4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁS"

Átírás

1 4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁS 4.1 HELYZETÉRTÉKELÉS A négy országgal határos Nyugat-Dunántúli Régióban több nagy forgalmú és sok kisebb határállomás (közúti, vasúti, vízi, légi) található. Az országban levő határállomások személyforgalmának csaknem fele bonyolódik a régió határátkelőhelyein, melyből az osztrák határszakasz személyforgalma csaknem kétharmados arányt képvisel. Az ország 27 üdülőkörzetéből 6 ezen a területen található: Sopron-Kőszeghegyalja, Nyugati-határszél, Göcsej, Dél-Zala, Rába- Marcal mente, Szigetköz. Leglátogatottabbak Sopron-Kőszeghegyalja és a Szigetköz üdülőkörzet. A koncentráció a külföldi vendégkörnél magasabb, mint a belföldieknél. A régió turizmusában a nagyvárosok (Győr, Szombathely, vendégforgalma játszik még fontos szerepet. A régió legfőbb versenytársa a statisztikák alapján a budapesti és a balatoni régió, a kínálatot tekintve viszont Észak-Magyarország, gyógyvizek, természeti szépségek, történelmi emlékek, jó borok képezik ott is a fő vonzerőket. A régió előnye, hogy jelenleg is nagymértékű a régión belüli turizmus, amelyet szintén érdemes támogatni. A jövőben a presztízstényezővé válást a kiemelt rendezvényekben, valamint a kalandturizmusban (pl. vadvízi evezés) látható. Nemzetközi összehasonlításban legfőbb versenytársunk Burgenland, amely hasonló termékkínálattal rendelkezik, azonban a marketing és termékfejlesztés finanszírozására nagyobb összeg áll rendelkezésre. Legfontosabb kínálati trendek: - földrajzi értelemben lehatárolható kínálat egységes megjelenítése érdekében desztinációs terület-menedzsment koncepció kialakítása - egyedi speciális termékek szerepének erősödése - csomagajánlatok elterjedése. A keresletet érintő térségspecifikus keresleti trendek: - külföldről szervezett formában leggyakrabban az idősebb korosztály keresi fel a régiót - belföldről a budapestiek és az alföldiek alkotják a vendégek nagy részét - jelentős a régió belső turizmusa - bővül az iskolai kirándulások, ifjúsági turizmus igénybevevőinek köre - növekszik az igény a szervezett egyesületi, vállalati kirándulásokra - legkedveltebb termékeink a gyógyturizmus, történelmi városok látogatása, ökoturizmus, legkeresettebb célpontok: Őrség, Rába, Szigetköz, Fertőmellék, Sopron, Kőszeg. - előtérbe kerülnek a hegyvidéki és falusi üdülési lehetőségek. Növekszik a kereslet az egészséges életmóddal kapcsolatos, aktív pihenést biztosító programok iránt. 1

2 Az alábbi táblázat a Nyugat-Dunántúli régióra mint célterületre összeállított SWOT-elemzést tartalmazza: Erősségek földrajzi elhelyezkedés dinamikusan fejlődő, összetett gazdaság Regionális Marketing Fórum működése jelentős termál- és gyógyvízkincs változatos táj és gazdag természeti értékek a történelem viharait átélt épített vonzerők gazdagsága népi építészet, élő hagyományok konferenciaturizmus helyszínek a belföldi turizmus egyik fontos célterülete erősödő határon átnyúló együttműködések szakképzett munkaerő Lehetőségek országos és EU támogatások növekedése belföldi turizmus növekedése lakossági jövedelmek növekedése gyógyfürdők dinamikusan növekvő kereslete, egyre népszerűbbek az élményfürdők természeti értékek vonzereje növekszik, növekvő környezet- és egészségtudat üzleti turizmus kereslete világszerte nő a hangsúly a speciális kínálatra helyeződik Gyengeségek nincs saját arculat komplex turisztikai termékek hiánya vonzerők állapota régión túlmutató vonzerővel rendelkező rendezvények alacsony száma ifjúsági szálláshelyek, kempingek hiánya közlekedési infrastruktúra gyengeségei környezettudatosság hiánya összefüggő kerékpárút-hálózat és kiszolgáló létesítmények hiánya a beutaztatás nem megfelelő szintje fejletlen észak-déli kapcsolatok gyenge K+F Veszélyek környezeti terhelés növekedése romló közbiztonság határmenti együttműködések haszna túlnyomórészt a másik oldalon realizálódik versenyhátrány a folyamatos fejlesztés más desztinációhoz képest kisebb mértéke miatt A helyzetelemzés alapján a következő célokra épülhetnek a fejlesztések: 2

3 Új munkalehetőségek teremtése a turizmusban és a turizmust kiszolgáló ágazatokban, A turisztikai kereslet bővítése révén vállalkozási lehetőségek megteremtése, A turisztikai termékekben helyi áruk és szolgáltatások értékesítése, Az önkormányzat bevételeinek növelése, Piaci megjelenés hatékonyságának javítása, A kulturális és természeti vonzerők megőrzésének biztosítása, A célok eléréséhez a következő területeken kell előrelépni: Termékfejlesztés, Kistérségi együttműködés kialakítása, Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, Marketing tevékenység javítása. Termékfejlesztés A SWOT elemzés alapján kijelölt célok elérésének legfontosabb eszköze a Batthány-Strattmann Kastély mint turisztikai termék fejlesztése. Indokolt ezt a feladatot a tartózkodás időtartama szerint ketté választani: 1. A kastély mint kirándulási célpont (egynapos látogatók) 2. A kastély mint többnapos úti cél 3. A kastély mint konferencia-turizmus helyszíne A háromféle termékcsoport a tartózkodási idő mellett az igénybevett szolgáltatások körében különbözik, ezért nem tekinthető az egynapos termék a hosszabb tartózkodással járó termékek rövidebb változatának. SWOT-analízis Kapuprojektek (I/1 + I/2) Erősségek - Kedvező földrajzi elhelyezkedés, a nagy forgalmú 8-as és 86-es út mellett - Belterületi, városközponti helyszín, park és Rába kapcsolattal - Az osztrák határtól 20 km-es távolságban helyezkedik el. - A Batthyány kastély jó turisztikai vonzerőt jelent - A múzeumok a Batthyány-kastély épületében, a belvárosban helyezkednek el - A kiállítások tudományosan elismertek - A hagyományos tevékenységek és népi mesterségek élő hagyományai és aktív művelői ma is megtalálhatók a környező településeken, a kistérségben. - Az idegenforgalmi adottságok jók, erős vonzerők vannak a térségben - Gazdag a kulturális örökség, tapintható a "hely szelleme" 3

4 - Batthyány-Strattmann László szellemi öröksége fenntartott, támogatott Gyengeségek - Kezelői felügyeleti hatósági üzemeltetői jogok és hatáskörök rendezése még folyamatban van - Érdekellentétek az örökségvédett létesítmények hasznosítása területén - Általános tőkehiány az önkormányzatoknál - Tőkehiány az idegenforgalomban - Nincs marketing és PR tevékenységre elegendő anyagi forrás, ezért hiányzik és nem megfelelő a reklám, és propaganda tevékenység - Hiányos infrastruktúra a kastélyfejlesztéshez - Nincs kiépített informatikai rendszer, hiányoznak a modern informatikai eszközök - A szolgáltatások hiányosak, nincs közösségi tér Lehetőségek - A kastélylétesítmények többfunkciós hasznosítása megoldható - A forgalmas utak átutazó forgalma, illetve az abból nyerhető pótlólagos kereslet bizonyos szolgáltatások számára kihasználható - A közútfejlesztés a 8-as és 86-es utak fejlesztése - Források bővítése - Infrastruktúra fejlesztése - A kistérségi kapcsolatok erősítése, a települési önkormányzatok és a szomszédos kistérségek együttműködése, környező turisztikai kínálatok szinergia hatása (alternatív kínálatok) - A projekt a városfejlesztés egyik katalizátora lehet Veszélyek - Forráshiány - A tőkehiány miatt a marketing tevékenységek lehetőségei korlátozottak, a kínálata nem tud megjelenni a jelentős piacokon - Külső és belső tőke hiányában a gazdag kulturális örökség veszélybe kerül - A kiállítóhelyek, a műtárgyak állapotának romlása - Fejlesztések elmaradása, a városfejlesztés visszaesése az uniós és hazai források esetleges csökkenése következtében Helyzetértékelés Ez a pont a pályázat más részeiben már részletezett jelenlegi állapot azon pontjait hangsúlyozza, mely a kastély és környezete idegenforgalmi potenciáljának szempontjából relevánsak. 4

5 A komplexum vízparton helyezkedik el. A Rába folyó közvetlen közelsége rengeteg olyan későbbi funkciót vonhat mag után, mely élő, és történéssel teli helyszínné teheti a kastély környékét. A kastélyt hatalmas park veszi körül, mely egykor arborétumként működött. A tanösvények visszaállítása, és a park gondozása önmagában is kívánatos. A közösségi és idegenforgalmi funkciók felvállalásával azonban már elkerülhetetlen a kastély környezetének rendbehozatala és gondozása. A park számtalan olyan funkció betöltésére alkalmas, mely nem csak az idelátogató turistákat szolgálná ki, hanem a városi és környékbeli lakosság mindennapjait is színesítené. A kastély oldalában lévő színház épület a megújuló főtér szerves része. A színház rekonstrukciója nélkül a főtéri felújítás is csak félig kész beruházás lenne, mely ráadásul eltakarja a még elfogadható állapotú és használatban lévő kastélyt. A periférikus részek lerobbant állapota elriaszthatja az elhaladókat. Nehéz elhinni, hogy a romos külső részek egy tökéletesen felújított kastélyt rejtenek. Ebben a formában az átmenő forgalom megfogása biztosan nehezebb, ha egyáltalán sikerül. A figyelemfelkeltés elmarad. A kastély jelenlegi funkcióját ellátja, és bár nincs túl jó állapotban, mégsem szorul azonnali felújításra. A perifériás részek állapota olyan rossz, hogy ha nem hozzák rendbe azokat rövidesen, akkor a tejeses elvesznek, és később már menthetetlenek lesznek. Ezek a részek a kastély fontos kiegészítéseként szolgáltak, és szolgálnának. Komplexé téve az épületegyüttest, jobb kihasználtságot biztosítana a kastélynak is. A kastély önálló felújítása a park és a perifériák rendbetétele nélkül semmilyen közösségi funkciót nem tudna betölteni. Ha a helyi lakosságot is szolgálná a park és a kapu épületek, a kastély környéke megtelne élettel, sokkal hangulatosabb lenne. A perifériás épületek elsődleges felújítása hasznos lehet a kastély későbbi rekonstrukciója alatt. Ez azt jelentené, hogy a felújítások alatt folyamatosan látogatható lenne a park és a kastély bizonyos része. A perifériás részek felújítása alatt a kastély tartaná meg eddigi funkcióját, míg a kastély későbbi felújítása alatt a perifériás részek vehetnék át a kastély bizonyos funkcióit. A kapuprojekt mind vizuálisan mind koncepcionálisan jobban illik a körmendi városfejlesztési tervekhez, melyek a közeljövőben valósítanak meg. 5

6 Célfa 6

7 4.2 KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE A fejlesztési szükségszerűség ( probléma ) meghatározása, megfogalmazása A város látogatója tartózkodásának időpontjában rögzített állapotot érzékel, amelyet a saját értékrendje szerint képez le és viszi annak hírét magával. Aki most rossz véleménnyel van Körmendről vagy Magyarországról, azt többet nem tudjuk visszacsábítani "a jövőben jobb lesz" ígéretével sem. Ezért fontos a jelenlegi állapot, ami érzékelhető, mert a koncepciókban megfogalmazott ígéret turisztikai ereje a mában nem értelmezhető. A turizmus értékrendszere a városkép tekintetében A turisztikai célterületek egyedi, máshoz nem fogható látványt, hangulatot ígérnek az útra kelő vendégeknek, ezért azt, ami egyedi, ami lelkesítően látványos, erősíteni és gondozni kell. A városi látvány és program helyszínek állapota minősíti magát a várost. Amit mi másoknak értékként tüntetünk fel, azt magunk is értékként kell kezeljük, csak így lehetünk hitelesek mind a vendégeink, mind a magunk szemében. Az autentikus érték keresése a turizmusban egyre jellemzőbbé válik, hiszen minden globalizált, így az eredeti értékekre törekvő város értéke is magasabbá válik. (Az eltérő korokból származó épített emlékeink, természeti érdekességeink, természeti adottságra épített szolgáltatásaink.) A vendéget látványhelyszínről látványhelyszínre irányítjuk, ezért a helyszínek közötti átvezető területek állapotáról szerzett benyomások már meghatározzák a vendég hangulatát. Ezek a turista csapásvonalak természetesen logikus megközelíthetőség alapján léteznek, még akkor is, ha városképileg nem tervezettek a klasszikus attrakció helyszínek tekintetében. Az újabb helyszínek esetében viszont már a tervezés szintjén érvényesíteni kell a turizmus várható igényeit is. (A kastély - óváros közötti kapcsolat útvonalait, sétaútvonalakat bár léteznek -, de megfelelő szabályozási eszközökkel kell alátámasztani. A kastélypark területén találhatóak olyan új építési helyszínek, amelyeknek a tervezése most folyik, s amelyek megközelíthetősége, infrastruktúra ellátottsága a szabályozási terv egyik stratégiai feladata.) A város érdekességét az idegen szemében is növelik az eltérő és karakteres területek (a terek, a folyópart, a parkok, utcák, sétányok) egymás mellett létezése. A koncentrált élmény megszerezhetőségének lehetősége a pillanatnyi élmények, hangulatok harmóniájára, összességére támaszkodik. (A történelmi épületegyüttes, a középkori reneszánsz hangulat, barokk hangulat, a kastély és piactér hangulata, óváros hangulata, a várpark és várkert hangulata, narancsház és kertészet hangulata, a kastélypark attrakcióinak hangulata, zenepavilon, patakparti és tó hangulat, vízi malom, a Rába part és vízi turizmus szolgáltatásainak hangulata. Az óváros különböző utcáinak, szolgáltatásainak hangulata, a város múltját megörökítő történelmi emlékhelyek, szimbólumok hangulata, a város múltjával összefüggő szolgáltatások /pl..kézművesek utcája/ hangulata, az üzletek hangulata, a Batthyány-ak emlékhelyei, az uradalmi központ jellegből adódó hangulatok.) Láttatnunk kell a szépet, az értéket. Ezt szolgálják a díszkivilágítások, amelynek nyomát eddig nem érzékeltük a városban. A díszkivilágításra számos épület és 7

8 azok egyedi részletei adnak lehetőségeket. Ez vonatkozik az egész város területére, elsősorban az óvárosra és a történelmi épületegyüttesre, illetve a parklétesítményekre valamint a Rába partra. A láttatás része a bemutatás, annak technikája, színvonala, ötletessége is. Az, hogy a vendég milyen képet őriz meg a városról az emlékezetében, függ a környezettől, a személytől, a pillanatnyi érzelmi állapotától, az ismereteitől és igényeitől egyaránt. A város, amit megélünk, tehát nem egyenlő a város képével, hanem csak azzal, amit látunk belőle. A városba érkező turisták többsége a megérkezésének helyszínét (pályaudvar, bevezető autóút) és a szálláshelyek közötti útvonalat, a szálláshelyének közvetlen környékét, a rendezvény helyszínének közvetlen környékét, a szállás és az őt érdeklő attrakciók, illetve az attrakciók közötti átvezető útvonalakat látja, illetve azt az útvonalat, melynek megtekintését a szálláshelyi és vendéglátóhelyi szolgáltatással együtt a vendéglátó város kínálja, illetve ajánlja. Körmend városa a turistákat, vendégeket vonzó városképét múltjának köszönheti. A múlt megőrzésének képessége a szépre, a maradandóra való törekvés tükrözi a várost lakó társadalom fejlettségét. Minél fejlettebb a városi lakosság, annál vonzóbb a turista, a vendég számára. A turisták sétáik során közvetlen kapcsolatba kerülnek az utca épületeivel, életképeivel, a város egészéről szereznek benyomást, amelyet jellemzően ural a kastély, a kastélypark és a Rába part valamint e kettő között található óvárosi épületek szükségesek, de a karakteres csakis és kizárólag a körmendi óvároshoz méltó hangulatot csorbítják, a város értékét csökkentik. A Kastély élete és fejlődése szempontjából történelmi pillanathoz érkeztünk. A Régió kiemelkedő műemlékének rehabilitációja komplex és nagy projekt. Kiemelt figyelmet érdemel, mely az európai kulturális és épített örökség stílusteremtő képviselőjeként hazánk és a régió első számú turisztikai célpontjává válhat úgy, hogy közben újabb munkahelyek teremtésével is segíti a térség gazdasági fellendülését. A kiemelt státusz indokolt, az adott időszakra vonatkozó akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati konstrukciót, amelynek keretében az adott projekt támogatható lenne. Az európai források bevonásával soha nem látott lehetőség kínálkozik a kastély felújítására. A vagyonkezelőnek az ország vezetésével közösen kell megtalálnia azt a forráskoordinációs stratégiát, aminek eredményeként a Kastély elérheti azt az állapotot, amit a tulajdonosok és a látogatók is elvárnak tőle: az ország büszkeségeként, nemzeti kincsként a körmendi kastélyt Európa térképére mind kulturális-művészeti és tudományos, mind pedig turisztikai értelemben kerüljön vissza. (Megjegyzendő, hogy a nemzeti jelentőségűnek ítélt kulturális projekt a helyi termálvíz készlet kiaknázásával a turizmusra szinergikus hatással bírna.) A rehabilitáció (kastély és park együttesen) értékteremtést jelent, mely magas hozzáadott értéket képvisel és jelent a jelenlegi állapothoz képest. Célcsoportjai között a hazai és nemzetközi turisták, szakmai társaságok és a kulturális kínálat iránt érdeklődők egyaránt szerepelnek, csakúgy mint iskolai csoportok. 8

9 A kastély Európa és Magyarország kiemelt látványosságává válik, a látogatók számának duplázódásával. A térség kiemelt turisztikai helyszíneként fejlesztéseket indukál Körmendre és térségébe, így segítve elő az egész régió fejlődését. A közvetlen városi és kistérségi hatáson túl a kastély jelentőségénél fogva regionális és országos hatókörrel is bír. Olyan szintű turisztikai és kulturális fejlesztésről beszélünk, melyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy egyedi Magyarországon, kiemelkedő hatással a hazai turizmusra. A helyreállított épületkomplexum és a rekultivált park újabb tárgya lehet nemzeti büszkeségünknek, melyről bizton remélhetjük, hogy kellő gondoskodás mellett világhírű lehet. I/1 sz. Projektszakasz/Narancsházak fejlesztési szükségszerűsége A Narancsházak évtizedek óta kihasználatlanok rossz állaguk miatt. Az épületek félnyeregtetős födém- és tetőszerkezete gyakorlatilag teljes cserére szorul. A falak átáztak, a padlószerkezetek tönkrementek, így jelenleg semmilyen használatra nem alkalmas. (Lásd a 3. sz. Mellékletekben). Az Örökségvédelmi Hivatal a Narancsházak új hasznosítási programját 2006 januárjában már jóváhagyta és gyakorlatilag az épületben és környezetében elvégzett régészeti és művészettörténeti kutatások befejeződtek, így a Narancsházak új funkcióval történő ellátása különösebb nehézséget nem okoz. A további kutatásokra az északi kerten és a parkolók területén szükséges. - Az első számú szükségszerűség abból fakad, hogy 2001 óta a Narancsházak és környezete hasznosítás nélkül progresszíven mennek tönkre és 2004 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Savaria Múzeum közötti megállapodás alapján javaslat készült a Narancsházak hasznosítására, melynek eredményeként elkészült 2004 júliusában az az építési engedélyezési terv, mely a Narancsházakat múzeumi funkcióra készítette elő. A Narancsházak tervezését megelőzően, illetve azzal párhuzamosan elkészültek a régészeti, művészettörténeti kutatások, melyek folytatása szükséges (Lásd a 15. sz. Mellékletekben), melyek elkezdődtek, a megbízás és a hatósági engedélyek kiadásra kerültek. - A koncepció lényege az volt, hogy a főépületben található Batthyány- Strattmann László múzeum átköltözik a Narancsházakba és a főépületben felszabadított területre, azaz a teljes kastélyfőépületbe a szálloda-befektető osztályon felüli szállodát épít. A koncepció megvalósításának több akadálya is volt. Az alapvető nehézséget az okozta, hogy a Narancsházak nem alkalmasak jellegüknél fogva arra, hogy a Batthyány család múzeumaként működjenek. - Fontosnak tartjuk annak az elvnek a betartását, hogy a történelmi épületek minél nagyobb hányadát a nagyközönség részére látogathatóvá tegyük. Egy exkluzív szálloda kialakítása teljes mértékben kizárja a szabad megtekintési lehetőséget. - A fejlesztési szükségszerűséget alátámasztja az a különleges egyedi helyi adottság, amely a Narancsházak épületcsoportját jellemzi. Nevezetesen a történelmi környezetet északról a 8-as főút határolja, ezáltal olyan potenciális látogatói kapacitás marad évek óta kihasználatlanul, melynek nagyságrendje 9

