Borsod-Torna-Gömör Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Tartalomjegyzék

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1.3. A Felülvizsgálatának célja 1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: Demográfiai helyzet: Gazdasági környezet Társadalmi környezet: 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség 2.3. A LEADER megvalósítása során elért eredmények áttekintése 2.4 A felülvizsgálatának indokoltsága 2.5 SWOT elemzés 3. A 3.1. A jövőképe 3.2. A kapcsolódása a térség szükségleteihez 3.3. A fő célkitűzései

2 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A jövőképe Rövid távon ra - a Borsod-Torna-Gömör Közösség vállalkozásai, civil szervezetei és önkormányzatai között az összefogás és együttműködés magas szintet ér el, ennek köszönhetően az egyéni és közösségi kezdeményezések egyre nagyobb számban, integráltan jelentkeznek és kerülnek támogatásra. A társadalmi összefogás révén a Borsod-Torna-Gömör Közösség területén a helyi gazdaság erősödik, a turisztikai fejlesztések kibővülnek és az elfogadott közös értékek mentén formálódik a lakosok szemlélete, önsegítő képessége. A turisztikai szolgáltatások, valamint a helyi termékek előállítása és értékesítése a helyi lakosok munkaerejét hasznosítva, szervezett körülmények között történik, erősítve ez által a térség függetlenségét és megalapozva az erőforrások fenntartható hasznosítására épülő új fejlődési pálya kibontakozását. 1.2 Főbb célkitűzések A helyi adottságokra, a legszélesebb térségi és határ menti együttműködésekre alapozott, életképes kisvállalkozások keretében, részben közösségi vállalkozási formában működő helyi gazdaságra és a regionális gazdaságba integrálódó kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdasági szerkezet kialakításával; a települések megújulásán keresztül az életkörülmények javításával; a térségben élők és további letelepedők munkajövedelemből való biztos megélhetésének, térségi hálózatokban ellátott szolgáltatások által nyújtott komfortos lakhatásának és szellemi, erkölcsi megújulásának diszkriminációmentes biztosítása. Céljainkat a sokszínűségben rejlő lehetőségeink kiaknázásával, a helyi közösségek mobilizálásával, országos viszonylatban is páratlan környezeti adottságaink megőrzésével, a regionális munkamegosztásba való bekapcsolódásunkkal és térségi érdekérvényesítő képességünk növelésével kívánjuk elérni. Mindezekkel megtesszük az első lépéseket a térségnek egy új, a 21. század követelményeinek megfelelő fejlődési pályára állításához, az elmaradottság ördögi köreiből való kitöréshez A Felülvizsgálatának célja A napjainkban zajló környezeti, gazdasági és társadalmi helyzet változása szükségessé teszi a felülvizsgálatát. Frissítése biztosítja, hogy a Borsod-Torna-Gömör Egyesület által lefedett térség folyamatosan változó fejlesztési igényeit valóban tükröző alapdokumentum legyen. A HVS megalkotását követően a világ gazdasági helyzetében olyan mélyreható változások következtek be, melyek hatásai minden egyes ember életében, munkájában megjelentek: a megnövekedett munkanélküliség, a gazdasági bizonytalanság, a forráshiány mind-mind arra ösztönözték a tervezőket, hogy a meglévő HVS felülvizsgálatával a helyi igények ismételt felmérésén alapuló, friss, könnyen kezelhető és közérthető stratégiai alapdokumentum készüljön, mely napjaink

3 kihívásaira ad választ. A HVS megalkotása óta eltelt idő igazolta, hogy a korábbi dokumentumban szereplő célterületek megalapozottak voltak. Emiatt a felülvizsgálat során azon célterültek bővítésére és komplex projektek megjelölésére törekedtünk, melyek a térség pályázói számára közkedvelt forrást jelenthetnek A felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A HVS felülvizsgálatot lehetőségeink szerint széles körben hirdettük meg. Elsődlegesen a honlapunkon ( és -ben, helyi televíziók képújság rovatában, valamint a havonta megjelenő hírlevelünkben juttattuk el közvetlenül tagjaink és a hírlevélre feliratkozott olvasóink számára a felülvizsgálat megkezdéséről szóló információt. Emellett a felhívást eljuttattuk a térségünk polgármestereinek, akik a polgármesteri hivatalokban kihelyezett hirdetményekben, - néhányan honlapjukon is - tájékoztatták az érintett lakosságot. A HACS folyamatosan közzétette a honlapján a HVS felülvizsgálat aktuális állásáról szóló tájékoztatásokat, továbbá en biztosította azok véleményezési lehetőségét. A tervezési időszak elején egyesületünk felkereste a kistérségek Társulását, ahol azok ülésein tájékoztattuk a polgármestereket, hogy a település rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről közvetlenül, személyes beszélgetés során jusson a munkacsoport információkhoz. Kértük a település vezetőjét a felülvizsgálat minél szélesebb körben történő kihirdetésére. A HVS felülvizsgálat indító közgyűlésén a résztvevők információt kaphattak a folyamatról, annak szükségességéről, várható eredményeiről. Összességében elmondhatjuk, hogy közvetlenül vagy közvetett módon lehetőségeink szerint a térség összes önkormányzatát, civil szervezetét, lakosát, vállalkozóját megszólítottuk, tájékoztattuk a tervezésről, a véleményezés lehetőségéről. A tervezési időszak során összesen 5 db fórumot tartottunk, melyen 102 résztvevő volt. A felhívásainkra beérkezett projektötletek száma 109 db; 33 településről érkezett be projektgyűjtő lap. Ebből civil 50 db, vállalkozó 28 db, önkormányzat 28 db, magánszemély 3 db. 1.5 A HVS Felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során elfogadott módosítások alapvetően a korábban is kitűzött jövőkép megvalósításának elősegítésére kerültek a HVS-be. Az előző HVS készítésének idején még más elvárások voltak, így azok az intézkedések is bekerültek, amik más forrásból valósíthatók meg (pl. ÉMOP, KEOP stb). Jelen vizsgálat során ezeket kivettük és csak az ÚMVP forrásból elérhetők maradtak benne. E mellett, a beérkezett projektgyűjtő adatlapok alapján látható volt, hogy a gazdasági helyzet változásának következtében egyes célkitűzésekhez tartozó intézkedésekre már nincs igény. Ezt figyelembe véve négy célkitűzést fogalmaztunk meg:

4 Termelési tradíciók ápolása, helyi termékek előállítása és értékesítése Turisztikai lehetőségek hasznosításának megalapozása Egészség, kreativitás és innovativitás erősítése Közbiztonság javítása 2. Helyzetelemzés 2.1. Térségi erőforrások és problémák A térség általános jellemzői Az akciócsoport működési területe a Bódva és a Sajó folyók völgyére, az Aggteleki- karsztra, a Borsodi dombságra, a Rudabányai-hegységre, valamint a Cserehátra terjed ki. A térség az Edelényi, a Kazincbarcikai és a Miskolci kistérségekhez kapcsolódó 77 települést foglalja magába, amelyek mintegy 1000 km2-en 59 ezer állandó lakossal alkotják a program által érintett földrajzi területet. A területhez öt város kapcsolódik szorosan: Edelény (10,8 ezer fő), Kazincbarcika (32 ezer fő), Sajószentpéter (12,7 ezer fő) és Szendrő (4,3 ezer fő), Rudabánya (2,7 ezer fő). A térség szélsőségesen aprófalvas jellegű. A települések közel fele 500 fősnél kétharmada 1000 főnél kisebb népességszámú. A térség hazánk legelmaradottabb régióinak egyike. A hátrányos helyzet a munkanélküliség kirívóan magas arányában, a népesség elöregedésében, az alacsony iskolai végzettségben, a képzett fiatalok elvándorlásában, a roma népesség 22%-os átlagos ezen belül egyes településeken 50%-ot meghaladó arányában, a gazdaság alacsony teljesítő képességében és az életkörülmények más térségekhez viszonyítva jelentős elmaradásában nyilvánul meg. A jellemzően dombvidéki arculatú táj erős kettősséget mutat. Az emberi tevékenység révén megbontott, roncsolt, néhol erdőfoltokkal tarkított tájak, melyeken a