Borsod-Torna-Gömör Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Borsod-Torna-Gömör Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék"

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1.3. A Felülvizsgálatának célja 1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: Demográfiai helyzet: Gazdasági környezet Társadalmi környezet: 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség 2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése 2.4 A felülvizsgálatának indokoltsága 2.5 SWOT elemzés 3. A 3.1. A jövőképe 3.2. A kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3. A fő célkitűzései

2 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A jövőképe Rövid távon ra - a Borsod-Torna-Gömör Közösség vállalkozásai, civil szervezetei és önkormányzatai között az összefogás és együttműködés magas szintet ér el, ennek köszönhetően az egyéni és közösségi kezdeményezések egyre nagyobb számban, integráltan jelentkeznek és kerülnek támogatásra. A társadalmi összefogás révén a Borsod-Torna-Gömör Közösség területén a helyi gazdaság erősödik, a turisztikai fejlesztések kibővülnek és az elfogadott közös értékek mentén formálódik a lakosok szemlélete, önsegítő képessége. A turisztikai szolgáltatások, valamint a helyi termékek előállítása és értékesítése a helyi lakosok munkaerejét hasznosítva, szervezett körülmények között történik, erősítve ez által a térség függetlenségét és megalapozva az erőforrások fenntartható hasznosítására épülő új fejlődési pálya kibontakozását. 1.2 Főbb célkitűzések A helyi adottságokra, a legszélesebb térségi és határ menti együttműködésekre alapozott, életképes kisvállalkozások keretében, részben közösségi vállalkozási formában működő helyi gazdaságra és a regionális gazdaságba integrálódó kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdasági szerkezet kialakításával; a települések megújulásán keresztül az életkörülmények javításával; a térségben élők és további letelepedők munkajövedelemből való biztos megélhetésének, térségi hálózatokban ellátott szolgáltatások által nyújtott komfortos lakhatásának és szellemi, erkölcsi megújulásának diszkriminációmentes biztosítása. Céljainkat a sokszínűségben rejlő lehetőségeink kiaknázásával, a helyi közösségek mobilizálásával, országos viszonylatban is páratlan környezeti adottságaink megőrzésével, a regionális munkamegosztásba való bekapcsolódásunkkal és térségi érdekérvényesítő képességünk növelésével kívánjuk elérni. Mindezekkel megtesszük az első lépéseket a térségnek egy új, a 21. század követelményeinek megfelelő fejlődési pályára állításához, az elmaradottság ördögi köreiből való kitöréshez A Felülvizsgálatának célja A napjainkban zajló környezeti, gazdasági és társadalmi helyzet változása szükségessé teszi a felülvizsgálatát. Frissítése biztosítja, hogy a Borsod-Torna-Gömör Egyesület által lefedett térség folyamatosan változó fejlesztési igényeit valóban tükröző alapdokumentum legyen. A HVS megalkotását követően a világ gazdasági helyzetében olyan mélyreható változások következtek be, melyek hatásai minden egyes ember életében, munkájában megjelentek: a megnövekedett munkanélküliség, a gazdasági bizonytalanság, a forráshiány mind-mind arra ösztönözték a tervezőket, hogy a meglévő HVS felülvizsgálatával a helyi igények ismételt felmérésén alapuló, friss, könnyen kezelhető és közérthető stratégiai alapdokumentum készüljön, mely napjaink

