E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete év szeptember 6.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt Kohéziós Alap pályázat engedélyezési terveinek korszerűségi felülvizsgálata Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Gazdasági, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság, Láttam:... Dr. Árpásy Tamás jegyző

2 Tisztelt Képviselő-testület! A Veszprém és térsége szennyvíz elvezetési és kezelési projekt tervezési közbeszerzési kiírásával kapcsolatosan a vízjogi engedélyeket felülvizsgáltuk, és egyeztettünk Közép- Dunántúli Vízügyi Felügyelet munkatársaival. A Kohéziós Alap pályázat megvalósulásának ütemterv szerinti várható ideje A ben készült vízjogi engedélyezési tervek - melyek jelenleg érvényes létesítési engedélylyel rendelkeznek - korszerűségi felülvizsgálata szükségesé válik. A tervezési közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációja nem tartalmazza az alábbi ben készült vízjogi létesítési tervek korszerűségi felülvizsgálatát: Zirc-Kardosrét csatornázása Zirc csatornázatlan utcák csatornázása (Zirc, Kukoricaföldek III. ütem) Korszerűségi felülvizsgálatot az önkormányzat saját költségvetéséből készítheti, vagy megbízhatja a Veszprémi Önkormányzatot azzal, hogy a Kohéziós Alap projekt tervezési közbeszerzési eljárásának keretén belül a korszerűségi felülvizsgálati terveket elkészíttesse. Ebben az esetben önkormányzati határozattal kell biztosítani a korszerűségi felülvizsgálati tervek készítésének várható költségeit. A korszerűségi felülvizsgálat becsült költsége: 900 eft + ÁFA, amely a projektben elszámolható költség. Javaslom, hogy bízzuk meg Veszprém Város Önkormányzatát a korszerűségi dokumentáció közbeszerzési eljáráson való elkészítésére, ehhez meg kell előlegeznünk a fenti összeget, mely a pályázatban később elszámolható. Természetesen a tervezés elkészítésének feltétele a Kohéziós Alap pályázat elnyerése. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására. Zirc, augusztus 18. Horváth László polgármester Határozati javaslat: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2004. (IX. 6.) számú határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt Kohéziós Alap pályázat kiviteli tervek készítésének tervezési közbeszerzési eljárása keretén belül készíttesse el Zirc-Kardosrét és Zirc csatornázatlan utcáinak érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező műszaki tervdokumentációjának korszerűségi felülvizsgálatát. 1. A tervek elkészítésének feltétele a Kohéziós Alap pályázat elnyerése. 2. Zirc Város Önkormányzata a korszerűségi felülvizsgálati tervek készítésének költségét, mely a projektben elszámolható, az önkormányzat költségvetéséből biztosítja. Határidő: azonnal Felelős: polgármester

3 Kiegészítés a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt Kohéziós Alappályázat engedélyezési terveinek korszerűségi felülvizsgálata című napirendhez Tisztelt Képviselő-testület! A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt Kohéziós Alap pályázatot Veszprém MJV Önkormányzata gesztorként június 30-én a KvVM Fejlesztési Igazgatóságának beadta. A Magyar Állam a projektet befogadta és továbbította a Brüsszelbe az EU Bizottságnak, ahonnan visszaigazolták a projekt megérkezését. A projekttel kapcsolatban a nyár folyamán észrevétel nem érkezett, a részletes ellenőrzést Brüsszelben szeptemberben folytatják le. A Kohéziós Alap pályázattal egy időben a 10 %-os önrész -30 %-ának biztosítására BM Önerő Alap pályázatot is beadtunk. Veszprém és Zirc a 10%-os önrész fennmaradó részét és a 2004 évi közös költségeket határozattal biztosította. A Hegyesd környéki települések csak 200 millió Ft hitelígérvény csatolásával tudtak továbbra is a projektben maradni. A KvVM javasolta, hogy a gesztor Veszprémi Önkormányzat "Zöld Forrás" pályázatot adjon be a hiányzó önrész egy részének biztosítására, aminek beadási határideje szeptember 15. A "Zöld Forrás" pályázat több egyéb feladat mellett az uniós pályázatok hiányzó önrészének biztosítására is beadható, de várhatóan a hiányzó forrás kis részének pótlására adhat csak támogatást. A Zöld Forrás" pályázati dokumentációt Veszprém MJV Önkormányzata elkészítette. A projekthez hiányzó, maximálisan igényelhető eft-ra pályázunk. A pályázat benyújtásakor 100 eft-ot kell befizetni, amit a projekt évi közös költségeire előirányzott keretből fedezhető. A projekt megvalósítására a társulás létrehozását és a társulási szerződés aláírását az érintett önkormányzatok képviselő-testületei május hónapban megszavazták. Az aláírt szerződést a gesztor beadta a Közigazgatási Hivatalhoz, ahol a szerződéssel kapcsolatosan a mellékelt módosításokat javasolták. A mellékelt új társulási megállapodásban az egyeztetett módosítások piros színnel kiemelten szerepelnek. A társulás létrehozásához szükséges az új társulási szerződés aláírása, és Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal általi elfogadása. A projekt továbbvitele érdekében a fentieknek megfelelő határozatokat kell elfogadnia minden részt vevő Önkormányzatnak. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a kiküldött napirendhez a pótlólagos anyagot is megtárgyalni szíveskedjen. Zirc, szeptember 2. Horváth László polgármester

