FOLYÓSZABÁLYOZÁS HATÁSÁRA FELGYORSULT HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉS VIZSGÁLATA A MAROS MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN. Oroszi Viktor György 1 Kiss Tímea 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOLYÓSZABÁLYOZÁS HATÁSÁRA FELGYORSULT HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉS VIZSGÁLATA A MAROS MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN. Oroszi Viktor György 1 Kiss Tímea 2"

Átírás

1 FOLYÓSZABÁLYOZÁS HATÁSÁRA FELGYORSULT HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉS VIZSGÁLATA A MAROS MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁN Bevezetés Oroszi Viktor György 1 Kiss Tímea 2 Mivel a Maros fontos vízi utat képezett, s áradásai több települést veszélyeztettek, így a magyarországi folyók között igen korán, már a XIX. század első felében sor került szabályozására. A mentesített oldal és a hullámtér eltérő felszínfejlődése ezért itt jól tanulmányozható. Az különböző fejlődés oka, hogy a korábbi áradásokkal ellentétben az üledék lerakódás és a folyóvíz mechanikai munkája már csak egy szűk sávban érvényesülhetett. A folyó esése megnőtt, a meder beágyazódott, egy méter körüli vízszintsüllyedés következett be, a folyó hordaléka továbbra is lerakódott, így a szélessé vált mederszakaszokon zátonyok és szigetek (15-20 db) alakultak ki (Sipos - Kiss, 2004). A hullámtéren a szervetlen üledék felhalmozódás felgyorsult, míg a mentesített oldalon csekély mértékű, dominánsan szerves üledék rakódik le. A folyó az elmúlt 150 év alatt viszonylag egységes hullámteret alakított ki, a régi, átvágott holtágak a hullámtéren ma már egy-két kivételtől eltekintve csaknem teljesen feliszapolódtak, légifotókon is csak nehezen azonosíthatóak. Célunk volt, hogy a folyó hazai szakaszának három hullámtéri öblözetében található feliszapolt morotvák környezeti változásait megismerjük illetve, hogy meghatározzuk feltöltődésük mértékét. Az üledéklerakódást ismert időben elterjedt, invazív növényfajok pollenejivel próbáltuk tovább pontosítani. A vizsgálati terület bemutatása A vizsgálatunkhoz terepbejárás után a Maros hullámterének két jobb, illetve egy balparti öblözetét választottuk ki (1. ábra). A mintavételi pontok kijelölésénél figyelembe kellett venni, hogy bolygatástól mentes területen legyen (pl. kubikgödörtől, csatornától távolabb), az egykori meander nyomvonala biztosan megállapítható legyen, és a fúrást az egykori folyószakasz sodorvonalában létesítsük (így a meder legmélyebb pontjától számíthatjuk a feltöltődést). A három mintavételi hely közül a Vetyeháti Holt-Marost a szakirodalom az egyetlen megmaradt hazai Maros-menti hullámtéri holtágként említi (Pálfai, 2001), ami a folyószabályozáskor az 1858-ban végrehajtott 26. átmetszés nyomán keletkezett. Az egykori folyókanyarulatot azonban csak nagyon ritkán borítja víz. Erősen feliszapolódott állapotú (csupán 0,5-1 m szintkülönbséggel jellemezhető), átlagos szélessége 35 m. Területe jelenleg lágyszárú növényzettel benőtt, tölgyerdővel övezett. Mindenkori vízszintje a Maros vízállásától függően alakul, de azt a Tisza vízjárása is befolyásolja. Amikor az a Marost visszaduzzasztja, a megcsendesedett vízből nagy mennyiségű üledék ülepedhet ki. 1 PhD hallgató, SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2 Adjunktus, SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 1

2 1. ábra A vizsgálati területek bemutatása A Marossal felülről a Csányi-foki, alulról a Bugri hullámtéri csatorna köti össze (Pálfai, 2001). A meander a folyó jobb partján található, a 7-9. fkm. között, a hullámtér legnagyobb szélessége itt 2250 m. A vizsgálatok céljából létesített mintavételi pont 1740 méter távolságban fekszik a Marostól, ezt azért fontos megemlíteni, mert a folyótól való távolság alapvetően befolyásolja az üledék lerakódásának mértékét (Asselman-Middelkoop, 1995 ill. Borsy, 1972). A terület 1: es térkép és terpbejárás alapján készült geomorfológiai vázlatán (2. ábra) az egykori meder futásának nyomvonala még viszonylag jól kirajzolódik, a felszínt nagy kiterjedésű ártéri lapályok, valamint övzátonyok és folyóhátak teszik változatossá. 2

3 2. ábra Vetyehát geomorfológiai vázlata A vetyeháti vizsgálati területtel ellentétben a Makóhoz közelebb eső, Zugolynak nevezett területen (3. ábra) az egykori folyószakaszt a Maros áradásai már teljesen feliszapolták, egyes szakaszainak azonosítása terepbejárás során is nehézkes. 3. ábra A Zugoly geomorfológiai vázlata 3

4 Ez az ártéri öblözet a Maros hullámterének bal partján található, a fkm között, legnagyobb szélessége 1750 m. Mátéffy 1865-ben készült 1:7200-as méretarányú térképén látható felirat: ásott új csatorna alapján az egykori kanyarulat átvágásának időpontja jól ismert (Tóth, 1992), azonban ezt az adatot tovább kell pontosítanunk, ugyanis a mederfoglalás ezen a területen nagy nehézségekbe ütközött. Több mint két évtizednyi próbálkozás után a Tisza-Maros Ármentesítő Társaság 1864-ben tartott ülésén úgy határozott, hogy a régi medret el kell zárni, az átvágás torkolatánál összegyűlt iszapot ismét ki kell hányni, és az agyagkeménynek bizonyult meder fenekén kotrógép igénybevételével vezérárkot kell létesíteni. Amennyiben ez is kevésnek bizonyult volna, a bal parti oldalon sarkantyú létesítésével tervezték a vizet a mesterséges mederbe terelni. A harmadik katonai felmérés 1: méretarányú térképlapja alapján viszont már elmondható, hogy 1881-re több évtizedes vajúdás után a Maros szabályozása a zugolyi átvágásnál befejeződött, sikerült a vizet az új mederbe vezetni. A műszaki nehézségekre a térképen feltüntetett tengerszint feletti magasságok is választ adnak. Makó fölött, a Fehérháznál 85, a város alatt, Kutaljnál 86 m magas a felszín, miközben a régi medernél a tengerszint feletti magasság 81 m, így a zugolyi kanyar átmetszésekor a vizet partnak kívánták vezetni (Tóth, 1992). A pontosítások után elmondható tehát, hogy a mederfoglalás között történt meg Zugolyban. A vizsgálat harmadik mintaterülete, a Makóhoz legközelebb eső jobbparti öblözet, a fkm. között elhelyezkedő Csordajárás. A Maros kanyarulatának átvágására itt között került sor. A hullámtér legnagyobb szélessége a területen 1200 m, a mintavételi hely az egykori kanyarulat élő mederhez közelebb eső ágán található (attól mintegy 840 m- re), mivel a távolabbi szakaszán megfigyelhető kubikgödrök bolygatottságot feltételeznek (4. ábra). Az öblözet 1999-ben országos védettséget kapott, és a Körös-Maros Nemzeti Park kezelésébe került. Az itt található kubikgödrök helyreállítására pályázatot adtak be, kikotorva és zsilipen keresztül a folyóhoz csatlakoztatva ívóhellyé kívánják alakítani őket. Továbbá problémát jelentenek a szocializmus idején kialakított és erőteljesen műtrágyázott, majd felhagyott és elgyomosodott szántók, melyek folyamatos utánpótlást biztosítanak a legelő gyomflórája felé. Mivel a környéken nincs természetközeli állapotú gyep, ezért a természetes fajok betelepülése sem nagyon várható. A kitűzött cél így elsősorban a tájidegen növényfajok visszaszorítása lehet (Makra, 2002). 4

5 4. ábra Csordajárás geomorfológiai vázlata Vizsgálati módszerek Az egyes morotvák feltöltődését a korabeli térképi ábrázolások jól szemléltetik, így azok felhasználását nem nélkülözhettük. A kanyarulatok feltöltődésének stádiumait nagyjából pontosítani lehet általuk, hiszen két térkép elkészülte közötti időszakban meanderrészletek tűnhettek el, az állandó vízborítás megszűnése is új információval szolgál, de a növényzet megváltozása is fontos tényezőnek bizonyulhat a vizsgálat szempontjából. Mintavételezés a szemcseösszetételi, pollenanalitikai és üledékkémiai vizsgálatokhoz 2002 ill augusztusában történt. A mintavételi helyek az egyes mintaterületek geomorfológiai térképén kerültek bemutatásra. A mintavétel Földvári-fejes kézifúróval történt, a Vetyeháton 360 cm, a Zugolyban 400 cm, míg a Csordajárás esetében 420 cm-es mélységig lehatolva. A fúrás mélységét az egykori meder durva fenéküledékének elérése határozta meg. Ezzel a módszerrel viszonylag jelentős üledékmennyiség nyerhető, azonban 5-10 cm-nél finomabb felbontású használata már bizonytalan. Ennek megfelelően 10 cm-es osztásközt alkalmaztunk, ahol azonban a rétegsorban éles változás volt megfigyelhető, ezt 5 cm-re finomítottuk. Ezek alapján a Vetyeháton 39 db, Zugolyban 41 db, míg a Csordajárás területén 43 db mintát gyűjtöttünk be. 5

6 A minták szemcseösszetételét Köhn-féle iszapolással és száraz szitálással, a szervesanyag-tartalom meghatározást K 2 Cr 2 O 7 -os feltárással spektrofotometriás úton végeztük, majd tömeg%-ban adtuk meg. A pollenanalízis esetében a Zólyomi-Erdtman-féle cink-kloridos acetolízises feltárási módszert alkalmaztuk. A sporomorfákat szoros nagyítással határoztuk meg species, genus, familia illetve phylum szinten. Az eredmények grafikus megjelenítését Tilia és Tilia Graph szoftver segítségével végeztük. Eredmények 1. A mintaterületek térképi ábrázolásai A, Vetyehát Szathmáry 1:7200-as térképe (5.1. ábra) a szabályozások előtti állapotot tükrözi ből, tehát a feltöltődés szempontjából kiindulási állapotnak tekinthető. Jól kirajzolódnak az egyes parti zátonyok, a korabeli töltésen belüli területek fás vegetációja és a rajtuk kívül eső megművelt területek élesen elkülönülnek ábra A Szathmáry-térkép 5.2. ábra A III. katonai felmérés 5.3. ábra Buday szabályozási tervrajza 5.4. ábra Breuer térképlapja Az 1913-as évből származó harmadik katonai felmérés 1: méretarányú térképlapjának kivágata alapján (5.2. ábra), az egyes meanderek még jól rekonstruálhatóak. A feliszapolódásuk kezdeti stádiumban tartott, s csak kisebb részleteik töltődtek fel. Az ártéri öblözetben már ekkor is a fás vegetáció dominált. 6

7 A terület geomorfológiai vázlatán a terület jelenlegi állapotát láthatjuk (2. ábra). Szembetűnő, hogy a vetyeháti öblözet kanyarulatainak az aktív mederhez közelebb eső részei mára eltűntek a térképről, vagyis a feliszapolódás ebben a sávban érvényesül legerőteljesebben. B, Zugoly Buday M ból származó szabályozási tervrajza (5.3. ábra), rögzíti számunkra a terület szabályozást megelőző környezeti állapotát. Feltünteti a Maros szigeteit, holtágát, a porondokat, a régi töltéseket és a folyó sodorvonalát. A kanyarulatot ebben az időszakban még fás vegetáció övezi. A szabályozással párhuzamosan zajlott le a makóiak és kiszomboriak közti területcsere. Ennek következtében 1839-ben a zomboriak elvesztett erdeiknek és kaszálóiknak pótlására örökös birtokként megkapják Zugolyt, ezután pedig a régi tulajdonosok a kemény fákat tövig, a fűzfákat szokás szerint botolva levágják (Tóth, 1992). Tehát az egykori vegetáció rövid idő alatt gyökeresen megváltozik, s az ártéri ligeterdő helyén kialakul a területre ma is jellemző kis parcellás szőlőkkel, gyümölcsösökkel, veteményekkel jellemezhető kertkultúra. Breuer G. készítette 1: es térképlapon is jól látszik, hogy a vezérárok 1861-re már elkészült a területen, ám a mederfoglalás váratott magára, s a zugolyi kanyarulat ekkor még aktív mederként funkcionál (5.4. ábra). Ezzel ellentétben, 1899-ben (6.1. ábra) a folyó már új medrében halad, s az egykori kanyarulat elkeskenyedik, gyors feltöltődésnek indul. Az 1910-es évek elejére az állandó vízborítás megszűnik benne, amit a III. katonai felmérés szelvénye alapján jelenthetünk ki (6.2. ábra) ábra Az 1899-es állapot 6.2. ábra A III. katonai felmérés rögzítette állapot 6.3. ábra A Csordajárás Horváth térképén 6.4. ábra Az 1842-es térkép részlete 7

8 A terület 1: es geomorfológia vázlatán (3. ábra), az egyes formák könnyebb elkülönítése érdekében, a 83 m-nél magasabb tengerszint feletti magassággal jellemezhető területet külön színnel jelöltük. Az egykori meander így is csak rövidebb szakaszokon rekonstruálható pontosan, de jól kirajzolódik a korabeli töltés futásvonala. A felszínt a természetes felszínformákon kívül napjainkban bányagödrök teszik még tagoltabbá. C, Csordajárás Horváth I ből származó 1:7200-as méretarányú térképén (6.3. ábra) a Maroson hat hajómalmot találunk, a kanyarulat nyakát töltés (Agger) zárja le. A mintaterületen már ekkor is füves vegetáció, legelők a jellemzőek. Közvetlen környezetében azonban megtalálhatóak a makóiak kertjei és szőlő területei. Az árvízi munkálatok déli tájolású 1:7200-as jegyzőkönyvi térképe (1842) ábrázolja a Maros sodorvonalát, parti zátonyait, valamint az között elkészült új töltéseket és vezérárkokat (6.4. ábra). A korábban Itatóként feltüntetett területen erdők találhatóak, valamint a már mentesített oldalon helyezkedik el a makóiak közlegelője. A szabályozási munkálatok végeztével a morotva feliszapolódása gyorsan megindul, az aktív mederhez közelebb eső ágát jóval keskenyebbnek tünteti fel az 1861-es térkép (5.4. ábra), mint a távolabb elhelyezkedőket. Közelebbi helyzete mellett ez a szakasz egyfajta üledékcsapdaként működhetett az áradások alkalmával érkező durvább hordalék számára, hiszen az áradás irányából nézve ez volt az első jelentős mélyedés a kiszélesedő hullámtéren. Az 1899-ben készült térképlap alapján tudjuk, hogy a morotva körülbelül 50 év alatt nagymértékben feltöltődött. A jelentős domborzati különbségek hamar kiegyenlítődtek, hiszen a Csordajárás területén ekkor állandó vízborítást már nem találunk, s az öblözet egészén legeltetést folytatnak. Ezt a III. katonai felmérés térképén ábrázolt gémeskutak is hangsúlyozzák (6.2. ábra). A meander töltéshez közelebb eső részében jelenleg kubikgödrök sorakoznak, az egykori töltés helyén árvízi lapály helyezkedik el (4. ábra). A hullámtér legmagasabb területeit jelentő övzátonysorok és a legmélyebben elhelyezkedő egykori meder, illetve kubikgödrök közötti maximális szintkülönbség napjainkban csupán két méter. 2. Szemcseösszetételi diagramok elemzése Az ATIVIZIG adatai alapján (ATIVIZIG, 1977) Deszk térségében a Maros által szállított lebegtetett hordalék 0,05 mm, a görgetett: 0,2-0,3 mm, a mederanyag pedig döntően 0,3-0,4 mm átmérőjű. Az általunk fenéküledékként meghatározott durvább homokszemcsék átmérője mindkét fúrás esetében maximálisan 0,2-0,32 mm-ig terjed. A két adat eltérése azzal magyarázható, hogy a folyószabályozás előtt a Maros még jóval hosszabb úton szállította hordalékát, ennek köszönhetően azok átmérője, így az általunk meghatározott fenéküledék átmérője is kisebb lehetett a mai viszonyokhoz képest. A, Vetyehát A szelvény 360 cm-es mélységig hatol a felszín alá (7. ábra). A mintavétel során a 10 cm-es osztásköztől cm-es mélységben tértünk el, ahol a rétegsorban bekövetkező, jól látható változások miatt 5 cm-es felbontást alkalmaztunk. Homoktartalmának megváltozása alapján két zónára oszthatjuk a mintasort. 8

9 7. ábra A medret kitöltő üledék szemcseösszetétele és szerves anyag tartalma a Vetyeháton 1.zóna: ( cm) A zóna homoktartalma 90%-os érték alá egyetlen esetben sem süllyed. Kizárólag ebben a mélység tartományban találhatóak meg a legdurvább frakciót jelentő 0,2-0,32 mm átmérőjű szemcsék (20-40 %-ban). A zugolyi mintasorhoz hasonlóan a fő alkotók a 0,1-0,2 mm nagyságú üledékszemcsék. Ennek a zónának a szervesanyag-tartalmáról elmondható, hogy az igen alacsony, 0,2-0,3 % körüli. Azonban cm-es mélységben 1 %-ra emelkedik, az agyag ill. iszaptartalom változatlansága ellenére is. 2. zóna: (255-0 cm) A szelvény szemcseösszetételi képe alapvetően megváltozik. A homoktartalom 90% feletti értékről itt hirtelen 10-20%-ra esik. Azonban cm között még egy 70%-os csúcs található, ami 220 cm-ig, fokozatosan csökkenve éri el a zónára döntően jellemző homoktartalmat. Az összes homoktartalom lecsökkenését követően - a zugolyi szelvényhez hasonlóan cm-en itt is megtalálható a 0,1-0,2 mm-es homokfrakció 20 %-ot elérő kettős csúcsa. A homokfrakció finomodik ebben a zónában, ugyanis a 0,1-0,2 mm-es szemcsék helyett a 0,02-0,05 mm átmérőjű szemcsék vannak jelen nagyobb mértékben. Az iszap és agyagtartalom nagyjából azonos mértékű. Megfigyelhető azonban, hogy cm között az előbbi %, míg utóbbi % körül mozog, azonban a szelvény legfelső 100 cm-ben ez az arány megváltozik. Az iszaptartalom %- ra süllyed, míg az agyagtartalom %-ra emelkedik. Tehát a szemcseösszetételi diagram további finomodás irányába mutat. A zóna szervesanyag-tartalma 0,6-0,8 % között változik. A felső 30 cm-en fokozatosan emelkedik 0,9-ről 1,6 ill. 3,4 %-ra. A zónát bemutató görbe ezen kívül kiugró értékekkel nem rendelkezik. 9

10 B, Zugoly A 400 cm mély szelvényben cm-es mélységben 20 cm-es, míg ill cm között 5 cm-es felbontással történt a mintavétel. A szelvény (8. ábra) homoktartalma alapján alapvetően két zónára tagolható. 8. ábra A zugolyi szelvény szemcseösszetétele és szerves anyag tartalma 1. zóna: ( cm) Homoktartalma %-os érték között ingadozik. Döntően 0,2-0,1 mm-es szemcsék alkotják, a durvább szemű fenéküledék (0,2-0,32 mm) a legalsó mintában ( cm) éri el maximumát, 35 %-ot, a zóna többi részében 10 % körül ingadozik. A homoktartalom kétszer csökken le jelentős mértékben, cm-es mélységben 75 %-ra, míg cm-között előbb 75, majd 38 %-ra. Mindkét esetben az agyag és iszaptartalom azonos mértékben emelkedik meg. Az 1. zóna szervesanyag-tartalma nagyon alacsonynak mondható, 0,3 % körüli, azonban három kiugró értéket produkál. Az első két esetben követi az agyag- és iszaptartalom megemelkedését és 0,5 %-ra emelkedik. A harmadik esetben cm-en 1,35 %-os értéket mutat, ám ez nincs összefüggésben a finomabb frakciók arányának megváltozásával. 2.zóna: (170-0 cm) Az 1. zónától a homoktartalom drasztikus lecsökkenésével különül el, aránya 95 %-ról előbb 30, majd 15 %-ra zuhan. Az összes homoktartalom drasztikus lecsökkenése után 0,2-0,1 mm-es frakciónak cm között egy enyhébb (20 %-os) kettős csúcsa jelentkezik. Ebből a zónából a legdurvább 0,2-0,32 mm-es frakció teljesen eltűnik. Eleinte az iszap és agyagtartalom % körüli érétke jellemző, majd ez a felszínhez közeledve megfordul. Mind az iszap, mind az agyag esetében 100 cm-től a finomabb frakciók (0,005-0,002 mm ill. <0,001 mm) kezdenek dominálni, tehát a szemcseméret tovább finomodik. A szervesanyag-tartalom a finomabb összetételnek köszönhetően szintén megemelkedik 0,5-0,8 %-ra, majd a felső, talajosodott 40 cm-en 1,3 %-os értéket mutat. C, Csordajárás 10

11 A szelvényt (9. ábra) alaposabb áttekintés után három nagy egységre lehet osztani jellemzői alapján. Ezek a főbb zónák az alábbiak: 9. ábra A medret kitöltő üledék szemcseösszetétele és szerves anyag tartalma a Csordajárás területén 1.zóna: ( cm) Ebben a zónában a homok mennyisége 77-92% között változik, hosszan tartó stabil csúcsot képezve. Számottevő mértékben szinte csak itt jelenik meg a középszemű homok (0,2-0,32 mm), az apró szemű homok (0,1-0,2 mm) aránya itt a legmagasabb (kb. 40%). Az iszap és agyag frakció aránya minimális, csak a durvább iszapfrakció van jelen említésre méltó mennyiségben (max. 10%). Mindezek alapján kijelenthető, hogy ezek a minták a Maros egykori medrének durvább, homokos fenéküledékét reprezentálják. A minták szerves anyag tartalma alacsony. 2.zóna: ( cm) A középszemű homok időnként történő megjelenése megegyezik a finomabb homokfrakció maximumaival. Ezek a csúcsok igen élesen elütnek környezetüktől, ezekben a mintákban a homokfrakció 75% körül éri el maximumát. A hét csúcsból három esetében kisebb csak ez az érték, de nagyjából mindig 40% körüli. Ezekkel a kiugró értékekkel antagonisztikus viszonyban leglátványosabban az össziszap értékei állnak. A homok csúcsok alkalmával erőteljesen lecsökken és ez fordítva is igaz: a 20% körüli homok minimumok alkalmával éri el az iszap a maximumát, nagyjából minden alkalommal 50%-ot. Az iszaphoz hasonló tendenciát mutatja a minták agyagtartalma is, csak kisebb mértékben, kb. 25%-os csúcsokkal. A szerves anyag mennyisége a finomabb üledékfrakciókhoz hasonlóan változik, erősen ingadozó értékekkel jellemezhető. 3. zóna: (170-0 cm) Alapvető változás látható az előzőekhez képest. A 2. zóna utolsó tartós kiugró értéke után itt a homok összes százalékos értéke hirtelen lecsökken és a továbbiakban sem ér már el olyan jelentős értéket, mint korábban, néhol 50%, de leginkább a 30%-os maximális értékek a jellemzőek. A középszemű homok, említésre méltó mennyiségben már nincsen jelen. A homokcsúcsok észrevehetően kisebbek, jelentéktelenebbek, kivéve a 150 és 11

12 100 cm között elhelyezkedőt, amelyet főképp a homokon belül az igen finom homok (por) frakció (0,02-0,05 mm) alkot. Az iszap eloszlásának képe sokkal egyveretűbb, mint a homoké, illetve az agyagé. Nincsenek olyan jellegzetes csúcsai, de 30% alá sem csökken az aránya. Az agyagra ugyanez már nem mondható el, gyakran eléri az 50-55%-os értéket, de 5%-os értéke is előfordul. A homok megoszlása itt az agyag és már nem az iszap frakcióval mutat ellentétes viszonyt, de ez esetben a kisebb szemcseátmérőjű agyag javára, annak a változásait egyensúlyozza ki a homok részaránya. A szerves anyag tartalom az előző zónákhoz képest magasabbnak és kiegyenlítettebbnek mondható. 3. Pollendiagramok elemzése: Kutatásunk során mindhárom mintavételi helyről gyűjtöttünk mintákat pollenanalízis számára, azonban idő hiányában eddig csak a vetyeháti és a csordajárásról származó minták kerültek feldolgozásra. A diagramok elkészítésekor az egyes növényfajoknak a szokásostól némileg eltérő csoportosítását alkalmaztuk, annak érdekében, hogy elemzésüket a későbbiekben megkönnyítsük. A meghatározott fajokat 11 csoportba osztottuk, főként Simon (1992) növénycönológiai osztálybesorolását felhasználva. Mivel a korábbi, folyóvizi környezet idején és később az elöntések által szállított távolabbi területekről származó sporomorfákkal is számolni kell, a fákat alapvetően két részre tagoltuk, vélhetően a Maros vízgyűjtőjéről érkező allochton és a mintaterület környezetében előforduló helyi (autochton) fajokra. Ezek után megkülönböztettük a hínárnövényeket (Lemnetea), mocsári növényzetet (Phragmitetea), nedves rétek növényzetét (Molinio-Juncetea), száraz szikla- és pusztagyepek + vetési gyomnövényzet (Festuco-Brometea + Chenopodietea) csoportját. Valamint elkülönítettük még a füzesek nem fás növényeit (Salicetea NAP), allochton lágyszárú növényeket, az eddigiekből kimaradt nem fás növényeket, valamint a spórákat. Vizsgálatunknak fontos részét képezték a mintákban esetlegesen előforduló invazív növényfajok pollenei, így azokat is külön kategóriába soroltuk. A szakirodalomból ismert ugyanis az egyes invazív fajok hazai elterjedésének időpontja, amit tovább pontosíthatunk a mintaterületekre vonatkozó legújabb és korabeli botanikai felmérések adataival (Halász, 1889; Járainé, 1999; Makra, 2002; Obradovic, 1979; Priszter, 1960 ill. 1997; Tímár, 1948 ill. 1950; Tóth 1967). Elterjedésük ismeretében (ami így is csak szűk időintervallumban adható meg) az üledékben való előfordulásuk korjelzőnek tekinthető. Felhasználni azonban csak azokat a növényfajokat lehetséges, amelyek a szabályozás után terjedtek el hazánkban, megjelenésük tömeges, de kevés közeli rokonuk él hazánkban (Oroszi, 2004). A pollendiagramok végén az egyes osztályok, valamint a fák és az összes többi kategória összesítése található, de feltüntettük a tárgylemezenkénti pollensűrűséget is. Az adatok kiértékeléséhez abszolút pollendiagramot készítettünk, mivel a mintánként meghatározott pollenek száma nem minden esetben éri el a statisztikailag értékelhető 100 dbot, így a százalékos diagram esetleg torzíthatja az adatokat. A, Vetyehát A szelvényt alapvetően három fő zónára lehet tagolni a mintákban talált pollenek száma alapján (10. ábra). A felszínhez legközelebbi III. zónát, azonban további két alzónára osztottuk, a zónabeosztás tehát a következőképpen alakult: 12

13 10. ábra A vetyeháti mederüledékek összesített abszolút pollendiagramja 1. zóna: ( cm) Ez a mélységtartomány alapvetően sterilnek mondható, csupán egyetlen mintában ( cm) találtuk a polleneknek kiugró értékét. Ebben a mintában minimálisan megemelkedik a finomabb üledékfrakciók aránya (3 %), ami a 10 cm-es mintavételt tekintve egy igen vékony, ám a polleneket kiválóan megőrző lokális agyaglencsére utalhat a meder homokos aljzatában. Benne látszólag a lágyszárú növények pollenjei dominálnak, ez azonban a pitypang (Taraxacum) csak itt megfigyelhető maximumának (25 %) köszönhető. Jelentősebbnek tartjuk a tölgy (Quercus), fűz (Salix), nyár (Populus) ill. peszérce (Lycopus) jelenlétét, ami alapvetően vízben gazdag környezetre utal, valamint az allochton AP pollenek jelenléte sem elhanyagolható. Az invazív fajok közül a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) pollenjét többször megtaláltuk ebben a zónában. Véleményünk szerint ez a zóna képviseli az élő meder pollenekben szegény környezetét, a folyóvíz által szállított, a területre nem jellemző növények pollenjeivel. Az egyetlen pollenekben gazdag minta alapján az ártéri kemény és puhafa ligetek dominanciájára és a még szabályozatlan folyó pangóvizes, mocsárrétekkel övezett környezetére következtethetünk a Maros vetyeháti szakasza mentén. 2. zóna: ( cm) A pollenek száma itt hirtelen megemelkedik, az egész szelvényben a legmagasabb. A zóna alján ill cm-es mélységben két jelentős csúcsot produkál. A fás és lágyszárú növények aránya nagyjából megegyezik. Sok a Maros vízgyűjtőjének távolabbi pontjairól származó pollen, mint például a fenyő (Pinus), és bükk (Fagus), valamint azok korrodált (szállításra utaló) példányai. A helyi vegetációt a tölgy, nyár és mogyoró (Corylus) fajok uralják, de ki kell hangsúlyozni a hínárt képviselő süllőhínár (Myriophyllum) és a mocsári növényzet: mocsárhúr (Callitriche) és peszérce tartós megjelenését. A sás (Carex) fajok is nagy számban képviseltetik maguk. A szárazabb 13

14 környezetre utaló fajok közül a gyomtársulásokra jellemző libatopot (Chenopodium) kell kiemelni, valamint a kukorica (Zea) első megjelenését. A spórák előfordulása is ebben a zónában a legjelentősebb. Az invazív aranyvessző (Solidago sp.) pollenje itt jelenik meg egyedül a szelvényben, így nem használható fel vizsgálataink során. Mindezek arra engednek következtetni, hogy ez a zóna vélhetően a szabályozások során keletkezett fiatal morotva mélyvizű, hínáros, ártéri erdővel övezett, áradások által időnként felújuló állapotát reprezentálja. A pollenek megőrzése szempontjából ez ideális körülménynek bizonyult. A mentesített oldalon, a morotva közvetlen közelében, pedig teret nyert a mezőgazdasági tevékenység, amit a gyomnövények és a kukorica első megjelenése is alátámaszt. 3. zóna: (180-0 cm) A zóna alzónáiban alacsony a pollenek száma, azonban az A jelűben ennek ellenére is feleannyi található, mint a B -ben, valamint itt előfordulásuk is sokkal szórtabb képet mutat. Utóbbiban egy-egy faj jelenléte állandónak mondható a felszín felé haladva. 3/A: ( cm) Az allochton polleneknek két jelentősebb csúcsa látható ebben az alzónában. Emellett a spórák és a nyárfa pollenek fordulnak elő viszonylag permanensen. A vízben gazdagabb környezetre utaló növényeknek csak egy-egy előfordulása látható. Az invazív fajok közül a gombvirág (Galinsoga) a szelvényben csak itt jelenik meg, így ez sem bizonyult kormeghatározásra felhasználhatónak. Elmondható, hogy ez a zóna vélhetően a morotva gyakran kiszáradó állapotát tükrözi, és az időnként előforduló, allochton polleneket szállító árvizek csak rövid időszakokra borítják el, így a pollenek sem tudtak a lerakódott üledékrétegekben konzerválódni. 3/B: (110-0 cm) Az allochton pollenek az alzóna legmélyebb részében és a felszínhez közel találhatóak, a spórákhoz hasonlóan. A helyi fás vegetációt viszont a nyár, fűz és tölgy képviseli állandó jelleggel. Gyakori a tócsákra, iszapnövényzetre jellemző mocsárhúr, valamint a tiszta állóvizekben, holtágakban a kishínárt képviselő békaszőlő (Potamogeton). A sás fajok állandó jelleggel jelen vannak a szelvénynek ebben a részében. A gyomnövények az alacsony pollenszám ellenére gyakran előfordulnak, ami nagyobb arányukat jelzi ebben az alzónában. Összességében a 3/A alzónához képest áradásokkal ritkábban jellemzhető, ám a vízinövények és a magasabb pollenszám által jelzett, tartósabb vízborítást feltételező környezeti kép tárul elénk. Ezt emberi behatás: a mederben történő vízvisszatartás is eredményezhette. B, Csordajárás A 11. ábra alapján az alábbi következtetések vonhatóak le: 14

15 11. ábra A medret kitöltő üledék összesített abszolút pollendiagramja a Csordajárásban 1.zóna: ( cm) Ebben a zónában a pollenek száma közepes mennyiségű, uralkodóan az allochton és autochton fák, a vízinövények valamint a spórák pollenjei vannak jelen. A nedves rétek és száraz gyepek növényei nem fordulnak elő nagy számban, és invazív fajt sem találtunk. A távolabbi területekről érkező lágyszárúak (allochton NAP) nagy száma szembeötlő. Sok a fenyőfélék (Pinus és Abies) pollenje és annak korrodált, tört változata, a boróka (Juniperus) itt vesz csak fel kiemelkedő értéket. A környék fái közül a fűz és a tölgy dominál, valamint a mogyoró bokros vegetációja. A helyi fák aránya kisebb az allochton fafajokénál. Mindezek arra engednek következtetni, hogy vélhetően még folyóvizi környezet dominált, ami Erdélyből szállította a magasabb térszínek növényeinek pollenjeit, amelyek gyakran korrodáltak, míg a meander környezetében ártéri fás vegetáció dominált. 2. zóna: ( cm) Az összpollenszám közepes, de időnként magas értékekkel jellemezhető. Az allochton fás vegetáció megjelenése már nem folyamatos, az allochton fajoknak ugyanazokban a szintekben időszakos csúcsai vannak. Ezek a maximumok egyezést mutatnak az összpollen maximumaival is. A helyi fás növényzet már sokkal dominánsabb, továbbra is a fűz, a tölgy és a mogyoró uralkodik, emellett már a nyár és a szil (Ulmus) is megjelenik. A lágyszárúak közül a Lemnetea fajok (hínárnövényzet) jelennek meg és uralkodnak, így például az állóvízi környezethez kötött süllőhínár és békaszőlő, valamint a tündérrózsa (Nymphea) is előfordul. Emellett a mocsári növényzet is jóval gyakoribb, mint korábban, főként a sás fajok említhetőek. Az ártéri erdő lágyszárúinak (Salicetea NAP) megjelenése szinte csak erre a zónára és határára koncentrálódik. A száraz gyepek növényeiből kiugró értékeket képvisel a pázsitfüvek (Gramineae) családja. Itt megemlítjük, hogy a mocsarak jellegzetes növénye, a nád (Phragmites) is ide sorolható, de meghatározásának nehézsége, bizonytalansága miatt külön besorolásra nem került. Emellett a taposást jelző útifüvek (Plantago) és a libatop fajok is megjelennek nagyobb mennyiségben. 15

16 Az invazív növények szórványos előfordulásai közül az elsők itt jelentkeznek: 310 cm-es mélységben a gyalogakác (Amorpha fruticosa) és 260 cm-nél a zöld juhar (Acer negundo). A spórákat a harasztok (Pteridophyta) dominanciája jellemzi. Összegzésként elmondható, hogy ez a zóna vélhetően a szabályozások utáni morotva mélyvizű, mocsarasodó állapotát mutatja, amely a pollenek megőrzése számára jobb körülményeket biztosított. Környezetét az ártéri fás vegetáció és a környék megművelt, legeltetett területei uralhatták. Az időszakos elöntések alakalmával érkeztek a Maros vízgyűjtőjéről, a mintaterülettől eltérő környezeti feltételekhez alkalmazkodott növények pollenjei. 3. zóna: ( cm) A minták pollentartalma továbbra is magas. Itt is megfigyelhető az allochton fák áradásokhoz köthető időszakos, rövid maximuma. Az uralkodó tölgy, fűz és mogyoróhoz főképp a nyár csatlakozik, de a fa (AP) pollenek már közel sem dominánsak a lágyszárúakkal szemben. A hínárnövényzetnek már csak egy-egy maximuma van, inkább a mocsári növényzet képviselői, közöttük a gólyahír (Caltha), sás és peszérce fajok vannak jelen folyamatosan. A nád előfordulása is még valószínűsíthető. A szárazabb, művelés alatt álló térszínekről származhat a gabonafélék (cultur Gramineae), libatop, szádor (Orobanche), az útifű és az üröm (Artemisia) fajainak virágpora, az emberi behatás erősödését tükrözve. Az invazív fajok közül 220 cm-en jelenik meg először az aranyvessző, valamint 190 cm-en a gombvirág virágpora. A spórák közül továbbra is a harasztok vannak jelen nagyobb mértékben. Következtetésként levonható, hogy a zóna sekélyebb vizű, tocsogós mocsári környezetre utal, amelynek vízborítása az áradások alkalmával rövid időszakokra megnő, felújul. Ez a nedves térszín jó megőrző képességű a pollenek számára. A fás és a lágyszárú növények aránya a korábbihoz hasonló, a környék földterületeinek legeltetése és művelése egyre kifejezettebben jelentkezik. 4. zóna: (170-0 cm) A pollenek összes száma drasztikusan lecsökken, kiemelkedő értékek sem tarkítják. Az allochton fák csak egy-két alkalommal fordulnak elő jelentéktelen mértékben. Az autochton fás pollenek aránya is lecsökken, az erdő legfontosabb fafajai a fűz, tölgy, nyár, és a mogyoró voltak. A hínárnövényzet az egyetlen Potamogeton előfordulástól eltekintve teljesen eltűnik, a mocsári növényzetből csak a sás fajok vannak jelen. A nedvesebb és szárazabb rétek lágyszárúi is csak elszórtan jelennek meg, a pázsitfüvek dominanciája is kevésbé kivehető. A szádor, lóhere (Trifolium) és egyéb száraz gyepre utaló lágyszárú pollenek jelennek meg. Az invazív fajok közül a parlagfű 140 cm-es mintától kezdődően többször is megjelenik, az akác (Robinia pseudo-acacia) és a kálmos (Acorus) pedig 130 cm-nél fordul elő először. A spórák szinte eltűnnek ebben a zónában. A drasztikus változások vélhetően a mintaterület szárazabbá válásával magyarázhatóak. A nedvességkedvelő fajoknak megszűnik, vagy csak időszakosan alakul ki megfelelő élettere. A zóna képe nehezebben rekonstruálható. Az egykori mederben már nincs állandó vízborítás, esetlegesen csak az áradásokat követő periódusokban, így a pollenmegtartó képesség is erőteljesen lecsökken. Vélhetően a háttérbe visszaszorult ártéri ligeterdő és a feltöltődő morotva közelében legeltetés és szántóföldi növénytermesztés volt jellemző. 16

17 4. A szelvények párhuzamba állítása Az eddig tárgyalt részeredmények elemzése után kerülhetett sor párhuzamba állításukra (12. ábra), annak érdekében, hogy egy összetett, évszámokkal és környezeti adottságaival jellemezhető képet kapjunk mintaterületeinkről. 12. ábra A vizsgálati eredmények párhuzamba állítása Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy a szelvények szemcseösszetételi diagramján lehatárolt első zónák durvább, homokos üledékei jelölik a szabályozások előtti aktív meder durvább fenéküledékét. A pollendiagramok első zónája velük megegyező kiterjedésű, kis pollenszámukkal és az allochton pollenek nagy arányával szintén ezt a megállapítást támasztják alá. Az első zóna felső határa a Vetyeháton 255, a Zugoly esetében 170, míg a Csordajárásnál 380 cm-es mélységben található. Az egykori meanderek átmetszésének idejét ismerve ezeket a szinteket pontosan datálhatjuk. A Vetyehát esetében 1858-ra, Zugolyban ra, a Csordajáráson pedig 1842-re tehető a mederfoglalás időpontja. Az invazív fajok közül Vetyeháton már itt ( cm-es mélységben) megjelenik a parlagfű, elterjedése viszont a korábban említett szakirodalmak alapján csak az 1960-as évekre tehető. Ebben a zónában tehát vélhetően a mintavétel során bekövetkezett szennyeződés kapcsán fordulhat elő. A vetyeháti és zugolyi szelvény második zónája a felszínig terjed, bennük már a morotvákban akkumulálódó, döntően iszap- és agyagfrakció található (kb. 80%). A felszín felé haladva az üledék további finomodása jellemző rájuk, az iszap-agyag arány agyag felé 17

18 való eltolódása, valamint az egyre finomodó homokszemcsék miatt. A vetyeháti pollendiagram alapján elmondható, hogy a morotva előbb egy juvenilis, mély vízzel, hínárnövényzettel jellemezhető állapotba kerül ( cm). A pollenek megőrződése szempontjából ez ideális körülményeket biztosított. A mentesített oldalon, pedig az ármentesítés után közvetlenül megindult az intenzív szántóföldi növénytermesztés. Ezután a pollenszám hirtelen lecsökken (180-0 cm), ami egy feliszapoltabb, gyakran kiszáradó morotva állapotra utal. A szelvény képe 110 cm-en kissé megváltozik: vélhetően a területen található csatornák segítségével történő vízvisszatartás hatására valamelyest megemelkedik a pollenek száma és a vízinövények aránya. Az előzőektől eltérő karakterisztikájú a harmadik szelvény további üledéksorozata. A Csordajárás második zónája ugyanis 170 cm-es mélységig terjed, benne még jelentős (75 ill 40 %-os) homokmaximumok fordulnak elő. Ezt a zónát a 2. és 3. pollenzóna fedi le, a kettő határa 245 cm-es mélységben található. Előbbi a Vetyehát 2. pollenzónájával megegyező, mélyvizű, utóbbi pedig már egy sekélyebb, mocsári környezetet reprezentál. A morotva környezetében található földterületek legeltetésére, művelésére utaló növényei egyre kifejezettebben jelentkeznek. Itt figyelhető meg először az invazív zöld juhar (Acer negundo) pollenje, a növény elterjedését 1872-re datáljuk. A 3. szemcseösszetételi és 4. pollenzóna határa egyaránt 170 cm-es mélységben található. A homokfrakció maximumainak lecsökkenése és a szerves anyag tartalom kismértékű változása kiegyenlítettebb viszonyokra utal. A pollendiagram képe a 170 cm-es mélységtől (a vetyeháton cm-es mélységben lehatárolt 3. pollenzónához hasonlóan) gyökeresen megváltozik. A pollenek száma drasztikusan lecsökken, csak a sás fajok utalnak gyenge vízzel való ellátottságra, a száraz gyepek lágyszárúi vannak legnagyobb mértékben jelen. A drasztikus változások vélhetően a mintaterület szárazabbá válásával magyarázhatóak. Az egykori mederben már csak az áradások utáni rövid időszakokban lehetett sekély vízborítás, így a pollenmegtartó képesség erőteljesen lecsökken. Ennek a maturus állapotnak a kialakulásával hozható összefüggésbe a 6.1. ábrán bemutatott 1899-ből származó térkép, ez ugyanis az első, amelyik a területen állandó vízborítást nem jelöl. Ebben a zónában jelenik meg először a parlagfű pollenje 140 cm-en. A pollendiagramokon jelölt, de még nem említett invazív növények nem feleltek meg a felhasználhatóság feltételeinek. Egyrészt elterjedésük a szabályozásokat megelőző időszakra tehető, így ezek a fajok az üledékrétegben korjelzőnek nem tekinthetőek, a fajok másik része, pedig jóval a mintaterületeken való elterjedése után jelent meg az üledékrétegben. Mindezek alapján elmondható, hogy az üledéklerakódás a Vetyeháton a szabályozástól (1858) napjainkig 255 cm volt, ez átlagosan 1,8 cm/év-es értéknek adódik. A zugolyi vizsgálati pontban, az as időszakban bekövetkezett mederfoglalást követően a morotva gyorsan feliszapolódott, a III. katonai felmérés térképlapja (1914) már nem jelöl rajta állandó vízborítást. A szabályozástól napjainkig 170 cm vastag üledékréteg rakódott le a mederben, ami 1,3 cm/év-es átlagnak felel meg. A Csordajárás területén az üledéklerakódás a meander átvágása utáni időszaktól ( ) a meder nagyjából történő feltöltődéséig (1899) tartó kb év alatt 135 cm, azaz évente átlagosan 2,6 cm/év volt. Innentől kezdve napjainkig 245 cm üledék felhalmozódására mintegy 100 év állt rendelkezésre, ez 2,45 cm-es felhalmozódásnak felel meg átlagosan évente. A számadatokat tovább módosíthatjuk a parlagfű pollenjének 140 cm-en való megjelenésével. Elterjedését 1960-as évek elejére datálva, az utóbbi 40 évben a feliszapolódás mértéke 3,2 cm/év körülinek mondható. Azonban ennek megerősítése érdekében további hasonló pollenanalitikai vizsgálatokra van szükség. Összegzés Az eredmények összegzéseként elmondható, hogy a Maros hazai szakaszának hullámterén található mintavételi helyek a szabályozások során átvágott három egykori 18

19 kanyarulatában, a bolygatatlanság szempontjából ideálisnak mondható helyeken lettek kijelölve. A morotvák napjainkra nagymértékben feliszapolódtak, azonosításuk nehézkes, egyedül a Vetyeháton találunk időnként még ma is vízzel borított területet. A morotvákban a feliszapolódás megindulása között eltelt idő a szabályozási munkálatok elhúzódása miatt közel három évtized ( ) volt. A két legtávolabbi morotva egymástól 23 fkm távolságra helyezkedik el. A mintavételi helyeknek az élő medertől való távolsága igen eltérő: a Vetyeháton 1740 m, a Zugoly esetében 450 m, míg a Csordajárásnál 840 m. Ez a körülmény alapvetően befolyásolhatta az üledék lerakódását. A Zugolyban a szabályozások után az erdőket kivágták és a makóiak kertkultúrát alakítottak ki, a Vetyeháton továbbra is döntően az erdők dominálnak, a Csordajárás területén, pedig napjainkban is legelőterületek jellemzőek. A három vizsgált morotva feltöltődése eltérő üteműnek adódott. A leggyorsabban a hordalékkúphoz legközelebb elhelyezkedő Csordajárás töltődött fel (2,5 cm/év), míg a vetyeháti holtág akkumulációja csak 1,8 cm/év. Ez a különbség vélhetően az aktív medertől való távolsággal magyarázható (840 ill m). A zugolyi mintavétel történt legközelebb az élő mederhez (450 m), viszont a feltöltődés itt volt a legcsekélyebb, 1,3 cm/év. Ennek több oka is lehet: egyrészt a két évtizeddel később történt szabályozás és így az addig bekövetkezett elöntések elmaradása, másrészt okozhatja a mintavétel hibája is, amennyiben az nem az egykori meder sodorvonalában helyezkedik el, hanem annak egy zátonyát keresztezi. A Vetyehát esetében a Tisza visszaduzzasztó hatásának köszönhetően megnövekedhet a hordalék lerakódás, míg a Csordajárás területén, ezt a hullámtérnek az öblözet alatti erőteljes összeszűkülése okozhatja. A zugolyi mintaterület környezeti változásai pollenanalízis hiányában kevésbé ismertek, annak elvégzése az invazív növényfajok használhatóságának eldöntése és az adatok pontosításának érdekében is mielőbb szükséges. Az üledéklerakódás mértékének finomítását kíséreltük meg invazív növényfajok pollenjeinek segítségével. A vetyeháti mintasorban talált három faj közül a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) pollenjével vélhetően a mintavételkor az egész szelvény szennyeződött. A gombvirág (Galinsoga sp.) és aranyvessző (Solidago sp.) pollenek, pedig csupán egyetlen alkalommal fordultak elő a szelvényben, így azokat az üledékek datálására felhasználni nem ajánlatos. A Csordajárás esetében a zöld juhar (Acer negundo) és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) pollenjei bizonyultak felhasználhatónak. A többi megtalált növény nem felelt meg a kormeghatározáshoz szükséges feltételeknek, illetve a szelvényben vélhető elterjedésük után hosszabb idővel jelentek meg. 19

20 IRODALOMJEGYZÉK Asselman, N.E.M. Middelkoop, H. (1995) Floodplain sedimentation: Quantities, patterns and processes. - Earth Surface Processes and Landforms Vol. 20. pp ATIVIZIG (1977) A Maros folyó 0-51,33 fkm közötti szakasza általános szabályozási terve. Szeged, p. 128 Borsy, Z. (1972) Üledék- és morfológiai vizsgálatok a Szatmári-síkságon az évi árvíz után. - Földrajzi Közlemények pp Halász, Á. (1889) Makó város és környéke növényzete. - Községi Polg. Leányisk. Ért. IX. évf. Makó, p. 31. Járainé Komlódi, M. (1999) Pollenháború. Budapest, pp Makra, O. (2002): A makói Csordajárás természetvédelmi szempontú botanikai állapotfelmérése és értékelése. (diplomamunka) Szeged, p.55 Obradovic, M. Budak, V. (1979) Research into flora of the southern part of the Tisa basin. -Tiscia Vol. XIV. Szeged, pp Oroszi, V. Kiss T. (2004) Egy Maros morotva feltöltődésének vizsgálata Makónál. Acta Geographica Szegediensis (in print) Pálfai, I. (2001) Magyarország holtágai. Budapest, p. 82. Priszter, Sz. 1960: Adventív gyomnövényeink terjedése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7. Budapest pp Priszter, Sz. (1997) A magyar adventív flóra kutatása. - Botanikai Közlemények 84. köt füzet pp Sipos, Gy. Kiss, T. (2004) Szigetképződés és fejlődés a Maros határszakaszán. - Vízügyi Közlemények (in print ) Tímár, L. (1948) A Tisza- és Marosmente új növényei. - Acta Soc. Bot. Hungaricae, Sep. Borbasia Budapest, pp Tímár, L. (1950) A Marosmeder növényzete. Ann. Biol. Univ. Szegediensis pp Tóth, F. (1992) Makó régi térképei. Makó monográfiája 1., Makó, p Tóth, M. (1967) A Maros hullámterének fitocönológiai jellemzése (doktori ért.). Makó, pp

A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján

A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján Sándor Andrea 1 Dr. Kiss Tímea 2 A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján 1. Bevezetés A XIX. századi folyószabályozási munkák után a Tisza árvizeinek

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet

A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA. Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet A FEJÉR MEGYEI SÁRRÉT NEGYEDIDŐSZAKI VEGETÁCIÓJA Molnár Marianna Témavezetők: Dr. Medzihradszky Zsófia Dr. Horváth Erzsébet Vázlat Kutatás célja Sárrét kutatása Mintavétel Kutatási eredmények Korábbi eredményekkel

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni

Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Tisza-völgyi Műhely alapító konferencia Szolnok, 2011. március 30. Hordalékviszonyok hatása az árvízi biztonságra a Tisza-völgyben avagy mit tudunk manapság mérni, modellezni és mindebből becsülni Dr.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest A klímav maváltozás s hatása az allergén n növények n nyek megjelenésére mi várhatv rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Apatini Dóra, Novák k Edit, Bobvos János, Páldy Anna Országos Környezetegészségügyigyi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

A HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉS FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATA A TISZA KÖZÉPSŐ ÉS ALSÓ SZAKASZÁN

A HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉS FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATA A TISZA KÖZÉPSŐ ÉS ALSÓ SZAKASZÁN SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A HULLÁMTÉR FELTÖLTŐDÉS FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATA A TISZA KÖZÉPSŐ

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél

Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél Bevezetés Új lehetőségek az akác faanyag hidrotermikus kezelésénél Varga Dénes 1 Takáts Péter 2 Tolvaj László 1 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Fizika Intézet 2 Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat Pannon Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Tanszékvezető: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Konzulens: Dr. Anda Angéla, tanszékvezető, egyetemi tanár Dr. Müller Imre, címzetes egyetemi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán

Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között

A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között BME Építőmérnöki Kar TDK Konferencia 2010 A Duna mederváltozása Nagybajcs és Gönyű között Készítette: Bányai Máté Konzulens: Dr. Csoma Rózsa Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3. 2. Terület lehatárolása...

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció

Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Ős-Dráva program aktualizált Vízgazdálkodási koncepció Polgár Károly osztályvezető DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Pécs, 2015. július 02. Programterület - Magyarország délnyugati részén - Dráva folyó

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal

Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi

Részletesebben

A HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI-

A HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI- A HAZAI HOLOCÉN HOMOKMOZGÁSI PERIÓDUSOK, VALAMINT A LABORATÓRI- UMI ÉS TEREPI MÉRÉSEKKEL MEGHATÁROZOTT SZÉLERÓZIÓ VESZÉLYE A VÉ- DEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK TÜKRÉBEN Zárójelentés A most zárult négyéves kutatás

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt

Vízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén

Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola A HULLÁMTÉR-FELTÖLTİDÉS FOLYAMATÁNAK VIZSGÁLATA A TISZA KÖZÉPSİ ÉS ALSÓ SZAKASZÁN PhD értekezés tézisei SÁNDOR

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN

A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

ÚJ TÁJELEMEK A DUNA SZIGETKÖZI SZAKASZÁN : A DUNA MEDER ÖVZÁTONYAI

ÚJ TÁJELEMEK A DUNA SZIGETKÖZI SZAKASZÁN : A DUNA MEDER ÖVZÁTONYAI ÚJ TÁJELEMEK A DUNA SZIGETKÖZI SZAKASZÁN : A DUNA MEDER ÖVZÁTONYAI Szabó Mária 1, Hajduné Darabos Gabriella 2, Veres Éva 3 1. Bevezetés A Duna fő víztömegének 1992. októberi üzemvízcsatornába terelésének

Részletesebben

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.)

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) 1. A tervezési alegység leírása 1.1. A 2-6-3 Berettyó elnevezésű vízgyűjtő-tervezési alegység

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Adatok a Hortobágy pleisztocén végi fejlıdéstörténetéhez

Adatok a Hortobágy pleisztocén végi fejlıdéstörténetéhez Félegyházi Enikı -Tóth Csaba 2003: Adatok a Hortobágy pleisztocén végi fejlıdéstörténetéhez In: (szerk.: Tóth A.) Tisza-völgyi tájváltozások. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás. pp. 65-74. Elızmény

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben