Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzés Tudnivalók 2018-ban és később államvizsgázók számára

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzés Tudnivalók 2018-ban és később államvizsgázók számára A Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzésen a záróvizsga szóbeli. A záróvizsga részei: A szakdolgozat megvédése Kína politikai és társadalmi rendszere (tételek alapján) India politikai és társadalmi rendszere (tételek alapján) Regionális világgazdaságtan (tételek alapján) Nemzetközi jog (tételek alapján) A záróvizsga minősítése a szakdolgozat minősítésének, a szakdolgozatvédés minősítésének, továbbá a részvizsgák minősítéseinek az átlaga egész számra kerekítve azzal a megkötéssel, hogy amennyiben bármelyik részminősítés elégtelen, úgy a záróvizsga minősítése is elégtelen. Amennyiben a záróvizsga minősítése elégtelen, de a hallgató a záróvizsga valamely részén elégtelennél jobb minősítést szerzett, úgy a későbbi záróvizsga kísérlet alkalmával csak az elégtelen minősítésű részeket kell megismételnie. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottság legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens. A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga bizottságba a jelölt vizsgájának idejére meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját, illetve bírálóit is. 1

2 I. KÍNA POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI RENDSZERE I.A Tételek 1. A kínai gazdaság helyzete: a es világgazdasági válság hatásainak leküzdése, a gazdaság strukturális problémáinak kiéleződése a válság után - újabb gazdasági reformkoncepció kidolgozása a gazdaságpolitikában 2. A kínai gazdaságfejlesztési modell korrekciója: a növekedési ütem lassulása, struktúraváltás és reformelmélyítés - a közepes fejlettségi csapda elkerülésének kihívásai 3. A gazdasági növekedés lassulása és a strukturális transzformáció társadalmi következményei: a szociális feszültségek jelenségei és a belső stabilitás kérdése Kínában 4. A kínai társadalom szerkezetének és helyzetének változásai az utóbbi években: a falusi társadalom és a belső migráció, munkanélküliség, ifjúság, idősek, szociális ellátás, korrupció 5. A belső fogyasztást ösztönző politika és a nagy ellátórendszerek kiépítése, a közösségi fogyasztás bővítésének kérdései és ellentmondásai Kínában 6. A gyorsuló iparosodás és urbanizáció Kínában: fő jellemzők és gazdasági, társadalmi, kulturális hatások - a lakónyilvántartási rendszer jövője 7. A gyors iparosodás és urbanizáció hatása a környezetre, a természeti erőforrásokra, az élelmiszer-biztonságra Kínában 8. Kína aktuális demográfiai helyzete, problémái: viták a születésszabályozó politikáról, perspektívák 9. Kína aktuális etnikai viszonyai, az etnikai kisebbségek helyzete: a nemzetiségi autonómiák tartalma, a fő feszültségek területei és politikai kezelésük 10. A Kínai Népköztársaság alkotmányos rendje, jogrendszere, igazságszolgáltatása, kormányzati rendszere, fegyveres erői, belbiztonsági szervei és működésük 11. A Kínai Népköztársaság politkai rendszere és annak működése: intézményesített, meritokratikus, egypárti vezetésű autoriter struktúra - általános jellemzés 12. Az emberi jogok kérdése és helyzete a Kínai Népköztársaságban: koncepcionális eltérések és gyakorlati korlátozások 13. A Kínai Kommunista Párt a KNK poltikai vezető ereje: szervezet, ideológia, politikai irányvonal, hatalmi küzdelmek, vezetői generációk és váltásaik mechanizmusa a KKP 18. kongresszusának (2012) példáján - politikai és hatalmi küzdelmek, új vezetőség, új reformirányvonal 2

3 14. A "demokratikus pártok" és a politikai konzultatív rendszer, a társadalmi és civil szervezetek a Kínai Népköztársaságban 15. Életmód, egyéni társadalmi lét, társadalmi és közélet, család és más közösségek Kínában: a hagyományok és a modernitás együttélésének problémái 16. A nemzeti egyesítés kérdése a kínai politikában: Hongkong, Makaó, tajvani kérdés, kínai diaszpóra 17. A Kínai Népköztársaság a globalizáció és a gazdasági regionalizmus viszonyai között: új szerepvállalás és törekvések a világgazdasági intézményrendszer átalakítására 18. A Kínai Népköztársaság külpolitikai koncepciójának megújítása: stratégia, biztonság- és geopolitika, prioritásrendszer, nagyhatalmi viszonyok, a regionális politikák és a bilaterális kapcsolatok illeszkedése 19. A Kínai Népköztársaság és a világrend megújítása: érdekek és értékek, multipolaritás és multilateralizmus, szerepvállalás a globális és regionális nemzetközi szervezetekben, folyamatokban 20. A Kínai Népköztársaság Európa-politikája: viszony az európai integrációhoz, kapcsolatok az Európai Unióval, szubregionális törekvések Európában a közép- és kelet-európai térség példáján I.B Ajánlott irodalom BROWN, KERRY: The New Emperors. Power and the Princelings in China. I.B. Tauris & Co., London/New York CSANÁDI MÁRIA HAIRONG LAI GYURIS FERENC: A világválság és hatása a rendszer átalakulására Kínában. MŰHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., szeptember ( o.) HAMBERGER JUDIT MATURA TAMÁS SZILÁGYI IMRE: Kína és Közép-Európa. MKI-tanulmányok, Magyar Külügyi Intézet, Budapest INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai Kutatások II. kötet. Kína és a világ. Kína nemzetközi kapcsolatai és világgazdasági szerepének erősödése. A kínai-magyar kapcsolatok. MTA VGI és MEH, Budapest 2011 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai kutatások I. kötet. Kína belső viszonyai. Belső reformok, valamint a válság kezelése és következményei. A kínai modell fejlődése és következményei. MTA VGI és MEH, Budapest 2011 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai kutatások. A változó Kína I. Kína politikai, társadalmi fejlődésének jelene és jövője. MTA VGI és MEH, Budapest

4 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai Kutatások. A változó Kína II. Kína a nemzetközi politikai erőtérben. MTA VGI és MEH, Budapest 2009 INOTAI ANDRÁS JUHÁSZ OTTÓ (szerk.): Stratégiai kutatások. Kína és a válság - I. Kína a globális válság első szakaszában. MTA VGI és MEH, Budapest 2010 KISSINGER HENRY: Világrend (5. és 6. fejezet, Konklúzió). Antall József Tudásközpont, Budapest, 2015 KISSINGER, HENRY: Kínáról. Antall József Tudásközpont, Budapest SALÁT GERGELY (szerk.): A kínai alkotmány. Typotex PANTA, Budapest SALÁT GERGELY (szerk.): Kínai álom kínai valóság. Typotex PANTA, Budapest SZUNOMÁR ÁGNES (ed.): Chinese investments and financial engagement in Visegrad countries: myth or reality? MTA KRTK VGI, Budapest SZUNOMÁR ÁGNES: Kínai nagyhatalmiság. A Kínai Népköztársaság nagyhatalmi ambíciói, szerepvállalása, és partnerei a XXI. században. Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola Világgazdasági alprogram, Budapest

5 II. INDIA POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI RENDSZERE II.A Tételek 1. Az indiai kasztrendszer eredete, struktúrája, változásai, mobilitás a hierarchikus felépítésen belül. A gazdasági helyzet és a kaszt viszonya. Kaszt a politikában. Domináns kasztok. 2. Az indiai demográfia kérdései. Identitás, népesedés, etnikum, a hiányzó nők kérdése. A törzsi népesség. 3. Az indiai alkotmány forrásai, a hatalommegoszlás horizontális és vertikális rendszere (a brit diarchia továbbélése). A tagállamok politikai szerepe. 4. A szolgálatok rendszere, különös tekintettel az IAS-ra és az IPS-re. A szolgálatok, mint örökség a brit időkből. A korrupció okai. A reform szükségessége. 5. Az érinthetetlenek és törzsiek felemelése: a rezerváció eredete és alkotmányos intézménye. Az OBC-k és az EBC-k helyzete és az állam szerepvállalása. A (volt) érinthetetlenek politikai szerepe. 6. Az indiai választási rendszer. Központi és tagállami törvényhozások. A Lók Szabhá és a Rádzsja Szabhá szerepe a politikai életben. 7. Pártpolitika Indiában. A többpártrendszer. A Nemzeti Kongresszus évtizedei. A Kommunista Pártok. A BJP felemelkedése. Az indiai politikai demokrácia és a hierarchikus társadalom viszonya. A központi kormány és a tagállamok politikai kapcsolatai a pártpolitika keretei között. 8. A szekuláris állam és az indiai nemzet (nemzettudat) megteremtésének törekvései a függetlenség első hat évtizedében. A BJP nemzetépítése vallási alapon (Hindutva). 9. A gyarmati időkből örökölt gazdaság és a néhrúi autarkiás gazdaságpolitika pillérei a hiánygazdaság viszonyai közepette. Nehézipar, nehézvegyipar, nehézgépipar, energiatermelés, ipari tudományos kutatás. A korrupció kialakulása. 10. Indira Gándhí gazdaságpolitikája: legyőzzük a szegénységet. Államosítások. 11. Indira Gándhí és a mezőgazdaság: a zöld és a fehér forradalom. Önellátás mezőgazdasági termékekből. 12. Az indiai mezőgazdaság és a földreform története. A birtokviszonyok és a gazdag agrárvállalkozói réteg felemelkedése, a földnélküliek számának növekedése. A 2005 utáni agrárpolitika. 13. A gazdasági liberalizáció kezdetei 1991-ben. Az állami szektor részleges lebontása, a Licence Rádzs felszámolása. Harc a korrupció ellen. 5

6 14. Egyenlőtlen gazdasági fejlődés Indiában. A főbb (legfejlettebb és legelmaradottabb) tagállamok összehasonlítása. 15. Infrastruktúra Indiában: utak, vasutak, telefon, hírközlés, energiaellátás. A mobil telefon társadalmi és gazdasági hatásai. A gazdasági fejlődést korlátozó infrastrukturális tényezők. 16. Oktatás, szakoktatás és felsőoktatás Indiában. Egészségügyi ellátás (járványügy) És Narendra Modi reformterve. 17. Az indiai fegyveres erők. India mint nukleáris hatalom. Az indiai külpolitika törekvései: középhatalmi/világhatalmi pozíció elérése. Viszony a szomszédos államokkal. A puha hatalom használata világszerte. 18. A főbb indiai vallások és a vallásközösségek közötti viszony. Muszlim és keresztényüldözés. A Szangh Parivar szerepvállalása és tevékenysége. Törekvések a BJP kormányzása alatt. II.B Ajánlott irodalom GÁTHY VERA: India. A múltból a jövő felé. Budapest, Typotex, Az indiai alkotmány szövege Election Manifesto of the BJP GÁTHY VERA: Ombudsman-háború Indiában. GÁTHY VERA: India választott GÁTHY VERA: Újabb választások 2014 őszén GÁTHY VERA: Keresztényüldözés Indiában Hindutva KOTHARI, R.: Caste in Indian Politics KOTHARI, R.: Rethinking Democracy ROY, A.: Broken Republic SEN, AMARTYA: More Than 100 Million Women Are Missing SRINIVAS, M. N.: Caste in Modern India Továbbá az indiai napi sajtó. 6

7 III. REGIONÁLIS VILÁGGAZDASÁGTAN Tételek 1. Ismertesse a XXI. századi nemzetállamok gazdasági feladatait, szerepét! 2. Mit jelent a nemzetgazdaságok és régiók versenyképessége? Milyen formában értelmezhető? Hogyan mérhető? Miből eredeztetethetők a regionális különbségek? 3. Ismertesse a fejletlen/fejlődő gazdaságok és a nyersanyag-exportőr országok kihívásait, fejlődési problémáit, fejlődést hátráltató tényezőit! 4. Ismertesse a nyersanyagpiacok sajátosságait kereslet-kínálati, árrugalmassági szempontból! 5. Ismertesse a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem sajátosságait, működési módját, nemzetközi harmonizációját és a szolgáltatáskereskedelem nemzeti korlátozásának okait! 6. Ismertesse a nemzetközi fejlődési szakadék problémát! Milyen területei aspektusai vannak a fejlődési szakadéknak? Milyen tényezőkkel magyarázható a fejlődési szakadék? 7. Ismertesse a nemzetközi munkaerőpiac főbb trendjeit, és hogy ezek hogyan hatnak a globális foglakoztatásra? 8. Jellemezze az USA globális gazdasági pozícióit! Hogyan változott/változik ez a pozíció a XXI. század elején? 9. Hasonlítsa össze az USA két világháború közötti, 1945 utáni és XXI. század eleji pozícióját! 10. A telepes gyarmat mint fejlődési háttér mennyiben befolyásolta későbbi gazdasági pozíciójukat az ilyen típusú területeknek? 11. Ismertesse az USA gazdaságának gyengeségeit! Ezen kívül milyen strukturális okok vezettek az amerikai pénzügyi válsághoz? Ismertesse az USA azon erősségeit, amely reményt ad arra, hogy az USA világgazdasági pozíciója tartható, védhető! 12. Ismertesse a NAFTA gazdasági összefüggéseit, és a szervezet működését! 13. Értékelje a NAFTA-t az USA szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA az USA számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg az USA számára a NAFTA működése? 14. Értékelje a NAFTA-t Mexikó szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA Mexikó számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg Mexikó számára a NAFTA működése? 15. Értékelje a NAFTA-t Kanada szemszögéből! Magyarázza el, hogy a NAFTA Kanada számára milyen várakozásokat jelentett? Milyen érdekek, hasznok, költségek alapján ítélhető meg Kanada számára a NAFTA működése? 7

8 16. A NAFTA jövőjére vonatkozóan milyen várakozásokat, javaslatokat, lehetőségeket ismer? 17. Hasonlítsa össze a világ nagy gazdasági centrumait gazdasági pozíciójuk alapján! 18. Hasonlítsa össze a világgazdasági és regionális szinten fontos devizák pozícióját gazdasági ismérvek alapján! 19. Hogyan hatott a rendszerváltás és a Szovjetunió összeomlása az orosz gazdaságra? 20. Hogyan próbálja Oroszország a volt szovjet gazdasági integrációt fenntartani a posztszovjet integrációkon keresztül? Mennyire sikeresek ezek az integrációk? 21. Jellemezze Oroszország pozícióját a nemzetközi gazdasági kapcsolatok (kereskedelem, tőke stb.) szempontjából! 22. Hogyan rendezte a Putyin-féle kormányzás az 1990-es évek gazdasági csődjét? Milyen forrásokra épül a XXI. századi orosz gazdasági kormányzás? 23. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Oroszországra? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 24. Jellemezze Oroszország világgazdasági kapcsolatait és külpolitikáját! 25. Jellemezze az orosz-eu kapcsolatokat meghatározó folyamatokat, tényezőket! 26. Elemezze a latin-amerikai integrációs törekvések gazdasági sikerességét az 1960-as évektől kezdve! 27. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Brazíliára és a latin-amerikai térségre? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 28. Ismertesse, hogy Brazíliában milyen gazdasági programokkal igyekeztek úrrá lenni az eladósodás és a periférikus pozíció, továbbá a szegénység problémáján! 29. Milyen társadalmi és gazdasági háttér jellemzi a latin-amerikai társadalmakat? 30. Hogyan kezelte Lula de Silva elnöki programja a szegénységi csapdát Brazíliában? 31. Min alapul a távol-keleti országok növekedési és felzárkózási csodája? 32. Miből indult ki, hogyan alakult, milyen hatásokkal járt a távol-keleti pénzügyi válság a térségre ( )? 33. Hogyan hatott a es világgazdasági válság a távol-keleti országokra? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 34. Milyen társadalmi, történelmi, politikai, gazdasági, kulturális háttérre épül az kínai gazdasági növekedés? 35. Ismertesse azt a kínai gazdaságpolitikai folyamatot, amely az as örökösödési harcot követően a 2000-es évek nyitott piacgazdasági rendszeréhez vezetett! 8

9 36. Ismertesse a kínai árfolyam-stratégiát! A jövőre nézve milyen dilemmák merülnek fel ennek kapcsán? 37. Milyen összetevőkre épül a kínai növekedés? Mi határozza meg a kínai növekedést? Milyen kihívások veszélyeztetik a kínai növekedést? Miért lenne szükség a kínai gazdasági növekedés hűtésére, lassítására? 38. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Kínára? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 39. Milyen társadalmi, történelmi, politikai, gazdasági, kulturális háttérre épül az indiai gazdaság? 40. Ismertesse az közötti indiai tervgazdaság működését, gazdaságpolitikáját és annak eredményeit! 41. Ismertesse az indiai gazdasági nyitást1990-től! Milyen szegénységi és népesedési problémával kell Indiának megküzdeni? 42. Hogyan hatott a es világgazdasági válság Indiára? Hogyan reagált a gazdasági vezetés? 43. Milyen társadalmi, történelmi, politikai, gazdasági, kulturális háttérre épül a japán gazdaság? 44. Ismertesse a japán pénzügyi és gazdasági válság kialakulását, folyamatait, gazdaságpolitikai intézkedéseit, kimenetelét és az elhúzódás okait! 45. Milyen kihívásokkal kell továbbra is szembenéznie a japán gazdaságnak? Hogyan hatott Japánra a világgazdasági válság? Értékelje a japán jen pozícióját! 46. Ismertesse Afrika gazdasági, politikai, társadalmi sajátosságait, gazdasági teljesítményét, és a kontinens regionális integrációs folyamatait, annak sikerességét! 47. Hasonlítsa össze Nigéria és a Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági pozícióját, fejlődési pályáját! 48. Hogyan jellemezhető a Közel-Kelet világgazdasági pozíciója, a társadalmi politikai fejlődési háttere? 49. Hogyan jellemezhető a kaukázusi és közép-ázsiai térség világgazdasági pozíciója, a társadalmi politikai fejlődési háttere? A Szovjetunióhoz tartozás, mint múlt, hogyan hat világgazdasági kapcsolataikra? A tételek a BALHÓ A. & KUTASI G. (2010) Erőközpontok és régiók és a Regionális világgazdaságtan tárgy előadásai alapján kerültek kidolgozásra. 9

10 IV. NEMZETKÖZI JOG Tételek 1. A nemzetközi jog forrásai az ENSZ Nemzetközi Bíróságának gyakorlatában: ismertesse az Ambatielos-ügyet (1953) és az Északi-tengeri kontinentális talapzat ügyét (1967), valamint az azok kapcsán felmerült nemzetközi jogi kérdéseket! 2. Az államiság kritériumai, valamint az állami szuverenitás (az állam területi felségjoga) az ENSZ Nemzetközi Bíróságának gyakorlatában: ismertesse az ENSZ-tagfelvétellel kapcsolatos tanácsadó véleményeket (1947, 1949), az Indiai területeken való áthaladás ügyét (1960) és a Burkina Faso és Mali közötti határvita ügyét (1986)! 3. A külföldiek és jogaik az állami kényszerrel szemben: a PPJNE Emberi Jogi Bizottságának 15. és 27. számú ún. general comment-jei, a Soering-ügy (1989) és a Diallo-ügy (Guinea v. Kongói Demokratikus Köztársaság) (2010) alapján. 4. Az állampolgárság megítélése a nemzetközi jogban és az EU jogában: ismertesse és hasonlítsa össze a Nottebohm-ügyet (1955), valamint a Micheletti (1992) és a Rottmann (2010) ügyeket! 5. Mutassa be az ENSZ Nemzetközi Bíróságának döntését a Bős-Nagymaros ügyben (Magyarország v. Szlovákia); térjen ki a főbb nemzetközi jogi kérdésekre, s értékelje, hogy miben járult hozzá a döntés a nemzetközi jog továbbfejlődéséhez! 6. A joghatóság alóli mentesség egyes kérdései: mutassa be a Letartóztatási parancs ügyet (Kongói Demokratikus Köztársaság v. Belgium) (2002), illetve az NSZK v. Olaszország ügyet (2012)! 7. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok működésben: mutassa be az ENSZ Nemzetközi Bíróságának döntéseit a Teheráni túszügyben (1980), valamint a LaGrand ügyben (2001)! 8. Az erőszak alkalmazása és a nemzetközi jog: mutassa be az ENSZ Nemzetközi Bíróságának döntését a Nicaragua (1986) és az Olajfúrótornyok (2003) ügyekben! 9. Jellemezze a Nemzetközi Büntetőbíróságot és a Volt Jugoszláv Nemzetközi Törvényszéket, valamint mutassa be a Thomas Lubanga Dyilo ügyet! 10. Ismertesse a terrorizmus és a nemzetközi jog összefüggéseit a Lockerbie-ügy (1992), valamint az Achille Lauro incidens (1985) alapján! 11. Mutassa be és csoportosítsa a nemzetközi bíróságokat és törvényszékeket! Ismertesse a nemzetközi bíróságok általi jogfejlesztés lehetőségeit és korlátait! 12. Pergátló kifogások az ENSZ Nemzetközi Bíróságának gyakorlatában: ismertesse és rendszerezze az Interhandel-ügy (ICJ) (1959); a Norvég kölcsönök ügye (ICJ) (1957); és a Nicaragua-ügy (ICJ) (1986) pergátló kifogásait! 10