Magyarországon. A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra. Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor

Átírás

1 A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra Magyarországon Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor MAINTUSZ Közgyűlés, , Budapest

2 Előadás felépítése Klímaváltozás - helyzetkép Klimatikus viszonyok okozta károk és azok kezelése Magyarországon Klimatikus viszonyok változása 2100-ig Hatások a búza és a kukorica termesztése esetében Összefoglalás

3 Klímaváltozás ami van Globális hőmérsékleti eltérés az es évek átlagához képest WMO évi forró napok (maximum hőmérséklet > 30 C) számának %-os eltérése a sokéves átlagtól ( ) WMO 2016

4 Klímaváltozás aminek hatása van A földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6-0,8 C-kal nőtt az elmúlt évszázadban jégolvadás visszahúzódnak a magashegyi gleccserek olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró a 20. században az északi féltekén 2 héttel lett rövidebb a tavak és folyók jegesedésének időtartama az elmúlt évben az Északi Jeges-tenger jegének vastagsága 40%-kal csökkent (késő nyáron kora ősszel) szélsőséges időjárás az elmúlt évtizedben háromszor annyi időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte mint a 60-as években tengerszint emelkedés az elmúlt évszázadban cm-rel emelkedett a tengerek szintje ez az emelkedés az utóbbi 3000 év átlagos tengerszint emelkedésének 10 szerese veszélyben a biológiai sokszínűség sok állat és növény nem tud alkalmazkodni a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek

5 Klímaváltozás ami Magyarországon is van Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az időszakban Évi középhőmérséklet és évi csapadékösszeg változásai

6 Klímaváltozás ami lesz Globális ÜHG emisszió szcenáriók (GtCO2-eq/év) 2000 és 2100 között (RCP 6.0 és 8.5 esetében nincs erőfeszítés a kibocsátás korlátozására, RCP 4.5 és 2.6 pedig az alkalmazkodási szcenáriók) Forrás: IPCC 2014

7 A klimatikus viszonyokkal szembeni védekezés hazai eszköze az MKR III. lépés 2012 óta Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) Két pillér: I. pillér kötelező állami kárenyhítés: kárenyhítés 30/15%/0%-os üzemszintű hozamérték-csökkenés ÉS 30%-os növényszintű károsodás esetén minden veszélynemre II. pillér önkéntes piaci biztosítás állami kontroll mellett, díjtámogatással: kártérítés 8 fő veszélynem esetén, 30/50%-os növényszintű/táblaszintű károsodás esetén Közös veszélynem-definíciók, közös referencia-hozamok és referenciaárak Egymást támogató rendszerek biztosítás hiányában csak a kárenyhítési 50%-a kapható, a biztosítói kártérítés levonandó a kárenyhítés alapjából

8 II. pillér Az MKR struktúrája A, B, C biztosítások állami szabá-lyozással (min. 55% : 40% : 30% támogatás) VP forrás a díjtámogatásra (65% : 35%) Biztosítási díj Termelők Kárenyhítő juttatás Kárigény I. pillér Kárenyhítési Alap termelői + állami befizetés (50% : 50%) Veszélynemek okozta károsodás Piaci biztosítók Kártérítés Állami szerv által igazolt károsodás Adatszolgáltatás a biztosítási szerződésről, a díjakról és a kártérítésről

9 Az MKR által fedezett veszélynemek Kukorica, aszály, 2011 augusztus Búza, belvíz, 2010 június Kukorica, jég, 2010 június Bebarnult almavirágok Kukorica, június tavaszi felhőszakadás, fagy után, április Kockáza- Jég, tűz, tok vihar Napraforgó, aszály, 2011 augusztus Búza, 2010 június, belvíz I. pillér II. pillér Télitavaszi fagy Felhőszak Aszály adás, árvíz Belvíz >30/15%/0% üzemszint, >30% növényszint >30% >50% >50% >40% növénysz növénysz növénysz növénysz int int int int >5% Kiegé<30% szítő növénysz biztosítás int

10 Növények Támog. intenzitás Fedezett kockázatok Biztosítási opciók a II. pillérben Jég A biztosítás B biztosítás C biztosítás Opcionális Opcionális Vihar Opcionális Opcionális Tűz Opcionális Opcionális Téli fagy Opcionális Opcionális Kötelező Tavaszi fagy Opcionális Aszály Felhőszakadás Árvíz Belvíz Maximum intenzitás Minimum intenzitás Biztosítható növények Opcionális Opcionális Opcionális 65% 65% 65% 55% 40% 30% 14 legfontosabb növény (kukorica, búza, alma, stb.) 76 fontos növény (zömében zöldség és gyümölcs) Minden növény Rögzített díjtámog. plafon Túligénylés esetén támog. intenzitás csökken Először a C 65-ről 40%-ra Azután a B 65-ről 40%-ra Végül az A 65-ről 55%-ra Ezután aránylagos csökkentés 55/40/40%-ről

11 Ezer fő Részvétel az I. pillérben ,1 77,6 78,3 72,5 73,5 Az árutermelő mezőgazdasági termelők 65-70%-a részt vesz az I. pillérben

12 százalék Területi lefedettség az I. pillérben ,82 92,5 87,8 91,7 92,1 92,4 95,1 96,8 97,6 98,4 85,9 88,2 87,1 91,3 Növekvő lefedettség a zöldségeknél 80 80, Teljes lefedettség az ültetvényeknél 50 Szántóföldi növénytermesztés Ültetvények Szántóföldi zöldségtermesztés

13 Kárenyhítő juttatások kártípusonként ( ) Téli fagy; 6,7% Vihar; 2,3% Az aszály a leggyakoribb veszélynem az I. pillérben Tavaszi fagy; 26,5% A tavaszi fagy a második Aszály; 47,0% Árvíz; 0,4% Vegyes károk; 0,2% Jég; 12,2% Felhőszakadás; 0,8% Belvíz; 3,8%

14 Kárenyhítő juttatások kifizetése ( ) Kelet-Magyarország és az Alföld a leginkább károsodó terület

15 Részvétel a II. pillérben Érdemben növekvő biztosítottság között A növekedés 2017-ben is folytatódott

16 százalék Területi lefedettség a II. pillérben ,4 22,3 28,7 20,0 23,4 36,7 Mindenhol jelentős mértékben növekvő lefedettség ,1 12,3 5,1 5,9 6,5 5,9 6,8 3,9 3,3 Szántóföldi növénytermesztés Ültetvények Szántóföldi zöldségtermesztés Az ültetvények esetében a legkisebb a növekedés

17 Biztosítói kifizetések kártípusonként 2012 és 2016 között Aszály; 6,7% Vihar; 7,7% Felhőszakadás; 0,8% Árvíz; 0,8% Tavaszi fagy; 4,1% Tűz; 0,5% A jégkár a leggyakoribb kártípus Ezt a viharkár és az aszály követi Jég; 79,4%

18 Biztosítói kifizetések ( ) Északkelet- Magyarország, a Tiszántúl, valamint a Dél- Dunántúl a leginkább károsodó régió

19 Klimatikus viszonyok 2100-ig Forrás: Szépszó et al., 2015.

20 Használt meteorológiai modellek Modell Ország Intézet C4I-HadCM3 Írország Community Climate Changes Consortium for Ireland DMI-ARPEGE Dánia Danish Meteorological Institute KNMI_ECHAM5 Hollandia The Royal Netherlands Meteorological Institute ETZH-HadCM3Q Svájc Swiss Institute for Technology MPI-ECHAM5 Németország Max-Planck Institute for Meteorology SMHI-BCM Svédország Swedish Meteorological and Hydrologic Institute

21 Havi átlagos csapadékösszeg (mm) Tenyészidőszaki csapadék C4I DMI ETHZ KNMI MPI SMHI

22 Havi átlaghőmérséklet ( C) Tenyészidőszaki átlaghőmérséklet C4I DMI ETHZ KNMI MPI SMHI

23 Kukorica - vetésidő C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI

24 Kukorica - vetésidők összehasonlítása

25 Kukorica - beérés ideje C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI

26 Kukorica hozamcsökkenés térbelisége

27 Kukorica hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya

28 Kukorica hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya + öntözés

29 Kukorica hozamcsökkenés 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% időbelisége 40% 20% Alapkonfiguráció adaptáció + műtrágya 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag

30 Kukorica hozamcsökkenés Hozam 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% időbelisége 40% 20% Alapkonfiguráció adaptáció + műtrágya + öntözés 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] + kiegészítő öntözés c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag

31 öntözés (mm/időszak) Kukorica öntözési igény Átlag [C4I] Átlag [SMHI] Átlag [MPI] Átlag [KNMI] Átlag [ETHZ] Átlag [DMI]

32 Búza - vetésidő C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI

33 Búza - vetésidők összehasonlítása

34 Búza- beérés ideje C4I MPI KNMI ETHZ DMI SMHI

35 Búza hozamcsökkenés térbelisége

36 Búza hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya

37 Búza hozamcsökkenés térbelisége + műtrágya + öntözés

38 Búza hozamcsökkenés időbelisége 60% 120% 110% 100% 90% 80% 70% Alapkonfiguráció c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag + adaptáció + műtrágya 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag

39 Hozam Búza hozamcsökkenés időbelisége 60% 120% 110% 100% 90% 80% 70% Alapkonfiguráció c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag + adaptáció + műtrágya + öntözés 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% Műtrágya alsó küszöb [90 kg/ha N] + kiegészítő öntözés c4i dmi ethz knmi mpi smhi átlag

40 Öntözés (mm/időszak) Búza öntözési igény 25,60 20,60 15,60 10,60 5,60 0, c4i dmi ethz knmi mpi smhi

41 Összefoglalás Klímaváltozás már ma is van, hatásainak kezelésére már létezik az MKR rendszer Magyarországon A jövőben a helyzet fokozódni fog A klímaszcenáriók szerint a vetési és betakarítási időpontok adaptív változása mellett is lesz terméscsökkenés 2050-ig a CO2-trágyázás alapvetően akár kompenzálhatja is a szélsőséges időjárásból fakadó terméscsökkenést 2100-ig viszont érdemben csökkenhet a búza- és a kukoricahozam Ez a kukoricánál a műtrágya és öntözés segítségével orvosolható

42 Köszönöm a figyelmet!