ETE Szenior Energetikusok Klubja A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1

Átírás

1 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 1

2 1. 2. ALAPFELTÉTELEK A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 2

3 A vízenergia hasznosítás kérdése, valós szerepe és helyzete jelenleg háttérbe szorult a magyar sajtóban és a tömegkommunikációban. A tapasztalatok és ismeretek hiánya, keveredve a bulvársajtó eszköztárával, az átfogó értékelés iránt nem biztosítanak fogadókészséget. A gondolkodás joga viszont vitathatatlan. Lehetővé teszi ezt az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, mely szerint mindenkinek joga van a gondolat szabadsághoz. A nyilatkozat magában foglalja, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak és a nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az csoportot vagy személyt feljogosítana a jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére. Magyar Köztársaság Alkotmánya a nyilatkozatban foglaltakat elfogadva biztosítja a jogot a gondolat szabadságára és a közérdekű adatok megismerésére. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 3

4 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 4

5 1. 2. ALAPFELTÉTELEK A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 5

6 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 6

7 A nemzetközi gyakorlatban a vízenergia hasznosítása széles körben elterjedt, jelenleg a világ összes villamos energia termelésének egyötöd-egy hatod részét teszi. A különböző prognózisok szerint pozícióját hosszabb távon is megőrzi. A vízenergia környezeti szempontból tiszta, megújuló energia. A vízenergia használata biztosítja jelenleg a megújuló forrásból termelt villamos energia túlnyomó többségét, Részaránya a megújuló energia hasznosításban jelenleg meghatározó és a prognózisok szerint várhatóan hosszabb távon is megőrzi domináns szerepét. A vízenergia rendszerbeli szerepe a csúcsidei villamos energia szolgáltatás irányába tolódik és alkalmassága a rendszerszabályozás kulcsfontosságú elemévé teszi. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 7

8 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 8

9 A villamos energia termelés nemzetközi gyakorlatában a vízenergia hasznosításának szerepe, részvétele a megújuló energia hasznosításban meghatározó, a évi adatok szerint a megújuló forrásból termelt villamos energia kb. 87% -át tette ki. Ez tisztán villamos energiára értendő, más megújuló energia források hasznosításának hőszolgáltatása, illetve a közlekedésben használt energiaforrások nélkül. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 9

10 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 10

11 A vízenergia hasznosítás növekedése és és a megújulók közötti dominanciájának megmaradása várható A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 11

12 Forrás: BWK 140 napelem biogáz 350 napelem biogáz 120 hulladék szilárd bio 300 hulladék szilárd bio 100 szél geotermikus 250 szél geotermikus 80 kis víz nagy víz 200 kis víz nagy víz víz szél bio földhő nap 0 víz szél bio földhő nap A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 12

13 Eszközei kiforrottak és sokszorosan kipróbáltak. Megvalósításának műszaki kockázati nem jelentősek. Az üzeme gazdasági szempontból stabil, termelési költségei alacsonyak és az éves üzemköltségek nem jelentősek a beruházási költségekhez képest. A villamos energia termelés gazdasági kockázata alacsony, az üzem független a tüzelőanyag ármozgásoktól. A létesítmények és berendezések élettartama más erőmű típusoknál hosszabb és az élettartam egyszerű eszközökkel és viszonylag alacsony költségekkel megnövelhető. A vízenergia tiszta, megújuló, természeti erőforrás és önmagában mentes a számottevő környezeti hatásoktól (emissziókat illetve hatásokat a hasznosítás módja okozhat). A vízenergia hasznosítás jelentős mértékben részt vesz az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében. Helyi forrást hasznosít, így az energiafüggőséget csökkenti. A megvalósítása helyi eszközöket és kivitelezést igényel, így a helyi infrastruktúra fejlesztés mellett a helyi foglalkoztatottságot javítja. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 13

14 A vízenergia hasznosítása a legkisebb termelési költségű villamos energia termelési mód, aminek gazdasági eredményességét és a villamos energia piaci versenyképességét a hosszú élettartam mellett a mérsékelt beruházási költségszint biztosítják. A vízenergia hasznosítás többnyire nem támogatás igényes, képes az önfinanszírozásra, a magvalósításához felhasznált eszközök visszatérítésére a termelt villamos energia árbevételeiből. A vízenergia hasznosítás gyűjtő fogalomként értelmezhető. A sokfélesége jellemző. Értékelésénél csak a leglényegesebb minőségi feltételek összehasonlítására van mód, amit a konkrét esetekre, helyekre vonatkozó mennyiségi értékeléssel lehet pontosítani. Viszonylag egyszerű technológiát használ. Jellemzően az építése és üzeme a helyi tudásra, munkaerő használatra alapozható. Általánosságban a megvalósításához felhasznált eszközök aránya elérheti a 80 % -ot szemben más erőmű típusokkal, ahol ez az arány mindössze 20 % körüli. Biztosítja a többcélú vízhasznosítás feltételeinek megteremtését (élelmiszertermelés, ivóvíz, vízi közlekedés, árvízvédelem). A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 14

