TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM

Átírás

1 PILISCSABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő testület részére 2081 Piliscsaba, Kinizsi Pál u TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM KONCEPCIÓVÁZLAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMVÁZLAT JÚNIUS 17. Kft. az Ecorys csoport tagja Budapest, Városház u T: (1) F.: (1)

2 KONCEPCIÓKÉSZÍTÉSI ALPROGRAM A.) MEGBÍZÓ Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Megbízó Hársvölgyi Albert Polgármester Program koordinátor Kollár László Községfejlesztési Tanácsnok B.) TANULMÁNY KÉSZÍTŐI Felelős tervező Gauder Péter Kft. Projekt menedzser Bitskey Kata Kft. Gazdasági elemzések Karácsony Krisztián Kolpron Kft Struktúra vázlat, rajzok, fotók Lelkes Nóra Kft. Szerkesztés, lektorálás Bitskey Kata Kft. Copyright 2002 Kft. az ECORYS csoport tagja. Minden jog fenntartva. A Tanulmány a Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentációt sem egészében sem részeiben, semmilyen formában és semmilyen szándékkal nem lehet reprodukálni, továbbadni, publikálni vagy reprezentálni, csak a előzetes engedélyével. 1

3 TARTALOM V.) SZAKÉRTŐI ELEMZÉS 3 V.1.) REGIONÁLIS ILLESZKEDÉS, VONZÁSTEREK 3 Beillesztés: Városkörnyéki szegély és Natúrpark metszéspontjában 3 Piliscsaba fejlődésének külső hajtóerői 4 V.2.) KERETFELTÉTELEK, KIINDULÓ ÁLLAPOT 7 Önkormányzati Gazdálkodás 18 V.3.) STRUKTÚRAVÁZLAT 24 V.4.) DIAGNÓZIS 25 Következtetések, Prognózisok 25 Lehetőségek az Önkormányzat számára 26 VI.) SZAKÉRTŐI JAVASLAT 27 VI.1.) AZ ADÓPOLITIKA ÁTFORMÁLÁSÁNAK ALAPELVEI 27 Belterület - (urbanizált terület) politika 29 Lehetséges önkormányzati politikák 30 VI.2.) STRUKTÚRATERV / HELYSZÍNEK ÚJRA POZÍCIONÁLÁSA 31 VI.3.) MENEDZSELÉSI LEHETŐSÉG / A SZERVEZET MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 32 VII.) HATÁROZATI JAVASLAT 34 VIII.) MELLÉKLETEK 35 2

4 V.) SZAKÉRTŐI ELEMZÉS V.1.) REGIONÁLIS ILLESZKEDÉS, VONZÁSTEREK BEILLESZTÉS: VÁROSKÖRNYÉKI SZEGÉLY ÉS NATÚRPARK METSZÉSPONTJÁBAN A tíz évvel ezelőtt bekövetkezett társadalmi, gazdasági liberalizáció következtében megváltoztak azok a tényezők, amelyek korábban meghatározták az ország településeinek, így a Budapesti Metropolis településeinek a fejlődési pályáját. Piliscsaba, sőt az őt magába foglaló kisrégió (sőt a régió) sem tudott időben és megfelelő módon reagálni azokra a keresletváltozásokra, amelyek az átalakulás következtében a térségben megjelentek. Elsősorban a külső körülmények változásainak következtében Piliscsaba korábban bevált működési módja, lakóinak életelvárásai, illetve a településsel, térséggel szembeni kereslet átalakulóban van. A Pilis térsége és Piliscsaba korábbi korban kialakult termékszerkezete elöregedett, adottságai, képességei, és erre alapozott település-kínálata már nem felel meg a kereslet megváltozott igényeinek. Piliscsaba ráadásul speciális helyzetben van, mivel az átalakulás hajtóerői - a budapesti nagytérségben elfoglalt helyzete, fekvése következtében - csak részben érintik. Ugyanakkor a nagyobb átalakulási dinamikát felmutató szuburbán zónán (agglomeráció) kívül, annak szegélyében elhelyezkedő település olyan vonzó környezetbe ágyazódik, amely iránt, elsősorban környezeti értékei és olcsó ingatlankínálata okán a kereslet agglomerációs / szuburbán jellemzőkkel bír. A KERETEKBE ILLESZTÉS: REGIONÁLIS KONTEXTUS, VERSENYPOZÍCIÓK, KIHÍVÁSOK EU HATÁS Gazdasági / politikai szövegkörnyezet 5 METROPOLIS szövegkörnyezet Konurbanizációs szegély Budapest plusz PILISI MEDENCE Natúrpark Település-Fejlődés A szerepek változása, település-hierarchia Versenypozíció Piliscsaba Életciklusa STRATÉGIAI CÉLOK Piliscsaba kiegyensúlyozott, óvatos - azaz értékeit és potenciáljait magasabb minőségben újratermelő - fejlesztése érdekében, illetve annak érdekében, hogy kihasználhatóak, kiaknázhatóak legyenek a település és az őt befoglaló szövegkörnyezet képességei (értékei, adottságai, potenciáljai), célszerű röviden áttekinteni a település és az őt befoglaló környezet fejlődésének láthatatlan hajtóerőit, a települési akarattól független kihívásokat, és a településnek ezzel összevethető képességeit, lehetőségeit. 5 Kontextus 3

5 PILISCSABA FEJLŐDÉSÉNEK KÜLSŐ HAJTÓERŐI Budapest lehetőségeit és ambícióit egy prosperáló Kárpát-medencében való stratégiai központtá válásért, fel lehet használni Piliscsaba, illetve a Pilisi-medence fejlődése érdekében. Budapest versenypozícióit a Kárpát-medencében gazdasági, kulturális és stratégiai irányító központ szerepért Béccsel vívott versenyében erősíti gravitációs terének növekedése, a nagyvárosi körzet életminőségének és környezetértékének javulása, javítása. A korszellem által igényelt egészséges környezetre, rekreációra, az emberek fizikai, pszichikai újratermelésére alkalmas térrészek kitüntetett szerepet kapnak egy attraktív és hatékony Metropolisz térség kialakulásában, létrejöttében. Piliscsaba, illetve mikrokörnyezete (Pilis plusz) versenypozícióit Budapestnek - a liberalizációval megindult gazdasági / társadalmi átalakulással és az európai integrációval összefüggésben lehetővé vált eurovárosi szerep megszerzése irányuló ambíciói, törekvései, lehetőségei és versenypozícióinak alakulása kölcsönösen befolyásolják. A térség minőségét ma már nem csupán az agglomerálódás, a szuburbanizáció, illetve a metropolisszá érés határozzák meg, hanem egy európai térben való helytállás, eurovárossá válás igénye, illetve az ezzel együtt megjelent kihívás. A Metropolisz-térben szereppel rendelkező a Pilis térségi körzet, illetve az ebben önálló szereppel rendelkező és ezekhez csatlakozó térrészek mind jelentősen hozzájárulhatnak egy prosperáló nagytérség működőképességéhez és vonzerejének növeléséhez. Ezért ebben a térben, az egymásra utalt térrészek munkamegosztása meghatározó az egész és a részek sikeressége szempontjából. Függetlenül attól, hogy ma nem folyik ilyen átfogó fejlesztés-tervezés, nyilvánvalóan Piliscsaba és az általa kontrolált térszegmens csak egy Budapest plusz" kontextusba illesztve lehet eredményes. Tekintve, hogy ezt más ma helyette nem végzi el, ezt a településnek magának, vagy a vele együttműködő, azonos érdekek mentén fejleszthető térrésznek kell megtennie (kistérségi / kistáji fejlesztési koncepció). Piliscsaba fejlődésének / növekedésének és átalakulásának életciklusát egyrészt az őt közvetlenül befogadó (mikro)körzet fejlődése, másrészt magának Piliscsabának a kora határozza meg. A Pilis térsége képezi a településfejlődés táptalaját, azt a környezetet, amelyben az egyes települések fejlődése kibontakozhat. A Pilis térsége korábbi időszakban kifejlődött struktúrái, a rekreáció, szabadidő terei még nem tudtak - a társadalmi / gazdasági változásokhoz alkalmazkodva - megújulni, átalakulni. Annak ellenére, hogy immár jól kirajzolódnak / láthatóak az átalakulás lehetséges nyomai, sem a makro régió, azaz a Pilis térsége és rászervezhető térrészek sem pedig a szerves idegenforgalmi kistérség nem rendelkezik olyan stratégiával, amely a körzet jövőjét dinamikusan tudná alakítani. A körzet egyáltalán nem rendelkezik azzal a fajta stratégiával, amelyik országos legitimációval bíró (vagy ha lehet még magasabb, EU szinten jelentős) idegenforgalmi körzetté lenne képes fejleszteni. 4

6 Piliscsaba település maga is átalakulóban van. Fejlődési pályáját, életciklusát a környezetében folyó (külső) átalakulások befolyásolják. A kívülről érkező hajtóerők ugyanakkor a településen belül is átalakulást eredményeznek, megváltoztatják a belső társadalmi, területi egyensúlyt. Természetesen ahhoz, hogy élhető, fenntartható települést hozhassunk létre, jól meg kell értenünk azt a folyamatban lévő (és ezért nehezebben felfedezhető ) társadalmi / gazdasági paradigmaváltozást, amellyel a számos térbeli változás is összefüggésbe hozható (ok-okozat). Annak ellenére, hogy Budapest kompakt város vezérlogika szerint kívánná fejleszteni maga-magát, a realitás aminek egyébként kevés figyelmet szentelnek az, hogy a város terjed, a lakosság kb. évente 65 ezer fővel szétköltözik a szuburbiába, sőt azon túl is. A lakosok és a gazdaság egyaránt preferálja a szuburbiában való letelepülést. (Annak ellenére, hogy sok környezetvédő szakember ostorozza őket ezért, ez a realitás.) Ennek egy sor következménye van, nem utolsó sorban a házak, lakások típusának megoszlásában. Milyen lesz az új egyensúly a piaci lakások és a szociális (állam/önkormányzat által biztosított) lakások, illetve a piaci lakások között a modern, illetve exkluzív lakások között? Mennyiben lesznek képesek a települések közöttük Piliscsaba ellenállni ezeknek a kíméletlen igényeknek? Milyen igények jelennek meg a szegélyen, mi az az abszolút határ, amelyet meg lehet húzni, hogy határt szabjon annak amit az emberek kívánnak? A szétterüléssel egyidejűleg megjelenő másik egyre fontosabbá váló - szempont az egyensúly a privátterületek és a közösségi területek, valamint a kvázi közterületek (közintézmények, közlekedési területek, parkok) között. Éppen a nagyváros szuburbanizálódó / konurbanizálódó terében, illetve a vonzó rekreációs zónákban jelenik meg fokozott igény a térséghasználók által is használható közös terek és a helyi lakosok közösségi életének terei iránt. Az utóbbi években egyre több településben átjáró, avagy kapu-jelenség tapasztalható, ami azonban nem igazán járul hozzá a települések fenntarthatóságához, közösségének fejlődéséhez. Az ilyen átjáró, vagy kapu települések annak ellenére, hogy nagyon népszerűek, kedveltek lehetnek, nem építik a közösséget, sőt sok esetben éppen lerombolják azt, ha eddig volt is. A kulcsváltozás (megatrend), amely a nagyvárosi térség fejlődését és a települések átalakulását meghatározza a migráció, azaz a bejárás / ingázás változó mintája, és ennek konzekvenciái a települések (és egyben a nagyváros) demográfiai struktúrájára. A háztartások átalakulása, a korfa átalakulása, felnyurgulása, karcsúsodása, a laksűrűség változásai mind új hajtóerők a településeken, agglomeráció, sőt Európa-szerte. Mindezek következtében fontos kérdések merülnek fel: pl. a település társadalmi csoportjai, egyedei miként tartanak kapcsolatot, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, hol nyílik erre alkalmuk? Egy másik demográfiai és társadalmi téma: a politikai és gazdasági elit(ek) és a lakosság nagyobbik része közötti kapcsolat átalakulása, amely számos (megoldatlan) kérdést vet fel. Különösen az új társadalmi rend kialakulásában a civil közösség(ek), a politikai közösség(ek), és a gazdasági közösség(ek) közötti kapcsolatok változása van meghatározó hatással a települési formák átalakulásában. Ezek a kapcsolatok gazdasági és környezeti konzekvenciákkal is rendelkeznek, amelyeket analizálni, és főleg megérteni szükséges a települése(ke)n, tekintve hogy hatással lehetnek a településtervezésre, struktúrafejlesztésre, menedzselésre és arculat-formálásra / design-re. 5

7 A települések élhetőségét erősen meghatározza az az identitás, amely iránt a lakóknak és a településhasználóknak egyaránt nagy affinitásuk, jó érzékük van. A hellyel, kultúrával, társadalmi csoporttal való szimbolikus és praktikus kapcsolat egyaránt az élhetőség egyik fontos komponense. Éppen a gazdasági globalizáció és az Európai Unióban, mint szuperállamban való feloldódás ellenhatásaként, az identitás és a valahová tartozás nagy jelentőségűvé válik. Olyan témák, mint a kultúra, örökség, tradíció, történelem és történetek egyre fontosabbá válnak. Csoportok egy-egy települési közösségben is -, amelyek a változások, az átjáróház -zá válás által veszélyeztetettnek 1 érzik magukat, jobban kapcsolódnak a történelmi identitásukhoz (őslakosok), és ezen identitásuk manifesztálódása fogja tudni karakterizálni a települést. Az új kultúráknak és kulturális normáknak a beérkezése a településre direkt és indirekt hatásokkal rendelkezik, alakíthatja a tradíciókat, identitást és karaktert, amennyiben alkotó, kreatív viszonya hozható a korábbi identitáselemekkel. A települési kultúra és örökség különösen ezek épített formáinak - újraélesztése előnyösen járulhat hozzá a sokkal általánosabb települési regenerációhoz. Viselkedésmódbeli szempontból, a valahová tartozás érzése, az egyes emberek számára e hovatartozás létrehozása, felfogása hatékony eszközévé válhat egy fenntartható települési környezet kialakításának is. Amennyiben a hely iránt gyenge a valahova tartozás érzése, az élhetőség is aláaknázott. Piliscsaba életciklusában ma éppen ott tart, hogy felfogja a jeleket, jelzéseket, amelyek a településben a külső változások által generálódnak, azonban még az előzőekben vázolt kihívásokra nem tudott adekvát válaszokat, megoldó képletet találni. 1 veszélyeztetett (védett) faj az ökológiában eddig csak a flórára és faunára volt használatos, mi itt felfedeztük, hogy ugyanolyan módon értelmezhető és igaz, a települések őslakosságára illetve egyes csoportjaira (üdülők, jöttmentek ; romák, tótok, németek, stb.) 6

8 V.2.) KERETFELTÉTELEK, KIINDULÓ ÁLLAPOT NÉPESSÉG, NÉPESSÉGVÁLTOZÁS, MIGRÁCIÓ A település lakosságszáma a 90-es években ingadozóan alakult. Az össznépesség létszámának pontos alakulását Piliscsaba esetében több tényező együttes hatásai befolyásolták és befolyásolják ma is. Ezen elemek a születési- és halálozási számok valamint a vándorlási egyenleg mutatója. Piliscsaba lakónépességének számát és időbeli alakulását láthatjuk a következő táblázatban és ábrán. Forrás: KSH PILISCSABA LAKÓNÉPESSÉGE Év A lakónépesség száma PILISCSABA LAKÓNÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés 7

9 A település népességszámát befolyásoló természetes szaporodás, tehát a születési és halálozási számok egymáshoz viszonyított aránya kis ingadozásokkal nagyjából hasonló képet mutatott az elmúlt években. Folyamatos tendenciaként értelmezhető, hogy az élveszületések és halálozások aránya az utóbbi öt évben kedvezőbb az országos átlagnál: a születési arányok továbbra is 11 ezrelék feletti étéket mutatnak, míg az országos érték 9,6 ezrelék és folyamatosan csökken. A halálozási mutatók esetében az 1000 lakosra számított halálozási arány 4 ezrelékkel, míg a 60 évnél idősebb lakosság aránya 6 százalékkal alacsonyabb az országos értékektől AZ ÉLVESZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK ALAKULÁSA PILISCSABÁN élveszületés halálozás Forrás: KSH A település lakónépessége számának meghatározásában és kifejezetten az agglomerációs településeken nagy szerepet játszik a vándorlási egyenleg alakulása. Piliscsaba már régóta nevezhető vándorlási célterületnek, köszönhetően a földrajzi és természeti adottságainak és a 90-es évek eleje óta tartó telekkiosztási programnak. Piliscsabára mint a szuburbanizáció egyik frekventált településére, többek között ide költöztek ki Budapestről a nyugodtabb és tisztább környezetre vágyók. Ezt tehát a település zöldövezeti jellege és Budapesthez viszonyított közelsége eredményezte. Összességében az el- és odavándorlások egyenlege folyamatosan pozitív volt, más szóval huzamosabb ideje több a településbe beköltözők száma, mint azoké, akik Piliscsabáról elköltöztek. Az effajta vándorlási tendenciáknak erőteljes hatásaik vannak a település összlakosságszámának végleges kialakulásában. Piliscsaba esetében is igaznak bizonyul, hogy a vándorlási pozitívum oly nagy mértékű, mely még a születési és halálozási számok különbségéből adódó népességfogyást is ellensúlyozza, sőt túl is szárnyalja. Ezzel Piliscsaba az ország települései között ritka kivételt képez, hiszen legtöbb helyen csökkenő lakosságszámmal számolnak a statisztikusok. 8

10 VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ALAKULÁSA PILISCSABÁN Forrás: KSH, szerkesztés Ecorys Az agglomerációs térségben azonban a Piliscsabára jellemző folyamatok nem egyedi jelenségek, a nyugati szektor több településén találunk hasonló képet. A természetes szaporodás mindenütt negatív (csak egy-egy kisebb település egy-egy évben éri el a zérus értéket). A vándorlási különbözet a nyugati szektorban szintén csak egy-egy kivételes évben és településen nem pozitív, ezek a települések a fővárostól inkább távolabb (a napi kapcsolatokhoz viszonyítva valószínűleg már túl távol) találhatóak. A Piliscsaba életét meghatározó demográfiai folyamatok közül feltétlenül ki kell térni a migráció ideiglenes megnyilvánulására, a napi ingázásra is, amely tehát nem jár tartós helyváltozatással, mint az el- és odavándorlás, kisebb, napi időtávon azonban jelentős hatásokat von maga után. A napi ingázás legfőbb befolyásoló tényezője Piliscsaba esetében a főváros közelsége. Az ingázás a település esetében nagyobb mértékben a Budapestre történő beingázást jelenti, s csak kisebb arányú a fővárosból Piliscsabára járók aránya. Agglomerációs település lévén természetes jelenség, hogy sokan inkább a kellemes lakókörnyezet és kevésbé a munkalehetőségek miatt választják Piliscsabát, ebből kifolyólag legjelentősebb a településről kifelé irányuló munka jellegű ingázás. Jelentős ezen kívül az intézményi típusú ingázás is, azaz olyan intézmények látogatása, amelyek nem találhatóak a településen (pl. egyetem, klinika, színház) vagy minőségükben mást tudnak nyújtani (bár van a településnek középiskolája, mégis jelentős azoknak a száma, akik a fővárosba járnak tanulni). A napi ingázás a településre különféle hatásokkal van: jelentős a nappali, az éjszakai valamint a hétvégi népességszám közötti különbség, bizonyos funkciók (pl. közlekedés) stratégiai szerepűek, az intézményi struktúra kiépítésénél figyelembe kell venni az ingázásból adódó eltéréseket, akár új munkahely, akár új lakóhely létesül a városban érdemes megvizsgálni, hogy milyen lakó- illetve munkahely vonzattal jár a létrehozásuk az ingázásra vetítve. Összességében megfigyelhető, hogy Piliscsaba népessége 1990 és 2000 között 30 százalékkal nőtt. Ezzel az értékkel a környék települései között a középmezőnyben helyezkedik el. Népességnövekedés tekintetében a Budapesttel határos települések (Nagykovácsi, Pilisborosjenő és Solymár) illetve két kistelepülés előzi meg, melyeknél erőteljes lakóterület-fejlesztés tapasztalható (Budajenő, Telki). 9

11 TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉGE 2000-BEN AZ ÉVI SZÁZALÉKÁBAN Piliscsaba.. Pilisvörösvár.Nagykovácsi 120 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Korösszetételét tekintve Piliscsaba kedvező helyzetben van, mind a térséget, mind az országos átlagot tekintve. Évekre visszamenőleg folyamatosan magasabb a 14 év alattiak részaránya a 60 év felettiekénél, ami azt mutatja, hogy az újonnan beköltözők a fiatalabb korosztály arányát növelik. A település öregségi indexe (60 év felettiek/14év alattiak aránya) folyamatosan egy fiatal település képét mutatja, ami egyben a fiatalabb, utánpótlást jelentő korosztály számarányának növekedését is jelenti. A népesség 21,9 százaléka 14 éven aluli, 59,8 százaléka 15 és 59 év közötti, 18,1%-a pedig már elmúlt 60 éves. A közeljövőt tekintve ( között) a település korstruktúrájában továbbra is meghatározó elem marad az fiatalkorúaknak a idősekhez viszonyított magas aránya, ami maga után vonja a gyermekellátással, oktatással és neveléssel kapcsolatos intézmények jelentőségét. Az agglomeráció nyugati szektorának települései közül mindössze három esetben mutat elöregedést a számérték (Biatorbágy, Budakeszi és Törökbálint esetében), a többinél vagy közel egyensúlyban van a fiatalok és az idősek népességen belüli aránya, vagy jóval több a fiatalok száma. Kimondottan fiatalos településnek mondható még Telki, mely települést főleg az utóbbi évtizedben ismertek fel a fővárosból kiköltözni vágyók (vagy az agglomerációba beköltözni szándékozók). A kis népességű településen a fiatalok kétszeresen meghaladják az időskorúak létszámát. 10

12 LAKÁSÁLLOMÁNY A fentiekből kitűnik, hogy a városra nehezedő szuburbanizációs nyomás elsősorban Piliscsaba lakóterületi adottságai miatt alakult ki. A városban a lakások száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az utóbbi évtizedben 16 százalékkal növekedett a lakások száma, ami több mint 250 lakást jelent. A jelentős új lakásépítések főleg az újonnan beköltöző rétegek kiszolgálására támaszkodnak. Forrás: KSH (1995-ig Pilisjászfaluval) A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA PILISCSABÁN Év A lakások száma A LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA PILISCSABÁN Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Az újonnan belterületbe vont és kiparcellázott lakótelkekre a magas telekárak mellett - általában véve a betelepülők építkeznek, magasabb igényű vásárlóknak készülnek. 11

13 LAKÁSÁLLOMÁNY SZÁMA 2000-BEN AZ ÉVI SZÁZALÉKÁBAN Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 115 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Összességében elmondható, hogy a térségben Piliscsaba a lakásállomány növekedését tekintve a középmezőnyben helyezkedik el. A legnagyobb növekedés természetesen Telki községben tapasztalható (228%), de a Budapesthez közel eső települések is nagyobb növeledést mutattak, illetve jelenleg is jelentősebb fejlesztések folynak. LAKÓ- ÉS IPARI INGATLAN FEJLESZTÉSEK A TÉRSÉGBEN 2002 I. NEGYEDÉV Pilisszentkeresz Pilisjászfalu Pilisszántó Piliscsaba Pilisvörösvá Csobánka Üröm Telki Solymár Nagykovácsi Páty Budakeszi Lakóingatlan fejlesztés Ipari ingatlan fejlesztés 12

14 LAKÁSÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE SZOBASZÁM SZERINT PILISCSABÁN 2001-BEN 23% 13% 34% 30% 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 vagy több szobás Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés A jelenlegi lakásszám (1816 db.) figyelembevételével átlagosan 2,98 fős háztartásokkal számolhatunk. Ez a szám a vizsgált térségben viszonylag alacsony értéknek számít, ami részben a település urbanizáltabb jellegére is utal. A szektorban Nagykovácsi esetében ez a számérték 3,28, Budajenőn pedig 3,27 fő, ugyanakkor összehasonlításképpen Budapest 2,2-es számértékkel rendelkezik. HÁZTARTÁSOK LÉTSZÁMA 2000-BEN TELEPÜLÉSENKÉNT Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 2,5 alatt 2,5-2,75 2, ,25 325felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés 13

15 HUMÁN ERŐFORRÁS A település oktatási intézmény-hálózata sokban eltér a vizsgált térség többi településétől. Ennek három alapvető oka van. Egyrészt az általános iskolai szinten jelentősen érzékelhető a település korszerkezetéből adódó demográfiai nyomás: a térségen belül csak a két városi jogú település (Budakeszi és Pilisvörösvár) rendelkezik több tanulóval. Másrészt térségben Pilisvörösvár és Budakeszi mellett csak Piliscsaba rendelkezik középiskolával, ami megerősíti a helyi középfokú oktatás térségi szintre kiterjedő jelentőségét. Ezen kívül a vizsgált települések közül kizárólag Piliscsabán működik felsőoktatási intézmény. Piliscsabán összesen négy általános iskola található 35 osztályteremmel és 569 diákkal. Osztálytermek és tanulószámot tekintetében Budakeszi és Pilisvörösvár után a harmadik. Az általános iskolai férőhelyek száma 658, melynek kihasználtsága 86 százalékos. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KIHASZNÁLTSÁGA PILISCSABÁN Általános iskola Óvoda férőhely tanulólétszám Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal Az óvodák száma alapján homogénebb kép rajzolódik ki a térségben, bár Budakeszi és Pilisvörösvár magasabb lakosságszámaiknak is köszönhetően némileg nagyobb óvodai kapacitással rendelkezik. Piliscsabát az említett két településen kívül Solymár előzi meg az óvodai férőhelyek tekintetében. A településen összesen 5 óvoda működik 270 férőhellyel. Az óvodába beírt gyermekek száma 279 fő, ami magas érték, a helyi kapacitást meghaladó szám (104 százalék). Összességében nézve Piliscsabán az óvodai férőhelyek további bővítésre szorulnak. A humán erőforrások, a települési kultúra magas színvonalának biztosítása érdekében közösségi, kulturális és művelődési intézmények is szükségesek. Ezen a téren Piliscsaba érzékelhető lemaradást mutat. A település nem rendelkezik művelődési házzal vagy könyvtárral, vagy más közösségi épülettel. 14

16 INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG Piliscsaba infrastrukturális ellátottságának jellemzésére a közművek és egyéb rendszerek kiépítettségét és kihasználtságát szükséges áttekinteni. A közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1471 darab volt 2000-ban (81%), a közcsatorna-hálózatba pedig 531 lakás csatlakozott (29%). A település szennyvízgondjait a helyi, 1200m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító teljes mértékben kielégíti: a csatornahálózat kiépítetlensége miatt csak hozzávetőleg 40%-os kihasználtsággal működik. A gázzal fűtött lakások száma 1524 db (84%). Térségi összehasonlításban Piliscsabán a gázellátottság területén kedvező a helyzet, az ivóvíz- és a csatornázottsági ellátottság további fejlesztésre szorul. KÖZÜZEMI VÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA 2000-BEN (%) Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 80 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Piliscsaba telefonvonalakkal megfelelően ellátottnak nevezhető. Az 1000 főre jutó távbeszélő fővonalak száma 292 db, ami azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik lakos rendelkezik telefonnal (az összegbe nemcsak a háztartásoknál regisztrált vonalak, de a közületiek is beleszámítanak). A térségben azonban Piliscsaba, Pilisjászfalu és Tinnye mutatóit tekintve az alsó mezőnybe tartozik. A település összes távbeszélő fővonalainak száma

17 KÖZÜZEMI SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA 2000-BEN (%) Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 20 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés 16

18 GÁZHÁLÓZATRA KAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA 2000-BEN (%) Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 60 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Az infrastrukturális ellátottság állapotfelmérésének lényeges fejezete a közlekedési helyzet, hálózatok és adottságok vizsgálata. Piliscsaba közúton könnyen megközelíthető akár a fővárosból, akár közvetetten az ország más pontjairól. Közlekedési kapcsolatai a főváros irányába (jelen pillanatban) azonban egyik sarkalatos problémáját jelentik a településnek. A kis kapacitású áteresztő rendszerek, melyek Budapesten belül is gondokat okoznak, esetenként nehézségeket jelenthetnek az ingázó népesség mindennapjaiban. A mai tömegközlekedési kapcsolatok további bővítésére van szükség, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a település belső része (Fő utca) tovább már nem terhelhető. A helyzet enyhítéséhez hozzájárulna, ha a helyi lakosságnak több lehetősége lenne a helyi munkavállalásra, ezzel csökkentve az ingázó-forgalmat. A távlati tervek között szerepel egy, a településeket elkerülő új 10-es főútvonal létesítése, mely távlatilag M10-es autóútként az országos gyorsforgalmi úthálózat részét képezi majd. Ez az útszakasz azonban Piliscsaba közigazgatási területét nem érinti, megvalósulása azonban jelentősen befolyásolja a település közlekedési helyzetét. Egyrészt gyors elérhetőséget biztosít Budapest és Esztergom felé, másrészt részben átalakítja a település jelenlegi forgalmi viszonyait. Amíg azonban a mentesítő útvonalak nem állnak rendelkezésre, a fővárosba induló lakosság és az átutazók zöme csak a ma is adott lehetőségeket használhatja. Piliscsabára ma a környező településekre továbbhaladó Volánbusz járatokkal lehet eljutni, naponta átlagosan 60 autóbuszjárat köti össze a fővárossal. A község rendelkezik vasúti kapcsolatokkal is: négy állomás és megállóhely szolgálja ki az utasokat, naponta átlagosan 26 menetrendszerinti járat közlekedik a település és Budapest között. Mindazonáltal a közúti közlekedés jelenlegi szűk keresztmetszete miatt Piliscsabának célszerű a kevésbé nyersanyagigényes, technológia-intenzív és környezetkímélő iparágakat és tevékenységeket magához vonzani. Bár az új elkerülő út idővel történő megépülése már lehetővé tenné közúton a gyors, kényelmes és nagyarányú áruszállítást, a település környezetének, arcképének, jó hírének és imázsának fenntartása érdekében a jövőben sem célszerű település- és környezetterhelő gazdasági egységeket létesíteni. 17

19 ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Az Önkormányzat gazdálkodása esetén a költségvetés helyzetét, az egyes tételek trendjét, illetve az önkormányzati vagyon és az önkormányzatra háruló beruházások alakulását lehet vizsgálni. Az elmúlt 4 évben a települési önkormányzat költségvetési mérlege pozitív volt. A bevételi és kiadási oldal szerkezetében azonban változások történtek. A bevételi oldalon drasztikusan megnőtt a vagyonértékesítés és az egyéb források szerepe: míg 1998-ban 2,1 százalékot (8 811 millió Ft) tett ki a két tétel aránya, addig 2001-ben már 20 százalékot ( millió Ft), a tervezett 2002-es költségvetés bevételi oldalának pedig 25 százalékát ( millió Ft) teszi ki. A bevételek között a lakónépesség számának növekedése ellenére - visszaszorult a normatív támogatások és a működési díjbevételek aránya. Az egyes típusok abszolút értékének változása is eltérő. A legnagyobb tételt ma is a működési és díjbevételek jelentik, értékük hullámzó tendenciát mutat, az utóbbi két évben millió forintos szinten állt be. A normatív bevételek és a TB finanszírozás értéke stagnált, míg az SZJA visszatérítés 50 százalékkal ( ról millió forintra), a helyi adók összege 100 százalékkal ( ről millió forintra) nőtt az elmúlt négy évben. Legnagyobb növekedést azonban a vagyonértékesítés (8-ról 74 millióra, ez 9-szeres növekedés) és az egyéb források (0,7-ről 41 millióra, ez 58-szoros emelkedés) mutattak. ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK MEGOSZLÁSA TÍPUSONKÉNT 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyéb források M ű ködési és díjbevételek Egyéb adó Iparű zési adó É pítmény és telekadó Bérleti jogok, gazdasági társaság Vagyonértékesítés SZJA TB finanszírozás C él- és címzett támogatás Normatív költségvetési támogatás Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal 18

20 ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA TÍPUSONKÉNT (EZER FORINT) Normatív költségvetési támogatás TB finanszírozás SZJA Vagyonértékesítés Bérleti jogok, gazdasági társaság Mű ködési és díjbevételek Egyéb források Helyi adók Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal A kiadási oldal összetételében is változások történtek. Összességében csökkent az egészségügyi és szociális kiadások, a gazdasági szolgáltatásokra illetve a kultúra és sport területére fordított összegek aránya. Az igazgatásra és az oktatásra kisebb hullámzásokkal az elmúlt négy évben közel azonos arányú kiadás jutott. Ezzel szemben a településüzemeltetésre kiadott összegek aránya jelentősen (2- ről 16 százalékra) növekedett, ami ről millió forintra való emelkedést jelent. ÖNKORMÁNYZATI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA TÍPUSONKÉNT 19