4 Határozati javaslatok: Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület../2004. (..) számú határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt" pályázat eft önrészének biztosításához "Zöld forrás" pályázat beadását elfogadja. Felkéri a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát a pályázat beadására. Határidő: azonnal Felelős: polgármester Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testület../2004. (..) számú határozata Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a módosított társulási megállapodásban foglaltakat elfogadja és jóváhagyja, valamint felhatalmazza a Polgármestert a társulási megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: polgármester

5 VESZPRÉM ÉS TÉRSÉGE SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS -KEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Az alább felsorolt települési önkormányzatok képviselő-testületei elhatározzák, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 41. (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény (Ttv.) által meghatározott társulási jog alapján, Veszprém és térségének vízbázisvédelmi feladatainak ellátására, valamint az ennek megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében, mint közös cél megvalósítására és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében 1. Zirc Város Önkormányzata (8420 Zirc, Március 15. tér 1.) képviseli: Horváth László polgármester 2. Hegyesd Község Önkormányzata (8296 Hegyesd, Zrínyi M. u.) képviseli: Stark Sándor polgármester 3. Kapolcs Község Önkormányzata (8294 Kapolcs, Kossuth u. 90.) képviseli: Horváth Jenő polgármester 4. Monostorapáti Község Önkormányzata (8296 Monostorapáti, Petőfi S. u. 123.) képviseli: Hárshegyi József Gyula polgármester 5. Taliándörögd Község Önkormányzata (8295 Taliándörögd, Petőfi S. u. 4.) képviseli: Hoffner Tibor polgármester 6. Vigántpetend Község Önkormányzata (8293 Vigántpetend, Kossuth L. u. 34.) képviseli: Marton Istvánné polgármester 7. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (8200 Veszprém, Óváros tér 9.) képviseli: Dióssy László polgármester önkormányzatok, mint tagok (együttesen és a továbbiakban, mint Tagok) önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre és biztosítják annak működési feltételeit. PREAMBULUM 1

6 Tagok jelen Társulási megállapodás aláírásával, kiemelten a vízbázisvédelem ellátása érdekében, az Európai Unió Kohéziós Alapjából igényelhető támogatással kívánnak szennyvízelvezető és -tisztító rendszert létrehozni, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani. A Tagok már több éve együttműködnek a települések fenti feladatainak megoldásában, a működő létesítmények üzemeltetését pedig a Bakonykarszt Rt., mint önkormányzati társulás által létrehozott gazdasági társaság látja el. Közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki-, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják a Tagok megvalósítani, amely a XXI. század infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt mind a Társulás, mind a térségben élő lakosság számára. E cél elérése érdekében Tagok konzorcionális megállapodás keretében 2001-ben az EU ISPA pályázatán történő részvétel érdekében már megkezdték az előkészületeket, jelen Társulási megállapodás ezen együttműködési szándékuk megerősítésére, folytatására is szolgál. A fenti szennyvíztisztítási rendszer kialakításához az önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő saját forrással, ezért a megvalósítás hazai, illetve nemzetközi támogatás igénybevételével lehetséges. Tagok előtt ismert, hogy az Európai Bizottság társfinanszírozás keretében jelentős támogatásban részesíti az Európai Unió tagországait, így Magyarországot is, illetve azok olyan regionális beruházási projektjeit, melyek nélkülözhetetlenek az uniós normák végrehajtásához. Tagok saját forrásaik kiegészítése, vízbázisvédelmi (környezetvédelmi) feladataik megfelelő szinten történő ellátása céljából igénybe kívánják venni a Kohéziós Alap pénzügyi eszközeit, s e cél megvalósítása érdekében önkormányzati társulás létrehozását határozták el. A Társulás tagjai rögzítik, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján hozzák létre, mégpedig mint helyi önkormányzatként működő Tagok feladat- és hatáskörének ellátására a Ttv a értelmében. I. A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE A társulás neve: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési Önkormányzati Társulás Idegen nyelvű elnevezése: Assemble of Municipalities for Wastewater Pipeing and Wastewater Treatment in the Region of Veszprém Székhelye: 8200 Veszprém, Óváros tér 9. Működési területe: A társulás bélyegzője: a társult önkormányzatok közigazgatási területe körbélyegző körben a társulás neve, címe II. A TÁRSULÁS IDŐTARTAMA 2

7 A Társulás határozatlan időre alakul. III. A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA A Társulás jogállása: a társulás önálló jogi személyiséggel bír, részben önállóan gazdálkodó jogkörrel, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel bíró, bankszámlával és adószámmal rendelkező költségvetési szerv. A Társulás az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 15. (1) bekezdés a) pontja és a 15. (3) bekezdése szerint az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkező, a 14. (1) bekezdés b) pontja alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Társulás gazdálkodási, pénzügyi, gazdasági feladatait jelen megállapodásban meghatározott keretek között, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint látja el. A Társulás tagjai alapító jogkörükben, képviselő-testületi határozattal történt felhatalmazásuk alapján jelen megállapodásban határozzák meg a Társulás szervezeti rendszerét. Társult Települési Önkormányzatok, mint felügyeleti szerv megbízásából a Társulási Tanács elnöke, a Társulás képviseletében intézkedik a Társulás alapító okiratának a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál (korábban: Területi Államháztartási Hivatal) történő nyilvántartásba vétel végett és a Társulási megállapodást, valamint az alapító okiratot kiadja, illetve megküldi törvényességi ellenőrzésre a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalhoz. IV. ELŐZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI IV/1. Ezen társulási megállapodás megkötésénél Tagok a vonatkozó KA előírások mellett a hazai irányadó jogszabályokat, különösen a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény (a továbbiakban Ttv.) rendelkezéseit veszik figyelembe. Az Ötv. és az ahhoz kapcsolódó hazai szabályozás egyrészt kötelmi oldalról, széleskörű igazgatási feladatokkal, másrészt lakossági képviseleti oldalról, a lakosság bevonásával közelíti meg a feladatokat, és a kötelezően megoldandó feladatok között a szennyvízelvezetést és - tisztítást, illetve annak minőségét kiemelten kezeli. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal, az uniós elvek és jogszabályok alkalmazása mellett egy teljes körű, új típusú lakossági tájékoztatási rendszer kiépítése és alkalmazása szükséges. Ezen tájékoztatási rendszer szervezeti keretén belül megkülönböztetjük a településekhez tartozó önkormányzati feladatot képező lakossági tájékoztatást részletesen a szerződés XIV. 3

8 fejezetében, illetve az adott településhez, régióhoz kötődő lakossági civil szervezetek közvetlen bekapcsolását a tájékoztatásba. Az együttműködés céljai között a rendszer kialakítása során alapvető kötelezettség a lakosság bevonása a teljes pályázati, beruházási és működtetési folyamatba. Tagok megállapodnak abban, hogy a preambulumban rögzített célok elérése érdekében, önkormányzati felelősségvállalással pályázatot nyújtanak be az KA program keretében igénybe vehető támogatásra. Tagok tudomásul veszik, hogy az európai uniós szabályozás, illetve támogatási rendszer elfogadása és a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. A társulási megállapodást aláíró Tagok kijelentik, hogy együttes pályázatuk sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó és a helyi önkormányzati érdekekkel nem ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne. Így különösen nem szeghetik meg az Európai Unió és a magyar jog Kohéziós Alapra vonatkozó előírásait, a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésbe foglalt mindennemű, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén működési stabilitásukat nem veszélyeztethetik. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás (pl.: helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb.) mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő üzemeltetési szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás-politikára (rendeletekre) is. IV/2. A társulási megállapodást aláíró Tagok a projekt előkészítése, megvalósítása, tagi önerő biztosítása érdekében kötik meg szerződésüket, hozzák létre szervezeteiket. Működésük időtartama alatt, annak keretében a közösen létrehozott, illetve a KA rendszerben közreműködő szervezetek útján az alábbi feladatok teljesítését vállalják: IV/2.1. Az együttműködési kötelezettség terén: a) Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással. b) Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalmasan kezelendők. c) Kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintő joghatályos döntéseiket időben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket, valamint a támogatási ütemtervben rögzített részfeladataikat határidőre teljesítik. d) Előre átgondoltan felmérik az egyes tagi önkormányzatok szerepét, a megállapodásban megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket, és elfogadják a jelen szerződésben, a BM Önerő Alap, illetve a KA előírásokban foglalt rendelkezéseket. 4

9 e) Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt végrehajtása során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint járnak el, így különösen figyelembe veszik a közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. tv.), a hatósági árszabályozás előírásait, valamint tekintettel lesznek a későbbiekben megalkotandó, a végrehajtás részletes szabályait megállapító rendeletekre. f) Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt terv szerinti üzemeltetésére vagy annak biztosítására. IV/2.2. Szervezeti, gazdasági, jogi területen: a) önálló terv (projekt) közös kidolgozása a társult önkormányzatok vízbázisvédelmi feladatainak ellátására és a vízszennyezés csökkentésére; b) a rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen az Európai Unió KA programjában való részvétel; c) tagok kötelezettséget vállalnak az önrész és a Társulás működésének biztosítására; d) a projekt kidolgoztatása; e) a működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása; f) nemzetközi támogatás megszerzése feltételeinek biztosítása; g) közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályáztatási eljárás lefolytatása; h) szolgalmi jogok megszerzése, biztosítása; i) minőségbiztosítás követelményeinek érvényre juttatása; j) költségfelosztás elfogadása a települések között; k) szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése, elfogadása; l) tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása; m) civil szervezetek bevonása; n) pályázati részvételek szervezése (koordinálása); o) tervezési feladatok pályáztatásának kidolgozása; p) építési feladatok pályáztatásának kidolgozása; q) a szükséges telekingatlanok megvásárlása, ehhez önkormányzati forrás biztosítása; r) a projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselése (ha az nem támogatható a KA-ból); s) szakértői munka koordinálása; t) monitoring tevékenység a projekt megvalósítása folyamán. IV/2.3. Műszaki területen: 5

10 a) szennyvízelvezető rendszer fejlesztése; b) szennyvízelvezetés műtárgyainak kialakítása; c) meglévő átemelők korszerűsítése, újak létesítése; d) meglévő szennyvíztisztító telepek fejlesztése, bővítése; e) szennyvíztisztító telepek létesítése; meglévő csatornahálózatok rekonstrukciója; f) szennyvíziszap gyűjtés, komposztálás és mezőgazdasági hasznosítás szervezése; g) vízbázisvédelmi feladatok elvégzése; h) csatornázatlan települések és településrészek csatornázása; i) helyszín előkészítése és építés; j) együttműködés a kivitelező(k)kel; k) ún. Mérnöki (program felügyeletét, műszaki ellenőrzését biztosító), szakértői, építési és eszközbeszerzési szerződések megkötése; l) a műszaki megvalósítás során, a nyilvánosság mint alapelv érvényesülésének nyomon követése; m) műszaki átadások-átvételek felügyelete; n) a projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel; o) projekt megvalósulása után a projekt által kialakított rendszer igénybevétele. IV/2.4. A Társulás az alábbi létesítmények megvalósítását tervezi: 1. Veszprém szennyvíztisztító telep korszerűsítése (III/4. ütem). 2. Veszprém csatornázatlan utcáinak csatornázása. 3. Veszprém, 1-0-0/ főgyűjtő rekonstrukciója. 4. Veszprém, 43-T-0 csapadékvíz csatorna építése. 5. Veszprém, főgyűjtő Séd alatti keresztezése. 6. Veszprém, főgyűjtő rekonstrukciója (vasút alatti szakasz). 7. Veszprém, csatorna átépítése. 8. Veszprém, csatorna rekonstrukciója (Mártírok útja). 9. Veszprém, Repülőtéri lakótelep csatornázása. 10. Veszprém, Cholnoky lakótelep csatorna rekonstrukciója. 11. Veszprém, Csererdei lakótelep csatorna rekonstrukciója. 12. Veszprém, agglomerációs szennyvíz nyomócsövek szaghatásának megszüntetése. 13. Zirc szennyvíztisztító telep rekonstrukciója. 14. Zirc csatornázatlan utcáinak csatornázása. 15. Zirc, Kardosrét csatornázása. 16. Zirc, Tündérmajor csatornázása. 17. Hegyesd szennyvíztisztító telep építése. 18. Hegyesd csatornázása. 19. Kapolcs csatornázása. 20. Monostorapáti csatornázása. 21. Taliándörögd csatornázása. 22. Vigántpetend csatornázása Tagok kijelentik, hogy tudomással bírnak arról, hogy a KA támogatás csak a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt meg nem kezdett beruházásokhoz igényelhető. Egyúttal nyilatkoznak, hogy jelen fejezetben részletezett munkálatok még nem kezdődtek meg. Tagok tudomásul veszik a KA, valamint az állami támogatáshoz fűződő speciális szabályokat. V. A TÁRSULÁS VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA A Társulás pénzügyi, gazdasági feladatait Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 6

11 látja el. Pénzeszközeit a Társulás elnöke által nyitott bankszámlán kezeli. A Társulás vagyona a tulajdonából és a Társulást megillető vagyoni értékű jogokból áll, mely a Tagok közös döntése alapján a létrejövő beruházás vagyonával egészülhet ki, melyek a Társulás céljának megvalósítását szolgálják. V/1. A Társulás bevételei a) A Társulás induló vagyonát a Tagok által fizetett vagyoni hozzájárulás képezi. Az alapító vagyon összege 50,-Ft/fő, összesen Ft, mely az érintett tagi települések lakosszáma után került megállapításra. A tagok éves működési hozzájárulás megfizetésére is kötelezettséget vállalnak,melynek összegét és beruházás arányos felosztásának módját a Társulási Tanács fogja kidolgozni és meghatározni, melyet a évtől kezdve beruházásarányosan fizetnek. Az adott évre vonatkozó működési költség összegéről és annak a beruházási arányhoz igazodó megoszlásáról a Társulási Tanács határoz, a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Amennyiben a Társulás működési költségei előreláthatóan meghaladják a rendelkezésre álló összeget, a Társulás döntéshozó szerve, a Társulási Tanács a működési hozzájárulás mértékének emelését határozhatja el a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával. Az egyes Tagok működési hozzájárulásának pontos mértékét a Társulási Tanács külön határozatban rögzíti. Tagok az önkormányzatok által vállalt alapítói vagyon összegét a Társulás megalakulásától számított napon belül, a működési hozzájárulás összegét folyamatosan, minden év március 31. napjáig kötelesek a Társulás bankszámlájára befizetni. Tagok a Társulás működési költségeihez szükséges évi hozzájárulás összegét saját költségvetési rendeleteikben biztosítják. Tagok rögzítik, hogy a működési hozzájárulás finanszírozási forrását mindenkor lakossági befizetésekből kívánják fedezni. b) Belföldi és nemzetközi támogatások A Társulás bevételét képezik a Társulás által pályázott nemzetközi, illetve hazai támogatások, mely támogatási összeget - Tagok megállapodása és a vonatkozó előírások alapján csak a Társulás céljainak megvalósítására lehet felhasználni. c) Egyéb bevételek 1. a Társulás céljainak elérése érdekében kifejtett gazdasági tevékenységből származó bevételek 2. természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai 3. egyéb pályázati bevételek. A Társulás elnöke a Társulás bevételeit és kiadásait egy erre elkülönített számlán köteles nyilvántartani. A számláról részletes kimutatást köteles évente legalább egyszer, illetve a Tagok kérelmére bármikor a Tagok rendelkezésére bocsátani. 7

12 A Társulás számláját vezető pénzintézet neve és számlaszám:.. A Társulás jogszabályszerű költségvetési működésének ellenőrzését a Társult Települési Önkormányzatok végzik (ld. IX. fejezet). Ezen túlmenően a Társulási Tanács szakmai ellenőrzés céljára erre szakosodott ellenőrt is igénybe vehet. A tagi önkormányzatok Társulásnak átadott vagyonát a társuló önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona, arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Társulás megszűnése, felmondás vagy kizárás esetén Tagok egymással elszámolni kötelesek. VI. DÍJPOLITIKA A szerződés IV. pontjában megfogalmazott feladatok közül a működtetés gazdasági alapjainak megteremtéséhez, illetve az önkormányzatok közszolgáltatási kötelezettségének ellátásához Tagok az alábbi díj(tarifa)politikát kívánják érvényre juttatni: A projekt keretében megvalósuló műtárgyak üzemeltetési díjainak meghatározásánál a szennyvíztisztító berendezéseket üzemeltető, Tagi önkormányzatok által meghatározott gazdasági társaság Alapító okiratában, és Tagok eddigi együttműködése során kötött megállapodásokban megfogalmazott díjképzési elvek az irányadók. Ezek szerint az üzemeltetési díj az alábbi három fő tényezőből áll össze: a. Egységes üzemeltetési és karbantartási költség (az egész gazdasági társaságra vonatkozóan azonos) b. Helyi költségek (a települések eltérő adottságát tükrözi) c. A közművagyonra eső amortizáció A díjpolitika kialakításánál az önkormányzatok figyelembe veszik a Tagok eddigi saját hatáskörben kialakított ár- és szolgáltatási rendszerét. A közszolgáltatási díj megállapítása során az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény ainak rendelkezéseire és a hatályos önkormányzati rendeletekben foglaltakra kell figyelemmel lenni. A díjmegállapításnak ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének és a díjfizetési feltételeknek, illetve módoknak a megállapítására. A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a szennyező fizet elvét, valamint a szennyvíz, illetve az ivóvíz mennyiségét figyelembe véve kell meghatározni. Tagok jelen megállapodásban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósulását követő közszolgáltatás igénybevételéhez az európai uniós követelményrendszerre és a fokozatosság elvére figyelemmel, továbbá a társulás által érintett települések lakosságának arányos teherviselése érdekében a fentiek figyelembe vételével egységes díjpolitikai elveket 8

13 dolgoznak ki, és ezen egységes díjpolitikai elvek alapján kerül sor a díjtarifa megállapítására, melyet az egyes önkormányzatok saját díjmegállapításuk során kötelező jelleggel kiindulási alapként, iránymutatóként alkalmaznak. Az eltérő adottságokra tekintettel az egységes díjtól való eltérés lehetséges elveit, mérőszámait Tagok beépítik egy egységes díjpolitikába. Hegyesd és térsége (Hegyesd, Kapolcs, Monostorapáti, Taliándörögd, Vigántpetend) települések speciális adottságai miatt felmerülő magas szolgáltatási díjra tekintettel a Tagok külön egyedi támogatási rendszerre épülő elemeket is beépítenek a térségi díjpolitikába. Tekintettel arra, hogy jelen szerződés keretein belül díjmegállapítási hatáskör átadás nem történik, Tagok a fenti, közösen kidolgozandó elvek alapján, az egységes díjtarifából kiindulva kötelesek saját hatáskörükben, önkormányzati rendelet formában a közszolgáltatási díj megállapítására. 9

14 VII. BELSŐ SZERVEZETI RENDSZER Tagok jelen Társulási megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg: Szervezeti rendszer: 1. A Társulás irányító szerve: Társulási Tanács 2. A Társulás felügyeleti szerve: Társult Települési Önkormányzatok 3. A törvényességi ellenőrzés szerve: Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal 4. A Társulás pénzügyi szerve: Székhely Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 5. A KA projekt végrehajtó szerve: Projekt Irányító Szervezet (PIU) Társulás Társulási Tanács Elnök Társult Települési Önkormányzatok (döntéshozó szerv) (képviselő) (felügyeleti, ellenőrző szerv) Székhely Önkormányzat Projekt Irányító Szervezet Polgármesteri Hivatal (munkaszervezet) (pénzügyi szerv) VII/1. Társulási Tanács A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult Tagok képviselő-testületei által delegált önkormányzati képviselők, illetve polgármesterek összességéből áll. Valamennyi Tag egy képviselő delegálására jogosult. A Társulás tagja az általa delegált képviselőt visszahívhatja. A képviselő, s általa a társult önkormányzat szavazati arányát a Tanácsban a beruházáshoz történt hozzájárulás arányában állapítják meg azzal, hogy a Ttv. 10. (3) bekezdése értelmében egyik Tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint 50%-ával. Hegyesd térsége (Hegyesd, Kapolcs, Monostorapáti, Taliándörögd, Vigántpetend) települések egymás közti szavazati arányának megosztására - tekintettel arra, hogy ezen térségen belül kialakított beruházás egy rendszernek tekintendő az érintett települések január 1-jei adatai szerinti lakosszám az irányadó. Az egyes önkormányzatokra jutó beruházási összeg és az ahhoz igazodó szavazati jog mértékét a megállapodás 1. számú melléklete tartalmazza. A Társulási Tanács dönt a jelen szerződésben meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott saját feladat- és hatáskörben. VII/1.1. Tanács kizárólagos feladat- és hatásköre: 10

15 a. a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, b. a működési hozzájárulás mértékének megállapítása, c. Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, d. a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével, e. Tag kizárásának indítványozása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges, f. jelen társulási szerződés módosításának indítványozása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükségeltetik, g. Társulás megszűnésének indítványozása, mely határozat a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba, h. Társulás éves munkatervének, költségvetésének, év végi beszámolójának, éves mérlegének elfogadása, i. az érintett tárcákkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal a támogatási szerződések megkötése, j. döntés minden olyan jogügyletben, amely során a Társulás ,-Ft-ot meghaladó mértékben vállalna kötelezettséget, k. a megállapodásban foglalt célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása, l. a projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának, azok időarányos állapotának elemzése és értékelése, m. a Tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésében, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében. VII/1.2. A Társulási Tanács működése: A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Tanács ülését össze kell hívni, ha a Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű megjelölésével indítványozza, ha azt a felügyeleti szerv indítványozza, illetve ha a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva azt a megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezi. A Tanács első ülésén tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Tanács üléseinek összehívása és a napirend kialakítása az elnök feladata, de a napirend összeállításában Tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze írásban, az ülés napját megelőzően legalább 15 nappal korábban. A Tanács ülése határozatképes, ha azon a szavazatok több mint felével rendelkező képviselők személyesen vagy meghatalmazott útján jelen vannak. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra kell az újabb ülést összehívni. 11

16 A Társulás Tagja eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhat az általa delegált Tag helyettesítésére, mely meghatalmazás hatálya a határozatképtelenség miatt megismételt ülésre is kiterjed. az általa a Társulási Tanács soraiba delegált tagjának eseti vagy állandó helyettesítéséről a tag delegálását tartalmazó képviselő-testületi határozatban rendelkezhet, mely képviselő-testületi határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a Tanács elnökének meg kell küldeni. A Társulási Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. Az ülésen a szavazás nyílt, kézfeltartásos formában történik. A Tanács határozatait általában egyszerű többséggel hozza. A VII/1.1./ a., c., d., e., f., g., h., i. pontokban foglalt esetekben az összes szavazat kétharmados többségével hozott határozat szükségeltetik. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent Tagokra is kötelező érvényűek. Itt volt a bekezdés a minősített többségről és zárt ülésről, de ez az irodánk birtokában lévő tervezetben nem szerepel(t)! A Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvre a képviselő-testületek üléséről szóló jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül az elnök megküldi a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. A Társulási Tanács tagjai képviselő-testületüknek félévente legalább egyszer beszámolnak a Társulás működéséről, szakmai tevékenységéről. VII/1.3. A Társulási Tanács elnöke Tagi önkormányzatok jelen megállapodás aláírásával elfogadják, hogy a Társulási Tanács elnökének személyét mindenkor Veszprém Megyei Jogú Város képviselő-testületének tagjai közül választják. A Társulási Tanács tagjai sorából első ülésén elnököt választ. Polgármester elnöki tisztséget, figyelemmel az Ötv. 33/A. (1) bekezdés l) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabályra, nem tölthet be. Az elnök megbízatása önkormányzati tisztségének betöltéséig áll fenn. A Társulási Tanács elnöke a Társulás ügyeinek vitele keretében a. képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, 12

17 b. a Társulás részére önálló bankszámlát nyit, c. intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál (korábban: TÁH) a Társulás nyilvántartásba vétele végett, benyújtja a társulási megállapodást a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatalhoz törvényességi ellenőrzés céljából, d. irányítja a Társulás gazdálkodását és a projekt megvalósításának teljes menetét, e. összehívja a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, f. gondoskodik a Társulás éves mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről, g. a Társulás mérlegét Tagok és a felügyeleti szerv számára hozzáférhetővé teszi, h. ellátja a Társulás adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat, i. évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, megvalósulásáról, j. ellátja mindazon feladatokat, melyet a Társulási megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előír, k. benyújtja a KA pályázatot a Közreműködő Szervezethez, l. a támogatási szerződést a Tagok nevében aláírja, m. bármely kérdésben észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, illetve képviselőik, a hatóságok, közreműködő szervek, személyek felé, beszámoltathatja a Társulásban közreműködő bármely érdekeltet. Az elnök Társulással összefüggő feladatai megvalósításához - utólagos beszámolási kötelezettséggel - jogosult szakértők igénybevételére, valamint segítő szervezet létrehozására a Társulás költségén. Az elnök tevékenységét segítő munkaszervezet azonos a Projekt Irányító Szervezettel (PIU). A Társulás elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével okozott kárért az irányadó jogszabályok szerint felel. Az elnök a Társulás bevételeivel a Társult települési önkormányzatok, valamint a Társulási Tanács ellenőrzése mellett, önállóan, a Tanács hatáskörét nem sértve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően gazdálkodik; a működéssel járó költségeket a befizetett működési hozzájárulás fedezi. Az elnöki megbízatás megszűnik: - önkormányzati tisztségének megszűnésével, - a Társulási Tanács által történő visszahívással, - lemondással, - elhalálozással. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából. Az elnök lemondásával az elnökhelyettesi megbízatás nem szűnik meg. 13

18 A Társulás elnökhelyettesének megválasztására és megbízatásának időtartamára az elnökre vonatkozó rendelkezések irányadók. A Társulás elnökhelyettese az elnök munkáját elősegíti, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. VII/2. Projekt Irányító Szervezet Társulás a KA projekt végrehajtó munkaszervezeteként Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában, a Társulás elkülönült szerveként projekt irányító szervezetet (PIU, Project Implementation Unit) hoz létre. A PIU létrehozásáig a polgármesteri hivatal jegyzője látja el a projekt végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. A PIU vezetője egy személyben felelős a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért., munkája során teljes anyagi és személyi felelősség terheli. Aláírási, kötelezettségvállalási jogköre nem terjedhet túl a Társulás alapító okiratában/szervezeti és Működési Szabályzatában, jelen Társulási megállapodásban foglaltakon. A PIU feladatai: - tájékoztatja Tagokat, - koordinál, kapcsolatot tart és egyeztetéseket szervez a projektben érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építésfelügyeletben és üzembehelyezési eljárásokban érintett felekkel, - részt vesz a projekt előkészítés és a tendereztetés technikai segítségnyújtásában, - havonta elkészíti a projekttel kapcsolatos költségkimutatásokat, összesítőket a Tagok számára, a beruházást követően ellenőrzi az üzemeltetési költségeket, - a havi beszámolási kötelezettségen felül minden különös, halasztást nem tűrő alkalommal is köteles költségkimutatást készíteni, - a beruházás forrás-összetételét alakítja, koordinálja a BM Önerő Alap pályázaton való részvételt, - pénzügyi ütemtervet készít, ellenőrzi annak megvalósulását, arról adatot szolgáltat a Közreműködő Szervezetnek (KvVM Fejlesztési Igazgatóság) és a Kifizető Hatóságnak (PM), - részt vesz a Társulási Tanács ülésein, egyeztet az önkormányzatokkal, - végrehajtja a Társulás határozatait, - operatív ügyekben döntést hoz, stratégiai döntések meghozatalát kezdeményezi a társult önkormányzatoknál, - jelentést készít a jogszabályi, adózási, gazdasági feltételek megvalósulásáról, - megszervezi az egyes ülések lebonyolítását, azokról emlékeztetőket készít, - előkészíti az esetleges szerződéseket, a szerződések módosítását, - összegzi a Tagok munkáját, észrevételeket tesz további szabályozásra, - átfogó ütemtervet készít, azt frissíti és nyomon követi a megvalósulását, - ellátja előkészíti a földvásárlás jogi és pénzügyi feladatait, beszerzi a hivatalos értékbecsléseket, - területrendezési tervekkel kapcsolatos feladatokat intézi, - lebonyolítja a munkaterület időbeni birtokba vételét, biztosítja a munkaterület alkalmasságát, - a támogatási kérelem előkészítése, dokumentumok kidolgoztatása, ehhez szakértők szerződtetése, ennek kapcsán kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel (KvVM Fejlesztési Igazgatóság), - az engedélyek megszerzése, - a pénzügyi források biztosítása, - a támogatási kérelem aláírásának és benyújtásának megszervezése, 14

19 - a támogatási szerződés aláírásának megszervezése, - a támogatási szerződés által delegált feladatok ellátása, - a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének szervezése (PR tevékenység, pl. honlap működtetése, média megjelenés, tájékoztató/emléktáblák) - a projekt önálló nyilvántartási rendszerének kialakítása, beindítása a vonatkozó előírásoknak megfelelően, - adatszolgáltatás, informatikai rendszerek összehangolása, - visszaélések kezelése és jelentése a felelős szerveknek, - a közbeszerzési eljárások előkészítése, vállalkozók szerződtetése, - a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, szerződéskötés előkészítése, - rendszeres monitoring jelentések (Monitoring Sheet) készítése, részvétel a monitoring bizottság ülésein, napi monitoring végzése, - teljesítési biztosítékok és biztonsági garanciák visszaszolgáltatása, - a munka eredményének ellenőrzése a Bizottsági Határozatban lefektetett fizikai indikátorokkal összhangban, - helyszíni ellenőrzések koordinálása, felügyelete, - a megvalósítás során felmerült változások ellenőrzése, korrekciók megszervezése, - mintavételi és vizsgálati eljárások megszervezése és koordinálása, - a vállalkozók elszámoltatása, - a munkák átvételének megszervezése, a próbaüzemi ütemterv ellenőrzése és a próbaüzem előkészítése, - jótállási igények érvényesítése, - a beruházás aktiválásának szervezése, - vállalkozói szerződések lezárása (pénzügyileg is), - zárójelentés készítése, a projekt befejezésének jelzése a Közreműködő Szervezet (KvVM Fejlesztési Igazgatóság) felé, - a projekt dokumentumainak begyűjtése, rendszerezése, megőrzése és archiválása, - üzemeltetés megszervezésében, a létesítmények irányításában a Kedvezményezett segítése, - felkészülés az auditálásra, - a projekttel kapcsolatos konfliktusok és jogviták rendezésében aktív részvétel és segítségnyújtás. VII/3. Tisztségviselők felelőssége (a Közigazgatási Hivatal észrevétele alapján, a tisztségviselők felelőssége a jogszabályok szerint alakul, így nem szabályoznánk külön a jelen megállapodásban.) VIII. A TÁRSULÁS KÉPVISELETE A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az elnökhelyettes jogosult. A Társulást az elnök önállóan jegyzi. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az elnök teljes nevét önállóan írja alá. IX. A TÁRSULÁS FELÜGYELETI SZERVE Tagok jelen szerződés elfogadásával az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 15

20 30.) kormányrendelet 13. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a Társulás felügyeleti szerveként a Társult települési önkormányzatokat jelölik ki oly módon, hogy minden önkormányzat egy személyt delegál a felügyeleti szervbe. A Társulási Tanács tagja nem delegálható a felügyeleti szervbe. A felügyeleti szerv: a) köteles megvizsgálni a Társulás költségvetését, év végi beszámolóját, mérlegét, vagyonkimutatását, valamint a Társulási Tanács ülésén napirendre kerülő valamennyi üzletpolitikai jelentést az adatok valódisága és a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából, és erről előterjesztést készíteni a Társulási Tanács számára; b) jogosult a Társulás könyveibe betekinteni, a Társulás pénztárát, szerződéseit, bankszámláját megvizsgálni; c) vizsgálódásainak eredményeiről évente köteles beszámolót előterjeszteni mind a Társulási Tanács, mind a tagi önkormányzatok képviselő-testületei számára. A felügyeleti szerv évente legalább kétszer, illetve szükség szerint ülést tart. Az első ülésen tagjai sorából elnököt választ. A felügyeleti szervben minden önkormányzatnak egy szavazata van, a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Részletes ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a Társulási Tanács hagy jóvá. Amennyiben a felügyeleti szerv munkája során megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a Társulás tevékenysége vagy mulasztása jogszabályba, jelen társulási megállapodásba ütközik, vagy egyébként sérti a Társulás vagy a Tagok érdekeit, köteles haladéktalanul a Társulási Tanács ülésének összehívását kezdeményezni, illetve javaslatot tehet az ülés napirendjére vonatkozóan. A felügyeleti szerv tagjai a Társulási Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. A jelen fejezet c) pontjában foglalt, önkormányzati képviselő-testületek irányában fennálló beszámolási kötelezettség keretében, a társult önkormányzatok indítványozhatják célirányos ellenőrzés lefolytatását, mely ellenőrzés eredményéről a felügyeleti szerv köteles tájékoztatást nyújtani valamennyi tagi önkormányzat számára. A felügyeleti szerv egyebekben köteles az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendeletben foglalt kötelezettségének eleget tenni. X. TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT ÖNKORMÁNYZATI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK A Társulás tagjait képező önkormányzatok a Ttv. 11. és 20. (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett az alábbi feladat- és hatásköröket: - a kivitelezési szerződések pályáztatása és megkötése, 16

21 - jelen szerződés IV. pontjában foglalt, a Társulás feladatának ellátása, a KA és a BM Önerő Alap előírásainak teljesítése érdekében a Társulási Tanácsra átruházott valamennyi feladat- és hatáskör. XI. A TÁRSULÁSBAN FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLY ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI A Társulás alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményekről szóló 77/1993. (V. 12.) kormányrendeletben foglaltak az irányadók. A Társulás alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a Társulási Tanács elnöke jogosult. A Társulás munkaszervezetének (PIU) vezetője felett a kiemelt munkáltatói jogok (kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, felfüggesztés) gyakorlására a Társulási Tanács, míg az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlására a Társulás Tanács elnöke jogosult. A Társulás munkaszervezetének alkalmazottai felett a munkáltatói jogot a munkaszervezet vezetője gyakorolja. XII. TAGSÁGI JOGVISZONY Tagok ezen Társulási megállapodás elfogadásával és aláírásával, kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy elfogadják a felmondással, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat. XII/1 A szerződés felmondása Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a KA Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Amennyiben a beruházás jelen szerződés aláírásától számított három éven belül nem kezdődik meg, illetve az aláírástól számított hat éven belül nem valósul meg, úgy Tagok a három, illetve a hat éves határidő letelte után, ezen okból is élhetnek felmondási jogukkal. A Társulási megállapodást felmondani csak a naptári év utolsó napjával - december 31-i hatállyal - lehet. A Ttv. 4. (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minősített többséggel hozott döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a támogatási szerződésben foglaltakat. A Társulási megállapodás év közbeni felmondásához a Társulásban részt vevő képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott határozata szükséges. Tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy év közbeni felmondási jogukkal csak 17

22 kivételesen, tényleges és alapos indok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a KA Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. A felmondó Tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulásának teljesítésére, valamint felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják. Tag általi felmondás esetén a Társulás köteles a Taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a Társulást terhelő kötelezettségeket is, majd a Tag tulajdoni hányadát pénzben megváltani. Felmondó Tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa befizetett 10% önrészt nem követelheti vissza a Társulástól, a még be nem fizetett önrészt pedig köteles a 10% erejéig kiegészíteni. A BM Önerő Alap pályázaton résztvevő tagi önkormányzatok vállalják a pályázati előírások betartását, különösen azon kötelezettséget, hogy az esetlegesen később kiváló települések saját forrás részét annak hiánya esetén közös tagi döntésük alapján fogják finanszírozni. XII/2 Tagi kizárás Amennyiben a Tag a jelen megállapodásban foglalt lényeges kötelezettségét megszegi, illetve elmulasztja, az elnök köteles a Tagot kétszer, írásban, megfelelő határidő tűzésével felhívni a teljesítésre. Ha a Tag ezen felhívás ellenére - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - sem tesz eleget a jelen megállapodásban rögzített kötelezettségeknek, a Tagok több mint fele képviselő-testületeinek minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárható a Társulásból. Különösen ilyen kötelezettségszegésnek minősül a működési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása. A kizárás jogkövetkezményei azonosak a tagi felmondás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési, önrész befizetési és egyéb kötelezettsége alól. XII/3 Tagfelvétel A Társuláshoz való csatlakozást a Társulási Tanács hagyja jóvá, kizárólag azon önkormányzatok képviselő-testületei számára, amelyek szennyvízelvezetéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatok közös ellátása érdekében kívánnak csatlakozni, továbbá amely önkormányzatokkal a műszaki kapcsolat már létrejött, illetve az kialakítható, továbbá akik jelen szerződés rendelkezéseit magukra nézve teljes egészében kötelezőnek ismerik el. A csatlakozási szándék kinyilvánításához a társulni kívánó önkormányzatok képviselőtestületének minősített többséggel hozott határozata szükséges, melynek tartalmaznia kell, hogy a testület elfogadja a Társulás céljait, továbbá a feladatok megvalósításához ráeső költségvetési hozzájárulást biztosítja. A Társuláshoz történő csatlakozáshoz a Társulás Tagjai a képviselő-testületeik által minősített többséggel hozott határozattal járulnak hozzá. 18