15 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 15

16 A vízenergia jelenleg fontos szerepet játszik a villamos energiatermelésben és nem látható olyan körülmény, ami a vízenergia szerepét, fontosságát mérsékelné. A különböző prognózisokban a vízenergia szerepének fennmaradása, illetve a rendszer szabályozásban és a klímavédelmi intézkedésekben pozíciójának erősödése szerepel, várhatóan a villamos energia iránti igénynövekedést követő arányú fejlődés jelentkezik. A folyamatos és a növekvő mértékű használat mellett szólnak azok az előnyök, melyek más forrásokkal való összehasonlításban láthatók. A pozitívumok között említhetők az alacsony költség, a hatékonyság, a fenntarthatóság, a megújuló forrás használata, valamint a nagy volumenű tárolásra való alkalmasság, ami a rendszerirányítás kulcsfontosságú elemévé teszi. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a vízenergia általánosságban a tiszta energiaforrásnak számít, és csak a hasznosítás módja eredményezhet negatív hatásokat a környezetben és a szociális feltételekben. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 16

17 Alapvetően új helyzetet teremtett az európai vízenergia hasznosítás területén az EU 2020-ig elérendő megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzésének véglegessé válása. Az egyes országokra háruló megújuló energia fejlesztési kötelezettségek teljesítéséhez Spanyolországban és Portugáliában nagy vízerőművek építése kezdődött el. A bolgár és a román kormány úgy határozott, hogy kötelezettségei teljesítéséhez a bolgár-román közös Duna szakasz vízenergia hasznosítását használja fel. Folynak a megvalósíthatósági vizsgálatok a Nikolpol-Turnu Magurele közötti 2x400 MW teljesítményű és a Silistra-Calarasi közötti 2x265 MW MW teljesítményű vízerőművek megvalósítási feltételeinek meghatározására. A négy vízerőmű összesen 1410 MW teljesítményű. A projekt megvalósulása esetén megszűnnek a nehezen hajózható szakaszok bolgár-román közös Duna szakaszon és mindkét helyszín nagy léptékű infrastruktúra fejlesztéssel egészülhet ki. A tervek szerint a projekt vízenergia részét megnyitják a magántőke részére. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 17

18 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 18

19 A megújuló energiából termelt villamos energia hazai összes felhasználáshoz viszonyított részaránya 5,2%-ra növekedett 2008-ban, ezzel meghaladja az EU felé 2010-ig vállalt 3,6%-ot. A kötelező átvételi rendszerben villamos energiát termelő erőművek külön mérlegkört (KÁT mérlegkör) alkotnak, amelynek mérlegkör felelőse a MAVIR. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 19

20 Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Észtország Románia Dánia Szlovénia Litvánia Franciaország Bulgária Spanyolország Lengyelország 16% 9,4% 8,7% 7,2% 10,3% 24% 17,8% 17,0% 16,0% 23% 15,0% 23,3% 20,5% 25% 18,0% 15% 20% 25% 23% 28,5% 31% 30% 39,8% 42% 34,9% 34% 38% 49% 20% 2020 Görögország Szlovákia Csehország Németország Olaszország Magyarország Írország Ciprus Hollandia Belgium Egyesült Királyság Luxemburg 1,3% 0,9% 2005 Málta 0,0% 3,1% 2,9% 2,4% 2,2% 5,8% 5,2% 4,3% 6,9% 6,7% 6,1% 11% 10% 14% 13% 13% 13% 14% 13% 16% 15% 18% 18% 17% Forrás: MAVIR A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 20

21 MEH értékelés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 21

22 Forrás: MAVIR A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 22

23 A magyarországi vízerőművek összes beépített teljesítménye kereken kb. 50 MW és az éves termelésük összesen kb. 200 GWh. A villamos energia szolgáltatás szempontjából szerepük nem jelentős és a sajátosságaik (évi nap üzemszünet vízjárási okokból) még azt is kizárják, hogy a rendszer szolgáltatások biztosításában (pl. black-start) részt vállalhassanak. A nem befejezett Bős-Nagymaros vízerőmű rendszer magyar részre jutó hányada a jelenlegi vízerőművek beépített teljesítményének kb. kilencszerese (440 MW) lett volna. (Az első vízturbina október 23-án indult el a Bősi Vízerőműben. Azóta az erőmű kb. 37 milliárd kwh villamos energiát termelt energiát termelt.) A magyar villamos energia rendszerben a vízenergia hasznosítás számottevő növelése politikai feltételek számottevő hatása és az infrastruktúra fejlesztési és környezeti feltételekkel való kölcsönhatásai miatt nem prognosztizálható. De ugyanakkor a vízenergia készlet hasznosítása egy lehetséges opciót t jelent a megújul juló energia hasznosítás s növeln velésében. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 23

24 A vízerőkészletek és hasznosítási lehetőségek részletes felmérésére utolsó alkalommal között került sor az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozásának részeként. A Keretterv 1984 évi felülvizsgálatánál a vízerőkészlet tekintetében a hasznosítás műszaki feltételei a korábbiakat vették alapul, és egyfajta elvi felülvizsgálat készült. A készletfelmérés óta eltelt közel fél évszázad és az utolsó felülvizsgálat óta eltelt negyedszázad során gyakorlatilag minden körülmény megváltozott, beleértve a műszaki, gazdasági, környezeti, jogi feltételeket. Lényegesen megváltoztak a vízenergia hasznosítás gyakorlati megvalósításának eszközei és meg kell jegyezni, hogy a folyók vízjárása sem maradt olyan, mint ötven évvel ezelőtt tapasztalható vagy prognosztizálható volt. Az előbbiek kétségbe vonhatóvá teszik a vízenergia hasznosítás tárgyában kialakított álláspontok többségét. A racionális álláspont kialakításához ki kellene lépni a vélelmek, feltételezések és ma már történeti emlékek bázisáról. Tudományos igényességű komplex vizsgálatokra van szükség. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 24

25 A magyarországi vízerőkészletek a nemzetközi gyakorlathoz viszonyítva szerények. A legutolsó készlet felmérés szerint az elméleti vízerőkészlet 7446 GWh/év, amiből között a műszakilag hasznosíthatónak ítélt vízerőkészletet 4590 GWh/év nagyágúra tették. A vízerőkészlet hasznosításának kérdését jellemzi, hogy az ásványvagyonhoz hasonlóan egy természeti erőforrás, ami az állam tulajdonát képezi. A hasznosításához szükséges területek (pl. a vízfolyások medre, parti területi, hullámtere) általánosságban az állam tulajdonában vannak. Sem az állam, sem a tulajdonost megszemélyesítő szervezet, sem pedig a kezelési feladatokat ellátó vízügy nem döntött a tulajdonában lévő értékek hasznosításáról és nem rendelkezik tervekkel. Ugyanakkor nem is mondott le a hasznosításról és nem alakult ki koncessziós rendszer. A jogszabályok az adott szakterületet nem fedik le teljes körűen. Így ahol megpróbálkoznak bármilyen kis léptékű vízenergia hasznosításának engedélyeztetésével akadályokba ütköznek. A rendelkezésre álló vízerő készlet hasznosíthatósága állami tulajdont érint, így megfelelő szintű döntés szolgálhat a továbblépés alapjául. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 25

26 A Magyarországon kormány döntés nélkül is megvalósítható és gazdasági szempontból reálisnak ítélhető kiegészítő hasznosítási lehetőségek nagyságrendileg maximum 40 MW teljesítmény beépítését és GWh/év villamos energia termelését teszik lehetővé. A szigetközi Duna-ágrendszer vízpótlására üzembe került Dunakiliti Duzzasztómű hozzávetőleg MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és kb GWh/év villamos energia nyerhető. A Paksi Atomerőmű hűtővizének visszavezetése a Dunába 7-8 MW teljesítmény beépítését és a jelenlegi hűtővíz forgalomból kb GWh/év villamos energia visszanyerését teszi lehetővé. A Hármas Kőrösön kb éve üzemelő Békésszentandrási Duzzasztómű hozzávetőleg 4 MW teljesítmény beépítését teszi lehetővé lényegében új építmény nélkül és a jelenleg átfolyó vízből kb GWh/év villamos energia nyerhető. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 26

27 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 27

28 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 28

29 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 29

30 A magyar villamos energia rendszerben a hiányzó rendszer szabályozási kapacitás következtében a piac növekvő költségeket eredményez, magas terheket hárít a fogyasztókra anélkül, hogy a keletkező problémák hosszú távú megoldásához eszközül szolgálna. Az üzembiztos és rugalmas rendszerműködéshez, a különböző termelő típusok rendszerbe illesztéséhez, valamint a rendszerirányítás költségeinek stabilizálásához sürgős eszköz igény jelentkezik. Az eszköz, a rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű - szivattyús energiatározó - belépésével a rendszerirányító csökkentheti az általa igénybevett rendszerszintű szolgáltatások költségeit egyrészt az árak stabilizálásával, másrészt pedig a projekt megfelelő használata esetén a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény mérséklésével. A villamosenergia-rendszer üzeme által meghatározott szabályozási teljesítése legnagyobb komplexséggel és legnagyobb hatékonysággal szivattyús energiatározó beléptetésével biztosítható. A szivattyús energiatározó megvalósítása a villamos energia szolgáltatás költségeit mérsékelné, és a biztonságát növelné - tehát a villamos energia fogyasztók érdekét szolgálja. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 30

31 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 31

32 A támogatás a rászorulónak az anyagi, erkölcsi vagy lelki megerősítését, támogatását jelenti. Közgazdasági értelemben a megtermelt javak újraelosztási folyamatának része. Az állam által ellenőrzött, szabályozott redisztribúció, vagy önkéntes és esetleges. Jogi értelemben ingyenes vagy visszterhes szerződés, amelyben többnyire a felek döntésén múlik, hogy az adomány viszonzása elvárás vagy nem. Egyes formák mint pl. a szponzoráció valójában egy egyszerű barter-üzlet: egyértelmű kölcsönös kötelezettség vállaláson alapul. A felek megállapodnak abban, hogy a támogató mit vár el a támogatásért cserébe. Közös s elem, hogy a támogatt mogatás s minden formája érdek- és értékvezérelt. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 32

33 A támogatás speciális formája az állam által nyújtott támogatás, akár vertikális (a fennhatósága alá tartozó természetes vagy jogi személyek számára), akár horizontális (államközi kapcsolatok, szerveződések, transznacionális szervezetek keretében más államok, szervezetek számára). A hazai gyakorlat egyetlen irányba tolódott el. Domináns a közvetlen materiális állami támogatás, míg a lehetséges egyéb támogatási módok többsége háttérbe szorult. Elengedhetetlen a rászorultság mértékének a megállapítása és a támogatás megfelelő felhasználásának az ellenőrzése. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 33

34 A támogatási igény az elérendő eredmény - a környezeti szempontból tiszta villamos energia termelés növelése, a helyi, megújuló vízenergia hasznosításával megvalósításához kapcsolódik. A vízenergia hasznosítás erkölcsi támogatottsága Magyarországon alacsony és nem illeszkedik a vízenergia hasznosítás nemzetközi szerepéhez, súlyához és funkciójához. A valós helyzethez igazított erkölcsi támogatás lenne szükség. A szakma kiszorult vélemény alkotásból. Az erkölcsi támogatás a szakmaiság helyreállítását tenné szükségessé. Az erkölcsi támogatás részeként politikai támogatás szükséges a jogi rendezetlenségből eredő átjárhatatlan helyzet megfelelő rendezéséhez. Gazdasági szempontból a vízenergia v hasznosítás s többnyire t nem támogatt mogatás s igényes. A kis teljesítményű és ezért magas költségű vízenergia hasznosítások által megvalósított társadalmi érdekek összességének (helyi foglalkoztatás, emisszió csökkenés, infrastruktúra fejlődés) elismerése materiális támogatást igényel. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 34

35 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 35

36 o A magyar kormány kötelezettséget vállalt a megújuló energia felhasználás részarányának jelentős növelésére. A jelenlegi magyar szabályozás már figyelembe veszi a vonatkozó EU irányelvet, így a villamos energia törvény megújuló energiát támogató szakaszai szerint kötelező az átvétele és emeltszintű az átvételi ára. A hazai fejlesztés támogatási rendszerekben előtérbe került a megújuló energia hasznosítása. o A megújuló energia hasznosításának fejlesztéséhez kapcsolódik az üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentésére vonatkozó követelmények és a nemzetközi kötelezettség vállalások, a kiotói egyezmény teljesítése. o Az ökológiai szemléletet előtérbe helyező energiapolitikai jövőképbe az energia termelés környezeti és társadalmi problémáinak minimalizálására törekvő, fenntartható rendszer illeszthető, amely gazdasági realitások határain belül diverzifikált és decentralizált, a helyi megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával. A vízenergia hasznosítás támogatási rendszere a megújuló energiára vonatkozó támogatási rendszer része. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 36

37 A vízenergia hasznosításra és fejlesztésére ösztönző materiális támogatások és feltételek a következők: 1.Beruh Beruházási támogatt mogatások. Ilyen jelenleg pl. KEOP pályázat, vagy az egyedi beruházásokra elnyerhető gazdasági támogatás. 2.A kötelező átvétel tel biztosítása jogszabályokkal, ami az értékesítési kockázatot kiküszöbölve biztosítja a finanszírozás feltételeit. 3.Az átvételi árakba beépített ártámogatás, amit a hatóság a megfelelő megtérülés feltételeinek biztosításához szüksége mennyiségre és időtartamra állapít meg. 4.Megfelelő finanszírozási és megvalósítási struktúrában a CO2 kibocsátás csökkentés értékesíthetősége. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 37

38 A megújuló energia ártámogatását a KÁT rendszer biztosítja. A kötelező átvételű villamos energia ártámogatása 2008 ban a következőket mutatta: A KÁT mérlegkörben elszámolt (az erőművektől a MAVIR által hatósági áron átvett) villamos energiához kapcsolódó támogatás (a rendelet szerinti tényleges átvételi ár és egy piaci alapon megállapított alapár különbözete) számított összege 66,9 milliárd forint. Az összes támogatás 70%-a (47,6 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik. A megújuló energia forrásokból termelt villamos energia után számított összeg 18,4 milliárd Ft. A megújuló források támogatására felhasznált összeg túlnyomó részét biomasszából előállított villamos energia értékesített mennyisége 1323 GWh -ot tett ki. A vízenergia hasznosítás ártámogatására fordított összeg a teljes támogatási kassza kb. 1% -át tette ki, így nem ez képezte a fogyasztókra áthárított többlet terhek nagyságát. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 38

39 A MEH által közzétett adatok A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 39

40 A MEH által közzétett adatok A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 40

41 A MEH által közzétett adatok A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 41

42 A MEH által közzétett adatok A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 42

43 átadott villamos energia az összeshez képest, % 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% MAVIR nyilvántartás jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 43

44 Új létesítmény vagy új megújuló energia hasznosítási kapacitás esetén elvi lehetőségként felmerül a CO2 mentes termelés által kiváltott mennyiség értékesítése. Ehhez az illetékes hatóságtól értékesíthető kvótát kell kapni (ami jelenleg nem látható hogyan), vagy megfelelő finanszírozási struktúrát alkalmazva lehet megteremteni a lehetőséget. Ilyen beruházások megvalósítására vannak példák. A CO2 értékesítése esetén a piac instabilitásával kell számolni, mint azt a következő EEX idősor mutatja. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 44

45 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 45

46 A vízenergia gazdasági szempontból eltér más megújulónak minősülő energiahordozók viselkedésétől, mert az üzemben tartásának költségei nagyon alacsonyak. Így a támogatás mértéke szempontjából nem az üzem hanem a beruházási költségek és a beruházás finanszírozásának feltételei a meghatározóak. Az élettartam alatti tarifa alakulása az új fejlesztésekre kell ösztönözzön és elő kell segítse a tőke bevonását a megújuló energia hasznosító kapacitások fejlesztésébe, létesítésébe. Ennek megfelelően a termelő létesítmény élettartama két fő szakaszra bontható: a befektetett tőke visszatérítést biztosító üzem időszakára és a tőketerhek nélküli további üzemi időszakra. Tehát időben differenciált rendszer szükséges. A támogatás szükségessége a teljesítmény növekedésével egyre kisebb. Tehát teljesítmény szerint differenciált rendszer szükséges. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 46

47 A vízenergia hasznosítás sajátossága, hogy a tőketerhek nélküli üzem időszakában nincs támogatási igénye. A támogatás, amennyiben az szükséges és lehetséges a finanszírozási időszakra kell koncentrálódjon Amerikai javaslat az élettartamhoz illeszkedő tarifa alkalmazásra A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 47

48 A vízenergia hasznosítás kötelező átvételi árai gyakorlatilag megegyeznek más megújuló energiaforrás hasznosítások esetében alkalmazott árakkal. A támogatottság lényegében azonos. A kötelező átvételi árak lényegesen magasabbak a villamos energia piac jelenlegi árainál. Az 5 MW alatti vízerőművek ártámogatásának aránya nyáron a piaci ár ötszöröse, télen háromszorosa. Az 5 MW feletti vízerőművek ártámogatásának aránya nyáron a piaci ár háromszorosa, télen kétszerese. A kötelező átvételi árak egész évben állandóak és függetlenek az igény alakulásától. Nemzetközi összehasonlításban a kötelező átvételi árak kiugróan magasak. A vízenergia ártámogatása jelenleg világrekordnak tekinthető. Az 5 MW alatti vízerőművek ártámogatása olyan mértékű, amit a nemzetközi gyakorlat kb kw nagyságú törpe erőművekre szokott alkalmazni. Az 5 MW feletti Kisköre és Tiszalök esetében az ártámogatás olyan mértékű amit a nemzetközi gyakorlat kb. 0,5 MW alatt alkalmaz. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 48

49 ÁFA nélküli Ft/kWh hatósági árak Csúcs Völgy Mélyvölgy Csúcs Völgy Mélyvölgy éves átlag Ft/kWh EUR/MWh (170 Ft/EUR) Naperőműben termelt 26,46 26,46 26,46 27,86 27,86 27,86 27,86 163,90 20 MW vagy annál kisebb erőműben és 5 MW vagy annál kisebb vízerőmű 29,56 26,46 10,80 31,13 27,86 11,37 26,82 157,74 20 MW-nál nagyobb, de legfeljebb 50 MWos erőműben termelt (kivéve vízerőmű) 23,65 21,17 8,63 24,90 22,29 9,09 21,45 126,19 20 MW-nál nagyobb, de legfeljebb 50 MWos szélerőműben 29,56 26,46 10,80 31,13 27,86 11,37 26,82 157,74 Használt berendezést is tartalmazó erőműben termelt 18,39 11,77 11,77 19,36 12,39 12,39 15,71 92,43 5 MW-nál nagyobb vízerőműben, 50 MW-nál nagyobb egyéb erőműben termelt 18,39 11,77 11,77 19,36 12,39 12,39 15,71 92,43 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 49

50 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 50

51 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 51

52 Magyarország vízerőmű 5 MW felett 92,43 EUR/MWh Magyarország vízerőmű 5 MW alatt 157,74 EUR/MWh Brazilia vízerőmű 30 MW alatt 50,00 EUR/MWh Bulgária vízerőmű 10 MW alatt 36,00 EUR/MWh Csehország kivízerőmű 82,00 EUR/MWh Franciaország vízerőmű méret és szezon függő 55,00-61,00 EUR/MWh Németország kisvízerőmű <500 kw 126,70 EUR/MWh Németország kisvízerőmű 500 kw - 2 MW 86,50 EUR/MWh Németország kisvízerőmű 2 MW - 5 MW 76,50 EUR/MWh Németország vízerőmű <10 MW 63,20 EUR/MWh Németország vízerőmű <20 MW 58,00 EUR/MWh Németország vízerőmű <50 MW 43,40 EUR/MWh Németország vízerőmű >50 MW 35,00 EUR/MWh Anglia <10 kw 170,00 EUR/MWh Anglia >10 kw<100 kw 120,00 EUR/MWh Anglia >100 kw<1 MW 85,00 EUR/MWh Anglia >1 MW<5 MW 45,00 EUR/MWh Mongólia <500 kw 60,00 EUR/MWh Mongólia 500 kw-2 MW 40,00 EUR/MWh Mongólia 2-5 MW 30,00 EUR/MWh Portugália kisvízerőmű 42,00 EUR/MWh Szlovénia <50 kw 105,00 EUR/MWh Szlovénia 50 kw - 1 MW 93,00 EUR/MWh Szlovénia 1 MW - 10 MW 82,00 EUR/MWh Szlovénia 10 MW MW 77,00 EUR/MWh Spanyolország <10 MW 66,00 EUR/MWh Spanyolország 10 MW - 25 MW 66,00 EUR/MWh Spanyolország 25 MW - 50 MW 59,00 EUR/MWh Svájc <10 kw 171,70 EUR/MWh Svájc <50 kw 132,10 EUR/MWh Svájc <300 kw 95,80 EUR/MWh Svájc <1 MW 72,60 EUR/MWh Svájc <10 MW 49,50 EUR/MWh Ukrajna <10 MW 43,00 EUR/MWh Ausztria 2009 évi árak, Csak új erőmű vagy 50% -ot meghaladó termelés növelés esetén kisvízerőművek Az éves termelés Átvételi ár Az első kwh 62,3 EUR/kWh A következő kwh 49,9 EUR/kWh A következő kwh 41,5 EUR/kWh A következő kwh 39,5 EUR/kWh fölött 37,7 EUR/kWh A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 52

53 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 53

54 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 54

55 A kialakított támogatási rendszer nem a vízenergia hasznosítás növelésére ösztönöz, hanem az állami költségvetésből tőketerhek nélkül korábban megvalósult termelő egységeket jutalmazza. A támogatás nem teljesen a termelés és a rendszer igények összhangjára épül, hanem akkor magasabb a támogatás aránya, amikor a villamos energiára kisebb szükség van. A támogatás mértéke nem differenciált a teljesítmény vagy a termelő kapacitás mértékében A támogatás mértéke a nemzetközi gyakorlatban példátlanul magas. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 55

56 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 56

57 A magyar vízenergia hasznosítási lehetőségek opciót jelentenek a megújuló energia hasznosítás növelése terén, ami a villamos energia fogyasztás mintegy 10% át érheti el. Ennek egyik fele országhatárt nem érintve az ország belső ügyeként vizsgálható, másik fele csak a szomszédos országokkal közösen hasznosítható. A vízenergia hasznosítási lehetőségeinek többségét, több mint három-negyedét a Duna jelenti. A vízenergia készlet hasznosításának felhasználása az EU irányában vállalt megújuló energia használati részarány eléréséhez egy koncentrált kapacitást biztosító opció. Az opció használatáról és annak feltételeiről, megfelelő előkészítés alapján lehet dönteni. A szükséges vizsgálatok nélkül a tárgyban objektív vélemény kialakításának nincs lehetősége. Összességében a vízenergia v készlet k hasznosítása sa egy lehetséges opciót t jelent megújul juló energia hasznosítás s növeln velésében, aminek feltételeit teleit tudományos igény nyű komplex vizsgálattal fel kellene tárni. t A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 57

58 Az Európai Unió a Rajna Majna Duna víziutat a VII számú európai közlekedk zlekedési folyosóvá nyilvánította (Pan( European Transport Corridor VII (TEN T) T)) és s a hajózási akadályok elhárítására ra 2015 ig intézked zkedést vár v r a megjelölt lt szakaszokon. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 58

59 A Parlament 2009 tavaszán elfogadta a Paksi Atomerőmű bővítésének tervét. Az új atomerőmű létesítés feltételeinek kidolgozása elkezdődött. A Duna Budapest és Mohács közötti szakaszán tapasztalt meder, hordalék és vízhozam változások A Dunamenti Erőműben és a Paksi Atomerőműben hűtővíz ellátási problémákat eredményeztek. Előfordult, hogy a Paksi Atomerőmű hidegvíz csatornáját le kellett zárni és a hűtővizet mobil szivattyúkkal kellett kiemelni. A tervezett új atomerőmű kapacitás hűtővizének biztosításához egy lehetséges opciót jelent annak összevonása a közlekedési feltételek rendezésével és a vízenergia hasznosításával. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 59

60 A villamos energia fogyasztás növekedési üteme lelassult. (A gazdasági visszaesés lefékezte a növekedést.) Az energiaárak (gáz, olaj, szén, villany, széndioxid) csökkentek. (Világszerte csökkent a kereslet és ez a nagykereskedelmi árak változásában jól lemérhető.) Az erőmű beruházások attraktivitása, vonzereje mérséklődött. (Jelentősen csökkent az érdeklődés az új beruházások iránt. Növekedett az ösztönzés a régi erőművek további üzemeltetésére.) A beruházási csökkenés a megújuló források hasznosítását is érintette. (A megújuló forrásokat beruházók jelentős hitel nehézségekkel küzdenek. A nagyobb tőkeköltség hatása itt sokkal erősebb, mint az egyéb befektetéseknél) Veszélybe kerülhet az EU klímavédelmi céljainak a teljesítése. (Az elsősorban a megújuló forrásokra alapozott áramtermelés attraktivitása mérséklődik, vonzereje csökken. Ezért a klímavédelmi célok elérésében nehézségekre lehet számítani.) A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 60

61 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 61

62 A bolgár és a román kormány úgy határozott, hogy kötelezettségei teljesítéséhez a bolgár-román közös Duna szakasz vízenergia hasznosítását használja fel. Ma már ismertté váltak a bolgár-román közös Duna szakasz hasznosításával kapcsolatos tervek bizonyos adatai. Bulgária Gazdasági és Energiaügyi Minisztériuma közzétette, hogy többcélú hasznosítási projektet terveznek, ami magában foglalja a hajózást, a vízenergia hasznosítást és az öntözést. A teljes Duna szakasz hasznosítására két lépcsőt terveznek, az egyiket Nikopol Turnu Magurele között, a másikat Szilisztra Calarasi között. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 62

63 A Duna korlátozások nélkül hajózhatóvá válik és biztosítja az Északi tenger és a Fekete tenger közötti víziút megbízható folyamatos rendelkezésre állását a bolgár román közös szakaszon. A megújuló forrásból termelt villamos energia Bulgáriának jutó hányada több mint 3,8 TWh/év ami hozzávetőleg a 2006 évi villamos energia fogyasztás 10% -a. Két új vasúti, közúti, távvezetéki és távközlési összekötés jön létre a két ország között. Javulnak az öntözés és a vízellátás feltételei. Javul az árvízzel szembeni biztonság a bolgár és román oldalon egyaránt. Új munkalehetőségeket teremt a beruházás. Az építés időszakában kb munkahellyel, az üzem időszakában kb. 850 munkahellyel számolnak. Fenntartható állapot alakítható ki a bolgár folyópartok a szigetek eróziós problémái szempontjából. Javulnak a turizmus, sport feltételek. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 63

64 A projekt főbb jellemzői között említhetők: A munka helyzete: folyik a kiviteli tervezés A tervezett teljesítmény: 800 MW (2x400 MW) A tervezett villamos energia termelés 4400 GWh/év (2x2200 GWh) A beruházási költség 1500 millió EUR A fajlagos beruházási költség 1875 EUR/kW A projekt magában foglalja az erőműveket a hidakat, hajózsilipeket, az árvíz levezető műtárgyakat, a gátat, a hallépcsőket, az infrastruktúra fejlesztést (út, vasút, távvezeték, távközlés), a mezőgazdaság területek és települések árvízvédelmét, a közlekedési létesítményeket. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 64

65 Romania Bulgaria A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 65

66 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 66

67 A projekt főbb jellemzői között említhetők: A munka helyzete: folyik a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása A tervezett teljesítmény: 530 MW (2x265 MW) A tervezett villamos energia termelés 3300 GWh/év (2x1650 GWh) A beruházási költség 1200 millió EUR A fajlagos beruházási költség 2264 EUR/kW A projekt magában foglalja az erőműveket a hidakat, hajózsilipeket, az árvíz levezető műtárgyakat, a gátat, a hallépcsőket, az infrastruktúra fejlesztést (út, vasút, távvezeték, távközlés), a mezőgazdaság területek és települések árvízvédelmét, a közlekedési létesítményeket. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 67

68 o A bolgár és a román kormány úgy határozott, hogy kötelezettségei teljesítéséhez a bolgár-román közös Duna szakasz vízenergia hasznosítását használja fel. o A projekt egyben megoldást kínál a hajózási feltételek biztosítására az Európai Unió a VII számú európai közlekedési folyosóján. o Az előkészítő munka eddigi eredményei EUR/kW fajlagos költséget eredményeztek. o A költségek nagyságrendje és a villamos energia piaci árak trendje valószínűvé teszi azt, hogy a vízenergia hasznosítási komplex projekt támogatás nélkül illetve jelentős támogatás nélkül is megvalósítható lehet attól függően, hogy milyen mértékű többlet infrastruktúra fejlesztést terhelnek rá. o A projekt gazdasági adottságai lehetővé teszik a tőkebevonást valamilyen koncessziós rendszer alkalmazásával az építés és az üzem meghatározott szakaszára. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 68

69 A kialakult támogatási rendszerek jelentős többlet terhet rónak a magyarországi villamos energia fogyasztókra. A helyzetet jellemzi, hogy a miközben a piaci termelői árak kb. a felére csökkentek, a fogyasztói árakban ez nem okozott csökkenést. A folyamatosan növekvő és a fogyasztókra áthárított támogatások a piac árcsökkenését ellensúlyozták. A támogatási spekulációk egyes szakterületeken az aranylázhoz hasonló mozgásokat eredményeznek, attól alig különböző etikussággal. A vízenergia készletek hasznosítása egy lehetséges nagyblokkos fejlesztési opciót kínál. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy ítélhető, hogy Duna országhatáron belüli szakaszán a számottevő támogatás nélkül is biztosítható kb. 2,0 TWh/év megújuló energia, ami kb. 5% -a a villamos energia fogyasztásnak. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 69

70 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 70

71 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 71

72 A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 72

73 1. ALAPFELTÉTELEK 2. A nemzetközi gyakorlat 3. A hazai adottságok 4. A támogatási igény 5. A támogatási rendszer 6. A támogatás mértéke 7. A kérdés aktualitása 8. Más dunai országok gyakorlata 9. Összegzés A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 73

74 A vízenergia jelenleg is fontos szerepet játszik a villamos energia termelésben és nem látható olyan körülmény, ami a szerepét, fontosságát mérsékelné. A vízenergia hasznosítás erkölcsi támogatottsága Magyarországon alacsony és nem illeszkedik a vízenergia hasznosítás szerepéhez, súlyához és funkciójához. A szakma kiszorult vélemény alkotásból. A szakmaiság helyreállítását tenné szükségessé. A jogi rendezetlenségből eredő átjárhatatlan helyzet megfelelő rendezése szükséges. A vízenergia hasznosításra és fejlesztésére vonatkozó materiális támogatások léteznek. Gazdasági szempontból a meglévő termelők támogatottak. A vízenergia hasznosítás ártámogatása és kötelező átvétele gyakorlatilag megegyeznek más megújuló energiaforrás hasznosítások esetében alkalmazott árakkal. A vízenergia hasznosítás ártámogatásának mértéke a nemzetközi összehasonlításban példátlanul magas. Az alkalmazott ártámogatás nem ösztönöz a megújuló energia hasznosítás növelésére. A támogatás mértéke nem differenciált sem teljesítmény szerint sem időben. A vízenergia készlet hasznosítása az EU irányában vállalt megújuló energia használati részarány eléréséhez egy koncentrált kapacitást biztosító opció, ami számottevő támogatás nélkül is megvalósítható. A kérdés vizsgálata több szempontból aktuális. A készletfelmérés óta eltelt közel fél évszázad során gyakorlatilag minden körülmény megváltozott, beleértve a műszaki, gazdasági, környezeti, jogi feltételeket. Ez kétségbe vonhatóvá teszi a kialakított álláspontok többségét. A racionális álláspont kialakításához tudományos igényű komplex vizsgálatokra van szükség. A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 74

75 Dr. Szeredi István A vízenergia hasznosítás helyzete Oldal: 75