nagyüzemi bányászat s a hozzá kapcsolódó létesítmények komoly sebeket ejtettek, éppúgy megtalálhatók itt, mint éppen a korábbi iparosítási hullámokból való kimaradásnak köszönhetően a máshol már eltűnt természeti és kulturális értékeket megőrző településcsoportok. Fő erősség a természeti és kulturális sokszínűség, valamint a határ menti fekvés, melyek kellő odafigyeléssel, gondossággal fontos vonzerővé válhatnak úgy a turisták, mint a lakosok és vállalkozások számára. A környék természeti értékét az ember környezetalakító tevékenysége mellett és ellenére fennmaradt változatosság adja. Az Aggteleki-karszt páratlan barlangvilága 1995 óta a Világörökség része és egyben a térség legnagyobb turisztikai célpontja. A Nemzeti Park területén a természetvédelem szempontjai határozzák meg a gazdálkodást. A hagyományos, legeltető állattartáshoz való visszatérés, a helyi termőhelyi viszonyokat és tradíciókat követő földművelés szorgalmazása, a parlagföldek legeltetése, beerdősítése, a felhagyott bányaterületek, tavak rekultivációja a következő év legsürgősebb gazdálkodási teendői közé tartozik. Az építészeti örökségben (Árpádkori templomok, várak, a népi építészet gyöngyszemei, az apró falvak hagyományos települési szerkezete stb), a magyarok, romák, lengyelek, tótok,

5 római és görög katolikusok, reformátusok, zsidók egymás mellett élésében kialakult kultúrák változatosságában rejlő gazdagság és a térségben élő alkotók ereje képezi a jövőformálás másik bázisát. A terület országhatár menti fekvése az európai uniós csatlakozás révén az újraépülő kulturális és gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően a térség fejlődése szempontjából előnyt jelenthet. Ezzel esély nyílhat az északi rész hagyományos piacainak visszanyerésére. A térség környezeti állapota Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik a térség 12,6%-a. Számos bioszféra magterület található a területén, földtani-barlangtani értékei igazán jelentősek, 1995 decemberétől felkerültek a Világörökség jegyzékre. Az egész Gömör Tornai-karsztra értékes flóra és fauna jellemző. Különösen fontos a madárvonulások szempontjából a Rakacai víztározó. A Rudabányán található Őshominida telep világviszonylatban is jelentős, az emberi faj kialakulásának egyik lépcsőfokát bizonyító feltárás. A NATURA 2000 által érintett területek a terület nagy részén jelen vannak. A táji környezet a térség belső területeim sokat megőrzött eredeti, ma mind jobban felértékelődő természeti jellemzőiből. Lényegesen jobb helyzetben van, mint a peremein a (nehéz)ipar, a bányászat, a közlekedési tengely-funkció környezetromboló hatásait viselő, sűrűn benépesült folyóvölgyek. A talajok szennyezettségét alapvetően befolyásolja, hogy a műtrágyázás 1976 és 1980 között az országos átlag 60%-át érte el és ez a 90-es évektől radikálisan még tovább csökkent, ami további védelmi stratégia mellett a talajok tisztaságának relatív helyreállását, megújulását eredményezi. A folyóvizek szennyezettségük alapján az ország legtisztább vizeinek minősülnek. A Bódva Miskolc ivóvízellátásában fontos szerepet játszik és az elsőrendűen védett folyóvizek sorába tartozik. Vízminőségét elsősorban ipari eredetű szennyezések veszélyeztetik, így az országhatáron túlról érkező szennyeződések, a BORSODCHEM Rt és a Borsodi Hőerőmű zagytere. Az egres tanyai vadlerakó szennyeződései is veszélyt jelentenek. A szalonnai vízmű legjelentősebb potenciális szennyező forrásai Alsótelekes és Felsőtelekes községek, az Esztramos mészkőbánya és a felhagyott rudabányai bányagödör. A talajvizek az egész térségben nitrátosak, az egészséges ivóvízellátás már csak a mélyebb fekvésű kutakból vagy karsztforrásokból biztosítható. A karsztvizek minősége természetes tisztaságúnak tekinthető. Nagy esőzések és hóolvadás idején a nagymértékű felszíni bemosódásokból növekszik az ammónium és egyéb szennyező komponensek aránya. A Rakacai-víztározó vízminőségét a vízgyűjtő területről bemosódó szennyező anyagok és a tó körül kialakult üdülőtelep csatornázatlanságából eredő szennyező hatások határozzák meg. Jellemző a nagyarányú eutrofizáció. A Lázbérci-víztározó vízminősége kiváló, csak horgászat engedélyezett. Az illegális szeméttelepek szennyező hatása a romatelepek közelében a legerősebb. A levegőszennyezettség tekintetében egy viszonylag szennyezettebb sáv különül el. A szlovákiai ipari létesítmények szennyezőanyag kibocsátása következményeként az országhatár menti Sajópüspöki Szalonna - Tornaszentjakab sáv az országos átlagot

6 meghaladó szennyezettségi értékekkel rendelkezik. A borsodi iparvidékről kisugárzó levegőszennyezettség a Hídvégardó - Irota vonaltól délnyugatra érezhető. A térség legtisztább, biogazdálkodásban, gyógynövénytermesztésben, szanatóriumi programokban hasznosítható levegőjű területének a Viszló, Debréte, Rakaca, Rakacaszend, Irota települések által alkotott körzet bizonyul. Gazdasági környezet A rendszerváltás után és óta a térség jövedelemtermelő, felhalmozó és tőkevonzó képessége messze elmarad attól, hogy a gazdaság stabil fejlődési pályára állhasson. A megszűnt nagyüzemek nagyszámú, alacsonyan képzett munkavállalót hagytak hátra, akik nem tudtak és akartak önálló vállalkozásokat indítani. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezőgazdasági és ipari tevékenység aránytalan, a helyi lehetőségektől elszakadó szerkezete, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezők fejletlensége (infrastruktúra, képzett munkaerő, piacok közelsége) egyaránt a gazdasági fejlődés akadálya. A térségben az 10 ezer lakosra jutó vállalkozások száma a regionális és országos átlagtól lényegesen elmarad. A vállalkozások több mint a fele a szolgáltatásokban tevékenykedik. A térség dombvidéki részein meghatározó a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, néhány mezőgazdasági illetve feldolgozó (fa, textil,hús) vállalkozáson és helyi kereskedőn kívül jóformán más alig található. A mezőgazdaságban jellemző, az ún. törpebirtokok (5 ha alatt) magas, 96%-os, aránya. A területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja, a bérlők vagy a volt termelőszövetkezetek utódszervezetei, vagy egy-egy nagyobb magánvállalkozó. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodók 98%-a egyéni gazdálkodó, akik jelentősebb piaci árutermeléssel alig rendelkeznek és a korábbi szövetkezetek felszámolása után az összefogás gondolatától idegenkednek. Meghatározó mezőgazdasági ágazat lehetne a legelő állatok tartása (húsmarha, juh, kecske), mivel a környezeti adottságok erre kiválóak. Ehhez azonban a piaci háttér mellett hiányoznak az ezzel járó életformát vállaló emberek is. Az utóbbi években növekedett az erdei növények és gyógynövények gyűjtését ill. feldolgozását végzők száma, de hiányzik az őket integráló, kereskedőház jellegű szerveződés. Az iparnak a térség nagy részén nincsenek hagyományai és valljuk be mára esélyei sem. A térségben egykor művelt bányák bezártak, csupán egy-kettő működik és a térség szomszédságában üzemelő iparvállalatok sem igényelnek több munkaerőt. Az építőipari cégek sora jött létre a rendszerváltást követően. A több mint 200 működő építőipari vállalkozás 2/3-a a városokban koncentrálódik. Mára azok maradtak talpon, akik be tudtak kapcsolódni a nagy infrastrukturális beruházásokba. A kereskedelemre és a szolgáltatási tevékenységekre rányomta bélyegét, hogy a térség lakosságának túlnyomó többsége a rendszerváltást követő éveket az egyre gyorsuló elszegényedés folyamataként élte meg. A nehézségek ellenére gombamód szaporodtak el a vendéglátóipari- és kereskedelmi egységek. Ezek egy részét a kényszer szülte. Az évek multával több csődbe ment, csak néhánynak sikerült kinőnie magát.

7 A turizmus az elmúlt 15 évben lényegesen fejlődött, a térség szálláshely kapacitásai tízszeresére növekedtek. A turisztikai vonzerők és különösen a programok fejlesztése, a szálláshelyek minőségi fejlesztése elmaradt a szálláskapacitások kiépítése mögött. Társadalmi környezet Az állandó népesség 53%-a aktív korú, munkahellyel azonban alig 50%-uk rendelkezik. Az okok a magas munkanélküliségre és az inaktívak kiugróan magas számára és arányára vezethetők vissza. A rendszerváltást követően gyakran alkalmazott stratégia volt a korai nyugdíjazás, még inkább a megváltozott munkaképességű státuszba való menekülés. Több ezer fő vált csökkent munkaképességűvé és esett ki a munkaerőpiacról. A regisztrált munkanélküliek aránya messze meghaladja az országos, de a megyei átlagot is, és addig, amíg országos szinten javulás, addig a térségben további romlás következett be. A foglalkoztatottak elsősorban a szolgáltatásokban, ezen belül főként a közszolgáltatásban találnak munkát. A gazdasági szerkezetváltás következtében drasztikusan lecsökkent az iparban és a bányászatban dolgozók száma. A közeli centrumokba ingázó dolgozók száma 1990 óta a felére csökkent, de még mindig a foglalkoztatottak fele ingázik. A mostoha természeti adottságok ellenére is viszonylag magas az őstermelők aránya, ez azonban nem jár együtt jelentősebb termékkiáramlással. Sokan váltak vállalkozóvá, de többségük kényszervállalkozás. A regisztrált munkanélküliek között a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek. Hosszabb idő intervallumban tendenciaként figyelhető meg a női munkanélküliek arányának növekedése. A kor szerinti megoszlás és között összetételében is változott: az állományon belül nőtt az idősebb éves - korosztályok aránya. A romák körében a munkanélküliség meghaladja az 50%-ot, a roma nők esetében a 80%-ot. A munkalehetőségek általános hiánya, a feketemunka és az érezhető diszkrimináció mellett a problémák megoldását nehezíti az is, hogy ebben a lakossági körben a munkavállalási motivációk rendkívül alacsonyak. A munkavállalási szándékokra jellemző, hogy akik munkát szándékoznak vállalni, azok elsősorban betanított munkási munkakörben, beosztottként szeretnének dolgozni. A nők körében jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás iránti igény. Távolabbi munkahelyre való ingázást a nők nem, a férfiak azonban vállalnának. A helybeni munkahelyek preferenciája magas. A munkavállalás nehézségei között legelső helyen a térségi munkahelyek hiánya, az alacsony bérezés, majd a távolabbi munkahelyekre való beutazás nehézségei említhetők. A nők más településen való munkavállalását akadályozza a gyermekek felügyeletének, esetenként az idős szülő gondozásának megoldatlansága, az utazással töltendő idő hosszúsága. A munkaerőpiac kínálati oldalát tehát kb. 15 ezer munkaképes lakos alkotja, akik közül 2000 fő számára kellene új munkahelyeket létrehozni. A munkáltatói oldalon a vállalkozások gyengesége szab gátat újabb munkahelyek létesítésének. A belső vállalkozások közül rendelkezik jelentősebb munkaerő-felszívó

8 képességgel, de bővítést ők sem terveznek. Külső munkáltatók a gyümölcstelepítésekben, kisebb ipari üzemek létrehozásában és a turisztikai adottságok hasznosításában jelentek meg. A munkaerőpiac keresleti oldala gyakorlatilag nem működik. Demográfiai helyzet A Borsod-Torna-Gömör Helyi Közösség 77 települése lakos számára ad otthont. A települések között két város (Szendrő, Rudabánya), és két nagyközség (Múcsony, Izsófalva) található. A népsűrűség nem éri el a 60 fő/km2-t, amin belül a dombvidéki területek népsűrűsége 40fő/km2 alatti. A népesség számának változására a dombvidéki területek az közötti gyors, 20%- ot, gyakorta a 40%-ot is meghaladó mértékű népességcsökkenése és központok, valamint a bányavidék különösen közötti időszakban dinamikus, majd mérsékelt növekedése után, 1990-től a mérsékelt csökkenés jellemző. Egyik oldalról a népesség elöregedése és a fiatalok elvándorlásának felélénkülése miatti továbbra is erős népességfogyás, másik oldalról a cigány népesség magas születési arányszámai miatti fiatalodás és a szociális bevándorlások növekedése jellemző A két ellentétes népesedési folyamat a népesség összetételében is megnyilvánul. Jellemző tendencia a településcsoportok intenzív, 2 fölötti öregségi hányadossal jellemzett elöregedése, míg máshol magas a gyermekek aránya. A korábbi elvándorlások kontraszelektivitása miatt az alacsony iskolai végzettség nem csak a magas természetes szaporodással jellemzett területekre jellemző. Részben az iskolai végzettséggel is összefügg, hogy általában alacsony a népesség kreativitása és vállalkozó szelleme. Az államszocializmus, majd az elmúlt 17 év megpróbáltatásai általános letargiához, pesszimizmushoz vezettek. A munkanélküliségből adódó új helyzethez tömegek alkalmazkodtak igényszintjük lecsökkentésével, a segélyezett létre való berendezkedéssel. A helyben megélhetést nem találók számára a térség csapdává vált, pl. az ingatlanárak területi különbségei miatt máshol szerencsét próbálni nem tudnak. Az elköltözés a fiatalok és a még tehetősebbek menekülési lehetősége, ami a humánerőforrások erózióját és a területi szegregációt erősíti. Miközben a magas romaarányú településeken belüli lakóhelyi szegregáció oldódik, települések sorában válik a roma népesség többséggé. Az elöregedés, az alulképzettség, a szegregáció és a változtatási szándék hiánya miatt a kistelepülések sorában a megújulás feltétele új lakosok betelepülése, a fiatalok visszavonzása, hátrányos helyzetűek mobilitásának lehetősége. A történelem során már többször sor került a térség újranépesülésére. Így szászokat, tótokat, ruténeket (az ország legnagyobb ruszin közössége), lengyeleket telepítettek be az idők során, majd a XIX. sz. végén megtörtént a korábban vándorló cigányok letelepítése és a bányavidékre is tömegesen költöztek más vidékekről. Ezáltal egy sokszínű társadalom, gazdag kulturális örökség jött létre. Ezek a csoportok nyelvüket, identitásukat már csak kevésbé őrzik, de szokásaikban, és értékrendjükben az etnikai sajátosságok megmaradtak, a befogadó jelleg is érvényesül. Napjainkban azonban erősödik a cigánysággal szembeni ellenérzés. Az egymás mellett élés új

9 normáinak kialakítása és a népesség innovativitásának képzéssel és betelepülők vonzásával való megerősítése a térség fejlődésének alapkérdése. A térség településeinek 90 %-a (69 település), lakosainak 82 %-a a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában hátrányos helyzetűként jelenik meg. A terület elmaradottsága megnyilvánul a demográfiai szerkezet torzultságában, a gyenge jövedelemtermelő képességben, az életkörülmények elmaradottságában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottságában, a környezeti erőforrások részben alul, részben túl hasznosítottságában, és mindezek középpontjában a foglalkoztatási problémák koncentrálódásában. Az elmaradottság felsorolt elemei ma már egy ördögi kört alkotnak. Már nem tudható, hogy mi az ok és mi a következmény. A tényezők egymást erősítve egy lefelé szálló spirálban mozgatják a térséget. Ebből kitörni az egyes elemek elszigetelt fejlesztésével nem lehet. Az alapinfrastruktúrában véghezvitt óriási (persze a felzárkózáshoz még mindig nem elégséges) fejlesztések nem tudták a beindítani a felemelkedést. Ehhez a térséget egy új fejlődési pályára kell helyezni. A történelem hosszú évszázadai óta először a térség felértékelődésére esély is adódhat. A koncentrációra épülő modernizációval szemben a posztmodern fejlődésben a természeti és a kulturális értékek húzóerőként jelenhetnek meg. A korábbi fejlődési folyamatokból való kimaradás most előnnyé válhat, amennyiben éppen annak köszönhető a természeti és kulturális örökség más térségekhez képest jobb állapotban való megőrzöttsége. A kérdés csak az, hogy van-e elég ötlet, kreativitás, munkaerő és kitartás ezen értékek feltárásához és hasznosításuk megszervezéséhez. Úgy a felzárkóztatásban, mint új fejlődési pályák megtalálásában sajátos helyzetet termet, hogy a térségben országos viszonylatban is magas a roma népesség aránya. A lakosság 20%- át, egyes településeken 50-80%- át kitevő roma népesség fejlesztési szükségletei elsősorban a munkavállaláshoz, a lakáshelyzet javításához, az egészséges életfeltételek megteremtéséhez, az iskolai végzettség megszerzéséhez, a kulturális és etnikai identitás erősítéséhez és az erősödő diszkrimináció letöréséhez kapcsolódnak. A Borsod-Torna-Gömör helyi közösség stratégia célrendszerét horizontális jelleggel határozza meg a térségben kisebbségként élő csoportok komplex integrációja, valamint a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER program alapvető eleme a partnerség megteremtése, mivel a közösségi kezdeményezések, a térségi arculat, valamint a helyi szereplők összefogott támogatása csak így teremthető meg megfelelően. A Borsod-Torna-Gömör Egyesületet alkotó térségekben (Edelényi, Kazincbarcikai, Miskolci kistérség) a korábbi időszakban is készültek térségi fejlesztési stratégiák és történtek partnerségi együttműködésen alapuló fejlesztések. Az Edelényi kistérségen belül a Galyaság települései a korábbi LEADER + programban is részt vettek, így már a jelen program előtt is ismert volt a LEADER program hét alappillére, köztük az alulról építkezés és a háromoldalú partenerés alapelvei. A helyi partnerség jegyében 2008-ban 254 fővel alakult meg a Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület. Más előírások között fontos szempont volt a közszféra, vállalkozói

10 szféra és civil szféra megfelelő arányának kialakítása. A három szfére együttműködése először teljesedett ki ilyen nagy arányban. A Borsod-Torna-Gömör Egyesület működése közben is kiemelt szempont a helyi szereplők nagyarányú bevonása és hatékony részvételének biztosítása a pályázati folyamatba és a közösen kidolgozott tervek hatásos megvalósításába. A partnerség fontos eredménye a működést megelőzően megalakult és azóta is tevékenykedő tervezői csoport. Általa vált lehetővé, hogy az érintett kistérségek szereplői alulról kezdeményezve, közösen határozzák meg a térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját. A tervezői csoportüléseken összefogás eredményeként született meg a terv, mely végül is lehetőséget adott több száz millió forintnyi fejlesztési támogatás becsatornázására a Borsod- Torna-Gömör Egyesület településeinek fejlesztéseibe. A Helyi Akciócsoport és a munkaszervezet működésében fontos társadalmi szempontnak tartjuk az alulról jövő kezdeményezések felkarolását, a helyi lakosság aktivizálását és bevonása a fejlesztési folyamatokba, a kapcsolatteremtést, és kapcsolatrendszer illetve együttműködés kialakítását a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett a helyi partnerséget erősítő innovációk kifejlesztését vagy adaptálását. Ezen alapelvek jegyében Egyesületünk munkaszervezete rendszeresen szervez fórumokat a térségben, valamint a heti öt munkanapon ügyfélszolgálattal áll az érdeklődők rendelkezésére. A munkaszervezet a pályázatok szempontjából meghatározó időszakokat (pályázati beadás, kifizetési kérelem benyújtása, monitoring, stb.) megelőzően rendszeresen tájékoztató előadásokat tart a sikeres pályázati lebonyolítás érdekében, valamint a folyamatosan frissített és aktualizált honlapunkon széles körű tájékoztatást kaphatnak a helyi partnerek a térségek érintő információkról. A helyi vidékfejlesztési stratégia jelen felülvizsgálata is a széles körű helyi partnerségen és a társadalmi egyeztetésen alapul. Az Egyesület honlapján folyamatosan biztosítja a nyilvánosságot. A helyi partnerség és összefogás erősítésére ebben a fázisban is a tervezést szolgáló stratégiai fórumokat tart. A 13 fős tervezői csoport összetétele is tükrözi a térségek és szektorok közötti partnerséget LEADER megvalósítás során elért eredmények A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában szereplő célkitűzések és forrásallokáció A Borsod-Torna-Gömör Egyesület részére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek helyi szintű végrehajtására a 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet összesen eurós fejlesztési forrást biztosított a program közötti megvalósítási időszakában. Ebből euro a III. tengely négy intézkedésének, euro pedig a IV. tengely (LEADER) célkitűzéseinek megvalósítására fordítható az alábbiak szerint:

11 Jogcím Nem hátrányos helyzetű települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrás (euro) Hátrányos helyzetű települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrás (euro Összesen (euro) %-os megoszlás Falumegújítás- és fejlesztés ,76 Vidéki örökség megőrzése ,76 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése ,20 Turisztikai tevékenységek ösztönzése ,78 LEADER (IV. tengely) ,50 Összesen: ,00 Az összeg szerkezetének meghatározásakor fontos szempont volt, hogy a gazdaságfejlesztésre és a hátrányos helyzetű települések fejlesztésére az előírt mértéknek megfelelő arányú, ill. mértékű forrás kerüljön meghatározásra. Ennek megfelelően az Egyesületet területén található 69 hátrányos helyzetű település fejlesztésére euro áll rendelkezésre. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8. -a előírja, hogy az Egyesület az összes fejlesztésre rendelkezésre álló forrás 45%-át a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint a turisztikai tevékenység ösztönzése intézkedések megvalósítására, a LEADERtervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani. Az eddig elért számszerűsíthető eredmények Az eddig elért eredményeket az elmúlt három év során összesen három alkalommal megnyíló kérelem és pályázat benyújtási időszakban beérkezett kérelmek alapján számszerűsíthetjük és összegezhetjük. Az ÚMVP III. tengely I. körének eredményei (kérelem benyújtási időszak: október január 12.)

12 Az ÚMVP III. tengelyének első körében összesen 112 darab támogatási kérelem érkezett be. Ebből 81 darab kérelem került támogatásra, összesen Ft értékben. A hátrányos helyzetű települések tekintetében a számukra elkülönített III. tengelyes forrás 73,97 %-a, forint került lekötésre. Az I. körben a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímek keretében összesen forintot nyertek el, ami 51,25 %-os arányt jelent, vagyis a 147/2007 (XII.4.) FVM rendeletben a gazdaságfejlesztési intézkedésekre előírt minimum 45%-os kritériumnak eleget tettünk. Az ezen két jogcím keretében támogatott kérelmekben 67 új munkahely létrehozását vállalták a kérelmezők. Az I. kör során a III. tengelyre allokált összes fejlesztési forrás 75,58 %-át nyertek el. Az egyes jogcímek közötti összegszerű és kérelemszám szerinti megoszlást az alábbi táblázat szemlélteti: Jogcím Falu megújítás Vidéki örökség megőrzése Mikrovállalkozás ok fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Település helyzete Beérkezett kérelmek száma db Támogatott kérelmek száma db LHH Nem LHH 6 3 LHH Nem LHH 4 1 LHH Nem LHH 4 4 LHH Nem LHH 2 1 Elnyert összeg jogcímenként (HUF) Elnyert összeg jogcímenként (EUR) Összesen: Az ÚMVP IV. tengely I. körének eredményei (kérelem benyújtási időszak október 1-november 16.) A IV. tengely I. körének keretében a meghirdetett 13 célterületből 11 célterületre összesen 67 darab pályázat érkezett be. Összesen 49 darab nyertes pályázó nyert támogatást, 11 célterületen, forint értékben. A lekötésre került forrás a rendelkezésre álló forrás 38,77 %-a. A hátrányos helyzetű települések összesen forint támogatást nyertek el, ami a LEADER keretében számukra rendelkezésre álló forrás 41,84 %-át jelenti. A 147/2007 (XII.4.) FVM rendelet által kötelezően gazdaságfejlesztésre előírt 45%-os arány teljesült, az összes lekötött forrás 55,23 %-át gazdaságfejlesztésre nyerték el a sikeresen pályázók. Az ÚMVP III. tengely II. körének eredményei (kérelem benyújtási időszak: november december 21.)