10 éves átlagban is naponta gépkocsi feletti, bizonyos csúcsidőszakban pedig ennek az értéknek akár többszöröse is. A szükségszerűség állagromlásból adódó kényszere ma már további halogatást nem tűr. Az állami tulajdont 2007 végéig kezelő Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, melyek a folyamatos állagmegóvás biztosításához szükségesek, ezért az elmúlt esztendőkben a város kezdeményező lépéseket tett a kezelői jog átvétele céljából. - A fejlesztési kényszer a mielőbbi hasznosítás szükségességéből adódik. A Narancsházak jelenlegi kb nm-es bruttó szintterülete a félnyeregtetős korabeli, XIX. század végi kialakítás és a közönségforgalomra alkalmatlan térkapcsolatai miatt továbbfejlesztést igényel. A fejlesztési igény, azaz a területnövelés és ezzel együtt az a lehetőség, hogy a régészeti feltárások eredményeként megtaláltuk a korabeli üvegházak alaptestjeit, sőt az ún. melegház fűtőcsatornáit is, lehetővé teszik a fejlesztésnek azt a formáját, melynek eredményeként a Narancsházak rekonstrukciója során visszaépítésre kerülnek a néhai üvegházak a jelenleg az északi kertben látható falsíkok kiegészítésével a főépület irányába. Ezáltal a Narancsházak területe jelentősen megnő, lehetővé válik az üvegházakban a korabeli funkciókhoz hasonló virágkertészet, dísznövény kertészet visszatelepítése, amit látványkertészet formájában a közönségforgalomnak is felkínálunk. - Ugyancsak szükségszerűség az a sajnálatos, de esetünkben szerencsés adottság, hogy a 8-as főúton Veszprém, Herend és Rábafüzes között közvetlenül a főúthoz kapcsolódóan nincs olyan település vagy helyszín, mely kulturális, turisztikai vagy egyéb átmenő forgalom által generált turizmus szempontból értékes és maradandó élményt szerző megállóhelynek tekinthető. Körmend belvárosában, közvetlenül a főút mellett adódik ez a lehetőség. Az átmenő forgalom által generált turizmus behozatalára kiválóan alkalmas a Narancsházak melletti 4. hrsz.-ú beépítetlen ingatlan, mely a XIX. században konyhakertként a kertészet részeként működött, majd azt követően az 50-es években sportpályát, teniszpályát létesített rajta a Szakközépiskola. - Rábafüzesig, azaz a határállomásig bezárólag egyetlen helyen kínál élményprogramot a 8-as út, Rönök községnél az ún. Székely-tanya elnevezésű vendéglátóhely, mely a magyar csárda és a hungaricumok sajátos koncentrációját kínálja az autózóknak. A Batthyány kastély Narancsházak környezete egy merőben más célcsoportot és színvonalat céloz meg. - A Narancsházak fejlesztési lehetőségét, azaz az előzőekben felsorolt potenciális és piaci adottságokat a ben készített Hasznosítási Tanulmány tárta fel először. A finanszírozási projektjavaslat ennek az adottságnak a kihasználását célozza meg. Jogszabályi szakpolitikai kényszer A kiemelten védett műemlékeket a tulajdonosoknak a hatályos, az épített környezet védelméről szóló törvény alapján kötelességük helyreállítani, védeni, karbantartani. A Batthyány kastély épületei a Magyar Állam tulajdonában állnak, így a hatályos jogszabályok alapján kiemelt állami feladat és kötelesség ezeknek az épületeknek a szakszerű karbantartása, üzemeltetése. Az államháztartási 10

11 törvény a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ma MNV feladataként szabta meg ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését. A Narancsházak projekt a Nyugat-dunántúli Operatív Program Turizmusfejlesztés Pannonörökség Megújítása prioritási tengelyéhez igazodik. Adottságainál fogva és a tervezett fejlesztések eredményeként jelentősen elősegíti az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programkiterjesztését Körmend városára és a Kistérségre, hozzájárul a Pannon Kulturális Út program megvalósításához. A Narancsházak Kapuprojekt megvalósítása egyértelműen a kulturális, turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztését, ezen keresztül a regionális gazdaságfejlesztési programokat is segíti. (A vonatkozó szakági jogszabályokat a 4.3 pont összesítő táblázata tartalmazza!) I/2 sz. projektszakasz /Színház konferenciaterem fejlesztési szükségszerűsége - A néhai Lovardából a 60-as években kialakított kultúrház, majd színház geometriai adottságai, épülettömege messze meghaladja a kisváros hasznosítási igényeit és lehetőségeit. Már a Batthyányak idejében is a megépített Lovarda tömegében és pompájában a Bécsi udvar hasonló létesítményeivel vetekedett. - A fejlesztési szükségszerűség kettős, egyrészt adódik az alulhasználtságból, másrészt a műszaki szükségszerűségből a felújítási, állagmegóvási, fenntartási kényszerből. Az alulhasználtságot a színházi előadások és kulturális rendezvények számának növelésével csak bizonyos határig lehet ellensúlyozni. Valójában olyan új funkciók és hasznosítási célok bevezetésére van szükség, melyek beilleszkednek az adott fizikai és építészeti, esztétikai, örökségvédelmi, kulturális, közcélú keretekbe. A hasznosítási tanulmányban a teljes körű piackutatással alátámasztott konferencia-és rendezvényturizmus célra történő felhasználást jelöltük meg. A 2004 és 2005-ben elvégzett piackutatás szerint a nyugat-magyarországi régióban feltárt konferenciaszállodák és konferencia plenáris üléstermi kapacitások terén végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy a nyugat-dunántúli térségben 200 férőhely feletti plenáris ülésteremmel és ugyanazon a helyszínen található megfelelő kapacitású szekciótermekkel, kiállító terekkel és férőhelyhez illeszkedő szállodai kapacitással rendelkező konferenciaközpont nincs (Sopron Keszthely között). - Ezt igazolja a Magyar Turizmus Rt ban elvégzett hasonló piackutatása is. A fejlesztési szükségszerűség műszaki oldalról az épület felújítását, az üzemeltetés racionalizálását igényli. A fejlesztési javaslat a színházépület korszerűsítését, a teljes körű épületgépészeti felújítást, a közlekedő terek felújítását, az akadálymentesítést, ezzel egy időben a liftakna és a közlekedő terek megfelelő átépítését igényli. A színház nézőterének átalakítása lehetővé teszi az azonos kapacitású plenáris konferenciatermi többfunkciós használatot, stb. A fejlesztési szükségszerűség eredményeként a hasznosítási, fenntartási kényszerből adódó többfunkciós hasznosítási program várhatóan a színházépület intenzívebb kihasználását, üzemeltetését teszi lehetővé. - A műemlék-épületegyüttes helyreállításának tervezett első ütemeiben nem megoldható a plenáris konferenciateremmel azonos kapacitású szállodai férőhelyek egyidejű biztosítása, sem a szekciótermek és kiállítóterek azonnali rendelkezésre bocsátása. A folyamat elindításához azonban a legmegfelelőbb 11

12 megoldásnak az kínálkozik, ha a műemléki épületegyüttes közforgalomnak, a közutaknak legjobban kitett felületein nyitjuk meg azokat a kapukat, kapcsolati lehetőségeket a gépjármű- és turistaforgalomhoz, amelyek egyúttal a legmegfelelőbb reklámhordozói is a kastélyegyüttesnek. A színházépület a kastélyegyüttes nyugati kapuja, egyúttal Körmend városa főterével közvetlen kapcsolatban álló, a Fő tér tengelyében található épület. A fejlesztési szükségszerűség kapcsolódó projektje az óvárosi főtér rehabilitációs felújítási programja, mely illeszkedik a kastélyfelújításhoz. (Lásd a 9. sz. Mellékletekben). A Város által 2006-ban elfogadott szabályozási terv figyelembe veszi az Óváros rehabilitációját, összhangban a kastélyfelújítási és hasznosítási programmal. A vidéki turizmus iránti kereslet jellemzői Napjainkban a turizmus Magyarországon is meghatározó gazdasági és társadalmi tényező. A sikeresen működő turisztikai ágazat kedvező hatásai igen szerteágazóak: munkahelyeket teremt, adóbevételt generál, hozzájárul a hagyományok, kulturális értékek fennmaradásához, javítja az országról kialakult képet, egy-egy térség esetében népességmegtartó ereje lehet, vagy akár az egyetlen kitörési pont. Fontos kiemelni, hogy a turisták nem egy szálloda, vagy fürdő alapján választanak úti célt, az utazás alapvető motivációja az élményszerzés. Ahhoz, hogy a vendég elégedetten térjen haza, és lehetőség szerint ismerőseinek is ajánlja az országot, várost, amit meglátogatott, komplex turisztikai szolgáltatásokra, szolgáltatások láncolatára van szükség, amibe beletartozik a vonzerő, a szép szálloda éppúgy, mint a megközelíthetőség és a jól képzett, barátságos humán erőforrás. A vidéki turizmusban résztvevők motivációs tényezői között található a pihenés, a szabadidő élvezete, kaland és romantika-keresés. A kulturális tényezőcsoportból szerepet játszik a döntésben a más kultúrák, emberek, hobbik, életmódok megismerése, különleges helyek és események meglátogatása. Az etnikai motiváció-csoportba a szülőföldre visszatérés, az ismerősök által látott helyek felkeresése és az egyes népcsoportok szokásainak megismerése tartozik. A vidéki turizmus maradéktalanul képes nyújtani a pihenést, a természet megtapasztalásának élményét, bizonyos szegmenseknek a hétköznapitól eltérő életritmust és tevékenységet, más szokások, hagyományok megismerését. Általában alkalmas egyes sportok kipróbálására, a vidámságra, mulatozásra. Jól megválasztva a desztinációt a művészeti, kulturális, vallási, szórakozási és élmény-motivációk által alapozott szükségletek is kielégíthetőek. A természeti és kulturális örökség együttes felkínálásával a gazdasági motivációk mellett, a társadalmi és kulturális hatás szerepe is növekszik, kifejezésre juttatva ezáltal a helyi és a nemzeti értékek fokozottabb megbecsülését. A vidéki kastélyturizmus piaci jellemzői A vidéki turizmus vonzerőtényezőjeként és egyben fogadókapacitásául szolgálnak a vidéki kastélyok, sajátos összekötőkapcsot jelentenek a műemlékvédelem és a vendégforgalom között. A kastélyturizmus a kulturális turizmus örökségturizmus 12

13 csoportjába illeszkedik. A kastélyszállók a szolgáltatásdiverzifikáció széles lehetőségét kínálják az épület jellegétől és az elhelyezkedéstől függően. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, könnyen megközelíthető településeken található kastélyok kitűnő helyszínt biztosíthatnak konferenciák, tréningek számára. A körmendi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes a lehető legszélesebb vendégkör igényeit szeretné kielégíteni. Célcsoportjai a következőek: - átmenő forgalom által generált turizmus, kastélyturizmus - kulturális örökség turizmus - színház és hangversenyturizmus - konferenciaturizmus - vállalati és egyéb rendezvényturizmus - történeti kert és tájturizmus A körmendi Batthyány-Strattmann kastélyegyüttest különösen vonzóvá teszi az a tény, hogy a nyugat- dunántúli régióban a körmendi kastélyegyüttes plenáris konferenciaterme kapacitását kiinduló alapként kezelve - hiánycikk a 440 főt befogadó kapacitás. Megállapítható, hogy ugyancsak hiány van a 3 csillag feletti olyan konferenciaszállodákból, ahol a 400 fő feletti konferencia vagy rendezvényprogramokhoz ugyanazon a helyszínen megfelelő (vagy nagyobb) kiállítási helyszínt tudnak biztosítani. A Dunántúli Régióban pedig egyáltalán nincs olyan konferencia vagy rendezvény kiállítási helyszín, ahol a szükséges minőségű és számú szálláshelyek és kiegészítő elvárt szolgáltatások is a rendezvényhelyszíneken biztosíthatóak. Ezeket a tényeket figyelembe véve megállapítható, hogy a kastély hiánypótló szerepet tölt be a vidéki turizmus területén, a nyugat-dunántúli régióban. Az elmúlt 5 év alapján a turisztikai ágazatot jellemző legfontosabb tendenciák Magyarországon, melyeket a projekt tervezése során figyelembe kell vennünk: A kereskedelmi szálláshelyeken belül a szállodák, különösen a magasabb kategóriájú (5-4-3 csillagos) egységek forgalmi adatai mutatnak kedvező képet mind a belföldi, mind pedig a nemzetközi reláció tekintetében. Egyre élesebb ellentétek figyelhetők meg ugyanakkor a magas és az alacsony kategóriába tartozó egységek forgalmában: a külföldi turisták mellett a hazai vendégek is mindinkább a színvonalas szolgáltatásokat keresik, ezért az 1-2 csillagos szállodák jó része már nem tud megfelelni a növekvő elvárásoknak, amit évek óta folyamatosan csökkenő forgalmuk is jelez. A magasabb kategóriában folyamatos a kapacitásbővülés: 1999-es évvel összehasonlítva az 5-csillagos kategória szobakapacitása majdnem megduplázódott, míg a 4-csillagos szobakapacitás növekedése is meghaladta a 60%-ot, kisebb bővülés a 3*-os piacon is történt. Ezek egy része új szálloda, más része már korábban is működő létesítmény, amely felújítást követően került a magasabb kategóriába. A folyamatos kapacitásbővülés mellett is a magasabb 13

