TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM"

Átírás

1 PILISCSABA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő testület részére 2081 Piliscsaba, Kinizsi Pál u TELEPÜLÉSMENEDZSMENT PROGRAM KONCEPCIÓVÁZLAT FEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMVÁZLAT JÚNIUS 17. Kft. az Ecorys csoport tagja Budapest, Városház u T: (1) F.: (1)

2 KONCEPCIÓKÉSZÍTÉSI ALPROGRAM A.) MEGBÍZÓ Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Megbízó Hársvölgyi Albert Polgármester Program koordinátor Kollár László Községfejlesztési Tanácsnok B.) TANULMÁNY KÉSZÍTŐI Felelős tervező Gauder Péter Kft. Projekt menedzser Bitskey Kata Kft. Gazdasági elemzések Karácsony Krisztián Kolpron Kft Struktúra vázlat, rajzok, fotók Lelkes Nóra Kft. Szerkesztés, lektorálás Bitskey Kata Kft. Copyright 2002 Kft. az ECORYS csoport tagja. Minden jog fenntartva. A Tanulmány a Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentációt sem egészében sem részeiben, semmilyen formában és semmilyen szándékkal nem lehet reprodukálni, továbbadni, publikálni vagy reprezentálni, csak a előzetes engedélyével. 1

3 TARTALOM V.) SZAKÉRTŐI ELEMZÉS 3 V.1.) REGIONÁLIS ILLESZKEDÉS, VONZÁSTEREK 3 Beillesztés: Városkörnyéki szegély és Natúrpark metszéspontjában 3 Piliscsaba fejlődésének külső hajtóerői 4 V.2.) KERETFELTÉTELEK, KIINDULÓ ÁLLAPOT 7 Önkormányzati Gazdálkodás 18 V.3.) STRUKTÚRAVÁZLAT 24 V.4.) DIAGNÓZIS 25 Következtetések, Prognózisok 25 Lehetőségek az Önkormányzat számára 26 VI.) SZAKÉRTŐI JAVASLAT 27 VI.1.) AZ ADÓPOLITIKA ÁTFORMÁLÁSÁNAK ALAPELVEI 27 Belterület - (urbanizált terület) politika 29 Lehetséges önkormányzati politikák 30 VI.2.) STRUKTÚRATERV / HELYSZÍNEK ÚJRA POZÍCIONÁLÁSA 31 VI.3.) MENEDZSELÉSI LEHETŐSÉG / A SZERVEZET MEGÚJÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 32 VII.) HATÁROZATI JAVASLAT 34 VIII.) MELLÉKLETEK 35 2

4 V.) SZAKÉRTŐI ELEMZÉS V.1.) REGIONÁLIS ILLESZKEDÉS, VONZÁSTEREK BEILLESZTÉS: VÁROSKÖRNYÉKI SZEGÉLY ÉS NATÚRPARK METSZÉSPONTJÁBAN A tíz évvel ezelőtt bekövetkezett társadalmi, gazdasági liberalizáció következtében megváltoztak azok a tényezők, amelyek korábban meghatározták az ország településeinek, így a Budapesti Metropolis településeinek a fejlődési pályáját. Piliscsaba, sőt az őt magába foglaló kisrégió (sőt a régió) sem tudott időben és megfelelő módon reagálni azokra a keresletváltozásokra, amelyek az átalakulás következtében a térségben megjelentek. Elsősorban a külső körülmények változásainak következtében Piliscsaba korábban bevált működési módja, lakóinak életelvárásai, illetve a településsel, térséggel szembeni kereslet átalakulóban van. A Pilis térsége és Piliscsaba korábbi korban kialakult termékszerkezete elöregedett, adottságai, képességei, és erre alapozott település-kínálata már nem felel meg a kereslet megváltozott igényeinek. Piliscsaba ráadásul speciális helyzetben van, mivel az átalakulás hajtóerői - a budapesti nagytérségben elfoglalt helyzete, fekvése következtében - csak részben érintik. Ugyanakkor a nagyobb átalakulási dinamikát felmutató szuburbán zónán (agglomeráció) kívül, annak szegélyében elhelyezkedő település olyan vonzó környezetbe ágyazódik, amely iránt, elsősorban környezeti értékei és olcsó ingatlankínálata okán a kereslet agglomerációs / szuburbán jellemzőkkel bír. A KERETEKBE ILLESZTÉS: REGIONÁLIS KONTEXTUS, VERSENYPOZÍCIÓK, KIHÍVÁSOK EU HATÁS Gazdasági / politikai szövegkörnyezet 5 METROPOLIS szövegkörnyezet Konurbanizációs szegély Budapest plusz PILISI MEDENCE Natúrpark Település-Fejlődés A szerepek változása, település-hierarchia Versenypozíció Piliscsaba Életciklusa STRATÉGIAI CÉLOK Piliscsaba kiegyensúlyozott, óvatos - azaz értékeit és potenciáljait magasabb minőségben újratermelő - fejlesztése érdekében, illetve annak érdekében, hogy kihasználhatóak, kiaknázhatóak legyenek a település és az őt befoglaló szövegkörnyezet képességei (értékei, adottságai, potenciáljai), célszerű röviden áttekinteni a település és az őt befoglaló környezet fejlődésének láthatatlan hajtóerőit, a települési akarattól független kihívásokat, és a településnek ezzel összevethető képességeit, lehetőségeit. 5 Kontextus 3

5 PILISCSABA FEJLŐDÉSÉNEK KÜLSŐ HAJTÓERŐI Budapest lehetőségeit és ambícióit egy prosperáló Kárpát-medencében való stratégiai központtá válásért, fel lehet használni Piliscsaba, illetve a Pilisi-medence fejlődése érdekében. Budapest versenypozícióit a Kárpát-medencében gazdasági, kulturális és stratégiai irányító központ szerepért Béccsel vívott versenyében erősíti gravitációs terének növekedése, a nagyvárosi körzet életminőségének és környezetértékének javulása, javítása. A korszellem által igényelt egészséges környezetre, rekreációra, az emberek fizikai, pszichikai újratermelésére alkalmas térrészek kitüntetett szerepet kapnak egy attraktív és hatékony Metropolisz térség kialakulásában, létrejöttében. Piliscsaba, illetve mikrokörnyezete (Pilis plusz) versenypozícióit Budapestnek - a liberalizációval megindult gazdasági / társadalmi átalakulással és az európai integrációval összefüggésben lehetővé vált eurovárosi szerep megszerzése irányuló ambíciói, törekvései, lehetőségei és versenypozícióinak alakulása kölcsönösen befolyásolják. A térség minőségét ma már nem csupán az agglomerálódás, a szuburbanizáció, illetve a metropolisszá érés határozzák meg, hanem egy európai térben való helytállás, eurovárossá válás igénye, illetve az ezzel együtt megjelent kihívás. A Metropolisz-térben szereppel rendelkező a Pilis térségi körzet, illetve az ebben önálló szereppel rendelkező és ezekhez csatlakozó térrészek mind jelentősen hozzájárulhatnak egy prosperáló nagytérség működőképességéhez és vonzerejének növeléséhez. Ezért ebben a térben, az egymásra utalt térrészek munkamegosztása meghatározó az egész és a részek sikeressége szempontjából. Függetlenül attól, hogy ma nem folyik ilyen átfogó fejlesztés-tervezés, nyilvánvalóan Piliscsaba és az általa kontrolált térszegmens csak egy Budapest plusz" kontextusba illesztve lehet eredményes. Tekintve, hogy ezt más ma helyette nem végzi el, ezt a településnek magának, vagy a vele együttműködő, azonos érdekek mentén fejleszthető térrésznek kell megtennie (kistérségi / kistáji fejlesztési koncepció). Piliscsaba fejlődésének / növekedésének és átalakulásának életciklusát egyrészt az őt közvetlenül befogadó (mikro)körzet fejlődése, másrészt magának Piliscsabának a kora határozza meg. A Pilis térsége képezi a településfejlődés táptalaját, azt a környezetet, amelyben az egyes települések fejlődése kibontakozhat. A Pilis térsége korábbi időszakban kifejlődött struktúrái, a rekreáció, szabadidő terei még nem tudtak - a társadalmi / gazdasági változásokhoz alkalmazkodva - megújulni, átalakulni. Annak ellenére, hogy immár jól kirajzolódnak / láthatóak az átalakulás lehetséges nyomai, sem a makro régió, azaz a Pilis térsége és rászervezhető térrészek sem pedig a szerves idegenforgalmi kistérség nem rendelkezik olyan stratégiával, amely a körzet jövőjét dinamikusan tudná alakítani. A körzet egyáltalán nem rendelkezik azzal a fajta stratégiával, amelyik országos legitimációval bíró (vagy ha lehet még magasabb, EU szinten jelentős) idegenforgalmi körzetté lenne képes fejleszteni. 4

6 Piliscsaba település maga is átalakulóban van. Fejlődési pályáját, életciklusát a környezetében folyó (külső) átalakulások befolyásolják. A kívülről érkező hajtóerők ugyanakkor a településen belül is átalakulást eredményeznek, megváltoztatják a belső társadalmi, területi egyensúlyt. Természetesen ahhoz, hogy élhető, fenntartható települést hozhassunk létre, jól meg kell értenünk azt a folyamatban lévő (és ezért nehezebben felfedezhető ) társadalmi / gazdasági paradigmaváltozást, amellyel a számos térbeli változás is összefüggésbe hozható (ok-okozat). Annak ellenére, hogy Budapest kompakt város vezérlogika szerint kívánná fejleszteni maga-magát, a realitás aminek egyébként kevés figyelmet szentelnek az, hogy a város terjed, a lakosság kb. évente 65 ezer fővel szétköltözik a szuburbiába, sőt azon túl is. A lakosok és a gazdaság egyaránt preferálja a szuburbiában való letelepülést. (Annak ellenére, hogy sok környezetvédő szakember ostorozza őket ezért, ez a realitás.) Ennek egy sor következménye van, nem utolsó sorban a házak, lakások típusának megoszlásában. Milyen lesz az új egyensúly a piaci lakások és a szociális (állam/önkormányzat által biztosított) lakások, illetve a piaci lakások között a modern, illetve exkluzív lakások között? Mennyiben lesznek képesek a települések közöttük Piliscsaba ellenállni ezeknek a kíméletlen igényeknek? Milyen igények jelennek meg a szegélyen, mi az az abszolút határ, amelyet meg lehet húzni, hogy határt szabjon annak amit az emberek kívánnak? A szétterüléssel egyidejűleg megjelenő másik egyre fontosabbá váló - szempont az egyensúly a privátterületek és a közösségi területek, valamint a kvázi közterületek (közintézmények, közlekedési területek, parkok) között. Éppen a nagyváros szuburbanizálódó / konurbanizálódó terében, illetve a vonzó rekreációs zónákban jelenik meg fokozott igény a térséghasználók által is használható közös terek és a helyi lakosok közösségi életének terei iránt. Az utóbbi években egyre több településben átjáró, avagy kapu-jelenség tapasztalható, ami azonban nem igazán járul hozzá a települések fenntarthatóságához, közösségének fejlődéséhez. Az ilyen átjáró, vagy kapu települések annak ellenére, hogy nagyon népszerűek, kedveltek lehetnek, nem építik a közösséget, sőt sok esetben éppen lerombolják azt, ha eddig volt is. A kulcsváltozás (megatrend), amely a nagyvárosi térség fejlődését és a települések átalakulását meghatározza a migráció, azaz a bejárás / ingázás változó mintája, és ennek konzekvenciái a települések (és egyben a nagyváros) demográfiai struktúrájára. A háztartások átalakulása, a korfa átalakulása, felnyurgulása, karcsúsodása, a laksűrűség változásai mind új hajtóerők a településeken, agglomeráció, sőt Európa-szerte. Mindezek következtében fontos kérdések merülnek fel: pl. a település társadalmi csoportjai, egyedei miként tartanak kapcsolatot, milyen kölcsönhatásban vannak egymással, hol nyílik erre alkalmuk? Egy másik demográfiai és társadalmi téma: a politikai és gazdasági elit(ek) és a lakosság nagyobbik része közötti kapcsolat átalakulása, amely számos (megoldatlan) kérdést vet fel. Különösen az új társadalmi rend kialakulásában a civil közösség(ek), a politikai közösség(ek), és a gazdasági közösség(ek) közötti kapcsolatok változása van meghatározó hatással a települési formák átalakulásában. Ezek a kapcsolatok gazdasági és környezeti konzekvenciákkal is rendelkeznek, amelyeket analizálni, és főleg megérteni szükséges a települése(ke)n, tekintve hogy hatással lehetnek a településtervezésre, struktúrafejlesztésre, menedzselésre és arculat-formálásra / design-re. 5

7 A települések élhetőségét erősen meghatározza az az identitás, amely iránt a lakóknak és a településhasználóknak egyaránt nagy affinitásuk, jó érzékük van. A hellyel, kultúrával, társadalmi csoporttal való szimbolikus és praktikus kapcsolat egyaránt az élhetőség egyik fontos komponense. Éppen a gazdasági globalizáció és az Európai Unióban, mint szuperállamban való feloldódás ellenhatásaként, az identitás és a valahová tartozás nagy jelentőségűvé válik. Olyan témák, mint a kultúra, örökség, tradíció, történelem és történetek egyre fontosabbá válnak. Csoportok egy-egy települési közösségben is -, amelyek a változások, az átjáróház -zá válás által veszélyeztetettnek 1 érzik magukat, jobban kapcsolódnak a történelmi identitásukhoz (őslakosok), és ezen identitásuk manifesztálódása fogja tudni karakterizálni a települést. Az új kultúráknak és kulturális normáknak a beérkezése a településre direkt és indirekt hatásokkal rendelkezik, alakíthatja a tradíciókat, identitást és karaktert, amennyiben alkotó, kreatív viszonya hozható a korábbi identitáselemekkel. A települési kultúra és örökség különösen ezek épített formáinak - újraélesztése előnyösen járulhat hozzá a sokkal általánosabb települési regenerációhoz. Viselkedésmódbeli szempontból, a valahová tartozás érzése, az egyes emberek számára e hovatartozás létrehozása, felfogása hatékony eszközévé válhat egy fenntartható települési környezet kialakításának is. Amennyiben a hely iránt gyenge a valahova tartozás érzése, az élhetőség is aláaknázott. Piliscsaba életciklusában ma éppen ott tart, hogy felfogja a jeleket, jelzéseket, amelyek a településben a külső változások által generálódnak, azonban még az előzőekben vázolt kihívásokra nem tudott adekvát válaszokat, megoldó képletet találni. 1 veszélyeztetett (védett) faj az ökológiában eddig csak a flórára és faunára volt használatos, mi itt felfedeztük, hogy ugyanolyan módon értelmezhető és igaz, a települések őslakosságára illetve egyes csoportjaira (üdülők, jöttmentek ; romák, tótok, németek, stb.) 6

8 V.2.) KERETFELTÉTELEK, KIINDULÓ ÁLLAPOT NÉPESSÉG, NÉPESSÉGVÁLTOZÁS, MIGRÁCIÓ A település lakosságszáma a 90-es években ingadozóan alakult. Az össznépesség létszámának pontos alakulását Piliscsaba esetében több tényező együttes hatásai befolyásolták és befolyásolják ma is. Ezen elemek a születési- és halálozási számok valamint a vándorlási egyenleg mutatója. Piliscsaba lakónépességének számát és időbeli alakulását láthatjuk a következő táblázatban és ábrán. Forrás: KSH PILISCSABA LAKÓNÉPESSÉGE Év A lakónépesség száma PILISCSABA LAKÓNÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés 7

9 A település népességszámát befolyásoló természetes szaporodás, tehát a születési és halálozási számok egymáshoz viszonyított aránya kis ingadozásokkal nagyjából hasonló képet mutatott az elmúlt években. Folyamatos tendenciaként értelmezhető, hogy az élveszületések és halálozások aránya az utóbbi öt évben kedvezőbb az országos átlagnál: a születési arányok továbbra is 11 ezrelék feletti étéket mutatnak, míg az országos érték 9,6 ezrelék és folyamatosan csökken. A halálozási mutatók esetében az 1000 lakosra számított halálozási arány 4 ezrelékkel, míg a 60 évnél idősebb lakosság aránya 6 százalékkal alacsonyabb az országos értékektől AZ ÉLVESZÜLETÉSEK ÉS HALÁLOZÁSOK ALAKULÁSA PILISCSABÁN élveszületés halálozás Forrás: KSH A település lakónépessége számának meghatározásában és kifejezetten az agglomerációs településeken nagy szerepet játszik a vándorlási egyenleg alakulása. Piliscsaba már régóta nevezhető vándorlási célterületnek, köszönhetően a földrajzi és természeti adottságainak és a 90-es évek eleje óta tartó telekkiosztási programnak. Piliscsabára mint a szuburbanizáció egyik frekventált településére, többek között ide költöztek ki Budapestről a nyugodtabb és tisztább környezetre vágyók. Ezt tehát a település zöldövezeti jellege és Budapesthez viszonyított közelsége eredményezte. Összességében az el- és odavándorlások egyenlege folyamatosan pozitív volt, más szóval huzamosabb ideje több a településbe beköltözők száma, mint azoké, akik Piliscsabáról elköltöztek. Az effajta vándorlási tendenciáknak erőteljes hatásaik vannak a település összlakosságszámának végleges kialakulásában. Piliscsaba esetében is igaznak bizonyul, hogy a vándorlási pozitívum oly nagy mértékű, mely még a születési és halálozási számok különbségéből adódó népességfogyást is ellensúlyozza, sőt túl is szárnyalja. Ezzel Piliscsaba az ország települései között ritka kivételt képez, hiszen legtöbb helyen csökkenő lakosságszámmal számolnak a statisztikusok. 8

10 VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ALAKULÁSA PILISCSABÁN Forrás: KSH, szerkesztés Ecorys Az agglomerációs térségben azonban a Piliscsabára jellemző folyamatok nem egyedi jelenségek, a nyugati szektor több településén találunk hasonló képet. A természetes szaporodás mindenütt negatív (csak egy-egy kisebb település egy-egy évben éri el a zérus értéket). A vándorlási különbözet a nyugati szektorban szintén csak egy-egy kivételes évben és településen nem pozitív, ezek a települések a fővárostól inkább távolabb (a napi kapcsolatokhoz viszonyítva valószínűleg már túl távol) találhatóak. A Piliscsaba életét meghatározó demográfiai folyamatok közül feltétlenül ki kell térni a migráció ideiglenes megnyilvánulására, a napi ingázásra is, amely tehát nem jár tartós helyváltozatással, mint az el- és odavándorlás, kisebb, napi időtávon azonban jelentős hatásokat von maga után. A napi ingázás legfőbb befolyásoló tényezője Piliscsaba esetében a főváros közelsége. Az ingázás a település esetében nagyobb mértékben a Budapestre történő beingázást jelenti, s csak kisebb arányú a fővárosból Piliscsabára járók aránya. Agglomerációs település lévén természetes jelenség, hogy sokan inkább a kellemes lakókörnyezet és kevésbé a munkalehetőségek miatt választják Piliscsabát, ebből kifolyólag legjelentősebb a településről kifelé irányuló munka jellegű ingázás. Jelentős ezen kívül az intézményi típusú ingázás is, azaz olyan intézmények látogatása, amelyek nem találhatóak a településen (pl. egyetem, klinika, színház) vagy minőségükben mást tudnak nyújtani (bár van a településnek középiskolája, mégis jelentős azoknak a száma, akik a fővárosba járnak tanulni). A napi ingázás a településre különféle hatásokkal van: jelentős a nappali, az éjszakai valamint a hétvégi népességszám közötti különbség, bizonyos funkciók (pl. közlekedés) stratégiai szerepűek, az intézményi struktúra kiépítésénél figyelembe kell venni az ingázásból adódó eltéréseket, akár új munkahely, akár új lakóhely létesül a városban érdemes megvizsgálni, hogy milyen lakó- illetve munkahely vonzattal jár a létrehozásuk az ingázásra vetítve. Összességében megfigyelhető, hogy Piliscsaba népessége 1990 és 2000 között 30 százalékkal nőtt. Ezzel az értékkel a környék települései között a középmezőnyben helyezkedik el. Népességnövekedés tekintetében a Budapesttel határos települések (Nagykovácsi, Pilisborosjenő és Solymár) illetve két kistelepülés előzi meg, melyeknél erőteljes lakóterület-fejlesztés tapasztalható (Budajenő, Telki). 9

11 TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉGE 2000-BEN AZ ÉVI SZÁZALÉKÁBAN Piliscsaba.. Pilisvörösvár.Nagykovácsi 120 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Korösszetételét tekintve Piliscsaba kedvező helyzetben van, mind a térséget, mind az országos átlagot tekintve. Évekre visszamenőleg folyamatosan magasabb a 14 év alattiak részaránya a 60 év felettiekénél, ami azt mutatja, hogy az újonnan beköltözők a fiatalabb korosztály arányát növelik. A település öregségi indexe (60 év felettiek/14év alattiak aránya) folyamatosan egy fiatal település képét mutatja, ami egyben a fiatalabb, utánpótlást jelentő korosztály számarányának növekedését is jelenti. A népesség 21,9 százaléka 14 éven aluli, 59,8 százaléka 15 és 59 év közötti, 18,1%-a pedig már elmúlt 60 éves. A közeljövőt tekintve ( között) a település korstruktúrájában továbbra is meghatározó elem marad az fiatalkorúaknak a idősekhez viszonyított magas aránya, ami maga után vonja a gyermekellátással, oktatással és neveléssel kapcsolatos intézmények jelentőségét. Az agglomeráció nyugati szektorának települései közül mindössze három esetben mutat elöregedést a számérték (Biatorbágy, Budakeszi és Törökbálint esetében), a többinél vagy közel egyensúlyban van a fiatalok és az idősek népességen belüli aránya, vagy jóval több a fiatalok száma. Kimondottan fiatalos településnek mondható még Telki, mely települést főleg az utóbbi évtizedben ismertek fel a fővárosból kiköltözni vágyók (vagy az agglomerációba beköltözni szándékozók). A kis népességű településen a fiatalok kétszeresen meghaladják az időskorúak létszámát. 10

12 LAKÁSÁLLOMÁNY A fentiekből kitűnik, hogy a városra nehezedő szuburbanizációs nyomás elsősorban Piliscsaba lakóterületi adottságai miatt alakult ki. A városban a lakások száma folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az utóbbi évtizedben 16 százalékkal növekedett a lakások száma, ami több mint 250 lakást jelent. A jelentős új lakásépítések főleg az újonnan beköltöző rétegek kiszolgálására támaszkodnak. Forrás: KSH (1995-ig Pilisjászfaluval) A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA PILISCSABÁN Év A lakások száma A LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA PILISCSABÁN Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Az újonnan belterületbe vont és kiparcellázott lakótelkekre a magas telekárak mellett - általában véve a betelepülők építkeznek, magasabb igényű vásárlóknak készülnek. 11

13 LAKÁSÁLLOMÁNY SZÁMA 2000-BEN AZ ÉVI SZÁZALÉKÁBAN Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 115 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Összességében elmondható, hogy a térségben Piliscsaba a lakásállomány növekedését tekintve a középmezőnyben helyezkedik el. A legnagyobb növekedés természetesen Telki községben tapasztalható (228%), de a Budapesthez közel eső települések is nagyobb növeledést mutattak, illetve jelenleg is jelentősebb fejlesztések folynak. LAKÓ- ÉS IPARI INGATLAN FEJLESZTÉSEK A TÉRSÉGBEN 2002 I. NEGYEDÉV Pilisszentkeresz Pilisjászfalu Pilisszántó Piliscsaba Pilisvörösvá Csobánka Üröm Telki Solymár Nagykovácsi Páty Budakeszi Lakóingatlan fejlesztés Ipari ingatlan fejlesztés 12

14 LAKÁSÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE SZOBASZÁM SZERINT PILISCSABÁN 2001-BEN 23% 13% 34% 30% 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 vagy több szobás Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés A jelenlegi lakásszám (1816 db.) figyelembevételével átlagosan 2,98 fős háztartásokkal számolhatunk. Ez a szám a vizsgált térségben viszonylag alacsony értéknek számít, ami részben a település urbanizáltabb jellegére is utal. A szektorban Nagykovácsi esetében ez a számérték 3,28, Budajenőn pedig 3,27 fő, ugyanakkor összehasonlításképpen Budapest 2,2-es számértékkel rendelkezik. HÁZTARTÁSOK LÉTSZÁMA 2000-BEN TELEPÜLÉSENKÉNT Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 2,5 alatt 2,5-2,75 2, ,25 325felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés 13

15 HUMÁN ERŐFORRÁS A település oktatási intézmény-hálózata sokban eltér a vizsgált térség többi településétől. Ennek három alapvető oka van. Egyrészt az általános iskolai szinten jelentősen érzékelhető a település korszerkezetéből adódó demográfiai nyomás: a térségen belül csak a két városi jogú település (Budakeszi és Pilisvörösvár) rendelkezik több tanulóval. Másrészt térségben Pilisvörösvár és Budakeszi mellett csak Piliscsaba rendelkezik középiskolával, ami megerősíti a helyi középfokú oktatás térségi szintre kiterjedő jelentőségét. Ezen kívül a vizsgált települések közül kizárólag Piliscsabán működik felsőoktatási intézmény. Piliscsabán összesen négy általános iskola található 35 osztályteremmel és 569 diákkal. Osztálytermek és tanulószámot tekintetében Budakeszi és Pilisvörösvár után a harmadik. Az általános iskolai férőhelyek száma 658, melynek kihasználtsága 86 százalékos. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KIHASZNÁLTSÁGA PILISCSABÁN Általános iskola Óvoda férőhely tanulólétszám Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal Az óvodák száma alapján homogénebb kép rajzolódik ki a térségben, bár Budakeszi és Pilisvörösvár magasabb lakosságszámaiknak is köszönhetően némileg nagyobb óvodai kapacitással rendelkezik. Piliscsabát az említett két településen kívül Solymár előzi meg az óvodai férőhelyek tekintetében. A településen összesen 5 óvoda működik 270 férőhellyel. Az óvodába beírt gyermekek száma 279 fő, ami magas érték, a helyi kapacitást meghaladó szám (104 százalék). Összességében nézve Piliscsabán az óvodai férőhelyek további bővítésre szorulnak. A humán erőforrások, a települési kultúra magas színvonalának biztosítása érdekében közösségi, kulturális és művelődési intézmények is szükségesek. Ezen a téren Piliscsaba érzékelhető lemaradást mutat. A település nem rendelkezik művelődési házzal vagy könyvtárral, vagy más közösségi épülettel. 14

16 INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG Piliscsaba infrastrukturális ellátottságának jellemzésére a közművek és egyéb rendszerek kiépítettségét és kihasználtságát szükséges áttekinteni. A közüzemi ivóvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1471 darab volt 2000-ban (81%), a közcsatorna-hálózatba pedig 531 lakás csatlakozott (29%). A település szennyvízgondjait a helyi, 1200m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító teljes mértékben kielégíti: a csatornahálózat kiépítetlensége miatt csak hozzávetőleg 40%-os kihasználtsággal működik. A gázzal fűtött lakások száma 1524 db (84%). Térségi összehasonlításban Piliscsabán a gázellátottság területén kedvező a helyzet, az ivóvíz- és a csatornázottsági ellátottság további fejlesztésre szorul. KÖZÜZEMI VÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA 2000-BEN (%) Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 80 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Piliscsaba telefonvonalakkal megfelelően ellátottnak nevezhető. Az 1000 főre jutó távbeszélő fővonalak száma 292 db, ami azt jelenti, hogy majdnem minden harmadik lakos rendelkezik telefonnal (az összegbe nemcsak a háztartásoknál regisztrált vonalak, de a közületiek is beleszámítanak). A térségben azonban Piliscsaba, Pilisjászfalu és Tinnye mutatóit tekintve az alsó mezőnybe tartozik. A település összes távbeszélő fővonalainak száma

17 KÖZÜZEMI SZENNYVÍZHÁLÓZATBA BEKÖTÖTT LAKÁSOK ARÁNYA 2000-BEN (%) Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 20 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés 16

18 GÁZHÁLÓZATRA KAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA 2000-BEN (%) Piliscsaba.. Pilisvörösvár. Nagykovácsi 60 alatt felett Forrás: KSH, Ecorys szerkesztés Az infrastrukturális ellátottság állapotfelmérésének lényeges fejezete a közlekedési helyzet, hálózatok és adottságok vizsgálata. Piliscsaba közúton könnyen megközelíthető akár a fővárosból, akár közvetetten az ország más pontjairól. Közlekedési kapcsolatai a főváros irányába (jelen pillanatban) azonban egyik sarkalatos problémáját jelentik a településnek. A kis kapacitású áteresztő rendszerek, melyek Budapesten belül is gondokat okoznak, esetenként nehézségeket jelenthetnek az ingázó népesség mindennapjaiban. A mai tömegközlekedési kapcsolatok további bővítésére van szükség, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a település belső része (Fő utca) tovább már nem terhelhető. A helyzet enyhítéséhez hozzájárulna, ha a helyi lakosságnak több lehetősége lenne a helyi munkavállalásra, ezzel csökkentve az ingázó-forgalmat. A távlati tervek között szerepel egy, a településeket elkerülő új 10-es főútvonal létesítése, mely távlatilag M10-es autóútként az országos gyorsforgalmi úthálózat részét képezi majd. Ez az útszakasz azonban Piliscsaba közigazgatási területét nem érinti, megvalósulása azonban jelentősen befolyásolja a település közlekedési helyzetét. Egyrészt gyors elérhetőséget biztosít Budapest és Esztergom felé, másrészt részben átalakítja a település jelenlegi forgalmi viszonyait. Amíg azonban a mentesítő útvonalak nem állnak rendelkezésre, a fővárosba induló lakosság és az átutazók zöme csak a ma is adott lehetőségeket használhatja. Piliscsabára ma a környező településekre továbbhaladó Volánbusz járatokkal lehet eljutni, naponta átlagosan 60 autóbuszjárat köti össze a fővárossal. A község rendelkezik vasúti kapcsolatokkal is: négy állomás és megállóhely szolgálja ki az utasokat, naponta átlagosan 26 menetrendszerinti járat közlekedik a település és Budapest között. Mindazonáltal a közúti közlekedés jelenlegi szűk keresztmetszete miatt Piliscsabának célszerű a kevésbé nyersanyagigényes, technológia-intenzív és környezetkímélő iparágakat és tevékenységeket magához vonzani. Bár az új elkerülő út idővel történő megépülése már lehetővé tenné közúton a gyors, kényelmes és nagyarányú áruszállítást, a település környezetének, arcképének, jó hírének és imázsának fenntartása érdekében a jövőben sem célszerű település- és környezetterhelő gazdasági egységeket létesíteni. 17

19 ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS Az Önkormányzat gazdálkodása esetén a költségvetés helyzetét, az egyes tételek trendjét, illetve az önkormányzati vagyon és az önkormányzatra háruló beruházások alakulását lehet vizsgálni. Az elmúlt 4 évben a települési önkormányzat költségvetési mérlege pozitív volt. A bevételi és kiadási oldal szerkezetében azonban változások történtek. A bevételi oldalon drasztikusan megnőtt a vagyonértékesítés és az egyéb források szerepe: míg 1998-ban 2,1 százalékot (8 811 millió Ft) tett ki a két tétel aránya, addig 2001-ben már 20 százalékot ( millió Ft), a tervezett 2002-es költségvetés bevételi oldalának pedig 25 százalékát ( millió Ft) teszi ki. A bevételek között a lakónépesség számának növekedése ellenére - visszaszorult a normatív támogatások és a működési díjbevételek aránya. Az egyes típusok abszolút értékének változása is eltérő. A legnagyobb tételt ma is a működési és díjbevételek jelentik, értékük hullámzó tendenciát mutat, az utóbbi két évben millió forintos szinten állt be. A normatív bevételek és a TB finanszírozás értéke stagnált, míg az SZJA visszatérítés 50 százalékkal ( ról millió forintra), a helyi adók összege 100 százalékkal ( ről millió forintra) nőtt az elmúlt négy évben. Legnagyobb növekedést azonban a vagyonértékesítés (8-ról 74 millióra, ez 9-szeres növekedés) és az egyéb források (0,7-ről 41 millióra, ez 58-szoros emelkedés) mutattak. ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK MEGOSZLÁSA TÍPUSONKÉNT 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyéb források M ű ködési és díjbevételek Egyéb adó Iparű zési adó É pítmény és telekadó Bérleti jogok, gazdasági társaság Vagyonértékesítés SZJA TB finanszírozás C él- és címzett támogatás Normatív költségvetési támogatás Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal 18

20 ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA TÍPUSONKÉNT (EZER FORINT) Normatív költségvetési támogatás TB finanszírozás SZJA Vagyonértékesítés Bérleti jogok, gazdasági társaság Mű ködési és díjbevételek Egyéb források Helyi adók Forrás: Piliscsaba Polgármesteri Hivatal A kiadási oldal összetételében is változások történtek. Összességében csökkent az egészségügyi és szociális kiadások, a gazdasági szolgáltatásokra illetve a kultúra és sport területére fordított összegek aránya. Az igazgatásra és az oktatásra kisebb hullámzásokkal az elmúlt négy évben közel azonos arányú kiadás jutott. Ezzel szemben a településüzemeltetésre kiadott összegek aránya jelentősen (2- ről 16 százalékra) növekedett, ami ről millió forintra való emelkedést jelent. ÖNKORMÁNYZATI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA TÍPUSONKÉNT 19

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 2016. március Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 Tekintettel arra, hogy a teljes,

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testület

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Előterjesztés Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 27. napján tartandó soron következő ülésére

Előterjesztés Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 27. napján tartandó soron következő ülésére BALATONKENESE VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. Telefon: +36(88)481-741 Fax: +36(88)481-741 email: hivatal@balatonkenese.hu Előterjesztés Balatonkenese Város Önkormányzata

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Ingatlanpiac és elemzése. 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés

Ingatlanpiac és elemzése. 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés Ingatlanpiac és elemzése 15-16. óra Ingatlanpiaci előrejelzés Horváth Áron ELTEcon Ingatlanpiaci Kutatóközpont eltinga.hu Ingatlanpiaci előrejelzés 1. Egyváltozós elemzés trend + ciklus + szezonalitás

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban

Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban Transzparencia és integritás az önkormányzati gazdálkodásban dr. Pulay Gyula számvevő igazgató előadása Veresegyháza MAFIS nemzetközi konferencia az önkormányzati pénzügyi menedzsment megújításáról A korrupció

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben