1. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Jelen munkában arra vállalkozom, hogy jelentősen rövidítve, részben szintetizálva és kiegészítve idézzek fel néhány, a vízenergia kérdéskörben összegyűjtött dolgozatot, érintve a magyarországi potenciális vízenergiát és vízenergia hasznosítást, továbbá a vízenergia hasznosításának szerepét és helyzetét. Az alábbi összefoglaló készítésekor felhasználtam Kerényi A. Ödön, Kozák Miklós, Mosonyi Emil, Szeredi István publikációit, az Országos Vízgazdálkodási Kerettervek adatait, a Magyar Energia Hivatal kiadványait valamint egy a megaweb.uw.hu honlapon elérhető, szerző megnevezése nélküli dokumentumot. 1. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS MAGYARORSZÁGON Magyarországon a vízenergia felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban ben Magyarország akkori területén vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőművé alakítottak, amelyek csak elektromos energiát termeltek. Ilyenek voltak a Gyöngyösön, a Pilinkán, a Kis Rábán, később pedig a Répcén a Lajtán és a Sédén. A ma üzemelő 100 kw nál kisebb teljesítményű vízerőművek több, mint fele a második világháború előtt épült. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerőpotenciálnál. A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. Az elméleti vízerőkészlet jelenlegi kihasználását az alábbi táblázat szemlélteti Vízfolyás T50 (MW) Beépített (MW) E50 (GWh/év) év (GWh) Duna ,001 Tisza % 19% Dráva Egyéb % 6%

2 A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia tehát közel 27 PJ, azaz mintegy 7500 millió kwh évente. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Dunán gyakorlatilag nincs és várhatóan a közeljövőben nem is lesz villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis és törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. A hazai kis és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. A működő erőművek mindegyike rekonstrukcióra szorul. Van, ahol kisebb nagyobb munkák már megtörténtek, de a teljesítménynöveléssel és modernizációval is együttjáró teljes rekonstrukció még várat magára. Észak Magyarország területén a Hernádból kiágazó Bársonyos csatornán öt törpe vízerőmű van. Mindegyik a huszadik század elején létesült, helyi energiaforrásként, egy egy 40 kw os Francis turbinával. Összteljesítményük 200 kw, éves átlagos energiatermelésük 0,5 millió kwh lenne, de kettő már üzemképtelen közülük. Rajtuk kívül három közepes teljesítményű vízerőmű hasznosítja még a Hernád vízerőkészletét. 2. A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK SZEREPE ÉS HELYZETE A magyar villamosenergia rendszerben a vízenergia szerepe jelenleg tehát nem jelentős és lényegi változás nem is várható. A hiányzó rendszerszabályozási kapacitás következtében növekvő rendszerszabályozási költségek jelentkeznek, irreálisan magas terheket hárítva a fogyasztókra. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, a különböző termelő típusok rendszerbe illesztéséhez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához energiatározó rendszerek létesítése (pl. szivattyús energiatározó) szükséges. A vízenergia hasznosítása a világon jelenleg a villamos energia termelés egyötöd egyhatod részét teszi ki, a termelés vagy a beépített teljesítmény arányában. A beépített teljesítmény 2007 ben elérte a MW ot és a termelt villamos energia 3032 TWh volt. A világon rendelkezésre álló vízerő készletek jelentősek. A jelenleg hasznosított vízenergia kb. a fele a gazdaságilag hasznosítható mennyiségnek és egyharmada a műszakilag hasznosíthatónak. Hozzávetőleg a meglévő kapacitás és a termelés fele Európában és Észak Amerikában van. Az arányok folyamatosan változnak az Ázsiában és Dél Amerikában üzembe helyezett nagy vízerőművek miatt. A vízenergia a jelenleg legnagyobb mértékben hasznosított megújuló villamos energia forrás. A világ több mint 150 országában játszik meghatározó szerepet a villamos energia szolgáltatás terén. A nemzetközi felmérések szerint a világ több mint hatvan országban a szolgáltatott villamos energia több mint felét biztosítja és legalább húsz országban a vízenergia, meghaladja az összes energia kilencven százalékát. Néhány országban a 2

3 vízenergia jelenti az egyetlen belföldi vagy egyetlen hasznosított energiaforrást (pl. Norvégia). Egyes országokban a vízenergia hasznosítás kiemelt ütemű fejlesztésével más energiahordozók kiváltását biztosítják, mint pl. Ausztria a nukleáris energiát, illetve Norvégia a földgáz villamos energia termelési célú használatát helyettesíti. A világ vízenergia termelésének több mint felét öt ország Brazília, Kanada, Kína, Oroszország és az USA állítja elő. A magyarországi vízerőművek összes beépített teljesítménye kereken kb. 50 MW és az éves termelésük kevesebb mint 200 GWh. A villamos energia szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős és a sajátosságaik (évi nap üzemszünet vízjárási okokból) még azt is kizárják, hogy a rendszer szolgáltatások biztosításában (pl. black start) részt vállalhassanak. A vízerőhasznosítással szemben jelentős környezeti és egyéb érvek állíthatók, azonban nemzetközi méretekben növekvő szerepüket a vízerőhasznosítás fejlesztésének hosszú távú előnyei jelentik, melyek elsősorban a következők: A vízenergia hasznosítás eszközei kiforrottak és sokszorosan kipróbáltak. Megvalósításának műszaki kockázati nem jelentősek. A vízerőmű üzeme gazdasági szempontból stabil, termelési költségei alacsonyak és az éves üzemköltségek nem jelentősek a beruházási költségekhez képest. A villamos energia termelés gazdasági kockázata alacsony, az üzem független a tüzelőanyag ármozgásoktól. A létesítmények és berendezések élettartama más erőmű típusoknál hosszabb élettartam és az élettartam egyszerű eszközökkel és viszonylag alacsony költségekkel megnövelhető. A vízenergia tiszta, megújuló, természeti erőforrás és önmagában mentes a számottevő környezeti hatásoktól (emissziókat illetve hatásokat a hasznosítás módja okozhat). A vízenergia hasznosítás jelentős mértékben részt vesz az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében. A magyarországi vízerőkészlet hasznosíthatóságát az alábbi körülmények jellemzik: A vízenergia természeti erőforrásként az állam tulajdona és a hasznosításához szükséges területek (pl. a vízfolyások medre, parti területi, hullámtere) általánosságban az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen és nem alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban szokásos koncesszió alapfeltételei. Így ahol megpróbálkoznak bármilyen kis léptékű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköznek. A jogszabályok hiányában nem védhetők azok a döntések sem, melyeket esetenként a vízügyi szervezet valamelyik perifériális egysége saját hatáskörében hoz. Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. háromnegyedét (70 75%) a Duna jelenti. Azonban a magyarországi Duna szakasz jelentős része (kb. fele) közös Szlovákiával. Ezen a szakaszon a szlovák hozzájárulás nélküli vízenergia hasznosítás eleve kizárt, illetve a Bős Nagymaros vízerőmű rendszer vitás 3

4 kérdéseinek megfelelő, kétoldalúan elfogadott kompromisszummal való lezárásáig még arra sincs lehetőség, hogy a Magyarország megkaphassa a több mint tíz éve üzemelő Bősi Vízerőmű termeléséből az országot megillető részt. A Dunakanyar és a déli országhatár közötti Duna szakasz hasznosíthatóságát nem korlátozza más országok joga. Valamilyen szintű kötöttséget a Duna Bizottság terve jelent, melyben Adonynál és Fajsznál jelölték ki a hajózási szempontból szükségesnek ítélt vízlépcsők helyét. Ezek mindegyike egy egy MW teljesítményű kiegészítő vízerőmű létesítését tenné lehetővé. A kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési igény volumene miatt úgy ítélhető, hogy ilyen projekt gazdaságilag akkor válhat megvalósíthatóvá, ha az infrastruktúra fejlesztés költségeit az érintett gazdasági ágak felvállalják, vagy a projekt megfelelő gazdasági támogatásban részesül. Az adott kérdésben példa értékű lehet az, hogy Bulgária és Románia kormánya milyen eredményt ér el a bolgár román közös Duna szakasz hasznosításának támogatásához. A becslések szerint a Tisza Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb % át teszi ki. A Kiskörei Vízerőmű beépített teljesítményének éves kihasználása alapján ez némiképp túlzottnak ítélhető. A korábbi tervek egyrészt a vízi út paraméterek biztosításához igazodtak, ami a Kisköre alatti szakaszon jelenleg sincs meg, másrészt pedig a Hármas Kőrös torkolata feletti vízhiányos szakasz öntözővíz ellátási gondjai próbálták enyhíteni. Gyakorlati szempontból Csongrád térségében tervezhető a vízi közlekedés és az öntözési vízkészlet gazdálkodás fejlesztését kiegészítő vízerőmű kb MW teljesítménnyel. Távlatban Tisza felső, Tiszalök feletti szakaszán a vízi út biztosítása indokolhatja olyan létesítmény kialakítását, amit maximum MW teljesítményű vízerőmű egészíthet ki. A Dráva határszakasza Magyarország vízerő hasznosítási lehetőségeinek kb. 8% át teszi ki. A tárgyban kialakult feszültségek miatt ma nem látható a közös hasznosítás előtérbe kerülésének valószínűsége. A vízerőkészlet fennmaradó részét a kisebb folyók Maros, Hernád Rába, Sajó, Kőrösök illetve a kisebb patakokon, folyókon elképzelhető törpe vízerőművek jelentik. Ezek megvalósításának költségszintje olyan magas, hogy még a támogatási rendszerek alkalmazása esetén sincs számottevő esély a megvalósításukra. A Magyarországon reálisan megvalósíthatónak ítélhető vízenergia hasznosítási lehetőségek a meglévő létesítmények kiegészítésével irányozhatók elő. A leglényegesebbek ezek közül a következők: A szigetközi Duna ágrendszer vízpótlására üzembe került Dunakiliti Duzzasztómű hozzávetőleg MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó (nemzetközi egyezményben garantált mennyiségű) vízből GWh/év villamos energia nyerhető. A Paksi Atomerőmű hűtővizének visszavezetése a Dunába 7 8 MW teljesítmény beépítését és a jelenlegi hűtővíz forgalomból kb GWh/év villamos energia visszanyerését teszi lehetővé. A Dunamenti Erőmű I. melegvíz csatornájából a vizet a Dunába visszavezető kiserőmű revitalizálása kb. 1,5 MW teljesítményt képvisel. A Hármas Kőrösön kb éve üzemelő Békésszentandrási Duzzasztómű hozzávetőleg 4 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó vízből kb GWh/év villamos energia nyerhető. 4

5 Összességében a kormányzati döntés nélkül is megvalósítható és gazdasági szempontból reálisnak ítélhető kiegészítő hasznosítási lehetőségek nagyságrendileg maximum 40 MW teljesítmény beépítését és GWh/év villamos energia termelését teszik lehetővé. A magyar villamosenergia rendszer működése és szabályozási igénye szempontjából az elmúlt évek során több körülmény egybeesése lényeges változásokat hozott. Elsődleges ezek közül a rendszer üzeme szempontjából a kötelező átvétel hatálya alá tartozó termelés arányának változása illetve a megújuló energia hasznosítás részarányának növekedése. A szükséges szabályozási nem áll rendelkezésre és a rendszerszintű szolgáltatások piacán pl. szekunder szabályozási teljesítmény jelentős hányadára ajánlat sem volt. Ennek az oka, hogy a magyar villamos energia rendszer erőművei csak kevéssé alkalmasak a termelésük változtatására, szabályozására. A rendszer szolgáltatások piacának felszabadítása exponenciálisan növekvő árszinteket eredményezett olyan monopolhelyzetbe került, kiöregedett egységek bevonásával, melyek a szolgáltatásra maradéktalanul nem is alkalmasak. A szolgáltatásban való benntartásuk tetemes költség többleteit a fogyasztóknak viselnie kell, de ezzel szemben semmilyen távon nem látható az, hogy a problémák maradéktalan kezelése kialakulhat és a rendszerirányítás költségei stabilizálhatók illetve a reális szintre visszatéríthetők lennének. A probléma gyors eszkalálódását mutatja, hogy egy év alatt 150 MW tal nőtt a szekunder szabályozásra igénybevett maximális teljesítmény, ami 2008 januárjában elérte a 671 MW nagyságot, szemben a megfelelőnek tartott 150 MW teljesítménnyel. Ehhez kapcsolódva egy év alatt 131 millió kwh val (kb. 27% kal) növekedett a szekunder szabályozáshoz felhasznált kiegyenlítő energia mennyisége, aminek eredményeként a kiegyenlítő energia éves költségének növekedése egy év alatt 3,5 milliárd Ft. Hasonló dinamika tapasztalható a szekunder teljesítmény lekötési díjaiban is. Az előbbi hatások alapján, együttesen 2008 ban a szekunder szabályozás költségeiben több mint 10 milliárd Ft nagyságú a probléma megoldás egyéves halasztásának többlet költsége. Az összes rendszerszolgáltatás költségei együtt pedig ezt meghaladó növekedést mutatnak és 2009 ben az éves növekedés meghaladja a 20 milliárd Ft nagyságot. A rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű szivattyús energiatározó belépése hatékony eszköz lehet a villamosenergia rendszer szabályozásában jelentkező és növekvő mértékű problémák feloldásához, a villamosenergia rendszer üzembiztonsága növeléséhez. A villamos energia szolgáltatás biztonsága közérdek és EU direktívában rögzített követelmény. A lefolytatott vizsgálatok azt mutatják villamosenergia rendszer üzeme által meghatározott igények teljesítése legnagyobb komplexséggel és legnagyobb hatékonysággal szivattyús energiatározó beléptetésével biztosítható. Szolgáltatásainak egésze nem helyettesíthető más megoldással, és csak egyes rész szolgáltatások terén lehetnek versenytársai. A műszaki és gazdasági egyenértékűség azonban ezekben a szolgáltatásokban sem áll fenn. A szabályozásra jelenleg alkalmas földgáztüzelésű blokkok többségükben kiszorultak a merevvé vált rendszer üzeméből. Ahhoz, hogy a földgáztüzelésű blokkok visszakerüljenek a rendszer üzemébe (függetlenül attól, hogy a meglévőkről vagy újakról van szó, a szivattyús energiatározó terhelés kiegyenlítő és főként a napi minimum terheléseket megemelő hatása lenne szükséges. A nemzetközi gyakorlatban jelentős számú vizsgálat készült az energia management és villamos energia minőség komplex szolgáltatási rendszerének biztosítására a lehetséges alternatív megoldások alkalmazásával. A vizsgálatok eredményei egybehangzóan azt mutatják, hogy műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a szivattyús energiatározó alkalmazása jelenti a legkedvezőbb és egyben legkiforrottabb megoldást. 5

6 A szivattyús energiatározó hagyományos funkciója a rendszer napi terheléseinek kiegyenlítése a minimumok megemelésével és a csúcsok csökkentésével. Az üzeme eredményeképp előálló terhelési menetrend kiegyenlítés visszahat a rendszer szabályozási feltételeire és gazdaságos működésére. Különösen fontos ezek közül a magyar rendszerben hiányzó minimális terhelés emelési lehetősége, ami az üzemviteli kényszerek jelentős hányadát megszünteti. A rendszer szabályozási igényének csökkentése egyben mérsékli a rendszer többi erőművére háruló szabályozási követelményeket, eszközül szolgál a rendszer tüzelőanyag fogyasztás és az emissziók mérsékléséhez, illetve költséghatékonyság növeléséhez. A leállításra kerülő drágán termelő, elavult, környezetszennyező és kis hatásfokú alaperőműveket pótolni kell. A pótlásra kis szennyező anyag kibocsátású, nagy hatásfokú és korszerű alaperőműveket kell építeni, amelyek akkor tudják a szigorú környezetvédelmi előírásokat teljesíteni, és olcsó villamos energiát előállítani, ha magas évi kihasználással és közel állandó terhelésen üzemelnek. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a rendszerben elegendően nagy energiatározó kapacitás van. A jelenlegi nemzetközi gyakorlatban a szivattyús energiatározó leglényegesebb funkciója a szabályozó teljesítmények biztosítása a rendszer működéséhez a folyamatos üzembiztonság megfelelő szintjéhez. A más alternatíváknál kedvezőbb dinamikai tulajdonságokkal, rövidebb mobilizálási időkkel képes a rendszerszintű szolgáltatások, köztük a szabályozó teljesítmények biztosítására. Gyors mobilizálhatósága alapján alkalmas a szekunder és perces szabályozási teljesítmények biztosítására, de számításba vehető az üzemzavari illetve (n 1) tartalék biztosítása is. A szivattyús energiatározó kiegészítő funkciójaként említhető, hogy lehetővé teszi a megújuló energiát hasznosító és más menetrendi kényszereket jelentő projektek illesztését a villamosenergia rendszer üzeméhez és biztosítja az ahhoz szükséges gyorsan igénybevehető tartalékot. Növelheti a villamos energia kereskedelem rugalmasságát és biztonságát az olcsó források használatának lehetővé tételével. A szivattyús energiatározó a rendszer rugalmasságának növelése révén esélyegyenlőséget biztosít a különböző fejlesztési lehetőségeknek, ideértve a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználását. A tiszta forrásból termelt villamos energia növelése kiemelt fontosságú közérdeknek minősül és EU direktívában rögzített követelmény az emberi egészség védelme, fenntartása, valamint a környezet szempontjából egyaránt. A szivattyús energiatározó globális környezetre gyakorolt pozitív hatásaként megemlítendő, hogy segítségével csökkenthető a légkörbe kibocsátott üvegház hatású CO 2 és NO x mennyisége, hiszen jellemzően e légszennyezőanyagok kibocsátásától mentes, pl. atomerőműből vagy megújuló forrásokból származó energiát használhat a feltöltéshez. Ezen kívül a szivattyús energiatározó kiegyenlítő funkciójával segítheti a megújuló energiaforrások (pl. szélenergia) kiaknázására történő beruházásokat is. Ezen tényezőknek köszönhetően a szivattyús energiatározó hozzájárulhat a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. A beépített teljesítmény szükséges nagyságát elsődlegesen a tervezett funkció határozza meg. A változó piaci környezetben a létesítmény tervezhető élettartamára, vagy annak jelentős hányadára nem prognosztizálható, hogy a lehetőségek közül mi lesz tartósan domináns funkció. Az egyes funkciók iránti igények, valamint a projekt beépített teljesítménye és eredménytermelő képessége közötti összefüggés mérlegelésével alakítható ki a megfelelő stratéga. A gazdasági vizsgálatok alapján a szivattyús energiatározó teljesítményének kiválasztása két irányban mutat korlátot. Kis teljesítmények esetén a fajlagos beruházási költségek magasak, és ez a beépített teljesítménynek kb MW környezetében szab alsó gazdasági határt. A felső határt a piaci értékesíthetőség szabja meg, ami maximum MW. Az első szakaszban 600 MW nagyságrendet lehet 6

7 előirányozni, biztosítva a későbbi bővítés lehetőségét. A kapacitás nagyság optimumát a piaci környezet várható alakulása mellett a kiválasztott telephely specifikus adottságai is befolyásolhatják A legkedvezőbbnek ítélhető potenciális hazai telephelyek azonosítására az elmúlt években készített vizsgálatok a korábbiakkal megegyezően azt mutatta, hogy a több követelmény közötti kompromisszum keresése a Dunakanyar és a Dél Zempléni térségében hozhat eredményt. A vizsgált belföldi helyszínek három csoportba sorolhatók a bővíthetőség és a fogyasztókra háruló legkisebb gazdasági teher alapján. Az atomerőmű bővítés, illetve új blokk létesítés szándéka miatt csak a bővíthető kapacitást biztosító helyszínek lehetnek perspektivikusak, és azok, ahol komoly gazdasági támogatás nélkül is lehetőség van projekt megvalósítására. Ezek a Keserűs hegy, Sima, Hideg völgy, Urakasztala. Az együttműködő villamosenergia rendszer szabályai szerint minden villamosenergiarendszernek önellátóan kell biztosítani a fogyasztás és a termelés egyensúlyát. Tehát a rendszer szabályozását a magyar villamosenergia rendszeren belül kell megoldani. Gyakorlati akadályai is láthatók pl. a szekunder szabályozás országhatáron túlról való biztosításának. Az elvégzett vizsgálatok szerint az országhatáron túli (Szlovákia, Románia, Ukrajna) lehetőségek az előbbiekkel azonos költség nagyságrendet mutatnak. Nem látható számottevő előnye az országhatáron kívüli megoldásnak. Ugyanakkor számolni kell a határkeresztező kapacitás allokációban való kötelező részvétellel. Nincs reális esélye annak, hogy a határkeresztező kapacitások tartósan leköthetők lennének. Ez finanszírozási problémákat vet fel. A határkeresztező kapacitás díja jelentős gazdasági terhet jelent, ezért az országhatáron túl elhelyezkedő erőművek gazdasági szempontból nem versenyképesek. Másik megoldási lehetőség a saját tulajdonú termelői vezeték. Ennek azonban számottevő beruházási többlet költség kihatása van. A jelenleg viszonyok között nem látszik célszerűnek a külföldi szivattyús energiatározó megvalósítását előtérbe helyezni. A szivattyús energiatározó engedélyeztethetősége terén a szűk keresztmetszetet az erdészeti és a természetvédelmi szempontok jelentették. Az MVM Zrt. által kezdeményezett szakmai együttműködés eredményeként az erdészeti és vízügyi szempontok és prioritások kezelhetők voltak. Az országos erdészeti hatóság a Dunakanyarban elhelyezkedő helyszíneket tartja engedélyezhetőnek. Javasolja a bányák, felhagyott katonai területek előtérbe helyezését. Az országos vízügyi hatóság állásfoglalásában vízkészlet használati szempontból kivette a szivattyús energiatározót az energetikai vízhasználat kategóriájából és vízerőműnek sorolta be. Ezzel lehetővé tette a Dunát használó létesítmény gazdasági megvalósíthatóságát, de támogatóan lépett fel a zempléni projekt engedélyezésében is. Egyelőre nyitott a természetvédelmi hatósággal való megegyezés kérdése, akik szerint a bányák és felhagyott katonai területek rehabilitációja nem fogadható el, és az egyes helyszínek között lényegi különbséget tenni nem tudtak. A közös, konszenzusos szakmai álláspont kialakítására irányuló munkát az MVM Zrt. folytatja. Az elmúlt években az engedélyezés terén szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kialakult jogszabályi feltételek nehézséget eredményeznek az engedélyezés terén, és megnehezítik a beruházások gyors hatékony lebonyolítását. A probléma általános jellegű, más gazdasági területeken is jelentkezik. Az engedélyezhetőség hatékony lefolytatása megfelelő beavatkozás nélkül kétséges, ezért a rendszer szabályozási problémák megoldását célszerű nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági eljárások hatálya alá helyezni. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a beruházás költségeinek megfelelő határok között tartásával (a megfelelő helyszín kiválasztásával) a szivattyús energiatározó projekt 7

8 megvalósítása a rendszer szolgáltatások szempontjából versenyképes, jelentősen csökkentheti a rendszerszintű szolgáltatások árait. A szivattyús energiatározó belépésével a rendszerirányító csökkentheti az általa igénybevett rendszerszintű szolgáltatások költségeit egyrészt az árak stabilizálásában másrészt pedig a projekt megfelelő használata esetén a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklődésével. A projekt megvalósítása a villamos energia szolgáltatás költségeit mérsékli, és a biztonságát növeli, tehát a villamos energia fogyasztók érdekét szolgálja. VÍZERŐMŰVEK MAGYARORSZÁGON Adatok: H = Esés (m); Q = Víznyelés (m 3 /s); P = Teljesítmény (kw); W = Termelés (kwh/a). TISZA FOLYÓ TISZALÖK (TISZA I.) Üzembe helyezés: 1954 duzzasztó; 1958 hajózsilip; 1959 erőmű 5.0 m; 300 m 3 /s, kw; 45,0 millió kwh/a 3 db KAP turbinavert (4,8 m átm; 75 ford/min; 100 m 3 /s) Üzemelés 1,5 7,5 m esésnél 3 db 4800 kva generátor külön gerjesztő gépcsop. Csatlakozás: 120 kv és 20 kv Duzzasztózsilip: 3 db 37 m kapu Hajózsilip: 1 db m Hordkép: 1200 t Öntözés: 400e ha Keleti Főcsatorna max 60 m 3 /s KISKÖRE (TISZA II.) Üzembe helyezés: ,27 m; 560 m 3 /s; kw; 104,0 millió kwh/a (80 110) 4 db csőturbinahor (4,3m átm; 107 ford/min; 140 m 3 /s; 7 MW). Üzemelés 2,0 10,7 m esésnél Trafo: 2 db 2,5 / 20 / 120 kv; 14 MVA + 2 db 2,5 / 0,4 kv Duzzasztó: 5 db 24 m billenő szegmens. Hajózsilip: 1 db m; Hordkép: 1350 t Tározó: 128 km 2 ; 253 millió m 3 (hasznos 132 millió) Öntözés: 400 e ha Nagykunsági Főcsatorna max. 80 m 3 /s Jászsági Főcsatatorna max. 48 m 3 /s Halvonuláskor halzsilip TISZAÚJVÁROS Tisza II. Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Tiszába 7 m; 9 m 3 /s Önfogyasztás csökkenés: 4.5% > 3.5% 2 db hor. csőturbina kúpkerék aszinkron generátor 8

9 HERNÁD FOLYÓ (esése Magyarországi szakaszán 41m) GIBÁRT Üzembe helyezés: ,4 m; 18 m 3 /s; 500 kw; 2,5 millió kwh/a 2 db FR turbina hor. Duzzasztó: 2 db 13,5 m Felvízcsatorna: 240 m. Hasznosítja fkm szakaszt FELSŐDOBSZA Üzembe helyezés: 1912 Felújítva: ,0 m; 22 m 3 /s; 510 kw; 2,8 millió kwh/a kw kw FRA turbinavert Duzzasztó: 2 db 9 m önműködő billenőtáblás Üzemvízcsat: Felvíz 1000 m; Terelőgát 80 m. Hasznosítja: fkm szakaszt KESZNYÉTEN Üzembe helyezés: ,5 m; 40 m 3 /s; kw; 23.5 millió kwh/a 2 db KAP turbina vert. Üzemvízcsat: Felvíz 7300 m (Hernádból BŐCS nél); Alvíz: 2500 m (Sajóba) BÁRSONYOS PATAK Hernád malomcsatornája Sum: kb. 200 kw HERNÁDVÉCSE 1,8 m; 3 m 3 /s; 52 kw Aszinkron gen. FELSŐMÉRA 3 m 3 /s; 33 kw ALSÓMÉRA 1,5 m; 3 m 3 /s; 39 kw; FORRÓ 1,8 m; 3 m 3 /s; 44 kw 65/min HALMAJ 3 m 3 /s; 40 kw Leállítva RÁBA FOLYÓ ALSÓSZÖLNÖK Indult: 1960 (1950 acs vízkerékkel AC) 3,0 m; 8 m 3 /s; 200 kw; 435 e kwh/a 4 db 50 kw GANZ turb. CSÖRÖTNEK Indult: 1919 (1990 től áll) 3,5 m; 9,6 m 3 /s; 245 kw; 710 e kwh/a 1 db 60 kw + 1 db 100 kw + 1 db 85 kw FRA turbina vert. 9

10 KÖRMEND Indult: ,1 m; 8,8 m 3 /s; 240 kw; 931 e kwh/a 1 db 140 kw + 1 db 100 kw FRA turbinavert IKERVÁR Épült: 1985 (585 kw DC); Bőv: 1989 (1000 kw DC); Felúj: AC 8,0 m; 28 m 3 /s; 1540 kw; 7,0 millió KwH/A 2 db 220 kw + 2 db 550 kw FRA turbina Hasznosítja fkm ÚJJÁÉPÍTVE: db 520 kw FRA vert. csőturbina + 1 db 200 kw iker FRA hor. turbina 4 db aszinkron gen (csőben) + kondenzátor telepek. (+1db szinkron gen. a csarnokban szeml.) 7,6 m; 4 8+4,3 m 3 /s; = 2280 kw; 14,5 millió kwh/a Felvízcsat: 5390 m; 30 m 3 /s vízkiv. mű Rábából; Alvízcsat: 3550 m Herpenyő patakba KISRÁBA FOLYÓ NICK Kis Rába beeresztő zsilip Indult: 1932 Rába 65,5 fkm 3 24 m nyerges gát és 1 10 m kettős táblás nyílás. Jobb gátfőben 10 kw háziüzemi vízerőmű KAPUVÁR Indult: db FRA turbina vert 2,7 m; 2,7 m 3 /s; 50 kw; 156 e kwh/a PINKA FOLYÓ FELSŐCSATÁR Indult: 1950 (1918: 35 LE; 220 V DC) 3,5 m; 2,0 m 3 /s; 40 kw; 175 e kwh/a. 1 db FRA turbina vert. VASKERESZTES Indult: 1954 (1917: 18 LE; 220 V DC) 2,1 m; 2,1 m 3 /s; 40 kw; 98 e kwh/a. 1 db FRA turbina vert. 10

11 PORNÓAPÁTI Indult: 1951; Bővítve: 1989; (1920: 110 LE; 3150 V AC) 4,2 m; 5,6 m 3 /s; 113 kw; 393 e kwh/a; 1 db 67 kw FRA turb, vert. + 1 db 46 kw FRA turbina hor. SZENTPÉTERFA Indult: 1951 (1939: 115 LE; V AC) 3,7 m; 3,1 m 3 /s; 50 kw; 345 e kwh/a; 1 db FRA turbina hor. RÉPCE FOLYÓ DAMONYA Indult: 1951 (1927: 25 LE; 220 V DC 1,8m; 1,5 m 3 /s; 25 kw; 77 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GYÖNGYÖS FOLYÓ LUKÁCSHÁZA Indult: ,2 m; 1,5 m 3 /s; 26 kw; 134 kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GENCS FELSŐ Indult: ,4 m; 1,6 m 3 /s; 25 kw; 142 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GENCS ALSÓ Indult: ,4 m; 1,5 m 3 /s; 18 kw; 38 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. GYÖNGYÖSHERMÁN Indult: ,9 m; 1,9 m 3 /s; 13 kw; 41 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. BOGÁT Indult: ,6 m; 1,8 m 3 /s; 13 kw; 47 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. TANAKAJD 11

12 Indult: 1950 (1920: 30 LE; 220 V DC) 2,2m; 0,9 m 3 /s; 13 kw; 53 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. VASSZÉCSENY Indult: 1959 ( V. DC) 3,0m; 1,6 m 3 /s; 25 kw; 81 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. SÁRVÁR ÚJMAJOR Indult: ,8 m; 1,9 m 3 /s; 18 kw; 44 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. LAJTA FOLYÓ MÁRIALIGET Indult: ,4m; 6,6 m 3 /s; 93 kw; 390 e kwh/a; 1 db FRA. turbina vert. + 1 db 35 kw FRA vert. turbina SÉD FOLYÓ HAJMÁSKÉR KREMÓ MALOM Indult: ,4 m; 1,5 m 3 /s; 40 kw; 106 e kwh/a; 1 db FRA. turbina hor. JÓSVA PATAK JÓSVAFŐ DUNA FOLYÓ SZÁZHALOMBATTA Dunai Hőerőmű hűtővíz visszavezetése a Dunába SOROKSÁR RÁCKEVE DUNAÁG vízszintjének tartására két vízlépcső: H = 4,6 m max, Nagyvíznél Bp en, kisvíznél Tassnál jelentkezhet; Q = 30 m 3 /s (max.50) BUDAPEST KVASSAY HAJÓZSILIP 1911; Beeresztő 1926; Erőmű db Kaplan vert. alternatív vízgép (turbina <=> kisvíznél szivattyú), kúpkerék, vert. generátor Hajózsilip: 1 db m, 12

13 1000 to. Beeresztőzsilip 3 db 3,2 m á 2db tábla Kisvíznél az ág vízszintjének tartása céljából főágból vizet szivattyúznak át. TASS Indult: Hajózsilip osztósziget erőmű (1956 ban tönkrement) leeresztő zsilip 2 db vert. propellerturbina, kúpkerék. Hajózsilip: 1 db m, 1000 to. Leeresztőzsilip 3 db 3m, táblás. Egyik elválasztó pillérben hallépcső (halhágcsóval) A két erőmű együttes telj.: kw; Termelés: 5,9 millió kwh/a; gen. fesz.: 3 kv Budapest, június 18. Mayer István Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Budapest 13

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű

VÍZERŐMŰVEK. Vízerőmű VÍZENERGIA A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más,

Részletesebben

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Országos Meteorológiai Szolgálat 29. január 15. MTA Meteorológia T udományos Bizottság Légköri Energiák Munkabizottsága Közepes és nagy vízfolyásaink lefolyási sajátosságai BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi

Részletesebben

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon 2014. április 9. Budapest, Energetikai Szakkollégium Mészáros Csaba c. egyetemi docens BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék József Attila:

Részletesebben

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:

Részletesebben

Napenergia kontra atomenergia

Napenergia kontra atomenergia VI. Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben és kiállítás Napenergia kontra atomenergia Egy erőműves szakember gondolatai Varga Attila Budapest 2015 Május 12 Tartalomjegyzék 1. Napelemmel termelhető

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia

Részletesebben

ETE Szenior Energetikusok Klubja - 2009.09.24. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1

ETE Szenior Energetikusok Klubja - 2009.09.24. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1 1. 2. ALAPFELTÉTELEK A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása

Részletesebben

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról

Részletesebben

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül Javaslat a készülő energiapolitikai stratégiához Domina Kristóf 2007 A Paksi Atomerőmű jelentette kockázatok, illetve az általa okozott károk negyven éves szovjet

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Szekszárd távfűtése Paksról

Szekszárd távfűtése Paksról Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar

Részletesebben

MET 7. Energia műhely

MET 7. Energia műhely MET 7. Energia műhely Atomenergetikai körkép Paks II. a kapacitás fenntartásáért Nagy Sándor vezérigazgató MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2012. december 13. Nemzeti Energia Stratégia 2030 1 Fő célok:

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról 1. A vizsgálatok célja Az MVM Zrt. vizsgálja egy rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű - szivattyús energiatározó

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Frissítve: április 5. 21:31 Netjogtár Hatály: 2018.III Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség

Frissítve: április 5. 21:31 Netjogtár Hatály: 2018.III Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség 1. oldal 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

TERVEZET. egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről

TERVEZET. egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről A környezetvédelmi és vízügyi miniszter.../2008 (..) KvVM rendelete egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs

Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Magyar Energia Szimpózium 2015 Budapest, 2015. szeptember 24. VALLASEK István tudományos főmunkatárs Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság EMT - Kolozsvári Fiókszervezet - SAPIENTIA Egyetem Csíkszereda

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

A vízenergia felhasználása

A vízenergia felhasználása Dr. Kádár Péter kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu 1 Vázlat Vízimalmok Vízenergia Turbinák Hazai erőművek Erőművek külföldön ÓE KVK VEI tározós vízerőmű modell Óbudai Dunapart 2 Magyarország egyik legnagyobb

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató Sajtótájékoztató 2010. január 26. Süli János vezérigazgató 1 A 2009. évi üzleti terv Legfontosabb cél: biztonságos üzemeltetés stratégiai projektek előkészítésének és megvalósításának folytatása Megnevezés

Részletesebben

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012

Részletesebben

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927

Részletesebben

A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon

A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon = 1 = Előadás A vízerőhasznosítás jövője Magyarországon A vízerőhasznosítás hazai gyakorlata a már több, mint egy évszázados története során mindvégig messze elmaradt

Részletesebben

SZÉL ÉS VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS. Szélenergia

SZÉL ÉS VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS. Szélenergia SZÉL ÉS VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS Szélenergia a Szélenergia (mozgási energiaforma = anyagáramlás) a Föld talaja által elnyelt napsugárzás következtében a szárazföldek felett felmelegedett és felemelkedő levegő

Részletesebben

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató Sajtótájékoztató 2009. február 11. Kovács József vezérigazgató 1 Témakörök 2008. év értékelése Piaci környezet Üzemidő-hosszabbítás Teljesítménynövelés 2 Legfontosabb cél: A 2008. évi üzleti terv biztonságos

Részletesebben

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás? Csepel III Erőmű 2 Miért van szükség új erőművekre? A technikai fejlődés folyamatosan szükségessé teszi az erőműpark megújítását. Megbízható, magas hatásfokú, környezetbarát erőműpark tudja biztosítani

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,

Részletesebben

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24. Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből Pécsi Zsolt Paks, 2011. november 24. Jövőképünk, környezetpolitikánk A Paksi Atomerőmű az elkövetkezendő évekre célul tűzte ki, hogy az erőműben a nukleáris

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Bős-Dunakiliti üzemlátogatás Az Energetikai Szakkollégium 2014. tavaszi félévi programjának keretén belül került sor a Bősi Vízerőmű és a Dunakiliti Duzzasztómű üzemlátogatására. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

A Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása

A Kenyeri Vízerőmű Kft. 478/2008. számú kiserőművi összevont engedélyének 1. sz. módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-38/ /09 ÜGYINTÉZŐ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek Energia Akadémia, Budaörs 2016. május 17. Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek Pénzes László osztályvezető Energetikai Szolgáltatások Osztály Alapfogalmak, elszámolás A napenergia jelentősége Hálózati

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és

Részletesebben

A Csepel III beruházás augusztus 9.

A Csepel III beruházás augusztus 9. A Csepel III beruházás 2010. augusztus 9. Áttekintés 1. Anyavállalatunk, az Alpiq 2. Miért van szükség gáztüzelésű erőművekre? 3. Csepel III beruházás 4. Tervezés és engedélyeztetés 5. Ütemterv 6. Csepel

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak? Tihanyi Zoltán igazgató MAVIR ZRt. ElectroSalon 2010. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport 2014-2016 időszakra szóló csoportszintű stratégiája Összefoglaló prezentáció Az MVM Csoport vertikálisan integrált vállalatcsoportként az energia értéklánc jelentős részén jelen van termelés

Részletesebben

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes VIII. Szolár Konferencia 2018. november 8. Tartalom Hazai napenergia-helyzetkép

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes MAVIR ZRt. MESZ XXI. Országos Konferenciája Hódmezővásárhely, 2014.10.14. Tartalom A NES címszavai a villamos energiára,

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép Termikus hasznosítás - Napkollektor Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622 millió m 2 ) Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 51 TWh 357 TWh A folyadék

Részletesebben

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes MTVSZ Fórum, FUGA 2018. november 29. Tartalom Hazai napenergia-helyzetkép Néhány adat a kiserőművek

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás

Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás Töltőtelepítés, illetve üzemeltetés engedélyeztetési eljárás Az alábbiakban összegyűjtöttük az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő töltésére alkalmas töltőállomás telepítésének,

Részletesebben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Éves energetikai szakreferensi jelentés év Éves energetikai szakreferensi jelentés 2018. év Készítette: Terbete Consulting Kft. szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/2019 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás...

Részletesebben

ALTEO Group. Energetikai szakreferens éves jelentés 2018.

ALTEO Group. Energetikai szakreferens éves jelentés 2018. ALTEO Group Energetikai szakreferens éves jelentés 2018. Tartalom I. Bevezetés... 3 Vizsgált energiahordozók... 3 II. Energiafogyasztási összefoglaló... 4 Teljes energiafelhasználás megoszlása... 4 Éves

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. május 26-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: TOP-3.2.2-15 Napelemes kiserőmű létesítése Komlón című pályázat támogatása

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű

Részletesebben

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon Matisz Ferenc Rendszer Szabályozás Folyamatos egyensúlyi állapot fenntartása Megújuló termelők termelésváltozása a fogyasztásváltozással együtt

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben