VÁLTOZÁSI TRENDEK AZ UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN MAGYAR TANULSÁGOK. Kutatási zárótanulmány

Átírás

1 VÁLTOZÁSI TRENDEK AZ UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJÁBAN MAGYAR TANULSÁGOK Kutatási zárótanulmány Készült az Országos Területfejlesztési Hivatal megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Témavezető: Illés Iván Somlyódyné Pfeil Edit (szerkesztő) Pécs, december Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Főigazgató: Dr. Horváth Gyula 7621 Pécs, Papnövelde u. 22. Telefon/fax: (72) MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet Igazgató: Pálné dr. Kovács Ilona Telefon/fax: (72)

2 Közreműködők: Erdősi Ferenc Faragó László Fodor István Gál Zoltán Hajdú Zoltán Hrubi László Illés Dóra Kanalas Imre Kovács Teréz Mezei Cecília Pálné Kovács Ilona Póla Péter Raffay Zoltán

3 TARTALOM Az ESPON-program A városias terek és csomópontok szerepe, specifikus elhelyezkedése és potenciáljai a policentrikus fejlődésben Város és vidék kapcsolatai Európában Az Európai Unió bővítésének különös, a policentrikus területi hálón túli hatásai, különös figyelemmel a diszkontinuitásra és a korlátokra A demográfiai folyamatok és a migráció területi hatásai Közlekedési szolgáltatások és hálózatok: területi trendek (irányzatok) és a területi kohéziót elősegítő infrastruktúrákbeli alapellátás (kínálat) Telekommunikációs szolgáltatások és hálózatok Természeti és technológiai veszélyforrások térbeli hatása és kezelése Európában általában, és a klímaváltozás vonatkozásában A természeti örökség kezelésének területi trendjei A kulturális örökség és identitás szerepe és területi hatásai Az Európai Unió közlekedési és TEN-politikájának területi hatásai, Az Európai Unió kutatás-fejlesztési politikáinak területi hatásai A közös agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika térbeli hatása A Strukturális Alapok területi hatásai Az előcsatlakozási alapok hatásainak elemzése A Strukturális Alapok területi hatásai a városi térségekben Az ESDP alkalmazása és hatásai a tagállamokban A területi és várospolitikák kormányzása az EU szintjétől a helyi szintig Transznacionális területi együttműködések Az európai területfejlesztés integrált eszközei A területi fejlődés forgatókönyvei és irányai és azok viszonya az európai területfejlesztési koncepcióhoz és az EU kohéziós politikájához A Lisszaboni-Göteborgi stratégia területi dimenziói A magyar kormányzati politika számára az ESPON-programok eredményeiből leszűrhető tanulságok..168 MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 1 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

4 Az ESPON program AZ ESPON-PROGRAM Az utóbbi időben az Európai Bizottság és más szervezetek területfejlesztést érintő dokumentumaiban is egyre többen hivatkoznak az ESPON-programra, mint a tagországok területfejlesztési és az unió regionális politikájának egyik fő bázisára, megalapozására. Tekintettel azonban arra, hogy az ESPON ma már nem egyszerűen pályázati lehetőség persze az is hanem minden érdeklődő számára az európai területfejlesztésre és az EU regionális politikájának hatásaira vonatkozó legfontosabb információforrás, ezért érdemes a programot és annak fő jellemzőit áttekinteni, értékelni. Továbbá, az ESPON kutatási eredményeit, (illetve annak alapjául szolgáló ESDP iránymutatásait) az EU-tag és a még nem EU-tag közép-európai országok is felhasználják Országos Területrendezési Terveik és Országos Területfejlesztési Koncepcióik elkészítésekor, így saját területfejlesztési politikánk alakításában is van jelentősége. Az ESPON (European Spatial Planning Observatory Network; magyarul: Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat) az Európai Unió eddigi legnagyobb szabású területfejlesztési kutatási programja, amelynek keretében jelenleg 30 projekt van folyamatban és további öt előkészületben, összesen 138 európai területfejlesztéssel foglalkozó kutatóintézet részvételével 29 országból. A kezdetektől a Program elfogadásáig egy kis visszatekintés Az ESPON-program gondolata az ESDP-n (Európai Területfejlesztési Perspektíva) alapult, s mindmáig ezzel függ össze. Ezért először az ESDP kialakulásának körülményeit érdemes vázolni. A területfejlesztés és területrendezés (spatial planning), mint szakpolitikák nem tartoznak az EU dokumentumaiban felsorolt közös politikák közé, ezáltal tehát az Európai Bizottság hatáskörébe sem. A regionális (strukturális) politika részben igen, annak van közösségi politikai része is, de egészében a regionális politika sem közös politika. Ez azt jelenti, hogy a területfejlesztés és területrendezés a nemzetállamok hatáskörébe tartozott és tartozik mindmáig. Évente egyszer vagy kétszer azonban már korábban is összeültek a tagállamok területfejlesztésért felelős miniszterei. Ezeken a megbeszéléseken egyre jobban körvonalazódott, hogy a területrendezésnek és területfejlesztésnek vannak összeurópai hatásai, határokon átnyúló aspektusai is, hiszen ahogy a főbb közlekedési folyosók sem érnek véget az országhatárokon, a folyók, vízgyűjtő területek, hegységek, tengeri partszakaszok sem, és sok európai város nagyon hasonló problémákkal küszködik. A tagállamok ezért úgy gondolták, hogy ha nem is célszerű közös politikává tenni a területi tervezést, de ésszerű volna közös irányelveket kidolgozni e szakmai területre is. Ezt a döntést először az 1994-es lipcsei informális tanácsi ülésen hozták meg, majd ezt követően öt évig húzódott a dokumentum végleges elkészítése. Végül Potsdamban 1999-ben az informális tanácsi ülésen fogadták el a végleges Európai Területfejlesztési Perspektívát. A dokumentum elkészítése azért is húzódott ilyen sokáig, mert e téren közös intézmény, amire rá lehetett volna a kidolgozást bízni nem lévén, a tagállamok félévenként adták át egymásnak (mindig az EU soros elnökségét betöltő országnak) a készítés irányítását. Mivel az új felelős nem mindig értett egyet az addig kidolgozottakkal, számos esetben gyakorlatilag elölről kezdődött az egész munka. A dokumentum elfogadása után ezért valamilyen szorosabb, állandó jellegű együttműködésen és intézményesítésen gondolkoztak a tagállamok. A Bizottság támogatott 1998 és 2000 között egy olyan programot, amely az európai területfejlesztési és területrendezési tevékenységet és annak hatásait kutatta (Study Programme on European Spatial Planning SPESP), s ennek eredménye lett egy több kutatóintézet és egyetem által készített tanulmány, amelyben továbbfejlesztettek néhány az ESDP-ben megfogalmazott koncepciót, s még egyszer tesztelték az ESDP-ben felsorolt fejlesztési követelményeket. Felmerült egy MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 2 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

5 Az ESPON program olyan gondolat, hogy fel kellene állítani egy közös európai területi tervezési intézetet az Európai Bizottság égisze alatt, amelynek székhelye Luxemburgban lenne. Ezt azonban az EU jogászai elvetették, mert, ha e téren nincs közös politika, akkor az Európai Bizottság nem is létesíthet ilyen intézetet. Kompromisszumként az a javaslat született, hogy ne hozzanak létre új intézményt, hanem a tagországokban meglévő ilyen intézetek hálózatát tekintsék a közös területfejlesztési kutatás bázisának. Magát az intézményt nem, de a kutatást az INTERREG III C program keretében tudja finanszírozni az Európai Bizottság. A kutatási témák szervezik egységes hálózatba az országokban lévő intézeteket. A koordinációs egység székhelyét Luxemburgba telepítették. A tervet 2001-ben Stockholmban vitatták meg a tagországok képviselőivel, s végül 2002-ben hozták létre az ESPON-t. Ennek egyik feladata egyfelől az Unió tagországai területfejlesztési és regionális politikájának megalapozása, de főként az, hogy az Unió regionális és területi politikájához, a kohéziós jelentések elkészítéséhez, a következő időszakok programjaihoz egyfajta tudományos muníciót adjon. Az ESPON szervezeti kerete Az ESPON-programban nemcsak EU-tagállamok intézményei vesznek részt. Ez is jelzi, hogy az EU-hoz kapcsolódó, de nem a szó szoros értelmében vett EU programról van szó. Kezdettől fogva meghívták a jelölt országok képviselőit is. A programhoz való csatlakozás önkéntes, de a belépő országok tagdíjat fizetnek. Általában a program költségeinek felét a tagállamok, felét az Európai Bizottság fizeti, de a kevésbé fejlett országok tagdíja kisebb. Minden korábbi tagország résztvevő, de teljes jogú tagként csatlakozott két nem EU-s ország, Norvégia és Svájc is elején Magyarország és Szlovénia is teljes jogú tagként csatlakozott a programhoz. A program hatóköre, vizsgálati területe 29 országra terjed ki, vagyis a 25 tagországra, Norvégiára, Svájcra, valamint Romániára és Bulgáriára, mint tagjelöltekre. A Monitoring Bizottság a tagállamok delegáltjaiból áll, amely az ESPON program átfogó stratégiai menedzsmentjéért és monitoringjáért felelős. Minden résztvevő állam két-két főt delegál a Monitoring Bizottságba, s az Európai Bizottságból is két fő teljes jogú tag vesz részt. Az Irányító és Kifizető Hatóság székhelyei is Luxemburgban vannak. Minden országban létrehoztak egy ún. ESPON Contact Point-ot. A Contact Point egy személy vagy intézmény (amely lehet minisztérium, egyetem vagy kutatóintézet), amelynek feladata, hogy figyelje az aktuális pályázatokat és tartsa a kapcsolatot a potenciális pályázókkal, kutatóintézetekkel, értesítse őket, ha a profiljukba illő pályázatot hirdettek meg, illetve tartsa a kapcsolatot az ESPON luxemburgi koordinációs egységével. Magyarországon a kapcsolattartó intézmények az Országos Területfejlesztési Hivatal és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Az ESPON-programban a különböző országbeli kutatóintézetek és egyetemek konzorciumot alkotnak, amelyet az ESPON szaknyelve TPG-nek, azaz Transnational Project Group-nak (Transznacionális Projekt Csoport) nevez. Egy intézmény több projektben is részt vehet. A TPG-k legalább három tagállam egy-egy kutató intézetéből állnak, de lehet ennél több is (egyes projektekben intézetből álló konzorcium vesz részt). Mint más INTERREG programokban, az ESPON programban is érvényesül a Vezető Partner elv. Minden konzorciumot a Vezető Partner (Lead partner) vezet. A Vezető Partneré a pénzügyi felelősség. Az ESPON-program erős koordinációt követel meg a TPG-k, a Monitoring Bizottság és az ESPON Koordinációs Egység között, hiszen a program eredménye közös erőfeszítésük terméke. Évente ezért kétszer szemináriumot rendeznek, ahol a folyamatban lévő kutatásokról tájékoztatják egymást a TPG-k, kicserélhetik gondolataikat a kutatók és politikusok. A szemináriumokat általában abban az országban tartják, amely éppen az EU soros elnökségét tölti be. Az első, indító szemináriumot 2002 végén Luxemburgban tartották, s a legutóbbi szemináriumot 2005 novemberében Manchesterben. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 3 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

6 Az ESPON program A projektek Az ESPON-projektek három csoportba sorolhatók (a projekt neve után zárójelben a projekt kezdetének és befejezésének az utóbbinál néhol még tervezett időpontja): 1. Az ún. tematikus projektek, amelyek az ESDP-ben megjelölt területfejlesztési kulcsfeladatok valamelyikét vizsgálják. A legfontosabb projektek a következők: A városi területek, mint a policentrikus fejlődés csomópontjainak szerepe és speciális helyzete ( ) A kutatás elsősorban az európai városhálózatot, annak szerkezetét és potenciálját vizsgálja a területi fejlődés szempontjából. Ezek a városok, mint regionális központok olyan policentrikus szövetet alkotnak, melynek nemzeti, határon átnyúló és EU léptékű szerepe egyaránt jelentős. A policentrikusság az ESDP egyik legfontosabb fogalma, amely véleményük szerint a túlzottan centralizált és túlzottan szétszórt, elaprózódott fejlesztési politika között az optimális fejlesztési stratégiát jelenti Város-vidék kapcsolatok ( ) Ez a program a város-vidék kapcsolatát kutatja. Utal az urbanizálódás területi vonatkozásaira, és azokra klasszikus (szolgáltatás, kulturális tevékenység, munkaerőpiac stb. mezőgazdasági termék-előállítás stb.) és új (zöld területek, rekreáció) kölcsönhatásokra, amelyek a városi és vidéki területek között formálódtak vagy formálódnak Az EU-bővítés térszerkezeti hatásai ( ) A kutatás az EU kibővítésének területi hatásait vizsgálja a régi és új tagállamok és azok régióinak szemszögéből. A program kiemelten kezeli az EU 25 új határainak területi hatását a nem csatlakozott országokra A demográfiai folyamatok és a migráció területi hatásai ( ) Közlekedési szolgáltatások és hálózatok: Infrastrukturális alapellátás fejlesztése a területi kohézió érdekében ( ) A települések és település közi tér közötti kommunikáció és kapcsolattartás az infrastruktúra hálózatokon keresztül zajlik. A hálózatokhoz való hozzáférés a területi fejlődés alapvető feltétele. A program a hozzáférhetőség kérdéseit kutatja Telekommunikációs szolgáltatások és hálózatok ( ) A projekt keretében a kutatók arra keresik a választ, hogy a nagy infrastruktúrák (pl.: telekommunikációs szolgáltatások és hálózatok) piaci liberalizációja miként hat a telekommunikációs, közlekedési és energia szektorra, és melyek ezek területi hatásai Az információs társadalom területileg releváns aspektusainak vizsgálata ( ) Erről a kutatásról dokumentumok még nem álltak rendelkezésre MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 4 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

7 Az ESPON program Az általános, és az éghajlatváltozás generálta természeti és technológiai veszélyek kezelése és területi hatásai ( ) A projekt azokat a sajátos ökoszisztémákat, környezetileg érzékeny területeket, kultúrtájakat, emlékhelyeket és történeti helyszíneket vizsgálja, melyek szennyeződésnek, árvíznek, aszálynak, eróziónak, tűzvésznek, földrengésnek vagy földcsuszamlásnak vannak kitéve A természeti örökség kezelésének területi trendjei ( ) A kulturális örökség és identitás szerepe és területi hatásai ( ) 2. A politikák hatásait vizsgáló projektek a közösségi ágazati politikák, a tagállami területfejlesztési politikák térbeli hatásait elemzi, kutatja, mint például a közös agrárpolitika, a közlekedés, a Strukturális Alapok vagy az Előcsatlakozási Alapok területi hatásai. A legfontosabb projektek ebben a prioritásban a következők: A TEN (Trans-European Networks) infrastruktúrafejlesztési-politika területi hatásai ( ) Integrált kutatási program, amely több tematikus programmal folyamatosan együttműködve értékeli a TEN fejlesztési politika területi hatásait Az EU K+F politikájának területi hatásai ( ) Ez a projekt azt vizsgálja, hogy az információs társadalom minként hat az EU területi fejlődésére, továbbá az EU K+F politikája miként ösztönzi a térség kiegyensúlyozott fejlődését Az EU agrárpolitikájának területi hatásai, különös tekintettel a környezetvédelemre ( ) Az Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) szerepe az EU területfejlesztési politikájában Az energetika szolgáltatások és hálózatok területi trendjei, valamint az EU energiapolitikájának területi hatásai ( ) Az EU halászati politikájának területi hatásai ( ) A Strukturális Alapok területi hatásai ( ) Az AQUIS COMMUNAUTAIRE, az előcsatlakozási, és a PHARE/TACIS/MEDA programok területi hatásai ( ) A projekt a bővítés országait, valamint az EU-val szomszédos országokat (pl.ukrajna) vizsgálja, a szerint, milyen területi, területfejlesztési hatásai voltak az előcsatlakozási alapoknak, azok felhasználásának A Strukturális Alapok hatásai a városi területeken ( ) Az ESDP alkalmazásának hatásai a tagállamokban ( ) MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 5 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

8 Az ESPON program A terület- és városfejlesztési politikák irányítása (governance) az EU szintjétől a helyi szintig ( ) A környezet alakulásának területi trendjei és az EU környezetvédelmi politikájának területi hatásai ( ) (Erről a kutatásról még semmiféle beszámoló nem áll rendelkezésre) A transznacionális és nemzeti területek integrált elemzése az ESPON kutatási eredmények alapján (Ún. Zooming projekt) ( ) 3. Koordináló projektek (ezek esetében legalább hat tagállamot kell, hogy képviseljenek a kutatóintézetek): ezek a Program szempontjából kulcsfontosságú projektek, amelyek nem a területfejlesztési politika egyes részeit, elemeit tanulmányozzák, hanem átfogó, integrált stratégiákat igyekeznek kialakítani az európai területfejlesztés, a kohéziós politika számára Intézkedés: Az európai területfejlesztés integrált eszközei Ezek a projektek átnyúlnak a tematikus és szektoriális kutatások fölött, és koordinálják azokat. A munka öt szinten folyik: (1) a területi vizsgálatok technikai és módszertani támogatása, tipológia kidolgozása. (2) A projektek területi és tematikus koordinációja, (3) A projektek eredményeinek előkészítése bemutatásra. (4) Az eredmények és javaslatok szerkezetbe foglalása. (5) Az ESPON-program támogatása Intézkedés: Területi forgatókönyvek és irányvonalak az ESDP és a Kohéziós Politika érvényesítéséhez ( ) A kutatási projekt jövőképeket, területi modelleket állít fel. Ezek a jövőképek nem csupán az EU középtávú (2015) területi változásait vázolják fel, hanem alternatív pályavariánsokat is modelleznek Intézkedés: A Lisszaboni folyamat területi dimenziója ( ) A projekt hozzájárulhat ahhoz, hogy a területi kohéziót integrálja a Lisszaboni stratégiába, valamint különböző módszereket mutasson be, hogyan lehet integrálni a Lisszaboni stratégiát a Strukturális Alapok műveleteibe a kibővült EU kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében Európa a világban ( ) Az EU gazdasági politikáinak területi hatásai és a gazdasági tevékenység területi elhelyezkedése Európában A Bizottság konkrét követelményeket is felállított a projektekkel szemben. A követelmények közül a legfontosabbak a módszertani jellegűek: A módszertani követelmények közül az első az indikátorok kidolgozása. Itt nem egyszerűen statisztikai mutatókról van szó, hanem olyan jellemzőkről, amelyek legjobban mutatják az európai térszerkezet fejlesztését. Ezekkel lehet majd mérni a jövőbeli fejlesztési programok megvalósulását is. A mutatók egy része ma is MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 6 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

9 Az ESPON program statisztikailag mérhető, másik része csak javaslat a nemzeti és EU szintű statisztikák számára, harmadik része nem is statisztikai jellegű (pl. a természeti és kulturális örökség mutatói), de az információk gyűjtése más forrásokból legalább ilyen fontos. A második követelmény a tipológia. Az Európai térszerkezet megértése érdekében elengedhetetlen, hogy a térségeket, régiókat különböző szempontok szerint csoportosítsuk, tipizáljuk. Ez egyben hasznos javaslat a regionális politika számára is, hiszen azonos jellegű vagy típusú régiókban hasonló fejlesztési módszerek és eszközök eredményesen lennének használhatók. A harmadik követelmény az adatgyűjtés. Az EUROSTAT csak azokat az adatokat gyűjti, amelyeket a nemzeti statisztikai hivatalok szolgáltatnak. Az ESPON-program keretében már eddig is igen sok, a statisztikák által nem gyűjtött területi információt gyűjtöttek össze és a programnak explicit célja egy széles körű európai területi adat-, információtár és -rendszer kialakítása, különös tekintettel a térképen ábrázolható adatokra. A negyedik követelmény az egyes projektek összekapcsolása. A később indított projekteknek épülniük kell a korábban indítottak már elért eredményeire, de az egyszerre indítottaknál is elengedhetetlen a kölcsönös információ és együttműködés. A 3. csoportba sorolt projekteknek pedig kifejezetten célja az összes többinek módszertani vagy tartalmi szempontú szintetizálása. Az ESPON-projektek kutatási eredményeit az esetek túlnyomó többségében esettanulmányokkal, vagy nemzeti tanulmányokkal kell alátámasztani. Nem elég általános következtetéseket levonni, azok érvényességét Európa legkülönbözőbb országaiból vett esettanulmányokkal kell szemléltetni, számos projekt esetében valamennyi országra nemzeti beszámolókat, tanulmányokat kell készíteni. Végül minden projektben meg kell fogalmazni politikai ajánlásokat (ún. policy recommendations ). A tagországok ezekben az ajánlásokban tesznek javaslatot az egyes politikákra vonatkozóan a Bizottság számára. Az ESPON-projektek konzorciumainak a projekt időtartama alatt több dokumentumot is el kell készíteni: három időközi jelentést; egy végső jelentést. A jelentéseknek és a tanulmányoknak nem a hagyományos értelemben kell tudományosnak lenniük, inkább a célorientáltságot, a politika alátámasztását kell, hogy szolgálják. Természetesen elengedhetetlen a források, hivatkozások megjelölése, de az eredetiség kérdése másképp vetődik fel, hiszen minden olyan információt tartalmazniuk kell a dokumentumoknak, amelyek a politika számára hasznosak lehetnek. Az ESPON-program több körben indítja a pályázatokat. Az első 2002-ben indult meg, s most már a 9. kört hirdették meg. A Bizottság úgy találta, hogy a kutatók nem tartották eléggé szem előtt a politika alátámasztására és a célorientáltságra vonatkozó követelményt. A kutatók pedig úgy vélték, hogy nem kapnak elég információt, visszajelzést a Monitoring Bizottságtól, illetve az Európai Bizottság, a Regionális Igazgatóság szakértőitől től az új programozási időszak kezdetétől minden valószínűség szerint elindul az ESPON 2. Az ESPON Koordinációs Egység és a Monitoring Bizottság olyan megújított ESPON-programban MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 7 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

10 Az ESPON program gondolkozik, amelyben konfliktusmentesebb az együttműködés a kutatók és a Bizottság között. Ennek formáit a közeljövőben kívánják kialakítani. Az ESPON 2-t az új harmadik célkitűzés, az Európai területi együttműködés keretében finanszírozzák. A fenti felsorolásból látható, hogy jelenleg 27 kutatási projekt készült el, illetve van a kidolgozás stádiumában, legalább az első részleges beszámoló elkészültével. E 27 projekt közül jelen tanulmányunk huszonegyet mutat be. A többi vagy olyan, amely magyar vonatkozásban nem releváns (pl. az EU tengeri halászati politikájának hatásaival foglalkozó tanulmány), vagy olyan kezdeti stádiumban van, hogy arról érdemi beszámoló még nem készíthető (az első részleges beszámoló általában a kutatócsoport jövőben követendő módszertani megközelítéséről és nem tényleges eredményekről szól). MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 8 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

11 A városias terek és csomópontok szerepe A VÁROSIAS TEREK ÉS CSOMÓPONTOK SZEREPE, SPECIFIKUS ELHELYEZKEDÉSE ÉS POTENCIÁLJAI A POLICENTRIKUS FEJLŐDÉSBEN 1. Projekt száma és címe: ESPON The role, specific situation and potentials of urban areas as nodes in a polycentric development (A városias terek és csomópontok szerepe, specifikus elhelyezkedése és potenciáljai a policentrikus fejlődésben). Annex riport A: A policentrikusság kritikai szótára (42 o.); Európai városhálózat (35 o.) Annex riport B: A policentrikusság alkalmazása az Európai országokban. (210 o.) Annex riport C: Policentrikus kormányzás (114. o.) 2. A projekt időtartama: A projekt témavezetője: Nordregio (Stockholm, Svédország). Közreműködött 13 országból egy-egy intézmény. Magyarországról a VÁTI Kht. 4. A projekt záró riportjának a kelte: augusztus, átdolgozva augusztus. 5. A jelentés szerkezete Első rész: összefoglaló, a koncepció áttekintése, a modell és a hálózat. Második rész: A teljes riport. Fő fejezetek: 1. Összefoglaló 2. A policentrikusság koncepciója: eredet, jelentés, kutatói kérdések 3. A nemzeti policentrikusság Európában 4. A városrendszer funkciói 5. Policentrikuság: A városokat képessé kell tenni arra, hogy az európai és a globális szintéren is cselekedni tudjanak 6. Az európai hálózati dinamizmus példái 7. Policentrikusság, területi politikák és kormányzás 8. A policentrikusság alkalmazása a nemzeti politikákban Melléklet: részletes adatok, térképek és egyéb információk. Önálló mellékletek: Annex riport A: A policentrikusság kritikai szótára. Európai városhálózat. Annex riport B: A policentrikusság alkalmazása az Európai országokban. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 9 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

12 Annex riport C: Policentrikus kormányzás A városias terek és csomópontok szerepe 6. A kutatás során felhasznált és a jelentésben meghivatkozott korábbi ESPON projekt Ez az első projekt, a többi hivatkozik erre. 7. A vizsgálat módszertani hátterének a bemutatása a) A kapcsolódó irodalom feldolgozása. b) Adatok gyűjtése és feldolgozása Vizsgált országok: EU 25 + Bulgária, Románia, Norvégia, Svájc. c) Tipológia Az elemzéseket 4 területi szinten végezték, amelyeken térkategóriákat alakítottak ki: Makro: Globális gazdasági integrációs zónák (GIZ) Mezo: Metropolitán régiók és városi klaszterek Mikro: Funkcionális városi területek Város: Városi alközpontok Megjegyzés: E struktúra nem követi a NUTS rendszert! Vizsgált funkciók: d) Térképi feldolgozás Népesség, Közlekedés, Tudás, Üzleti döntéshozatali központ, Turizmus, Ipar. Az egész ESPON projektre jellemző az igen intenzív mapping, a térképi megjelenítésre nagy hangsúlyt fordítottak. e) Indikátorok: Alapvetően 2000-es adatokat használtak (hiány esetén +/ egy év). Három csoport: nagyság (pl. népesség, GDP), helymeghatározás, kapcsolatok. Kiemelt szerepet kapott a Gini koefficiens. A kutatást 1+13 ország/intézmény HÁLÓZATA végezte. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 10 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

13 8. A projekt lényegének az ismertetése A városias terek és csomópontok szerepe Projekt riport A policentrikusság az ESDP kulcseleme. Értelmezése kettős: Morfológiai (adott térben a városok elhelyezkedése), Városias területek közötti kapcsolatok (hálózatok, kooperációk) Az 1990-es évektől területi koncentrációs folyamat érvényesül. A kis-, és közepes városokban visszaszorul a hagyományos ipar, a szolgáltatások és a high-tech termelés a nagyvárosokba települnek. A méretgazdaságosság kihasználása is ez irányba hat. Makro szinten (Európa) problematikus hogy a Pentagon, amely az EU 27 területének csak 14%-a és a népesség 32%-a termeli a GDP 43%-át. Ezzel szemben az USA-ban több globális integrációs zóna (GIZ) van. Mezo (nemzeti) szinten fontos a városok közötti munkamegosztás. Mikro (városi régió) szinten a városi funkciók és a régión belüli kooperációk kapnak hangsúlyt. A térszerkezet legkisebb egységei, építő kövei a funkcionális városi területek (FUAs Functional Urban Areas). Ezek magukba foglalják a városi központokat és a környező (rurális és/vagy urbánus) területeket, amelyeket gazdaságilag integrálnak. Ezek körülbelül a helyi munkaerő-vonzáskörzetek. A központ népessége legalább fő és a teljes népesség fő fölött van. 10 milliónál kevesebb lakosú országoknál a teljes népesség az összlakosság 0,5 %-át kell hogy elérje és nemzeti vagy regionális funkciókkal kell hogy rendelkezzen. A nemzeti városhálózatokat nagyság, elhelyezkedés és kapcsolattartásuk alapján vizsgálták. Szlovénia, Írország, Lengyelország, Dánia és Hollandia a legpolicentrikusabb országok, míg a legmonocentrikusabb országok Norvégia, Finnország, Spanyolország, Magyarország, Portugália és Svédország. A népesség, a közlekedés, a turizmus, az ipar, a tudás, a döntéshozatal a magán szektorban és a közszférában mutatói alapján három csoportba sorolták a funkcionális városi körzeteket. Nagyvárosi európai növekedési körzetek (MEGA Metropolitán European Growth Area) Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek Regionális/helyi jelentőségű körzetek. A Pentagon lehetséges ellensúlyozására megvizsgálták a városias területek tömegét ( mass ), a versenyképességet, kapcsolati lehetőségeket és a tudásalapot. Azokat a FUA körzeteket, amelyek a legmagasabb besorolást kapták sorolták a nagyvárosi európai növekedési körzetek (MEGA Metropolitán European Growth Area) közé (76 van Európában). Meghatározó a tömegük (népesség, gazdaság mennyiségi mutatói), a versenyképességük (GDP/fő, az 500 legnagyobb európai vállalatból hánynak van ott a központja), kapcsolataik (multimodális elérhetőség, a repülőtereiken megfordult utasok száma), tudásalap (egyetemet végzettek aránya, a K+F-ben foglalkoztatottak száma. Kiemelték Londont és Párizst, mint globális központokat és a többi MEGA teret 4 osztályba sorolták. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 11 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

14 A városias terek és csomópontok szerepe A morfológiai közelség (szomszédság alapján potenciális városi stratégiai horizontokat (PUSH, Potential Urban Strategic Horizons) határoztak meg. A funkcionális integrálás potenciális feltétele, hogy a központokból a teljes terület (FUA) 45 percen belül autóval elérhető legyen. A feltételezések szerint ez elengedhetetlen feltétele a hatékony kapcsolatok kifejlesztésének. A következő lépésben potenciális policentrikus integrációs területeket (PIA, Potential Polycentric Integration Areas) határoztak meg. Ahol a PUSH területek átfedésben vannak, ott funkcionálisan integrálhatóak, a városok kooperálhatnak. Ezek alkotják a PIA térségeket. A következőkben a transznacionális hálózatokat és kooperációkat vizsgálták meg. Monocentrikusnak minősítették, ha csak néhány partner dominált, viszont, ha sok partner között oszlottak mag a kapcsolatok, akkor az policentrikusnak számított. A vizsgált mutatók: légi-utasok száma, nemzetközi diákcsere, Interreg program. Külön vizsgálták a területpolitikai kooperációt és partnerséget: helyi kormányzatok között, régiók nemzeti és nemzetközi kooperációját. Megvizsgálták a nemzeti területi terveket és regionális politikákat, hogy mennyiben alkalmazták az ESDPben megfogalmazott policentrikusságot. Két célcsoport volt általános: városi versenyképesség és a városi területek közötti különbségek mérséklése. A használatos eszközök az alábbiak szerint csoportosíthatóak: területi eszközök (területi támogatás), nem területi eszközök (közigazgatási reform) és stratégiai tervezési eszközök. Annex riport A: A policentrikusság kritikai szótára. A kutatás célja a policentrikussággal kapcsolatos fogalmak meghatározása és kritikai elemzése. A dokumentum először értelmezi a policentrikusságot és leírja típusait. Majd a kapcsolódó fogalmakat az alábbi egységes szerkezetben tárgyalja: Minden fogalom-meghatározás azonos elvek szerint történt: Alapdefiníció Kapcsolatai más fogalmakkal Területi hatások Fejlesztési stratégiák A tárgyalt fogalmak a következők: 1. Alapfogalmak: metropolisz, csomóponti régió, terület, közelség (szomszédság), conurbanizáció 2. Folyamatok és/vagy logikák: koncentráció, polarizáció, területi szétterjedés, 3. A policentrikusság kihívásai: területi integráció, fenntartható fejlődés, területi méltányosság. 4. A policentrikusság kontextusa: centrum-periféria, határon átnyúló, kék banán, ESDP, politikai, adminisztratív rendszer, közösségi tér, közösségi terület, 5. Stratégiai fogalmak: partnerség, kormányzás, koordináció, szerződés, koherencia, devolúció. 6. Területi konfigurációs ideák: kapu-város, globális város, öv(ezet), szőlőfürt, vörös polip, ipari körzet. 7. Európai politikák: Interreg. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 12 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

15 Annex riport A: Európai városhálózat A városias terek és csomópontok szerepe A városok közötti együttműködéseket/hálózatokat négy konkrét példán keresztül mutatják be: Egyetemek közötti együttműködések (Erasmus programon keresztül történő diákcsere), nemzetközi kooperációk, (közösségi kezdeményezések, CADSES), légi közlekedés, határon átnyúló együttműködések (Interreg). Annex ripor B: A policentrikusság alkalmazása az Európai országokban A dokumentum első elemző része (Part A) összefoglalja a többpólusú koncepció gyakorlati megvalósítását az európai országokban. Az elemzés eredményeit hat fejezetben tárgyalja: 1. A fogalom alkalmazásának vizsgálata 2. A nemzeti többpólusú politikák miként szolgálják a célrendszert 3. A többpólusú fejlesztéspolitika a gyakorlatban 4. A többpólusú fejlesztést célzó nemzeti politikák megalapozatlansága 5. Összefoglaló és konklúzió 6. Policy ajánlások. A második rész (Part B) tartalmazza az EU 15, a balti államok, Málta, Ciprus, Norvégia és Svájc nemzeti tanulmányait önálló fejezetekben (25 ország 25 fejezet). Bulgária, Cseh Köztársaság Magyarország, Románia és Szlovák Köztársaság egy fejezetben szerepel, bár az országok külön alpontonként is megjelennek. Az Annex Report B fő kérdése a policentrikusság alkalmazása az európai országokban; használják-e a fogalmat, ha igen miként jelenik meg a politikában, és miként megy át a területfejlesztési gyakorlatba, milyen eszközökkel biztosítják a megvalósulását. A dokumentum megállapítja, hogy policentrikus fejlesztés nagyban hozzájárulhat a lisszaboni stratégia megvalósulásához. Már most is sok olyan pólus van, amely rendelkezik versenyképességi potenciállal. A települési hierarchián lefelé haladva kell megteremteni a versenyképességet, de ennek útja országonként különböző kell, hogy legyen. Legtöbb országban regionális kapacitások kiépítésére van szükség, de az ESPON szellemében ez elsősorban a régióközpontok fejlesztését jelenti. Annex report C: Policentrikus kormányzás A melléklet a projekt 5. számú tematikus munkacsoportjának a kutatási eredményeit mutatja be, amely tematikailag szorosan kapcsolódik a es projekthez, jelezve, hogy a széles spektrumon párhuzamosan zajló ESPON-programok között nyilvánvalóan keletkeznek átfedések. A végső beszámoló a célt, módszert bemutató bevezető fejezetet követően először az európai formális kormányzati rendszerek főbb csoportjait ismerteti: brit, napóleoni, német, skandináv és kelet-európai felosztásban. Az egyes modellek leírását követően kísérletet tesz a kormányzási rendszereknek a területi tervezés szempontjából releváns osztályozására az uniós területi tervezési compendium alapján. A legfontosabb változási trendet a központi kormányzati koordináció javulásában, a város-régiók formalizált megjelenésében, a területi tervező szervezetek integrálódásában és bizonyos MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 13 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

16 A városias terek és csomópontok szerepe regionalizációban jelölik meg, kiemelve azonban, hogy a legtöbb tagállamban a struktúrák meglehetősen stabilak. A területi irányítás sajátosságainak tárgyalását összekapcsolják az ESDP szerepével, hangsúlyozva, hogy amennyiben a többközpontú fejlődés tartósnak bizonyul, akkor a kormányzási rendszerek alkalmazkodásának nagyon nagy szerepe lesz, tehát a városok és rurális környékük együttműködése felértékelődik. A tanulmány, a riporthoz hasonlóan foglalkozik a government-től a governance-ig vezető fejlődési iránnyal, kiemelve, hogy a problémák komplex kezelésének szükséglete, a globalizáció és lokalizáció összekapcsolódása táplálja a folyamatot, amelyben a városi önkormányzat már nem fókusza, csupán egyik szereplője az intézményi modellnek, amelynek domináns természete nem a vertikális hierarchia, hanem a horizontális hálózat. A területi fejlődés szempontjából a fő kihívás, hogy a korábbiakban autonóm módon viselkedő városok képesek lesznek-e partneri hálózatokat építeni, fejlesztési koalíciókat működtetni. A riport kitér az ideális kormányzással szembeni kritériumokra: Megfelelő fórum a civil társadalom számára; Intézmények közötti szoros interakciók; Együttműködés kultúrája; A közös érdekek, értékek artikulálása. A fenti kritériumokat lehet formalizálni a társadalmi, politikai, intellektuális, intézményi, materiális stb. tőke fogalmakkal. Különösen kiemelik az intézményi kapacitás fogalmát, amely az uniós strukturális alapok menedzselésében vált döntővé. A riporthoz hasonlóan tárgyalja a tanulmány a jó kormányzás fogalmát (nyitottság, részvétel, elszámoltathatóság, hatékonyság, koherencia, arányosság, szubszidiaritás). A riport önálló fejezetet szentel a kooperációnak és partnerségnek. A partnerségnek fejlesztési, fejlesztési bizalmi, egyezményen alapuló közös társasági, promóciós, ügynökségi és stratégiai típusát különböztetik meg. Majd összefoglalják a hatékony partnerség kritériumait: Megfelelő bevezetési idő; Idő, források és képzés a közösségi részvétel fejlesztése számára; A különböző partnerek kultúráinak kölcsönös elismerése; Idő és forrás a bizalomépítés számára; Szilárd program a tartós érvényesítésre. A következő fejezet tárgyalja az európai többközpontú kormányzás főbb jellemzőit, elsősorban szintén elméleti szakirodalom alapján. Különböző városi térségek kormányzati rendszereit tekintik át, de különösen a funkcionális városi térségekre (FUA) koncentrálnak, ahol egy OECD vizsgálat keretében kérdőíves felmérést végeztek. Eszerint a legtöbb funkcionális városi térség nem rendelkezik tervezési felhatalmazással és formalizált döntéshozási struktúrával. Az ESPON projekt keretében kérdőíves módszerrel felmérték a partnerség helyzetét az érintett országokban (21) a szereplők, földrajzi méret, források, szervezet, részvétel, funkciók, eredményesség szempontjából, készítettek SWOT elemzést is, ezek alapján pedig javaslatokat fogalmaztak meg az egyes országok/csoportok számára. Kiemelték, hogy a működő partnerség óriási politikai és közpolitikai erőfeszítéseket, forrásokat, világos jogi szabályozást igényel, de persze országonként eltérő módokon. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 14 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

17 A városias terek és csomópontok szerepe Külön fejezetben foglalkoztak a határon átnyúló és a FUA-k közötti kooperációk helyzetével, kimutatva, hogy egyelőre több az akadály (kulturális, adminisztratív különbségek, gazdasági tényezők), mint a kooperációt elősegítők. Ennek ellenére a tanulmány konstatálja a FUA közötti kooperációk megjelenését, közös gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása (pl. Őresund tudomány régió, Győr Bécs Pozsony régiója), közös területi stratégiák elfogadása (Szász háromszög, Malmő Koppenhága Őresund), közlekedési stratégiák kidolgozása (Bolonya Párma, Gorizia Nova Gorica). A riport következtetésekkel, javaslatokkal zárul. A szerzők a nemzeti kormányzatokat sokkal nagyobb erőfeszítésekre, támogatásra ösztönzik, de az EU-támogatások fókuszába is ezt a kérdést javasolják, harmonizálva a határon átnyúló programokkal. A riport kritikus mondattal zárul, a többközpontúság kormányzási rendszerének kialakulatlansága nagyon gyakran annak köszönhető, hogy a fejekben még egyáltalán nem tudatosult szükségessége. 9. A projekt végkövetkeztetéseinek hatása a hazai fejlesztéspolitikára Magyarországon 77 FUA van. A FUA koncepciónak a magyar statisztikai kistérségek egy része felel meg, de sok esetben a városi központok nem érik el a központok legkisebb megkívánt nagyságrendjét. A FUÁ-k területét tekintve is elaprózott a struktúra európai összehasonlításban. A policentrikusság koncepciójának megfelelő FUA szemléletben könnyen megválaszolható a magyar kvázi-dilemma: a régióknak van-e (tetszőleges) központja, vagy a városoknak van-e vonzáskörzete/régiója. A ESPON szellemében az mondható, hogy a regionális központok fejlesztése erősíti a régiót és azok nélkül a régió esélytelen az európai versenyben. A Tizekből Budapestet, Varsót, Prágát és Pozsonyt is csak a 3. MEGA kategóriába sorolták. Sajnos Magyarországról nem került a 4. kategóriába egy FUA sem, de Lengyelországban 7,8 is van, Romániában, pedig Bukaresten kívül Temesvárt is ide sorolták. Sajnálatosan Pécs kimaradt a nemzetközi/nemzeti jelentőségű nagyvárosok köréből is (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged bekerült). 1 Területpolitikai ajánlások: Mikro (városi) szinten: A pólusok gazdasági munkamegosztásban elfoglalt szerepére építve fejlesszék ki a városok közötti kapcsolatokat. A helyi és regionális kormányzás új szervezeti formái és metodikái jelentős forrásai a továbblépésnek. A fejlesztési stratégiákban is fontos szerepet kell kapniuk a városok közötti kooperációknak. A Strukturális Alapok felhasználásának is erősíteni kell a többpólusú fejlesztést. Mezo (nemzeti és határon átnyúló) szinten: A SA és a KA felhasználásával segíteni kell a többpólusú, kiegyensúlyozott városhálózat kialakítását. Makro szint: új globális integrációs zónák kifejlesztése szükséges. Tehát helyes a jelenlegi kormányzati törekvés, hogy az öt magyar nagyvárost versenyképességi pólussá kell fejleszteni, csak egyelőre az eszközök elégtelenek ehhez. 1 A Planet Cense projektben sikerült elérni Pécs felvételét e kategóriába. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 15 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

18 Város és vidék kapcsolatai Európában VÁROS ÉS VIDÉK KAPCSOLATAI EURÓPÁBAN 1. A projekt címe: Urban-rural relations in Europe (Város és vidék kapcsolatai Európában). 2. Kutatási időszak: A projekt témavezetője: Centre for Urban and Regional Studies, Helsinki University of Technology (A kutatásba 14 intézmény kapcsolódott be.) 4. Zárójelentés, A jelentés szerkezete. A zárójelentés szerkezetileg három nagy egységre tagolódik. Az első részben (Summary) összefoglalják a kutatás egészére vonatkozó tudnivalókat. A második, meghatározó terjedelmű fejezetben jelennek meg a projekt keretei között végzett kutatások eredményei. A harmadik rész a mellékleteket tartalmazza. A zárójelentés szerkezeti tagolása világos, okszerű és egyértelmű. A tagolás lehetővé teszi az anyag gyors áttekintését, a lényegi elemeket a bevezetőben kiemelték a szerzők. 6. A kutatás során felhasznált és a jelentésben meghivatkozott korábbi, illetve más ESPONprojektek számai: Az ESPON projekt széleskörű együttműködést alakított ki több, az ESPON világon belül futó projekttel. Ezek közül a zárójelentés külön név szerint kiemelte az projektet, mellyel közös tudományos ülést tartottak 2003 júliusában Leidenben. Az projekttel a közös érdekek alapján együttműködtek a NUTS-3 szint demográfiai adatainak a kialakításában és a tipológiák megformálásakor a hasznosításában is. A projekttel közös munkaértekezleteket és vitákat rendeztek a kölcsönösen fontos, egymás érdeklődésre számon tartó kérdések megvitatása érdekében. Az , az , a , valamint a projektben érdekeltek közös vitaülésen foglalkoztak a kölcsönösen fontos kérdésekkel. A tipológia 2004 nyaráig elkészülő végleges változata szinte az utolsó pillanatig alakult a különböző projektekkel való együttműködések és viták során. Ezek a közös gondolkodási pályák nagyban elősegítették a tipológia pontosabbá válását. A zárójelentés szerzői egyértelművé tették, hogy tudatosan és jelentős mértékben támaszkodtak az ESPON korábbi tudományos eredményeire, illetve részben az ő közreműködésükkel folyó egyéb ESPONkutatásokra is. 7. A vizsgálat módszertani hátterének bemutatása Az elemzésnek nincs önálló módszertani része, de az anyag egészén végigvonul egy tudatos módszertani megközelítés: elméleti alapvetés, élő fogalmak új módon történő alkalmazása, a fennálló gyakorlat, EU politikák kritikai áttekintése, saját tipológia kidolgozása a városi-vidék kapcsolatok tekintetében, MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 16 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

19 Város és vidék kapcsolatai Európában a kialakított típusok kritikai elemzése, a földhasznosítás kérdésköre országok szerinti sajátosságainak áttekintése, ajánlások a közpolitika számára a változások szabályozását illetően. A kutatás során széleskörű módszertani apparátust használtak, fejlesztettek tovább. A legizgalmasabb kérdés módszertanilag a regionális típusalkotás, melyet a NUTS-3-as statisztikai régiók egészére vonatkozóan elvégeztek. A típusalkotás során figyelembe vették más témák hasonló eredményeit is, s belső vita után alakultak ki a típusok. 8. A projekt lényegének ismertetése A kutatás egyik központi kategóriája a tér (space), illetve a térbeli (spatial) volt. A két kategória a bevezetés első sorától lényegi elemként van jelen az elemzésben. A kutatás szempontjából a lényegi kiinduló pont az volt, hogy a térbeliség azért fontos, mert minden politikai döntésnek van területi vonatkozása, illetve hatása. A hierarchikusan szervezett politikai tér meghatározó eleme évszázadokon keresztül a nemzetállam volt. A regionalizáció az európai integrációs folyamat egyik lényegi elemévé vált. Ennek a folyamatnak összefüggései vannak mind a nemzetállami tagolódás, mind pedig a globalizáció irányában. A funkcionális régiók kérdéskörén belül kiemelkedő jelentősége volt és van a városi és a rurális terek egymás közötti viszonyának. A decentralizálódás és a demokratizálódás szükségszerűen megjelenik regionális szinten is. A projekt keretei között folyamatosan felvetődött a kérdés, hogy lehet-e, kell-e különbséget tenni Európán belül az urbánus és a rurális terek között. Ma sokak szerint egy nagyon sajátos folyamat játszódik le Európán belül a rurbanizálódás, ami két korábbi, analitikus elemzések révén elkülönített folyamat sajátos keveredésének, illetve szintézisének tekinthető. Ebből a kiinduló pontból fakadt az a folyamatos kérdéskezelés, hogy lehetséges-e egy koncepció keretei között megérteni, illetve kezelni Európán belül az urbánus és a rurális terek közötti kapcsolatokat. Ha van ilyen fogalom, ilyen átfogó, magyarázó kategória, akkor az csak az urbanizáció szélesen értelmezett fogalma lehet. Ez az a kategória, amelyen belül meg lehet fogalmazni a népességi folyamatok, a strukturális változások, a gazdaság átalakulásának jelentős összetevőit, ugyanakkor választ lehet adni az ideák, az elképzelések, az emberek viselkedése jó néhány alapvető kérdésére is. Az urbanizáció a mai felfogások szerint maga is lényegileg, sőt ciklusosan változik. Különböző szakaszokat lehet, illetve kell elkülöníteni az urbanizációs folyamatok változásainak az elemzésekor. A másik folyamatosan felvetődő alapkérdés annak megválaszolása, tisztázása volt, hogy mi a rural (falusias, vidékies). A falusi fogalmát négy alapvető megközelítés mentén rendezték már kiinduló pontként, s az elemzés során ezek fokozatosan új tartalmi elemekkel bővültek. A fejlett piacgazdaságokban a vidéki terek nagy része post-productivist countryside lett, ami azt jelenti, hogy nem elsősorban a mezőgazdasági termelés tere már. Olyan új tevékenységek jelentek meg, amelyek szinte teljesen átalakították a korábbi, hagyományos struktúrákat. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 17 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET

20 Város és vidék kapcsolatai Európában A kutatás egész folyamatában ezek után joggal tették fel azt a kérdést, ha mindkét vizsgált kategória, illetve fogalom ilyen bonyolult belső szerkezetű, meghatározottságú, akkor hogyan lehet feltárni, elemezni a közöttük lévő viszonyokat, melyek szükségszerűen még bonyolultabbak, mint az alapkategóriák belső kérdőjelei. Végeredményként arra a következtetésre jutottak, hogy a városi-falusi egybefüggő kapcsolatrendszer elsősorban a két képződmény közötti látható és láthatatlan mozgása az embereknek, a tőkének, az áruknak, az információknak és a technológiáknak. Az EU keretei között több ágazati politika elfogadott dokumentumában találtak a szerzők a város-vidék kapcsolat politikai megközelítését kifejező elemeket. Megjelenik a város-vidék kapcsolat, a mezőgazdasági, a vidékpolitikával, a területi politikával, a közlekedéspolitikával stb.-vel kapcsolatos dokumentumban. A leginkább átfogó módon a CAP és térpolitika, a területi tervezés keretei között közelíthető meg a kérdés. A következtetés szerint az EU egyszerre kell, hogy kezelje a különböző területein végbemenő, részben eltérő tartalmú és meghatározottságú folyamatokat. A befolyásolás csak abban az esetben kecsegtethet sikerrel, ha mindenre kiterjedően megismerjük a különböző területek sajátos folyamatait. A projekt keretei között folytatott kutatások során kísérletet tettek arra, hogy a város-vidék kapcsolatok feltárásán, értékelésén, minősítésén keresztül fogalmazzanak meg Európán belül régió-típusokat. Mindezt a NUTS-3-as régiók bázisán tették, s ábrázolták térképen, abból kiindulva, hogy ezek azok az egységek, ahol ez a kapcsolatrendszer a leginkább értelmezhető. Ha megnézzük a térképen megjelenített tipizálást és a területi típusokat (melyeket hat kategóriában fogalmaztak meg), akkor azt látjuk, hogy a népsűrűség, a funkcionális városi terek rangsora, valamint a földhasznosítási szerkezet alapján való tipizálás az alapstruktúrákat feltehetően jól visszaadja, szemlélteti, de a belső finomszerkezeteket nem. A szerzők önmaguknak is feltették a kérdést, hogy a városi-vidék kapcsolatok bázisán kialakított tipológia nem statikus-e. Végül úgy ítélték meg, hogy lényegét tekintve nem statikus, hanem dinamikus tipizálásról van szó. A kialakított hat típus nagyon eltérő számú egységet foglal keretbe. A legnagyobb számú NUTS-3-as egység (691) az első típusba (magas városi hatással, magas emberi beavatkozással jellemezhető) került. A többi csoport egységeinek a száma lényegesen alacsonyabb. Ráadásul, a különböző típusok területi megjelenése nagyon eltérő. Ha az egész európai téren belül nézzük meg a típusok területi elrendeződését, akkor azt látjuk, hogy egy-egy ország, illetve az adott ország egyes térségeiben is eltérő módon rendeződhetnek ezek a típusok. A kiválasztott országok részletes elemzése jól mutatja, hogy milyen differenciált lehet egy viszonylag kis területű ország is. Külön elemzési síkként jelent meg a záró tanulmányban annak megválaszolása, hogy van-e mit tanulni az európai régiók strukturális sajátosságaiból. A válasz az, hogy igen. Európában a mezőgazdasági területek kiterjedése már jó ideje viszonylag stabil. A mezőgazdasági művelésből kivont, mesterséges területek kiterjedése már csak kisebb mozgásokat mutatott általában, de egyes térségekben még számottevő változások mentek végbe. A funkcionalitás problémája a városi-vidéki terek között több vonatkozásban megjelent a zárójelentésben. A funkcionalitás kérdései részben az elméleti kérdések, részben pedig a gyakorlati elemzések során fogalmazódtak meg. A területi politikának egyértelműen javítania kell a városi és a vidéki terek közötti együttműködést. MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA 18 DUNÁNTÚLI TUDOMÁNYOS INTÉZET