14 kategóriájú szálláshelyek teljesítettek a legjobban a vizsgált időszakban. Ez arra enged következtetni, hogy az új szállodák megjelenése nem a magasabb kategóriájú házaktól vesz el vendégkört. A bővülő kínálat új keresletet is létrehozhat. Elsősorban a belföldi forgalomra igaz, hogy olyanok is kedvet kapnak az új vagy felújított szállodák felkeresésére, akik korábban nem vagy csak kevesebbet utaztak itthon. Egyre többen részesítik előnyben a színvonalas, de drágább szálláshelyet és a magasabb szállásköltségeket úgy kompenzálják, hogy csak rövidebb ideig maradnak a szállodában. Nő azon szálláshelyek iránt az igény, amelyek a szolgáltatások széles körét kínálják, így rosszabb időben, vagy a téli hónapokban is tudnak kikapcsolódási lehetőségeket biztosítani. Ezt támasztja alá, hogy az átadásra kerülő wellness szállodák gyorsan népszerűvé válnak a vendégek körében. A turisztikai létesítmények versenyképességének alapja a folyamatos innováció. Nem elegendő a szolgáltatások minőségének növelése, fontos, hogy szolgáltatási kínálatuk is bővüljön. Nemcsak az erősödő konkurencia, de a növekvő fogyasztói igények is erre késztetik a szálláshelyek üzemeltetőit. Az elmúlt évek tudatos, következetes nemzeti turizmus promóciója növelte Magyarország mint lehetséges úti cél népszerűségét. Ezt mutatja néhány, korábban kevésbé jelentős küldő ország (Nagy-Britannia, Franciaország) előretörése. Az erősödő nemzetközi versenyben azonban a nemzeti, regionális szintű marketing tevékenység mellett a vállalkozásoknak is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük szolgáltatásaik promóciójára. Folyamatosan bővül a konferencia és rendezvénypiac. A vállalati rendezvények száma az elmúlt 5 évben megtöbbszöröződött, a vállalati ügyfelek helyszínként szívesen választanak olyan vidéki szállodákat, ahol a konferenciakapacitás mellett az ülések után közös kikapcsolódásra, az úgynevezett "csapatépítésre" is van lehetőség. Nemzetközi trendek megerősítik, hogy a szabadidő eltöltésében is egyre fontosabb szerepet kap az egészséges életmód, a betegségek megelőzése, a wellness. Az 55 év feletti generáció aránya a fejlett országok társadalmában nagy ütemben növekszik. Jó részük aktív életet él a nyugdíjas években is, szívesen utaznak, a magasabb költésű szegmenshez tartoznak és egyik legfontosabb motivációjuk a gyógyüdülés, gyógyhelyek felkeresése. Szöveges elemzés Magyarországon számtalan, különböző korokból megmaradt kastély található. Jelenlegi felhasználásukat gyakran befolyásolja a rendszerváltás előtti funkció is, illetve, hogy ez a funkció mennyiben maradt/maradhatott meg az öregedő épületekben a rendszerváltás után. A kastélyok egy részében szociális vagy közfunkciókat láttak el, mint például iskola, idősek otthona, kollégium, könyvtár vagy művelődési ház. Voltak olyan 14

15 kastélyok is, melyeket felújítottak, és egy szűk felsőbb réteg számára tették csak lehetővé a használatát. A kastélyok ma is hasonló funkciókat látnak el, de azzal a különbséggel, hogy régi épületek egyre magasabb állagmegóvási költségeit már nem tudják kifizetni az állami vagy önkormányzati intézmények. Így az itt működő iskolák, otthonok többnyire az enyészetté lesznek, hiszen ezeket a funkciókat újabb és a célnak inkább megfelelő épületekben sokkal hatékonyabban lehet megoldani. Közösségi cél helyi, állami és európai hogy a régi kastélyokat és ezzel együtt azok történelmi múltját, kultúráját megőrizzük és a jövő nemzedéke számára is értékessé tegyük. Ez a törekvés több formában is megmutatkozik és lehetséges. A kastélyberuházások egy része magántőke bevonásával létesülnek, melyek fő célja általában szálloda vagy magán lakhely (pl. röjtökmuzsaji Szidónia-, a noszvaji de la Motte- és parádsasvári Károlyi-kastély). Az idegenforgalmi vagy múzeumi funkciókkal ellátott komplex kastély felújítási programok állami (hiszen ezek állami tulajdonban vannak) vagy európai úniós támogatások bevonásával valósulnak meg. Az ilyen típusú beruházásoknál nem csak a kulturális és történelmi emlékek megőrzése, de az aktuális szociális illeszkedés a helyi közösséghez és a potenciális idegenforgalmi vonzerő is fontos tényező, mert bár az egyszeri beruházási költség nagy részét központi támogatás fedezi, a későbbi rendszeres működés költségeit már a projektnek kell kitermelnie. A működési költségek megtérülése érdekében összetett és vonzó szolgáltatást kell nyújtani, mely nem pusztán egy kastély bemutatását jelenti, hanem számtalan lehetőséget arra, hogy a helyi közösség, vagy az odalátogatók pénzt költhessenek, szabadidejüket töltsék, és közösségeket építsenek. A gödöllői Grassalkovich-kastély az egyik legnépszerűbb, és talán legsikeresebb is. Itt állandó kiállítás működik a kastély fő épületében, rendszeres kulturális eseményeket tartanak, kávézó működik, ajándékbolt és még tourinform iroda is. A gödöllői kastély évente vendéget vonz. Nyilván a körmendi projekt nem számíthat ekkora forgalomra később sem, de a látogató elérhető hosszú távon, főleg az átutazó forgalom megállításával. Az átmenő forgalom némileg kompenzálja a Budapesttől való távolságot, ahova a turisták nagy része idejét tölti. A gödöllői kastélyhoz hasonlóan pártoló baráti köröket, kulturális érdeklődéssel rendelkező, akár helyi nyugdíjasokat foglalkoztathat a körmendi kastély együttes, mely ilyen módon társadalmi csoportokat is integrál. A keszthelyi Festetics-kastély hasonlít leginkább még méretben és jellegben a körmendi épület együtteshez. Jó példa arra, hogy valóban nem csak a főépületet érdemes felújítani, de hasznos és értékes funkciókat lehet adni a melléképületeknek is. A kastély történelmi múltjára épülő, de egy kastélyfunkción túlmutató kiállítás, vagy helyszín nagy érdeklődésre számíthat. A körmendi kastély boldog Batthyány László kultusza, és a szemorvosláshoz való kötődése olyan témák, melyek kombinációja egyedülálló Magyarországon. A péceli Ráday-kastély kisebb ugyan, mint az előbb említett kastélyok, de szerteágazó funkciói jól mutatják, hogy a 21. században a történelmi kastélyok komplex kulturális, történelmi, és rendezvény/konferencia helyszínszolgáltatók. A 15

16 kastély különlegességét egy olyan téma, vagy történelmi tény alapozza meg, ami csak az adott helyszínre jellemző. A gyulai vár egyedülálló építészeti megoldását hangsúlyozza, másrészt aktív kulturális és szórakoztató programokat rendeznek, mint a jazz-fesztivál és a Várkerti Vigasságok. A fertődi Eszterházy-kastélyt is több százezren látogatják évente. Ez a helyszín a kastély bemutatásán túl leginkább Haydn-kultúrájáról ismert. Számtalan koncertet, hangversenyt szerveznek. Ezeken kívül a Magyarorszsági Barokk Vigasságok, családi lovasnap és húsvéti programok is várják az idelátogatókat. A közszolgálati funkciók ellátása melletti mérsékelt értékmegőrzésre talán az egyik legszebb példa a szabadkígyói Wenckheim-kastély, melyben Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző működik. A kastély nagy része még használható, de felújításra szorul. A kastélyhoz tartózó hatalmas park nyitott, bárki által látogatható, melyet az iskola diákjai társadalmi munka keretében tartanak rendben. Turisztikai potenciál Turisztikai potenciál vizsgálatánál több réteget kell figyelembe venni. Először is a megvalósítandó elképzelések idővel egyre nagyobb földrajzi távból vonzzanak turistákat, másrészről a programok egymásra épüléséből adódóan egyre több érdeklődési kört tud kiszolgálni az épület együttes. Az épület együttes és a kastély felújítása sokban segítene Körmend városának, hogy regionális szerepét erősítse. Ezt a sokrétű funkciók megvalósításával lehetne elérni, melyek több generációnak szólnak, nem csak közösségi kapcsolatok épít, de egyéni fejlődést is szolgál, miközben alternatív kikapcsolódási és tanulási lehetőséget biztosít. A környékbeli falvakból is vonz embereket a kultúrált kikapcsolódás lehetősége, és az alaklom szerűen megtartott programok. Egy-egy rangosabb esemény km távolságból is vonzhat embereket. Első lépésként nem lehet nagy létszámú külföldi turistára számítani a közeli osztrák falukban élőkön túl. Körmend vonzása önmagában később le lesz feltétlenül nemzetközi, de ez nem is kell a fenntartható működtetéshez. Ilyen projekteknek ugyanis a helyi közösség által elfogadott és kihasznált funkciónak kell először betöltenie. Körmend önmagában nem számíthat kiemelkedő turisztikai forgalomra. Vendéglátó egységre szükség van. Egy olyan helyiségre, mely könnyen bővíthető, és alapvető szükségleteket elégít ki. Egy olyan kávézó, melynek nagy a terasza, jó időben ki lehet ülni, télen pedig akár kinti pultról lehet forró italokat árulni. Első lépésben valószínűleg nem étkezni fognak idejárni az emberek. Inkább a közfunkciót kell hangsúlyozni, mindenféle luxus, vagy megközelíthetetlen csillogás nélkül. Később fejleszthető közfunkciók lehetnek szabadidős és sport tevékenységek a park területén. Kisebb sportpályák, tanpályák segíthetik a helyiek becsalogatását. 16

17 A kapuépületek is helyet adhatnak a különböző egyesületeknek. Napi váltásban bérelhetnék kisebb klubok/egyesületek a szekciótermeket. Így azok inkább szolgálnának általános befogadó helyszínként. Rugalmasan át lehetne ezeket a termeket rendezni, így több funkciónak is teret adva. A színház felújítása befogadó színházzá a helyi kulturális életet lendítheti fel. A környéken kevés az állandó színház, és a rendszeres kulturális esemény. Ezért a színházi események szélesebb földrajzi körből is vonzhatnak látogatókat. A park fejlesztései közé tartozik egy vakok számára kialakított kert, mely minden látó ember számára is nagy élményt jelenthet. Ez a kert a önmagában egyedülálló, és példaértékű minden közösség számára, mely esélyegyenlőséget kíván teremteni teljes értékű, de hátrányos helyzetű ember számára. A vakok kertje megnyitásával egyidejűleg az úgynevezett láthatatlan kiállítás is helyet kaphatna az épületegyüttes valamelyik részében először időszakos jelleggel. Amennyiben a kiállítás látogatottsága indokolja, meg is lehet hosszabbítani, vagy véglegesíteni. Kastélyfelújítás az első lépés Amennyiben a Kapuprojekt elé helyezik a kastély felújítást a épületegyüttes fő része még jobban elszakad a perifériáktól. A komplexitás megőrzése és az értékek együttes megóvása a fő cél a kapuprojektnél. A komplexum külső részei vannak a legjobban lerobbanva, pedig ezeket a részeket látják a legtöbben. A fő térről és a 8.as útról csak egy lerobbant falat kerítéssel és egy színházat látni. Omladozó külső részekkel az együttes megállító funkciója nem érvényesül. A külső részek felújítása látványra szervesebb részét képeznék a város már meglévő városfejlesztési terveinek. Vagyis a Kapuprojekt megvalósításával egységesebb lesz a városkép. A fejlesztések együttesen sokkal látványosabbak, és külső szemlélő számára is vonzóbb. A kastély épülete jelenleg szinte teljesen ismeretlen. A külső jegyek megújítása nélkül nem sok mindenkinek fog eszébe jutni egyáltalán bemenni a park területére. A kastély a felújítás alatt nem működhet. Amennyiben először a fő épület kerül felújításra, a komplexum teljes egésze elveszti funkcióját. (Egy elhanyagolt parkban, használhatatlan épületek között egy körbeállványozott és lezárt épület ) A komplexum teljes lezárásával kiesik a köztudatból az eddig se túl nagy népszerűségnek örvendő, alig ismert helyszín. A kastély felújításának befejezésével a kiesett éveket is kompenzálni kéne, míg a kapuprojektek megvalósításával a helyszín magáért beszélne, és a még használható, de nem felújított kastély forgalma is nőne. Összefoglalva a kapuprojektek elsődleges megvalósítása mind városmarketing, mind desztináció marketing mind pedig általános idegenforgalmi szempontból előnyösebb. 17

18 Társadalmi-gazdasági hatások A foglalkoztatásnak gazdasági hatása a munkanélküliek számának csökkenése, valamint az aktuális foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevétele, munkaügyi támogatások felhasználása, a munkavállaló oldaláról pedig az önsegítés támogatása a közösségben. A projekt tartalmilag különböző funkciókat takar, ugyanakkor átfedések vannak funkciók tekintetében, és a társadalmi gazdasági hatásokban. Ezt az első megállapítást a kapuprojektek által megcélzott célcsoportok vizsgálata alátámasztja. Közvetett célcsoportok Kapuproje ktek I/1 I/2 Városi lakosság X X Kistérségi lakosság X X Kereskedelmi szálláshelyek Közvetlen célcsoportok Kastélykultúrturizmus és X X Kapuproje ktek I/1 I/2 Üzletemberek X X Érintett célcsoportok Városi és térségi szolgáltatók X X Kapuproje ktek I/1 I/2 Vendéglátás X X Városi-térségi munkavállalók Beszállítók X X A célcsoportokon keresztül mérhetők elsősorban a közvetlen társadalmi/gazdasági hatások. A kapuprojektek mindkét helyszínén a szolgáltatások közvetlen élvezői, fogyasztói a kastély és kulturális turizmus vendégköre, valamint az üzleti élet szereplői. Ez a két célcsoport az Északi, és a Nyugati kapuprojekt vendégeként/fogyasztójaként jelenik meg. A közvetlen célcsoport vendégforgalmát összegezve megállapítható, hogy a kulturális termék forgalma és a turisztikai/gazdasági termék forgalma közötti arány kb. 1:8. A Kapuprojekt közvetlen célcsoportjai és azon belül az Északi kapuprojekt vendégköre nagyon erős potenciállal rendelkezik, amelynek a X X X X 18

19 kifejtendő társadalmi-gazdasági marketing értéke igen fontos. Megfelelő marketingstratégia és eszközök alkalmazása esetén a kapuprojektek (a Projekt) a leghatékonyabb eszköz a teljes kastélykomplexum nyitás előtti népszerűsítéséhez, a fogyasztói körök és velük együtt a befektetői/vállalkozói szféra figyelmének felkeltéséhez. A Projekt és a Főprojekt teljes marketingstratégiáját, a gazdasági háttér kiépítését a város integrált városfejlesztési stratégiájával összhangban javasolt kialakítani. A projekt eredményeinek széleskörű társadalmi hatását a közvetett és közvetlen érintettek célcsoportjain lehet lemérni. Megállapítható, hogy mindkét projekt közvetlen hatása érinti városi és kistérségi lakosságot/ fő a kereskedelmi szálláshelyeket/56 db a vendéglátást és a beszállítókat/kiskereskedelmet. Fenntartható munkahelyek számának emelkedése Az I/1 Projekt keretében létesülő min db új munkahely önmagában a helyi lakosság foglalkoztatottságának emelkedését indukálja, különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű, kevésbé mobil réteget fogja érinteni. (A szolgáltató, kereskedelmi vendéglátóipar nagy számban alkalmaz alacsony végzettségű munkaerőt és a felvételnél preferenciaként kezelik a közeli lakhelyet.) Az I/2 Projekt munkahelyteremtő képessége magasabb iskolai végzettséghez kötött, mivel a Színház, konferencia létesítmény üzemeltetése főleg épületgépészeti, erős és gyengeáramú valamint klíma-és szellőző berendezések üzemeltetését, karbantartását jelenti. A műszaki személyzet 4-5 fő állandó munkahelyet eredményez. A takarítás, karbantartás további 4-5 fő. A létesítmény 8-10 fő állandó munkahelyet eredményez. Körmenden jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma kb fő. A tendencia 2000 óta erősen hullámzó, de ennek ellenére a területi mutató 4,22, szemben az országos átlaggal (7,5). A Kapuprojekt megvalósítása ennek a nagyon kedvező mutatónak és országos szinten is előkelő munkaellátottságnak további javulását eredményezi. A közvetlenül is mérhető társadalmi hatás a Projekt megvalósítása esetén pozitív. (A közvetett hatásra ezek a mutatók katalizátorként hatnak.) A vállalkozások számának bővítése, bevételük növelése A Projektterületen és vonzáskörzetében működő vállalkozások számának, tevékenységi körének és üzleti eredményeinek ismerete nélkül nehezen becsülhető, hogy bevételük milyen arányú növekedése várható a Kapuprojektek kapcsán. Közvetlenül a Projekthez kapcsolható árbevétel növekedést jelenthet, ha a kivitelezéssel és a felmerülő munkálatok elvégzésével helyi vállalkozásokat bíznak meg. A vállalkozások számának bővülése nehezen jósolható, a támogató jellegű önkormányzati adópolitika adhat megfelelő motivációt erre vonatkozóan. A körmendi regisztrált vállalkozások száma a megyei kisvárosok között a 2. helyen áll (1200 db) Sárvár után (1800 db). A Projekt a bevezetési időszakban valószínűleg nem a vállalkozások számát, hanem a bevételt fogja növelni. Új vállalkozások beindítása akkor várható, ha a kapcsolódó kastélyprojektek, illetve a Főtér akcióterületi programja elkészülnek. Adóteljesítmény, a lakossági jövedelem növekedése és a társadalmi kohézió erősítése A lakosság jövedelmének alakulása számos tényező függvénye: függ a lakosság képzettségétől, munkavállalási hajlandóságától, mobilitásától, a munkaerő-piaci trendektől, az aktuális gazdaságpolitikai döntések hatásaitól, így 19

20 nem könnyű ennek alakulására számszerűsített kalkulációt vagy becslést adni. A KSH adatok alapján ismert, hogy Vas megyében az 1000 főre vetített legtöbb adózó Sárváron van (606 fő), Körmend 512 fővel követi Sárvárt. Ha viszont a személyi jövedelem alapot képező befizetéseket vesszük górcső alá, Körmend a megyei kisvárosok között az első helyen áll ( ,- Ft/fő). Várható, hogy a szorgalmas helyi lakosság a város szívében létrejövő új jövedelemtermelő kapacitásokat saját hasznára fordítja, azaz a Projekt jelentősen hozzá fog járulni a lakossági jövedelemhez és a helyi összetartáshoz. Körmend 100 km-es körzete - Kínálatvizsgálat 40 kulcsegység alatti kastélyszállodák reprezentánsai A megjelölt körzeten belül a kastélyszállodák, kúriák száma 35 db (az összes országos listán 80 db van nyilvántartva, azaz 43% Nyugat-Dunántúlon!). Az adatgyűjtés során az interneten, utazási irodákon keresztül begyűjtött szállodacímek és adatok egy része - elsősorban az elérhetőségek telefonon - nem voltak aktuálisak. A kastélyszállodák adatait egyeztettük a Magyar Turizmus Rt. nyilvántartásával is, de az elérhetőségek nem változtak. Körmend 100 km-es vonzáskörzetében található kastélyszállók, fogadók szálláshely kapacitása jellemzően a 4-20 kulcsegységes kategóriák között mozog. A megkeresett szálláshelyek 10-20%-a található a kulcsegység közötti piaci szegmensben. A kastélyszállodák osztályba sorolása átlagosan a 2 csillagos besoroláshoz közelít, de előfordulnak kiugró szélsőségek is. A vizsgálatunkhoz közelítő szempontoknak leginkább megfelelő kastélyszállodák közül a 40 kulcsegység alatti szegmensből két szállodát emeltünk ki, melyek a 35 db-os piaci szegmens 10-20%-át reprezentálják osztályba sorolásukkal, színvonalukkal, szolgáltatásaikkal. Kimagasló minőséget képvisel a Szidónia Kastélyszálló, melynek minősége és szolgáltatási palettája követendő példa lehet Körmenden is. A táblázat 1. és 2. pozícióiban feltüntetett szállodák műemléki védettséget élveznek, de a korlátozott hasznosítási mód miatt besorolásuk és a szobaár is a piaci szegmens átlagának megfelelően viszonylag alacsony. Jellemzően tehát a nyugat-dunántúli régióban a kiskapacitású, családias hangulatú -panzió jellegű kúria - kastélyszállodák fogadják a vendégeket. Megállapítható, hogy Körmend 100 km-es körzetében nincs a Batthyány- Strattmann várkastélyban tervezett min. 50 kulcsegységes kastélyszállodához hasonló kapacitású és besorolású műemléki vagy műemlék jellegű kastélyszálló. A vizsgált kastélyszállodák kivétel nélkül főútvonalaktól távoli kisközségekben vagy azok környékén épültek. Megközelíthetőség: gépkocsival. 20

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése

SZAKMAI ANYAG. LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése SZAKMAI ANYAG LEADER 2013-ban nyújtandó támogatáshoz Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület C1 intézkedése Támogatási határozat azonosító: 1624604603 Készítette: Nagykarácsony Gyermeksportjáért Alapítvány

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Üdvözli Önt a QERDES.COM!

Üdvözli Önt a QERDES.COM! Üdvözli Önt a QERDES.COM! Automatizált érdeklődő-, ügyfél- és panaszkezelés, ügyfélelégedettség-mérés többfelhasználós, többnyelvű környezetben. Magyarországi szállodák helyzete és várakozása 2011 Piackutatás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben