TARTALOMJEGYZÉK. 38.old

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ A vezetőségi összefoglaló bemutatja a projekt fő céljait, a tanulmány részeit és eredményeit, továbbá a főbb megállapításokra és következtetésekre helyezi a hangsúlyt. 3.old 2. MEGBÍZÓ BEMUTATÁSA A megbízó tevékenységének bemutatása 6.old Hasonló, korábbi fejlesztések bemutatása 14.old A magyarkanizsai önkormányzattal kialakított partnerség bemutatása 14.old 3. TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK HÁTTERE Általános bemutatás; a holtág környezetének fejlődéstörténete, a holtág általános jellemzése 17.old A holtág rehabilitációjának indokoltsága, a fejlesztést megalapozó szükségletfelmérés 17.old A település korábbi, a fejlesztés tárgyára vonatkozó terveinek felülvizsgálata 20.old 4. GAZDASÁG-ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Pontos terület meghatározás, a fejlesztés által érintett szakasz helyszínrajza, szelvényezettség ismertetése 23.old A fejlesztési terület átfogó funkció elemzése 25.old A célterület hasznosításának lehetőségei 26.old Problématérkép, célrendszer felállítása, amely tartalmazza a tulajdonviszonyok feltérképezését, valamint az esetlegesen szükséges kisajátításra vonatkozó alternatívákat, lehetőségeket 28.old Fejlesztési stratégia a problématérkép alapján 31.old A holtág rehabilitációjának/fejlesztésének gazdasági hatásai; a helyi gazdaság ösztönzésének lehetősége; a fenntarthatósági elvek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben 33.old A lehetséges együttműködési területek feltérképezése a határ mindkét oldalán 34.old A fejlesztések megvalósításához szükséges tervezési és engedélyeztetési folyamatok ismertetése, ütemezése 35.old A közreműködő szakhatóságok megjelölése, bemutatása, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér ismertetése 38.old

2 Az önkormányzat rendelkezésére álló eszközrendszer bemutatása a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan 48.old 5. MEGVALÓSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Konkrét projektötletek megfogalmazása, amelyek illeszkednek az elkészült gazdaság-és turizmusfejlesztési stratégiához 50.old A projektötletek megvalósításához kapcsolódóan részletes költségvetés tervezet készítése az ütemezett tevékenységeknek megfelelően (pl. előkészítés keretében a tervezési, engedélyezési folyamatok költsége, a megvalósítás során felmerülő építés, eszközbeszerzés költsége) 63.old A projektekhez kapcsolódó konkrét forrásmegjelölés 73.old 6. KÖRNYEZETI HATÁS A rehabilitációval/fejlesztéssel kapcsolatos környezeti hatások bemutatása, elemzése 74.old Környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos intézkedések bemutatása a fejlesztésekkel kapcsolódóan 76.old Az esetlegesen felmerülő negatív környezeti hatások ellensúlyozására tervezett intézkedések bemutatása 76.old 7. KOCKÁZATELEMZÉS A fejlesztési stratégia kidolgozása során felmerült kockázati tényezők ismertetése, azok a projektek megvalósítására gyakorolt hatásának bemutatása 78.old Intézkedési terv kidolgozása a negatív hatású kockázati tényezők minimalizálására 82.old A megjelenítendő főbb kockázati tényezők: gazdasági-pénzügyi kockázatok, műszaki kockázatok, intézményi-társadalmi kockázatok, jogi és egyéb kockázati tényezők 83.old 8. HATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁS BEMUTATÁSA A röszkei és a magyarkanizsai holtág rehabilitációjára vonatkozó tanulmányok összekapcsolása, közös kapcsolódási pontok meghatározása 86.old 9. ÖSSZEGZÉS A megfogalmazott stratégia áttekintése 89.old A megvalósítás lehetőségeinek akcióterv szerű összefoglalása/ismertetése 89.old 10. FELHASZNÁLT IRODALOM 92.old 2

3 1. VEZETŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ A valaha nemzeteket elválasztó országhatárok Európa-szerte megszűnnek, átjárhatóvá válnak. A határ mentén élők számára új dimenziók nyílnak meg, vállalkozásaikat, szakmai kapcsolataikat már nemcsak országuk belseje felé, de a határon át is szabadon bővíthetik, erősíthetik a nemzetek. A régió máig ismert fogalma kiszélesedett, túlterjeszkedett a határokon, szerepét egyre inkább az euro régiók, határ menti együttműködések veszik át. A határon átnyúló együttműködési (CBC) komponens célja a jószomszédi kapcsolatok elősegítése, valamennyi érintett ország közös érdekében a stabilitás, a biztonság és a jólét növelése, valamint az országok harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének támogatása. Ezen tanulmány a HUSRB/0901/213/086 azonosító számú SUTODEVAMOXTI betűszóval jelölt Fenntartható turizmus fejlesztés a Holt-Tisza mentén című projekt megvalósítására a Magyarország Szerbia IPA Határon átnyúló Együttműködési Program keretén belül megvalósuló támogatási szerződésben vállaltak alapján készült. Ezen tanulmány egy átfogó képet szeretne nyújtani a jelenlegi helyzetről és a lehetséges fejlesztési vonalakról. Mivel a jövőbeni pénzügyi, jogi és pályázati lehetőségek egyelőre még nem körvonalozódnak ezért egy általános, sokrétű képet mutat be a tanulmány. Jelen dokumentum egy komplex cselekvési terv része melyet az alábbi módon lehet összefoglalni: A Tisza szegedi, röszkei, martonosi és kanizsai holtágait a legnagyobbként tartják számon a folyó 150 legfontosabb holtága között. Az emberi beavatkozás, a gazdasági tevékenységek dinamikus fejlődése meghatározhatja az ezen a területen lévő holtágak jövőjét is, mivel a vízterület csökkenése, a part menti növényzet elburjánzása valamint a feltöltődés természetes folyamata már elindult. A vízi élőhelyek fokozatos csökkenése a tájváltozások egyik alapvető vonása, és emberi beavatkozás nélkül jelentős természeti értékek tűnhetnek el. A korábbi, A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése című projekt eredményeit használva a rehabilitáció alatt álló holtágak megfelelő turisztikai célú felhasználásának elmulasztása súlyos hiba lenne. A helyzet kezelése már megkezdődött, a holtág kitisztításának technikai tervdokumentációja elkészült. A projekt során azon elveket kell meghatározni, melyek elengedhetetlenek a határ menti turizmus fejlesztéséhez. E célból a határ mindkét oldalán kapcsolatba kell lépnünk a turizmus területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel, vállalkozásokkal. Ily módon, a terveket 3

4 és alkalmazási területeket ismertté kell tenni, és a tervek mindegyikének erősítésével turisztikai szolgáltatást kell kidolgozni. Ennek eredményeképpen hatékonyan léphetünk fel a turisztikai piacon. A projekt során a következő cselekvések kapnak hangsúlyt: a rehabilitációra vonatkozóan önkormányzatok közötti tapasztalatcsere, stratégiai tervek összehangolása és közös végrehajtása. Ebből a célból mindkét országban kerekasztal tárgyalásokat fogunk szervezni, turisztikai és gazdasági megvalósíthatósági tanulmányt fognak készíteni, mely a jövőben hasznos lesz az operatív fejlesztési programok kidolgozásánál. A tanulmány tartalmazni fogja a már meglévő terveket és azokat az igényeket, melyek a megbeszélések során jelennek meg. A tanulmány meg fogja jelölni a turizmus azon területeit, melyek elindulhatnak a rehabilitált holtágak mellett, anélkül, hogy azok létét veszélyeztetnék. Terveink szerint a projekt részeként elkészül egy adatbázis-kapacitás térkép, mely tartalmazni fogja a természeti, építészeti, népművészeti valamint a már meglévő turisztikai kapacitásokat is. Mindkét tanulmány valamint az adatbázisok feltöltésre kerülnek egy honlapra, így munkánk, valamint a turisztikai értékek és a területre vonatkozó fejlesztési tervek is széles ismeretséget kaphatnak. A projekt utolsó lépéseként konferenciát szervezünk, ahol a projekt minden eredményét bemutatják. Célunk egy kész kapacitás térkép bemutatása is, mely a hiányosságokra is rámutat, így elősegítve a fejlesztési tervek és prioritások kidolgozását. A beruházás előkészítésének ugyanakkor az is célja, hogy a ösztönözze a határ két oldalán működő önkormányzatok közötti együttműködések, partnerségek kialakulását, a határon átnyúló fejlesztési projektek megfogalmazása és megvalósítása terén. A határon átnyúló turisztikai fejlesztési projektek esetében, a helyi, alulról jövő kezdeményezések azért is fontosak, mivel sok esetben minimális ráfordítással, akár csupán önerőből is, újra lehet éleszteni korábban működő turisztikai kapcsolatokat. A projekt lebonyolítását a szervezet munkatársai és külső szakemberek közreműködésével kívánjuk megvalósítani. A projektmenedzsment tagjai rendelkeznek a megfelelő szaktudással és a sikeres lebonyolításhoz szükséges tapasztalatokkal. A projekt elmaradása esetén nem realizálódna társadalmi haszon (társadalmi és gazdasági együttműködés elősegítése környezeti hatás pozitív változása, munkahelyek számának növekedése), a jelenlegi helyzet fenntartásához, működtetéshez szükséges források hosszú távon, a pótlási, felújítási költségek figyelembe vételével nem állnak rendelkezésre. A kiadások (költségek) és a társadalmi haszon pénzben kifejezett értékét figyelembe véve a projekt pénzügyi megtérülése 0, a számszerűsíthető társadalmi hasznok (10 év időtávban) 4

5 kalkulációja alapján a megvalósuló beruházás jelentősen hozzájárul a térség fejlődéséhez. A megvalósuló beruházás nem jövedelemtermelő, a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, így pénzügyileg nem térül meg. A projekt keretében a fejlesztés eredményeképp, megvalósul a két ország szoros együttműködése egy régió adottságainak kiaknázásához ezáltal is hozzájárulva egy gazdaságilag erős, önálló térség fejlődéséhez. A projekt megvalósulási ideje alatt és után hatékony marketing kommunikációs tevékenységet folytatunk. Szeretnénk a potenciális turisták és a kistérség lakosainak táborát elérni és érdeklődésüket felkelteni a térség idegenforgalmi attrakciói iránt. 5

6 2. MEGBÍZÓ BEMUTATÁSA A megbízó tevékenységének bemutatása Röszke Község Önkormányzata Röszke község Szegedtől délnyugatra a Tisza gyálai holtága, valamint a Szerb Köztársasággal közös országhatár között helyezkedik el. A község 3600 ha-on terül el, lakóinak száma 3402 fő. Területén található az ország egyik igen fontos és nagy forgalmú határátkelőhelye. Az ország déli kapujának nevezett röszkei határátkelő meghatározza a település fejlődését, így az átlagosnál lényegesen nagyobb a szolgáltatást, ellátást nyújtó vállalkozások száma. Már 1432-ből okleveleken fellelhető a település létezése, akkor még Recke néven. A XVIII. században dohánykertészek lakták, valódi településsé akkor fejlődhetett, amikor 1950-ben önállósult az addig Szeged város kapitányságaként működő falu. Területéhez csatolták a szomszédos feketeszéli és nagyszéksósi tanyák egy részét is. Ma is jellemző a kiterjedt tanyavilága, ahol négyszáz tanyás ingatlan található. 6

7 Az évszázadok üzenete Röszke címere a község múltjára, elhelyezkedésére utal: a Tisza közelségére, a gazdag földekre, a halászfalu múltra, a paprika és dohánytermesztésre. A jellegzetesen mezőgazdasági településen a község majdnem minden lakója kötődik valamilyen formában a mezőgazdasághoz. A fűszerpaprika termesztése átfogja a falu gazdasági életének szinte teljes vertikumát. Az ipari tevékenységeknek jó része is a paprikához kötődik. Több vállalkozás foglalkozik a fűszerpaprika feldolgozásával és értékesítésével. A hagyományos kézi feldolgozás már a múlté, de a faluban kora ősszel sétáló vendég még mindig láthat a házak falára száradni felaggatott pirosló paprikafüzéreket. Dolgos, vendégszerető emberek Jellemző a hajtatásos és a szabadföldi zöldségtermesztés (retek, sárgarépa, paradicsom, étkezési paprika, vöröshagyma) melyet rendszerint a nagybani piacokon értékesítenek a termelők. A településen a foglalkoztatást így elsősorban a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszerfeldolgozó ipar és a szolgáltató ágazat biztosítja, illetve a nagyváros: Szeged közelsége. Röszkén található az Unilever Magyarország Kft. élelmiszer üzeme, mely a híres KNORR termékek kizárólagos forgalmazója. A gyár több mint száz helyi alkalmazottat foglalkoztat. Ez is szerepet játszik abban, hogy Röszkén a munkanélküliségi ráta az átlagosnál jóval alacsonyabb, jelenleg 8,7 %. A röszkei ember világ életében szorgalmas, dolgos nép volt. Ebben a faluban mindig valamilyen szezon, évszakhoz kötött tevékenység köti le az itt élő emberek minden energiáját. Röszkén élni Az itt élők mindennapjait könnyíti meg, hogy a falu infrastrukturális ellátottsága kimondottan jó. Utolsó nagy beruházásként a csatornázást valósította meg az önkormányzat. A község önkormányzata a rendszerváltás óta több nagy volumenű, fejlesztési célú beruházást valósított meg: szennyvíztisztító építése Domaszék önkormányzatával közösen, új rendőrőrs átadása, több mint 80 millió forintos beruházással modern, az EU szabványoknak is megfelelő óvoda építése, teleház létesítése, a művelődési ház külső felújítása és sorolhatnánk még a községben lakók kényelmét és komfortérzetét biztosító kezdeményezéseket. A tizenkét tagú képviselőtestület igyekszik a község fejlődést úgy biztosítani, hogy a nagyváros közelsége mellett egyre több lehetőségük legyen az itt lakóknak a jobb életre. 7

8 A hagyományok szeretete Pezsgő szellemi és kulturális élet zajlik a faluban, melynek irányítója a művelődési ház, a teleház és a civil szervezetek. Kiveszik részüket a rendező-szervező munkából a község intézményei is. Említésre méltó a Szent Antal napi búcsú, a Falunapok és a Határőrnap rendezvényei. Nagyobb ünnep még a majális, melyet a Községi Sportpályán rendeznek, kulturális programokkal, vetélkedőkkel színesítve. Szent István ünnepe egyházi ünnep a faluban. A röszkei Római Katolikus templom külön érdekessége, hogy berendezéseinek egy része az 1923-ban elbontott szegedi Dömötör templomból származik. Jellegzetes paraszti népszokás volt a településen a Csutri -k, (zugbálak) rendezése is, mely egész éjjeles, táncos-dalos szórakozás volt. A népszokást a helyi hagyományőrző csoport újította fel, s szerepelt vele a népszerű Szomszédoló kulturális rendezvénysorozatokon. A műsor bebizonyította, hogy a hagyományok ápolása, az igazi értékek továbbvitele örömet szerez nézőnek és szereplőnek egyaránt. Röszke, a befogadó település Azok, akik a hamisítatlan alföldi települések hangulatát, csendjét, az emberek kedvességét és közvetlenségét szeretik, bátran ajánlom, hogy töltsenek el egy pár napot nálunk! Sétáik alkalmával megnézhetik a klebelsbergi stílusú művelődési házat, az első és második világháborús emlékművet, a római katolikus templomot, a néhai rác temető fakeresztjét, a faluban még a mai napig fellelhető gyönyörű napsugaras oromzattal díszített házakat. Szállást is kaphat a megfáradt vándor egy-két, a falusi turizmussal foglalkozó tanyán, de minden kényelmet biztosít a Forró Fogadó és Camping a megpihenni vágyónak, melynek konyhája a helyi gasztronómiai különlegességeket is jó szívvel ajánlja. Az itt megpihenőt horgásztó és úszómedence is várja. Hogy településünket mindenki megismerhesse, Röszke Község Önkormányzata harminc perces kisfilmben mutatja be a település értékeit, mindennapjait és az itt élő embereket. A falvak és kistelepülések sajátja, hogy bezárkózik. Ezzel védi, de gyengíti is magát. Röszkét egyre többen ismerhetik meg, hiszen határmenti településként igen sok átutazó és turista érinti. Megújuló falunk a régi és új lakóknak közös alkotása lesz. Látogatók, vendégek és beköltözők! Adjatok neki, amit csak tudtok és amit kap, ezerszeresen fogja visszaadni! Kis községünk szeretettel vár mindenkit, aki nyugodt, kulturált menedéket, otthont és egy ezért fáradozó kis közösséget keres, amiért maga is tenni kész. 8

9 Röszke és területének bemutatása Az emberi települések első szakaszában a természeti viszonyok meghatározók voltak. A löszös, árhullámok kiöntéseitől védett magaslatok, a Tisza halban és vadban gazdag mocsarai meghatározták a település helyét. A nagy mélységekben található medencealjzat vulkáni eredetű. Rajta több ezer méter magas üledék. A geológiai negyedkortól az alföldi folyók durva kavicsos, homokos hordalékkal töltötték föl az alföldi medence széleit. A Tisza jobb partjának felszíni képződménye jégkorszaki lösz. A földtörténeti jelenkorban a Tisza 20 méter mélységig bevágódott és kanyargásaival széles területeket letarolt. Ezeket a mélyedéseket később hordalékával feltöltötte. A területünkön található, időszakosan vízzel borított szikes laposok az egykori - szintén időszakosan élő - folyóvölgy maradványai. Ezek ma is kapcsolatban vannak a felszín alatti talajvizekkel. A legnagyobb részben a feketeföldi homokvidék váltakozik a löszös síksági területekkel. Ezeket víz és a szél tovább taglalja s egyetlen törvényszerűségük, hogy benne az általános talajföldrajzi törvényszerűségek nem mutathatók ki. Területünk éghajlati adottságának legjellemzőbbje a tartós, forró nyár. Hevessége nem csak a hőmérsékleti átlagokban, hanem az erős fölmelegedések ismétlődő gyakoriságában is megnyilvánul. A legmelegebb hónap a július, a leghidegebb a január. A csapadék szűkös és egyenetlen eloszlású. Évi mm csapadékösszeg jellemzi. Gyakori az aszály, a napsütés itt a legbőségesebb, átlag meghaladta az évi 2000 órát. Hóban hazánk legszegényebb vidéke és gyakori a hótakaró nélküli kemény fagy, mely az őszi vetésekben érzékeny károkat okoz. Uralkodó szélirány: ÉNY. Növényföldrajzi tekintetében területünket, a Tisza hajdani és mai árterületeit, magas talajvízszint100 métert. A mai viszonyokat az utóbbi másfél évszázad vízrendezése alakította ki. Ebben a Tisza, gátak közé szorítása volt a legjelentősebb. A mai hullámtéren, a mélyebb területeken bokorfüzesek, a magasabb térszinteken fűz- és nyárligetek a jellemzőek. A lágyszárú növényzet az áradások után rendszerint megújul. Ez a termőhely elsősorban nitrogénkedvelő- és tűrő, legnagyobbrészt gyomnövényekből tevődik össze. A hullámtéren kívüli növényzet legszembetűnőbb maradványai a folyószabályozáskor levágott holtágak (fattyúágak, morotvák, haloványok) növény-együttesei. Ezekben az állóvízi élethelyekben - amilyen a Holt-Tisza is - megindult a lassú feltöltődés. Némely szakaszon erős a hínárburjánzás, a parti szegélyben nádasok, magas sásos növénytársulások találhatók. Az 1960-as évek közepén a határ közeli vizeken a holt ágban még tavi rózsát és tündérrózsás foltokat is lehetett találni. Mára ezek már nem lelhetők föl. A tiszántúli flórajárásnak kisebb-nagyobb löszös foltjai ma már jobbára szántóföldek. Feketeföldi talajuk a legjobb termő szántóterületek (pl. a paprikatermesztéshez ). Az eredeti 9

10 növényvilágra az apró, alig néhány négyzetméteres ősgyep foltokból következtethetünk. Egy-két tő virágzó nőszirom némely évben még fellelhető. A határ túloldalán, a horgosi pusztán száz négyzetmétereken virít a sárga és lila csodaszép nőszirom. A hajdani folyómedrek vonulatában szikes legelők foltjai alakultak ki, a vályogvető gödrökben nádas foltokkal, a változó évszakokban színes virágszőnyegekkel. Röszke és környéke ma már jellegzetesen mezőgazdasági táj, alig néhány termesztéshez közeli élőhely folttal. (Holt-Tisza, kis sömlyék, apró nádasok, ezüstfás rétek stb.) A mezőgazdasági kultúrák,, óceánjában kis,,szigetek fennmaradást és védelmet jelentenek, semmint,,érdekeltségi kapcsolatot. A nyertes projektben vállalt szerep: A teljes projektmenedzsmentért felelős. Koordinálja a pénzügyeket és a beszámolók elkészítését, a menedzsmentben dolgozók és a magyar partnerek munkáját. Adatokat nyújt a tanulmányok őt érintő részéhez. Kapcsolatban van a támogatók képviselőivel. Felelős a közbeszerzési eljárásokért. Megszervezi az önkormányzatok számára rendezett kerekasztal beszélgetést. Felelős a weboldalért. 10

11 Magyarkanizsa Magyarkanizsa (szerbül Кањижа / Kanjiža) Szerbia északi részén, alig 15 km-re a Magyar Köztársaságtól a Tisza jobb partján fekszik 29 m tengerszint feletti magasságban. Határának egyharmada síkság, kétharmada pedig dombos vidék. Délről Zentával, nyugatról Szabadkával határos, keletről híd köti össze Törökkanizsával. Mivel a település Szerbia legészakibb kiszögellő része, mint közlekedési, mint pedig áruforgalmi szempontból határ menti községnek, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb gócpontjának, kapujának számít. Folyami átkelőhellyel is rendelkezik, ám a Tisza folyami hajózási lehetőségei csak részben kihasználtak. Magyarkanizsa (korábban Kanizsa) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben. A szerb-magyar határ mellet, a Tisza folyó jobb partján terül el. A mai Magyarkanizsa község január 1-jén három korábbi község, Magyarkanizsa, Horgos és Martonos egyesítésével jött létre. Ma 13 településből álló község: Adorján, Horgos, Ilonafalu, Kishomok, Kispiac, Magyarkanizsa, Martonos, Orom, Oromhegyes, Tóthfalu, Újfalu, Velebit, Völgyes. A község lakossága fő, melyből közel 87% magyar nemzetiségű től testvértelepülésünk. 11

12 A nyertes projektben vállalt szerep: Adatokat nyújt a tanulmányok őt érintő részéhez. Együttműködik a kommunikációs tevékenységek előkészítésében. Promóciós anyagokat készít és a magyar nyelvű dokumentumokat szerb nyelvre fordítja. Felelős a projekt rá eső részének menedzsmentjéért. Felelős a közbeszerzési eljárásokért. Megszervezi a civil szervezetek számára rendezett kerekasztal beszélgetést és a záró konferenciát. A partnerek működési kapacitása A közös együttműködés: Mindkét szervezet rendelkezik a projekt irányításához szükséges háttérrel a Szomszédsági Programból és más, az Európai Unió által támogatott programokból. Magyarkanizsa Önkormányzata és partnerei a fent említett projektek során gyűjtöttek tapasztalatot, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben projekteket valósítsanak meg. Mondhatjuk, hogy a projekt irányításához kapcsolódó feladatokat megfelelően tudják ellátni. A feladathoz megfelelő szervezettséggel rendelkeznek, mivel a tendenciának megfelelően csak projektfinanszírozás létezik, így a folyamatos projektmenedzsment biztosítható. Mindkét önkormányzat rendelkezik a projekt sikeres megvalósításához szükséges infrastrukturális háttérrel. Mivel a projekt célja a kommunikáció és a tervezés, kizárólag irodai eszközökre van szükség, melyek teljes mértékben rendelkezésre állnak. Tulajdonjogi helyzetüknek köszönhetően képesek továbbítani a stratégiákra vonatkozó javaslatokat a döntéshozók felé. Mindkét fél rendelkezik a megfelelő technikai (számítógépek, irodák, járművek) és emberi (átmeneti szakember, projektmenedzsment) kapacitásokkal. A projekt kiemelt szereppel bír a projektgazda stratégiájában, mivel a turisztikai szolgáltatások fejlesztése lehetőséget teremt a kistérség turisztikai kínálatának bővítésére, amely hozzájárulhat a térség vonzóbbá tételéhez a kül- és belföldi turisták számára, ezáltal a turizmus mint alternatív jövedelemszerző tevékenység megteremtéséhez. A települések egyenként nem rendelkeznek jelentős turisztikai vonzerővel, de egy komplex turisztikai terv kidolgozásával olyan természeti és kulturális értékeket bemutató turisztikai csomagok hozhatóak létre, amelyek ide csalogatják illetve hosszabb tartózkodásra bírják a térségbe érkező turistákat, ezzel biztosítják a térség turisztikai fejlődését. 12

13 A projektben résztvevő Önkormányzatok és a projekt hosszabb távú célja a turizmus további tudatos fejlesztése, folyamatosan és hatékonyan ajánlva a térség turisztikai vonzerőit és programkínálatát a turisták számára. Az aktív turizmus vonzerejétől a szálláshelyek látogatottságának növekedése, ezzel együtt a szolgáltatások minőségének javulása, illetve a munkanélküliség mértékének csökkenése várható. (Különösen a 45 év feletti, munkába állni nem tudó nők számára jelenthet megoldást a turizmusban való aktív részvétel.) Ugyanakkor fontos egy környezetbarát, sajátos arculatú, fenntartható turizmus megteremtése, amely feltételezi a természeti és kulturális értékek óvását és megőrzését, valamint a Tisza szegedi, röszkei, martonosi és kanizsai holtágának arculatának kialakulását. Az egyesülés céljai között szerepel a térséget bemutató kiadványok megjelentetése, elektronikus portálok kialakítása, információs táblák elhelyezése. Ezen célok megvalósítását az elnyert támogatásból készülő tanulmányok maradéktalanul lehetővé teszik. Mindezzel elérhető az egyre jelentősebb átutazó forgalom helyben marasztalása, a vendégéjszakák számának növelése. A fejlesztés keretei között 1 többnyelvű internetes honlap. A turizmus fejlődése sokirányú hatással jár: a gazdasági hatások mellett jelentkezhetnek a természeti-, társadalmi- és kulturális környezetre, valamint a lakosság életének minőségére gyakorolt pozitív és negatív hatások. A pozitív hatások erősítése és a negatív hatások gyengítése ill. megszüntetése cél. A helyi adottságokra épülő turizmusfejlesztés célja az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő, fenntartható turizmus kialakítása, amely magában foglalja az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését. A projekt megvalósítása hozzájárul a térség gazdaságának élénkítéséhez, a turisztikai termékeinek értékesítéséhez, a vendéglátóipar fejlődéséhez és az idegenforgalomból származó bevételek növekedéséhez, valamint a foglalkoztatás növeléséhez. Az idegenforgalmi szolgáltatások szélesítésével egyre több turista látogatja a térséget. Az aktív turizmus lehetőséget teremt arra, hogy ne csak a főidényben legyen turisztikailag attraktív a térség. A madárvonulás őszi-téli és kora tavaszi időszakában is kiszolgálhatók a speciális igényű ökoturizmus kedvelőinek különleges igényei, így a fejlesztés eredményeként a szezon időtartama meghaladja majd a 250 napot. Ezáltal nő a térségben a vendégéjszakák és a turistaköltések nagysága, ami pozitív hatással van a térség gazdaságára. 13

14 Hasonló, korábbi fejlesztések bemutatása Röszke 2006-ban Magyarkanizsával közösen nyújtott be PHARE INTERREG pályázatot, melyből a határon innen egy teljesen új épület létesült 118 millió forintból, hat millió forint önerővel, melynek nagy részét a BM Önerőalapjából szintén megnyert Röszke. A határon túl egy meglévő épületet kellett csupán megfelelő eszközökkel ellátni, melyre 52 ezer euró állt rendelkezésre. A röszkei intézményben helyet kapott egy konferenciaterem, melyet a legmodernebb informatikai és audiovizuális, valamint szinkrontolmács rendszerrel szereltek fel. A konferenciaterem mellett egy személyi számítógépekkel felszerelt képzőterem is helyet kapott. Magyarkanizsán egy már működő oktatási intézményt szereltek fel korszerű audiovizuális és informatikai eszközökkel. Az épületben inkubátorházat is létrehoztak, amely fiatalok kezdő vállalkozásainak ad otthont Általános projektmenedzsment tapasztalat Magyarkanizsa Önkormányzata már részt vett határon átnyúló projektekben. Az első esetben a partner Röszke Község Önkormányzata volt, a gazdaság fejlesztése érdekében működtek együtt. A projekt címe: A magyar szerb vállalkozói és intézményi együttműködés elősegítése Bácska térségben volt, száma: 04SER02/01/008. Tevékenységek: vállalkozásfejlesztő központok felépítése és felszerelése mindkét országban, ezek intranetes összeköttetése, konferenciák szervezése vállalkozók számára. Magyarkanizsa Önkormányzata Szeged Város Önkormányzatával közösen hajtott végre a környezetvédelemre vonatkozó projektet a Magyar - Szerb Szomszédsági Program keretein belül. A projekt során a felek képviselői találkoztak egy koncepciós terv kidolgozása céljából. További tevékenységek: a projekt eredményeinek weblapon történő bemutatása, közbeszerzési eljárások és projekt tevékenységek lefolytatása, a kommunikáció felvétele és biztosítása, vándorkiállítás formájában, mely bemutatja a Gyálai és Atkai Holt-Tisza és a Holt-Maros rehabilitációját, Magyarkanizsa és Zenta előkészíti a holtágak dokumentációját és ökológiai értékelését magyar együttműködő partnerekkel. A magyarkanizsai önkormányzattal kialakított partnerség bemutatása Határokon átnyúló hatás A projektet Magyarország és Szerbia határzónájában a Szeged-Röszke, Martonos- Magyarkanizsa vonalon kell megvalósítani. A magyar-szerb határ a projekt által érintett vízfelület közepén húzódik, így a holtág ügyének rendezése nemzetközi érdek. A holtágak 14

15 rehabilitációja egy korábbi, közös, határon átnyúló projekttel már elindult. Azonban ha a holtágak nem kapnak megfelelő funkciót, elmondhatjuk, hogy nem végeztünk megfelelő munkát, hiszen a természet hamarosan elpusztítja ezeket az élőhelyeket. A turisztikai funkció megfelelő, hiszen nem a tömeges turizmust célozza, hanem az öko- és vízi-turizmust, mely figyelembe veszi a fenntartható fejlődést is. Ez nem veszélyezteti a természetvédelmi területeket. A határ két oldalán élő emberek nem látnak esélyt a jövőbeli gyors fejlődésre. Mivel a multinacionális cégek elkerülik az érintett területeket, az egyetlen kiút ahogyan az érintett önkormányzatok egyhangúlag hangsúlyozzák a turizmus, az ökoturizmus fejlesztése. Ezen cél elérése azonban csak a természeti értékek fenntartásának biztosításával lehetséges. A projekt során számos tevékenység és esemény azt célozza, hogy közelebb hozza egymáshoz a határ két oldalán élő embereket, szakembereket, önkormányzatokat. Ezek az események úgy kerülnek megrendezésre, hogy a projekt lezárása után ezek folytatását célzó igény természetes lesz. Két kerekasztal beszélgetést szerveztünk, egy tanulmányt készítünk, melynek középpontjában a turizmus fejlesztéséhez szükséges információk állnak. A programokon elemezni fogjuk a résztvevők számát és összetételét, a tanulmányba pedig olyan indikátorokat kell beépíteni, melyek által mérhetővé válik az egyes ajánlatok megvalósítása. A kommunikáció részét képezi a média és a résztvevők által készített weboldal is, melyeknek hatását szintén mérni fogjuk. A partnerség leírása A projektet két partner valósítja meg. A fő kedvezményezett Röszke Község Önkormányzata, a határon túli partner Magyarkanizsa. Mindkét fél megfelelő tapasztalattal bír különböző kulturális programok megrendezése terén, így a projekt közös, szakszerű megvalósítása garantált. Az önkormányzatok között már történt együttműködés, így nem jelent számukra újdonságot. Ez könnyebbé teszi a megvalósítást, hiszen a partnerek ismerik egymást, ezért egyszerűbb lesz számukra csapatként együtt dolgozni. Minden partner részt vesz a programok megszervezésében és a felek a pénzügyi vállalásokat is megosztják. Mindkét partner egy-egy kimenetet, a megfelelő nyilvánossá tételt és az esetleg szükséges munkabéreket finanszírozza. Röszke Község Önkormányzata és Magyarkanizsa Önkormányzata arra törekedett, hogy a projekt egyensúlyi finanszírozását biztosítsa. Az önkormányzatok közötti, fent említett kapcsolatot már létrehozták jelen pályázat első és második fordulójának kapcsán. A partnerek már korábbi közös projektek kapcsán is együttműködtek, melyek folyamatos találkozókat és tárgyalásokat igényeltek, így jól ismerik egymást. Részvételük oka nyilvánvaló: közös érdekük a környezetvédelem és a turizmusfejlesztés megvalósítása. 15

16 Az együttműködés szintje, indoklás Közös fejlesztés A projekt előkészítéseként a partnerek számos előkészítő találkozót tartottak, ahol a projekttel kapcsolatban tárgyaltak. Régóta együttműködnek ezen a területen, közös projekteket valósítottak meg és kifejezték közös akaratukat a stratégiai tervek elkészítésére vonatkozóan. Közös végrehajtás A projekt irányításának folyamatában szerephez jutnak a közös, határon átnyúló és kommunikációs tevékenységek is. Az egyik legfontosabb cél a környezetvédelem fontosságának tudatosítása és a további tevékenységek tervek szerint előkészítése. A projekt közös, a határ szerb oldalán Magyarkanizsa Önkormányzata, a magyar oldalon Röszke Község Önkormányzata érintett, pontosabban a projekt a két önkormányzat területén lévő tiszai holtágakat érinti. Közös finanszírozás A projekt költségvetése oly módon került kialakításra, hogy az egyensúlyi finanszírozást biztosítsa a felek között, a terhek az egyes partnerek feladatainak megfelelően kerültek elosztásra. Minden tevékenysége közös finanszírozású. Mivel egy magyar és egy szerb projektpartner van, a kiadások egyenlő arányban történtek elosztásra. Megvalósíthatósági tanulmány és a stratégiai terv közös dokumentum kerül kidolgozásra. Közös személyzet A projektmenedzsment 3 emberből áll: a fő kedvezményezett projektmenedzseréből, aki koordinálja a projektet, kapcsolatba lép a támogatókkal, elkészíti a beszámolókat és elszámolásokat; a partner projektmenedzseréből, aki szoros együttműködésben segíti a fő kedvezményezett projektmenedzserét feladatai ellátásában; szervezési szakemberből, aki a projekt tényleges megvalósításáért, a partnerekkel és alvállalkozókkal történő kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárások koordinálásáért és az ezekhez tartozó feladatok ellátásáért felelős. 16

17 3. A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK HÁTTERE Általános bemutatás; a holtág környezetének fejlődéstörténete, a holtág általános jellemzése A tiszai holtág Magyarország második legnagyobb folyójával, a Tiszával áll összeköttetésben, a folyó szabályozásának eredményeképpen jött létre. Mind a Vajdaság, mind Magyarkanizsa fejlesztési tervében a vízi-turizmus fejlesztése kiemelt szereppel bír, mivel az felhasználja a meglévő természeti kincseket, azok állapotát megőrizve és fejlesztve. A holtágak rehabilitációja már jóval korábban felmerült figyelembe véve a fenntarthatóság szempontját hiszen a holtágak változatos ökológiája és esztétikai értéke számos módon felhasználható a jövő generációi által. A Tisza-menti holtágak környezeti potenciálnövelése című projekt eredményei igen fontosak jelen projekt céljai szempontjából. A program, mely a Szomszédsági Program keretein belül valósult meg, hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát a holtágakkal kapcsolatban. A holtág a belvíz, a tisztított szennyvíz és a csapadékvíz összegyűjtésére szolgál. Ezen kívül halászati célokat szolgál és az öntözéshez vizet biztosít. A turisztikai és rekreációs irányvonalakat meg kell határozni. A teljes holtág technikai tervdokumentációja a vízgazdálkodási engedélyekkel rendelkezésre áll, továbbá egy úgynevezett koncepciós terv is elkészült, mely bemutatja a holtág melletti területek lehetséges felhasználásának módozatait. Jelen pályázat összekötő kapocsként szolgál a fent megnevezett, valamint egy jövőbeli pályázó között, akinek az lesz a feladata, hogy a holtág gazdasági és turisztikai felhasználásának infrastrukturális hátterét fejlessze. A holtág rehabilitációjának indokoltsága, a fejlesztést megalapozó szükségletfelmérés A Holtág tájképi értékei meglehetősen szegényesek. A hagyományos földhasználati formák, az intenzív szántóföldi művelés túlságosan közel kerül a parti sávhoz, miáltal jelentősen csökken a Holtág ökoturisztikai vonzereje. Röszkétől a magyar oldalon a Lúdvári zsilipig, majd onnan a vajdasági oldalon Röszkéig. Röszke felől a legtisztább vizű Holtág-szakasz mentén indul a földút, majd egyre jobban távolodik tőle. Szántóföldek uralják a kultúrtájat ameddig a szem ellát. Jellemző és fájdalmas a fák teljes hiánya. Innen nézve a vajdasági oldal kicsit barátságosabb, ott legalább maradt pár fa. Horgász-stégek sokasága szabdalja a part menti nádast. A Lúdvári zsilipnél szinte teljesen elkeskenyedik a Holtág és a nádas is szorongatja. 17

18 A vajdasági oldalon az út többnyire a víz közelében visz, melyet határőr rendőr kísérletében lehet bejárni. Ez egyelőre nem valami bíztató a turizmus szempontjából. Összefoglalás: a holtág több mint 12 km-es szakaszát az intenzív mezőgazdaság uralja, melynek környezetkárosító hatásait az emberi igénytelenség és felelőtlenség nyomai fokozzák. Az egészet a még hosszú távon fennálló határzóna jelleg súlyosbítja. Mégis, az óriási vízfelület és közvetlen környezete, megfelelő intézkedések után jó lehetőséget nyújt ökoturisztikai hasznosításra. A fejlesztések központja Röszke lehet, míg a vajdasági oldalon a volt határőrs, az Alsó-lúdvári szivattyútelepnél, - közvetlen természeti környezetével szinte kínálja magát. Ennek feltétele a határ megszűnése. A Dél-alföldi Régió nagy változatosságot mutat az idegenforgalmi kínálat területén. A térség legnagyobb erősségét az aktív- és egészségturizmus jelenti, hiszen amellett, hogy gazdag gyógyés termálvízkészletekkel rendelkezik, itt a legmagasabb a napsütéses órák száma is, illetve természeti adottságainak köszönhetően a vízi-, kerékpáros-, vadász- illetve ökoturizmus területén is jók az adottságok. A természeti látnivalókat kiegészíti a különböző kultúrák keveredése és a gazdag nemzetiségi környezet a szerb és a román határ közelségének köszönhetően. Mindemellett a régiót gazdag kulturális örökségek, nevezetes látnivalók és vonzó programok jellemzik. A régióban jelentős növekedési lehetőségek vannak a belföldi turizmusban, miközben az egynapos látogatások terén bővül a térség nemzetközi ismertsége is. A forgalom növekedése érdekében végrehajtandó feladatot jelent a külföldi vendégek fogadási feltételrendszerének kialakítása. Különös figyelmet kell fordítani az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániára, illetve a csatlakozás előtt álló Szerbiára. Mindkét ország nagyfokú gazdasági fejlődés előtt áll, amely a lakosok utazási szokásaiban is tükröződik. Ennek pedig a Dél-alföldi Régió lehet a nagy nyertese. Ehhez azonban mindenekelőtt szükség van az infrastruktúra (utak, szálláshelyek, vendéglátó-helyek, látványosságok) fejlesztésére, a kínálat változatosságának növelésére és a térség ismertségének javítására. Helyzetelemzés a Regionális Turizmusfejlesztési Stratégia alapján A térség turizmusának versenyképessé tételére és fenntartható fejlesztésére hívja fel a figyelmet a Dél-alföldi Régió as időszakra érvényes Turizmusfejlesztési Stratégiája, amely 2006 márciusában készült el. A dokumentum alapvetően hat területen javasol fejlesztéseket: Termékek és vonzerő: a régióra jellemző, a helyi adottságokon alapuló, komplex kínálat kialakítása többféle szolgáltatáson alapuló programcsomagokkal, amely párosul egy új védjegy- és minőségbiztosítási rendszer bevezetésével. Egészségturizmus: néhány nagy fürdő nemzetközi színvonalúvá alakítása, kisebb fürdők fejlesztése és szintre hozása, a fürdőkhöz kapcsolódó szálláskínálat fejlesztése és 18

19 esetleges bővítése, az egészségügyi szolgáltatók bevonása a turizmusba, illetve egy új balneológiai központ létrehozása. Konferenciaturizmus: Szegeden 1000, Kecskeméten és Gyulán fős konferenciaközpontok építése a szükséges szálláskapacitás-bővítéssel együtt. Kulturális és örökségturizmus: nemzeti parkok turisztikai célú hasznosítása, a lovas, a sport- és a gasztronómiai és borturizmus fejlesztése, az épített örökség hasznosítása és védelme, illetve a rendezvények támogatása. Szolgáltatások: a választék bővítése és minőségének javítása, a turisták elégedettségének és a régió ismertségének növelése, a szezon meghosszabbítása, a vendégek turisztikai kiadásainak növelése, a munkahelyteremtés, a közlekedés fejlesztése. Menedzsmentrendszer: Térségi együttműködések megteremtése, a desztinációs menedzsmentrendszer, a tájékoztatórendszer és az eredménymérés egységes kialakítása, szemléletfejlesztés. A holtágak jelenlegi állapota szörnyű. A hely, ami régebben egy édenkert, a nyugalom szigete és a turisták célpontja volt, most egy mocsárszerű terület, melyet ellep a bozót és a gaz. A szennyvizet tisztítva a holtágba engedik, ennek ellenére csak néhány különösen ellenálló faj képes alkalmazkodni a nehéz életkörülményekhez. A vizet a holtág magyar oldalán fekete víz névvel illetik. A víz ugyanis, ha felkavarják, feketévé válik a napi rendszerességgel beleengedett szennyvíz miatt lejátszódó kémiai reakciók hatására. A név maga tökéletesen példázza a helyzetet, mely a szerb oldalon sem jobb. Az emberi beavatkozás, a gazdasági tevékenységek dinamikus fejlődése meghatározhatja az ezen a területen lévő holtágak jövőjét is, mivel a vízterület csökkenése, a part menti növényzet elburjánzása valamint a feltöltődés természetes folyamata már elindult. A vízi élőhelyek fokozatos csökkenése a tájváltozások egyik alapvető vonása, és emberi beavatkozás nélkül jelentős természeti értékek tűnhetnek el. Elérkezett az utolsó pillanat, hogy lépéseket tegyünk a holtág megvédésére. Ezt a folyamatot nem szabad megszakítani. A turizmus fenntartható fejlesztése olyan lehetőség, mely új szerepet adhat a holtágaknak, és így azok rehabilitációja és további fejlesztése gazdaságossá válhat. A gazdasági eredményeken túl, az érintett lakosság egészségének védelme és a környezeti életkörülmények fejlesztése szintén sürgőssé teszi a projekt megvalósítását. A holtágak rehabilitációjának előkészítése nem csak a két önkormányzat területének környezeti körülményeit fejleszti, de az eredményekből a Szeged környéki ökológiai zóna is részesül. 19

20 A település korábbi, a fejlesztés tárgyára vonatkozó terveinek felülvizsgálata A 2007.ben elfogadott Röszke Község Településszerkezeti Terve már a lehetséges fejlesztési irányok figyelembe vételével készült, melyeket az alábbi ábra foglalja össze. Fejlesztés prioritási tengelyek Gazdaság fejlesztés Turisztikai célú fejlesztések Közlekedési infrastruktú ra fejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztés Településfejlesztési akciók Prioritási tengely- turisztikai célú fejlesztések - programjai: A meglevő természeti, történelmi, építészeti és kulturális örökség megőrzése (Római Katolikus Templom, Petőfi Sándor Művelődési Ház Klebelsbergi iskola, útszéli keresztek, napsugaras házak) A hagyományteremtés ösztönzése, helytörténeti gyűjtemény kialakítása A kulturális örökség és a természet védelme (helyi védettségű területek), adottságaink turisztikai vonzerővé fejlesztése, integrálása. E programban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának támogatásával a Röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Klub a következő területek védetté nyilvánítását kezdeményezte: Röszke 0103/71 hrsz. gyep művelési ágú terület Röszke 0173/73 hrsz. - gyep művelési ágú terület Röszke 0173/79 hrsz. a alrészletű, gyep művelési ágú terület Röszke 0161/36 hrsz. gyep művelési ágú terület Röszke 0161/38 hrsz. gyep művelési ágú terület Röszke 0221/27 hrsz. gyep művelési ágú terület 20

21 Gyálai Holt Tisza rehabilitáció - a gyálai Holt Tisza turisztikai célú rekreációs hasznosítása, tanösvények kialakítása, csónakázási lehetőség megteremtése, stégek készítése, kerékpárok beszerzése, a horgászat népszerűsítése, lehetőségeinek bővítése Információs és köszöntő táblák kihelyezése A vadászat lehetőségeinek biztosítása a helyi vadásztársaság közreműködésével az ún. Lisztes és Sárgás folyószakaszhoz tartozó átjárók felújítása Természetesen ez a fejlesztési koncepció komplex és átfogó jellegű és a prioritások egymást szinergikusan erősítik egymást. A fejlesztési koncepciót az adott gazdasági, politikai és társadalmi változásoknak megfelelően felül kell vizsgálni. Célokat kell kitűzni fontossági szempontok alapján és folyamatosan naprakészen kell figyelni a lehetőségeket. A település rendezési terve külön foglalkozik a holtág adta lehetőségekkel. Ezért Röszke Külterületi Szabályozási és Övezeti Tervlapja az átjárótól kezdődően a GYHT mentén mintegy 300 m hosszú és 150 m széles területet jelöl ki hétvégi házas üdülőterületként (Üh-HH), melyen a belterületi szolgáltató tevékenység (Gksz-2) megengedett. Ennek folytatásában a GYHT mentén egész a közigazgatási határig kb. 50 m széles védelmi rendeltetésű erdő telepítése javasolt, melyet a holtággal párhuzamos sávban ugyancsak hétvégi házas üdülőterületet (Üh-HH) mintegy 100 m széles sávja egészít ki. A fenti terv jól harmonizál az általunk felvázolt hasznosítási lehetőségek területigényével. Fontos lenne Szeged MJV kapcsolódó közigazgatási területén a GYHT bodomi partján Szentmihályig és a bal parton hasonló szabályozást előírni a tervezett hosszú távú fejlesztések területének biztosítására. 21

22 22

23 4. GAZDASÁG-ÉS TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Pontos terület meghatározás, a fejlesztés által érintett szakasz helyszínrajza, szelvényezettség ismertetése A fejlesztéssel érintett terület Röszke Község déli részén található, a Gyálai Holt-Tisza települést érintő közigazgatási területe. A terület helyrajzi száma: A terület szakaszhatára a 0265 hrsz.-ú feltáró út és a 0303/3 hrsz.-ú Simon-közi belvízelvezető csatorna közötti Gyálai Holt-Tisza. Helyszínrajz: A holtág a 19. századi folyószabályozás során az között kivitelezett, illetve kialakult 90. számú átmetszéssel jött létre. A Tisza jobb parti ármentesített területén húzódik, a magyar - jugoszláv országhatártól Szegedig. Közigazgatásilag Szeged városhoz és Röszke községhez tartozik. Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe 160 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 4,8 millió m 3. Medre áttöltésekkel és zsilipekkel három bögére osztott. Az alsó a Halászvíz, a középső a Fehérpart, a felső a Feketevíz. Mivel az alsó böge középvonalában húzódik a magyar - jugoszláv országhatár, a holtág nemzetközi érdekeltségű. A holtág a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jogot a "Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttsége csekély. Vízgyűjtőjének kiterjedése 534 km 2. A középső böge vízpótlása belvizekből és - háromszoros átemeléssel - az Algyői öntözőrendszeren keresztül a Tiszából lehetséges. Az alsó böge a Tiszából - megfelelő vízállás esetén, szigorú zsilipkezelési előírások mellett - gravitációsan is tölthető. A felső böge csak Szeged város belterületéről kap vízpótlást, vizének minősége a bekerülő szennyvizek és csurgalék termálvizek miatt nagyon rossz. A középső böge vízminősége megfelelő, az alsó böge vize jó minőségű, öntözésre alkalmas. A holtág rendeltetése: belvíztározás, Szeged város záporvizeinek befogadása, öntözővíz-tározás, halászat és horgászat. Nem védett természeti terület, az alsó bögét tájképi és génmegőrzési jelentősége miatt indokolt lenne helyi védettség alá vonni. A holtág középső és felső bögéje mentén falusi jellegű, illetve családi házas beépítésű lakótelep helyezkedik el. Ezen bögék rehabilitációjára terv készül, ami iszapkotrást, mederrendezést, partvédelmet, valamint a szennyvizek és a csurgalék termálvizek kizárását tartalmazza ben megvalósul a felső böge mentén lévő lakótelepek teljes körű szennyvízcsatornázása, ezzel megszűnik a felső böge vizének diffúz szennyezése. Ezt követően lehetőség nyílik a víz minőségének további javítására. 23

24 24

25 A fejlesztési terület átfogó funkció elemzése Kiemelt célok: 1. A holtágak rehabilitációjára történő felkészítés befejezése. 2. A turizmusra és gazdaságfejlesztésre vonatkozó határon átnyúló stratégiák meghatározása, azok harmonizációja, konkrét, a környezetvédelemre vonatkozó projektek megvalósításának céljából. 3. A már elért eredmények ismertté tétele, felhasználásuk az érintett területek további környezettudatos felhasználása, turizmusba történő bekapcsolása céljából. 4. Az eddigi projektek során nem történt információ átadás és tapasztalatcsere, így a jelen program a meglévő és jövőbeli projektek és pályázatok támogatását is célozza. Általános célok: a. A holtágak ökológiai helyreállítása, b. Annak a lehetőségének a megteremtése, hogy az emberek, közösségek és szakértők találkozzanak és megismerjék egymást. c. Egy a határon átnyúló hosszú távú kapcsolat létrehozása, mely szükséges a célterület fenntartható fejlesztésének megkezdéséhez, külön hangsúlyt fektetve a környezettudatosságra. d. A vízbázisok és a felszíni vizek közök védelme a Vízkeret irányelvnek megfelelően. e. A vízbázisok és a felszíni vizek szennyezettségének csökkentése a határ menti területeken. f. A hasonló határ menti természeti kincsek fenntartható fejlődésének biztosítása. g. Közös rendszer kidolgozása a határ menti természeti erőforrások fejlesztésére és felhasználására. Specifikus célok: 1. A turizmusra és gazdaságfejlesztésre vonatkozó határon átnyúló stratégiák meghatározása, azok harmonizációja, konkrét, a környezetvédelemre és gazdaságfejlesztésre vonatkozó projektek kidolgozása céljából. 2. A már elért eredmények ismertté tétele, felhasználásuk az érintett területek további környezettudatos felhasználása, turizmusba történő bekapcsolása céljából. 25

26 A célterület hasznosításának lehetőségei A projekt célcsoportját a magyar önkormányzatok és szerb önkormányzatok területén élő illetékes (gazdaság- és turizmusfejlesztéssel, fejlesztési tervekkel, környezetvédelemmel foglalkozó) szakemberek, és olyan civil szervezetek és intézmények adják, melyek a turizmus és a környezetvédelem területén tevékenykednek. Az érintett önkormányzatok területén a turizmussal foglalkozó civil képviselők és vállalkozók a későbbi együttműködést célzó folyamatos kapcsolatot építhetnek, együttműködési szerződéseket írnak alá. A holtágak rehabilitációja a fenntarthatóság szempontjából is szükségesnek látszik, mivel a holtágak változatos ökológiája és esztétikai értéke számos módon felhasználható a jövő generációi által. A rehabilitált holtágaknak új szerepet kell kapniuk. Az öko- és vízi-turizmus tökéletesen alkalmas erre a célra, mivel a környezet szempontjából is hasznos funkciót ad az érintett területeknek, miközben előnyöket biztosít a turizmus területén működő civileknek és vállalkozóknak. A Tisza folyó a turizmus célpontjává válhat. Magyarkanizsa kiemelt célként kezeli ezt, mivel évente több ezer turista érkezik Magyarkanizsára a Tisza folyóhoz, illetve a termálfürdőbe. Ezen turisták számára a városnak biztosítania kell a folyamatos programokat és tevékenységeket, hogy a turisták még több időt töltsenek a városban. A cél az, hogy közös fejlesztési programokat dolgozzunk ki. A partner önkormányzatok, civil szervezetek, helyi lakosok és vállalkozók bevonása a közös fejlesztési tervek kialakításának folyamatába segítheti ezen szereplők felelősségérzetének kialakítását és fenntartását. A tervek megnyithatják az utat az öko- és viziturizmus előtt, amely hosszú távon munkahelyeket teremthet, valamint kiegészítheti a helyben élők és turisták szabadidős tevékenységeit. A Holtágak hasznosításának típusai A holtágak hasznosításának típusait meghatározza az ott végezhető gazdasági, társadalmi tevékenység és a természet védelme érdekében szükséges értékmegőrző és értékfejlesztő beavatkozások sora. A hasznosítás ilyen típusú értelmezése egyértelműen kijelöli a hasznosítható személyét és lehetővé teszi a közgazdasági szempontból fontos beruházási és működési feladatok felelősét. A hasznosítás lehetséges (megengedett) irányai alapvetően határozzák mega szükséges beavatkozások körét. A fenti definíciók alapján az egyes holtág kategóriák beavatkozási hasznosítási arányai a következők: 26

27 Holtág típus I. Szentély Hasznosítási irány Beavatkozások Hagyományos, természetes állapot (vízpótlás, leeresztés) Szennyvízbevezetés megszüntetése, hatásainak mérséklése Élőhely rekonstrukció Hasznosítás korlátozása (a természetvédelem jogi eszközeivel) fenntartásához szükséges természetvédelmi fenntartási tevékenység II. Bölcs hasznosítás Hasznosítási irány Kíméletes használat (pl. kiseszközös halászat, nád-gyékényaratás, rekreáció stb.) Beavatkozások: - Vízszintszabályozás (vízpótlás, leeresztés) - Szennyvízbevezetés megszüntetése,hatásainak mérséklése - Hasznosítás korlátozása, a környezetkímélő hasznosítás elősegítése III. Gazdasági hasznosítás Hasznosítási irány - Halászat, horgászat - víziszárnyas-tenyésztés - Mezőgazdasági vízkivétel (öntözés) - víztározás (belvizek, árvizek, tisztított szennyvizek) - ipari felhasználás (hűtővíz stb.) - jóléti-turisztikai stb. Beavatkozások - Vízszintszabályozás (vízpótlás, leeresztés) - Szennyvízbevezetés hatásainak mérséklése (biológiai utókezelése) - Szennyező tevékenységek korlátozása (a környezetvédelem jogi eszközeivel) 27

28 Az ATIKÖVIZIG által végzett meghatározás szerint a Gyálai Holt-Tisza és az Atkai Holt-Tisza bölcs hasznosítású. Problématérkép, célrendszer felállítása, amely tartalmazza a tulajdonviszonyok feltérképezését, valamint az esetlegesen szükséges kisajátításra vonatkozó alternatívákat, lehetőségeket. A Gyálai Holt-Tisza 0266 hrsz-ú területén belül m széles nádas és erdő alrészletek találhatóak, ahol a fejlesztés további területbiztosítással elvégezhető. A geodéziai felmérés alapján a holtág meder korona éle a helyszínrajzi mellékleten ábrázolva a szomszédos magánterületekbe is benyúlik. Problématérkép: a) Gazdaság Az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetben van A gazdasági problémák önerőből csak részben oldhatók meg A gazdaság helyzete nagymértékben meghatározza a falu helyzetét A térség gazdasági szerkezete egyoldalú, nagyobb részt a mezőgazdaságra alapozott. 28

29 A tőkevonzó képesség alacsony. A gazdaság nem fejlődik dinamikusan. Hiányosak a vállalkozási ismeretek. Kevés a mobilizálható kvalifikált munkaerő. A kistérségben nincs meghatározó ipari tevékenység, az egykori laktanyák kihasználatlanul állnak, amelyek potenciális ipari területek lehetnek. A mezőgazdaság jövedelmezősége alacsony. A primer termékek feldolgozás nélküli értékesítése. Hiányzik az integrált termelés és értékesítés. A kistérség a turisztikai lehetőségeit nem használja ki megfelelően. A mezőgazdaságban a birtokszerkezet elaprózódott, elhasználódott a géppark, idősek a gazdák, nincs hatékony menedzselés. b) Demográfia A lakosságszám rohamos csökkenése A helyi értelmiség elhagyja a települést A helyi, képzett szakember gárda elöregedése, rekrutációjának hiánya Kevés a dinamikus fejlődéshez szükséges képzett munkaerő, nincs megfelelő szakképzés. Nincsenek magas jövedelmet biztosító munkahelyek, kevés a munkahelykínálat. A térségi összefogás, a térségben való gondolkodás nem eléggé erős. Az idegenforgalom és turisztika menedzselése még nem elég eredményes. A térségi marketing nem elég erős és hatékony. Az iskolahálózat, az esti tagozatú gimnáziumi, szakmunkás és nyelvképzés nem eléggé rugalmas és megoldott. A lakosság korösszetételére jellemző az elöregedés. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásának megoldatlansága. Kevés a térségi összefogáson alapuló, a térségi feladatokat jól megoldó pályázat. Sok a szakma nélküli, az alacsonyan iskolázott egyén. Nincsenek megfelelően kiépítve és működtetve az információs pontok, teleházak, tanácsadói és pályázatírói irodák. Veszélyben vannak a helyi posták. Nincs elég ATM elfogadó hely a településeken, üzletekben, szolgáltató helyeken. Nincs elég rendőr, kevés a rendőri jelenlét. Az emberek közbiztonság érzete romlik. A civil szervezetek erőtlenek, gyenge az érdekképviselet. A népi hagyományok ápolásának lanyhulása, a fiatalok érdeklődésének csökkenése. 29

