a Pallasz Athéné Egyetem Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Szabályzata

Átírás

1 a Pallasz Athéné Egyetem Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Szabályzata A HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: (Érvényes visszavonásig.) Jóváhagyta: a Pallasz Athéné Egyetem Szenátusának 8/2016 (VII.01) számú határozata

2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYZAT CÉLJA A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 4 II. FEJEZET: VAGYONKEZELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI VAGYONKEZELŐI JOG TARTALMA ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK VAGYONKEZELŐI JOG VAGYONKEZELÉSSEL JÁRÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK VAGYONKEZELŐI JOG TARTALMA VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV III. FEJEZET: A VAGYON HASZNOSÍTÁSA ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK, AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA ÉRVÉNYTELENSÉG EREDMÉNYTELENSÉG SZERZŐDÉSKÖTÉS INGATLANOK BÉRLETE VAGYONKEZELŐI JOG ÁTRUHÁZÁSA AZ ÁLLAMI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI KÖVETELÉSEK BEHAJTÁSA VAGYONVÉDELEM, TŰZVÉDELEM, MUNKAVÉDELEM GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSA IV. FEJEZET: A VAGYONGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS HATÁSKÖRÖK, FELADATOK A SZENÁTUS HATÁSKÖRE A REKTOR HATÁSKÖRE A KANCELLÁR HATÁSKÖRE AZ EGYETEM VEZETŐI VAGYONGAZDÁLKODÁSI FELADATOK ELVÉGZÉSÉRE KIJELÖLT KÖZALKALMAZOTT V. FEJEZET: VAGYONNYILVÁNTARTÁS VI. FEJEZET: A VAGYONKEZELÉS ELLENŐRZÉSE VII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK

3 Preambulum A Pallasz Athéné Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa az Egyetem vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal, valamint a saját bevételekből szerzett saját vagyonával való gazdálkodásához az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.), a Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Kormányrendelet (Vhr.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Ávr.), valamint a hatályos Egyetemi szabályok alapján a következő szabályzatot (továbbiakban: szabályzat) alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA (1) A szabályzat célja, hogy az Egyetem a vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő vagyonnal rendeltetésének megfelelően, a hatékonyság és költségtakarékosság elvének érvényesítésével gazdálkodjon. Ennek érdekében a szabályzat meghatározza az Egyetem egyes vagyongazdálkodással összefüggő döntéseinek rendjét, egyes vagyongazdálkodási intézkedések megtételének eljárásrendjét, a felelősségi köröket, az Egyetem nevében eljáró és az eljárásokba bevont személyeket és a vagyongazdálkodás szükséges dokumentációját, nyilvántartását, adatszolgáltatási kötelezettségeit. (2) A vagyongazdálkodás célja, hogy a karbantartásra, üzemeltetésre, fenntartásra fordított költségek csökkenjenek és a nem használt ingatlanvagyonnal egy olyan piacgazdasági szerepvállalás valósuljon meg, melynek eredményeképpen folyamatos, tervezhető bevétel érhető el. 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekre és az Egyetem hallgatóira. (2) A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem Alapító Okiratában szereplő feladatainak ellátásához használatába adott állami vagyonra, az Egyetem tulajdonában álló gazdasági társaságokra, gazdasági társaságokban való részesedésre, azaz: a) Az állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan állami vagyon hasznosítására. 3

4 b) Az állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan állami vagyonnal való gazdálkodásra, tehát az állami vagyon használatára, állagának megóvására, karbantartására, működtetésére, kezelésére. c) Az állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan állami vagyon értékesítésére, az azon fennálló vagyonkezelői joggal kapcsolatos tevékenységre. d) Az állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási eljárásokra. (3) A termőföldvagyon, az erdő, a természetvédelmi rendeltetésű területek, a kulturális örökség részét képező vagyon, valamint a lakásnak minősülő ingatlan vagyonkezelésére vonatkozó, jelen szabályzatban rögzített rendelkezéseket az ágazati jogszabályok figyelembe vételével kell alkalmazni. (4) Az Egyetem kezelésében lévő, feleslegessé vált vagyontárgyak nyilvántartásával, hasznosításával és selejtezésével kapcsolatos eljárásokra a selejtezésről valamint a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításáról szóló szabályzat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (1) Jelen Szabályzat alkalmazásában: 3. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Ajánlatkérő: az Egyetem. 2. Ajánlati biztosíték: az ajánlattevő ajánlatában foglalt vállalások teljesítését biztosító, az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az Egyetem által a részletes tájékoztatóban megjelölt időpontig és mértékben teljesítendő garancia, melynek a rendelkezésre bocsátását az ajánlattevőnek az Egyetem felé igazolnia kell. 3. Állami vagyon: az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő; mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti; az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés; az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít; az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök. 4. Állami vagyon használója: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely törvény vagy szerződés alapján, bármely jogcímen (bérlet, haszonbérlet, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, hasznosít, ide nem értve a haszonélvezőt, a vagyonkezelőt és a tulajdonosi jogok gyakorlóját; 5. Behajthatatlan követelés: A számvitelről szóló évi C. törvény 3. (4) bekezdés 10. pontj a és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. Kormányrendelet 1. (1) 1. pontja alapján. 6. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása; a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése; rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. 7. Ellenérték: az állami vagyon értékesítésére, hasznosítására, haszonélvezeti jog létesítésére, vagyonkezelésére irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon tulajdonjoga, birtoklása, használata, hasznainak 4

5 szedése, hasznosítása, haszonélvezete, vagyonkezelése fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, vagy más ellenszolgáltatás. 8. Értékesítés: a vagyontárgy tulajdonjogának bármely jogcímen történő visszterhes átruházása. 9. Élet és balesetveszélyt, nagyobb anyagi kárt okozó hiba: olyan helyzet, esemény bekövetkezése, amely, vagy ami közvetlen vagy közvetett módon előidézhet az emberi életre vagy a személyre veszélyhelyzetet, valamint közvetlen vagy közvetett módon az épület, ingatlan állagában jelentős anyagi hátrányt okozó hibát idéz elő. Az élet és balesetveszély, nagyobb anyagi kár elhárítása az ingatlangazda feladata és felelőssége. 10. Fejlesztés: az a - felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglévő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. 11. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. 12. Hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás üzleti hasznosítása céljából az állam nevében és képviseletében alapított vagy annak részvételével, részesedésével működő gazdasági társaság. 13. Haszonélvezeti jog: haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. 14. Helyiségbérlet: rendeltetésének megfelelően minden irányból körülzárt, tartózkodásra alkalmas tér (helyiség) határozott vagy határozatlan időre kötött bérleti szerződéssel történő időleges használatba adása, amelynek alapján a bérlő a bérlet egész tartamára a helyiség kizárólagos birtoklására jogosult és időszakonként előre esedékesen bérleti díj fizetésére köteles. 15. Helyiséghasználati szolgáltatás: meghatározott helyiség(ek) egyszeri alkalomra vagy időszakonként ismétlődő, de nem megszakítás nélküli használatának biztosítása, amely nem minősül hasznosításnak. 16. Ideiglenes használatba adása területnek: helyiségnek nem minősülő terület meghatározott rendezvény céljából történő használatának biztosítása, amelynek alapján a használó az engedélyben meghatározott célból, időpontban és keretek között a pontosan meghatározott területrészen rendezvényt tarthat. 17. Ingatlanfenntartás: üzemeltetési feladatok folyamatos ellátása; karbantartási munkák számbavétele, bonyolítása; a kezelési terv szerinti felújítások bonyolítása; szerződéskötések (alvállalkozói, szolgáltatói, munkáltatói); vállalkozók versenyeztetése, foglalkoztatása; szolgáltatók (közüzemi, kommunális stb.) tevékenységének ellenőrzése; az ingatlant használó költséggazdák tájékoztatása; jogos igényeik kielégítése; az igények felmérése; költségek tervezése, elszámolása. 18. Ingatlangazda: kancellári utasításban ilyen joggal felruházott szervezeti egység, vagy az Egyetem tulajdonában lévő gazdasági társaság. 19. Ingatlangazdálkodás: az ingatlanvagyon működtetése oly módon, hogy egyes feladatokra megfelelő erőforrásokat tudjanak biztosítani annak érdekében, hogy a vagyont kezelő intézmények és a használók elégedettsége javuljon. 20. Ingatlankezelés: az ingatlan jellemzőinek meghatározása (településen belüli elhelyezkedés, műszaki adatok és állapot, helyiségek funkcióinak nyilvántartása); az ingatlan működési bevételeinek és kiadásainak számbavétele, meghatározása; az ingatlanok működésének vizsgálata; a működés javítását szolgáló javaslatok kidolgozása. 5

6 21. Jogcím nélküli használat: olyan helyiség vagy területhasználat, amelyre a használó érvényes jogcímmel nem rendelkezik (nem történt szerződéskötés, vagy ha igen, az megszűnt). 22. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. 23. Rendezvény: az Egyetem területén tartható tudományos, kulturális, sport és egyéb célú közösségi program. 24. Saját vagyon: Az Egyetem az Nftv. hatályba lépése előtt saját tulajdonként szerzett vagyona, intézményi társasága. 25. Területbérlet: ingatlan, ingatlanrész helyiségbérletnek nem minősülő bérbeadása. 26. Üzemeltetés: az a tevékenység, amely támogatja és javítja egy szervezet működését, és egyben biztosítja, hogy az összes szükséges szolgáltatás, infrastruktúra és egyéb eszköz, megfelelő időben és megfelelő helyen rendelkezésre álljon. 27. Vagyon: az Egyetem vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak (ide értve a szellemi termékeket is) összessége. 28. Vagyonkezelési szerződés: a Magyar Állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló és az Egyetem között fennálló kétoldalú szerződés az állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyonról. A szerződés tartalmazza az Egyetem által használt vagyonelemek listáját, és a kezelésükre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket. 29. Vagyonkezelő: az Nvtv.-ben vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl. II. FEJEZET VAGYONKEZELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI VAGYONKEZELŐI JOG TARTALMA 4. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK (1) Az Egyetem vagyona rendeltetésétől függően állami vagyon, illetve saját vagyon lehet. (2) Az Egyetem a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten tartja nyilván. (3) Az Egyetem a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja. 5. VAGYONKEZELŐI JOG A. Vagyonkezelői jog keletkezése (1) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az állami tulajdonjogot és Egyetemi vagyonkezelői jogot keletkeztető szerződéseket írásba kell foglalni. 6

7 (2) A vagyonkezelői jog tartalmát a vonatkozó jogszabályok, valamint a vagyonkezelési szerződés határozza meg. (3) Az Egyetem az Nftv. erejénél fogva vagyonkezelője a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak, amelyre a tulajdonosi joggyakorló és az Egyetem vagyonkezelési szerződést köt. (4) Az Egyetem a rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. gyakorolja. (5) Az Egyetem vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók. (6) Az Egyetem a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag legelőnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb. (7) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. (8) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait. (9) Az Egyetem bármilyen jogcímen történő vagyonszerezése esetén a tulajdonjog az államot illeti meg, azonban arra a Főiskolával határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni. (10) Az Egyetem vagyonkezelői joga a vagyonkezelési szerződés megkötésével vagy Nvtv.-ben, Vtv.-ben és Nftv.-ben meghatározott esetekben a vagyon tulajdonjogának a tulajdonjogot keletkeztető polgári jogi jogügylet szerinti megszerzésével keletkezik. (11) Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény értelmében az ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. (12) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni a tulajdonosi joggyakorlónak. (13) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott eszmei hányadok szerint - több vagyonkezelő személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell a vagyontárgyra vonatkozó birtoklás, használat és a hasznok szedésének szabályait, valamint az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket. (14) Az Egyetem rendelkezésére bocsátott nemzeti vagyont az állami vagyonról vezetett vagyonnyilvántartásban nyilván kell tartani, ennek érdekében a Főiskolát vonatkozó jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. 7

8 (15) Vagyongazdálkodási alapelvei: a) Az Egyetem a vagyonát, valamint a rendelkezésére bocsátott ingóságokat - vagyoni értékű jogok is - és az ingatlan vagyont az alapító okiratában meghatározott feladatainak ellátásához használhatja a tevékenység hatékonyabb ellátását szolgáló hasznosítási módok kiválasztásával. b) Az Egyetem a vagyon hasznosítása során kizárólag az alapító okiratban meghatározott tevékenységével összeegyeztethető hasznosítási módokat alkalmazza. c) Az Egyetem gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti felsőoktatási feladatának, mint alapfeladatának végrehajtását, a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását. d) Az Egyetem a vagyon hasznosítására szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja és a jogszabályokban, vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja. e) Az Egyetem kötelezettsége a vagyon rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. (16) A vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek megsértésével kötött szerződés semmis. B. Vagyonkezelői jog megszűnése (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik: a) a szerződésben megállapított idő elteltével, b) a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével, c) a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével, vagy az állam tulajdonából való kikerülésével az adott vagyontárgyra vonatkozóan, d) az Egyetem jogutód nélküli megszűnésével, e) ha a törvényi kijelölés útján létrejött vagyonkezelői jog a vonatkozó törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésével megszűnik. (2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető. A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondással a szerződésben meghatározott esetekben szüntethető meg. (3) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban, felmondással megszüntethetik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a felmondási idő kilencven nap. (4) A felmondási idő alatt, a vagyonkezelői szerződés megszűnésekor a feleknek el kell számolniuk egymással az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a szerződés szerint. (5) A vagyonkezelési szerződés felmondása írásban, azonnali hatállyal történhet, ha: a) az Egyetem a kezelt állami vagyonban jelentős kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget, b) a kezelt vagyon értékében jelentős értékcsökkenés következik be a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a Főiskolának felróható okból, c) a felek valamelyike jogszabályból, vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte, 8

9 d) amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel a Vtv. 25. (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a Vtv. 25/A. (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem tesz eleget, az a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (6) A vagyonkezelési szerződés megszűnése a tárgyát képező vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot megszünteti. (7) A vagyonkezelési szerződés megszűnésével az Egyetem által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe a tulajdonosi joggyakorló lép. (8) Amennyiben a vagyon állami feladat ellátását szolgálja, úgy a tulajdonosi joggyakorló a felmondási jogát csak úgy gyakorolhatja, hogy az adott állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. (9) Részlegesen is történhet a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszüntetése, amennyiben a felek ugyanazon szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek. 6. VAGYONKEZELÉSSEL JÁRÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK (1) Az Egyetem vagyonkezelésében lévő vagyon fölött a vagyonkezelői jogot az Egyetem Szenátusa, a rektor és a kancellár az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint gyakorolják. (2) A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei különös tekintettel a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségre. (3) Az Egyetem a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - a Vtv. 27. (2) bekezdésére figyelemmel - megfelelő ellenérték fejében vagy - az Nvtv. 11. (13) bekezdésére figyelemmel - ingyenesen jogosult az állami vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására. (4) Az Egyetem: a) jelen szabályzat 18. -ában felsoroltak kivételével vagyont nem idegeníthet el b) jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg, c) a vagyont biztosítékul nem adhatja, d) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, e) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre - csak jogszabály szerinti kivétellel - nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, f) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást. 9

10 (5) Az Egyetem a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni köteles a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza; továbbá tűrni köteles, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. (6) Az Egyetem köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni a vagyonkezelés ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni. (7) Az Egyetem köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, valamint a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni. Az Egyetem - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - a tulajdonosi joggyakorló előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni a vagyonkezelt eszközön elszámolt, bármely a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz. (8) Az Egyetem felel minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben elvárható volt. (9) A tulajdonosi joggyakorló ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Amennyiben a tulajdonosi joggyakorló felszólítása ellenére a rendeltetés- vagy szerződésellenes használatot az Egyetem nem szűnteti meg, vagy ha a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. 7. VAGYONGAZDÁLKODÁS TARTALMI ELEMEI (1) A vagyonkezelői jog tartalmát a vonatkozó jogszabályok, valamint a vagyonkezelési szabályzat és a tárgyi, az egyes vagyonelemekre vagyonkezelési szerződés határozzák meg. (2) A vagyongazdálkodás tartalmi elemei (feladatai): a) a vagyon rendeltetésszerű használata, üzemeltetése; b) a vagyon állagának megóvása, karbantartása; c) a vagyon rendes és rendkívüli felújítása; d) a vagyon értékének, összetételének, nagyságának a feladatok által meghatározott mértékű bővítése; e) a vagyon hasznosítása; f) a vagyon értékesítése, selejtezése; g) a vagyon érték és biztonsági védelme. (3) A vagyongazdálkodás magában foglalja a meglévő vagyon kezelését, működtetése jogi formáinak megválasztását, a vagyonhasznosítást, jelen szabályzata 18. -ában részletezett értékesítés eseteit, bérbeadását), a közszolgáltatások ellátását. (4) A vagyongazdálkodási feladatok: a) tulajdonosi döntések szakmai előkészítése és megalapozása, b) vagyongazdálkodás fejlesztéséhez szükséges nyilvántartás vezetése, c) gazdálkodási és fejlesztési feladatok tervezése és végrehajtása, 10

11 d) e) f átláthatóság, ellenőrizhetőség, a bevételek és kiadások nyomon követése, összehasonlító elemzések, döntések előkészítése. 8. VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV (1) A Főiskolának évente - március 31-ig - vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, amelyben köteles megtervezni: a) az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási tennivalókat és ezek várható kiadásait; b) a vagyonra vonatkozó fejlesztési terveket ezek várható kiadásaival és az igénybe vehető források megjelölésével; c) a tevékenységéhez szükséges ingatlanokat megjelölni; d) az adott időszakban várható, nélkülözhető (nem szükséges) vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre, üzemeltetésre, egyéb hasznosításra történő átadását és az ebből várható bevételt; e) a szerződés alapján átadott állami vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását; f) az adott év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának előkészítését; g) vagyonkezelői jog visszaadására vonatkozó tervet, ezek várható bevételeit; h) az adott év beruházási teendőit, a beruházások várható kiadásait; i) adott évre vonatkozó pályázati források bevonását. (2) Az éves tervezési folyamat során Egyetem vagyongazdálkodási tervének összeállításáért - valamennyi szervezeti egység javaslatainak figyelembe vételével - a kancellár felel. (3) A kancellár által jóváhagyott vagyongazdálkodási tervet a Szenátus elé kell terjeszteni, majd annak jóváhagyása után a fenntartóhoz kell felterjeszteni. III. FEJEZET A VAGYON HASZNOSÍTÁSA 9. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) Törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. (2) Vagyonhasznosításra csak azon vagyon jelölhető ki, amely a vagyongazdálkodási terv szerint az alapító okiratban meghatározott tevékenység ellátáshoz várhatóan nem szükséges. (3) A vagyon hasznosítására a tulajdonosi joggyakorló engedélyével és versenyezetéssel kerülhet sor. 11

12 (4) A vagyon használatát biztosító szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. (5) Az Egyetem a pályázati eljárás során köteles az összes ajánlattevő számára egyenlő esélyt biztosítani az ajánlata megtételéhez szükséges információhoz jutás és az eljárási feltételek tekintetében. (6) Az Egyetem adott pályázati felhívás tartalmát és az ajánlattevők számára hozzáférhető információkat és a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és az ajánlatukat határidőben benyújthassák, valamint a benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. A pályázati kiírásokat jelen szabályzat 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák. (7) Abban az esetben, ha a hasznosításra szánt ingatlan előzetesen a pályázó meg kívánja tekinteni, vagy valamilyen vizsgálat elvégzése, felmérés készítése indokolt, úgy a kancellár előzetes engedélye szükséges a 4. számú melléklet szerint. (8) A versenyeztetés mellőzésére a Vtv.-ben meghatározott esetekben kerülhet sor. A versenyeztetés mellőzése esetén felterjesztendő tartalmat az 5. számú melléklet rögzíti. (9) Az Egyetem a pályázatok értékelése során az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat köteles figyelembe venni és betartani. Az elfogultság kérdésében a kancellár, mint a pályázat kiírója dönt. Ha az összeférhetetlenség a kancellárral kapcsolatban merül fel, a döntést a tulajdonosi joggyakorló hozza meg. (10) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki az Egyetem felé fennálló korábbi lejárt tartozását nem rendezte. (11) A pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a kancellár hozza meg. A pályázat eredményét a kancellár írásban közli valamennyi ajánlattevővel, továbbá gondoskodik a pályázat eredményének közzétételéről. (12) A pályázatok beadása kizárólag zárt borítékban, postai úton vagy közvetlen kézbesítés útján történhet. A pályáztatás során minden további nyilatkozattétel írásban történik. az Egyetem a kommunikáció írásbeli formájának elfogadja a faxon vagy elektronikus úton benyújtott, cégszerűen, vagy meghatalmazással igazolt képviselő által aláírt nyilatkozatot. (13) A pályázati dokumentációt a mindenkor hatályos iratkezelési szabályok szerint kell megőrizni, amelyért a Jogi és Igazgatási Iroda a felelős. (14) A pályázati eljárás során az ajánlattevők által benyújtott panaszok, kifogások fogadása és nyilvántartása a Jogi és Igazgatási Iroda feladata. (15) Panasz esetén annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a Jogi és Igazgatási Iroda tájékoztatja annak benyújtóját a panasz, kifogás nyilvántartásba vételéről. A panasz tartalmát a Jogi és Igazgatási Iroda vizsgálja, és a kancellár dönt. A döntésről a panasz, kifogás benyújtóját 5 munkanapon belül írásban kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell a panaszok, kifogások jogszerűségére vonatkozó álláspontot, illetve megalapozottságuk esetén szükséges intézkedésre vonatkozó javaslatot. 12

13 10. PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK (1) A pályázati eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (továbbiakban: biztosíték) adásához köthető. A pályázati biztosítékról a kancellár dönt. A biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani, egyúttal igazolni kell, hogy a biztosíték az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátása megtörtént. A biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, de az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni. (2) Amennyiben az ajánlatot az ajánlati kötöttségének ideje alatt visszavonják, vagy a szerződés megkötése a pályázó érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. (3) A kiíró a pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, továbbá - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére köteles tíz napon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani. 11. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK, AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE (1) Az ajánlatokat az ajánlatkérő szabadon értékelheti. Az ajánlatkérő győztesként választhatja ki az összességében legkedvezőbb ajánlatot is, de lehetősége van arra is, hogy kizárólag az ellenérték alapján bírálja el az ajánlatokat. (2) Ha az Egyetem olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) A Főiskolának, mint ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosságra hoznia az értékelési szempontokat, nem kell megindokolnia, hogy mi alapján választotta ki győztes ajánlattevőt. (4) Az Egyetem a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte. (5) Az Egyetem a felhívásban megjelölt határidő lejártáig felhívását visszavonhatja. (6) Az ajánlati kötöttség a felhívásban megjelölt határidő lejártával kezdődik. Az ajánlattevő ajánlatát e határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja. (7) Az ajánlattevő a felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő harminc napig marad kötve ajánlatához. (8) Ha az ajánlattevő az ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár. (9) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni: a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; azt a módszert (módszereket), amellyel megadj a a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. 13

14 (10) A benyújtott ajánlatokat a kancellár által eseti jelleggel létrehozott Értékelési Bizottsága véleményezi. Az Értékelő Bizottság tagjai: a) pályázat felelőse, b) kancellár által kijelölt személy, c) jogi szakértelemmel rendelkező személy, d) pályázat tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező személy, e) amennyiben a pályázat jellege indokolja, külső tag is bevonható. (11) Az Értékelési Bizottság terjeszti be a pályázat elbírálására vonatkozó javaslatot indoklással együtt döntésre a kancellár részére. (12) Az Értékelési Bizottság köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során ellenőrzi a csatolt dokumentumokat. (13) Az Értékelési Bizottság az ajánlatok összehasonlítását és rangsorolását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és a fentebb részletezett súlyozás alapján végzi. 12. AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA (1) Az ajánlatok elbírálásáról - az Értékelési Bizottság javaslatának mérlegelésével - a kancellár dönt. (2) Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. (3) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. 13. ÉRVÉNYTELENSÉG (1) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglalt bármely formai vagy tartalmi érvényességi feltételnek. (2) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen: a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek; c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; d) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit; e) az ajánlat aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz; f) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz; g) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre; (3) A pályázati kiírás teljes szövege az alábbi, pályázat érvénytelenségi okokat tartalmazhatja: a) a pályázatot olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek vagy amelynek, a Főiskolával szemben lejárt tartozása van; 14

15 b) nem tartalmazza az ajánlattevő írásos nyilatkozatát a pályázati felhívásban és a részletes tájékoztatóban foglaltak elfogadásáról; c) nem tartalmazza az ajánlattevő írásos nyilatkozatát a vállalt ajánlati kötöttségről; d) nem határozza meg egyértelműen az általa teljesíteni vállalt ellenértéket, vagy több ajánlatot tartalmaz, illetve az ajánlat egy másik ajánlattevő ajánlatához kötött, vagy a megajánlott díj a meghirdetett minimális díjnál alacsonyabb; e) nem a kiírásban meghatározott, illetve nem a szabályszerűen meghosszabbított határidőben, vagy nem az ott megjelölt helyen és módon nyújtottak be; f) a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak. (4) Az ajánlat érvényességét az Értékelési Bizottság a hiánypótlásra rendelkezésre álló idő leteltét követően állapítja meg. Az érvénytelenségről a kancellár dönt. (5) Az érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. 14. EREDMÉNYTELENSÉG (1) Eredménytelen a pályázati eljárás: a) nem nyújtottak be érvényes ajánlatot; b) egyik pályázó sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot; c) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; d) a kancellár az eljárást - összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt -érvénytelennek nyilvánította, e) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása jelentős vagyonvesztéssel járna. 15. SZERZŐDÉSKÖTÉS (1) A szerződéstervezet előkészítését és a szerződés véglegesítését adott pályáztatás felelőse végzi azzal, hogy egyes szakmai kérdésekről a szakterületekkel egyeztet. (2) Amennyiben a pályázat elbírálásáról szóló döntés mellékleteként már előterjesztésre kerül a részletes tájékoztatóban korábban közzétett és a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés tervezete, akkor a kancellár, a pályázat nyertesével megköti a szerződést. (3) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítést követően a lehető legrövidebb időn, de az ajánlati kötöttségi időn belül kell megkötni. (4) A felek nem módosíthatják az eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki. 15

16 16. INGATLANOK BÉRLETE (1) Az Egyetem vagyonkezelésében álló ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződést kötő természetes személy, illetve szervezet képviselője köteles nyilatkozni arról, hogy a szerződése teljes terjedelmében nyilvános, továbbá az Egyetem szabályozóiban rögzítetteket ismeri és betartja. (2) Az Egyetem a vagyonkezelésében lévő ingatlanokkal kapcsolatos ingatlankezelési, ingatlan-fenntartási, ingatlangazdálkodási és ingatlan üzemeltetési feladatait a kancellár útján teljesíti. (3) Az Egyetem vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok felsorolását a jelen szabályzat melléklete tartalmazza. (4) Ingatlan használatát biztosító jogviszony létesítése a kancellári jóváhagyásával történhet. (5) Az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az Üzemeltetési Iroda és a Jogi és Igazgatási Iroda látja el Egyetem valamennyi ingatlana tekintetében (saját vagyon, vagyonkezelt vagyon), a vagyongazdálkodással kapcsolatos összehangoló, irányítási és hasznosítási tevékenységet. (6) Helyiségbérleti szerződések kötelező tartalmi elemei: a) helyiségbérlet célja a bérlet időtartama, b) azt a tényt, hogy a bérbe adott helyiség a Magyar Állam tulajdonában és az Egyetem vagyonkezelésében van, c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban szereplő helyrajzi számát, d) az helyiségbérlet tárgyát képező helyiség természetbeni fekvését, e) a bérleti jogviszony tárgyát képező helyiségben bárminemű átalakítási munkát csak előzetes írásbeli engedéllyel lehet megkezdeni, vagy azt a tényt, ha a bérlő ilyen tevékenységet nem végezhet, f) a hatósági építési engedélyhez kötött, a helyiség elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházási, felújítási munkáknál a tulajdonosi joggyakorló előzetes engedélyét is ki kell kérni, g) azt a kitételt, hogy a bérlő az átalakítás következtében létrejövő értéknövekedés miatt a szerződés megszűnésekor a Főiskolával szemben semmilyen vagyoni igényt nem támaszt, h) a bérlő az Egyetem szabályzatait és utasításait betartja és tartózkodik minden olyan tevékenységtől, magatartástól, amely az Egyetem rendeltetésével ellentétes, illetőleg az Egyetem jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti, i) a bérlő az általa bérbevett helyiséget székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként nem jegyeztetheti be, a bejegyzés tilalom alól kivétel képez: i. Székhelyként, telephelyként és fióktelepként történő bejegyzéshez Szenátusi hozzájárulás adható az államháztartás alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, köztestület, köztestületi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény és a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, az ezek által irányított költségvetési szerv, a 100 %-ban állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, non profit szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a fentiek társulásai részére a Pallasz Athéné Egyetem oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységeivel összhangban. 16

17 ii. A Szenátus, egyes különös méltánylást érdemlő esetekben dönthet arról, hogy az i. pontban felsoroltakon kívül telephelyként és fióktelepként történő bejegyzéshez hozzájárul. iii. A hozzájárulások megadásáról a Szenátus döntését követően a kancellár gondoskodik j) a bérlő tudomásul veszi, hogy az Egyetem jogosult a bérleti díjat minden év január 1. napjától kezdődő időszakra a KSH által az előző évre közzétett inflációs rátának megfelelő mértékben emelni, k) a jogcím nélküli használatra, valamint a helyiség késedelmes visszaadásához kapcsolódó kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a jelen szabályzat és más egyetemi szervezetszabályozó eszközben foglalt előírásoknak megfelelően, l) a bérlő kártérítési felelősségének kikötését, az esetlegesen bekövetkező káresemények rendezésének módját, határidejét, m) a tulajdonosi ellenőrzés eljárásrendjét, ezen belül a felek jogait és kötelességeit a felek a szerződés részének tekintik, n) a bérlet megszűnésekor a bérlő cserehelyiségre nem tarthat igényt, o) a fizetési és elszámolási feltételeket, p) társaság esetén az átláthatóságáról szóló kifejezett nyilatkozatát, q) ingóságokkal bérbe adott ingatlan esetében az ingóságok tételes felsorolását, r) bérlet megszűnésének feltételeit (felmondás részletes kifejtésével). (7) A helyiségbérleti szerződésekben előbérleti, elővásárlási jog semmilyen formában nem köthető ki. (8) Az ingatlan- és helyiségbérleti szerződések megkötésének, igénybevételének, nyilvántartásuknak részletes szabályait a szerződéskötési és szerződés-nyilvántartási szabályzat tartalmazza. (9) Az Egyetem az állami vagyont képező ingatlan meghatározott helyiségeit egyszeri alkalomra, vagy időszakosan ismétlődő, de nem megszakítás nélküli igénybevételre -amely nem minősül hasznosításnak - harmadik személy részére használatba adhatja (helyiség/terület-használat). (10) A megtartani kívánt rendezvényt a szervezés megkezdésekor a meghatározott előírások betartása szerint írásban kell engedélyeztetni. Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell: a) a rendezvény célját és programját, b) a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, részletes programját, helyszínét és az igénybe venni kívánt területeket, az esetlegesen ott felállítandó mobil létesítmények jellemzőit, c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát, d) a rendezvény szervezőjének, valamint esetleges támogatójának nevét és lakcímét, e) a rendezvény biztosításának részleteit, a kiürítési számításokat, f) a rendezvény lebonyolításához szükséges tárgyi eszközök megjelölését, g) a rendezvényt követő helyszín-visszarendezés részleteit, h) a szervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a rendezvény megtartásával kapcsolatos Egyetemi szabályzatok és jogszabályok megtartását szavatolja, ezért teljes felelősséget vállal. (11) Az ideiglenes használatba adásra a külön utasításban meghatározott használati díjakat kell alkalmazni. (12) Az Egyetem kancellárja valamennyi ingatlanon ingyenes használatot engedélyezhet különleges, kiemelkedő állami és egyetemi eseményekre. 17. VAGYONKEZELŐI JOG ÁTRUHÁZÁSA (1) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelési szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket - az ingatlanokra vonatkozó jogok és kötelezettségek kivételével - egymás között szerződéssel átruházhatják. 17

18 (2) Átruházás esetén az átruházással a tulajdonosi joggyakorlóval kötött vagyonkezelési szerződésben az új vagyonkezelő a régi helyébe lép (szerződéses jogutódlás). 18. AZ ÁLLAMI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI (1) Törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet. (3) A nemzeti vagyon vonatkozásában osztott tulajdon létesítésére az állami illetve az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a Ptk. szerinti, a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni. (4) Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a tulajdonosi joggyakorló jogosult. (5) Az Egyetem a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a magyar állam nevében eljárva átruházhatja, ami a) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések betartásával, b) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenértéke fejében, c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával, d) a miniszter előzetes értesítése mellett, e) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával történhet. (6) Az Egyetem a működéséhez már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet értékesítésére - az ingatlanok kivételével - önállóan jogosult, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg. Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet végezni. (7) A vagyon értékesítése: a) közvetlenül 1. nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, 2. nyilvános árverésen [együtt: versenyeztetés], 3. kivételesen versenyeztetés nélkül. b) közvetetten 1. nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, 2. nyilvános vagy zárkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy 3. szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. (8) Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie. A versenyeztetés mellőzéséréről a Vtv. 35. (2) bekezdése rendelkezik. 18