Új földrajzi irányzatok 5. Feminista geográfiák 6. Posztmodern geográfiák Timár Judit

Átírás

1 Új földrajzi irányzatok 5. Feminista geográfiák 6. Posztmodern geográfiák Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó D. u. 42.

2 A modern geográfia kezdete (Peet, 1998)

3 Feminista földrajz fogalma, tárgya A feminista földrajz: Olyan megközelítési mód, amely a feminista politikából és elméletekből táplálkozva a nemek társadalmilag meghatározott viszonya és a tér összefüggésrendszerét, kölcsönös egymásra hatásának módjait, eredményeit helyezi a kutatás középpontjába. (Pratt, G 2000.) Nemek földrajza: Társadalmi nem (gender) --- szexuális jelleg (sex) Feminista gondolat elfogadása: A nemek társadalmi szerepe a társadalom (át)strukturálódásának fontos szervező elve

4 Feminista földrajz szemlélete A feminista földrajz szemlélete A társadalomföldrajz kritikájából építkezik. Bírálja: a nemek viszonyának fontosságára érzéketlen földrajzi megközelítéseket, elméleteket, a nemekre érzéketlen módszerek alkalmazását, a valós társadalmi problémákon kívül helyezkedő, magát semlegesnek tartó, a geográfiai kérdések társadalmi beágyazottságát tagadó földrajzot. a mindennapi élet aspektusait, kölcsönhatásait tárja fel kapcsolatot teremtve a földrajz részdiszciplínái között

5 Feminista földrajz módszerek A feminista földrajz módszerei Kvalitatív módszerek terjesztése Élettörténet-kutatás, narratívák Kérdezés, interpretálás, írás módja Kérdező kérdezett viszonya

6

7 Feminista földrajzok sokszínűség A feminista földrajzok differenciáltsága (időben) Pratt, G. 2000

8 Feminista földrajzok sokszínűség A feminista földrajzok differenciáltsága (időben) IV. Szakasz: TRANSZVERZÁLIS FEMINISTA FÖLDRAJZOK (1990-es évek végétől) központi témák befolyásoló elméletek földrajzi fókusz állampolgárság, migráció, nacionalizmus; transznacionalizmus, az állam etnográfiái; fejlesztés; politikai ökológia, geopolitika; állami erőszak; a globális Észak és Dél viszonya; a térképezés és GIS progresszív lehetőségei; érzelem, emóciók a transznacionalizmus elméletei; globalizáció és transzverzális hálózatok, absztrakt elméletek politikai ökológia; politikai ökonómia; az érzelem elméletei globális hálózatok; a kapcsolatok/viszonyok, folyamatok sokléptékű és -helyszínű megközelítése; a lépték konstrukciója és felbontása; a képzelet terei; határok és azok lebontása; megtestesülés és összekapcsolhatóság, kisajátítás Pratt, G. 2009

9 Feminista földrajzok sokszínűség A feminista földrajzok differenciáltsága (térben) Angol amerikai hegemónia? A hely fontossága a tudás létrehozásában Sajátosságok, vitakérdések: elmélet empíria (pl. Spanyolország) alkalmazott kutatások (pl. Hollandia) a rurális terek fontossága (pl. India, Spanyolország) kinek írunk? (III. Világ)

10 Feminista földrajzok sokszínűség Térbeli differenciáltság: Kelet-Közép-Európa Megkésettség, hiány: Viszonyítási alap: a világ feminista földrajzai, Kelet-Közép- Európa társadalminem-kutatásai Okok: társadalmi környezet, feminista mozgalmak hiánya, konzervatív geográfia Jellegzetességek: Hagyományos földrajz + gender (a posztszocialista terek feltérképezése) Új témák, koncepciók, módszerek (a posztszocialista átmenet gender-jellege megértéséért: vállalkozások, munkanélküliség, szegénység; megélt terek; neoliberalizmus; kvalitatív módszerek; testföldrajz?) Feminista földrajz az állam és társadalom szolgálatában?

11 Feminista földrajzok témák I. Témák (hagyományos, új szemlélettel): 1. Demográfiai helyzet földrajzi mobilitás Globális Észak Dél probléma: Több mint 100 millió nő hiányzik (Amartia Sen) Magyarország: Nő/100 férfi: 110 Budapest: 118 Megyei jogú városok: 113 Többi város: 109 Községek: főnél kisebbek: 85

12 Feminista földrajzok témák I. Témák (hagyományos, új szemlélettel): 2) A munka világa Gazdaságföldrajz: Munka = fizetett munka = termelés = maszkulin szféra Feminista földrajz: Munka = fizetett + háztartási munka = termelés + társadalmi reprodukció Fizetett munka vertikális és horizontális szegregációja, nemek közti egyenlőtlensége üvegplafon jelenség

13 I. Szocialista feminista földrajza Társadalmi nemi egyenlőtlenségek magyarázata: Kapitalizmus + patriarchátus Városi tér Regionális lépték

14 Foglalkoztatás hagyományos nemi szerepek és az állam Feminista földrajzok témák

15 Feminista földrajzok témák Foglalkoztatás társadalmi nemi viszonyok tér Urbanizáció, városszerkezet Nemek szerint szegregált nagyvárosi agglomerációk Szuburbanizáció okai: hagyományos családmodell - állam szerepe ( zoning ) Dzsentrifikáció okai ( szinglik ) Várostervezés, városépítészet

16 Feminista földrajzok témák Getis, A., Getis, J., Fellman, J. 1991

17 Feminista földrajzok témák Foglalkoztatás társadalmi nemi viszonyok tér Falusi átalakulás fejlődés/fejlesztés Agrárszféra családi farmok kinti benti munkák Falusi turizmus nők változó szerepe III. világ: a gazdasági fejlődés nem oldotta meg a szegénység feminizálódását (nők: munkaórák 2/3-a, jövedelem 1/10-e)

18 Feminista földrajzok témák II. Új témák kutatása: Háztartási stratégiák szegénység feminizálódása Nők környezet (ökofeminizmus és kritikája) Félelem földrajza (eltérő mentális térképek, városrehabilitáció) Női identitás, a test földrajza Nők jogai nők a politikában, esélyegyenlőség Kelet-Közép-Európában: a poszt-szocializmus sajátosságai

19 II. Új témák: Ökofeminizmus A nők és a természet elnyomása történelmileg társadalmilag, kulturálisan összekapcsolódik. Kulturális ökofeminizmus: nők természet viszonya (a nők biológiai szerepe, reprodukció, sajátos kötődés) kritikája Feminista földrajzok témák Társadalmi ökofeminizmus: A természet politikai, s nem perszonális kategória (kizsákmányolásuk)

20 II. Új témák: Nők a közéletben esélyegyenlőségi politikák Politikai részvétel a tér, hely, földrajzi lépték szerepe GEM (Gender Empowerment measure ) (annak vizsgálata, hogy vajon a nők és a férfiak képesek-e aktívan részt venni a gazdasági és a politikai életben és a döntéshozatalban) 1994-ben szerepelt a helyi önkormányzatokban való részvétel Magyarország a 77 vizsgált ország között Feminista földrajzok témák

21 Esélyegyenlőségi politikák Esélyegyenlőség mint horizontális elv a regionális fejlesztésben Az esélyegyenlőség fogalma -- fő problématerületei: Emberi jogok csorbulása Döntéshozatalból való kizárás, alulreprezentáltság Gazdasági függőség Tudáshoz, információhoz való hozzáférés Az egészséghez való jog sérülése Az erőforrások feletti rendelkezés hiánya/korlátozottsága Célcsoportok: nők, romák, fogyatékkal élők Feminista földrajzok témák

22 POSZTMODERN FÖLDRAJZOK Modern Posztmodern Pruitt-Igo (St Louis ) Hall (1988)

23 Modern építészet, várostervezés Le Corbusier álma az 1920-as évek Párizsáról Megvalósított terv: Stuyvesant Town, New York Harvey (1989)

24 Posztmodern földrajzok Értelmezések Posztmodern építészet, várostervezés Scarlett Place, Baltimore (mediterrán falu másolat ) Harvey (1989)

25 Posztmodern földrajzok Értelmezések Posztmodern építészet, várostervezés Piazza d Italia, New Orleans (Charles Moor) Harvey (1989)

26 Posztmodern földrajzok Értelmezések Posztmodernizmus: Építészeti, esztétikai, intellektuális mozgalom (a mindennapi élet felé fordulás, egyveleg, utánzat, sokféleség, bizonytalanság, fragmentáltság; különböző stílusok, átfedő, egymással érintkező, egymás mellé rendelt terek) Posztmodernség (posztmodern kor): Jelen történelmi periódus, mely lezárta a modernség korát (20. sz. közepe, vége)

27 Posztmodern földrajzok ösztönzők Külső ösztönzők: Posztmodern kor változások a politikában, közkultúrában, gazdaságban gazdaság globalizációja, információs technológiai forradalom, bizonyos fogyasztási modellek elterjedése életmódok, kultúrák növekvő fragmentációja számos új politikai, kulturális alany megjelenése növekvő törődés a környezettel a regionalizmus, lokalitás újra előtérbe kerülése a flexibilis felhalmozás kapitalista rendszerének sikere a nemzetállam visszavonulása a társadalmi élet számos területének privatizációja

28 Posztmodern földrajzok ösztönzők E változások új koncepcionális apparátust, új analitikai eszközöket igényelnek a geográfiában A tudományon belüli ösztönzők: A posztmodern viták posztstrukturális fázisa (Jacques Derrida hatása) fókusz: a földrajzi diskurzusok és szövegek dekonstrukciója Viták a hatalomgyakorlásról, hatalom, diskurzus, tér viszonyáról kulcsszerepben: feminista kutatók, posztkoloniális tanulmányok (Michael Foucault hatása)

29 Posztkoloniális/ posztkolonializmus: Nem szorítkozik a gyarmatosítás utáni korszakra; Kritizálja a kolonializmus (ma is létező) materiális és diszkurzív legitimitását (antikoloniális); Mint elmélet, témái: identitás, faj, etnicitás, gender; tudás és hatalom viszonya, gyarmatosítottak reprezentációja

30 Posztmodern földrajzok ösztönzők E változások új koncepcionális apparátust, új analitikai eszközöket igényelnek a geográfiában A tudományon belüli ösztönzők: A posztmodern viták posztstrukturális fázisa (Jacques Derrida hatása) fókusz: a földrajzi diskurzusok és szövegek dekonstrukciója Viták a hatalomgyakorlásról, hatalom, diskurzus, tér viszonyáról kulcsszerepben: feminista kutatók, posztkoloniális tanulmányok (Michael Foucault hatása) Marxista tradíciók (Frederick Jameson /1984/ hatása: Possztmodernizmus mint a kései kapitalizmus kulturális logikája ) fókusz: posztmodern város, terek

31 Posztmodern földrajzok kezdetek A földrajzi diszciplínán belüli ösztönzők: Pozitivizmus kritikája A Marxizmus univerzális koncepciói (pl. osztály), strukturalizmusa ellen A földrajz relatíve későn csatlakozott a posztmodern megközelítésekhez, s vitatják, hogy valóban belépett-e a posztmodern fázisba Első munkák: Michael Dear 1986: Postmodernism and planning Edward Soja, A. J. Scott 1986: Los Angeles: capital of the late twentieth century A postmodern kritikája: Harvey, D. 1989: The condition of postmodernity

32 Posztmodern földrajzok témák A posztmodern földrajzok kutatási fókuszai: Posztmodern város Társadalmi változások: posztmodern korszak (jellemzői: új kulturális logika, poszt-fordista politika, gazdaság; a politika tereinek transzformációja; a reprezentáció előtérbe kerülése) A média (tömegtájékoztatás) szerepe a fogyasztás reprezentációja és változásai (a fogyasztás helyei és a helyek fogyasztása) Posztmodern életmódok, ízlések és a speciális városi és regionális környezet átalakulása, a kulturális tőke szerepe a városi szomszédsági terek átalakulásában

33 Posztmodern földrajzok témák A posztmodern város mint kiemelt kutatási téma Földrajzi válasz korunk városának átalakulására az új posztmodern korszakban Laboratóriuma : Los Angeles mint posztmodern város L.A. iskola a Chicagói Iskolát kritizálva (a város komplex társadalmi-térbeli jelenség, nem lehet megragadni egyetlen átfogó definícióval, egyetlen logikában) A posztmodern város kutatásának 2 tábora: Posztmodern = sajátos korszaka a fejlett kapitalizmusnak Speciális posztmodern gondolkodásmód, tudás

34 Posztmodern földrajzok témák A posztmodern város mint kiemelt kutatási téma A városkutatások posztmodern megközelítésmódja: a posztmodern urbanisztika úgy értelmezhető, mint: a városfejlődés új formáinak megjelenése (LA = posztmetropolisz; nem egyközpontú város; peremvárosok, tematikus parkok, lakóparkok, technoburb fragmentált városi terek, kulturális, társadalmi heterogenitás, polarizáció) új látásmód, logika, amivel interpretálják a várost Példa: a városrevitalizációban új építészeti stílusok megjelenése az örökségvédelem segítségével ; és új tervezési megközelítésmódok alkalmazása ( közösségi tervezés )