Tartalom. Mi is az az Internet? Az Internet története. Mi is az az Internet? Az Internet története - előzmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. Mi is az az Internet? Az Internet története. Mi is az az Internet? Az Internet története - előzmények"

Átírás

1 Internet az információs társadalom előfutára és hajtóereje Dr. Bakonyi Péter c. docens Mi is az Internet Az Internet története A TCP/IP protokoll Domain name rendszer Az üzleti Internet Tartalom Az Internet irányítási struktúrája Technical standards-szabványok Az Internet fejlődése számokban 1/24/2011 Internet 1 1/24/2011 Internet 2 Mi is az az Internet? Világméretű rendszer - a számítógép-hálózatok hálózata Szabványos protokollokra épül (TCP/IP) Az alkalmazások a végpontokban vannak A technológia: csomagkapcsolás datagram - különálló adatcsomag- lehetőségekhez legoptimálisabb ( best effort ) hálózat Új IKT alkalmazások megalapozója - a gazdasági fejlődés meghatározó tényezője Az Internet az információs társadalom fejlődésének alapja A történelmi visszapillantás megmutatja, hogyan alakult át egy kutatóhálózat egy világméretű általános célú (üzleti-tudományos) infrastruktúrává 1/24/2011 Internet 3 Mi is az az Internet? Az Internet számítástudományi szakemberek közös munkájának eredménye az 1960-as évektől kezdődően A koncepció az Egyesült Államokban született, az ARPANET mint az első számítógép-hálózat alapján (US DoD) Nyílt hálózati architektúra eredményezte az Internet protokollt 1/24/2011 Internet 4 Az Internet története - előzmények Az Internet története ARPANET hálózat elindul négy egyetemen az Egyesült Államokban számítógép kapcsolódik a hálózatra. Fő alkalmazás - ,telnet, ftp Első nemzetközi kapcsolat - UCL(UK) Az ARPANET elmozdul üzleti irányba. Hoszt-szám: 213; 20 új hoszt naponként. 1/24/2011 Internet 5 1/24/2011 Internet 6 1

2 Mi volt az ARPANET? Az Internet története - beindulás Az ARPANET volt az első csomagkapcsolásra épülő hálózat, amely a számítógépek közötti kommunikációt megvalósította. Ez a hálózat több tucat végpontot kötött össze, főleg egyetemeket, kutató helyeket és kialakította az első kutató hálózatot a világon. A valódi motívum az ARPANET kialakításával a time sharing rendszerek erőforrásainak megosztása volt. Azonban az elektronikus levelezés kifejlesztésével (1972) ez lett a legfontosabb és legtöbbet használt alkalmazás. Ez a helyzet máig se változott Vint Cerf és Bob Kahn kialakítják a TCP/IP protokollt Internet hálózat elnevezés 1987 több, mint hoszt több, mint hoszt - a hálózat biztonsági kérdései előjönnek - az Internet Worm hosztot támadott meg. 1/24/2011 Internet 7 1/24/2011 Internet 8 A TCP/IP protokoll A valódi Internet eredete Kahn 1972-es elgondolására épült amely a nyitott architektúrájú hálózatokat írta le és amelyet internetting-nek nevezett. Az elgondolás az volt, hogy egy nyitott architektúrájú hálózat képes egymástól független hálózatokat összekapcsolni. Ezek a hálózatok különböző operációs rendszerrel és tervezéssel jellemezhetők. Egy ilyen nyitott hálózat új kommunikációs protokollt igényelt. Robert Kahn és Vint Cerf ben megtervezte a TCP/IP protokollt, amely fenti elveket megvalósította A TCP/IP protokoll Az Internet Protokoll címzése: Minden Internetre kapcsolt eszköz egy numerikus azonosítóval rendelkezik - ez az IP cím. IP címe van minden Internetre kapcsolt hálózatnak is. A hálózat méretétől függően Jon Postel az ISI intézet munkatársa végezte a cím allokációt a késői 60-as évektől 1998-ig. (Regional Internet Registry), amely a DARPA-val volt szerződésben. 1/24/2011 Internet 9 1/24/2011 Internet 10 HOST application-a A P S T N DL Ph TCP/IP Internet and OSI-RM HOST application-b empty = not defined relay = ROUTER TCP IP... Az Internet új irányítási mechanizmusa Új technológia és irányítása struktúra kialakítására volt szükség, mivel az eredeti ARPANET modell kis számú time sharing rendszerei megsokszorozódtak és nagyszámú hálózat összekapcsolását kellett megoldani. (LAN, munkaállomások, PC-k) A korai 1980-as években az Internet Protokoll csak nagyon korlátozott számú IP címet kezelt. Ez volt a kulcs motívum az IPv4 verzió kidolgozásának, amely 32 bites címtartománnyal rendelkezett. Az átállás dátuma 1983 január 1 volt, amikor a hoszt szám 500 volt. Több éves tervezési munkát igényelt hogy egy időben ezt az átállást levezényeljék. real phys.medium-1 real phys. medium-2 1/24/2011 Internet 11 1/24/2011 Internet 12 2

3 IP Addressing IP Addressing class A 0 net host class B 1 0 net host class C net host class D multicast 1/24/2011 Internet 14 Dotted Decimal Notation (DDN) Max. host and net numbers class C address: class max. nets max. hosts A 2^7-2= 126 2^24-2=16,777,214 B 2^14-2= 16,382 2^16-2= 65,534 C 2^21-2= 2,097,150 2^8-2= 254 2,113,650 ~3,720,000,000 1/24/2011 Internet 15 The Domain Name System (DNS) 1984-ben került publikálásra egy elosztott és dinamikus Domain Name rendszer - Paul Mockapetris volt a szerző A nagyszámú egymástól független hálózat és ezáltal az Internet dimenzió váltása miatt nehézzé vált egy központi táblázatban nyilvántartani és átváltani a felhasználó-barát hoszt neveket IP címmé A DNS rendszer oldotta meg a problémát egy skálázható elosztott mechanizmus révén Hierarchikus DNS neveket pont választja el és jobbról balra strukturálódnak A DNS adatok hierarchikus és széles értelemben elosztott ún. name szerver gépeken kerülnek tárolásra, amelyek lekérdezhetők The Domain Name System (DNS) A felhasználó számára láthatatlan a hierarchia tetején lévő root szerver. A root server információt ad az egy szinttel lejjebb lévő Top - Level Domain-ről (TLDs), amely az utolsó tag a domain néven jobb oldalon (.org,.com,.hu,.fr ) 1985-ben - amikor a DNS rendszert bevezették - a TLD regisztrációt a Stanford Research Institute látta el később, pedig az IterNIC/ Network Solution 1/24/2011 Internet 17 1/24/2011 Internet 18 3

4 Domain vs. DOS directory Top-Level Domains UCLA domain root EDU USC GRAF DOS C-drive root DOC TXT Minden TLD-ért egy-egy szervezet felel. Ezt általában Registry Operator -nak nevezik Számos típusú TLD létezik: A két betűs TLD-ket az ország kódoknak foglalták le- cctld 240 ország A három vagy több betűs TLD-ket generikus TLD-nek nevezik- gtld Egy speciális TLD-t is fenntartanak ez a.arpa ezt technikai infrastruktúra céljaira használják ENG SCI COM sci.usc.edu WP WR MSW C:\DOC\TXT\WR 1/24/2011 Internet 19 1/24/2011 Internet 20 Top-Level Domains NSFNET Generic TLD-k ( hét ) : gov - US. government com - commercial applications mil - military application edu- educational application net - internet organizations org - international organisation int - international organisation Hét új TLD ben:.biz,.info,.name,.pro,.areo,.coop,.museum Az Internet fejlődésében mérföldkövet jelentett a National Science Foundation (NSF) döntése, amely létrehozta a TCP/IP alapú NFSNET backbone hálózatot az amerikai egyetemek összekapcsolására. Ez a hálózat nemcsak az egyetemeket támogatta, hanem általában a kutatás-fejlesztést Később olyan stratégia alakult ki, amely ezt az infrastruktúrát a gazdasági életben is alkalmazhatóvá tette, amely már nem tartalmazhatott állami támogatást. 1/24/2011 Internet 21 1/24/2011 Internet 22 Internet backbone Üzleti Internet A 90-es évek elején az NSF az Internet gerinchálózatot az üzleti szféra számára is megnyitotta. A cél az volt hogy a befolyt díj csökkentse az előfizetési díjat az akadémiai közösség számára. Másrészről az NSF szorgalmazta a piaci alapon létrejövő magánhálózatokat mint a UUNet, a PSI stb. Az Internet robbanásszerű fejlődésével az adminisztráció a DoD-től az NSF-hez tolódott át, amely 1992-ben létrehozta az InterNIC-et a domain név regisztrációra és az egyéb feladatokra. Az InterNIC tovább adta a gtld regisztrációt egy USA ban lévő magán cégnek, a Network Solution Inc. (NSI)-nak 1995-ben az NSF megszüntette az NSFNET támogatását, mivel az Internet egy valódi üzleti hálózattá vált. 1/24/2011 Internet 23 1/24/2011 Internet 24 4

5 Internet exchange Points (IXPs) Number of IXPs per region as of September 2004 Ez az időszak az Internet Szolgáltatók megjelenésével jellemezhető (ISP), ilyenek mint CompuServe, America Online, Prodigy ben a legtöbb üzleti ISP elkezdte felállítani a saját regionális Internet exchange Pointokat (IXPs), hogy az Internetre rá tudjanak kapcsolódni. Az Internet exchange pontok az ISP-k Internet hálózat összekapcsolódási helyei. Europe Americas Asia-Pacific Africa Arab States /24/2011 Internet 25 1/24/2011 Internet 26 Internet a 90-es években WWW NSFNET, az üzleti forgalom engedélyezve, elindul az elektronikus kereskedelem Tim Berners-Lee (CERN) - World Wide Web - hypertext - Mosaic browser (Mark Andreesen ) NSF forgalom: 10 ^12 bytes/hó MBONE audio-video broadcast hoszt szám nagyobb, mint Tim Berners-Lee 1991-ben az európai kutató központ-ban, a CERN-ben kifejlesztette a World- Wide Web-et (WWW) A World Wide Web Consortium (W3C) 1994-ben jött létre, mint egy nemzetközi ipari konzorcium, hogy közös protokollokat és szabványokat hozzon létre, elősegítve ezzel a WWW fejlődését és széleskörű alkalmazásba vitelét az interoperabilitás megteremtésével. 1/24/2011 Internet 27 1/24/2011 Internet 28 Böngészők A WWW 1993-tól kezdett igazán dinamikusan növekedni, amikor az első Web böngésző általánosan elérhetővé vált. Ezt az első böngészőt Mosaic-nak hívták és információ és adatok keresését tette lehetővé. WWW böngésző háború bontakozott ki a Netscape és a Microsoft között, amely egyébként felgyorsította a WWW-vel kapcsolatos szoftver fejlesztéseket Globalizáció és konvergencia (1990-es évek vége) 1998 után ez a technológia az egész világon tért nyert, bár egy kis lassulás bekövetkezett az Internet buborék kipukkadása miatt. A 90-es évek vége az Internet és a PC-k világméretű elterjedésével jellemezhető A XXI. századot a konvergencia jellemzi. Ez olyan integrált alkalmazást jelent, amely egy platformon támogatja a szélessávú Internetet, a beszéd átvitelt, a szórakoztató tartalmakat és egyre növekvő mértékben a mobil és vezeték-nélküli hálózatokat. 1/24/2011 Internet 29 1/24/2011 Internet 30 5

6 Az Internet irányítási struktúrája A DNS rendszer és az NSI monopólium miatti aggodalom vezetett oda, hogy az US Department of Commerce (DoC) egy konzultációs folyamatot kezdett ben és ban kibocsájtott egy ún. White Paper-t, amely egy olyan stratégiai célt fogalmazott meg hogy célszerű privatizálni a DNS menedzsmentet és a koordinációt. Erre a felvetésre számos javaslat érkezett a magán szférából, beeleértve az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN)-t, amely Kalinforniában került bejegyzésre, mint egy privát non-profit társaság 1/24/2011 Internet 31 Az Internet irányítási struktúrája 1998 novemberben a US DoC megegyezett az ICANNal egy átadási eljárásban, amelynek lényege, hogy a DNS menedzsmentet az Egyesült Államok kormánya átadja a nemzetközi magán szférának, azaz az ICANN-nak 1998 novemberétől 2003-ig ez a megállapodás még számos módosítással egészült ki. A megállapodás 2006-ban jár le. 1/24/2011 Internet 32 Az Internet irányítási struktúrája Az Internet irányítási struktúrája Az ICANN három fő feladatköre és az azt támogató szerveze-te az alábbi: Address Supporting Organisation (ASO), amely az IP címkiosztást koordinálja a regionális Internet Registries (RIR) között Country Code Names Supporting Organisation (ccnso) képviselve az országokat és régiókat Generic Names Supporting Organisation (gnso) képviselve a Regisztrációkat, az egyéneket, a szerzői jogokat. Az ICANN Igazgató Tanács tagjait a fenti három szervezet és egy ún. Nominating Committee javasolja. A cél, hogy valamennyi érdekelt közösség képviselve legyen. 1/24/2011 Internet 33 Phases Milestones TCP/IP DNS NSF WWW charge DoC white gtlds Paper Backbones US DoD ARPANET NSF Commercial carriers and ISPs Standards IP address allocation Parameters & Protocols Root zone file management Domain name registration Arpanet WG NSF: US National Science Foundation ICCB: Internet Configuration Control Board Early developments in the computer science research community ICCB IAB IETF USC (J. Postel) USC (J. Postel) USC (J. Postel) SRI - NIC cctld ISOC: Internet Society W3C: WWW Consortium Transition to commercialisation & internationalisation registries ISOC W3C ICANN RIPE NCC - Europe APNIC - Asia-Pacific ARIN - North America Latin America LACNIC and the Caribbean Africa AfriNIC NSI NSF contract NSI - gtlds NSI Widespread commercial infrastructure IETF ICANN IAB ICANN ICANN gtld registries gtld registrars stld registries IAB: Internet Architecture Board IETF: Internet Engineering Task Force NSI: Network Solutions Inc. USC: University of Southern California ICANN: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers SRI: Stanford Research Institute cctlds: 1/24/2011 country code Top-Level Domains IANA: (Internet Assigned Names and Numbers Authority) gtld - stld: generic Internet - sponsored Top-Level Domain 34 IANA functions Contract with US DoC Internet szabványok Internet szabványok IETF et 1986-ban hozták létre az Internet szabványok kidolgozása céljából Az eszköz gyártó cégek aktív résztvevői az IETF-nek ( CISCO, IBM, HP.. ) Az Internet műszaki szabványai konszenzusra épülnek és alulról építkeznek Az IETF és a W3C (WWW consortium) azok a szervezetek, amelyek az Internet és WWW szabványokat létrehozzák és adminisztrálják, egymástól függetlenül működnek - nyitott részvétellel és konszenzusra épülve már az Internet korai napjaitól. 1/24/2011 Internet 35 1/24/2011 Internet 36 6

7 Internet szabványok Az RFC-k (Request for Comments) dokumentumsorozat az Internet műszaki és szervezési szabványait tartalmazza, illetve új koncepciók és ülések jegyzőkönyvei is rögzítésre kerülnek Az Internet protokollok hivatalos specifikációi RFC szabványokként kerülnek publikálásra Alapvető nyitott Internet szabványok Az IETF által kiadott alapvető Internet szabványok a következők: Internet Protokoll (IP), Transmission Control Protocol (TCP), File Transfer Protocol (FTP), Simple Mail Transfer Protocol (SMTP), Domain Name System ( DNS ) 1/24/2011 Internet 37 1/24/2011 Internet 38 Az ITU és az IETF szabványosítási törekvései eredményeként a telefon hálózat és az Internet hálózatok interoperabilitásának kialakítására alkalmas szabvány került kidolgozásra -az ENUM Az ENUM elnevezésű szabvány a felhasználónak lehetővé teszi, hogy az Internet szolgáltatásait telefonszámmal is elérhesse, illetve hogy a telefonról hozzáférjen az Internethez ENUM ENUM az ENUM (telephone number mapping) egy olyan protokoll rendszer, amely a hagyományos telefon rendszert és az Internetet egységesíti és eszközül a DNS rendszert használja fel 1999-ben megalakult az IETF ENUM WG első szabvány: RFC kiadták az ITU_T Interim Procedures dokumentumot 1/24/2011 Internet 39 1/24/2011 Internet 40 ENUM Az ENUM RFC meghatározza, hogy a DNS e164.arpa zónáját lehet használni ENUM célokra, továbbá, hogy milyen formában kerüljenek a telefonszámok a DNSbe. Az e164.arpa zónát TLD-ként kezelik ENUM kísérletek 2002-ben kezdődtek Három országban vannak kísérletek: Ausztria, Lengyelország, Románia Kilenc országban vannak ENUM pilot kísérletek Tizenöt ország - köztük Magyarország - delegálta az ENUM domaint 1/24/2011 Internet 41 1/24/2011 Internet 42 7

8 ENUM-Ausztria 1/24/2011 Internet 43 1/24/2011 Internet 44 ENUM Néhány alkalmazás: Hagyományos telefon - internet telefon kapcsolat Internet-telefonról hagyományos mobil telefon VoIP alapú társzolgáltatói kapcsolat ENUM hívásátírányítással 1/24/2011 Internet 45 1/24/2011 Internet 46 Az Internet fejlődése számokban Az Internet fejlődése számokban Az internet-felhasználók száma az elmúlt tíz évben - az üzleti alkalmazások megjelenésével, elsősorban a www technológia alkalmazása következtében - folyamatosan és dinamikusan növekszik. Szerény becslések szerint is jelenleg több mint 1 milliárd a felhasználók száma. Vegyük azonban figyelembe, hogy ez a Föld népességének alig 20%-a, tehát igen nagy még a potenciális jövőbeni felhasználók száma, akik elsősorban a fejlődő világból várhatók. 1/24/2011 Internet 48 8

9 Helyzetkép február Internetbe kapcsolt számítógépek száma (1998) 170 országból mintegy 100 millió ember használja az Internetet. Az éves növekedesi ütem 100%. Közel-Kelet 0.4 millió Afrika 1 millió Dél-Amerika 1.25 millió Ázsia 14 millió Európa millió Kanada, USA 64 millió 1/24/2011 Internet 49 1/24/2011 Internet 50 Fejlődés logaritmikus léptékben Internet felhasználók millió Internet users, World, millions 11,2 10,3 Per 100 inhabitants (%) 8,2 6, ,5 3 3, , ,1 0,2 0,4 0, /24/2011 Internet 51 1/24/2011 Internet 52 Internet felhasználók jövedelmek szerint Internet users, by income, 2003 High 65,1% Low 5,6% Lower middle 7,8% Upper middle 21,5% 1/24/2011 Internet 53 Dutch Malay Portuguese Italian Korean French Internet nyelvi megoszlása Arabic Other 10.1% German 6.5% 34.7% 6.8% Spanish 8.3% English Japanese 13.4% Chinese 1/24/2011 Internet 54 9

10 Internet nyelvi kérdései Internet felhasználók régióként Az Internet világában az angol a meghatározó nyelv, ugyanakkor az e-kereskedelemben és általában a tartalomszolgáltatásban más nyelvek is egyre nagyobb teret kapnak Ez eredményezte, hogy a domain név rendszer fokozatosan befogadja a nem angol nyelvű elnevezéseket is. ( pl. ékezetes domain nevek ) Europe 33,5% Internet users, by region, 2003 Oceania 2,1% Africa 2,2% Americas 39,2% Asia/Pacific 23,0% 1/24/2011 Internet 55 1/24/2011 Internet 56 Internetbe kapcsolt országok-2003 Countries connected to the Internet 75% 83%86% 95% 95% As % of total 69% % % 24% 117 7% 14%19% /24/2011 Internet million 39.1% 60.9% 2003 installed base Internet piac és növekedés Developing Developed 322 million 66.2% 33.8% New users Added, /24/2011 Internet 58 Az Internet fejlődése számokban A fenti ábrákon a fejlődés trendjei láthatók: az 1990-es évek során az Internethez kapcsolódó országok száma dinamikusan nőtt, és az ezredfordulóra a világ országainak 95%-a rendelkezett internetkapcsolattal (bal oldali ábra), továbbá látható, hogy a felhasználók számának növekedésért egyre inkább a fejlődő országok a felelősek, hiszen míg 2003-ban a felhasználók 60%-a fejlett országok lakosai közül került ki, 45%-uk 2000 és 2003 között csatlakozott az internethez, és ezen új felhasználók 2/3-a fejlődő országban lakott. Az Internet World Stats (http://www.internetworldstats.com/list2.htm) legújabb adatai szerint 253 országból illetve régióból 246 rendelkezik Internetkapcsolattal (97%). A fennmaradó hét ország/terület a lakosságszámot tekintve nem tartozik a jelentősek közé.) Jelenleg az Internet felhasználók száma 1.5 milliárd 1/24/2011 Internet 59 10

Internet az információs társadalom előfutára és hajtóereje Dr. Bakonyi Péter c. docens

Internet az információs társadalom előfutára és hajtóereje Dr. Bakonyi Péter c. docens Internet az információs társadalom előfutára és hajtóereje Dr. Bakonyi Péter c. docens 1/24/2011 Internet 1 Tartalom Mi is az Internet Az Internet története A TCP/IP protokoll Domain name rendszer Az üzleti

Részletesebben

Internet az informáci

Internet az informáci Internet az informáci ciós s társadalom t előfut futára és s hajtóereje Dr. Bakonyi Péter c. docens 2/19/2008 Internet 1 Mi is az Internet Az Internet története A TCP/IP protokoll Domain name rendszer

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK BEVEZETŐ ELŐADÁS 1.

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK BEVEZETŐ ELŐADÁS 1. SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK BEVEZETŐ ELŐADÁS 1. Mérnök-informatikus szak, BSc, 4. félév 2013/14 2.félév 2013.február 11. Budapest Dr. Simon Vilmos docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék svilmos@hit.bme.hu

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Elosztott rendszerek

Elosztott rendszerek Elosztott rendszerek NGM_IN005_1 Az Internet, mint infrastruktúra Hálózati történelem 1962 Paul Baran RAND csomagkapcsolt katonai hálózat terve 1969 Bell Labs UNIX 1969 ARPANet m!ködni kezd University

Részletesebben

DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés. Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A

DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés. Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A DNS hamisítás szerepe, működése, védekezés Benda Szabolcs G-5S5A Peller Nándor G-5i10 Sőregi Gábor G-5S5A Bevezetés Az interneten levő hálózati eszközök, számítógépek mindegyikének egyedi azonosítója,

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 8. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Domain Name System Mire való? IP címek helyett könnyen megjegyezhető nevek használata. (Pl. a böngésző címsorában)

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A nyolcvanas években a személyi számítógépek (PC) robbanásszeren kezdtek elterjedni, de már az első számítógépek megjelenése után

Részletesebben

Jövő Internet Az innováció motorja a XXI. században

Jövő Internet Az innováció motorja a XXI. században Jövő Internet Az innováció motorja a XXI. században Németh Vilmos Nemzeti Innovációs Hivatal 1. Magyar Jövő Internet Konferencia Budapest, 2014. október 17. A kezdetek ARPANET 1969 Az Internet ma TCP/IP

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük.

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Hálózat Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Az hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításánál az Internetet a Globális hálózatok közé soroltuk. Az Internet története

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével

GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével GNU/Linux hálózat beállítása 1.0.0 A Mithrandir Kft. nyelvi ellenőrzésével Balsai Péter Kósa Attila 2002. június 19. Copyright c 2001-2002 Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete E közlemény felhatalmazást

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával megvalósuló KKC-2008-V-08-08-101 számú projekt B2CR ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ azaz, hogyan használjuk fel az internet lehetőségeit cégünk sikerei érdekében. MarkCon előadó: Vendler Balázs, ügyvezető TARTALOM (1) Az internetről általában (2) Webes megjelenések

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Számítógép hálózatok. Mennyit tudunk már róluk? Internet: Példa. Internet: Az erıforrás megkeresése

Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Számítógép hálózatok. Mennyit tudunk már róluk? Internet: Példa. Internet: Az erıforrás megkeresése Számítógép hálózatok Bevezetés és áttekintés Miért tanulunk a számítógép hálózatokról? Ezek mérnöki csodák! Skálázhatók, réteges protokollok, rengeteg alcím elég lesz majd megtanulni Ott vannak mindenütt

Részletesebben

ENUM technológia. Széchenyi István Egyetem

ENUM technológia. Széchenyi István Egyetem technológia Széchenyi István Egyetem Témakörök Az általános ismertetése A domain név rendszer (DNS) áttekintése műszaki megoldás adatok adminisztrálása Biztonsági kérdések Kapcsolódó szabványok 2 1 Az

Részletesebben

A HAZAI INTERNET KEZDETE AZ NIIF/HUNGARNET HÁLÓZATA, A HBONE

A HAZAI INTERNET KEZDETE AZ NIIF/HUNGARNET HÁLÓZATA, A HBONE A HAZAI INTERNET KEZDETE AZ NIIF/HUNGARNET HÁLÓZATA, A HBONE Martos Balázs Networkshop 2016 FONTOSABB NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK AZ AKADÉMIAI SZFÉRÁBAN 1986 Az Internet megjelenik az USA akadémiai intézményeiben

Részletesebben

INFORMATIKA E42-101 I. előadás Facskó Ferenc egyetemi adjunktus Adat Információ Adat: a világ állapotát leíró jel Információ: adat értelmezési környezetben (dimenzió, viszonyítás) Tudás: felhalmozott,

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

DNS és IPv6. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO

DNS és IPv6. Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO DNS és IPv6 Jákó András jako.andras@eik.bme.hu BME TIO Agenda IPv6 információ a DNS-ben DNS használata IPv6 felett Networkshop 2009. DNS és IPv6 2 Forward DNS bejegyzések domain név IP cím AAAA resource

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből

Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből Bevezetés 1. Számítógép hálózatok definíciója, jelentősége, néhány tipikus alkalmazása. Def.: számítógépek összekapcsolt rendszere, amelyet valamilyen speciális cél

Részletesebben

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA

EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA EMTP, EGY ÚJ LEVELEZÕ PROTOKOLL ÉS IMPLEMENTÁCIÓJA Iványi Tibor, ivanyit@tigris.klte.hu Csukás Levente, csukasl@fox.klte.hu Kossuth Lajos Tudományegyetem Informatikai és Számító Központ Abstract The well

Részletesebben

Domain Name System (DNS)

Domain Name System (DNS) Domain Name System (DNS) hierarchikus adatbázis-rendszer domainek vagy tartományok úgynevezett zónákra vannak elosztva független adminisztrátorok felelősek a domain-nevekhez tartozó IP-címek nyújtása (forward

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

ALAPFOGALMAK. Internet - Szolgáltatások. Internet - Építőkövek. Az Internet napjainkban INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK INTERNET

ALAPFOGALMAK. Internet - Szolgáltatások. Internet - Építőkövek. Az Internet napjainkban INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK INTERNET 2 INFOKOUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALAZÁSOK Az Internet napjainkban INTERNET Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BE Távközlési és édiainformatikai Tanszék TA-BE Lendület Jövő Internet Kutatócsoport 3

Részletesebben

Sulinet + " áttekintés

Sulinet +  áttekintés Sulinet + " áttekintés 2014. Június 3. 6. Sulinet nyílt nap Mohácsi János Hálózati igh. NIIF Intézet Tartalomjegyzék 1. Sulinet + projekt! Sulinet infrastuktrúra fejlesztés pillérei! Sulinet + projekt!

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK... 1 LEVELEZÉS... 15 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ISMERETEK....... 1 I. Számítógépes hálózatok............ 1 A hálózat fogalma.................. 1 A hálózat alkalmazásának céljai...... 1 II. Az Internet.......................

Részletesebben

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája

IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája IPv6 A jövő Internet alaptechnológiája Magyar IPv6 Konferencia Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2012. május 3. Németh Vilmos BME 1 A kezdetek ARPANET 1969 2 Az Internet ma XXI. század A Világ egy új Internet

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31 Web programozás 2011 2012 1 / 31 Áttekintés Mi a web? / A web rövid története Kliens szerver architektúra Néhány alapfogalom Kliens- illetve szerver oldali technológiák áttekintése Miről lesz szó... (kurzus/labor/vizsga)

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

I. Az internet alapjai

I. Az internet alapjai I. Az internet alapjai Az Internet kialakulása, működése Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat Ez a különböző rendszerű számítógép-hálózatok ezrei között teremt kapcsolatot. Ahhoz, hogy ez működjön,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22.

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22. 2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata Nemzetközi együttműködések áttekintése A CAIDA céljai A CAIDA főbb kutatási irányai 2007-2010 között Internet

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

NIIF és a Sulinet + fejlesztések

NIIF és a Sulinet + fejlesztések NIIF és a Sulinet + fejlesztések 2014. január 9. Sulinet + nyílt nap Budapest Mohácsi János Hálózati igh. NIIF Intézet NIIF Intézet és szolgáltatásai NIIF Intézet és Program 1986 óta működik Felsőoktatás,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a.eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a.eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.10.5. COM(2011) 616 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a.eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről (EGT

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.)

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) RAFFAELLO: Athéni iskola, Platón és Arisztotelész 1 Neumann János (1903 1957) Neumann elvek: -teljesen elektronikus számítógép

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

"sulinet+" - Végponti kapcsolatok és központi szolgáltatás-fejlesztés a közoktatási hálózatban

sulinet+ - Végponti kapcsolatok és központi szolgáltatás-fejlesztés a közoktatási hálózatban "sulinet+" - Végponti kapcsolatok és központi szolgáltatás-fejlesztés a közoktatási hálózatban 2014. Január 17. III. Nemzeti Köznevelési Konferencia Budapest Mohácsi János Hálózati igh. NIIF Intézet NIIF

Részletesebben

Andrew S.Tanenbaum. Számítógéphálózatok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Panem

Andrew S.Tanenbaum. Számítógéphálózatok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Panem Andrew S.Tanenbaum Számítógéphálózatok Második, bővített, átdolgozott kiadás Panem A mű eredeti címe: Computer Networks. Fourth Edition. Copyright 2003, 1996 Pearson Education, Inc. Publishing as Prentice

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre 4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre Tartalom 4.1 A hálózati alkalmazások azonosítása 4.2 A gyakori hálózati alkalmazások magyarázata 4.3 A minőségbiztosítás (Quality ot Service, (QoS)) bevezetése

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete

21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete 21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz

Részletesebben

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 Megjegyzés Mielőtt a jelen leírást és a vonatkozó terméket

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Hívásirányítás, azonosítók NIIF IP alapú kollaboráció konvergenciája

Hívásirányítás, azonosítók NIIF IP alapú kollaboráció konvergenciája Hívásirányítás, azonosítók NIIF IP alapú kollaboráció konvergenciája Mészáros Mihály NIIF Intézet 1 Áttekintés VoIP és Videokonferencia hívásirányításának felépítése Összekapcsolódás lehetőségei (Peering)

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Internet Protokoll 4 verzió

Internet Protokoll 4 verzió Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a.eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a.eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.18. COM(2015) 680 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a.eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről (EGT-vonatkozású

Részletesebben

2010.09.21. Internet of Things 2

2010.09.21. Internet of Things 2 Az Internet jövője Internet of Things Dr. Bakonyi Péter c. docens 2010.09.21. Internet of Things 2 2010.09.21. Internet of Things 3 2010.09.21. Internet of Things 4 2010.09.21. Internet of Things 5 2010.09.21.

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

Intelligens közlekedés: a járműipar és járműirányítás IKT igényei, a VehicleICT projekt. Lengyel László lengyel@aut.bme.hu

Intelligens közlekedés: a járműipar és járműirányítás IKT igényei, a VehicleICT projekt. Lengyel László lengyel@aut.bme.hu Intelligens közlekedés: a járműipar és járműirányítás IKT igényei, a projekt Lengyel László lengyel@aut.bme.hu Az IT ma Havonta 850 millió aktív felhasználó a facebookon Az előadásom alatt 1,400,000 tweet

Részletesebben

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere Gál Zoltán 1 Marius Onic 2 1 IT igazgató, Debreceni Egyetem TEK, zgal@unideb.hu 2 IT vezet, Nagyváradi Egyetem, omar@uoradea.ro

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

2011.01.24. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlődése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2011.01.24. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlődése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz

HÁLÓZATI BEÁLLÍTÁS. Videorögzítőkhöz I BEÁLLÍTÁS Videorögzítőkhöz Kérjük olvassa át figyelmesen ezt az útmutatót a készülék használata előtt és tartsa meg jövőben felhasználás céljára. Fenntartjuk a jogot a kézikönyv tartalmának bármikor

Részletesebben

Internet Protokollok Bevezetés

Internet Protokollok Bevezetés Internet Protokollok Bevezetés Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Követelmény és értékelési rendszer 50% labor jegy + 50% elméleti jegy.

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 11. Jó hír Jó hír Java lesz! Tárgyismertet Elérhet ségek: Kovács Kristóf: kkovacs@math.bme.hu Rimay Zoé: zrimay@math.bme.hu, Követelmények: Év végi beadandó (facebook):

Részletesebben

Gyors üzembe helyezési kézikönyv

Gyors üzembe helyezési kézikönyv Netis vezeték nélküli, kétsávos router Gyors üzembe helyezési kézikönyv WF2471/WF2471D A csomagolás tartalma (Két sávos router, hálózati adapter, ethernet kábel, kézikönyv) 1. Csatlakozás 1. Kapcsolja

Részletesebben

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés

Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Osztott alkalmazások fejlesztési technológiái Áttekintés Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Történelem - a kezdetek 2 Mainframe-ek és terminálok Minden a központi gépen fut A

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Párhuzamosan folyó fejlesztések

Párhuzamosan folyó fejlesztések 1 Párhuzamosan folyó fejlesztések Massachusetts Institute of Technology (MIT) (1961-67), Rand Corporation védelmi célú kutatásain (1962-65) brit National Physical Laboratory számítógép-hálózati projekt

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése

Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése Az ENUM hazai megvalósításának előkészítése - tanulmány - készült a Nemzeti Hírközlési Hatóság megbízásából Készítette: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Informatikai Központ Verzió: 1.0

Részletesebben

Tartalom. Nevek és IP-címek: miért kell mindkettő? Nevek és címek: miért kell mindkettő? Megfeleltetés NEM egy az egyben. DNS: Domain Name System

Tartalom. Nevek és IP-címek: miért kell mindkettő? Nevek és címek: miért kell mindkettő? Megfeleltetés NEM egy az egyben. DNS: Domain Name System Tartalom DNS: Domain Name System Nevek és IP-címek: miért kell mindkettő? A domain-név struktúrája A DNS működése A DNS rekordok tartalma és felépítése Nslookup Hogyan juthatunk nevekhez és IP-címekhez?

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/1314bsc/ Előadás Kedd 12:00-14:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2013

Számítógépes Hálózatok 2013 Számítógépes Hálózatok 2013 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/13bsc/ Előadás Kedd 16:00-18:00 óra, hely: 0.821 Bolyai terem

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 11. gyakorlat OSPF Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m

Részletesebben