30 c) Szociálpolitika A társadalmi átalakulás veszteseinek a faluba való kiköltözése A második generációs munkanélküli réteg megjelenése A falusi szegénység nem rendelkezik érdekvédő potenciállal Egészségügyi rendszer fejlesztésének hiánya A jelenlegi szociálpolitika célja a rossz szociális helyzet stabilizálása, fenntartása d) Értékek A hagyományos faluközösség felbomlott A falusi közösséghez való tartozás vonzereje csökkent A régi falut öntevékenyen fejlesztő mentalitás eltűnt (mindent az államtól várunk) A piaci verseny individualizációs folyamatokat indított el (egyénközpontúság erősödése a közösségi gondolkodással szemben) e) A falu és a környező települések kapcsolata A falu nem rendelkezik hatékony érdekképviselettel A falu és a város kapcsolat szétesett egyoldalúvá vált A rendszerváltást követően a falvak polarizációja felerősödött (a falvak közti verseny az együttműködés teljes elmaradásához vezetett) A települések közti összefogás hiánya, az együtt gondolkodás, a közös tervezés hiánya nem teszi lehetővé a közös érdekképviseletet sem A falu fejlesztési stratégiái nem illeszkedtek semminemű magasabb szintű stratégiákhoz f) A falu mint élettér Infrastruktúraépítés hiányosságai, hozadékai (rossz minőségű úthálózat stb.) A település és közvetlen környezetének arculata sem a helyi lakosság, sem a faluba vendégként érkező látogatók elvárásainak nem felelt meg A település imázsának kialakítása még nem történt meg A falu kulturális és szabadidős programjai nem kapnak elegendő figyelmet (sem az önkormányzati részről és sokszor a civil lakosság oldaláról sem) 30

31 A település közbiztonsága még nem megfelelő, a rendfenntartás területén tett eddigi lépések nem biztosítják a nyugodt falusi lét feltételeit. A falusi turizmus, mint kiegészítő jövedelemforrás csak kevesek által kihasznált lehetőség. g) Műszaki infrastrukturális problémák Nem eléggé kiépített és alkalmazott a környezeti infrastruktúra, a települések egy részén nincs kiépítve a szennyvízhálózat, megoldatlan a tisztítás. A vízfolyások szélsőséges vízjárásból adódó árvízi kockázat. Az aszály és belvízkárok terhei ismétlődően sújtják a gazdálkodókat. Sérülékeny felszín alatti vízkészletek. Az információs hálózat, az informatika, a térinformatika alkalmazása még szűk körű. Az informatikai rendszer és korszerű hálózat lassan épül. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer hiányos és fejletlen, kevés a szociális otthon férőhely. A települések többségénél nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés és szállítás, az állati hullák kezelése, a szennyvízelhelyezés; illegális, vagy nem megfelelően kialakított hulladéklerakó helyek találhatóak a kistérség területén. Kevés a vendégéjszakák száma különösen a külföldieké. Nincs kihasználva a vízi, a vadász, a horgász, és a műemlékturizmus. Alacsony a vendégek tartózkodási ideje. Kevés a kerékpárút. A mezőgazdasági utak állapota általánosságban véve nem megfelelő. Fejlesztési stratégia a problématérkép alapján Lehetőségek Röszkén A Holtággal kapcsolatos elgondolások megvalósulása mintha felgyorsult volna azóta, hogy a Projekt keretében kiállítás és lakosság fórum is volt. Felavatták a Gyálai Holt-Tiszán a csónakkikötőt. A Röszkei Sporthorgász és Természetvédő Egyesület szervezésében, a GYHT Lisztes nevű szakaszán elkészült a csónakkikötő, melyet április 24-én avattak fel. A horgászturizmus fellendítése érdekében megvalósított létesítmény az Európai Unió AVOP LEADER+ programja közel 700 ezer forintos támogatásával valósult meg. 31

32 A település vezetői és a Beretzk Péter Természetvédelmi Klub kiváló együttműködési már eddig is kiemelkedően segítette a Projekt céljainak elérését és további fenntarthatóságát. Már bizonyították, hogy kemény munkával kívánják elősegíteni, hogy a települések is szervesen bekapcsolódhasson a többi érintett településsel együtt a térségi ökoturizmus fejlesztési programba. Ezt igazolja egy közeli esemény: a megvalósításra tervezett öt tanösvény közül most avatják a negyediket május 16-án a Holt-Tisza partján és a Molnár réten. Röszke község Egészségvédő Egyesülete szintén kiváló partnernek bizonyult eddig, és minden bizonnyal továbbra is az marad a GYHT fejlesztésével kapcsolatban. Röszke havilapjában, a Falusi Suttogóban nyilatkozta októberében az egyesület elnöke: Kevés a település belterületén a fás park, liget, mert a zöldségtermelés miatt felépített fóliaházak beborítják a kerteket, (megértjük a megélhetés szempontjából óriási szükség van erre). Nincs továbbá elegendő vonzó hely, ahová családok, a kisgyermekkel otthon levő anyukák kimehetnek játszani. Remélhetőleg a Holtág hasznosításának további lépései segítenek a gondon és hamarosan elkészül egy vonzó Kirándulóhely. Az időközben elkészült Tanösvény egyik végállomása a GYHT partján már idén biztosít egy kis zöld foltot erre a célra. Lovas fejlesztési lehetőségek Egy híres, röszkei fogathajtó és egy lovastanya tulajdonos jelezte már, hogy érdekelt a lovas turizmus kialakításában a GYHT irányában. Mindketten a mórahalmi tanyavilágban élnek és gyakorlatilag Mórahalmot kapcsolnák ökoturisztikai szolgáltatással a Holtághoz. Meg kell vizsgálni, hogy az alábbi útvonalon milyen feltételekkel lehet lóval illetve fogattal végigmenni: Nagy-Széksóstó Kis-Széksóstó Széksóstói csatorna Paphalmi főcsatorna GYHT bal parton (magyar oldal) a Lúdvári zsilipig (és majd egyszer végleges határnyitás után vissza a jobb parton, a szerbiai oldalon). Magyarkanizsán amíg az EU külső határát képezi a GYHT, addig, a vajdasági oldalról, még megközelítése is problémás. Természetesen, lehetőség szerint csatlakoznak a magyar oldal tervezett fejlesztéseihez és ők is megpróbálják a parti sávot növényesítéssel szebbé tenni. A lovaglás lehetőségei kialakítását is szorgalmazzák. A Lúdvári zsilipig, aszfaltos út vezet a vajdasági oldalon a határig. Jó lenne, ha ez a potenciális kerékpárút, hasonló minőségben folytatódna Szegedig és elkészülne határnyitásra. A használaton kívüli határőrsön évente lehetne egy pikniket rendezni a fejlesztésben érdekelteknek. 32

33 A holtág rehabilitációjának/fejlesztésének gazdasági hatásai; a helyi gazdaság ösztönzésének lehetősége; a fenntarthatósági elvek érvényesítése a gazdaságfejlesztésben A projekt célja a környezettudatos magatartás, szemléletmód elterjesztése. A projekt fő célcsoportja a tanulók, a jövő felnőttei, de rajtuk keresztül alkalmas a felnőttek környezetvédelemről, annak helyzetéről, a környezeti haszon és kockázat felismeréséről alkotott képét befolyásolni. Mivel a környezettudatosságot elsődlegesen a személyes tapasztalás határozza meg, illetve a személyes kapcsolatrendszerben (pl. családban, oktatásban, közszolgáltatásban, ismerősöktől) szerzett információ, a projekt kiemelkedően pozitív hatással van már középtávon is a környezettudatos gondolkodásmód elterjesztésében. A projekt gazdasági hatásai hosszú- és középtávon: - A fenntartható egyéni, valamint családi életmód- és háztartásvezetési szokások elterjedésének támogatása - A szabadidős tevékenységekben a környezettudatosság erősítése, a környezet- és természetbarát szabadidős tevékenységek elterjesztése - Környezetvédelmi vezetési rendszerek és környezetbarát termékek elterjesztése - A munkahelyek, az oktatási és a közművelődési intézmények működésének környezettudatos fejlesztése, a látogatók tájékoztatása - Környezeti minősítési és címkézési rendszerek fejlesztése, a címkék ismertségének javítása és alkalmazási körének bővítése - A megelőzést elősegítő tisztább termelési módszerek és a környezetvédelmi vezetési rendszerek elterjesztése - A társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban - A társadalmi részvétel erősítése és támogatása a közös környezeti értékek felismerése és megőrzése, valamint a környezeti problémák megoldása terén - A közös környezeti célok megvalósításában való együttműködés erősítése az állami szereplők, a gazdálkodók és a civil szervezetek között - A környezetvédelmi tömegkommunikáció fejlesztése, a közszolgálati média szerepvállalásának formálása 33

34 A lehetséges együttműködési területek feltérképezése a határ mindkét oldalán A DKMT Eurorégió: - a Csongrád és Békés megyei, valamint a Szeged Szabadka és Mórahalom Magyarkanizsa, és más kialakult térségi kapcsolatok és települési együttműködések erősítése, konkrét cselekvési programok létrehozását és megvalósítását szorgalmazza. Fontos lenne az észak alföldi és a Tisza tavi régiók bevonása is a nagyobb programokba (Tisza turisztikai fejlesztése, Alföld Spa Klaszterek). Magyarkanizsa község: - és a környező további nyolc település turisztikai értékeinek bevonása a folyamatban lévő és a lehetséges projektekbe: Így a DKMT Termálklaszter határokon átnyúló túraútvonalainak kifejlesztésébe, az Egészségturisztikai Klaszter működésébe. Tiszavirágzás - tematikus túra (tanácskozások, hajókörút), folklórútvonal a Tisza-mentén. Elkészült az ipari műemlékek túraút, termálfürdő-körút, a szecesszió útja, valamint a városlátogató utak, a rendezvény, - és falusi turizmus útvonal, de folyamatos működéséről alig van információ. A Tiszavirágzásból jelentős turisztikai attrakció létrehozása: Közös program az a Tiszavidéki VIZIG -ek bekapcsolásával és a magyarországi idegenforgalmi szervezetek (DA és ÉA RMI, Tisza Tavi RPI, Idegenforgalmi Bizottságok, Szeged Turisztikai Kht közreműködésével. A Tiszavirágzás természeti jelenségre alapuló rendezvények az együttműködő régiók szervezésében országos sőt nemzetközi turisztikai kínálat legyen, és ekként része legyen a Tisza turisztikai komplex programoknak. Az Alföldet középen átszelő Tisza: - a tiszai régiók számára kiemelt jelentőségű folyó. Ezért célszerű lenne az IPA pályázat és saját országbeli regionális pénzek felhasználásával közösen fejleszteni a tiszai turizmust. Ezért fontos lenne a határátkelés zökkenőmentes szervezése, valamint személyi forgalmi kikötő építése Magyarkanizsán. (Blue Donau) Közvetíteni a potenciális együttműködők (pályázók) között Szabadka, Magyarkanizsa és Zenta községek tervei és a Dél-alföldi regionális fejlesztési programok között. Kerékpár útvonal kiépítése Röszke és Magyarkanizsa között: - uniós eszközök felhasználásával, a tiszai töltés bácskai oldalán m hosszúságban, ebből már kiépült 3877 méter (3 m), 6027 méter (7 m), valamint 2850 méter (2 m), hiányzik 4900 méter a körút közepén. A magyar oldal EUROVELO forgalomtechnikai kialakítása folyamatban van. Nemzetközi Horgászfesztiválok együttműködése: - elsősorban Szeged és Magyarkanizsa között elkezdődött, de más nagy rendezvények (Szabadtéri Színházak) között is szorgalmazhatók. Nemzetközi együttműködés kifejlesztése a magyarországi és szerbiai 34

35 gasztronómiai fesztiválok között. Példa a Gyulai Pálinkafesztivál és a Vajdasági Pálinkafőzők Magyarkanizsai Egyesülete közötti együttműködés. A Dél -alföldi fesztiválok Szövetsége, valamint a Békés megyei Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségével felvenni a kapcsolatot. (Uniós források közös megpályázása is lehetséges) A fejlesztések megvalósításához szükséges tervezési és engedélyeztetési folyamatok ismertetése, ütemezése A Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítettek alapján Képviselő-Testületi döntés szükséges a további előkészítő munkák elvégzéséről. Amennyiben a Gyálai Holt-Tisza mentén turisztikai, oktatási jellegű (pl. tanösvény) kerékpáros-, és gyalogos forgalmi létesítmények kialakításáról születik döntés, annak megfelelően a kisajátítási munkarész és eljárás az első folyamat. A kisajátítás a nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának kivételes esetben, közérdekű célra történő megszerzése az állam vagy a helyi önkormányzat részére azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett. A kisajátítási eljárásban ügyfél: a kisajátítást kérő az ingatlanért járó kártalanításra jogosult tulajdonos, illetőleg szövetkezet, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (így különösen a földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, valamint az ingatlan nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult: jelzálogjog jogosult, özvegyi jog jogosult, stb.). A kisajátítási eljárás lefolytatására az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője jogosult. A kisajátítási eljárás megindítható kivételesen az ingatlantulajdonos kérelmére is, aki arra való hivatkozással kérheti az ingatlan kisajátítását, hogy annak rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv, valamely később megvalósítandó, jogszabályban megállapított olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása tőle nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogait korlátozza. A kisajátítás egyik alapfeltétele ezekben az ügyekben annak igazolása, hogy a tulajdonos a közérdekű cél kedvezményezettjétől, illetőleg ennek hiányában a települési önkormányzattól már kérte az ingatlan megvételét, de megállapodás a kérelem benyújtásától számított három éven belül nem jött létre. 35

36 A kisajátítási eljárás megindítása és lefolytatása A kisajátítási eljárás kérelemre indul, azt a helyi önkormányzat, illetve a Magyar Állam képviselője, vagy a nevében eljáró jogi személy nyújtja be. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. (4) bekezdésére hivatkozással maga a tulajdonos élhet a kérelem benyújtásának lehetőségével. Ha a kérelmet az önkormányzat vagy a Magyar Állam képviselője nyújtja be, mellékelnie kell a kisajátításról szóló évi 24. tvr-ben felsorolt dokumentumokat (pl. kisajátítási terv, tulajdoni lap-másolat, stb.). A tulajdonosnak az Étv. alapján induló kisajátítási ügyekben a kisajátítási eljárás lefolytatására irányuló kérelméhez mellékelni kell: a tulajdonjogát igazoló tulajdoni lapot, az ingatlanán fennálló korlátozást bizonyító iratot, valamint azt az iratot, amely igazolja, hogy a vételre felajánlás legalább a kisajátítási eljárás megindítását 3 évvel megelőzően megtörtént. A tulajdonos kezdeményezésére indult eljárásban, amennyiben az eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének kell a kisajátítási kérelem benyújtására köteleznie a közérdekű cél kedvezményezettjét, ennek hiányában a települési önkormányzatot. Az eljárás illetéke A tulajdonos kezdeményezése alapján megindított kisajátítási eljárásban kérelem benyújtásakor illetéket nem kell leróni. A kérelem elbírálása, ügyintézési határidő és a döntés közlése A kérelem beérkezését követően a közigazgatási hivatal vezetője a kérelmet és mellékleteit megvizsgálja, és annak elutasításáról, vagy pedig kisajátítási tárgyalás kitűzéséről rendelkezik. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából szakértőt kell kirendelni, valamint tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy az ingatlant milyen közérdekű célra kérték kisajátítani, a dokumentáció hol és mikor tekinthető meg. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a közigazgatási hivatal vezetője az illetékes földhivatalt is megkeresi a kisajátítási eljárás megindításának az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. 36

37 A közigazgatási hivatal vezetője a kisajátítás kérdésében határozattal dönt, és azt postai úton közli az ügyfelekkel. A határozatot a kisajátítási tárgyalás napjától (több tárgyalás esetén az utolsó tárgyalási naptól) számított 30 napon belül kell meghozni. Jogorvoslat A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól. A kártalanítási összeg megfizetése, az ingatlan birtokbaadása A kisajátítási határozat kézbesítését követően azonnal jogerőre emelkedik, ezért a kártalanítási összeg e naptól válik esedékessé, és ettől az időponttól jár a kamat is. Az államigazgatási eljárás a birtokbaadással zárul, amikor is a közigazgatási hivatal vezetője a kisajátított ingatlant a kisajátítási határozatban megjelölt időpontban a kisajátítást kérı birtokába adja. A kártalanítási összeg megfizetése, illetve a birtokbaadás előtt a kisajátítási kérelem visszavonható. Az érintett tulajdonok helyrajzi száma és az érintett terület nagysága: terület nagysága Érintett hrsz m2 0303/ , / , /32 871, /33 413, / ,7 0303/ , / , /37 965, / , / , / , /41 954, /42 971, / , / , / , / , /47 980, / , / , / ,32 Összesen 30028,67 37

38 Alkalmazandó jogszabályok: évi 24. tvr. a kisajátításról; 33/1976. (IX. 5.) MT. rendelet a kisajátításról szóló évi 24. tvr. végrehajtásáról; évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről; évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól; Ezt követően a tervezendő létesítmény fajtától függő a tervezési és az engedélyeztetési folyamat és annak ütemezése. A közreműködő szakhatóságok megjelölése, bemutatása, valamint a vonatkozó jogszabályi háttér ismertetése A Közösség másodlagos jogalkotása mellett a Tagállamoknak közösségi jogként alkalmazniuk kell a Közösség által elfogadott nemzetközi egyezményeket is. Mint az az Európai Bíróságnak a Bizottság kontra Írország (C-459/03) ügyben május 30-án hozott ítélete9 révén érvényre jutott, a Közösség által elfogadott nemzetközi egyezmények a Közösségi jog szerves részét képezik,.a hagyományos ítélkezési gyakorlatnak megfelelően. Ebből adódóan többek között (inter alia) az alábbi egyezményeket kell figyelembe venni: A biológiai sokféleségre vonatkozó egyezményt (Rio de Janeiro, 1992) A vándormadarak és a vadonélő állatok védelméről szóló egyezményt (Bonn, 1979) Az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezményt (Helsinki 1992) Európai Táj Egyezmény (2000.) Ezekről részletesebben a következő egyezmények a legfontosabbak: Az országhatárokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, március 17-én, Helsinkiben aláírt Egyezmény (Convention on the Protection and Use of Transboundary Watercourses and International Lakes), valamint a hozzá tarozó, június 17- én, Londonban aláírt Víz és egészség Jegyzőkönyv (Protocol on Water and Health) előírja, hogy a Felek az elővigyázatosság és a szennyező fizet elv alkalmazásával, és a jövı nemzedékek érdekeinek szem előtt tartásával minden szükséges intézkedést tegyenek meg azon vízszennyezések megelőzése, megakadályozása és csökkentése érdekében, amelyeknek határokon átterjedő hatása van vagy lehet, és biztosítsák, hogy a határokon átterjedő vizek használata az ökológiai integritás és ésszerű vízgazdálkodás, a vízforrások megőrzése és a környezetvédelem jegyében történjen. A jegyzőkönyv előírja az ivóvíz-forrásként szolgáló vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes ökoszisztémák hatékony védelmét az egyéb szennyező 38

39 forrásokból például a mezőgazdaságból, iparból, és más, szennyező anyagokat kibocsátó tevékenységekből származó szennyezésekkel szemben. A október 20-án, Firenzében aláírt Európai Táj Egyezmény (European Landscape Convention) intézkedései arra szólítják fel a Feleket, hogy őrizzék meg és tartsák fenn a tájak azon lényeges vagy jellegzetes sajátosságait, amelyeket az adott táj természeti adottságokból és/vagy emberi tevékenységből származó örökségi értéke igazol. Nem kétséges, hogy a projekt által érintett terület több szakasza tájnak" tekinthetők a Konvenció megfogalmazása szerint Az ökoturisztikai tevékenység szabályozását, s így a fenntarthatóság biztosítását több jogszabály is érinti, ezek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze a A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója című dokumentum alapján. 1. Az évi LIII. tv. a természet védelméről A jogszabály 2 (1) szerint: E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell f.) a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása során. A 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről A rendelet 20 e) bekezdése szól arról, hogy: Az NPI állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében e.) természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, közreműködik természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben. A 132/2003 (XII. 11.) OGY. határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program II -ről A program 2. fejezetében az alábbiak találhatók a turizmusról: A turizmus az ország egyik dinamikusan fejlődő ágazata. Az idegenforgalom jelentős szezonális és területi koncentrációja miatt gazdasági hatékonyság tekintetében még sok tartalékkal bír, ugyanakkor már most is addicionális környezeti teherrel jár. A turizmus fejlesztésének járulékos előnye, hogy az ágazat növeli a keresletet a helyi szolgáltatások széles köre iránt, az eredményes idegenforgalom természeti és épített környezettel 39

40 szemben támasztott követelményei pedig ösztönzik a természeti és kulturális értékek védelmét és fenntartható hasznosítását. Olyan turisztikai fejlesztési programokat kell kidolgozni és végrehajtani, amelyek biztosítják a vonzerőt képező környezeti értékek megőrzését, minimalizálják a turizmus lehetséges környezeti kárait, és hozzájárulnak a helyi közösségek és települések fejlődéséhez is. A turizmus céljának számos formája van (városnéző, falusi, ökoturizmus stb.). A fejlesztések során ezen igényeket és a fejlesztéseket a helyi adottságok és a terület terhelhetősége függvényében kell összehangolni. A szemléletformálásban és ismeretterjesztésben nagy jelentőségű ökoturizmus elterjesztése érdekében gondoskodni kell olyan bemutató létesítmények, oktató-látogató központok kialakításáról, amelyek elsősorban a nemzeti parkok területén a természetvédelem, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, különféle korosztályoknak szóló oktatás, a modern szemléletű agrárgazdálkodás és a vidékfejlesztés szellemi bázisaként mintaszerűen szolgálhatják a fenti célokat. Ökológiai és humánökológiai szempontból jelentős és újszerű együttműködések alakíthatók ki a környezet-, természetvédelmi és kulturális intézmények, szervezetek között összekapcsolva az országos és helyi turisztikai érdekeket a környezeti szempontok figyelembevételével. A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója A program 5. fejezete, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv II a következő hat év legfontosabb feladatai közt említi az alábbiakat: - a természetvédelem társadalmi elismerésének növelése; - kommunikációs stratégia kidolgozása és megvalósítása; - az ökoturizmus koncepciójának kidolgozása, a szolgáltatások javítása; - a védett természeti területek bemutatása és ismeretterjesztés; - a természetvédelmi jeles napok megrendezése; - a környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése; - honlapok készítése, folyamatos aktualizálása. Tekintettel arra, hogy a fentiek között szoros logikai kapcsolat és ok-okozati összefüggés van, nyilvánvaló, hogy egy jól átgondolt ökoturisztikai koncepcióra kell alapozni a szolgáltatások javítását, a bemutatást, az ismeretterjesztést, és a koncepcióval összhangban kidolgozott marketingstratégia megvalósítása során a környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás és a társadalmi kapcsolatok fejlesztése vezet majd el a 40

41 természetvédelem társadalmi elismerésének növeléséhez, ami egyúttal illeszkedik a tárcánk Barátságos természetvédelem kiemelt célkitűzéséhez is. A feladatot részletesen az Alapterv és pontja tartalmazza. 75/2005. (XII. 22.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról A határozat 4.2. pontja a különböző természeti és földrajzi adottságú területek fejlesztési prioritásai között említi d.) A természetvédelem alatt álló területek térségében a természet megőrzését és a környezet állapotát javító fejlesztések, különösen: az ökoturizmus infrastrukturális feltételeinek kialakítása, a természetvédelemmel összhangban lévő mezőgazdasági termelés kialakítása. A Budapesti Nyilatkozat Az évi budapesti NATUREXPO keretében a Biológiai erőforrások fenntartható hasznosításáról szervezett nemzetközi konferencián elfogadott nyilatkozat egyebek között a következőket tartalmazza: Egy egészséges egyensúly megteremtése szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek, a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén A konferencia Ökoturizmus szekciójának jelentése így fogalmaz: Az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Mint gyűjtőfogalom a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természetibiológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül, Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti és kulturális erőforrásokra. Emellett a turizmus valamennyi formájának tiszteletben kell tartania az 1992-es Rio-i csúcsértekezleten a Turizmus Világszervezete által ajánlott három alapelvet, nevezetesen: - legyen környezettudatos, - legyen a környezetbe integrált, 41

42 - legyen magas minőségű környezetre alapozott. A konferencián megvitatott különböző esettanulmányok alapján az ökoturizmus fejlesztésére a következő ajánlások fogalmazhatók meg. Az ökoturizmushoz kapcsolódó tevékenységeknek ki kell elégíteniük a turista igényeit, és ugyanakkor elő kell segíteniük a természeti és kulturális erőforrások védelemmel egybekötött használatát, egyúttal gazdaságilag hozzá kell járulniuk az érintett ökoszisztémák megőrzéséhez és helyreállításához. Az ökoturizmus fejlesztéséhez a következők szükségesek: 1. A turizmuspolitikának elő kell segítenie az ökoturizmus elismerését, és fejlesztéséhez az alapvető feltételek megteremtését. 2. Az ökoturizmus fejlesztésére külön stratégiát célszerű kidolgozni. 3. A turizmus fejlesztését integrált tervezésre kell alapozni, amely az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi-kulturális szempontokat egyaránt figyelembe veszi. 4. A tervek megvalósításához a következők szükségesek: - az erőforrások számbavétele és a megőrzésükhöz szükséges védelem meghatározása, - megfelelő jogi szabályozás a föld és a turisztikai erőforrások védelmére, - gazdasági ösztönzők, - megfelelő kompetenciával, pénzügyi eszközökkel és szakismerettel rendelkező felelős intézmények, - ellenőrzés, - együttműködés valamennyi érdekelt résztvevő (magán- és közszektor, érdekvédelmi szervezetek, helyi lakosság) között, - viselkedési szabályok kidolgozása a turisták és a turisztikai vállalatok dolgozói számára. 5. Az ökoturizmust fogadó térségekben a helyi lakosságot be kell vonni a tervezésbe, a tervek megvalósításába, a turisztikai tevékenységek ellenőrzésébe, és biztosítani kell, hogy az ökoturizmus bevételeiből megfelelő arányban részesedjen. 6. Ösztönözni kell az ökoturizmus elemzését és értékelését célzó tudományos kutatásokat. Az ökoturizmus nagy lehetőséget nyújt arra, hogy újraértékeljük az ember és a természet közötti viszonyt. Ha az ökoturizmus fejlesztését célzó elképzeléseket sikerül megvalósítani, akkor ez az új viszony világszerte egyre több ember mindennapi gyakorlatában tükröződik majd. 42

43 Előterjesztés a Kormány részére az Ökoturizmus fejlesztési programjáról A Gazdasági és a Környezetvédelmi Minisztérium közös tervezete januárjában készült el. A dokumentumban rögzített alapvető fontosságú megállapítások: - Hazánk természeti értékei lehetővé teszik, hogy az ökoturizmus tudatos fejlesztésével Magyarország versenyképes kínálatot nyújtson a turizmus e gyorsan növekvő területén, amely nemzetközi előrejelzések szerint a turizmus iparág egyik legjobb növekedési potenciáljával rendelkezik. - Az ökoturizmus fejlesztésével magas fajlagos költésű turistákat irányíthatunk Magyarországra - A belföldi turizmus további haszna a szemléletformálásban, értékeink jobb megbecsülésében jelentkezik. - Az ökoturizmus tudatos és integrált fejlesztése lehetővé teszi, hogy a magyarországi turizmus fokozottabban kiaknázza a gazdasági lehetőségeket, újabb vonzerőket kapcsoljon be, valamint növelje a vidék eltartó-képességét, és ezt olyan módon tegye, hogy a természeti erőforrások fenntartásához és védelméhez is hozzájáruljon. Az anyag a véleményezés során számos előremutató, pozitív észrevétellel gazdagodott és várhatóan előbb vagy utóbb a kormány elé kerül. Az Ökoturizmus Nemzetközi Évét záró Quebec-i Nyilatkozat Az ökoturizmus jelentőségének a világ turizmusában tapasztalható növekedését és fontosságát felismerve az ENSZ 2002-re meghirdette az Ökoturizmus Nemzetközi Évét. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation, továbbiakban WTO) és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (United Nations Environmental Program, továbbiakban UNEP) fogott össze annak érdekében, hogy kézbe vegye a nemzetközi előkészítést és szervezést. A 2002-ben, Kanadában megtartott záró találkozón 132 ország képviseltette magát, ezzel is igazolva az ökoturizmus nemzetközi fontosságát. Az előkészítésében nemzeti kormányok, önkormányzatok, turisztikai és természetvédelmi szervezetek, vállalkozások és civil szervezetek vettek részt. A rendezvény célja az volt, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ökoturizmus fenntartható fejlesztésével kapcsolatban (E. melléklet). Ezek szerint, a turizmus, mint a 43

44 világ vezető gazdasági ágazata, hozzájárulhat a gazdaságilag elmaradott területek felzárkóztatásához, kihangsúlyozva a környezet, természet védelmét. Ennek érdekében olyan irányelvekre van szükség, amelyek megfelelnek a területi, regionális és nemzeti szintű fejlesztési tervek elképzeléseinek. Mindezek együttműködést igényelnek az irányítás, a helyi lakosság, a vállalkozások és a civil szervezetek között. Az 1/2004 OIB állásfoglalás Az Országos Idegenforgalmi Bizottság (továbbiakban OIB) január 22-én tárgyalta az Ökoturizmus fejlesztésének lehetőségei című előterjesztést, amelyet egyhangú szavazással elfogadott. Állásfoglalásában rögzítette, hogy: 1. A bevezetendő Nemzeti Turisztikai Termék kategóriában szerepeljen a nemzeti parkokban megvalósuló ökoturizmus. 2. Az ökoturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia szerves része. A stratégiához illeszkedően készüljön ökoturisztikai program a közötti időtartamra. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Az OIB Stratégiai Munkacsoportjának felkérésére a Turisztikai Hivatal és a Magyar Turizmus Rt. munkatársaiból álló csoport áprilisában elkészítette a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (továbbiakban NTS) munkaváltozatát, amit a bizottság társadalmi vitára alkalmasnak tartott. Az anyagban a természeti értékekre alapozott ökoturizmus témaköre és az ezzel összefüggésbe hozható kérdések (térségfejlesztés, fenntarthatóság, környezettudatosság stb.) elfogadható mértékben és többé-kevésbé megfelelő szakszerűséggel szerepelnek. Fontos, hogy a stratégia kiemelt termékek fejlesztése során szól az ökoturizmusról, kihangsúlyozva, hogy figyelembe véve a környezet teherbíró-képességét. MATUR előterjesztés az OIB részére a nemzeti turisztikai termékek (NTT) kialakításáról A Magyar Turisztikai Egyesület előterjesztése szeptemberében készült el. Az anyag a javasolt nemzeti turisztikai termékek között említi többek között a magyarországi nemzeti parkok ökoturisztikai kínálatát (kiemelve a Hortobágyot) és a natúrpark-hálózat kialakításának szükségességét. Az indoklásban az szerepel, hogy: A közös cél: az Európa szerte felmenő ágban lévő ökoturizmus számára az egyedi 44

45 értékeket rejtő magyarországi helyszínek felhasználásával turisztikai termék-hálózat kifejlesztése. A hazai nemzeti parkok mindegyike tartogat egyedi értékeket és (a MATUR Ökoturizmus tagozatának tagjaként) ma már valamennyi nemzeti parkunkban dolgozik ökoturisztikai munkatárs. A Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközileg a legismertebb, a pusztát is gyakran a Hortobágy nevével azonosítják. A Hortobágyi Nemzeti Park saját turizmusfejlesztési koncepciót dolgozott ki, amelyet az Észak-alföldi turisztikai koncepció és fejlesztési program is befogadott. A naturparkok az ökoturizmus sajátos színhelyét képviselik (különösen Németországban igen népszerűek), A sokszor elszigetelt egyedi erőfeszítések összehangolásával és közös programba illesztésével egyedi természeti és kulturális értékeken alapuló, hálózat jellegű NTT hozható létre. A 27/2004 OIB állásfoglalás Az OIB megvitatta és elfogadta a MATUR Nemzeti turisztikai termékek kialakítása c. előterjesztést. Egyetért azzal, hogy turizmusunk versenyképességének erősítéséhez nagymértékben hozzájárulhat a nemzeti turisztikai termékek kialakítása. Kívánatosnak tartja, hogy az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítására minél előbb, lehetőleg egy éven belül sor kerüljön. Az OIB felkéri a GM Turisztikai Hivatalát, hogy az ehhez szükséges jogi, gazdaságipénzügyi, szervezeti és személyi feltételek kialakítását kezdje el, és a munka előrehaladásáról negyedévenként nyújtson számára tájékoztatást. Javasolja, hogy a nemzeti turisztikai termékek kialakítása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiába is kerüljön be. Európai Turizmus Fórum 2004 zárónyilatkozata A október án, az Európai Bizottsággal együttműködve Budapesten tartották a 3. Európai Turizmus Fórumot. A Budapesti Fórum zárónyilatkozata az Új trendek a turizmusban témakörben felhívja az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, az Európai Szociális és Gazdasági Bizottságot, a tagországokat és a turizmusban érdekelteket: - az új turisztikai trendek alkalmazásának figyelemmel kísérésére és támogatására, gazdaságilag, szociálisan, környezetileg fenntartható módon, - a turizmusnak az életre, a kultúrára, a természetre, a gazdaságra, illetve a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatásainak tudatosítására. 45

46 Az Új trendek a turizmusban szekció fontos megállapításai továbbá: - - A turizmus képes hozzájárulni a környezet védelméhez és a szegénység mérsékléséhez a biodiverzitás kihasználásával. - A turizmus a környezet megbecsülését is erősíteni tudja, és képes tudatosítani a környezeti problémákat, azáltal, hogy közelebbi kapcsolatba hozza az embert a környezettel és a természettel. Törvények: 1959 évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról évi XL. törvény a közbeszerzésről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelméről évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészetek szakmai kamaráiról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi I. törvény a közúti közlekedésről évi XI. törvény a munkavédelemről évi LXXXIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXXIX. törvény munkavédelemről. Kormányrendeletek, MT rendeletek: 32/1964 (XII. 13.) korm. rendelet a vízügyről szóló 1964 évi IV. törvény végrehajtásáról. 12/1983 (V. 12.) MT rendelet a zaj és rezgésvédelemről. 30/1988 (IV. 21.) MT rendelet a közúti közlekedési törvény végrehajtásáról. 84/1990 (IV. 27.) MT rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. 72/1996 (V. 22.) korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásról. 102/1996 (VII. 12.) korm. rendelet a veszélyes hulladékokról. 184/1996 (XII. 11.) korm. rendelet a területfejlesztési koncepcióról és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről. 112/1997 (VI. 27.) korm. rendelet a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatszolgáltatás rendjéről. 46

47 157/1997 (IX. 26.) korm. rendelet az építési műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól. 181/1999 (XII. 13.) korm. rendelet az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról. 271/2001 (XII. 21.) korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bíróságról. 191/2009 (IX. 15.) és a 182/2010 (V. 14.) korm. rendeletek az építési műszaki ellenőri tevékenységről. BM rendeletek: 35/1996 (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 27/1997 (IV. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 32/1997 (V. 9.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről. 36/1997 (VI. 4.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenységről. 31/2001 (XII. 19.) BM rendelet a tűzvédelmi technika alkalmazhatóságának részletes feltételeiről. FMM rendeletek: 14/2004 (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 16/2004 (IV. 19.) FMM rendelet a munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet módosítása. ÉVM rendeletek: 11/1985 (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet. 12/1998 (XII. 21.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet. FVM rendelet: 34/2002 (VI. 27.) FVM rendelet az építészeti műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. KöViM rendelet: 15/200 (XI. 16.) az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről. 47

48 Egészségügyi és szociális rendelet: 4/1984 (I. 23.) EüM rendelet a zaj és rezgéskeltő határértékekről. Környezetvédelmi rendeletek: 2/1983 (V. 25.) OKTH a zaj és rezgés bírságról. 1/1996 (II. 7.) KTM a közbeszerzési építési beruházás ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmáról. 45/1997 (XII. 29.) KTM építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről. Közlekedési és vízügyi rendeletek: 1/1975 (II. 5.) KPM-BM a közúti közlekedés szabályairól. 4/1981 (III. 11.) KPM- IpM a nyomvonalas építmények keresztezéséről és megközelítéséről. 20/1984 (XII. 21.) KM az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről. Az önkormányzat rendelkezésére álló eszközrendszer bemutatása a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan A magyar önkormányzatok az 1990/65-ös törvénycikk alapján saját területükön jelentős önállósággal rendelkeznek. A turizmus területén is ez alapján joguk van számos szerepkörben fellépni. Számos formája létezik az önkormányzatok turisztikai szerepvállalásának. Az egyik legklasszikusabb az önkormányzat által alapított turisztikai vagy idegenforgalmi bizottság, ami ilyen vegytiszta formájában csak néhány településen létezik, általában valamilyen más funkcióval (településfejlesztés, környezetvédelem stb.) közösen viselik gondját a település turizmusának. A települési bizottságoknak az önkormányzati törvény alapján a települési önkormányzati képviselőkön kívül a település adott szakterülettel foglalkozó kiemelt jelentőségű szakemberei, szakértői is helyet kaphatnak mint külsős bizottsági tagok. Az állampárti rendszerben működő, megyei szintű idegenforgalmi hivatalok 1992-ben megszűntek. Az átalakulással párhuzamosan született meg a gondolat, hogy a budapesti Sütő utcai információs iroda mellett - a helyi érdekek kiszolgálására - több vidéki Tourinform iroda is létesüljön. Települési önkormányzatok pályázhattak turisztikai információs iroda alapítására, amelyhez az akkori minisztérium másfél millió forint központi forrást biztosított. 48

49 Az önkormányzati törvény és az évi XX. ún. hatásköri törvény 66. paragrafusa értelmében a megyei önkormányzatok közszolgáltatási feladatai között megjelenik az érdek-összehangolás az idegenforgalom területén. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) 1998-as létrejöttével párhuzamosan e törvényt nem módosították, a területi és országos érdek harmonizálása így két szerv felelősségéhez tartozik. A RIB-ek és munkaszervezeteik feladatairól szóló 28/1998. IKIM rendelet alapján - a Tourinform-hálózattal összefüggésben - tevékenységükbe tartozik: a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének segítése, a nonprofit jellegű termékfejlesztési és információs munka koordinálása, az együttműködés az önkormányzatokkal, a gazdasági kamarákkal, a szakmai szervezetekkel, a területfejlesztési tanácsokkal, a megyei és települési idegenforgalmi hivatalokkal és a Tourinform irodákkal. 49

50 5. MEGVALÓSÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK Konkrét projektötletek megfogalmazása, amelyek illeszkednek az elkészült gazdaság-és turizmusfejlesztési stratégiához A megfelelő alternatíva kiválasztására a több szempontú értékelést választottuk, melynek során az alábbi aspektusokat értékeltük: Társadalmi hasznosság, o Környezeti hatások o Munkahelyek számára gyakorolt hatások Gazdasági életképesség, turisztikai haszon: o Kritikus outputok hozzáférhetősége Pénzügyi fenntarthatóság, finanszírozhatóság o Cash flow alakulása o Beruházási költségek finanszírozása é Intézményi és működési kockázatok: o Szervezeti háttér alkalmassága Jelen fejezet ezen ismérvek végiggondolása mellett vizsgálja a beruházás különböző alternatíváit. A projekt nélküli alternatíva bemutatása A megvalósítani kívánt projekt olyan speciális projekt, mely nem már meglévő és működő szolgáltatásokra épülő fejlesztést céloz, hanem teljesen új infrastruktúra kiépítésével jön létre. A projekt elmaradása esetén a tervezett beruházások teljes műszaki tartalma elvetésre kerül. Jelen projekt támogatástartalom nélkül nem tud megvalósulni, ugyanis a beruházónak nincs elegendő forrása a teljes körű kivitelezésre. A beruházás települési és kistérségi szinten is jelentős fejlesztésnek számít, melynek több gazdaságilag fontos eleme is van: - munkahelyteremtés - turisztikai fejlődés - gazdasági bevételek - versenyhelyzet fokozása - gazdaság fejlődése 50

51 A felsoroltak elmaradása mindenképpen negatívumként kezelendő, mivel az érintett térség gazdasági helyzetének javítása elősegíthet és fellendíthet olyan folyamatokat, tevékenységeket, melyek ösztönzőleg hatnának a gazdasági élet többi szereplőjére is. Egyéb alternatíva megvalósításra A környezeti és gazdasági sajátosságok alapján a megvalósítás helyszíne nem változtatható meg, csak technológia szempontjából lehet megkülönböztetni más alternatívákat. De ezek az alternatívák jelen szempontból nem relevánsak, mert a tervezés és a közbeszerzés általános szabályai adottak. Mind a közbeszerzés és a tervezéskor a lehető legolcsóbb és ár/érték arányban a legjobb változat kerül kiválasztásra. Egy projekt eredményes végrehajthatóságának feltétele, hogy az indítandó fejlesztés olyan szinten előkészített, hogy a pontos költségbecslést lehetővé tevő műszaki kidolgozottságon túl a jogi, szervezeti, szervezési, bevezethetőségi feltételrendszer is teljes mértékben feltárásra került. Ez az előkészítő munka teszi lehetővé a megalapozott döntés meghozatalát, majd kedvező döntés esetén a projekt indítását. A megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása több cél elérését szolgálja: Megmutatja a projektgazdának, hogy a projekt megvalósítható-e, hogy megéri-e a megvalósítást megkezdeni, valamint megmutatja a lehetséges alternatívákat; Bemutatja a különféle alternatívák alkalmazásával elérhető hatékonyság és eredményesség mértékét; A közfejlesztések használata érdekében hozott döntések alapját képezi; Biztosítja, hogy a projekt megvalósítása illeszkedik a vonatkozó gazdaságfejlesztési programokhoz; Vizsgálja a projekt gazdájának gazdasági teljesítményét; Tájékoztatást ad a finanszírozási lehetőségekről; Információkat szolgáltat a projekt technikai (szakmai) megvalósíthatóságáról. Munkaterv: 0. lépés: Projektötletek kidolgozása 1. lépés: Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. lépés: A szükséglet vizsgálata, amelyre a projekt reagál 3. lépés: Alternatív megoldások elemzése 4. lépés: A projekt megvalósításának elemzése 5. lépés: Pénzügyi elemzés 6. lépés: Környezeti, környezetvédelmi hatások elemzése 7. lépés: Gazdasági-társadalmi hatások elemzése 51

