tevékenysége. Törekvések a BJP kormányzása alatt. Az indiai alkotmány szövege Election Manifesto of the BJP GÁTHY VERA: India. Egyetemi jegyzet. GÁTHY VERA: Ombudsman-háború Indiában. GÁTHY VERA: India választott GÁTHY VERA: Újabb választások 2014 őszén GÁTHY VERA: Keresztényüldözés Indiában Hindutva KOTHARI, R.: Caste in Indian Politics KOTHARI, R.: Rethinking Democracy ROY, A.: Broken Republic II.B. Ajánlott irodalom (Az óra hallgatóinak elküldve) SEN, AMARTYA: More Than 100 Million Women Are Missing SRINIVAS, M. N.: Caste in Modern India Továbbá az indiai napi sajtó.

7 III. REGIONÁLIS VILÁGGAZDASÁGTAN 1. Ismertesse a XXI. századi nemzetállamok gazdasági feladatait, szerepét! 2. Mit jelent a nemzetgazdaságok és régiók versenyképessége? Milyen formában értelmezhető? Hogyan mérhető? Miből eredeztetethetők a regionális különbségek? 3. Ismertesse a fejletlen/fejlődő gazdaságok és a nyersanyag-exportőr országok kihívásait, fejlődési problémáit, fejlődést hátráltató tényezőit! 4. Ismertesse a nyersanyagpiacok sajátosságait kereslet-kínálati, árrugalmassági szempontból! 5. Ismertesse a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem sajátosságait, működési módját, nemzetközi harmonizációját és a szolgáltatáskereskedelem nemzeti korlátozásának okait! 6. Ismertesse a nemzetközi fejlődési szakadék problémát! Milyen területei aspektusai vannak a fejlődési szakadéknak? Milyen tényezőkkel magyarázható a fejlődési szakadék? 7. Ismertesse a nemzetközi munkaerőpiac főbb trendjeit, és hogy ezek hogyan hatnak a globális foglakoztatásra? 8. Jellemezze az USA globális gazdasági pozícióit! Hogyan változott/változik ez a pozíció a XXI. század elején? 9. Hasonlítsa össze az USA két világháború közötti, 1945 utáni és XXI. század eleji pozícióját! 10. A telepes gyarmat mint fejlődési háttér mennyiben befolyásolta későbbi gazdasági pozíciójukat az ilyen típusú területeknek? 11. Ismertesse az USA gazdaságának gyengeségeit! Ezen kívül milyen strukturális okok vezettek az amerikai pénzügyi válsághoz? Ismertesse az USA azon erősségeit, amely reményt ad arra, hogy az USA világgazdasági pozíciója tartható, védhető! 12. Ismertesse a NAFTA gazdasági összefüggéseit, és a szervezet működését! 13. Értékelje a NAFTA-t az USA szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA az USA számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg az USA számára a NAFTA működése? 14. Értékelje a NAFTA-t Mexikó szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA Mexikó számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg Mexikó számára a NAFTA működése? 15. Értékelje a NAFTA-t Kanada szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA Kanada számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg Kanada számára a NAFTA működése? 16. A NAFTA jövőjére vonatkozóan milyen várakozásokat, javaslatokat, lehetőségeket ismer?

8 17. Hasonlítsa össze a világ nagy gazdasági centrumait gazdasági pozíciójuk alapján! 18. Hasonlítsa össze a világgazdasági és regionális szinten fontos devizák pozícióját gazdasági ismérvek alapján! 19. Hogyan hatott a rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlása az orosz gazdaságra? 20. Hogyan próbálja Oroszország a volt szovjet gazdasági integrációt fenntartani a posztszovjet integrációkon keresztül? Mennyire sikeresek ezek az integrációk? 21. Jellemezze Oroszország pozícióját a nemzetközi gazdasági kapcsolatok (kereskedelem, tőke stb.) szempontjából! 22. Hogyan rendezte a Putyin-féle kormányzás az 1990-es évek gazdasági csődjét? Milyen forrásokra épül a XXI. századi orosz gazdasági kormányzás? 23. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Oroszországra? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 24. Jellemezze Oroszország világgazdasági kapcsolatait és külpolitikáját! 25. Jellemezze az orosz-eu kapcsolatokat meghatározó folyamatokat, tényezőket! 26. Elemezze a latin-amerikai integrációs törekvések gazdasági sikerességét az 1960-as évektől kezdve! 27. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Brazíliára és a latin-amerikai térségre? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 28. Ismertesse, hogy Brazíliában milyen gazdasági programokkal igyekeztek úrrá lenni az eladósodás és a periférikus pozíció, továbbá a szegénység problémáján! 29. Milyen társadalmi és gazdasági háttér jellemzi a latin-amerikai társadalmakat? 30. Hogyan kezelte Lula de Silva elnöki programja a szegénységi csapdát Brazíliában? 31. Min alapul a távol-keleti országok növekedési és felzárkózási csodája? 32. Miből indult ki, hogyan alakult, milyen hatásokkal járt a távol-keleti pénzügyi válság a térségre ( )? 33. Hogyan hatott a es világgazdasági válság a távol-keleti országokra? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 34. Milyen társadalmi, történelmi, politikai, gazdasági, kulturális háttérre épül az kínai gazdasági növekedés? 35. Ismertesse azt a kínai gazdaságpolitikai folyamatot, amely az as örökösödési harcot követően a 2000-es évek nyitott piacgazdasági rendszeréhez vezetett! 36. Ismertesse a kínai árfolyam-stratégiát! A jövőre nézve milyen dilemmák merülnek fel ennek kapcsán?

9 37. Milyen összetevőkre épül a kínai növekedés? Mi határozza meg a kínai növekedést? Milyen kihívások veszélyeztetik a kínai növekedést? Miért lenne szükség a kínai gazdasági növekedés hűtésére, lassítására? 38. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Kínára? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 39. Milyen társadalmi, történelmi, politikai, gazdasági, kulturális háttérre épül az indiai gazdaság? 40. Ismertesse az közötti indiai tervgazdaság működését, gazdaságpolitikáját és annak eredményeit! 41. Ismertesse az indiai gazdasági nyitást1990-től! Milyen szegénységi és népesedési problémával kell Indiának megküzdeni? 42. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Indiára? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 43. Milyen társadalmi, történelmi, politikai, gazdasági, kulturális háttérre épül a japán gazdaság? 44. Ismertesse a japán pénzügyi és gazdasági válság kialakulását, folyamatait, gazdaságpolitikai intézkedéseit, kimenetelét és az elhúzódás okait! 45. Milyen kihívásokkal kell továbbra is szembenéznie a japán gazdaságnak? Hogyan hatott Japánra a világgazdasági válság? Értékelje a japán jen pozícióját! 46. Ismertesse Afrika gazdasági, politikai, társadalmi sajátosságait, gazdasági teljesítményét, és a kontinens regionális integrációs folyamatait, annak sikerességét! 47. Hasonlítsa össze Nigéria és a Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági pozícióját, fejlődési pályáját! 48. Hogyan jellemezhető a Közel-Kelet világgazdasági pozíciója, a társadalmi politikai fejlődési háttere? 49. Hogyan jellemezhető a kaukázusi és közép-ázsiai térség világgazdasági pozíciója, a társadalmi politikai fejlődési háttere? A Szovjetunióhoz tartozás, mint múlt, hogyan hat világgazdasági kapcsolataikra? A tételek a BALHÓ A. & KUTASI G. (2010) Erőközpontok és régiók és a Regionális világgazdaságtan tárgy előadásai alapján kerültek kidolgozásra.

10 IV.A A nemzetközi politika elmélete 1. Mutassa be a klasszikus realizmus nemzetközi politikaelméleti irányzatát. Térjen ki Thukididész, Machiavelli és Thomas Hobbes a nemzetközi politika magyarázatában releváns gondolataira! 2. Mutassa be a modern realizmus nemzetközi politikaelméleti irányzatának államelméleteit és a nemzetközi rendszer működésével kapcsolatos alapvetéseit! Az államelméleteknél térjen ki az államérdek fogalmára, Morgenthau intelligens állam koncepciójára, hogyan mutatkoztak meg a modern realizmus alapelvei az amerikai külpolitikának adott tanácsokban. A nemzetközi rendszer kapcsán mutassa be Carr, Morgenthau, Kissinger és Kennan gondolatait az anarchiáról és az anarchia meghaladásáról. 3. Neorealizmus: Mutassa be a neorealizmus kialakulásának történeti és tudománytörténeti feltételeit, Waltz minimalista állam koncepcióját, illetve a nemzetközi rendszer működését és annak meghaladásának lehetőségeit. 4. A hidegháború utáni realista irányzatok: Mutassa be a nemzetközi környezet és a tudományterület változását, amely hozzájárult a realizmus változásához. Mutassa be az offenzív és a defenzív realizmus államelméleteit (Gilpin, Krasner), illetve az anarchikus nemzetközi rendszer és annak meghaladásának lehetőségeit taglaló hidegháború utáni elméleteket (Gilpin, Waltz, Mearsheimer). 5. Klasszikus liberalizmus: Mutassa be az irányzat az emberi természetről, az államról az anarchikus nemzetközi rendszerről és az anarchia meghaladásáról vallott nézeteit! 6. A két világháború közötti liberális irányzat, az utópikus idealizmus: Mutassa be a nemzetközi politikai és gazdasági környezetet, amely meghatározta az irányzat kialakulását, Hobson pozitív állam felfogását, Schumpeter államfejlődésre vonatkozó magyarázatát. A nemzetközi rendszer kapcsán Angell és Wilson gondolataira térjen ki. 7. A hidegháború alatti liberális irányzatok: Mutassa be a társadalmi (szociológiai) liberalizmus, a kereskedelmi liberalizmus, a liberális institucionalizmus alapvető gondolatait az állam és a nemzetközi rendszer szerepéről a nemzetközi politika formálásában! 8. A hidegháború utáni liberális kutatási program. Mutassa be a gyenge és az erős liberalizmust. Térjen ki Moravcsik és Keohane gondolataira, illetve Ikenberry az anarchia rendezettebbé tételéről szóló elkérzeléseire. 9. Marxizmus a nemzetközi politika magyarázatában, a világrendszer-szemlélet. Mutassa be Marx gondolatainak a világpolitika magyarázata számára releváns gondolatait, a Wallerstein féle világrendszer szemléletet, annak előzményeit, illetve a Wallersteini ciklusokat és hosszútávú trendeket. 10. Marxizmus a nemzetközi politika magyarázatában, a gramscianizmus: Mutassa be Antonio Gramsci és Robert Cox hegemónia koncepcióját! 11. Konstruktivizmus I. A társadalom és a nemzetközi társadalom központú konstruktivista irányzatok. Mutassa be, hogy a nemzetközi illetve a társadalmi normák hogyan alakítják az állami döntéshozatalt.

11 12. Konstruktivizmus II. Radikális konstruktivizmus: posztmodern és feminizmus. Mutassa be a normatív államhatalom működését, a feminizmus relevanciáját a világpolitika magyarázatában. IV.B. Ajánlott irodalom: BAYLIS, JOHN SMITH, STEVE PATRICIA OWENS (eds.): The Globalization of World Politics An Introduction to International Relations. Oxford, Oxford University Press JACKSON, ROBERT SØRENSEN GEORG: Introduction to International Relations Theories and Approaches. Oxford, Oxford University Press BURCHILL, SCOTT LINKLATER, ANDREW DEVETAK, RICHARD DONNELLY, JACK NARDIN, TERRY PATERSON, MATTHEW REUS-SMIT, CHRISTIAN TRUE, JACQUI (eds.): Theories of International Relations. London, Palgrave Macmillan, 2013.