Sebek és Műtétek előadás anyaga

Átírás

1 Sebek és Műtétek előadás anyaga Készítette: Pióker Krisztina

2 Bevezetés A sebészet főleg azokkal a betegségekkel foglalkozik, amelyeket műtéti beavatkozásokkal gyógykezelnek. Az orvostudománynak ez a szakága hosszú fejlődés útján jutott a mai magas színvonalra. Ennek során, különböző szakterületek önállósultak. Szemészet Gégészet Ortopédia Urológia Nőgyógyászat Onkológiai sebészet ez az osztály jóval később A későbbiekben egyes szervek, szervrendszerek, testtájak sebészi kezelése is önálló gyógyító területté vált. Mellkas Szív Ideg Érsebészet Fej-nyaksebészet Baleseti sebészet A sebészeti ismeretek tárgyalását két nagy részre osztjuk: 1. Általános sebészeti ismeretek: a sebészi kezelés általános jellegű kérdései 2. Részletes /speciális/ sebészet: egyes szervek, szervrendszerek, testtájak megbetegedései. A sebészeti betegeket sebészeti fekvőbeteg osztályokon gyógyítják. Ide azok a betegek kerülnek, akik speciális kivizsgálást és műtétet igényelnek. A korszerű fekvőbeteg osztály részei: kórtermek, műtő, őrző, vagy intenzív osztály kötöző, egyes sebészeti osztályon Rtg vizsgáló, gipszelő, utókezelő. A kórtermi elhelyezésnél a nem szerinti elkülönítésen kívül, más szempontokat is figyelembe kell venni. Vannak aseptikus és septikus kórtermek, illetve ahol megoldható ezek külön osztályon vannak. A sebészeti osztály központja a műtőblokk. Műtőblokk részei:

3 - egy vagy több műtőhelység - előkészítő - bemosakodó - sterilező - raktárak - betegfektető - előtér - ébredő, ( ez nem mindenhol van) A műtőblokk elkülönül az osztálytól, hogy a szükséges tisztaság, csend, nyugalom biztosítható legyen. A közelében van a postoperatív szoba, őrző, intenzív osztály. A sebészeti osztály munkája két jól elkülöníthető részre oszlik: 1. osztályon fekvők ellátása 2. műtétekre Az osztályos betegek ellátásának két szakasza van. műtétet megelőző teendők (műtéti előkésztés) - műtéti utókezelés A betegek ellátását a vizitek irányítják, általában naponta három alkalommal. Az ápoló személyzet az ezeken elhangzottakról feljegyzést készít, és ez alapján azokat sürgősségi sorrendben csoportosítja. A feladatok közül, mindig a súlyos, életveszélyes állapotú betegek ellátása az első! Az ápoló szolgálatának eseményeit és saját észleléseit bejegyzi az átadó füzetbe, és a szolgálat átadásakor mindenről tájékoztatja váltótársát! Jó elméleti felkészültségen alapuló gyakorlati tudásával, hivatásszeretetével, áldozatkészségével az ápoló, ápolónő az orvos pótolhatatlan segítőtársa, munkatársa! E szoros együttműködés eredménye a beteg állapotának javulása, gyógyulása. A nővéri hivatás odaadást, gondosságot, lelkiismeretességet, az emberi együttérzés / empátia/ magas fokát kívánja. A jó ápolót két dolog jellemzi: a segíteni akarás és a segíteni tudás képessége.

4 A sebészet története A sebészet történetének három szakaszát különítjük el. 1. A kezdetleges sebészet kórszaka A sebészet olyan régi, mint az emberiség, és a szülészettel együtt az orvostudomány legrégebbi része. A régészeti leletekben megtalálhatók az évezredekkel ezelőtti kezdetleges sebkezelés nyomai. A műtéti beavatkozásnak tekinthető első koponyalékeléseket a kőkorszakban végezték. Az egyiptomi fáraók első időszakából (i.e.2800 körül) származik a világ legrégebbi sebészkönyve, Edwin Smith papírusza: 48 különböző sérülést köztük elsősorban fej, nyak, mellkas, és gerincsérüléseket ismertet. A nyílt sebkezelésről a tamponálásról, a törések és a ficamok visszahelyezéséről, a különböző technikájáról, a koponya lékeléséről is olvashatunk a feljegyzésben. Az i.e ból származó indiai írásos emlék 760 féle gyógyszerről és 131 orvosi műszerről számolt be. A feljegyzések szerint a sebészet az első és legnagyobb az összes orvosi tudományok között. Az indiai sebészek amputátiókat, hasi műtéteket, szemészeti és plasztikai beavatkozásokat végeztek. Különösen híressé váltak az orr, fül, és ajak hiányát pótló plasztikai műtétek. Az emberiség későbbi fejlődésére nagy hatással volt az antik világ népeinek görögöknek és rómaiaknak kultúrája. A görög-római orvoslás az ókori orvostudomány csúcspontja. A görög kultúra virágkorában működött az orvostudomány atyja, Hippokratész (i.e kb ) aki az orvoslást önálló tudománnyá fejlesztette. Corpus hippocraticum című művében korának tapasztalati orvostudományát foglalta össze. Számos sebészeti gyógymódról tesz említést: nyújtó és nyomókötés, vérzéscsillapítás izzó vassal, végbélsipoly kezelése fonal áthúzással, törések és ficamok sínezése. Az ókori római sebészet legjobb ismertetését Aulus Cornelius Celsusnak köszönhetjük. Művének egyik fejezete a sebészetről szól: leírja az alexandriai iskolától átvett érlekötést, a visszértágulatok kiirtását, foglalkozik a plasztikai műtétekkel. A gyulladás négy tünetét ( pirosság, melegség, duzzanat, fájdalom ) is megfigyelte. Az ókori Róma legjelentősebb orvosa Claudius Galenus (i.sz ) volt, aki írásaiban összefoglalta mindazt, amit a görög, alexandriai és római gyógyászat elméletben és gyakorlatban birtokolt. Az időszámításunk szerinti évszázadokat az orvostudomány, - különösen a sebészet és a szülészet- hanyatlása jellemezte. E korszak egyetlen jelentős eredménye a kórház létesítése. A legrégibb, a mai napig fennmaradt kórház a Hotel Dieu, Párizsban a 8. században létesült.

5 Az anatómiai gondolkodás térhódításával a sebészet új korszaka kezdődött. Az emberiség legnagyobb szelleme, Leonardo Da Vinci ( ) tevékenysége az ujjászületés, a reneszánsz korszakát jelenti. Anatómiai megfigyeléseit titokban hullák boncolásán végezte. Az egyház tilalma ellenére. E tanokat Andreas Vesalius ( ) továbbfejlesztette. Bonctani tanulmányai alapján készítette el híres anatómiai atlaszát Az emberi test felépítéséről címmel. A 19. század közepéig a sebészet kezdetleges maradt. A műtétek elviselhetetlen fájdalmat okoztak, és a műtéti sebfertőzés a betegek életét veszélyeztette. 2. A tudományos sebészet alapító és úttörő korszaka Ahhoz, hogy megnyíljék az út a sebészet szabad fejlődése előtt, le kellett győzni a fájdalmat és a seblázat. Az as években kezdődött a sebészet új korszaka. Az altatás felfedezése rövid idő alatt győzelmet aratott a sebfájdalom felett ban William Morton felfedezte az Éter altató hatását ben Simpson angol szülés a fájdalmak csillapítására Kloroformot használt. Az altatás megsokszorozta a sebészeti osztályok műtéteinek számát, a sebláz és a gennyvérűség azonban továbbra is a műtétek féllmetes réme maradt. Ezt az asepsis és antisepsis felfedezése győzte le. Semmelweis Ignác ( ) megfigyelései szerint a bomló szerves anyagot az orvos szennyezett keze viszi át a szülőanyákba, és a bomló anyag felszívódásának következménye a gyermekágyi láz A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és profylaxisa című munkájában megfogalmazta az asepsist:... minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a gondjaimra bízott egyénektől távol tartsam a bomló állati szerves anyagot... (1847) A megelőzés jelentőségét hirdeti:...biztosabb az ujjat be sem szennyezni, mint a már szennyezettet újra tisztává tenni... A Klórmészoldatos kézfertőtlenítést használta. Josef Lister (1867) Angol sebész, az antisepsis jelentőségét hirdette. A sebnek és környékének fertőtlenítésében látta a fertőzés elkerülését. Erre a célra Karbolban áztatott kötszereket használt, seböblítést, a műtéti seb átmosását karbololdattal a kórokozók felfedezése az asepsis igazságát bizonyította. A 19. század második fele a sebészet történetének klasszikus korszaka. Legjelentősebb eredménye az, hogy a sebészet alkalmazott tudománnyá alakult át. Ebben az időszakban keletkezett az önálló magyar orvosi iskola is. Vezető egyénisége Balassa János ( ) a modern orvostudomány első és legnagyobb hazai képviselője. Kiváló sebésziskolát teremtett 1847-ben-néhány hónappal az első bemutatás után ő alkalmazott először Éternarkózist Magyarországon.

6 A korszerű pesti orvosegyetem és orvosképzés megteremtője Markusovszky Lajos ( ) volt. Lumniczer Sándor ( ) Balassa tanítványa, a magyar sebészi iskola továbbfejlesztője a gyakorlatban, a tudományos munkában és az orvosképzésben. A magyar sebészet továbbfejlesztői: Petz Aladár, Pólya Jenő, Verebély Tibor, Dollinger Gyula, Ádám Lajos, Sebestény Gyula. 3. A modern sebészet korszaka A sebészet új korszakát évszázadunk negyvenes éveinek kezdetétől számítjuk. A következő felfedezések tették lehetővé: 1. Szulfonamidok (1935: Domagk ) és az Antibiotikumok (1928: Fleming ) a penicillin klinikai alkalmazása 1942-től. Az asepsis és az antisepsis alkalmazásával a kívülről jövő baktériumokat távol lehetett tartani, de a szervezetben található bakteriális fertőzések legyőzésére csak a kemoterápia volt alkalmas. Ezzel sok betegség természete megváltozott, az életveszélyes fertőzések gyógyíthatókká váltak. 2. A korszerű intratrachealis narkózis tette lehetővé a jól adagolható izomrelaxánsok ( Kurare ) alkalmazását. Az altatógép felfedezése az altatást sokkal biztonságosabbá, kíméletesebbé tette. 3. A transfúziós módszerek továbbfejlesztése, a vérkonzerválás. Az érrendszer feltöltésével a shock ma elkerülhető és legyőzhető. A modern sebészet e jelentős felfedezései lehetővé tették igen nagy műtétek sikeres elvégzését ( nyelőcső-resectio, tüdőfél kiirtása, szívműtétek, szervátültetések Stb.) Az új korszakban a technikai felkészültség a műtét sikerének csupán egyik feltétele. A modern sebészet fontos kívánalma s postoperatív betegség leküzdése, azaz a korszerű műtéti utókezelés. Újabb eredmények: a szervezet természetes állandóiba való beavatkozás (Pl: hypothermia azaz a testhőmérséklet mesterséges lecsökkentése). A korszak jellemzője: a gyors ütemű haladás. A műtét nem egyetlen orvos munkája többé, hanem csoportmunka ( team-munka), amelynek igen lényeges, nélkülözhetetlen része az ápoló, ápolónő feladatköre!

7 Általános sebészet A SEB A seb a bőr, a nyálkahártya folytonosságának megszakadása külső ártalmak következtében. Műtéti seb: az alaktani viszonyok figyelembe vételével diagnosztikai vagy terápiás céllal. Alkalmi seb: külső ártalmak okozzák. A sérülést okozó eszköz szerint: Szúrt Metszett vágott zúzott szakított harapott lőtt sebeket különítünk el. A szövetsérülés fokától függően: 1. Egyszerű sebek: csak a bőrre, legfeljebb a bőr alatti zsírszövetre terjednek ki. 2. Szövődött sebek: a mélyebben fekvő szervek és szövetek ( Pl. izomzat, belső szervek) is sérülnek. A seb helyi következményei 1. Sebfájdalom: A sérülés okozta közvetlen vagy sebzési fájdalom függ a sérült terület érzőideg-ellátásától. Az idegvégződéseket a sértő eszköz mechanikai hatásán kívül a levegő és a kiszáradás is izgatja. Mennél jobban tátong a seb, annál fájdalmasabb. A sebzés nagysága nem arányos a fájdalommal. Nagy kiterjedésű roncsolás az érző

8 idegvégződéseket is zúzza, ezért traumás amputáció után feltűnő fájdalmatlanságot észlelünk. Ezt a seb stupor-állapotának nevezik. A fájdalomérzés shockban is csökken! A sebzési fájdalmat hamarosan felváltja a sebfájdalom, amelyet a sebzés és a sebgyógyulás kémiai és biológiai változásai okoznak. 2. Vérzés: A vérzés foka függ a sérült ér jellegétől ( artéria, véna, capilláris) nagyságától, elhelyezkedésétől. A metszett és vágott sebek jobban véreznek, mint a roncsoltak, mert ezekben a zúzott ércsonkokat az alvadék könnyebben zárja el. Megkülönböztetünk közvetlen, utó és késői vérzést. 3. Minden nyílt sérülés törvényszerű következménye: a fertőzés. A sértő eszköz és a testfelszín mindig tartalmaz kórokozókat, ezért kivétel nélkül minden sebzésen át mikroorganizmusok kerülnek a mélybe. Más kérdés, hogy a fertőzésnek lesznek e klinikai tünetei és következményei. A szervezet védekező mechanizmusai az enyhébb fertőzéseket le tudják küzdeni. Ez függ a sérült terület vérellátásától és a szövetroncsolódás mértékétől. A sebbe került mikroorganizmusok a sérülést követő első órákban a sérült szövetek felszínén maradnak és Kb. 6-8 óra múlva kezdődik áramlásuk a mélybe. Ez a körülmény a később ismertetett elsődleges sebkimetszés egyik elméleti alapja. A sebek típusai A sebeket a sérülést előidéző eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa szerint osztályozzuk: 1. Szúrt seb ( vulnus punctum ): Hegyes eszköz okozta sebzés. Az eszköz útja a szervezetben a szúrási csatorna: - alig vagy egyáltalán nem vérzik - a sérüléskor a szúrási csatornába anaerob baktériumok kerülhetnek, és az anaerob viszonyok szaporodásuknak kedveznek - a szúrási csatornába gyakran marad idegentest (Pl: tű, szálka, tüske Stb.) 2. Metszett és vágott seb ( vulnus scissum et caesum ): Éles tárgy okozta sérülés. Ha az eszköz a testfelszínnel párhuzamosan mozdul el, metszett, ha a felszínre merőlegesen hat, vágott seb keletkezik. Jellemzői: - sima sebszélek, a seb közepén tátong legjobban - általában erősen vérzik - keletkezésekor a fájdalom csekély

9 3. Zúzott seb ( vulnus contusum ): A leggyakoribb sebféleség, többnyire ütés, ütődés, esetleg összenyomás okozza. Legenyhébb formája a horzsolás: a bőr felületes rétegei lakaparódnak. Legsúlyosabb formája: a roncsolás: az összezúzott testrészt csak bőrhíd, ín, vagy megmaradt szövetrészlet köti össze a szervezettel. Jellemzői: - szabálytalan zegzugos sebszélek - a vérzés rendszerint nem súlyos és hamar csillapodik - a sebfájdalom korán jelentkezik és egyre fokozódik - a roncsolás súlyos fertőzés kialakulásának kedvez - a nagyobb kiterjedésű zúzott seb traumás shockot okoz. 4. Szakított seb ( vulnus lacerum ): Ha a test felszínébe valamilyen módon belekapaszkodó erő a bőrt rugalmasságának határán túl nyújtja, szakított seb keletkezik. Leggyakoribb a végtagokon ( Pl. a gép befogja a dolgozó kezét) Jellemzői: - a sebszélek, sebfelszínek egyenetlenek - a vérzés viszonylag csekély - kiterjedt szövetroncsolódás miatt súlyos fertőzés lehetősége - traumás shock kialakulása 5. Harapott seb ( vulnus morsum ): Az összes sebformák közül a legváltozatosabb, minthogy a beható erő a harapó állat vagy ember foga. Mechanizmusuk szerint kombinált sérülések(szúrás, zúzás, szakítás). Minden harapott seb súlyosan fertőzött! 6. Lőtt seb ( vulnus sclopetarium ): Különböző lőfegyverekből a testbe röpített szilárd testek okozzák. A lövés pillanatában a sebzés egyáltalán nem fáj. A lövedék áthatol a szöveteken, és lőcsatornát képez. Robbanó hatása a szöveteket nagyfokban roncsolja. A lőtt sebek súlyosan fertőzöttek!

10 Sebgyógyulás A sérülés következtében a szövetek, szervek folytonossága megszakad, esetleg anyaghiány keletkezik. A szervezet a folytonossághiányokat illetve megszakadásokat igyekszik helyreállítani: ez a folyamat a sebgyógyulás. A sebgyógyulás a roncsolt életképtelen szövetek feloldásával és eltávolításával kezdődik. Egyes sejtek, Pl: (májsejtek) feloldódnak, az elfolyósodott szövettörmelékeket a mozgó sejtek, fagociták távolítják el. A szövetek lebontásával egyidejűleg megindul a regeneratio, illetve a reparatio is. Regeneratio: az elpusztult szövetféleség keletkezik Reparatio: az elpusztult szövet helyét kötőszövet foglalja el A sebgyógyulás elsődleges ( sanatio per primam intentionem p.p. gyógyulás ) és másodlagos ( sanatio per secundam intentionem p.s. gyógyulás ) formáját különböztetjük meg. A kettő között csupán mennyiségi különbség van. A harmadikként említhető pörk alatti sebgyógyulást csak a hámra korlátozódó sérüléseknél horzsolások esetében észleljük. A megalvadt vér és kiszivárgott szövetnedv beszáradása pörköt képez és alatta a hám regenerálódik, majd a pörk leválik. A halvány rózsapiros, vékony hámréteg fokozatosan megvastagodik, és a sérülés nyomtalanul gyógyul. Elsődleges sebgyógyulás lényege: A vérből, nyirokból kicsapódó fibrin a sebszéleket ideiglenesen összetapasztja, és a további gyógyulás a külvilágtól elzártan zajlik le. A következő lépés reaktív gyulladás, amelyet a sérülés mechanikus hatása, a sérült szövetekből felszabaduló anyagok idéznek elő. Klinikai jelei: - sebkörnyék halvány pírja, oedemája, fájdalmassága Az összetapadt sebben a már említett lebomlási folyamatokkal egyidejűleg már a 2. napon megkezdődik a reparatio. A capillarisok burjánzása, majd a kötőszöveti sejtek szaporodása alakítja ki a sarjszövetet, amely egészséges emberen 8-10 napon belül a sebszélek klinikai gyógyulását eredményezi. A sarjszövet képződésével párhuzamosan indul meg a hámosodás, amely pontosan egyeztetett sebszélek esetén a 4. napon teljes is lehet. A sarjszövet kialakulásával a sebgyógyulás nem fejeződik be: Kb. 2-hét múlva a sarjszövet rostdús, sejtszegény kötőszövetté, hegszövetté alakul át. Klinikai jelei: kemény, zsugorodó, érzéketlen heg tapintási lelete A hegbe hónapok múlva nőnek be a rugalmas rostok és az idegek. A sebzés területén megszűnik az érzészavar és a heg rugalmasabb, puhább lesz. Másodlagos sebgyógyulás lényege: Akkor következik be, ha a seb fertőzött, a szövetek roncsoltak, vagy a sebszéleket nem egyesítik. A gyógyulás mechanizmusa lényegében azonos az elsődleges gyógyulással, de annak minden fázisa lényegesen fokozott. A sebszélek tátonganak.

11 Az elhalt szövetek lelökődnek bő váladékozás kíséretében és a sebüreget érintésre vérzékeny burjánzó sarjszövet tölti ki. A sebszélek felöl a hám, minden irányból a sarjszövetre kúszik. Klinikai jelei: hege széles, behúzódott, alapjához rögzült A rugalmas rostok és idegelemek csak későn, részlegesen regenerálódnak. Emiatt a beteg heg mindig kemény, sérülékeny, esetleg kifekélyesedésre hajlamos. Sebellátás A korszerű sebellátás személyi és tárgyi feltételei a sérülés helyszínén rendszerint hiányoznak. Itt a sérültet elsősegélyben részesítjük. Az elsősegély feladatait minden egészségügyi dolgozónak jól kell ismernie, hogy adott esetben szakszerűen alkalmazni tudja őket. Elsősegélynyújtás Fontosabb feladatai: 1. Vérzéscsillapítás 2. Ideiglenes sebellátás ( célja: a másodlagos fertőzés és újabb szennyeződések megelőzése) Végleges sebellátás A végleges sebellátást az asepsis szabályainak szigorú betartásával kell elvégezni, tehát ott, ahol az aseptikus beavatkozás feltételei ( steril műszerek, varróanyagok, kötszerek, sebészi bemosakodás lehetőségei ) biztosítva vannak. Célja: a sebfertőzés következményeinek megelőzése és az elsődleges sebgyógyulás feltételeinek biztosítása. A végleges sebellátás lényege: Az elhalt, vagy funkcionálisan nem teljes értékű, szennyezett, fertőzött sebszélek kimetszése, majd a sebszélek egyesítése elsődleges varratokkal. Ez az elsődleges sebellátás. A fertőzés az első 6 órában a sebfelszínre korlátozódik. A sérült szöveteket érzéstelenítéssel, műtéti feltételek között 2-3 mm szélességben élesen kimetszik. Ha ez maradéktalanul kivihető, úgy 6-8 órán belül tiszta, steril műszerekkel elsődleges varratokat készítenek.

12 Ha a sérülés erősen szennyezett ( föld, trágya ), nagyon roncsolt volt, vagy ha a kimetszés a seb kiterjedése, életfontosságú képletek miatt maradéktalanul nem kivihető, a kimetszés után a sebet nem zárják. Ilyenkor steril fedőkötéssel ellátva figyeljük a gyulladás terjedésének esetleges tüneteit. Ha ezek nem mutatkoznak, úgy 5-8 napon belül halasztott elsődleges varratokat készítenek. Semmi esetre sem szabad elsődleges varratot alkalmazni: Szúrt Lőtt Harapott Nagy kiterjedésű, roncsolt sebek esetén A sérülés után 2-3 héttel alkalmazzák a másodlagos sebvarratot, amikor az elhalt szövetek kilökődtek, és a seb gyulladás és váladékmentes. Ha a sérülés után nagy bőrhiány marad vissza, és a sebszélek jelentősebb feszülés nélkül nem húzhatók össze, a pótlásra plasztikai sebészi módszereket alkalmaznak.

13 Vérzések Az ember keringési rendszerének központja a szív, amely percenként 5 liter vért juttat a szervezetbe. A szívből kilépő ereket artériának nevezzük, a test irányába tartó artériák oxigénben dús vért szállítanak. Az artériák apró hajszálerekre ágaznak, ezek fala érintkezik a sejtekkel, így megtörténik a gáz- és anyagcsere. A testből a szén-dioxidban dús vért a vénák szállítják a szív felé. Hajszáleres vérzés esetén a sebzés és a vérzés gyenge. Fertőtlenítés után fedőkötéssel fedjük a sérült testrészt. A vénás vérzés mélyebb sérülések esetén keletkezik, a vérzés mennyisége jelentős is lehet. Az ellátás első lépéseként a sérült testrészt emeljük a szív fölé, majd fertőtlenítés után nyomókötéssel fedjük. Az átvérzett kötést ne cseréljük le, helyezzünk rá újabb kötést. Az artériás vérzéskor a mély sebből élénkpiros vér, lüktetve távozik. Legfontosabb teendőnk a sérült nyugalomba helyezése, a sérült testrész felemelése és az artériás nyomópont elnyomása. Felkar ütőere a felkar belső oldalán, hajlító izom alatt futó árokban nyomjuk a csonthoz. Combütőér lágyékhajlat felett, ököllel nyomjuk a medencecsont irányába. Az artériás nyomópont elnyomásával párhuzamosan segítőtársunk készítsen nyomókötést. A kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára van szükségünk. A fertőtlenítés mellőzhető, de lehetőleg ne feledkezzünk meg róla. A sebbe helyezzünk összegyúrt gézgombócot, fedjük mull-lappal, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítsük. A nyomás kialakításához a gézlapra, keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, s ezt szorosan, körkörösen rögzítjük a mullpólyával. Belső vérzést közvetlenül nem tudjuk vizsgálni, csupán az erre utaló tüneteket kereshetjük. Ezek közé tartozik a belső sérülés lehetősége, sápadtság, verejtékezés. Speciális vérzésként említjük az orrvérzést, amely esetében normál fejtartás mellett az orrcimpákat szükséges befogni 15 percen keresztül. Itt ismertetjük a fülvérzést - fej sérült oldalra történő billentése, fedőkötés és a szájvérzést fej enyhén előre hajtása, steril gézlap.

14 Vérzések & Ellátásuk A vérzés fogalma: Az ér vagy erek sérülésekor, szakadásakor a vér a külvilág felé vagy a szövetek, testüregek közé kerül. Okai lehetnek: Közvetlen hatás: sérüléskor a lágyrészek szakadása, a benne vagy környezetében futó ereket érinti. Tompa erőbehatás következtében közvetve sérülnek a belső szervek, Pl.: máj, vese, lép, agy, stb. jelentős vérzést okozva Ezen kívül, közvetlen hatás még: Agyvérzés erekben a nyomás megnő megreped Érfal elvékonyodása Tágult viszerek megrepedése Vérzékeny betegek jelentéktelen sérülés esetén is komoly vérzést szenvednek!! Külső vérzés: - látható - sérülésből feltételezhető - sápadtság - szapora pulzus Belső vérzés: has, mellkas, koponya Pl.: - baleset mechanizmusát figyelembe venni / Pl.: tompa has/ - fájdalom - feszítő érzés - nehézlégzés / Pl: mellkas/ - kivérzésre utaló tünetek : pl.: felültetve elájul Felsorolni! Koponya, has, mellkas Veszélyei: - RR esik

15 - sejtek oxygén szintje csökken - kivérzés - Shock : szervezet az alacsony RR miatt érszűkítéssel védekezik!! ÉLETVESZÉLYES FOLYAMAT!!! - Koponyaűri - Szívburki vérzés is ide tartozik!! Fajtái: Hajszáleres Vivőeres Ütőeres A (kapiláris) Szivárgó és (vénás) Sötétvörös, (artériás) Élénkpiros vérzés: sötétvörös bőven folyó lüktetve spriccel Az ellátás lépései: 1. lépés Fertőtlenítés A testrész szív fölé emelése 2. lépés Fedőkötés Nyugalombahelyezés Testrész szív fölé emelése 3. lépés (Nyugalombahelyezés) Fertőtlenítés 4. lépés Nyomókötés késztése Artériás nyomópont elnyomása (ha kész a kötés el lehet engedni) Nyugalombahelyezés Nyomókötés készítése Az ellátás során:

16 - Leszorítást csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha más módon nem lehet csillapítani a vérzést!!! - Compressió az Artériás nyomáspontokra! - A. Temporalis Halántéki ütőér /szem körüli, halántéki vérzés - A. Facialis Arc ütőere az alsó állcsont szegélyén / ajak, száj körüli vérzések/ - A. Carotis nyaki ütőér a fejbiccentő izom és a pajzsporc között / nyomást a gerinc irányába kell végezni/ - A. Brachialis felkarcsont felső kezdetén, belső felszínen / felkar, alkar, csukló vérzés / - A. Femoralis combverőér a lágyékhajlatban a comb belső felszínénél / lábszáron lévő vérzés / FEKTETÉSEK: HAS: hanyatt fekve, térd enyhén felhúzva, alátámasztva MELLKAS: félig ülő helyzet KOPONYA: eszméleténél lévő beteg: hanyatt fekve, fej 30 szögben megemelve A szorító ruhadarabokat meg kell lazítania sérülés alatt, fölött egyaránt. A sérült végtagról a gyűrűket, órát, szorítólábbelit is távolítsuk el. A végtagot felemelve kell tartani a segítség megérkezéséig! Tilos: Szorító körülkötés szigorúan TILOS!!! Erek, idegek panganak!! KOMPLEX VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS: Fektetés, vérző testrész emelése, sebbe nyúlás, AV-k megemelése

17 Átvérzett kötést, leszedni, helyette: újat kell ráhelyezni Szorító körülkötést felhelyezni, helyette: nyomókötést kell. Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége! A kötések elkészítése a) Steril fedőkötés készítése: 1.: 2.: 3.: Helyezzük rá a steril gézlapot, és tartsuk rá a sebre. Fertőtlenítsük le a sebet! Rögzítsük azt, egy ragtapasszal, vagy néhány sor pólyával. b) Nyomókötés készítése: 1.: 2.: 3.: 4.: Helyezzük rá a Rögzítsük a nyomópárnát nyomópárnát. Helyezzünk a sebre steril gézlapot, és tartsuk rá. A kötést is rögzítsük. (3 normál kötés, 3 csavart.) Ha nem tudunk nyomókötést felhelyezni, vagy nincs megfelelő nyomáspont, esetleg, nem csökken a vérzés, akkor: a sebbe nyúlva, direkt nyomással próbáljuk meg elnyomni a sérült eret. Nyaki ütőeres, és nyaki vénás vérzésesetén a nyomáspontot egy steril pólyatekerccsel direkt nyomás alatt tartva várjuk a mentők megérkezését! Az artériás és vénás nyomókötés között az a különbség, hogy az első esetben a nyomópára alá helyezünk egy géz gombolyagot és azt belenyomkodjuk a sebbe, ún.: kitamponáljuk, a második esetben viszont nem.

18 Végleges vérzéscsillapítás A végleges vérzéscsillapítás felszerelést és sterilitást igényel, ezért elsősegélynyújtáskor ritkán alkalmazható. Formái 1. Mechanikai eljárások: Ezek közül legegyszerűbb a korábban ismertetett nyomókötés. Leggyakrabban a vérző ér lekötését alkalmazzák. Ha az érlekötés táplálási zavart okoz és a lekötés alatti terület elhalásával fenyeget, akkor érvarrattal vagy érpótlással ( vénaátültetés, műanyagprotézis ) állítják helyre a keringést. 2. Fizikai vérzéscsillapítás: Hőhatáson alapuló eljárások. Az elektromos kés koagulálja a megérintett szöveteket, és ezzel elzárja a kisebb erek lumenét. A meleg élettani konyhasó (0,9% ) oldat gyorsítja a véralvadást. Kisebb erek ( capilláris, parenchimás ) vérzéseknél alkalmazható. 3. Biológiai vérzéscsillapítás: A kis vérzéseket a véralvadási zavarok okozta haemorrhagiákat szüntetik. A teljesvér transfúzió vérzéscsillapító hatása ismert. A különböző vérkészítmények élettani hatásuk alapján igen jól alkalmazhatók parenchimás vérzésnél: trombin-por, fibrincsivacs. A vérzés következményeinek kivédésére elsőrendű feladat az elvesztett vér pótlása transfúzióval. Égési sérülések

19 Az égési sérülések mindennapjaink gyakori sérülései közé tartoznak, de szerencsére többségük csak enyhe, házilag is kezelhető. Az égést okozó tényezők alapján megkülönböztetünk száraz égést (láng, forró tárgyak, cigaretta, súrlódás), forrázást (gőz, forró folyadék), elektromos égést (áram, villám), vegyszer okozta égést (maróanyagok, gyomirtók), sugárzás okozta égést (napégés, UV okozta égés). Az égés elsősegélye a kiváltó októl függetlenül ugyanaz. Az égési sérülések diagnosztizálásakor két szempontot kell figyelembe vennünk: a mélységüket és a kiterjedésüket. Elsőfokú égéskor: kültakarónknak csak a legfelső, ún. hámrétege szenvedett károsodást. Tünetek:- Ezek felületes égések, - bőrpír, - fájdalom, - kisimult bőrfelszín jellemzi őket. Ilyennel találkozhatunk leginkább napégés és kisebb háztartási balesetek során, de szerencsére a tanórai égéseknek is ez a leggyakoribb típusa. Másodfokú égéskor: bőrünk második rétege, az ún. irharéteg is megsérül. Tünete: A sérülést jellegzetes hólyagok kísérik. Harmadfokú égésnél:a bőr legalsó, bőralja rétege is égést szenved. Tünete: A bőr viaszos, sápadt lesz, - hólyagok felszakadnak - érzékelés rendszerint megszűnik. Negyedfokú égés esetén :a bőr elszenesedik, ez a legsúlyosabb égési sérülés. Égési sérülések kiterjedése Az égés kiterjedését Wallace féle 9-es szabállyal határozhatjuk meg.

20 Felnőtt: - tenyér a testrész 1%-ának felel meg - fej 9% - törzs elöl 2x9% = 18% - törzs hátul 2x9 = 18% - felső végtag 2x9=18%) - comb 2x9=18%) - lábszár 2x9=18%) Gyermeknél: Kisgyermek: Újszülött: Fej: 15% 19% 21% Test elöl: 16% 16% 16% Test hátul: 16% 16% 16% Egyik kar 9,5% 9,5% 9,5% Egyik láb: 17% 15% 14% A Shock veszélye gyermeknél:10% égés esetén Felnőttnél: 15% esetén áll fenn! Égési sérülések ellátása: 1. lehetőség szerint távolítsuk el a sérült testrészről az ékszereket, ruhadarabokat 2. hűtsük hideg vízzel minimum percig; 3. nyugtassuk meg, szükség esetén fektessük le a sérültet; 4. ha nem mentővel szállítják orvoshoz, fedje fedőkötéssel; TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot tenni tejföl, étolaj stb. kivétel egyes fertőtlenítőszerek! TILOS a testrészekről az égett ruhát eltávolítani! Gyakoribb hibaforrások: - sérült túlhűtése, különösen körültekintően járjunk el a törzs hűtésekor; - sérült területre valamilyen anyagot juttatunk; Kórházban kezelendő égési sérülések: - gyermek a sérült; - harmadfokú;

21 - arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte; - másodfokú égés esetén, ha a bőrfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (egy tenyérnyi); - elsőfokú égés esetén, ha kiterjedés a bőrfelület 5%-nál nagyobb (öt tenyérnyi); - ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének) megítélése; Égés betegség Az égési sérülésnek az egész szervezetre kifejtett, általános hatása az ú.n. égési betegség. Ha az égés kiterjedt, súlyos, a bőr olyan jelentős mértékben sérül, hogy életfunkcióit nem képes maradéktalanul ellátni. Égési betegség szakaszai: 1. Égési shock: A nagyfokú folyadék és elektrolitvesztés, az érbeidegzési zavarok, a vörösvértest pusztulás, valamint az égett testfelület plazmakiáramlása jelentős vértérfogat csökkenést ( hypovolemia ) okoznak. A shock veszélyt a nagy fájdalom is okozza. Az égéssel járó fehérjevesztés és lebomlás tovább súlyosbítja a veseműködési zavarokat. A shock elhárítása után továbbra is fennáll a folyadék és elketrolitháztartás zavara. Pl: 40-50%-os égés esetén az első két nap alatt a testsúly több mint 10%-ának megfelelő víz, plazma és nátrium vész el a sérült bőrfelületen, illetve az oedemákban (70 kg-os sérültnél 6-7 liter ). 2. Toxaemiás szakasz: A sérült szövetekben felszabaduló bomlástermékek a nagy sebfelületen keresztül felszívódnak. Ennek eredménye a sérülés után jelentkező és napokig tartó igen magas láz ( hyperpyrexia ), nyugtalanság, valamint súlyos szervi károsodások ( anaemia, gyomor és nyombélfekély, idegrendszer működési zavara, vesekárosodás ). Az önmérgezés ( autotoxicatio ) Kb. 7 napig tart. 3. Septikus szakasz: A csökkent életképességű szövetek a különböző kórokozók magtapadásának kitűnő táptalajai. Az elhalt szövetek a 2-3. héten lökődnek le. A nagy fertőzött sebfelületről a kórokozók és toxinjaik a véráramba jutnak, és súlyos septicus kép alakul ki. A beteg állapota rohamosan romlik, a lázmenet septikus. Ez fokozza a fehérjebomlást, az anaemiát, a folyadék és elektrolitháztartás egyensúlyzavarát. A kiterjedt égések után a septikus szak szinte minden esetben bekövetkezik, és az égési sérültek jelentős része ma septikus szövődmény következtében hal meg.