52 8. lépés: A projekt megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelése Az ökoturisztikai kínálat elsősorban a természeti adottságokhoz kell, hogy igazodjon, ezt egészíthetik ki különböző szolgáltatási elemek. Az ökoturizmus kiváló komplementer kínálati elemekkel gazdagodhat ugyanakkor a kulturális- és örökségturizmus, falusi turizmus, aktív- és egészségturizmus elemeiből. Sajnos a csomagok száma mindezidáig még alatta maradt a lehetségesnek, így a lehetőségeket még nem használtuk ki. Ugyancsak jelentős probléma, hogy hiányzik a szervezett marketing ezen a területen. Különösen a külföldiek érdeklődését nem képesek kielégíteni az információforrások, illetve jelenleg még nem vagyunk képesek megfelelni a magasabb igényeknek infrastrukturális szempontból. Esetenként még a többnyelvűség hiánya is súlyosbítja a helyzetet. A magyarországi nemzeti parkok iránti külföldi keresletet is növelni lehetne a nemzetközi vásárokon történő célirányosabb részvétellel, a fapados légitársaságok nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kihasználásával, illetve azzal, hogy nemzeti parkjaink közül az Aggteleki, a Hortobágyi és a Fertő-Hansági az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Nemzetközi viszonylatban csak kevés olyan tájunk vagy természeti adottságunk van, ami önállóan is érdeklődésre tarthatna számot. Ugyanakkor természet közeli tájaink egy tőlünk urbanizáltabb környezetben élő ember számára vonzóak lehetnek ún. expedíció-szerű látogatások keretében. Fontos jelzői lehetnek még a hazai kínálatnak a meghódíthatóság, az emberléptékű táj és a biztonságos medence jelleg. Magyarországon az ökoturizmus legfontosabb célterületei a védett területeken vannak. Ezek ismertsége és elismertsége a felmérések szerint jónak mondható, de a gyakorlatban még van javítanivaló. A kiépítettség módozata, a beépített interpretációs eszközök és a meglévő szolgáltatások sajnos nem eléggé veszik figyelembe a turisták igényeit. A kínálat fontos jellemzője, hogy számos védett terület mozaikos jellegű, így több önkormányzat területét is érinti. Ebből következően a fenntartás és a fejlesztések feladata csak partnerségben működhet, illetve a területek megközelíthetősége is csak több látogatóközponton keresztül képzelhető el. Az egyes nemzeti parkokon belül a látogatók jelentős részét egy-egy ismert és a látogatók által preferált kiemelt vonzerő vonzza. Természetesen nem csupán a védett területeken jelentkezhet az ökoturizmus. Az ún. natúrparkok vagy másfajta ökoturisztikai civil szerveződések egyre jelentősebbek Magyarországon. Ezek olyan önkéntes szerveződések, melyek egy-egy kisebb térséget jelentenek és a természeti értékek mellett az adott tájegység népi hagyományait is meg kívánják őrizni. A nemzeti parkokon kívül eső kínálati elemek egy jelentős részénél (pld. tanösvények egy része) a bevételi oldal nincs eléggé megalapozva, fenntartásuk külső forrásokból biztosítható. 52

53 A nemzetipark-igazgatóságok által fenntartott bemutatóhelyek kínálata az alábbi felsorolásban került összegzésre. Jól látható, hogy, a kínálati elemek közül leginkább a tanösvények, barlangok, illetve a fogadó- és látogatóközpontok szerepelnek. Látogatóközpontok: Szolgáltatásaik eltérőek, nincsenek egységes sztenderdek, a mozaikosság miatt egy nemzeti parkban több ilyen is szükséges. Kihasználtságuk általában nem egyenletes, ami a gazdasági fenntarthatóságot nehezíti meg. Bemutatóhelyek: A nemzeti parkok fokozatosan építik ki bemutatóhelyeiket (barlangok, tájházak, múzeumi bemutatóhelyek), a meglévőket pedig igyekeznek szinten tartani, esetleg fejleszteni. A civil szervezetek által működtetett bemutatóhelyek esetében sokszor problémát jelent a kiépítettség, a bemutatási érték, a szolgáltatásokkal való ellátottság sokszínűsége. Problematikusak az elavult kiállítási rendszerek, a vendégek fogadásához kellő alapinfrastruktúra (parkoló, WC, információs rendszer) hiányosságai, a programhelyszínekhez kötődő kereskedelmi termékek hiánya, a helyszínekhez kapcsolt rendszeresen megtartott, turisztikai értékű programok hiánya, illetve a megközelíthetőség sem mindig megfelelő. 2. táblázat: Ökoturisztikai bemutatóhelyek Magyarországon a nemzetipark-igazgatóságok fenntartásában (2007.) Forrás: Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia, 2008 Tanösvények, túraútvonalak: A tanösvények egy része követi a már létező túraútvonalak lineáris vezetését, vagy részben egyedi útvonalon vezetve, a kiindulási ponthoz visszatérő kiránduló köröket képeznek. A tanösvények változatos formában jelennek meg, legtöbb a táblás típusú tanösvény, de emellett találhatunk füzettel bejárható tanösvényt is, vagy a kettő kombinációját. Az iskolások körében (is) népszerűek a foglalkoztató tanösvények, és vannak már természetismereti élményösvények is, amelyek nem csak a bemutatást és az ismeretterjesztést, de a szórakozást is szolgálják ezek lehetnek a későbbiekben hatékony szemléletformáló és ismeretnövelő eszközök. Tanösvényeket létrehoztak nemzetipark-igazgatóságok, natúrparkok és civil szervezetek, önkormányzatok, erdőgazdaságok is. A tanösvények valamilyen tematika 53

54 alapján készültek el, így léteznek botanikai-, zoológiai-, geológiai-, erdészeti-erdőgazdálkodási, de egy-egy területet komplexen bemutató tanösvények is. A tanösvények kiépítettsége és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások szintje eltérő az egyes helyszíneken. Nagyon fontos feladat a jövőben a tanösvények forgalmának monitoringja, a kapcsolt szolgáltatások (elérhetőség, parkolás, őrzés stb.) hiánya. A következő években inkább a tanösvények minőségi fejlesztésére kell a hangsúlyt helyezni a mennyiségivel szemben, illetve a fizetős szolgáltatások kiterjesztését kell támogatni a már meglévő helyszíneken. Kilátók, megfigyelők: Ezek az ökoturisztikai desztinációk alapelemei, amelyek jelentős vonzerővel bírnak. Technikai kiépítettségük általában jelentősen különbözik. Az elmúlt években számos ilyen elem került kiépítésre (pld. madármegfigyelő pontok), ezek karbantartása azonban folyamatos gondoskodást és anyagi erőforrásokat igényel. Kerékpáros-és lovastúra-útvonalak, szolgáltatások: A látogatható védett természeti területeken folyó kerékpározás sajnos nem tudja használni általában a kiépített útvonalakat, mivel ezek vagy egy-egy speciális desztinációban vannak csak jelen, vagy pedig településen belüli vagy településközi viszonylatban is a helyi lakosság igényeit elégítik csak ki. Az ökoturisztikai helyszíneken leginkább alsóbbrendű utakon és az árvízvédelmi töltéseken folyik, ami nem felel meg az európai normáknak. Ezek az útvonalak felvetnek biztonsági kérdéseket is, ugyanakkor sokszor kiépítetlen és egyhangú területeken mennek, ahol még a megfelelő beárnyékoltság sem biztosított. Fontos elvégzendő feladat a kerékpárral bejárható térségek kijelölése, az útvonalak meghatározása és ezek megfelelő formában történő kommunikálása. Fontos kérdés a kiépített infrastruktúra fenntartása, ami a terület gazdáinak intenzívebb vállalkozói részvételét igényelheti, illetve a partnerséget kell, hogy jelentse a kezelők és a szolgáltatók között. Túravezetés: Általában valamennyi ökoturisztikai desztináció kínál szakképzett vezető által vezetett túrákat. A túravezetés általában magyar, angol és német nyelven áll rendelkezésre, ugyanakkor az igények egyre inkább gyarapodnak más nyelvű vezetések iránt is. Fontos volna minél több, előzetes igénybejelentés nélküli ún. garantált túravezetést szervezni, ehhez azonban sokkal szervezettebb és kiszámíthatóbb működés, illetve szakképzettebb alkalmazottak szükségeltetnek. Szervezett programok: Az ökoturisztikában érdekelt szolgáltatók gyakran szerveznek kiemelt időpontokhoz kötődő programokat. Ezek látogatói között nagyon sokan a környező területek lakosai közül kerülnek ki. Fontos ezek megszervezésében, hogy lehetőleg többnapos programok is rendelkezésre álljanak, így növelhető a térségben eltöltött vendégéjszakák száma is. Fontos eleme volna az ilyen rendezvényeknek, hogy minél több szervezet vegyen részt benne, így komplex csomagok is kialakíthatók. Erdei iskola: Az ökoturizmus oktatási-nevelési funkciója különösen fontos, ebben az erdei iskolák zászlóshajóként működnek közre. A puszta helyszíneken kívül természetesen esetenként 54

55 szakember biztosítása, prezentációs eszközök, berendezések stb. is szükségesek. A fejlesztéseknél ugyancsak figyelembe kell venni a gazdasági fenntarthatósági szempontokat. Szálláshelyek: A szektorban érdekelt szolgáltatók esetenként szálláshelyet is igyekeznek biztosítani a turisták részére. Sokszor azonban ezt külső szolgáltatónál veszik igénybe, ami azt jelenti, hogy közvetlenül nincs hatásuk a minőségre és a körülményekre. Kedvelt szállástípusok a vendégházak és ifjúsági szálláshelyek. A bemutatóhelyek többfunkciós hasznosítása egyelőre sok helyen megoldatlan kérdés. A fiatalabb korosztályok magasabb arányú részvétele az ökoturizmusban azt jelenti, hogy az olcsóbb kategóriás szálláshelyek fejlesztésére van nagy szükség. Kereskedelem: Az ökoturizmusban érdekelt szolgáltatók számára plusz bevételi forrásokat jelent bizonyos termékek (pld. ajándéktárgyak) árusítása. Ez a tevékenységi forma sajnos még nem elég kiérlelt, a következő lépés a védjegyes termékek bevezetése lehetne, így járulván hozzá egyegy desztináció komplex fejlesztéséhez. A natúrparkok számára kecsegtető lehetőséget jelent a környező területek öko- és biotermékeinek az értékesítése, ezzel a helyi gazdaság számára is piacot lehet teremteni. Eszközpark: Jelenleg a turizmus céljait szolgáló felszerelések, eszközök (távcső, kerékpár, kenu stb.) sajnos nem elegendőek. Általánosságban elmondható, hogy egyidejűleg egy csoport számára alkalmas felszerelés mennyiség áll csak rendelkezésre. Leginkább kerékpár, barlangi túrafelszerelés és távcső alkotja mindösszesen egy-egy szolgáltató eszközparkját. Az üzemeltetés is sokszor rájuk hárul, azonban más üzemeltető bevonása nehézkes és kevés befektető látja benne az üzleti lehetőséget. Ennek ellenére igyekeznek az ökoturizmus szereplői megtalálni az optimális megoldást, akár más üzemeltető vagy bérbe adás révén. Információszolgáltatás, tájékoztatás és kommunikáció: Bármilyen desztináció számára alapvetően fontos a turisták megfelelő tájékoztatása, különösen igaz ez az ökoturizmusra, ahol sokszor védett természeti területeken mozognak a vendégek. Az információs rendszerek kiépítettsége eltérő a különböző az egyes desztinációkban. Sajnos a feliratok többsége csak magyar nyelvű, ami megnehezíti a külföldi turisták tájékoztatását. A látogatóközpontok egyben információs központot is jelentenek, az egységes arculattal való megjelenés ezeken a pontokon különösen fontos volna, ahogyan a környező partnerek szolgáltatásainak bemutatása is. Szakemberháttér: Valamennyi nemzetipark-igazgatóság rendelkezik valamilyen formában ökoturisztikai munkatárssal. Az ezzel foglalkozók száma 5-64 között változik, de az alkalmazottak általában szakképzett és nyelveket beszélő. Megállapítható, hogy az ökoturisztikai szerepkör összefügg az oktatási feladatokkal. A jövőben a desztináció menedzsment szervezetek kialakítása során erre a szerepkörre nagy hangsúlyt kell fektetni. Monitoring: A jövőbeli fejlesztések megalapozására elengedhetetlen a turisták visszajelzéseinek szervezett gyűjtése, ami általában nem valósul meg jelenleg. 55

56 Konkrét projekt ötlet megfogalmazása: Holt-Tiszai tanösvény A tervezett tanösvények a meglévő természeti és épített értékek bemutatására létesülnek. A tanösvény jelentős részben az újonnan épített elemekre épít. A tanösvényt kiépített úton lehet elérni és a gépjárműveket parkolóban lehet elhelyezni, természetesen a kerékpárok elhelyezése is megoldott lesz. A tervezett tanösvény célja, hogy a holtág területén fellelhető természeti értékek és néprajzi emlékek bemutatóhelyéül szolgáljon, interaktív módon kapcsolatot teremtsen a múlt értékei, eleink haszonvételi forrásai és a táj jövőbeli fenntarthatósága között, illetve kézzel foghatóan bemutassa, hogy az árterületek hosszú távú hasznosítása nem képzelhető el az évezredes hagyományok felhasználása nélkül. Röszke és környékének adottságai lehetővé teszik, hogy a tervezett tanösvény kialakítása után a terület a környező települések és a távolabbi intézmények iskolai oktatását kiegészítve a környezettudatos oktatás - az iskolai oktatást kiegészítve - szinte minden iskolai tantárgy szabadtéri óráinak színtere legyen, a környezeti nevelés bemutató és oktatóterévé váljon. A tervezett tanösvény célja, hogy bemutassa az árterek kialakulását, az ártéri társulások élővilágát, az árterek hagyományos gazdálkodását, és az árterekben ma folyó tevékenységeket. A tanösvény teljes hossza 1000 m, átlagosan 4-5 óra alatt teljesíthető, 8 állomást tartalmaz. A tanösvény útvonalán megszerezhető ismeretanyag elmélyítését egy kb. 30 oldalas, színes, tantárgyaknak, évfolyamoknak megfelelően bővíthető oktatócsomag segíti, amely a tájra és az élővilágra vonatkozó általános információkon túl játékos feladatokat és teszteket is tartalmaz, ezzel segítve a kirándulást vezető környezeti nevelő munkáját. A kiadvány összeállítását, a feladatlapok kidolgozását, továbbá a tanösvény kialakításának szakmai munkáját környezeti nevelési szakértő felügyeli és segíti. 1. Bemutató állomás: Holtágak keletkezése Az állomás eszközei szemléletes, interaktív módon mutatják be a holt ág természetes és mesterséges keletkezését. Egy döngölt agyagból kiépített mederben a látogatók által mechanikusan elfordítható terelőlemez segítségével vágjuk át a kanyarokat. Ismeretterjesztő tanösvénytábla ismerteti a holtágak keletkezését, azok kialakítását. A szükséges információkat ismeretterjesztő tanösvénytábláról szerezhetik meg a látogatók. 56

57 Elhelyezkedése a területen: A bemutató hely kezdetén kikötő is kialakításra kerül, ahonnan a tanösvényt illetve a holtágat egy újabb nézőpontból lehet megtekinteni. 57

58 2. Bemutató állomás: Nádkunyhó építmény Az állomás pihenő helyként funkcionál, paticsfalból nádtetővel, asztalokkal és padokkal. A létesítmény alkalmas lesz szabadtéri órák megtartására, Égig érő tanterem 58

59 3. Bemutató állomás: Fűzfa labitintus Nádsíp, nádi hegedű, játékkészítő hely kialakítása. 4. Bemutató állomás: Madárszárnyak A holtág madarainak bemutatása, forgatható, kockák, távcső satírozó tábla. 59