)me, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok UKKÓ, a BOLDOGASSZONY nevében"

Átírás

1

2 )me, én, nevesembiztos ősök tudásának őre, szólok UKKÓ, a BOLDOGASSZONY nevében"

3 Máté Imre -a rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka- IL PUSKI BUDAPEST, 2006

4 Máté Imre, 2006 Lektor: Bartha Ferenc A fedőlapot Darázs Mária festőmüvész tervezte és rajzolta Püski Kiadó kft. Budapest 1., Logadi u Telefon: Felelős kiadó: Dr. Püski Sándor Püski Könyvesház Budapest 1., Krisztina körút Telefon: Telefon és fax: Tipográfia: Püski Atilla Telefon: puskiatilla@yahoo.com ISBN: l PRINTED IN HUNGARY

5 ELŐSZÓ A MÁSODIK KÖTETHEZ Nem mindegy, hogy a több kötetes mű kötetei hogyan függnek összetartalmilag, eszmeileg. A.. Y e:rff.o"f ej R. li'"' két kötete egy könyv, kettéosztva. Ennek értelmében az első kötet Bevezető-je. Előszava és az értelmezéshez fölhasznált szakirodalom vonatkozik a második kötetre is. Megeshet azonban, hogy e kötet olvasójának nem áll rendelkezésére a.. Y(')Tf.Xej!1.Ii' L"' Ezért szükségesnek vélem vázlatosan elmondani, hogy "mi fán termett" e könyv, mely a rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatékát adja közre. Nyugat-Magyarországon, elsősorban a Rábaközben, Szigetközben, Csallóköz ben, a Hanságban létezett egy ún. "szubkultúra", tehát egy zárt, konspiratív jellegű közösség, mely a 20. századig tudatosan ápolta a magyar táltosok hagyományát, a 'B ('J ÖN-nek nevezett vallás bölcseletét, etikáját, teológiáját, jog- és orvostudományát valamint az ösök történelmi emlékezetét. A.'BC'J-C'J,W- tudóink magyarázata szerint- "kilenc bűvöletet" jelent. Föltehetőleg nyelvünk "bűnbe esni" kifejezése nem általábanjelent vétkezést, hanem csak egy bizonyos "visszaesést a pogányságba": a. be. A 'B ö ÖN vallás, melyet őseink eredeti, sárnállista alapokra fejlődött val.'b ('J ÖN'" - lásának tekinthetünk, duális bölcselet jegyében érett tételes vallássá. Duális filozófiai rendszere a nőstény, ill. hím princípiumok egyensúlyára épült föl, melyet az ",KERÖRVÉNY" vagy "IKER FORGÓSZÉL" jelképez. Őseink elképzelése szerint a világ örvénylik, illetve a "világok", mert sok világ (galaxis) van. Az örvények metszetei körpályák. Az "ELSő ISTEN" erő, azonos az "ös VILÁGV!ZEK"-kel. Ő Y<')Tf,NejR.Ii', az első "világtenger-végtelen" erő, aki a fejlődés érdekében kiveti magából a Rossz-at, Jó része pedig Nő-ISTENNÉ, illetve FÉRFI-ISTENNÉ manifesztálódik. A FÉRFI-ISTEN, ejönöz. jelképe a Nap; a Nő-ISTEN OK.K.6, aki BOL DOGASSZONNYÁ emberközeiül és jelképe a Hold. Primer a nösténység, de princípiumként a nősténység meg a hímség egyensúlyban vannak. Mindegyik Jó és mindegyikben van aktív és passzív tulajdonság. A Rossz, az ÁRTó nem része a dualitásnak. Kívül van és rontja, fékezi az ",KERÖRVÉNYLÉST". E rossz erő megszemélyesítöje O'DAej 1, vagy ó-iráni, eredeti nevén, AR. 'MAN. E hitvilágban szellem és anyag nem ellentétek, hanem az erő, az energia más-más megjelenési formái, tehát a szellem is anyag- van MENNYI- 1 az UDAG és ÜDAG megnevezést felváltva használták Ezt érzékeltetendő, én sem egységesítettem őket 5

6 SÉGE és MINŐSÉGE. Erre a meggyőződésre képződött a 'B (j (j ;N" vallás "szellemkvantum" elmélete, mely szerint a szellem osztható, összeadható. Az ISTENSÉG ismennyiség és MINŐSÉG,- és nem a semmiből teremt, hanem saját szellemanyagából Az ember is lsten anyagából van, egyre csiszolódó, javuló minöséggel és képes saját (isteni eredetű) szellemanyagából teremteni. Ez nyilvánul meg a szellemi alkotásokban, de az emberek összeadhatnak magukból ISTENT teremtő mennyiséget is. A közös eszme hatóerejével teremtett "ISTEN" (szent) pl. a "MAGYAROK ISTE- NE". A magyar táltos szerzetek Il. András korátólszóban adták tovább a hagyományt. A "tudást" kilenc "künv" -re osztották. Hét szent könyvre és két profánra. A ~öi't"h(jiui' I. kötetében közzé tétetett négy szent "künv" ('lhrü-cjüll, i't"n(jilji', lc3a. A.JA), és néhány történelmi visszaemlékezés, meg gyógymód). A második kötetben közre adatnak az Ál),'MÁH. K.00Z.Ö'B meg VA0-öllü nevű "künvek", továbbá a két nem szent könyv: a tudók igéi és.. 'MÁ-C'3üR" címmel egy történelmi visszaemlékezés. A gyógyászatnak nem volt "künve". A még összekaparható tudásanyag most foglaltatik először "künv" -be, s ez által a könyvek száma tízre kerekedik. Mi az "ÖsviZEK ISTENE" által sugallt vallás tanainak lényege? Legfőbb "javallat" a "Jó SzOMSZÉDSÁG TöRVÉNYE" - mindent szabad, ami nem árt mának. A dualitás jegyében egyenértékűek nő meg férfi, de MuNKA és MUNKÁLTATÁS is. Osztályharc a töke illetve a munka jegyében természetellenes. Ök együtt alkotják a produktivitást. Ellenségük a parazitizmus, koronként más-más megjelenési formában (ma pl. bürokrácia, bankokrácia). A szexualitás ebben a filozófiában - és vallásos meggyőződésben- az isteni dualitás lényege, a javulás érdekében, a szeretet, szerelem, szeretkezés hármasságában. Mindemellett a jó egészség garanciája. Mi jó, mi rossz e téren, arra a "künvek" sokrétűen rámutatnak: a 'B (j ÖN, a "kilenc bűvölet" mesterei minden lehetőségre fölkészültek erre vonatkazón is. Például a poligámia kereteiben előállható problémák megoldására. Arra az esetre, ha az a helyzet állna elő! S ez a helyzet előállhat a mesterek szerint, mert a "férfiember egyre hitványodik". A nőnek pedig ISTEN-től eredő joga, hogy boldog legyen - a 'B (j (j ;N' vallás jogi és etikai értelmezésében. Ez az etikai rendszer az eddig ismert egyetlen, mely az egyént nem veti alá a közösségnek. A közösség ebben a fölfogásban az egyének összessége. Egyik egyént föláldozni a többi egyénért táltosaink szerint kollektív kannibalizmus. Ennek sok megvalósulása lehetséges, történelmi korszakonként más-más "jelenet"-ben, mai kifejezéssel más-más módon. Ma például ilyen "jelenet" amikor embereket dobnak utcára, "kiracionalizálva" munkahelyükröl, hogy a részvények értéke emelkedjék. Ebbe a gondolatkörbe tartozik a kollektív megváltás tana is. A 'B (j GX vallás elveti a kollektív megváltás gondolatát. Táltosaink szerint egy jó és 6

7 bölcs IsTEN nem kívánhatja, hogy az aljasok megváltásáért kiváló és jó embert kínozzanak és megöljenek. Az üdvösség garanciája a jó cselekedet. E sarkalatos hittétel jelentőségét növeli, hogy a római katolikus Egyház éppen az embertelenség veszélyeit magában rejtő globalizáció előestéjén tagadta meg ezt a tételt. Ötszáz év kemény ellenzés után elfogadta a lutheri.,megigazulás" tétele. mely szerint a cselekedet nem számít, csak Isten kegyelme. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és politikai hatalom birtokosai bármit elkövethetnek, bármi fölött elnézhetnek közönnyel. Isten megbocsáthat nekik, csak úgy, jó kedvében. A '13 (j (JN mesterei szerint.,egyházra" klérussal azért van szükség, hogy a hatalom ellenőre, féken tartója legyen, ne pedig.. kengyeltartója", kiszolgálója. A.. megigazulás" tanának elfogadásával a római Egyház messzire rugaszkodott Jézus "legfőbb" -emberre vonatkozó- parancsolatától:.. szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" Ez a szeretet csak cselekedet révén realizálható. Táltosaink hagyományában a.,jószomszédság TöRVÉNYÉ.. -nek parancsa ez:.,ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!"- és pallérozd lelkedet, szellemedet. Ez vezet az üdvösséghez. A 'l3l! (JN vallás gyökerei időben is nagyon mélyre nyúlnak. A duális világképben meglelhetők az ún..,félember mítosz" nyomai. A magyar nyelvben szintúgy. Ennek nyelvtani lecsapódása, hogy a magyarban a páros testrészek egy-nek számítanak. Professzorom, nagytudású tanítómesterem, Beke Ödön szerint nyelvünk, észjárásunk, hitvilágunk kilenc-tízezer éves. Nagyon helytelen a kultúrák minőségét kövekből megítélni. Az Észak-eurázsiai ember teljesítménye minden téren összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a kényelmes éghajlati övezetek emberéé, akkor is, ha nem kőből épített, nem abból faragott. Nagyobb müvészet a jég hátán dacolni az éghajlat viszontagságaival, mint fügefák alatt hárfát pöngetni. A déli kultúrák kivétel nélkül humanizmust ignoráló társadalmi rendeket produkáltak, még az athéni demokrácia is. A humanizmus, a szabadság igénye. - mint az élet természetes tartozéka-. északi kultúrákban nyert megfogalmazást. A magyar ebből indult el saját útjára. Az éghajlati kultúra a népek mozgása révén szétszakadozott, de helyenként megmaradt. Ez magyarázza, hogy a rábaközi szellemi hagyaték, a '13 (j (JN vallás alapvonásaiban rokon a tibeti lámaizmussal Egyik magyarázat erre a közös Észak-eurázsiai hagyomány. A másik ok a buddhizmus hatása mindkét kultúrára. Ez a ~('Yft,NGIUi' l. kötetében részletesebben kifejtetett de erre fény derül a II. kötetből is, a szülés, születés, illetve a halál témakörében. Fontos ismételten hangsúlyoznunk, hogy a.,rábaközi titkos hagyaték" nem néphagyomány, hanem egy évszázadokkal ezelőtt belső emigrációba kényszerült zárt kultúra hagyatéka. A magyar néprajzkutatóknak nem sikerült ebbe, vagy hasonló szubkultúrába bejutniuk Nem is nagyon ér- 2 németül Rechtfertigungslehre ('indoklás'), lsten kegyelmének megnyilvánulása (melynek során - profán hasonlattal - a disznó báránykává alakíttatik) 7

8 dekelte őket. Itthon a naivat keresték, szenzációért más kontinensekre mentek. Szenzációsnak szánt tanulmányaikból- melyeknek forrásmunkaként nem tudtam a hasznukat venni - az derül ki, hogy elcsúsztak a fölületen. Hasonlóan az "aszfalt-táltosok"-hoz, akik a valódi sámán spiritualitását szemforgatással helyettesítik, a szellemidézést szemfényvesztéssel, a gyógyfüvet gizgazzal Történelmi emlékezetük pedig nincsen. Nem folytatói senkinek és semminek. A rábaközi tudók, táltosok, bácsák ápolták a történelmi emlékezetet is. Jellemzőjük az Árpád-ház ellenes beállítottság, és az abszolúturu tökéletes kétségbe vonása. A 'B G GH vallás tétele szerint az ISTENSÉG sem abszolút tökéletes, nem hibátlan. Ilyen alapállásból ítélték meg táltosaink az általuk nagyra becsült Jézust és Buddhát is. Jézust elmarasztalják, többek között azért, hogy apostol-jelöltjét egyszerűen magához intette: "Hagyd el mindenedet és kövess!". A krisztuskövető nem csak valamit, hanem valakit vagy valakiket is elhagyott, feleséget. családot például. Farkas Sándor szavaival: "a lölkös követést valaki megkeserülte!" Buddhának pedig azt vetik szemére, hogy "meglógott" gyerekágyas felesége mellől. Vajon mit érzett az asszony, mikor ráébredt, hogy férje, a gyereke apja faképnél hagyta?! Az oknyomozás, az összefüggések keresése jellemző volt Rábaköz és környéke tudóira, táltosaira, s ez gyógyászatukban is hasznukra vált. Szeretném, ha e bevezető útbaigazítás elősegítené a ~öi'e.hcjlli f II. kötetének, tehát egy szellemi hagyaték második részének értelmezését. Máté Imre 8

9 A "KUNVEK" SORRENDJE!Íll:M!ÍH - a Rossz (népképződés-népvándorlás mondába ágyazva ArrHAN működése, az első vétek, a tűzözön-vízözön mondája/legendája) K.00ZC'rR (Születés-halál, s a kettő között emberközi, társadalmi problémák, -a halott szellemét kisérő verázsolás, stb.) Vft0-eH\O (ünnepek, lélekápolás) I~Z1ILN VILL CjLN- Isten és ember- amesterek szavai (igék, tanok, mondások régi, új, ösmert és ösmeretlen mesterektől, - jóslatokj 't-h- CjD It a lovas szövetség (történelmi monda, - a magyar törzsszövetség képződése, a második csodaszarvas monda) 3 hangzásában mintha 'Isten világán' lenne. de inkább Isten és Férfi. Vile = vele (mint a török ile). ve = és (később toldalékként -val, -vel). Gen = férfi (lej-gen, lej-an = fiatal férfi, nö = legény, leány) 9

10

11 Áll 'MÁN, mai szóval A Rossz A Rábaközben ránk maradt 'l? G GN vallásban An. 'HÁN a keresztény SÁTÁN megfelelője. Neve, mint azt a Y<'YfF.NG-Il.l'f első kötetében tárgyaltuk, az ó-iráni zarathusztrizmusból 4 vétetett át. Ennek a.. künv"-nek ő a főszereplőj e. kezelve a zendüléssel az égben, vétkek sugallatának során át a tűz- meg vízözönig. E.. künv" egy kicsit szétfolyik. mert mint egy kerek egészet. egyetlen aclatközlőm sem uralta. Megtehettem volna, hogy zökkenőmentesre csiszolom, ele az által meghamisítottam volna. Legfontosabb közlők voltak: Kovács András Barbacson, Dombos János Imre Maglócán, Bendes József Acsalagon, Farkas Sándor Maglócán, Dombos-né Teréz asszony Maglócán. Kovács András sokat hivatkozott Jámbor János-ra, Teréz asszony "Peresztegi" Trézsi-re, Bendes József pedig tájtosok egész sorára, Lrípkumánja 5 táltosig. Nehezen különválasztható a vallásos hagyomány a történelmi moncláktól, a történelmi monclákon belül az avar-besenyő hagyomány a magyartól A "Bűnbeesés" az Ábel-Kain konfliktusnak megfelelő ősiegenela például minclen időrenelbeli logikát ignorálva beletorkollik a népvándorlás történetébe, a magyar nemzet keletkezésének történetébe. Népnevek szerepelnek személynevekként és fordítva. Az értékmérő nem a tévedhetetlenség, hanem a NYOM, a történelmi emlékezet ténye. Az első rovat- "zendülés az égben" -. a.. tökösök", a rábaközi vánelorborbélyok szellemében fogalmaztatott meg. Áll. 'HÁN, a sátán itt úgy szerepe l, mint Isten ellenlábasa egy duális rendszerben, mint AHRIMAN kontra AHURA MAzoA. Csakhogy itt nem az egész I~i'F.N0 t q--gel áll szemben hanem a duális ISTENPÁR felével, q-ón Ö Z-zel, a FÉRFI-ISTEN-nel. 4 szeredásság, zoroasztrtzrnus 5 a Lápkurnánja név jelentése lehet a rnocsár kunja'. A "kun" a magyarban nemcsak a kipcsák-kumán kunokat jelentette, hanem a török faj ú nomád népek közös elnevezése is volt (ezért a kun jelenthetett besenyöt is, más néven úzt vagy kangárt). ld. / ll

12 Mózsiás 6 nyomok is lelhetök e rovatban. A szellem-seregek (angyalok kara) magatartása emlékeztet a Talmud egyes passzusaira. Ez azért meglepő. mert a mózsiások hitéletében nem volt és nincs szerepe a Talmudnak. Hozzájuk talmudista gondolatok Pannónia városainak.. nyugati" zsidóitól kerülhettek. A Honfoglalás korában sem az izraelita vallás nem vált még külön a kereszténytől végérvényesen, sem a keleti egyházak a nyugatitól A második rovat-ban tisztázódik, hogy ÁR. 1-f.ÁN, a Rossz nem része a nőstény-hím dualitásnak, hanem egyszerűen rontó, fékező, erő. 6 a mózsiások (kazár zsidók) ebben hasonlítanak egy pár ezres kis török nyelvií népcsoportra, a karaimok-ra. Ők a zsidó vallás karaita vagy karaim ágát vallják. csak a mázesi Ötkönyvet ismerik el hitük vezérfonalának (szemben a rabbinista zsidósággal, melynek tanításai a Talmudban is le vannak fektetve) 12

13 Első rovat- Midőn az Istenség kettéhasadt Nó- ISTEN-re meg HíM-lSTEN-re, lj :KK. ó anyánkra, meg CjÓNÖZ apánkra, 4óNÖZ apánk, kit lj:k:k6 anyánk 1E.N41llT-nek nevezett, kiveté magából rossz tulajdonságait, és azok gazdátlanná váló szitáló ködnél finomabb szellemanyag fölhőkként lebegtek. lstenanyánk meg IsTENAPÁNK szellemgyerekei pedig látván, hogy az Egek Erejének fele gazdátlan, kísértésbe estek, azt magukhoz ragadni. Legerősebb szellemgyerekük, kit Ö'DA4-nak neveztek, szóla ez ügyben testvéreihez: "Íme, az Egek Erejének fele gazdátlan! Álljunk össze és ragadjuk magunkhoz, egyesüljünk hatalmas Istenséggé, hogy szavunk legyen a végtelenség határai közt, meg uralkodjunk az emberen, szorítsuk jó időben igába, nehogy az Egek kapujának ő re legyen ő végezetül, és ő nyissa-zárja előttünk ajtainkat!" A szellemek harmada ráálla erre, második harmada ellen fordult, harmadik harmaduk pedig semerre sem tapadt, mondván: "Nagy baj támadhat ebből, kemény hadakozás. Ki tudja, melyik diadalmaskodik? Haegyikemellé állunk és másika győz, avval gyűlik meg bajunk, ha másika mellé állunk és egyike győz, akkor emevvel! lj'da4 pedig számba vevé az ő sokaságát, kitűzte a zendülés lobogóját Észak határain. 13

14 Ez a Sarok fénye. Ha (j DA(j acsarkodik, manapság is fölvonja Észak egére. Hadiállapot jelvénye az, mint a ló- meg ökörfarkú lobogók. G'DA(j magához ragadá Isten salakját, annak kivetett tulajdonságait. Azokkal egyesülvén megállt seregei el6tt, mondván: "Nevem mától kezdve AR. 'MAN! Amit CjÓNÖZ meg l'jk.k.6, a kettős Istenség 'Y<'Yft.N(jR.Ii'-ben épít, én lerontom, azt, mit 6 éltet, halasztom, hervasztom, amit sarjaszt, Rossz-nak hirdetem, mit 6 Jó-nak, Jó-nak, mit 6 Rossz-nak. A békét háborúra fordítom, a szeretetet gyűlöletre, az egészséget betegségre, és kifordítarn az igazságot, miként a subát fordítják. Leginkább pedig az embert rontom meg, aki által örök tá pot nyerhet Isten szelleme, ha nem szítok köztük haragot, és vissza nem alakítom oktalan állattá az embert." Így harsogott fönnhangon Isten ellensége és teremte hét serege élére hét vezért szellemanyagából Ezeket a többiek lj'da(j-oknak nevezék, AR. 'MAN régi, mennybéli neve után. TEN (j R. li', az ÉG- ISTEN, a Naporcájú, látván és hallván mindezeket, elébe álla A R. 'MAN-nak és kérdé: "Mi szél hozott tégedet, ki vagy Te?" AR. MAN pedig Isten szemébe harsogva felelé: "Ha te Isten vagy, én Isten visszája vagyok. Egyazon suba színe-visszája. V íjjunk meg böcsülettel, lássuk, ki erősebb!" (jón() Z, ÉG- lsten atyánk pedig így válaszola: "A böcsület én vagyok. Annak visszája böcstelenség. Ennek okáért, miként akarsz te velem böcsületben víjni?" AR. 'MAN pedig emígyen szóla: "OK.K.6 Istenanyám, i'en(jr.ii' Istenatyám alkotta részem -akit az ÉG ARANY-LÁNcú félhold-bölcsőjében (j 'DA (j-nak neveztek- tartalmazza a J ó-t is, mely belém oltatott, mely belém szakadt lstenanyám meg Istenapám világokra terjedő, 14

15 szitáló ködnél finomabb szellemanyagából Ezért van, hogy nincs az a Rossz, miben valami J ó nem volna!" iex(!l)j( I!>TEN pedig látván, hogy ez tényleg így van összecsapott AR. 'fi!a.l f-nal, és a szellemek ham1ada mögé- meg mellésorakozva összecsapott An 'JI! AX hadaiva/. An NAN, a rossz szellemek fejedelme jeges szél képében támadott. El is pusztult volna minden, mert a földön hóviharok söpörtek, zúz ülte meg a fák rügyeit, jégben áll tak a vizek. ü.k.k.6 Istenanyánk azonban kitárta ölét, barlangokat nyitott, melengette az erdők avarjá t, meg leheletével óvta a gyökereket Jó is volt az így, mert időbe tellett, míg 1t.N(jl),I1 fölülkerekedett Naporcájú Istenatyánk szarvasbikává változván, kilencágú, lángoló agancsával fölökleltea 11. 'HAN pusztító, kietlen te lét és üldözőbe vette Al\ MAX-t, akim! sikerült kitépnie egy darabot. E darab neve büntetés. EI is tűnőde ezen Isten, mondván: "Bizony, ez bosszú, ha vesszük, de az IGAZSÁG, mely Iényegem, kereketlen szekér, talpatlan szán büntetés és bűnhődés híján. Ezt megtartom! A SzüKSÉGES Rossz tartozzék lényegemhez!" Ettől kezdve tartja számon az ÉG a jó és rossz cselekedetet egyaránt. Bünteti a rosszat, jutalmazza a jót. ISTEN ettől kezdve oltalmazza az embert A11. 'HAN minden ártalmától. A jó embert. A megátalkodott rossz lélek pedig ÁRMÁN zsákmánya. Aszeredások Al1.MAN-t imádják, és az ő hitük fattyúhajtásaiból támadt hitek követői is. Mindenütt A 11. MAN-t imád ják, ahol engesztelni köll az ISTENSÉG-et, akár nevén nevezik őt, akár más néven. A J ó ISTENEK nem várnak csúszás-mászást, és nem ártanak haragból, meg szeszélyből. 15

16 ők csak büntetnek, ha vétkeztél, ennek okáért tedd jóvá, ha kárt okoztál Ha kinek szeme világát vetted el, add meg neki, mit szeme világának vesztése kárt okozott neki, fogáért add meg, mit foga vesztése okozott. Ez a szemet szemért, fogat fogért értelme, nem pedig bosszú 7 Második rovat- AB. 'MÁN pedig visszavonulván a Sarkcsillag mögé, várta IsTEN büntetését. Az pedig szóla hozzá, mondván: "AB. 'MÁN, Te rendet vittél a Rossz-ba, értelmet a gyűlöletbe, márpedig nincs rosszabb az eszes csalónál, ügyes tolvajnál, erős betörőnél, önkényes uralkodónál, - ha rossz szívéhez jó ész társul-, telhetetlen rablónál, ha jó hadvezér. Én, EGEK URA száműztem a Rossz-at magamból, hogy az gazdátlan lebegjen parlag részemként lakatlan világok sivár terein, de te magadhoz ragadtad ISTENSÉGEM dudvás parlagját, és ezáltal ártalmat vittél a világba! Ám de jól harcol tál, a vitézt böcsülöm benned! Neked adom emiatt Észak tereit havastul-jegestül, szelestül-förgetegestül, bár tudom, évről-évre hadba szállsz onnan ellenem, és én évről-évre visszaverlek Még ehhez, tudom, belopakodsz birodalmamba betegségekkel, bajokkal, ellenségeskedéssel, viszállyal, és alattomosan jössz, mint az éj vadölő vadai, de az én világomon Te erőt nem vehetsz. Az én világom tisztuló, javuló világ, szeretet, szerelem, szeretkezés szűrőjén tisztuló világ. Én asszony ISTEN-ből meg férfi lsten-ből vagyok ISTENSÉG. Mink egyesülünk, szétszakadunk, megint egyesülünk. 7 ez a fajta kártérítés szembehelyezkedés a TalmuddaL Hilcl, a görög származású zsidó vallásfilozófus ugyancsak így vélekedett (nála Jézus hatása erősen kimutatható) 16

17 Ebből egyre tisztább élet, egyre ügyesebb, egyre értelmesebb, egyre nemesebb életek támadnak; de TE nemtelen vagy, sem nő, sem férfi, TE teremtésedben ÜNNÖN MJ\C,ADAT másolod: egyike, mint másika- kecskebogyók, nyúltojások sora csak." ÁI\"MJÜr, akit az ÉG-ben teremtettek és ott o DJlG-nak neveztek, fogát csikorgatva letáborozott a Sarkcsillag alá, IsTEN pedig a szellemek harmadik táborához fordulván - azokhoz, kik nem küzdöttek - így szóla: "A langyos vizet kiköpik! Ahol az út elágazik, a vándor választhat, merre menjen. Tik megálltatok az útkereszteződésen és vártátok, ki diadalmaskodik, hogy azt ajnárolnátok, ezért én az ÉG és FöLD KöZÉ űzlek benneteket, hogy szalgáljatok bárkit, aki az ÉG és FöLD KözT IGÉVEL erőt vesz rajtatok. Csak it R. 'M.itN-nak, a Rossz eszének nem adlak benneteket. Legalább közöny ne leendjen a Rossz-ban, mert a közöny mozgatta Rossz hétszerte rosszabb a szenvedély mozgatta Rossz-nál. Miként a gyilkos is, ki nem gyűlöli áldozatát, de megöli, mert hasznára van, vagy mert parancsot teljesít, ami megint csak hasznára van, ha teljesíti -, hétszerte rosszabb amannál, ki szenvből öl!" A gyáva szellemek csak nyüszítettek, sunyítottak, és az Ég szavára feleletül fönnhangon dicsérék ISTEN bölcsességét. Ezen pedig IsTEI'I megbotránkozván, hét csillagból ostort készített és végigvervén rajtuk, elkergette őket háza tájékáról E szellemek mindmáig ÉG MEG FöLD KÖZT lakoznak. Vannak köztük, kik megemberelték magukat, és nem lehet őket rosszra bírni, de vannak mindmáig kik gyávák, és hajlamuk ellenére véghez visznek rosszat, ha a táltos rosszat parancsol nekik. Mert a táltosok és mindennémű ördöngüsök, eme szellemekből szerzik segítőtársaikat 17

18 A törvény eredete A harmadiktól a hatodik rovatig a "künv" a társadalom szerveződését. az első, alapvető törvények isteni eredetű keletkezését meséli el. Az irgalom, a jó cselekedet fontosságát már ezek az ősi tanok is hangsúlyozzák. A nő társadalmi pozíciója is megfogalmazást nyer:.. Hajlékok fejedelme az asszony. ő a tűzhely királynője''. 8 Az.. égig érő fa" is megjelenik e rovatokban-jelképesen is. Az égbe vezető utak lelkünkben vannak. Leglényegesebb mondanivaló itt az, hogy "az élet nem egyéb, mint a szellem testöltése, annak színeváltozása." Szó esik ezekben a rovatokban a "törvény ünnepé"-ről. Ez az ünnep átmentetett a kereszténységbe, gyertyaszentelő néven. Ekkor gyulladt föl a szellemfénye az emberben és az igazság és irgalom törvényeit (alapjában véve a felebaráti szeretet tanát) ekkor fogalmazták meg először. A gyertyaszentelő ezért a fény ünnepe. Harmadik rovat- OJ<.:K.6 lstenanyánk, megpillantván a zendülés lobogóját, melyet Éc FIA O'DoflG- Észak egére vont, rejté teremtményeit sebtében, ahá 9 csak tudta. Kit barlangba, kit haraszt alá, ki t üregbe,!ukba, mert tj'doflg-, An. HAN-nak nevezkedvén tábort ütött lsten ellenébe, telek telét zúdítván földünkre, mil1ő tél sem előtte, sem utána nem volt. Sokan megfagytak, mert időbe tellett, míg orcáján Nappal ékes G-óN ö Z, más nevén Ye:rfENG-llli' lstenatyánk kilencágú aganecsal ékes eszgil szarvassá 10 változván legyűrte An. HAN öldöklő tejét. a K.K. 6 lstenanyánk az első, I5TEN-omit o/tő embereket melegforrású barlangokba vezeté. Ez volt az első otthon. Mível pedig az első otthont OKK61sTENAt;SZONY-anyánk adá az embereknek, az otthon fejedelme az asszony. Ezért neveztetik asszonynak. A régiek nyelvén az királynőt jelent. 8 az asszony szó iráni eredetű. Azon szavaink közé tartozik, melyeknek a szókezdő 's' hangja lekopott (pl. avar. arany. ezüst). így kerekedett a királynőt jelentő sah-son szóból a magyar asszony. Ősünk így szólította feleségét, az meg öt kend-nek (fejedelem, ür) 9 ahová 10 jávorszarvas 18

19 Negyedik rovat- Első Anyánk, J OL, ágyat vetett ott két ikerfiának, BoR-nak meg MÁ-nak, akit MtN-nek is emlegetnek. BoR nagy alvó, derék medvefiúcska volt, MÁ pedig izgő-mozgó, éber csikófiúcska. J OL ősanyánk ott me lengette őket, óvta őket, míg Os ősapánk vadak nyomán járt. Ama nagy förgetegekben pedig erdőn cserkelni, mez6n settenkedni lehetetlen volt. Bizony, gyökeret ettek, meg hó alól kikapart aszott gyümölcsöt. A telet átvészelvén, tavaszra ébredvén, föld-ura Os apánk körülnézett az emberfélék közt, hogy néppé egyesítené 6ket. Ki megmaradt, ki elhullott, az él6kb61 pedig ki erre vette útját, ki arra. Hetedrészük maradt csak on hogy Os-t fejévé tegye. 6 pedig szóla hozzájuk mondván: "Az EGEK er6i megkülönböztek. Mindnyájan láttátok a zendülés lobogóját Északon. Bizony ebb61 schossza-sevége acsarkodás leend. Mink isszuk meg a levét, ha nem vigyázunk. lsten segedelme híján bizony elveszünk. Hívjuk Öt, kérjük az 6 tanácsát!" Istent pedig hiába hívták, mert nem ösmerék mibenlétét. Ezen igen megszomorodának, mert elárvultak voltak lsten híján. Kígyókecses-gyíkfürge )OL ősanyánk ekkor a barlang forrásából vizet vevén tenyerére, s azt a földre csorgafv,1n imádkozá: "ük.k.ó anyánk, VILÁGOK ANYJA, Te bennem öltöttél földi testet, adj ezért igéidb61, EGEK-et igézendőt! Tárd föl az egy örök lsten emberhez mért titkát!" A barlang ekkor megvilcigosodván mcr<.61itenanyánk szitáló ködnél finomabb lebegő szellemanyagból BoLDOC;AS!>ZONY képét öltvén így szóla: 19

20 "ÉG KEREKE kerékagyig alámerült vízbe, sárba, így vált földek abroncsává, magas egek boltozatává, csillagok tartó vasává. Alsó fele világ alja, fölső fele világ föle, kilenc küllő összetartja, tengölén egy agy forgatja. Ez az EGY- ÖRöK IsTEN lényege. Aki érti, érti, aki nem érti, nem érti. Aki nem érti, hiába hívja Istent, aki pedig érti, fölöslegesen hívja, mert ha érti, akkor hallja BELÜL. A veletek járó lélek Istenből való lélek." Ez volt az első jelenés. Azóta is barlangokban, berkekben híjják l'j:k:kó nevét, meg vizet csorgatva emlékeznek rá. A nőnemű ember azóta is bévül keresi IsTEN igéit, érzéseire hallgat, sokkalta inkább a férfiembernél Ötödik rovat- 20 A nőnek volt immáronkulcsa az Istenséghez, de a férfinak még nem volt. Os elődünk, Isten-orcájú ősapánk töprenge ezen, és töprengvén megéhezett. Végül is így szóla: "Esetleg az EGEK URA is megéhezett. Asztalt terítek neki!" Kapá tegezét, ragadá íját, harmadfű hófehér csikót ejte. Azt étellé készítvén, mint mindig, IsTEN nevét híván, szóla: "Egek Ura, Naporcájú G-óNGZ., noha a ló atyámfia, szegről-végről tiszteletedre harmadfű csikót ejtettem. Terített asztallal várlak, telt kancsóval!" S íme, csodák csodája, a Napból sasmadár szálla alá, és szóval szóla, embernyelven:

21 "Isten éhező szája az éhező, Isten szomjazó szája a szomjazó, lsten fázó teste a meztelen, Hajléktalan Isten a hajléktalan. Védtelen Isten a védtelen, Üldözött Isten az üldözött, Elárvult Isten az árva, Bánatos Isten a bánkódó, Beteg Isten a beteg. Etesd ezért az éhezőt, itasd a szomjtól gyötörtet, adj ruhát a didergőre, a hajléktalant födél alá vedd, védelmezd a védtelent, óvjad az üldözöttet. Árvának apja-anyja légy, vigasztald meg a bánkódót, ápold, gondozd a beteget. Mit emberrel cselekszel, Istennel cselekszed azt. Az Ég harasztján nem fogan meg, nem ereszt gyökeret semmi szóbeszéd, ottan csak tetteid hagynak nyomot!" Így szóla HÉTRÉT-ÉG szent madara és megette a ló máját. Os apánk pedig lakom.ira hívta az emberek apraját nagyját. Ettek ittak vigadtak a ló csontjait pedig megégették és a csontok repedéseiből égi intelmeket olvastak 11 Szemukszájuk elállt midőn a csontokból ismételten ama szent sasmadár szavait olvasták. Nyomban híre menf, hogy ez az első törvény. Éc ISTENE, naporcájú YeYff.NejR.I1 atyánk tiszteletére azóta is fehér lovat vágtak és ettek az ősök, és ama lakomákon szegényeké, meg elesetteké volt az első hely, mert mint mondatott, az 6 szájuk IsTEN szája, az 6 gyomruk lsten gyomra. Később hetedrész járt a lábra-állíthatatlan szegények javára, mígnem az urak és papok ezt Géza segítségével el nem vették a szegényektől, hogy ők kapjanak kilencedet meg tizedet. 11 az égetett csontokból jóslás olyannyira elteijedt hogy szinte tudományos közhely 21

22 Hatodik rovat- Os, az első ember áldomásá n pedig tülekedtek lökölődtek az emberek. Mindenki első akart fermi a jó fala toknál, a javát mind magának akarta. (iyík-fürge, fürge gyík ősanyánk }OL ezen megbotránkozván rendet teremtett és a f<'..f(, 6 ISTENANY ÁNK-tó[ kapott törvényeit, me/yeket az neki BOLDO() ASSZONY képében jelenvén ada, ott eszébe idézte az emberfajhinak. a I<'..K. 6 ISTENANYÁNK első törvényei pedig ezek és nlinden későbbi törvény ezekből sarjadt: "Hajlékok fejedelme az asszony. ő a tűzhely királynője. Akit beenged, az beengedtetett, akit kizár, az kizáratott. Házasságban a nő meg férfi szüleiktől külön váljanak, külön család legyenek, de ha az öregekkel laknak együtt, lakjanak a lány családjával, mert a nő a virág, a férfi meg a virágpor. Nem a virág szalad a por után, a por száll a virágra. Az étkezés rendje pedig ez: elsők a gyerekek, azokat követik a betegek, bénák, őket az öregek, öregeket az asszony, végül pedig a férfi következik, ha nem lehet dúskálni. Mert ez az ínséges idők törvénye. Ha mindenkinek jut bőven, e sorrend fölborulhat, mert nem az ember van a törvényért, hanem a törvény az emberért." Ezek valának az emberek első törvényei, részben ISTENANYÁNK-tól, részben ISTENATYÁNK-tó/. Az igazság és irgalom törvényei val/mak ezek. Ama lakoma vala pedig az elő áldomás, az első ünnep. Ezt az emberek megismételték, Istenre emlékezvén, évről évre, századról századra, ezredévről ezredévre. Ez volt a törvény ünnepe. OK.K.6 ISTENANYÁNK első papja }OL ősanyánk volt, (JÓN ÖZ ISTENATYÁNK-é pedig Os ősapánk. A föld ISTEN-é( a K.K. 6 anyánkat forrásoknál, barlangokban hívták, naporcájú (JÓN ÖZ atyánkat pedig magaslatokon, sziklákon nagy fák alatt. R.éges-régen voltak égígérő fák azok utak voltak az Égbe, de fenevadak őrködtek rajtuk. Csak a legügyesebb, legmerészebb és egyben legistenfélőbb f<iltosok tudtak följutni rajtuk. Az ISTENSÉ() tornácához ma is vezetnek utak, de ezek láthatatlanok és saját bévülsőnkből indulnak az Éq felé. A teljességes fáb u/ való fákat BoLDOCiA55ZONY ANYÁNK, még ember képében a földön jártában kivágatta, mert ama félelmetes sárkányok fenevadak ()'[),i/ (J hadából valók valának, kik lsten meg Ember közt gáto/ni akarták a járás-kelést. Ha pedig az ősök tanácstalanok valának, hogy kihez is fordulhatnának bajaikban, ISTEN, a teljességes ISTEN nevét hívák, akit t'en(jrj(-nek is neveztek a három ősök. Mert ISTEN, az igazi, régi nagy ÖR.ECiiSTEN nem más, mint N6- ISTEN meg FÉRFI- ISTEN egységben 22