3 kihívásaira ad választ. A HVS megalkotása óta eltelt idő igazolta, hogy a korábbi dokumentumban szereplő célterületek megalapozottak voltak. Emiatt a felülvizsgálat során azon célterültek bővítésére és komplex projektek megjelölésére törekedtünk, melyek a térség pályázói számára közkedvelt forrást jelenthetnek A felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatot lehetőségeink szerint széles körben hirdettük meg. Elsődlegesen a honlapunkon (www.btge.hu) és -ben, helyi televíziók képújság rovatában, valamint a havonta megjelenő hírlevelünkben juttattuk el közvetlenül tagjaink és a hírlevélre feliratkozott olvasóink számára a felülvizsgálat megkezdéséről szóló információt. Emellett a felhívást eljuttattuk a térségünk polgármestereinek, akik a polgármesteri hivatalokban kihelyezett hirdetményekben, - néhányan honlapjukon is - tájékoztatták az érintett lakosságot. A HACS folyamatosan közzétette a honlapján a HVS felülvizsgálat aktuális állásáról szóló tájékoztatásokat, továbbá en biztosította azok véleményezési lehetőségét. A tervezési időszak elején egyesületünk felkereste a kistérségek Társulását, ahol azok ülésein tájékoztattuk a polgármestereket, hogy a település rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről közvetlenül, személyes beszélgetés során jusson a munkacsoport információkhoz. Kértük a település vezetőjét a felülvizsgálat minél szélesebb körben történő kihirdetésére. A HVS felülvizsgálat indító közgyűlésén a résztvevők információt kaphattak a folyamatról, annak szükségességéről, várható eredményeiről. Összességében elmondhatjuk, hogy közvetlenül vagy közvetett módon lehetőségeink szerint a térség összes önkormányzatát, civil szervezetét, lakosát, vállalkozóját megszólítottuk, tájékoztattuk a tervezésről, a véleményezés lehetőségéről. A tervezési időszak során összesen 5 db fórumot tartottunk, melyen 102 résztvevő volt. A felhívásainkra beérkezett projektötletek száma 109 db; 33 településről érkezett be projektgyűjtő lap. Ebből civil 50 db, vállalkozó 28 db, önkormányzat 28 db, magánszemély 3 db. 1.5 A HVS Felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során elfogadott módosítások alapvetően a korábban is kitűzött jövőkép megvalósításának elősegítésére kerültek a HVS-be. Az előző HVS készítésének idején még más elvárások voltak, így azok az intézkedések is bekerültek, amik más forrásból valósíthatók meg (pl. ÉMOP, KEOP stb). Jelen vizsgálat során ezeket kivettük és csak az ÚMVP forrásból elérhetők maradtak benne. E mellett, a beérkezett projektgyűjtő adatlapok alapján látható volt, hogy a gazdasági helyzet változásának következtében egyes célkitűzésekhez tartozó intézkedésekre már nincs igény. Ezt figyelembe véve négy célkitűzést fogalmaztunk meg:

4 Termelési tradíciók ápolása, helyi termékek előállítása és értékesítése Turisztikai lehetőségek hasznosításának megalapozása Egészség, kreativitás és innovativitás erősítése Közbiztonság javítása 2. Helyzetelemzés 2.1. Térségi erőforrások és problémák A térség általános jellemzői Az akciócsoport működési területe a Bódva és a Sajó folyók völgyére, az Aggteleki- karsztra, a Borsodi dombságra, a Rudabányai-hegységre, valamint a Cserehátra terjed ki. A térség az Edelényi, a Kazincbarcikai és a Miskolci kistérségekhez kapcsolódó 77 települést foglalja magába, amelyek mintegy 1000 km2-en 59 ezer állandó lakossal alkotják a program által érintett földrajzi területet. A területhez öt város kapcsolódik szorosan: Edelény (10,8 ezer fő), Kazincbarcika (32 ezer fő), Sajószentpéter (12,7 ezer fő) és Szendrő (4,3 ezer fő), Rudabánya (2,7 ezer fő). A térség szélsőségesen aprófalvas jellegű. A települések közel fele 500 fősnél kétharmada 1000 főnél kisebb népességszámú. A térség hazánk legelmaradottabb régióinak egyike. A hátrányos helyzet a munkanélküliség kirívóan magas arányában, a népesség elöregedésében, az alacsony iskolai végzettségben, a képzett fiatalok elvándorlásában, a roma népesség 22%-os átlagos ezen belül egyes településeken 50%-ot meghaladó arányában, a gazdaság alacsony teljesítő képességében és az életkörülmények más térségekhez viszonyítva jelentős elmaradásában nyilvánul meg. A jellemzően dombvidéki arculatú táj erős kettősséget mutat. Az emberi tevékenység révén megbontott, roncsolt, néhol erdőfoltokkal tarkított tájak, melyeken a nagyüzemi bányászat s a hozzá kapcsolódó létesítmények komoly sebeket ejtettek, éppúgy megtalálhatók itt, mint éppen a korábbi iparosítási hullámokból való kimaradásnak köszönhetően a máshol már eltűnt természeti és kulturális értékeket megőrző településcsoportok. Fő erősség a természeti és kulturális sokszínűség, valamint a határ menti fekvés, melyek kellő odafigyeléssel, gondossággal fontos vonzerővé válhatnak úgy a turisták, mint a lakosok és vállalkozások számára. A környék természeti értékét az ember környezetalakító tevékenysége mellett és ellenére fennmaradt változatosság adja. Az Aggteleki-karszt páratlan barlangvilága 1995 óta a Világörökség része és egyben a térség legnagyobb turisztikai célpontja. A Nemzeti Park területén a természetvédelem szempontjai határozzák meg a gazdálkodást. A hagyományos, legeltető állattartáshoz való visszatérés, a helyi termőhelyi viszonyokat és tradíciókat követő földművelés szorgalmazása, a parlagföldek legeltetése, beerdősítése, a felhagyott bányaterületek, tavak rekultivációja a következő év legsürgősebb gazdálkodási teendői közé tartozik. Az építészeti örökségben (Árpádkori templomok, várak, a népi építészet gyöngyszemei, az apró falvak hagyományos települési szerkezete stb), a magyarok, romák, lengyelek, tótok,

5 római és görög katolikusok, reformátusok, zsidók egymás mellett élésében kialakult kultúrák változatosságában rejlő gazdagság és a térségben élő alkotók ereje képezi a jövőformálás másik bázisát. A terület országhatár menti fekvése az európai uniós csatlakozás révén az újraépülő kulturális és gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően a térség fejlődése szempontjából előnyt jelenthet. Ezzel esély nyílhat az északi rész hagyományos piacainak visszanyerésére. A térség környezeti állapota Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik a térség 12,6%-a. Számos bioszféra magterület található a területén, földtani-barlangtani értékei igazán jelentősek, 1995 decemberétől felkerültek a Világörökség jegyzékre. Az egész Gömör Tornai-karsztra értékes flóra és fauna jellemző. Különösen fontos a madárvonulások szempontjából a Rakacai víztározó. A Rudabányán található Őshominida telep világviszonylatban is jelentős, az emberi faj kialakulásának egyik lépcsőfokát bizonyító feltárás. A NATURA 2000 által érintett területek a terület nagy részén jelen vannak. A táji környezet a térség belső területeim sokat megőrzött eredeti, ma mind jobban felértékelődő természeti jellemzőiből. Lényegesen jobb helyzetben van, mint a peremein a (nehéz)ipar, a bányászat, a közlekedési tengely-funkció környezetromboló hatásait viselő, sűrűn benépesült folyóvölgyek. A talajok szennyezettségét alapvetően befolyásolja, hogy a műtrágyázás 1976 és 1980 között az országos átlag 60%-át érte el és ez a 90-es évektől radikálisan még tovább csökkent, ami további védelmi stratégia mellett a talajok tisztaságának relatív helyreállását, megújulását eredményezi. A folyóvizek szennyezettségük alapján az ország legtisztább vizeinek minősülnek. A Bódva Miskolc ivóvízellátásában fontos szerepet játszik és az elsőrendűen védett folyóvizek sorába tartozik. Vízminőségét elsősorban ipari eredetű szennyezések veszélyeztetik, így az országhatáron túlról érkező szennyeződések, a BORSODCHEM Rt és a Borsodi Hőerőmű zagytere. Az egres tanyai vadlerakó szennyeződései is veszélyt jelentenek. A szalonnai vízmű legjelentősebb potenciális szennyező forrásai Alsótelekes és Felsőtelekes községek, az Esztramos mészkőbánya és a felhagyott rudabányai bányagödör. A talajvizek az egész térségben nitrátosak, az egészséges ivóvízellátás már csak a mélyebb fekvésű kutakból vagy karsztforrásokból biztosítható. A karsztvizek minősége természetes tisztaságúnak tekinthető. Nagy esőzések és hóolvadás idején a nagymértékű felszíni bemosódásokból növekszik az ammónium és egyéb szennyező komponensek aránya. A Rakacai-víztározó vízminőségét a vízgyűjtő területről bemosódó szennyező anyagok és a tó körül kialakult üdülőtelep csatornázatlanságából eredő szennyező hatások határozzák meg. Jellemző a nagyarányú eutrofizáció. A Lázbérci-víztározó vízminősége kiváló, csak horgászat engedélyezett. Az illegális szeméttelepek szennyező hatása a romatelepek közelében a legerősebb. A levegőszennyezettség tekintetében egy viszonylag szennyezettebb sáv különül el. A szlovákiai ipari létesítmények szennyezőanyag kibocsátása következményeként az országhatár menti Sajópüspöki Szalonna - Tornaszentjakab sáv az országos átlagot

6 meghaladó szennyezettségi értékekkel rendelkezik. A borsodi iparvidékről kisugárzó levegőszennyezettség a Hídvégardó - Irota vonaltól délnyugatra érezhető. A térség legtisztább, biogazdálkodásban, gyógynövénytermesztésben, szanatóriumi programokban hasznosítható levegőjű területének a Viszló, Debréte, Rakaca, Rakacaszend, Irota települések által alkotott körzet bizonyul. Gazdasági környezet A rendszerváltás után és óta a térség jövedelemtermelő, felhalmozó és tőkevonzó képessége messze elmarad attól, hogy a gazdaság stabil fejlődési pályára állhasson. A megszűnt nagyüzemek nagyszámú, alacsonyan képzett munkavállalót hagytak hátra, akik nem tudtak és akartak önálló vállalkozásokat indítani. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezőgazdasági és ipari tevékenység aránytalan, a helyi lehetőségektől elszakadó szerkezete, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezők fejletlensége (infrastruktúra, képzett munkaerő, piacok közelsége) egyaránt a gazdasági fejlődés akadálya. A térségben az 10 ezer lakosra jutó vállalkozások száma a regionális és országos átlagtól lényegesen elmarad. A vállalkozások több mint a fele a szolgáltatásokban tevékenykedik. A térség dombvidéki részein meghatározó a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, néhány mezőgazdasági illetve feldolgozó (fa, textil,hús) vállalkozáson és helyi kereskedőn kívül jóformán más alig található. A mezőgazdaságban jellemző, az ún. törpebirtokok (5 ha alatt) magas, 96%-os, aránya. A területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja, a bérlők vagy a volt termelőszövetkezetek utódszervezetei, vagy egy-egy nagyobb magánvállalkozó. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodók 98%-a egyéni gazdálkodó, akik jelentősebb piaci árutermeléssel alig rendelkeznek és a korábbi szövetkezetek felszámolása után az összefogás gondolatától idegenkednek. Meghatározó mezőgazdasági ágazat lehetne a legelő állatok tartása (húsmarha, juh, kecske), mivel a környezeti adottságok erre kiválóak. Ehhez azonban a piaci háttér mellett hiányoznak az ezzel járó életformát vállaló emberek is. Az utóbbi években növekedett az erdei növények és gyógynövények gyűjtését ill. feldolgozását végzők száma, de hiányzik az őket integráló, kereskedőház jellegű szerveződés. Az iparnak a térség nagy részén nincsenek hagyományai és valljuk be mára esélyei sem. A térségben egykor művelt bányák bezártak, csupán egy-kettő működik és a térség szomszédságában üzemelő iparvállalatok sem igényelnek több munkaerőt. Az építőipari cégek sora jött létre a rendszerváltást követően. A több mint 200 működő építőipari vállalkozás 2/3-a a városokban koncentrálódik. Mára azok maradtak talpon, akik be tudtak kapcsolódni a nagy infrastrukturális beruházásokba. A kereskedelemre és a szolgáltatási tevékenységekre rányomta bélyegét, hogy a térség lakosságának túlnyomó többsége a rendszerváltást követő éveket az egyre gyorsuló elszegényedés folyamataként élte meg. A nehézségek ellenére gombamód szaporodtak el a vendéglátóipari- és kereskedelmi egységek. Ezek egy részét a kényszer szülte. Az évek multával több csődbe ment, csak néhánynak sikerült kinőnie magát.

7 A turizmus az elmúlt 15 évben lényegesen fejlődött, a térség szálláshely kapacitásai tízszeresére növekedtek. A turisztikai vonzerők és különösen a programok fejlesztése, a szálláshelyek minőségi fejlesztése elmaradt a szálláskapacitások kiépítése mögött. Társadalmi környezet Az állandó népesség 53%-a aktív korú, munkahellyel azonban alig 50%-uk rendelkezik. Az okok a magas munkanélküliségre és az inaktívak kiugróan magas számára és arányára vezethetők vissza. A rendszerváltást követően gyakran alkalmazott stratégia volt a korai nyugdíjazás, még inkább a megváltozott munkaképességű státuszba való menekülés. Több ezer fő vált csökkent munkaképességűvé és esett ki a munkaerőpiacról. A regisztrált munkanélküliek aránya messze meghaladja az országos, de a megyei átlagot is, és addig, amíg országos szinten javulás, addig a térségben további romlás következett be. A foglalkoztatottak elsősorban a szolgáltatásokban, ezen belül főként a közszolgáltatásban találnak munkát. A gazdasági szerkezetváltás következtében drasztikusan lecsökkent az iparban és a bányászatban dolgozók száma. A közeli centrumokba ingázó dolgozók száma 1990 óta a felére csökkent, de még mindig a foglalkoztatottak fele ingázik. A mostoha természeti adottságok ellenére is viszonylag magas az őstermelők aránya, ez azonban nem jár együtt jelentősebb termékkiáramlással. Sokan váltak vállalkozóvá, de többségük kényszervállalkozás. A regisztrált munkanélküliek között a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek. Hosszabb idő intervallumban tendenciaként figyelhető meg a női munkanélküliek arányának növekedése. A kor szerinti megoszlás és között összetételében is változott: az állományon belül nőtt az idősebb éves - korosztályok aránya. A romák körében a munkanélküliség meghaladja az 50%-ot, a roma nők esetében a 80%-ot. A munkalehetőségek általános hiánya, a feketemunka és az érezhető diszkrimináció mellett a problémák megoldását nehezíti az is, hogy ebben a lakossági körben a munkavállalási motivációk rendkívül alacsonyak. A munkavállalási szándékokra jellemző, hogy akik munkát szándékoznak vállalni, azok elsősorban betanított munkási munkakörben, beosztottként szeretnének dolgozni. A nők körében jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás iránti igény. Távolabbi munkahelyre való ingázást a nők nem, a férfiak azonban vállalnának. A helybeni munkahelyek preferenciája magas. A munkavállalás nehézségei között legelső helyen a térségi munkahelyek hiánya, az alacsony bérezés, majd a távolabbi munkahelyekre való beutazás nehézségei említhetők. A nők más településen való munkavállalását akadályozza a gyermekek felügyeletének, esetenként az idős szülő gondozásának megoldatlansága, az utazással töltendő idő hosszúsága. A munkaerőpiac kínálati oldalát tehát kb. 15 ezer munkaképes lakos alkotja, akik közül 2000 fő számára kellene új munkahelyeket létrehozni. A munkáltatói oldalon a vállalkozások gyengesége szab gátat újabb munkahelyek létesítésének. A belső vállalkozások közül rendelkezik jelentősebb munkaerő-felszívó

8 képességgel, de bővítést ők sem terveznek. Külső munkáltatók a gyümölcstelepítésekben, kisebb ipari üzemek létrehozásában és a turisztikai adottságok hasznosításában jelentek meg. A munkaerőpiac keresleti oldala gyakorlatilag nem működik. Demográfiai helyzet A Borsod-Torna-Gömör Helyi Közösség 77 települése lakos számára ad otthont. A települések között két város (Szendrő, Rudabánya), és két nagyközség (Múcsony, Izsófalva) található. A népsűrűség nem éri el a 60 fő/km2-t, amin belül a dombvidéki területek népsűrűsége 40fő/km2 alatti. A népesség számának változására a dombvidéki területek az közötti gyors, 20%- ot, gyakorta a 40%-ot is meghaladó mértékű népességcsökkenése és központok, valamint a bányavidék különösen közötti időszakban dinamikus, majd mérsékelt növekedése után, 1990-től a mérsékelt csökkenés jellemző. Egyik oldalról a népesség elöregedése és a fiatalok elvándorlásának felélénkülése miatti továbbra is erős népességfogyás, másik oldalról a cigány népesség magas születési arányszámai miatti fiatalodás és a szociális bevándorlások növekedése jellemző A két ellentétes népesedési folyamat a népesség összetételében is megnyilvánul. Jellemző tendencia a településcsoportok intenzív, 2 fölötti öregségi hányadossal jellemzett elöregedése, míg máshol magas a gyermekek aránya. A korábbi elvándorlások kontraszelektivitása miatt az alacsony iskolai végzettség nem csak a magas természetes szaporodással jellemzett területekre jellemző. Részben az iskolai végzettséggel is összefügg, hogy általában alacsony a népesség kreativitása és vállalkozó szelleme. Az államszocializmus, majd az elmúlt 17 év megpróbáltatásai általános letargiához, pesszimizmushoz vezettek. A munkanélküliségből adódó új helyzethez tömegek alkalmazkodtak igényszintjük lecsökkentésével, a segélyezett létre való berendezkedéssel. A helyben megélhetést nem találók számára a térség csapdává vált, pl. az ingatlanárak területi különbségei miatt máshol szerencsét próbálni nem tudnak. Az elköltözés a fiatalok és a még tehetősebbek menekülési lehetősége, ami a humánerőforrások erózióját és a területi szegregációt erősíti. Miközben a magas romaarányú településeken belüli lakóhelyi szegregáció oldódik, települések sorában válik a roma népesség többséggé. Az elöregedés, az alulképzettség, a szegregáció és a változtatási szándék hiánya miatt a kistelepülések sorában a megújulás feltétele új lakosok betelepülése, a fiatalok visszavonzása, hátrányos helyzetűek mobilitásának lehetősége. A történelem során már többször sor került a térség újranépesülésére. Így szászokat, tótokat, ruténeket (az ország legnagyobb ruszin közössége), lengyeleket telepítettek be az idők során, majd a XIX. sz. végén megtörtént a korábban vándorló cigányok letelepítése és a bányavidékre is tömegesen költöztek más vidékekről. Ezáltal egy sokszínű társadalom, gazdag kulturális örökség jött létre. Ezek a csoportok nyelvüket, identitásukat már csak kevésbé őrzik, de szokásaikban, és értékrendjükben az etnikai sajátosságok megmaradtak, a befogadó jelleg is érvényesül. Napjainkban azonban erősödik a cigánysággal szembeni ellenérzés. Az egymás mellett élés új

9 normáinak kialakítása és a népesség innovativitásának képzéssel és betelepülők vonzásával való megerősítése a térség fejlődésének alapkérdése. A térség településeinek 90 %-a (69 település), lakosainak 82 %-a a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában hátrányos helyzetűként jelenik meg. A terület elmaradottsága megnyilvánul a demográfiai szerkezet torzultságában, a gyenge jövedelemtermelő képességben, az életkörülmények elmaradottságában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottságában, a környezeti erőforrások részben alul, részben túl hasznosítottságában, és mindezek középpontjában a foglalkoztatási problémák koncentrálódásában. Az elmaradottság felsorolt elemei ma már egy ördögi kört alkotnak. Már nem tudható, hogy mi az ok és mi a következmény. A tényezők egymást erősítve egy lefelé szálló spirálban mozgatják a térséget. Ebből kitörni az egyes elemek elszigetelt fejlesztésével nem lehet. Az alapinfrastruktúrában véghezvitt óriási (persze a felzárkózáshoz még mindig nem elégséges) fejlesztések nem tudták a beindítani a felemelkedést. Ehhez a térséget egy új fejlődési pályára kell helyezni. A történelem hosszú évszázadai óta először a térség felértékelődésére esély is adódhat. A koncentrációra épülő modernizációval szemben a posztmodern fejlődésben a természeti és a kulturális értékek húzóerőként jelenhetnek meg. A korábbi fejlődési folyamatokból való kimaradás most előnnyé válhat, amennyiben éppen annak köszönhető a természeti és kulturális örökség más térségekhez képest jobb állapotban való megőrzöttsége. A kérdés csak az, hogy van-e elég ötlet, kreativitás, munkaerő és kitartás ezen értékek feltárásához és hasznosításuk megszervezéséhez. Úgy a felzárkóztatásban, mint új fejlődési pályák megtalálásában sajátos helyzetet termet, hogy a térségben országos viszonylatban is magas a roma népesség aránya. A lakosság 20%- át, egyes településeken 50-80%- át kitevő roma népesség fejlesztési szükségletei elsősorban a munkavállaláshoz, a lakáshelyzet javításához, az egészséges életfeltételek megteremtéséhez, az iskolai végzettség megszerzéséhez, a kulturális és etnikai identitás erősítéséhez és az erősödő diszkrimináció letöréséhez kapcsolódnak. A Borsod-Torna-Gömör helyi közösség stratégia célrendszerét horizontális jelleggel határozza meg a térségben kisebbségként élő csoportok komplex integrációja, valamint a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER program alapvető eleme a partnerség megteremtése, mivel a közösségi kezdeményezések, a térségi arculat, valamint a helyi szereplők összefogott támogatása csak így teremthető meg megfelelően. A Borsod-Torna-Gömör Egyesületet alkotó térségekben (Edelényi, Kazincbarcikai, Miskolci kistérség) a korábbi időszakban is készültek térségi fejlesztési stratégiák és történtek partnerségi együttműködésen alapuló fejlesztések. Az Edelényi kistérségen belül a Galyaság települései a korábbi LEADER + programban is részt vettek, így már a jelen program előtt is ismert volt a LEADER program hét alappillére, köztük az alulról építkezés és a háromoldalú partenerés alapelvei. A helyi partnerség jegyében 2008-ban 254 fővel alakult meg a Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület. Más előírások között fontos szempont volt a közszféra, vállalkozói

10 szféra és civil szféra megfelelő arányának kialakítása. A három szfére együttműködése először teljesedett ki ilyen nagy arányban. A Borsod-Torna-Gömör Egyesület működése közben is kiemelt szempont a helyi szereplők nagyarányú bevonása és hatékony részvételének biztosítása a pályázati folyamatba és a közösen kidolgozott tervek hatásos megvalósításába. A partnerség fontos eredménye a működést megelőzően megalakult és azóta is tevékenykedő tervezői csoport. Általa vált lehetővé, hogy az érintett kistérségek szereplői alulról kezdeményezve, közösen határozzák meg a térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját. A tervezői csoportüléseken összefogás eredményeként született meg a terv, mely végül is lehetőséget adott több száz millió forintnyi fejlesztési támogatás becsatornázására a Borsod- Torna-Gömör Egyesület településeinek fejlesztéseibe. A Helyi Akciócsoport és a munkaszervezet működésében fontos társadalmi szempontnak tartjuk az alulról jövő kezdeményezések felkarolását, a helyi lakosság aktivizálását és bevonása a fejlesztési folyamatokba, a kapcsolatteremtést, és kapcsolatrendszer illetve együttműködés kialakítását a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett a helyi partnerséget erősítő innovációk kifejlesztését vagy adaptálását. Ezen alapelvek jegyében Egyesületünk munkaszervezete rendszeresen szervez fórumokat a térségben, valamint a heti öt munkanapon ügyfélszolgálattal áll az érdeklődők rendelkezésére. A munkaszervezet a pályázatok szempontjából meghatározó időszakokat (pályázati beadás, kifizetési kérelem benyújtása, monitoring, stb.) megelőzően rendszeresen tájékoztató előadásokat tart a sikeres pályázati lebonyolítás érdekében, valamint a folyamatosan frissített és aktualizált honlapunkon széles körű tájékoztatást kaphatnak a helyi partnerek a térségek érintő információkról. A helyi vidékfejlesztési stratégia jelen felülvizsgálata is a széles körű helyi partnerségen és a társadalmi egyeztetésen alapul. Az Egyesület honlapján folyamatosan biztosítja a nyilvánosságot. A helyi partnerség és összefogás erősítésére ebben a fázisban is a tervezést szolgáló stratégiai fórumokat tart. A 13 fős tervezői csoport összetétele is tükrözi a térségek és szektorok közötti partnerséget LEADER megvalósítás során elért eredmények A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában szereplő célkitűzések és forrásallokáció A Borsod-Torna-Gömör Egyesület részére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek helyi szintű végrehajtására a 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet összesen eurós fejlesztési forrást biztosított a program közötti megvalósítási időszakában. Ebből euro a III. tengely négy intézkedésének, euro pedig a IV. tengely (LEADER) célkitűzéseinek megvalósítására fordítható az alábbiak szerint:

11 Jogcím Nem hátrányos helyzetű települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrás (euro) Hátrányos helyzetű települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrás (euro Összesen (euro) %-os megoszlás Falumegújítás- és fejlesztés ,76 Vidéki örökség megőrzése ,76 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése ,20 Turisztikai tevékenységek ösztönzése ,78 LEADER (IV. tengely) ,50 Összesen: ,00 Az összeg szerkezetének meghatározásakor fontos szempont volt, hogy a gazdaságfejlesztésre és a hátrányos helyzetű települések fejlesztésére az előírt mértéknek megfelelő arányú, ill. mértékű forrás kerüljön meghatározásra. Ennek megfelelően az Egyesületet területén található 69 hátrányos helyzetű település fejlesztésére euro áll rendelkezésre. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8. -a előírja, hogy az Egyesület az összes fejlesztésre rendelkezésre álló forrás 45%-át a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint a turisztikai tevékenység ösztönzése intézkedések megvalósítására, a LEADERtervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani. Az eddig elért számszerűsíthető eredmények Az eddig elért eredményeket az elmúlt három év során összesen három alkalommal megnyíló kérelem és pályázat benyújtási időszakban beérkezett kérelmek alapján számszerűsíthetjük és összegezhetjük. Az ÚMVP III. tengely I. körének eredményei (kérelem benyújtási időszak: október január 12.)

12 Az ÚMVP III. tengelyének első körében összesen 112 darab támogatási kérelem érkezett be. Ebből 81 darab kérelem került támogatásra, összesen Ft értékben. A hátrányos helyzetű települések tekintetében a számukra elkülönített III. tengelyes forrás 73,97 %-a, forint került lekötésre. Az I. körben a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímek keretében összesen forintot nyertek el, ami 51,25 %-os arányt jelent, vagyis a 147/2007 (XII.4.) FVM rendeletben a gazdaságfejlesztési intézkedésekre előírt minimum 45%-os kritériumnak eleget tettünk. Az ezen két jogcím keretében támogatott kérelmekben 67 új munkahely létrehozását vállalták a kérelmezők. Az I. kör során a III. tengelyre allokált összes fejlesztési forrás 75,58 %-át nyertek el. Az egyes jogcímek közötti összegszerű és kérelemszám szerinti megoszlást az alábbi táblázat szemlélteti: Jogcím Falu megújítás Vidéki örökség megőrzése Mikrovállalkozás ok fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Település helyzete Beérkezett kérelmek száma db Támogatott kérelmek száma db LHH Nem LHH 6 3 LHH Nem LHH 4 1 LHH Nem LHH 4 4 LHH Nem LHH 2 1 Elnyert összeg jogcímenként (HUF) Elnyert összeg jogcímenként (EUR) Összesen: Az ÚMVP IV. tengely I. körének eredményei (kérelem benyújtási időszak október 1-november 16.) A IV. tengely I. körének keretében a meghirdetett 13 célterületből 11 célterületre összesen 67 darab pályázat érkezett be. Összesen 49 darab nyertes pályázó nyert támogatást, 11 célterületen, forint értékben. A lekötésre került forrás a rendelkezésre álló forrás 38,77 %-a. A hátrányos helyzetű települések összesen forint támogatást nyertek el, ami a LEADER keretében számukra rendelkezésre álló forrás 41,84 %-át jelenti. A 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet által kötelezően gazdaságfejlesztésre előírt 45%-os arány teljesült, az összes lekötött forrás 55,23 %-át gazdaságfejlesztésre nyerték el a sikeresen pályázók. Az ÚMVP III. tengely II. körének eredményei (kérelem benyújtási időszak: november december 21.)

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2012.05.24.

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2012.05.24. KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2012.05.24. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése részére előzetes tájékoztatás a 2012. május hó 24-i ülés 1. napirendi pontjához

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál

LEADER célterületek. Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál LEADER célterületek Szendrői Júlia, irodavezető 2011. május 24. Vál 1. célterület Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek kialakítása és fejlesztése Közösségi

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Civil szervezetek tevékenységének

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. MNVH feladatai Nemzetközi és térségközi kapcsolatok kialakítása Segítségnyújtás

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Nagykunságért Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Térségi vállalkozások eszközfejlesztésének

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

A BAKONYÉRT Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület Közösségi célú fejlesztés. Lókút faluközpont-belső terek felújítása

A BAKONYÉRT Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület Közösségi célú fejlesztés. Lókút faluközpont-belső terek felújítása Célterület azonosító: 1023329 HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése I. Fogalom magyarázat A BAKONYÉRT Vidékfejlesztési Akciócsoport

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

9.000.000 9.000.000 Célterületre allokált forrás (HUF) nem LHH települések 9.000.000 9.000.000

9.000.000 9.000.000 Célterületre allokált forrás (HUF) nem LHH települések 9.000.000 9.000.000 Célterület azonosítója: 1 019 230 HACS Neve: Tisza-menti LEADER Helyi Akciócsoport Jogcím: 1. Közösségi célú 2. Vállalkozási alapú fejlesztés 3. Rendezvény 4. Képzés 5. Térségen belüli együttműködés 6.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képező dokumentumok 1. A fejlesztés kapcsolódik az ügyfél által működtetett már meglévő

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben