Aktuális kifizetési kérelmek A február 1-től május 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők:

Átírás

1 Az EURO-ECO Csoport szaktanácsadói hírlevele 2013/4. szám (április) Tartalom: Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Változások a földügyekben 1. oldal 2. oldal Közúti közlekedés és fuvarozás - GKI képzés 6. oldal Önök kérdezték, mi válaszolunk Fontos változások a Kölcsönös Megfeleltetés követelményeiben 8. oldal 9. oldal Az új földtörvény tervezete nagy érdeklődésre tartott számot 11. oldal Farmet gépek a Bábolnai Gazdanapokon 14. oldal Tájékoztató a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításokról Személyes hírszolgáltatásaink napi témái 15. oldal 17. oldal További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben. Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Aktuális kifizetési kérelmek A február 1-től május 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség megőrzése; Falumegújítás és -fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek korszerűsítése; Gazdanet Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele április 1 - május 15. (A gyűjtési időszak április 30-ig tart.) Natura 2000 fenntartási tervek készítése április 1 - június 30. Halászati Operatív Program május Védett őshonos állati génmegőrzés május Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások (A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül.) Fiatal gazda (90 %) (A támogatási kérelemnek helyt adó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül.) Aktuális támogatási kérelmek A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása október augusztus 30. Méhészeti támogatások Méhcsaládok számának szinten tartása (2012. október augusztus 3.) Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2012. október szeptember 5.) LEADER nemzetközi együttműködés október augusztus 31. Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása április 1 - július 16. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele április 1 - május 31. LEADER térségek közötti együttműködés április 2 - augusztus évi különleges tejtámogatás május 15-ig. Mezőgazdasági területek erdősítése május 1 - június 30. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása május 1 - június 30. Az EGYSÉGES KÉRELEM szankciómentes benyújtása május 15-ig. Anyajuhtartás támogatása május 27-ig. Ahol az időszak utolsó napja hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! Folyamatos támogatási kérelmek A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások További határidőkről, honlapunk "Határidők" menüpontjában tájékozódhatnak! - 1 -

2 Változások a földügyekben Az idei évben jelentős változások történtek a földek használatával, nyilvántartásával és a vonatkozó ügymenetekkel kapcsolatosan. Ezeket szeretnénk összefoglalni jelen cikkünkben. A földterületek kifüggesztése Ha ajánlatot kap egy területre, és elfogadja azt, úgy a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Az ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni. A közlésből ki kell tűnnie annak is, hogy az ajánlattevő elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, melyik jogcímen (a földtörvény és a polgári törvénykönyv szerint). Az ajánlat közlése az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik. Az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát (a kifüggesztésre irányuló kérelemmel együtt) a települési önkormányzat jegyzőjének postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja. Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni, vagy személyesen átadni. Ha az ajánlat tulajdonostárstól érkezik (azaz osztatlan közös tulajdonosai között), úgy az ajánlat egy eredeti példányát csak az NFA-val kell közölni! A jegyző az ajánlatot a beérkezéstől, illetve az átvételtől számított 8 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti. (A jegyző a kifüggesztés adatait megküldi a kormányzati elektronikus adatbázisba is.) Ha valaki érdeklődik az önkormányzatnál az aktuális földkifüggesztések iránt, és azok között van olyan, melyet ő is megvásárolna, úgy a kifüggesztés kezdőnapját követő 60 napon belül az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tehet, amennyiben elővásárlásra jogosult. (Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik!) A végső szerződés végül azzal a jelentkezővel (a kifüggesztett ajánlatot elfogadóval) köttetik meg, aki a törvényben meghatározott elővásárlási jogok sorrendjében előrébb található. (Több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén az eladó dönthet, hogy közülük kinek adja el a földjét.) Ha az eredeti ajánlattevő vételi szándékán kívül más nem jelentkezik be (nem tesz ajánlatot elfogadó nyilatkozatot) az adott területre a kifüggesztés ideje alatt, akkor ő kötheti meg a végleges adásvételi szerződést az eddigi tulajdonossal. A szerződés megkötése után az új tulajdonjogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Haszonbérlet esetén ugyanúgy a fenti, vásárlásra vonatkozó előírásokat kell követni (vásárlás helyett bérletet értve) az alábbi eltéréseket figyelembe véve: az ajánlat kifüggesztésére, és az ajánlatra vonatkozó nyilatkozattétel határideje 60 nap helyett 15 nap, - 2 -

3 a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárás alatt a haszonbérlet földhasználati nyilvántartásba való bejelentési eljárását kell érteni, a haszonbérleti ajánlatokat nem kell közölni az NFA-val. Továbbá elővásárlási jog nem áll fenn: a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a jelenleg hatályos földtörvény hatálybalépéséig (1994) zártkertinek minősült. (Tehát ezen utóbbi esetekben nem kell kifüggeszteni és / vagy az NFA-val közölni a vételi ajánlatokat.) Tulajdonváltás A haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás esetén - ide nem értve a törvényes öröklés esetét - a haszonbérbe adó jogutódja (pl. az új tulajdonos) a haszonbérletet 60 napos felmondással a gazdasági év végére megszüntetheti, ha a felmondással egyidejűleg kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonába került termőföldet öt éven belül nem idegeníti el, és azt saját maga használja. A szerződés megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - a haszonbérbe adó jogutódja és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. Tehát, ha emiatt a haszonbérlőnek az MVH-val szemben fizetési kötelezettsége keletkezik pl. egy támogatás visszafizetése miatt, akkor ezt az új tulajdonosnak kell teljesítenie. Azonban ettől eltérő megállapodást lehet kötni, de annak hiányban az előzőek szerint kell eljárni. A felmondás csak írásban érvényes. Ha azt a másik fél (az eddigi bérlő) három napon belül nem veszi tudomásul, a felmondást gyakorló (új tulajdonos) további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti! Az új szabály április 5. napján lépett hatályba, így ezt követően lehet alkalmazni! Földhasználati bejelentések: Felhívjuk figyelmüket, hogy a földhasználati bejelentés számos egyéb előírása nem változott, melyek közül a legfontosabbak a következők: Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni (területmérettől függetlenül, a fentieknek megfelelően a zártkertek kivételével). Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia. A földhasználó a saját adataiban (pl. lakcím, székhely, stb.), valamint a használatban bekövetkezett változásokat (ideértve a használat megszűnését is) 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. Azon termelők, akik összességében 1 hektárnyi, vagy annál kisebb területen gazdálkodnak, és a földjük / földjeik használatát december 31-ig már megkezdték, legkésőbb április 30. napjáig kötelesek eleget tenni földhasználati bejelentési kötelezettségüknek. (A földrészletek számától függetlenül.) A zártkertek földhasználati bejelentési mentessége ezen kistermelők esetében is érvényes. A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja! - 3 -

4 A használat, a használatban bekövetkezett változás, valamint a használat megszűnésének bejelentésekor a magánszemély földhasználók ezentúl kötelesek megadni a személyi azonosítójukat és az állampolgárságukat is, a gazdálkodó szervezet földhasználók pedig a statisztikai azonosítójukat, illetve cégek esetében a cégjegyzékszámukat is. Díjmentesség A földhasználati nyilvántartási eljárás ezentúl mentes az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól. Annak a földhasználónak, aki február 27. napja után nyújtja be a földhasználati bejelentését a földhivatalhoz, az igazgatási szolgáltatási díjat már nem kell megfizetnie, emellett, aki január 1. és február 27. napja között tette meg a bejelentést és a díjat is megfizette, annak 90 napon belül a kormányhivatal visszatéríti ezen összeget. Osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos változások február 1-jét követően új szabályok vonatkoznak az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek használatára. A szabályozás lényege, hogy első lépésben a tulajdonközösségnek kell az osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használati viszonyait rendezni, méghozzá oly módon, hogy a tulajdonostársak egyhangú döntéssel megállapodjanak az ingatlan tényleges használatában, vagyis kijelöljék, hogy a tulajdoni hányadoknak megfelelő földterület a földrészleten belül kit és hol illet meg. Ez lesz az alapja minden későbbi használatnak, illetve használatba adásnak. Meghatározásra kerültek azon esetek is, amikor ezen megállapodás létrejöttét nem akadályozhatja meg az sem, ha nem vesz részt benne minden tulajdonostárs. Az egyik ilyen esetkör, ha a tulajdonostársak, akik nem akarnak, vagy elérhetetlenségük miatt nem tudnak részt venni a folyamatban (passzívak), a másik, ha a tulajdonostársak személye bizonytalan, vagyis maga a tulajdonos nem állapítható meg (pl. a bejegyzett tulajdonos elhunyt, de a hagyaték nem került letárgyalásra, így az örökösök személye ismeretlen; az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok alapján a tulajdonos nem azonosítható be, stb.). A földterület megoszlása művelési ágak szerint 2012-ben, Magyarországon: (Forrás: KSH) Megnevezés ezer hektár Szántó 4324 Gyümölcsös 93 Szőlő 82 Gyep 759 Mezőgazdasági terület össz Erdő 1922 Nádas 65 Halastó 37 Termőterület össz Művelés alól kivett terület 1940 Földterület összesen 9303 Ezek olyan objektív és a többi tulajdonostárstól független körülmények, melyek nem lehetnek akadályai a használati viszonyok rendezésének. Az új szabályok szerint a használati megállapodást egységes okiratba kell foglalni, és annak kötelező kelléke a használati megosztási vázrajz megléte. Nem kell használati megosztási vázrajzot készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján: egy tulajdonostárs használja a termőföld teljes területét, vagy a tulajdonostársak elkülönült használata a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlet teljes területére vonatkozik. Ha a megállapodás nem jött létre, akkor a használat kérdésében a helyben lakó és a földrészletet használni kívánó, ezen együttes feltétel hiányában a földrészletet használni kívánó tulajdonostárs dönt

5 Ha a feltételeknek több tulajdonostárs felel meg, úgy ezen tulajdonostársak egyhangúlag döntenek. Ha a döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területére a földhasználati nyilvántartásban sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújthatja a tulajdonostársakat. Ha valaki az ilyen földrészlet egészét, vagy annak egy részét kívánja használatba venni, úgy a földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni. Ha a földhasználati szerződés a földrészletnek csak egy részére jön létre, akkor a szerződés a használati megosztási vázrajzzal együtt lesz csak érvényes. Az új szabályokat nem kell alkalmazni az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a teljes területét a földhasználati nyilvántartás január 1-jei állapota szerint egy vagy több földhasználó használja, illetve a december 31-ig megkötött szerződések esetén. (Tehát nem borulnak fel a már meglévő használati viszonyok a közös tulajdonban álló földeken.) Néhány további változás: A jogszabályi változások új nyomtatványok kötelező használatát is előírják február 1-jét követően a cégek esetében a cégkivonat benyújtása nem kötelező. Emellett az aláírási címpéldányt, illetve az aláírás-mintát csak akkor kötelező benyújtani a földhivatalhoz, ha azt a cégjegyzék nem tartalmazza. Arról, hogy a cégnyilvántartás ezeket az iratokat tartalmazza-e, a cégnek kell nyilatkoznia a bejelentési adatlapokon. A földhivatal a változások bejelentésének hiányában a földhasználati nyilvántartásban hivatalból vezeti át a helyrajzi számban, aranykorona értékben, művelési ágban és az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetett változásokat. A hivatalból való átvezetésre csak akkor kerülhet sor, ha a földhasználó és az általa használt terület mértéke az adatváltozást követően nem változik január 1-jét követően termőföldre szerződéssel nem alapítható haszonélvezeti jog, kivéve a közeli hozzátartozó javára alapított haszonélvezeti jogot (az ezen jogszabályi rendelkezésbe ütköző szerződést semmisnek kell tekinteni). A haszonbérleti szerződések megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a január 1-jén már fennálló, korábban kötött haszonbérleti szerződések módosítása esetén is (azaz az új haszonbérleti ajánlatot ki kell függesztetni), ha a szerződés módosítása a haszonbérlet időtartamának meghosszabbítására, illetve a haszonbérleti díj csökkentésére irányul (kivéve, ha ebben a felek már korábban megállapodtak és a szerződés módosítására e korábbi megállapodásnak megfelelően kerül sor). A haszonbérleti szerződés megkötésekor osztatlan közös tulajdonban álló olyan földrészlet esetében, melynél a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésre kerül, a haszonbérbeadó a gazdasági év végére felmondhatja a haszonbérletet, feltéve, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet önálló ingatlanként kapta meg, és azt maga kívánja használni január 1-jén megszűnik az olyan haszonélvezeti jog, amely január 1-jén fennállt, amennyiben azt határozatlan időre, vagy határozott időre, de december 31. napja utáni lejárattal, és nem közeli hozzátartozó javára alapították. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a szaktanacsadas@euroeco.hu címen! - 5 -

6 Közúti közlekedés és fuvarozás GKI képzés Az idei esős időszak után megfeszített tempóban újra megkezdődtek a tavaszi munkák a földeken, ezért hívnánk fel a figyelmet újra a közlekedés és fuvarozás szabályaira vége óta többször is megváltoztak a vonatkozó jogszabályok, és a szabálytalanságok súlyos bírságokkal járhatnak! december 8-án lépett hatályba a teherjárművekre és autóbuszokra vonatkozó szabályokat tartalmazó a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011 (XII.7.) kormányrendelet, melyet egyebek mellett az Európai Parlament és Tanács október 21-i 1071/2009/EK, a 1072/2009/EK, és a 1073/2009/EK rendeletével együttesen kell alkalmazni. Az új rendelet azonban számos kérdést vetett fel, néhány rendelkezés értelmezéséről, avagy helyességéről megoszlottak a vélemények (pl. menetlevelek, fuvarlevelek kötelező vezetése különböző esetekben és járműveknél). A tavalyi évben a kormány módosította a közúti áruszállítás szabályait megállapító 261/2011-es kormányrendelet. Eszerint a teherjármű fogalmába már nem tartozik bele a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági vontatóból, valamint a lassú járműből és általuk vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény, de egyéb tehergépjárművek igen. Ennek tükrében a mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint az általuk vontatott pótkocsiból álló járműszerelvényre menetlevelet, valamint fuvarlevelet a jármű vezetőjének nem kell vezetnie, és nem szükséges engedélyt beszerezni a közlekedési hatóságtól saját számlás közúti áruszállítás esetén (saját áru szállításánál). Ettől függetlenül az üzemanyag-elszámolás és az adóhatósági bevallások, ellenőrzések tekintetében segítség lehet a további dokumentáció vezetése. Saját számlás közúti áruszállítási igazolványt csak a tehergépkocsit, a vontatót, a nyerges vontatót, valamint az ilyen járműből és az általa vontatott pótkocsiból álló járműszerelvényt üzemeltető saját számlás áruszállítóknak szükséges megkérniük. Számukra a menetlevél vezetése kötelező. A menetlevélnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: az üzembentartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve; a jármű rendszáma, telephelye; áruszállítás esetén a rakományra vonatkozó adatok (az árutulajdonos által kiállított szállítólevél száma, a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes áruknál az ADR szerinti adatok), továbbá az indulás, a megállások és az érkezés (fel- és lerakodás) helye és ideje, a kilométeróra állása, valamint a megtett kilométer-teljesítmények. A saját számlás menetlevél szigorú számadású nyomtatványnak minősül. A jármű vezetője köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni és aláírásával hitelesíteni

7 Amennyiben a rendőr megállítja, és nincs menetlevél, akkor a gépkocsivezetőt 50 ezer Ft-ra bírságolhatják. Ha van menetlevél, de hibásan van kitöltve, vagy valamely kötelező adatot nem tartalmazza, akkor 10 ezertől 50 ezer Ft-ig terjedő bírsággal sújthatják szintén a gépkocsivezetőt! Ha veszélyes árut szállít, és azt nem az előírásoknak megfelelően teszi, a bírság összege már több százezer forint nagyságrendű lehet. A mezőgazdasági vegyszerek és az üzemanyag is veszélyes árunak minősül. Ha valaki nem a saját tulajdonában lévő tehergépjárművel közlekedik vagy szállít valamit, akkor azt minden esetben írásban megkötött bérleti szerződéssel teheti csak meg. Akkor is kell a bérleti szerződés, ha ingyenesen használja az adott tehergépjárművet! A kötelezettség a mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre, a mezőgazdasági vontatóból, valamint a lassú járműből és általuk vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvényre nem vonatkozik. Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány" (GKI) megszerzésére irányuló tanfolyam (GKI tanfolyam) Azok a gépjárművezetők, akik szeptember 9-ét követően C kategóriájú vagy C1 alkategóriájú, továbbá C1+E és/vagy C+E kombinált kategóriájú vezetői engedélyt szereznek és annak megfelelő kategóriájú járművet kívánnak közúton vezetni, szakmai alapképesítés (GKI) megszerzésére kötelezettek, akik szeptember 9. napja előtt már C kategóriájú vagy C1 alkategóriájú, továbbá C1+E és/vagy C+E kombinált kategóriájú vezetői engedéllyel rendelkeztek (és nem végeznek a fenti kategóriák valamelyikére szeptember 9. napja után kategóriabővítést), a meglévő gépjárműkategóriájuk vonatkozásában a nemzetközi árufuvarozói képesítés alapján kiadott igazolványuk érvényességének lejártától, legkésőbb tehát szeptember 10-től kezdődően, ill. ha az alapképesítésüket szeptember 9. után szerzik meg, annak a dátumától számított öt éven belül továbbképzési képesítés megszerzésére kötelezettek. A továbbképzés teljesítésének határideje: meglévő GKI igazolvány, vagy nemzetközi árufuvarozói/személyszállítói igazolvány esetében annak lejártáig autóbuszvezető esetében legkésőbb szeptember 10-ig belföldi árufuvarozói igazolvány esetén szeptember 10-ig. (Igazolvány hiányában a határidő szeptember 10. napjával lejárt!) Mind a szakmai alapképesítés, mind a továbbképzési képesítés megszerzése alól mentesülnek azok a gépjárművezetők, akik kizárólag olyan járművet vezetnek: amelynek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/órát, amelyet a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, tűzoltóság tart üzemben, amely műszaki-fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból forgalombiztonsági vizsgálat alatt áll, vagy olyan új vagy felújított jármű, amelyet még nem helyeztek forgalomba, amelyet védelmi helyzetben vagy katasztrófa-elhárítás céljából használnak, amelyet a vezetői engedély, vagy meghatározott szakmai képesítés megszerzésével összefüggésben végzett oktatás és vizsgáztatás céljából használnak, amely személyes használatban van, és amellyel kereskedelmi célú személy- és áruszállítást (közúti közlekedési szolgáltatást) nem végeznek, amellyel csak a járművet vezető munkája során használandó anyagot vagy felszerelést szállítanak és a jármű vezetése nem tartozik a gépkocsivezető elsődleges feladatához

8 GKI alapképesítés: A gépjárművezetői képesítés (GKI) első alkalommal alapvizsga letételével szerezhető meg. Az alapképesítés megszerzéséhez szaktanfolyamon, majd az azt követő vizsgán kell igazoltan részt venni, illetve megfelelni. GKI továbbképzési képesítés: A gépjárművezetőnek, amennyiben árufuvarozói tevékenységét az érintett járműkategóriá(k)ban az alapképesítés megszerzése, vagy az utolsó továbbképzési képesítési vizsga letétele után öt év elteltével is folytatni kívánja, továbbképzési képesítési szaktanfolyamon, majd az azt követő vizsgán kell igazoltan részt vennie, illetve megfelelnie. Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány (GKI): A képesítés igazolására a Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány (GKI) szolgál. A GKI az utolsó, sikeres vizsga napjától számított öt évig érvényes. A tanfolyamra való beiskolázás feltétele: GKI alapvizsga esetén érvényes vezetői engedély; GKI továbbképzésnél szeptember 9. napja előtt megszerzett C kategóriájú vagy C1 alkategóriájú, C1+E és/vagy C+E kombinált kategóriájú vezetői engedély, illetve már meglévő GKI (2014 végétől). Havasi Nóra Önök kérdezték, mi válaszolunk Legkésőbb meddig bírálja el az MVH a 2012/2013. borpiaci évben benyújtott szőlő szerkezetátalakítási Egyéni terveket? Az MVH az Egyéni terveket - a beérkezés sorrendjében június 30-ig bírálja el. Szőlőültetvény szerkezetátalakítására és átállítására támogatási kérelmet kizárólag az adhat be, aki az MVH által jóváhagyott Egyéni tervvel rendelkezik. Ezen támogatási kérelmeket április 1. és július 16. napja között lehet benyújtani az MVH-hoz. EMVA-s beruházás esetén, amennyiben az adott jogcímnél lehetséges, úgy hány százaléknyi támogatási előleget lehet igényelni? Az előleg mértéke a határozattal jóváhagyott támogatási összeg 30 %-a lehet, mely az igényléstől számított 30 napon belül kerülhet folyósításra. A támogatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 120 napon belül adható be az előlegkérelem az MVH-hoz. Mely káreseményekre lehet agrárkár-enyhítési juttatást igényelni? Kárenyhítő juttatást aszálykár, belvízkár, jégesőkár, tavaszi- és téli fagykár, viharkár, felhőszakadáskár, illetve az Európai Unió Bizottságának egyedi jóváhagyása esetében árvízkár után lehet igényelni. A kárbejelentést a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához. (Az agrárkár-enyhítéshez kapcsolódó kárbejelentés nem azonos az Egységes kérelemben beadott vis maior bejelentésekkel!) Úgy tudom, hogy a november 30. napját követően forgalomba hozott bor után megfizetett bor forgalombahozatali járulék visszaigényelhető. Mi a visszaigénylés végső határideje? A visszaigénylési kérelmet a borászati hatóság részére legkésőbb november 30-ig kell megküldeni a befizetett forgalombahozatali járulék összegét és teljesítését szaktanacsadas@euroeco.hu megalapozó dokumentumok másolatának csatolásával

9 Fontos változások a Kölcsönös Megfeleltetés követelményeiben január 1-jétől a Kölcsönös Megfeleltetés minden eleme érvényes Magyarországon, ezen elemek részleteiről már decemberi hírlevelünkből tájékozódhattak Partnereink. Azonban az azóta elmúlt negyedévben ezek a követelmények változtak, illetve szigorodtak. Mivel a követelmények betartása sok támogatási jogcím esetében alapvető kötelezettség, melyről decemberi írásunkban szintén többet is megtudhattak, ezért vegyük sorba a fontosabb változásokat. A JFGK 4. a nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás (59/2008. FVM rendelet) követelményeiről szól. KORÁBBAN: Az eddigi szabályozás szerint tilos volt trágyát kijuttatni november 15-től február 15-ig, illetve fagyott, hóval borított, vagy vízzel telített talajra. MOST: A megváltozott szabályozás szerint, ezentúl TILOS trágyát kiadni október 31-től február 15-ig. Természetesen az eddig az őszi kalászosokra vonatkozó kivétel továbbra is megmarad (február 1-jétől esetükben már kijuttatható fejtrágya), azonban nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben is érvényes a fagyott, hóval borított, vagy vízzel telített talajra vonatkozó kitétel. A rendeletben szintén szigorodott a lejtők szöge szerinti korlátozás. KORÁBBAN: Az eddigi szabályozás szerint 17 %-nál nagyobb lejtésű területre, ültetvények esetén 15 %-nál nagyobb meredekség esetén csak a talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem esetében lehetett trágyát kijuttatni. Ilyen esetben az érték 6 % volt, azzal a kitétellel, hogy megfelelő csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással 12 %-os esésig lehetett hígtrágyát kiadni. Injektálást alkalmazó technológia esetén 17 %-os meredekségig. Műtrágya pedig 12 %-nál meredekebb lejtőre, kizárólag azonnali bedolgozás esetén volt adagolható. MOST: Az új rendeletmódosítás szerint ezek az értékek és szabályok a következőképpen változtak: 12 %-nál meredekebb lejtésű területre szerves és műtrágya kizárólag a jogszabályi feltételek maradéktalan betartása mellett adható ki, a talajvédelmi tervben meghatározott módon. Ültetvényekben 15 %-nál nagyobb lejtés esetében szintén kizárólag a talajvédelmi tervben rögzített, meghatározott erózió elleni védekezés biztosításával juttatható a területre tápanyagpótló anyag. Hígtrágya 6 % feletti terepesés esetén nem adható ki, csúszócsöves technológiával az új szabály szerint is csak 12 %-ig megengedett. KORÁBBAN: Mélyalmos vagy extenzív legeltetéses állattartási technológia esetén az ideiglenes szálláshelyeken képződött trágya, illetve karámföld, amennyiben közvetlenül a termőföldre került, nem volt szükséges trágyatároló építése. MOST: A módosult szabályok szerint trágyatároló építése abban az esetben nem szükséges, ha a trágya felhalmozása az istállóban, vagy a szálláshelyen minimum hat hónapig biztosított. KORÁBBAN: Eddig trágyakazal nem volt létesíthető elszivárgás elleni védelem nélkül mezőgazdasági táblán november 15. és február 15. napja között. MOST: Az új előírások szerint október 31. és február 15. napja közöttire bővül az időtartam-korlátozás

10 JFGK 5.: A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme - Natura 2000 erdőterületek földhasználati előírásainak változásáról (2009. évi XXXVII. törvény). A MOST ÉRVÉNYES SZABÁLYOK SZERINT: Az erdőtervben szereplő előírásnak megfelelően fokozottan be kell tartani a tisztítóvágás, gyérítés, készletgondozó használat, fokozatos felújítóvágás, szálaló vágás, szálalás esetén az egyes fafajok százalékos arányának megfelelő hagyásfák megtartását, az egyedi jellegzetességgel bíró (különösen odvas, böhönc) faegyedek visszahagyását, az álló és fekvő holtfa visszahagyását. Egészségügyi fakitermelés esetén be kell tartani a legfeljebb 5 m 3 /ha mértékig álló és fekvő holtfa visszahagyására vonatkozó erdőtervben szereplő előírásokat. Véghasználat esetén be kell tartani a hagyásfák megtartására, valamint a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig a facsoportok visszahagyására vonatkozó, erdőtervben szereplő előírásokat. Be kell tartani az erdőtervben szereplő, a fakitermelés elvégzésére vonatkozó térbeli és időbeli korlátokat, munkavédelmi és egyéb szabályokat! JFGK 18.: Az állatjólét - mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló előírások változása (32/1999. FVM rendelet). KORÁBBAN: Az eddig érvényes rendelkezés szerint, annak az állattartónak, aki 500 hústermelés céljából tartott csirkénél többet tartott állatjóléti felelőst volt köteles kijelölni. A felelősnek a kijelölést követően fél éven belül képesítési bizonyítványt kellett szereznie. MOST: Az új előírás további állatfajokra is érvényessé tette a rendelkezést, illetve a képzést már nem utólag, hanem a felelős kijelölése előtt kell elvégezni. Tehát annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább: ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, harminc lovat, ötven szarvasmarhát, száz sertést, száz futómadarat, száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, kétszáz juhot, kétszáz kecskét, kétszázötven anyanyulat, kétszázötven prémesállatot, háromszázötven tojótyúkot, ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét, ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, ezer hízónyulat, vagy ötezer fácánt zárt térben tart, az állatok jólétéért felelős személyt kell kijelölnie. A továbbiakban azt a személyt lehet állatjóléti felelősnek kijelölni, aki a kijelölést megelőzően állatvédelmi képzésen részt vett, és képesítési bizonyítványt szerzett. Az előírások betartása minden érintett termelőre nézve kötelező, azok ellenőrzése a jövőben előreláthatólag szigorúbb lesz, mint eddig. Ezért kérjük Partnereinket, hogy amennyiben nem biztosak abban, hogy az előírásoknak megfelelnek, kérjék szaktanácsadóink segítségét, vagy jelezzék felénk igényüket, kérdéseiket a szaktanacsadas@euroeco.hu címen!

11 Az új földtörvény tervezete nagy érdeklődésre tartott számot április 11-én került megrendezésre az UNIVER-PENTA Kft. Vidékfejlesztési támogatások a évben és a év közötti támogatási ciklusban, valamint a gazdálkodókat érintő legújabb jogszabályi változások című szakmai találkozója. Dr. Novák László ügyvezető igazgató köszöntő beszédét követően V. Németh Zsolt, vidékfejlesztési államtitkár tájékoztatta a megjelent több mint 200 partnergazdaság képviselőjét a között várható támogatásokról. Újdonság, hogy az új feltételrendszerben egy Közös Stratégiai Keret kerül kialakítására (nem lesznek olyan alapok, mint az EMVA) és az abban lévő források kihasználására az Unió partnerségi megállapodást köt a tagállamokkal. Ennek keretében vállalásokat kell tenni, melyeket, ha a tagállam nem teljesít, akkor szankcionálhatják. Ezzel a közös forrással olyan beruházási lehetőségek is támogathatóvá válnak, melyek eddig elképzelhetetlenek voltak (pl.: szarvasmarha telep mellett, a trágyával előállított biogázt egy autószerelő műhely fűtésére használni). Az új uniós prioritások az alábbiak lesznek: tudásátadás és innováció előmozdítása; versenyképesség fokozása; élelmiszerlánc szervezése és a kockázatkezelés előmozdítása; ökoszisztémák megőrzése, helyreállítása, javítása; erőforrás-hatékonyság előmozdítása; társadalmi befogadás előmozdítása. Újabb AKG program indul Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek néven. Ennek az előírásrendszere jelentősen nem változik, az ökogazdálkodás viszont kikerül belőle és új, önálló programként fog futni. A támogatások mértéke valamelyest változni fog, összességében azonban Magyarország több agrártámogatáshoz jut az új uniós költségvetési időszakban. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója a szaktanácsadáshoz és az intézet tevékenységéhez kapcsolódó friss információkat osztotta meg a gazdálkodókkal. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági szaktanácsadás célja a gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információ-szolgáltatás. Fontosnak tartotta elmondani, hogy minden gazdálkodó számára biztosítani kell a megfelelő információhoz való jutás lehetőségét és ebben óriási szerepe van a szaktanácsadásnak. Bemutatta a hazai szaktanácsadási rendszer elemeit és annak működését. Elmondta, hogy gazdálkodó vett eddig igénybe szaktanácsadáshoz díjtámogatást, ami magas szám annak ismeretében, hogy mennyien élnek élethivatásszerűen a mezőgazdaságból. Fontos információként elhangzott, hogy várhatóan 1 hónapon belül elindul a Bemutató üzemi intézkedés előzetes regisztrációja, amely üzemi helyszínen szervezett bemutató, tájékoztató, konzultációs programok támogatását teszi lehetővé

12 A lehetséges programok témakörei: növénytermesztés, kertészet, integrált növény- és talajvédelem, öntözés, vízgazdálkodás, állattenyésztés, állategészségügy, állatjólét, gépesítés, technológia, megújuló energia, fenntartható gazdálkodás, környezetvédelem, ökológiai gazdálkodás, fiatalok gazdálkodása, kistermelői élelmiszer-előállítás, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás. A program indulásáról partnereinket időben tájékoztatni fogjuk! Dr. Maácz Miklós VM főosztályvezető előadásában beszámolt az elmúlt 6 év EMVA forrásainak felhasználásáról és a várható idei támogatásokról. Kiemelte, hogy a kötelezettségvállalás 92,9 %-os szinten áll - tehát még van forrás, mely elosztásra vár - azonban a kifizetések csak 47,8 %-osak. Ezért fontos, hogy a beruházások megkezdődjenek és meg is valósuljanak, valamint a rendelkezésre álló források ténylegesen kifizetésre kerülhessenek. Sokak által várt támogatás a kertészeti gépek támogatása, melyet kertészeti tevékenységet végző termelők vehetnek igénybe. A támogatás intenzitása várhatóan 35 % lesz 8 milliárd forintos keretösszeggel. A jogszabály II. félévében jelenik meg. Erdészeti intézkedésekre is nyílnak meg pályázatok, többek közt Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása mezőgazdasági földterületen vagy a Mezőgazdasági területek első erdősítése. Jelenleg is folyamatban van még a Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatás, melynek keretében támogatást vehetnek igénybe azok a mezőgazdasági tevékenységet folytatók, akik a tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységgel kívánják bővíteni. A maximális támogatási összeg 35 millió Ft. A támogatási intenzitás 60% és 65%-os (hátrányos helyzetű területen). A támogatási kérelmet február 15-től forráskimerülésig, de legkésőbb július 2-ig kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani. Jelenleg még mintegy 800 millió Ft vár lekötésre. Dr. Simon Attila István helyettes államtitkár tájékoztatta a megjelenteket az új földtörvény tervezetéről. Előadása elején elmondta, hogy nehéz a jelenlegi birtokviszonyok mellet olyan földtörvény alkotni, ami mindenkinek jó, de nem is ez a cél. A privatizációs folyamat eredményeként jelenleg Magyarországon hektár nagyságú külterületi földrészlet (beleértve a termőterületet, a művelés alól kivett területet és zártkertet) darab önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik meg, amelyek átlagos mérete 2,2 hektár nagyságú. Ma Magyarországon 2,8 millió (természetes) személy összesen mintegy 6 millió ha terület (mezőgazdasági terület + erdő) tulajdonjogával rendelkezik. Ezek az adatok a birtokrendezés szükségességét támasztják alá. A magyar mezőgazdaság birtokszerkezete duális jellegű és megállapítható a középbirtokok hiánya. Jól jellemzi ezt, hogy 10 ha alatti üzemméretet gazdálkodó tart fenn 2,7 ha átlagos üzemmérettel, 300 ha felettit pedig termelő 1133 ha átlagos üzemmérettel. Épp az előbbiek miatt a törvényjavaslatban a családi gazdaságok képezik a szerzési preferenciák elsődleges tárgyát, mivel azok kell, hogy alkossák a középbirtokok derékhadát, a magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek szintjének emelését is - tette hozzá. Teljes szerzési tilalom (tulajdon és használat sem) alatt áll a külföldi természetes vagy jogi személy, aki tulajdonképpen a nem tagállami állampolgár, továbbá a nem magyar állampolgár, kivéve a menekültként elismert személy; illetve a nem tagállami székhelyű jogi személy, továbbá az ilyen székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

13 A szerzés elsődlegesen helyben lakáshoz vagy helyi illetékességhez kötődik a jelenlegi 15 km-es határ 20 km-re való emelésével az alábbi korlátozások mellett: Természetes személy 1200 ha földterültet használatát szerezheti meg, amelyből 300 ha lehet a tulajdonában. Jogi személy 1200 ha földterület használati jogát szerezheti meg, és 1800 hektárig lehetőség van a birtokmaximum túllépésére: állattartás esetén 2 ha/áe azzal, hogy az 1200 hektárra eső ÁE mennyiséggel is rendelkeznie kell a túllépéshez, vetőmag előállításra kijelölt területtel, tagtól bérelt területtel. Társas gazdaságoknál az állategység is figyelembe vételre kerül 2 ha/áe mértékig. Fontos, hogy a törvény hatályba lépése előtt megkötött, a termőföld haszonbérletére, feles bérletére, részesművelésre, szívességi földhasználatra, haszonkölcsönbe adásra vonatkozó megállapodásoknak e törvény hatályba lépését követő módosítása, kiegészítése esetén, már az új földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a Magyar Államot; a földet használó olyan földművest, - aki helyben lakó szomszédnak minősül, - aki helyben lakónak minősül, - akinek a birtokközpontja olyan településen van, melynek közigazgatási határa közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától; az olyan földművest, - aki helyben lakó szomszédnak minősül, - aki helyben lakónak minősül, - akinek a birtokközpontja olyan településen van, melynek a közigazgatási határáról közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától. További előírások: Kötelezettségvállaló nyilatkozat (tulajdonszerzésnél, haszon-élvezetnél). A szerződések nyilvánosságra hozatala és az engedélyezési kötelezettség. A helyi földbizottság szerepe az engedélyezés során: vétójog. A hatályba lépés joghatása egyes régi szerződésekre. Az előadásokat követően több kérdés is elhangzott az aktuális, a várható támogatások és az új földtörvény tervezete kapcsán, melyeket az előadók részletesen kifejtve válaszoltak meg. Az előadások anyagai elérhetőek a menüpont alatt a legfelső, "Szakmai találkozó, Újhartyán 2013 (Új földtörvény, támogatások, szaktanácsadás)" című részre kattintva. Az előadásokkal kapcsolatos kérdéseket továbbra is várjuk a szaktanacsadas@euroeco.hu címre!

14

15 Tájékoztató a díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításokról Jelen cikkünkkel ismételten szeretnénk felhívni figyelmüket, az államilag díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításra. A tavalyi évhez hasonlóan idén is kb. 3 milliárd forint áll rendelkezésre a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatására. A mezőgazdasági termelők az időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés díjának csökkentése érdekében támogatást vehetnek igénybe. A szabályozás értelmében maximum 65%-os díjtámogatásban részesülhet az a mezőgazdasági termelő, aki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) bejelenti szándékát, és növényeire "A", "B" vagy "C" típusú mezőgazdasági biztosítási szerződést köt. A havi csapadékösszegek eltérései az es sokéves átlagtól első három hónapjában. (Forrás:OMSZ) Felhívjuk figyelmüket, hogy díjtámogatási igényüket az Egységes kérelemben jelezni kell! Abban az esetben, ha a kérelemben a megfelelő mező nem kerül kitöltésre, a jogosultság elveszik! Éppen ezért azt javasoljuk, hogy ha felmerül az esélye a biztosítási díjtámogatás igénylésének, akkor mindenképpen jelöljék azt be az Egységes kérelemben! Tegyék ezt meg még abban az esetben is, ha nem biztosak a biztosítási szerződés megkötésében! A díjtámogatási igény Egységes kérelemben történő bejelölése ugyanis nem fog jogosulatlan igénylésnek minősülni akkor sem, ha a szerződés megkötésére végül mégsem kerül sor. A bejelölt igény a későbbiek során egy egyszerű módosítási kérelemmel visszavonható. A támogatási jogcím forrásigényének biztosítására elkülönített összeg áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a keretösszeget túligényelnék, mindhárom szerződés típus esetében arányosan csökkentik a díjtámogatás mértékét, így elmondható, hogy mindhárom szerződési típus kap díjtámogatást. A piaci elemzések és a tavalyi tapasztalatok (tavaly a rendelkezésre álló források alig harmada került felhasználásra) azonban jelenleg azt mutatják, hogy a források elegendőek lesznek a 65%-os támogatási intenzitás fenntartásához! Az év eleji szokatlanul csapadékos időjárás jelentős területen okozott belvízkárokat. A támogatott biztosítási módozatokat tekintettel speciális jellegükre és a díjtámogatási lehetőségre, a biztosítóknak külön kellett engedélyeztetni a Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM). Ennek megfelelően nem minden növénybiztosítás után igényelhető támogatás! A korábban kötött üzleti biztosítások viszont átdolgoztathatóak! A díjtámogatott biztosítás esetében egy termelő, egy növénykultúrára, egy biztosítóval köthet növénybiztosítást, valamint egy adott növénykultúra teljes területére meg kell kötni a biztosítást

16 A díjak alakulásában fontos szerepe van az önrésznek! Az A, B és C típusú biztosítások esetében a kárküszöb egyes kockázati tényezők esetében eléri és meghaladja a 30%-ot: Mezőgazdasági árvízkár és felhőszakadás kár esetében: 40% (károsodott növénytábla). Aszálykár és tavaszi fagykár esetében: 50% (üzemenként és növényi kultúránként). Téli fagy esetében: 50% (károsodott növénytábla). A magas önerő mértékét a biztosítók egyes kockázati tényezőknél ún. kiegészítő biztosításokkal tudják kompenzálni, így védve a termelőket a magas önerős kárhányadtól. A jelenlegi üzleti alapú növénybiztosítások esetében általában 2-3 kockázati tényezőre köthetünk biztosítást (pl.: jég-, tűz-, viharkár). A díjtámogatott biztosításban 8 féle kockázati tényezőre is köthetünk (jégesőkár, aszálykár, árvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, felhőszakadás kár, viharkár, tűzkár). A biztosítás éves díjának 65%-os állami támogatásával, az üzleti alapú növénybiztosításhoz hasonló, vagy kedvezőbb díjú biztosítás érhető el, szélesebb körű szolgáltatási tartalom mellett. Érdemes az ajánlatok kikérését időben elkezdeni, hogy a megfelelően kidolgozott biztosítások közül lehessen választani. A jelenlegi piacon az Allianz Hungária, a Generali-Providencia és a Groupama Garancia biztosítók foglalkoznak növénybiztosításokkal. Természetesen a biztosítók díjtételeiben és az önrész mértékében vannak különbségek. A díjak a növénytípustól, az üzemmérettől, a kért kockázatoktól és a kockázatviselés helyétől is függnek, ezért érdemes minden esetben egyedi ajánlatokat kérni. Az Agrorent 2000 Kft., mely az EURO-ECO Csoport tagja, alkuszként több biztosító ajánlatát is bekéri. Kollégáink tisztában vannak az elérhető kedvezményekkel, így viszonylag rövid idő alatt el tudják érni egy-egy biztosító legkisebb (optimális) díját. Nézesse meg biztosításait, mert érdemes! A díjtámogatott növénybiztosítás feltételrendszereinek könnyebb áttekinthetősége érdekében honlapunkon külön felületet hoztunk létre, ahol megtalálhatóak a támogatott biztosítási konstrukciók feltételei: Amennyiben kérdése merülne fel a témával kapcsolatban, kérjük, keressen bennünket! Szerződött partnereink biztosítási díjtámogatás előfinanszírozási igényükkel is fordulhatnak hozzánk! Munkatársaink: Hitelezési munkatárs (díj-előfinanszírozás): Cseh Jenő csehj@euroeco.hu Biztosítási szakmai irányító: Petrusné Nagy Orsolya 30/ petruso@euroeco.hu Észak-Kelet- Magyarország Petrus Csaba 30/ petruscs@euroeco.hu Dél-Kelet- Magyarország Krupinszki László 30/ k.laszlo@euroeco.hu Nyugat-Magyarország Papp Kinga 30/ pappk@euroeco.hu

17 Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. április) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk ( "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás (SZHSZ) témája Kiküldés dátuma A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek hét április 30. Tájékoztató a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatásról április hetében megjelent jogszabályok, közlemények április 26. Termőföld kifüggesztések településlistája április április 26. KAT és Natura 2000 támogatások: közelgő igénylési határidő! április 25. Felszámolások, csődeljárások hét április 25. Tejágazati állatjóléti támogatás - alkalmazható szerek, hatóanyagok április hektár alatti földhasználati bejelentés: tévhitek, lejáró határidő! április 24. Támogatás agrár-erdészeti rendszerek létrehozásához április 23. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: bevallási határidő! április 23. Egységes kérelem - Díjtámogatott növénybiztosítás április 22. NFA földbérleti pályázatokkal érintett települések április április hetében megjelent jogszabályok, közlemények április 19. Termőföld kifüggesztések településlistája április április 19. Tájékoztató a sertés és baromfi állatjóléti támogatásokról, határidőkről április 18. Felszámolások, csődeljárások hét április 18. Szőlőültetvények: újratelepítési jogok, szerkezetátalakítás támogatása április 17. Egységes kérelem 2013: papíron benyújtandó dokumentumok április 17. Anyajuhtartás támogatása április 16. SAPS-hoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások április 16. Áprilisi kérelmek, határidők április 15. Tejágazati állatjóléti támogatás: kötelezettségátadás április hetében megjelent jogszabályok, közlemények április 12. Szakmai találkozó, Újhartyán - tájékoztató anyagok április 12. Környezetvédelmi-termékdíj IV. - Bejelentési-, nyilvántartás-vezetési-, bevallási-, befizetési kötelezettség április 12. Termőföld kifüggesztések településlistája április április 12. Egységes kérelem tájékoztatók, segédanyagok április 11. Felszámolások, csődeljárások hét április 11. KAT és Natura 2000 blokklisták április 10. AKG-s blokklisták április 10. Elindult az Egységes kérelem elektronikus kitöltő felülete április 9. Ismét módosult a földtörvény április 9. Agrárkár-enyhítés, Vis maior - káresemények bejelentés április 8. Fiatal gazda: tájékoztató az üzemméret (EUME) számításáról április hetében megjelent jogszabályok, közlemények április 5. Termőföld kifüggesztések településlistája április április 5. Felszámolások, csődeljárások hét április 4. Információk az új őstermelői igazolványszámok bejelentéséről április 4. A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek hét április 3. Változások egyes támogatási jogcímek szabályozásában április 3. Közelgő határidők beruházási támogatások elszámolásához április 2. Áprilisi kérelmek április hetében megjelent jogszabályok, közlemények március 29. Termőföld kifüggesztések településlistája március március 29. Kötelező földhasználati adatszolgáltatás - lejáró határidő! március 29. Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre!

18 Megoldásokat szállítunk Divízióink az Ön szolgálatában: EURO-ECO Csoport UNIVER-PENTA Kft. EURO-ÖKO FARM Projekt Kft. EURO-ECO Pénzügyi Zrt. AGRORENT 2000 Kft. Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank agrarbank.euroeco.hu