FENNTARTHATÓ BÚZATERMESZTÉS, A VÁLTOZÓ KLÍMA EGYIK KIHÍVÁSA
|
|
- Tivadar Vörös
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FENNTARTHATÓ BÚZATERMESZTÉS, A VÁLTOZÓ KLÍMA EGYIK KIHÍVÁSA HARNOS N. 1 ERDÉLYI É. 2 VEISZ O. 1 1 MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, 2462 Martonvásár, Brunszvik u Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út Összefoglalás Napjainkban a klímaváltozás mezőgazdasági növényekre gyakorolt hatásainak tanulmányozása jelentős szerephez jutott a kutatásban. A vizsgálatokat segítik a növénynövekedési szimulációs modellek, melyekkel költségkímélően sokféle tényező hatását (pl. hőmérséklet és csapadék) tudjuk egymástól függetlenül és egymással kölcsönhatásban is vizsgálni. Tanulmányunkban a CERES-Wheat és az AFRCWHEAT2 őszi búza növekedési modelleket használtuk. Eredményeinket meteorológiai jellemzőkben különböző három megye példáján keresztül mutatjuk be. Megállapítható, hogy hagyományos termesztési módszerek mellett a termésmennyiség a felső határt súrolja. Elengedhetetlen a megváltozó körülményekhez való alkalmazkodáshoz új, optimalizált agrotechnikák vizsgálata és bevezetése, valamint indokolt a kutatásban stressztűrő fajták nemesítésére összpontosítani. SUSTAINABLE WINTER WHEAT PRODUCTION, A CHALLENGE OF THE CHANGING CLIMATE Summary In this study we have analysed the dependence of winter wheat production of spring temperature and precipitation. We have used the method of simulation modelling for analysing the possibilities in growing winter wheat in Hungary for future climates. The location of our research was heterogeneous according to meteorological circumstances: Győr- Moson-Sopron county which is well of precipitation, Hajdú-Bihar county which represents nicely the agricultural territories and Pest county in the middle of the country. We did our evaluations using the AFRCWHEAT2 and the CERES-Wheat crop models. Analysing the simulation results we can conclude agricultural productivity is close to its upper limits if we think of the conventional methods. It is unambiguous that we have to make effort in breeding for resistance, improving plants to environmental stresses. BEVEZETÉS Magyarország az atlanti, a mediterrán és a kontinentális éghajlati övek találkozásánál helyezkedik el. Ez a három klímatípus határozza meg az időjárás alakulását, ami ezáltal nagyon változékony. Az extrém időjárási hatások ellenére a magyarországi időjárás általában igen kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Adottságaink jó minőségű gabonatermesztést, pl. búza és kukoricatermesztést, mérsékelt övi zöldségfélék és gyümölcsök termesztését, szőlőtermesztést tesznek lehetővé (HARNOS 1996).
2 A globális klímaváltozási (GCM) szcenáriók általánosságban 3 C hőmérsékletemelkedést jósolnak az üvegház hatású gázok légkörben való megduplázódásának hatására. A felmelegedés hatására a növekvő mértékű párolgás a csapadékmennyiség növekedését is okozhatja világszerte. A GCM szcenáriók szerint azonban a kontinensek közepén a csapadék mennyisége csökken. A csapadék csökkenése által okozott nyári szárazságok főleg a középső szélességi fokok mentén jelentkezhetnek, amik a mezőgazdaságra és a természetes ökoszisztémákra drámai hatással lesznek (GATES 1993). A Magyarországra vetített klímaváltozási szcenáriók a tavaszi és őszi hónapokra átlagosan 1 C-os, a téli és nyári hónapokra 2-4 C-os hőmérsékletemelkedést írnak le az évszázad közepéig, az évszázad végére a hőmérsékletemelkedés elérheti a 3-5 C-ot is. A csapadékösszeg változása az ország nyugati és keleti felében eltérően alakulhat. A téli hónapokban várhatóan emelkedik, míg az ország keleti felében nyáron akár 20-30%-al is csökkenhet a csapadék mennyisége (BARTHOLY et al. 2007). A globális klímaváltozás mezőgazdasági hatásai közül várhatóan az egyik legjelentősebb termésbiztonságot korlátozó tényező a vegetációs periódusban egyre gyakrabban és egyre hosszabb ideig tartó aszály lesz. Az évi átlaghőmérséklet emelkedésének önmagában is jelentős hatása van a különböző búzafajták produkciójára, viszont a csapadékcsökkenés és a fokozódó evapotranszspiráció a talaj hasznosítható vízkészletének csökkenését eredményezhetik, ami tovább növelheti az aszálykockázatot hazánkban. Tanulmányunkban hosszú távú adatsoron vizsgáltuk, hogy milyen szorosan függ az őszi búza termésmennyisége a tavaszi hőmérséklettől és a csapadékmennyiségtől, illetve szimulációs modellel leírtuk, milyen változások várhatók a jövő klímája mellett. ANYAG ÉS MÓDSZER A statisztikai elemzést Fejér megyére vonatkozóan as időszakra, megyei átlagos őszi búzatermést és napi hőmérséklet és csapadékmennyiség adatokat alapul véve regresszióanalízissel végeztük. Szimulációs kísérletünket két, a nemzetközi szakirodalom által elismert búzanövekedési szimulációs modellel végeztük: AFRCWHEAT2 (PORTER 1993) módosított változatával AF2MOD modellel, melyben biokémiai modellt használtuk a nettó CO 2 asszimiláció matematikai leírására (HARNOS 2003), DSSAT döntést támogató, szaktanácsadó rendszer Ceres-Wheat modellje (RITCHIE ÉS OTTER 1985). A Ceres-Wheat és az AF2MOD búzanövekedési szimulációs modelleket korábban hosszútávú időjárási és termésadatokkal sikeresen teszteltük és validáltuk (HARNOS és ERDÉLYI 2008). Munkánk során a klímaváltozás hatását vizsgáltuk őszi búza termésére az ország három egymástól távol levő, időjárás szempontjából eltérő területén: Győr-Moson-Sopron megye nyugaton található, csapadékosabb terület, Pest megye az ország középső részét jól jellemző terület, Hajdú-Bihar megye melegebb és szárazabb, a kelet-magyarországra jellemző fontos mezőgazdasági terület. Így a klímaváltozás hatását nyugat-kelet irányban közel azonos szélességi körön vizsgálhattuk. A szimulációkhoz használt klímaváltozási adatsorokat az ELTE Meteorológiai Tanszékének honlapjáról töltöttük le a időszakra Hajdú-Bihar megyére, Pest megyére és Győr-Moson-Sopron megyére (BARTHOLY et al. 2007). Két különböző adatsort használtunk, mindkettőhöz egy-egy kontroll adatsor tartozik, mely az elmúlt évszázad utolsó harmadát jellemzi. A két adatsort a Hadley Centre (HC) illetve a Max Planck Institute (MPI)
3 készítette. Mindkét klímasorból a kontroll futtatásokat ( ) és az A2 szcenáriót (16 modellfuttatás kompozitja) használtuk. Az adatsorok napi minimum és maximum hőmérsékleteket illetve napi csapadékmennyiséget tartalmaztak. A hiányzó, a modellek által igényelt időjárási adatokat Harnos (2003) által leírt módon a meglévő adatokból számítottuk ki, illetve a napsugárzás adatokat a Ritchie-Fodor módszerrel, a 4M modell segítségével becsültük (FODOR et al. 2000). A kontroll és szcenárió adatsorokon való futtatási eredmények átlagát t-próbával a szórásukat pedig F-próbával hasonlítottuk össze. EREDMÉNYEK A meteorológiai elemek közül elsősorban a hőmérséklet és a csapadék befolyásolja a növénytermesztést. Az 1. ábra szemlélteti, hogy az őszi búza termése milyen mértékben függ az időjárási körülményektől: Fejér megyei, közel 30 éves adatsoron tanulmányoztuk a megyei átlagtermés függését a hőmérséklettől és a csapadéktól. Adataink azt mutatják, hogy az őszi búza termése harmadrészt az április-júniusi átlaghőmérséklet alakulásától, fele arányban pedig a március-júniusi csapadék mennyiségétől függ. A szélsőséges időjárási viszonyok felerősítik egymás hatását, pozitív és negatív irányban egyaránt; 1984-ben, 1985-ben és ben a kedvező hőmérséklet viszonylag sok csapadékkal párosulva magas termést eredményezett, míg 2003-ban a szélsőségesen nagymértékű csapadékhiány magas átlaghőmérséklet mellett jelentős terméskiesést okozott. Terméscsökkenést okozhat önmagában a nagyon forró tavasz-nyár (2007), a csapadékhiány (1993) vagy a nagyon hideg tél is (1996). Fejér megyei őszi búza termésátlagok időszakban a hőmérséklet függvényében Termés (kg/ha) hideg tél 1993 aszály 2003 aszály R 2 = Április-június hőmérséklet átlag ( C) 2007
4 Termés (kg/ha) Fejér megyei őszi búza termésátlagok időszakban a csapadék függvényében nagy meleg y = x x R 2 = hideg tél Március-júniusi csapadék összege (mm) 1. ábra: Fejér megyei őszi búza termésátlagok az időszakban a tavaszi átlaghőmérséklet (fent) illetve a csapadékmennyiség (lent) függvényében. A kiugró termésátlagok évszámát külön jelöltük. Az összefüggő vonalak a pontokra illesztett görbék: a hőmérséklettől lineárisan (R 2 =0,36), a csapadék mennyiségétől négyzetesen (R 2 =0,48) függ a az őszi búza termésmennyisége (1996 évet kivéve). A tavaszi és a nyári aszály negatív hatását ellensúlyozhatja a téli csapadéktöbblet. A téli csapadék, valamint a búzatermés korrelációs együtthatói általában szintén pozitívak (GYŐRFFY ÉS SVÁB 1993). Magyarország időjárásában (hőmérséklet és csapadék tekintetében) a időszakban a legkisebb változások az ország nyugati területein, míg a legdrasztikusabb hőmérsékletemelkedés és csapadékcsökkenés keleten várható (1. táblázat) (BARTHOLY et al. 2007). 1. táblázat. Magyarországon, a időszakban az A2 klímaszcenárió alapján várható átlagos, maximum és minimum hőmérsékletemelkedés illetve a csapadékmennyiség változása (BARTHOLY et al. 2007). A2 szcenárió Tavasz Nyár Ősz Tél Átlaghőmérséklet C C C C Maximum C C C C Minimum C C C C Csapadék 0 (+10) % (-24) (-33) % (-3) (-10) % (+23) (+37) % Szimulációs modellekkel végzett kísérleteink kimutatták, hogy az évszázad második felében a fent leírt klimatikus körülményeken (1. táblázat) a jelenlegi termesztési feltételek mellett (agrotechnika és fajták) az őszi búza termésmennyisége várhatóan csökkenni fog a kontrollhoz, azaz a jelenlegihez képest (2. ábra). Termés tekintetében az AF2MOD modell Pest megyében a HC szcenárión nem jelez terméscsökkentést, a többi esetben azonban csökken a szemtermés, ami Hajdú-Bihar megyében mindkét klímaszcenárió esetén, és Győr- Moson-Sopron megyében a Max Planck Institute klímaszcenáriója esetén statisztikailag mérhető is (2. ábra). A Ceres-Wheat modell minden klímaszcenárió esetére szignifikáns terméscsökkenést szimulált. A terméskiesés kockázata Pest megyében és Hajdú-Bihar megyében növekedett szignifikánsan a kontrollhoz képest.
5 termés (t/ha) ** * ** * * * * * * HC MPI HC MPI HC MPI HC MPI HC MPI HC MPI Kontroll Szcenárió AF2MOD Ceres- Wheat AF2MOD Ceres- Wheat AF2MOD Ceres- Wheat Pest Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar megye / modell / szcenárió 2. ábra: A HC és MPI klímaszcenáriókkal a Ceres-Wheat és az AF2MOD modellek által szimulált szemtermés átlagos mennyisége és szórása. A ** és * jelek kontrolltól való szignifikáns eltérést mutatják 1% ill. 5% valószínűségi szinten. KÖVETKEZTETÉSEK A mezőgazdasági termelés eredményességét legnagyobb mértékben a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentik, melyek közül a vízhiány jelentősége kiemelkedő. A talajban tárolt, a növények számára felvehető vízkészlet hasznosításának kiemelkedő jelentőségét a csapadék mennyiségének és a megoszlásának várható kedvezőtlen változása még tovább növeli (VÁRALLYAY 2008). A vízellátottság mesterséges úton öntözéssel elvileg megoldható, de ez Magyarországon nem járható út, mert ökológiai feltételeink hosszú távon is csak a mezőgazdasági területek legfeljebb 10%-án biztosítják az öntözés lehetőségét. A vízhiány káros hatásai bizonyos mértékig csökkenthetők okszerű talajműveléssel és megfelelő tápanyag gazdálkodással. A múlt század végén egyértelművé vált, hogy a mezőgazdasági termelés a hagyományos módszerekkel teljesítőképességének felső határához érkezett, a korábbi technológiák már nem újíthatók meg, környezeti ártalmak nélkül a kemikáliák mennyisége sem növelhető, a hozamok sem fokozhatók. A fenntartható fejlődés érdekében szükségessé vált, hogy a növénynemesítési és genetikai kutatások prioritásai között szerepeljen a biodiverzitás megőrzése, a fajtaválaszték fenntartása, annak megújítása és kiszélesítése (BEDŐ 2009). Fenntartható fejlődés csak abban az esetben valósítható meg, amennyiben tudásalapú mezőgazdaság alakul ki, és ebben a növénynemesítés a megváltozott feltételeknek megfelelő növényfajtákat hoz létre. Mindezek a feladatok új kihívást jelentenek a növénynemesítők számára, amit nagy valószínűséggel a hagyományos és molekuláris nemesítés módszereinek együttes alkalmazásával, az integrált növénynemesítéssel lehet csak megoldani (BEDŐ 2009). A legújabb nemesítési eljárások körébe tartoznak a transzgénikus technikák, amik jelentősen lerövidíthetik a nemesítési folyamatot. A géntechnológiai úton nemesített növények egyre nagyobb vetésterületet foglalnak el világszerte. Térhódításuk egyes társadalmi csoportok aggályai ellenére várhatóan tovább folytatódik, beleértve az Európai Unió országait is. A szárazságtűrésre történő nemesítésben a nagy termőképességre való kizárólagos szelekció nem ígér gyors előrehaladást, ezért a szelekciónak fiziológiai tulajdonságokra kell irányulnia. Másrészt, mivel a termőképesség természetesen hatással van a stresszkörülmények közötti teljesítményre is, az ideális genotípusnak nem csak szárazságtűrőnek, hanem nagy
6 termőképességűnek is kell lennie. A termőképesség és a szárazságtolerancia között kompromisszumot kell találnunk (CSEUZ 2009). Mivel hazánk éghajlata nem szélsőségesen száraz és a szárazság mértéke előre kiszámíthatatlan, a keresztezési program összeállításakor elsősorban olyan genotípusokat kell keresnünk, amelyek nagy potenciális termőképességgel rendelkeznek és emellett a száraz körülményekhez is jól adaptálódnak. A kedvezőtlen gazdasági hatásokat mérsékelheti a légkör növekvő CO 2 koncentrációja. A kalászos gabonák eltérően hasznosítják a rendelkezésre álló többlet CO 2 -ot, melynek hatására elsősorban a szemtermés mennyiségének alakulásában figyeltek meg kedvező változásokat, így szelekcióval kiválaszthatók azok a genotípusok, melyek hatékonyan képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez (VARGA et al. 2009). Kimutatták, hogy a búza szemtermésének mennyisége rossz vízellátottságon és emelt légköri CO 2 koncentráción megegyezik a jó vízellátottságon és jelenlegi légköri CO 2 koncentráción nevelt búza szemtermésével (VARGA et al. 2009). Ebből arra következtethetünk, hogy az emelt légköri CO 2 koncentráció valamilyen szintig képes kompenzálni a vízhiány okozta károkat. A legnagyobb variabilitást az agrotechnikai elemek között találjuk, ami egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokoldalú interaktív hatások miatt nagy szakértelemmel és odafigyeléssel szükséges az optimális egyensúlyt megteremteni. Abban az esetben, ha a talaj és az éghajlati adottságok, illetőleg a termesztéstechnológiai feltételek nem a lehető legjobbak, nem ajánlott a csúcsteljesítményre képes fajtákat választani. A fajták egyik jellegzetessége az alkalmazkodóképesség, amely lehetővé teszi, hogy a fajta akkor is jó teljesítményt nyújtson, ha minden igényét nem tudjuk maximálisan kielégíteni. A megfelelő alkalmazkodóképességű fajták termésbiztonsága is kedvezőbb, e fajták termesztésénél a termésingadozás kisebb mértékű. Ma az elsődleges feladat nem a hozam növelése, hanem a termésminőség, termésbiztonság javítása és a szélsőséges időjárási körülményeknek ellenálló fajták létrehozása. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a különféle területen munkálkodó szakemberek feladata tehát a szárazság- és melegtűrő fajták előállításával, a vetési időpont alkalmas megváltoztatásával, víztakarékos agrotechnikával és optimális talajműveléssel nagyobb termést biztosítani, a termésbiztonságot növelni, valamint vizsgálni a széndioxid minél jobb hasznosításának lehetőségét is. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A munkánk az AGRISAFE sz. EU-FP7-REGPOT , a Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Kiválósági ösztöndíja, a TÁMOP B-09/1/KMR számú kutatási program és a K63369 számú OTKA pályázat támogatásával készült. IRODALOMJEGYZÉK Bedő Z. (2009): Közhasznú növénynemesítés (in. A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede szerk.: Veisz O.) MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár 3-8. p Cseuz L. (2009): A szárazságtűrő őszi búza (Triticum aestivum L.) nemesítésének lehetőségei és korlátai. Doktori értekezés. SZIE, Gödöllő. 125 o. Gates D.M. (1993): Climate Change and Its Biological Consequences. Massachusetts: Sinauer Associates, Inc. Publishers Sunderland, 280 p. Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy. (2007): Regional climate change expected in Hungary for Applied ecology and environmental research. 5: 1-17.
7 Fodor N., Kovács G.J., Ritchie J.T. (2000): A New Solar Radiation Generator for Hungary. Poster. ASA-CSA-SSSA, Annual Meetings. November 5-9, 2000, Minneapolis, MN, Abstract pp. 23. Győrffy B., Sváb J. (1993): Az 1983-as évi termesztés táblasoros aszályelemzése. (in. Aszály szerk.: Baráth Cs., Győrffy B., Harnos Zs.) AKAPRINT Bp p Harnos N. (2003): A klímaváltozás hatásának szimulációs vizsgálata őszi búza produkciójára. AGRO-21 Füzetek, 31, Harnos N., Erdélyi É. (2008): Alkalmazkodási stratégiák őszi búza termelékenységének fenntartásához szimulációs modellek használatával (in. Klímaváltozás: környezet-kockázattárasadalom szerk.: Harnos Zs., Csete L.) p Harnos Zs. (1996): Modelling crop response in Hungary. (in. Harrison P.A., Butterfield R.E., Cowning T.E. szerk.: Climate Change, Climatic Variability and Agriculture in Europe. Annual Report. Environmental Change Unit) University of Oxford p. Porter J.R. (1993): AFRCWHEAT2 A model of the growth and development of wheat incorporating responses to water and nitrogen. Eu. J. Agr., 2, Ritchie J.T., Otter S. (1985): Description and Performance of CERES-Wheat: a User-oriented Wheat Yield Model. US Dept. Agric., ARS, 38, Varga B. Bencze Sz., Veisz O. (2009): A szárazság és az emelt légköri CO 2 hatása az őszi búza produktivitására. (in. Hagyomány és haladás a növénynemesítésben. XV. Növénynemesítési napok (2009.III.17.) szerk.: Veisz O.) p Várallyay Gy. (2008): Extreme soil moisture regime as limiting factor of the plants water uptake, Cereal Research Communications. 36: 3-6.
kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenA precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenAz aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os
RészletesebbenMARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását
RészletesebbenAZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM
AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, PIECZKA Ildikó, TORMA Csaba, BARTHA Boglár-Enik Enikő, KOVÁCS Gabriella Eötvös s Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, VÁZLAT
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenA hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.
A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák. A világ kukoricatermesztése az elmúlt időszakban rendkívüli fejlődést mutatott, mind a vetésterületet, mind a termésátlagokat
RészletesebbenA magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése
A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése Készítette: Perlai Katalin Környezettan alapszakos, Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Dr. Weidinger Tamás 2012.06.20. Szakdolgozat
RészletesebbenAz almatermesztés időjárási
Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenA KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenMagyarországon. A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra. Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra Magyarországon Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor MAINTUSZ Közgyűlés, 2017.11.07., Budapest Előadás felépítése Klímaváltozás
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenAGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés
AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár
RészletesebbenA KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA
40. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest 2014. november 20-21. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA Jolánkai Márton Tarnawa Ákos Horváth Csaba Szent István Egyetem
RészletesebbenAlpha-Vet Kft. sajtóanyag
Alpha-Vet Kft. sajtóanyag Egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, mely csökkenti az öntözővíz felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A termék fenntarthatósága, társadalmi hasznossága
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenDede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István
Dede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István Előadás vázlat Motivációs gondolatok Előzmények OMSz adatbázisa Feladatorientált budapesti adatbázis Növény
RészletesebbenBudapest, május 9.
Budapest, 2013. május 9. A Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Szent István Egyetem és a Magyar tudományos Akadémia 2013. május 9-én tudományos konferenciát szervez Az éghajlatváltozás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenDöntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben
PANNEX workshop Budapest, 2016. november 17. Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben Jolánkai Márton - Tarnawa Ákos Szent István Egyetem, Növénytermesztési Intézet A kutatás tárgya az agrár ágazatok
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenA jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella
A jövőbeli hatások vizsgálatához felhasznált klímamodell-adatok Climate model data used for future impact studies Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Hungarian Meteorological Service KRITéR
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Növénynemesítés fogalma és célja Növénynemesítés feladatai Növénynemesítés társtudományai A
RészletesebbenKorlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenKlímaváltozás és gazdálkodói adaptáció
MRTT XIV. Vándorgyűlés Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció Koós Bálint MTA KRTK Klímaváltozásról néhány szó ENSZ
RészletesebbenA klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásai az Északnyugati régióban
15 A klímaváltozás növénytermesztésre gyakorolt hatásai az Északnyugati régióban SZŐCS EMESE BÍRÓ BOROKA A klímaváltozás tudományosan bizonyított jelenség, melynek megakadályozására a felsőbb döntéshozói
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
RészletesebbenHazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években
Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években 1 Nagy Z., 1 Pintér K., 2 Barcza Z., 3 Horváth L., 1 Balogh J., 1 Czóbel Sz., 2 Weidinger T., 1 Tuba, Z. 1 Növénytani és Ökofiziológiai Intézet, Szent
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenCsapadékmaximum-függvények változása
Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési
RészletesebbenA klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában
XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - Kolozsvár, 2009. május 15-17. A klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak vizsgálata Romániában Szerző: Bíró Boróka-Júlia Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
RészletesebbenAGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése
AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems
RészletesebbenDr. Varga Zoltán publikációs listája
Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.
RészletesebbenA nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.
A nagy termés nyomában Mezőhegyes, 2014. szeptember 11. Időjárás Trágyázás, növénytáplálás, talaj- és növénykondícionálás Levegőből támadó rovarok Levegőből támadó gombák Herbicid-használat Vetésidő Talajlakó
RészletesebbenAlkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,
Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során Dr. Buzási Attila Miskolc, 2019.03.12. Száraz tények színes köntösben I. FORRÁS: BARTHOLY ET AL., 2007 Száraz tények színes köntösben II. FORRÁS:
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAz éghajlatváltozás és az aszály
Az éghajlatváltozás és az aszály Szalai Sándor, Lakatos Mónika Szalai.sandor@mkk.szie.hu Lakatos.m@met.hu 1 Definíció Komplex jelenség Nincsen általánosan elfogadott definíciója Relatív jelenség A vízzel
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenTérinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója
Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
RészletesebbenA VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter
A VÍZ ÉS A VÁROS Dezsényi Péter KLÍMA ÉS VÍZ Mérsékelt öv: 1 Celsius fok változás 100 km-rel tolja el a növényöveket - erdőségek, fás növények nem tudnak alkalmazkodni Bevitel nem csökken, de a kipárolgás
RészletesebbenA NÖVÉNYI MODELLEK SZEREPE A NÖVÉNYTERMESZTÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK A NÖVELÉSÉBEN
Pepó Péter A NÖVÉNYI MODELLEK SZEREPE A NÖVÉNYTERMESZTÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK A NÖVELÉSÉBEN A növénytermesztés különleges helyet foglal el az agrárvertikumban. Ez az ágazat az, amelyben a primer szerves
RészletesebbenAnövények rendelkezésére álló vízkészletekkel való gazdálkodást egyrészt meteorológiai
Varga Balázs 1 Veisz Ottó 2 1 PhD, tudományos főmunkatárs, MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet, Kalászos Gabona Rezisztencia Nemesítési Osztály 2 az MTA doktora, tudományos tanácsadó,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)
TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenA víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*
A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék * Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenLombtrágyázási technológiák
Lombtrágyázási technológiák 2019 Minőségi magyar termék magyar gazdáknak! 39 éve a magyar piacon! Tendenciák a mezőgazdasági termelésben a lombtágyázás tükrében + Éves 1% genetikai előrehaladás, növekvő
RészletesebbenBabeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar Az éghajlatváltozás hatása a növénytermesztésre Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka 2008. november 22. Tartalom
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR
Nyilvántartási szám: Tárgy: DEENK/20/2016.PL PhD Publikációs Lista Jelölt: Czimbalmos Ágnes Neptun kód: MO56MV Doktori Iskola: Kerpely Kálmán Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
RészletesebbenDETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Oroszországban: nedves időjárási körülmények akadályozzák a tavaszi búza vetését Kép. Tavaszi búza vetésének előrehaladása: Szibéria kerülete *USDA- Egyesült Államok
RészletesebbenA téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében
A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében Kalmár Elena 1 Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. 2 ME Természetföldrajz
RészletesebbenA klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai
A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM
RészletesebbenA termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben
A termesztési tényezők hatása az őszi búza termésére és a terméselemekre 2000-ben Lesznyák Mátyásné Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenSzárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.
Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által
RészletesebbenVízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése
Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése Prof. Dr. Tamás János 1, Dr. Nagy Attila 1 és Dr. Fehér János 2 1 Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A VÍZGAZDÁLKODÁS METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Budapest, 2016. november 24-25. A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE Jolánkai Márton, Kassai M. Katalin, Tarnawa Ákos, Pósa
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenA klímaváltozás regionális hatásai és a kárenyhítési lehetőségek
A klímaváltozás regionális hatásai és a kárenyhítési lehetőségek Zalai Borút Egyesület, Szakmai Nap Zalaszentgrót, 2013. április 25. Májer János PE AC SzBKI, Badacsony European Lakes Under Environmental
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Komárom-Esztergom megyei Mérnöki Kamara Tatabánya, 2019. március
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
Részletesebben