A Fenntartható fejlődés fogalma, filozófiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Fenntartható fejlődés fogalma, filozófiája"

Átírás

1 A Fenntartható fejlődés fogalma, filozófiája A dolgozatot írta: Karai Zsolt Neptun kód: AHG34O 1

2 Tartalomjegyzék I. A fenntartható fejlődés igényének okai II. A fenntartható fejlődés története és fogalma III. Az eddigi fenntarthatóság megvalósításának buktatói és a jövő Források

3 I. A fenntartható fejlődés igényének okai Az emberi faj megjelenése gyökeres változást hozott a földi környezet (legfőképp az ezen belüli bioszféra) átalakításába. Ez volt az első olyan élőlény a Földön, ami bevitt energián kívül külső energiaforrásokat is elkezdett felhasználni, hogy átalakítsa a környezetét. A az első más állatfajoktól eltérő bioszféra átalakító magatartás a tűz használata volt, aminek kezdetei ezer évvel azelőttre tehetőek. Ennek számtalan fontos következménye volt: megkezdődött a közvetlen bioszféra átalakítás a tűz által (növényzet, állatok irtása) továbbá közvetlen következményei is voltak (ragadozók elijesztése, könnyebben emészthető táplálék, hidegebb klíma eltűrése és ezekből következő agytérfogat növekedés, népességnövekedés és szélesebb körben való elterjedés), amik elindították az emberiséget azon az úton, ahol ma is halad. Vajon jó irányba halad az emberiség? Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem, mert a környezetet (legfőképpen a bioszférát) pusztítja, így a saját tulajdon létére is veszélyt jelent. A fenntartható fejlődés ötlete, gyakorlatilag egy három fő alappillért tartalmazó modellen alapszik. A három alappillér pedig nem más, mint a bioszféra (a környezet szűkebb értelemben), társadalom és a gazdaság. Legelőször a bioszféra alakult ki a Földön, ami az anyagcserét folytató élőlények élőhelye, ami durván a litoszféra 10 km-es mélységétől az atmoszféra 17 km-es magasságáig tart. Ez a szféra magába foglal minden élőt a földön. A másik kettő közös jellemzője, hogy az ember alkotta őket és kevésbé kézzelfoghatóak, mint a bioszféra, ennek ellenére nagy fontossággal bírnak. Ezek a társadalom és a gazdaság. A kettő közül először a társadalmat alkotta meg az emberiség az által, hogy a népesség 3

4 egyre növekedett és az emberek egyre szervezettebb csoportokba tömörültek és így elkezdett kialakulni egy közös értékrend, világnézet és tudás, továbbá rendszeressé váló elemek (intézmények). Legutoljára, pedig a gazdaság alakult ki, aminek kezdeteit a mezőgazdaság és talán a különböző eszközök cseréjének megjelenéséhez köthetjük. Ez a három alappillér sokat változott az évezredek során. Míg a bioszféra kiterjedése és sokszínűsége csökkent, a társadalom és gazdaság komplexitása és mérete egyre nőtt. Pár évszázaddal ezelőtt még nem ismerték ezt a modellt és az azt tartalmazó fogalomhármast sem így tartották számon. A piacgazdaság megjelenése fontos fordulópont volt a környezet kezelésében, ami a XIX. század első felében alakult ki a Brit Birodalom központjában, Angliában. A környezetet addig is végtelennek, kimeríthetetlennek tartották, ám a piacgazdaság kezdett még jobban elvonatkoztatni a környezet fontosságától és fiktív árucikké tette azt. Annak az eszköze lett, hogy a vállalkozások minél hatékonyabban tudjanak profitot termelni és a gazdaság minél jobban növekedjen regionális és globális szinten is a szociális jólét meglétének és növekedésének érdekében. Addig a társadalom kontrollálta a gazdaságot, ettől kezdve viszont ez a trend kezdett megfordulni. Ekkoriban erősödött meg az elképzelés, hogy a környezet végtelen. Ez az eszme vezetethetett ahhoz a hithez, hogy a gazdaság korlátlanul tud növekedni és ez nem megy a környezet és a társadalom rovására. Mára már kiderült, hogy Mindenekelőtt pár szót kell ejteni a gazdaság alapvető szerkezetéről és működéséről. A gazdaság a társadalom számára előállító, javakat és szolgáltatásokat nyújtó alrendszer. Három fő ágazata van: a mezőgazdaság és az ipar, ami javakat állít elő és a szolgáltatói szektor, ami szolgáltatásokat nyújt. Tevékenységének eszköze a technika, aminek rohamos fejlődésével egyre hatékonyabban tud 4

5 működni. Működése hasonlít egy élőlény működéséhet, szóval beszélhetünk gazdasági anyagcseréről is. Az élőlények az anyagcseréjükkel változtatják a környezetet, így a gazdaság is változtatja a környezetet. Ez az "anyagcsere" a természeti erőforrások kitermelésével kezdődik. A következő lépésben a kitermelt nyersanyagokat a különböző gazdasági ágazatok termékek, vagy szolgáltatások termelésére használják fel. Az így termelt javakat utána a fogyasztók használják fel. Az utolsó állomás a javak felhasználása után maradó hulladék. A folyamat első és utolsó lépése okoz jelentős környezet átalakítást, de a köztes lépések is fontosak. A bioszférát, társadalmat és gazdaságot és ezek kapcsolatát kihangsúlyozó modellre épül több környezeti problémát megoldani vágyó stratégia, ezekről később lesz szó. Az emberiség évszázadokon, talán évezredeken keresztül azt hitte, hogy a környezet által nyújtott lehetőségek és erőforrások kiapadhatatlanok, állapota állandó és örök, az emberi tevékenység által nem változik. Furcsa módon csak a XX. század második felében kezdett egyértelművé válni, hogy ez koránt sincs így. Az utóbbi évtizedekben a tudósok sorra kezdték felfedezni a súlyos globális környezeti problémákat, amik nem csak a környezetet, hanem az emberiséget is fenyegetik, mivel az ember megfelelő életkörülményei függnek a környezet megfelelő állapotától. Talán a legfőbb és legközismertebb probléma a globális éghajlatváltozás. Mára már egyértelmű, hogy döntően az emberi tevékenység felelős a nagy mértékű, viszont természetellenesen rövid időn belüli éghajlatváltozásért. Ez a nagymennyiségben a légkörbe bocsájtott üvegházgázoknak köszönhető, melyek a természetes légköri üvegházhatást nagyban felerősítik (legfőbbek a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid). A legutolsó jégkorszak vége óta 5000 év alatt körülbelül 4 fokot növekedett a Föld éves 5

6 átlaghőmérséklete, míg csak a XXI. századra 1-6,5 fokos növekedést jósolnak a klímatudósok (már eddig is 200 év alatt körülbelül 1 fokot nőtt a Föld éves átlaghőmérséklete). Ez a probléma nem csak a hőmérséklet változásában mutatkozik, hanem a világóceán szintjének növekedésében, a normális lokális időjárás megváltozásában, szélsőségessé válásában is. Például a nyári hőhullámok egyre hevesebbek, hosszantartóbbak világszerte, különösen Európában és az éves csapadékeloszlás is egyenetlen mind térben, mint időben. Az utóbbi probléma hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadékban és ezáltal árvizekben, ugyanakkor egyes helyeken hosszantartó aszályokban nyilvánul meg. Ezek mint hatással vannak közvetlenül az emberéletek biztonságára, fajok kihalására és a gazdaságra is. A következő probléma a fajok kihalása. Ez a probléma azért különösen súlyos, mert ha egy állat vagy növényfaj kihal, többé soha nem alkotható meg vagy alakulhat ki újra. Ennek nem csak esztétikai szegényedés a következménye, hanem az ember számára élhető bioszféra is veszélybe kerül ez által. Évente több ezer élőlény faj hal ki az élőhelyek pusztulása miatt, más behurcolt invazív fajok miatt, túlhalászat/vadászat miatt vagy a szennyezések miatt. Fontos problémának tekinthetjük még a városi légszennyezést (pl savasesők, troposzférikus ózon a következményei), ami egyre gyakoribb és elterjedtebb probléma a XXI. században, a különböző szintetikus anyagok okozta károsodás (pl növényvédő szerek, műtrágyák, vegyszerek stb.) Továbbá az ózonréteg elvékonyodása különböző CFC gázok (klórozott-fluorozottszénhidrogének) miatt. Ez a probléma azért különleges, mert úgy tűnik erre sikerült megoldást találnunk és visszafordítanunk a romboló folyamatot a CFC gázok használatának teljes betiltásával, amit az 1987-es montreáli jegyzőkönyvben fogalmaztak meg. Továbbá történtek sorra az ipari 6

7 balesetek, meyek néha elég nagy rizikót jelentettek. Ilyen volt az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atomerőművek katasztrófái, de ilyen volt Magyarországon a 2000-es tiszai cianid szennyezés és a 2010-es vörösiszap katasztrófa Kolontár és Devecser térségében. Mindezen problémák miatt kezdődtek el különböző kisebb szerveződések az '50-es '60-as évektől kezdve, ahol előtérbe került a környezetvédelem fontossága, de ugyanakkor az ezzel foglalkozó személyek belátták, hogy közben az emberi civilizáció fejlődésének kérdése is fontos. 7

8 II.A fenntartható fejlődés története és fogalma A fenntartható fejlődésnek több definíciója is létezik, viszont mindegyik hasonló alapgondolatot fogalmaz meg vagy az alapján született. A főbbek a következők: A Burtland bizottság szerint: A fenntartható fejlődés a jelen igényeinek a kielégítése a jövő generációjának szükségleteinek a veszélyeztetése nélkül. Az Egyesült Királyság kormánya szerint: A fenntartható fejlődés alapvetően egy egyszerű ötlet, melynek lényege a jobb életszínvonal biztosítása mindenki számára, a jövő generációkat is beleértve. Az ENSZ "Közös Jövőnk" jelentése szerint (későbbiekben lesz róla szó): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen szükségleteinek kielégítése nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteinek kielégítése lehetőségeitől. Hermann Daly a Világbank korábbi közgazdásza szerint: A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. Végül a Világ Tudományos Akadémia szerint: A fenntartható fejlődés az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és a természeti erőforrások jövő generációjának számára történő megőrzésével egyidejűleg. Ezen híressé vált definíciók megfogalmazhatóak egy definícióban is: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, ami biztosítja a jelen generáció szükségleteinek, szociális jólététének megfelelő mértékű kielégülését, de nem fosztja meg a jövő nemzedékeket ennek lehetőségétől az által, hogy megőrzi és óvja a természeti erőforrásokat és a következő generációk számára és a növekedés mértéke nem haladja meg az ökológiai eltartó képesség határait. Ezen kívül még figyelembe kell, venni, hogy a környezet, 8

9 társadalom és gazdaság kapcsolatban és kölcsönhatásban vagy egymással. A fenntartható fejlődés kezdeteire, már a középkorból is van írásos bizonyíték: egyes német államokban már létezett olyan erdőtörvény, ami előírta, hogy aki kivág egy fát, annak a helyére újat kell ültetnie. Később feljegyzésre került, hogy az amerikai indiánok szabályozták a halászatot a folyókban. Magyar példákat is említhetünk. Erre példa Bedő Albert főerdőtanácsos, aki 1885-ben nagy hangsúlyt fektetett a hazai erdők védelmére "Magyarország erdőségei" című akadémiai székfoglalójában. A gazdaságból fakadó káros környezeti hatásoknak és a gazdasági és szociális fejlődés környezeti feltételeinek kulcs szerepe volt a fenntartható fejlődés fogalmának és szükségességének megértésében. Ennek a folyamatnak a fejlődése összefügg a környezetvédelem fejlődésével is. A nemzetközi környezetvédelem kezdetei, egészen XIX. század második feléig nyúlnak vissza. Ez a világ közvéleményének formálása és a környezettudatosság fejlesztése révén jelentősen hozzájárult a környezetvédelmi együttműködés intézményesítéséhez. Ekkortájt Európában és Észak-Amerikában indították el tevékenységüket az első természetvédelmi mozgalmak. A XX. század közepén, az '50-es '60-as években már társadalmi szinten kezdett megosztó lenni a vélemény arról, hogy az emberi tevékenységnek milyen a környezetre gyakorolt hatása. Problémát okozott az, hogy a fejlett országok többsége ugyan belátta, hogy a társadalom növekvő energiaéhsége, a környezetszennyezés és a túlnépesedés komoly problémákat okozhat nem csak lokális, hanem globális szinten is, de a mai napig is csak alig sikerült lelassítaniuk a káros folyamatokat. A fejlődő országok, melyek nagy része valamely fejlett nagyhatalom gyarmata volt, akár a XX. század második feléig is kezdetben csak a lokális társadalmi és egészségügyi problémákra koncentráltak, 9

10 viszont egyre inkább fel akarnak zárkózni gazdaságilag a fejlett országokhoz, amely további jelentős környezetkárosításhoz vezethet, köszönhető ez új, hatékony technikai eszközök használatának. Történelmileg fontos lépés volt, hogy a főleg iparmágnásokból álló Római Klub megalakult 1968-ban a Accademia dei Lincei nevű tudományegyetemen. 40 országból 100 tagja volt, köztük a magyarokat József, Gábor Dénes, László Ervin és Szentágothai János képviselte. Három fő alappillére a globális nézőpont, a holisztikus szemlélet és a problémákra való hosszútávú megoldás volt. Aurelio Peccei iparmágnás és tudós volt a klub első elnöke ben a klub publikált egy jelentést A növekedés határai (The Limits to Growth) címen, amiben azt pedzegették, mi van, ha a környezeti erőforrások nem bírják el a rá nehezedő egyre növekvő gazdasági teljesítményt. A benne szereplő egyes gazdasági tevékenységekre vonatkozó megszorítások ötletei kevesek tetszését nyerték el. Szintén 1972-ben Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján történt az első világméretű terv létrejötte, ami az emberi környezet megóvásával foglalkozott. A résztvevők nyilatkozatot szavaztak meg a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi szintű feladatairól. A nemzetközi együttműködés segítésére létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). Ezen a konferencián világossá vált a fejlett és fejlődő országok számára egyaránt, hogy a környezetvédelem és gazdasági fejlődés kapcsolata fontos, mivel az ember és természet kapcsolata globális szintem bomlott meg. Ez a konferencia megkísérelte az érdekellentétek csökkentését is fejlett és fejlődő országok között és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy és agrárreform, az új és megújuló 10

11 energiaforrások kérdésében. A következő nagyobb lépés volt, amikor az ENSZ 1984-ben létrehota a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetője az akkori norvég miniszterelnök asszony, Gro Harlem Brundtland lett. A bizottság elkészítette a ma már mérföldkőnek számító "Közös Jövőnk" című jelentését, amiben először fogalmazódott meg ténylegesen a fenntartható fejlődés fogalma. Promotálja a mennyiség mellett a minőségi növekedést és állítja, hogy a gazdaság csak a természeti erőforrások megőrzésével növekedhet. Itt fogalmazták meg tudatosan először ennek az eszmének a három alapját és a köztük levő szoros összefüggéseket, amit minden politikai, gazdasági stb. döntésnél figyelembe kell venni. Ezek az előző fejezetben említett környezet, társadalom és a gazdaság. A következő nagyobb lépés az ENSZ 1992-es Környezet és Fejlődés, ami Rio de Janeiróban volt. Ez a konferencia "Közös Jövőnk" jelentést és annak pontjait vette alapul. Ezen az eseményen több fontos dokumentumot fogadtak el. Ilyen volt a"feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) dokumentum, ami a fenntartható fejlődés átfogó programja, a fenntarthatóság elveit tartalmazó Riói Nyilatkozat, és a tartamos erdőgazdálkodás elveit. Ezenkívül a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény és az Éghajlatváltozási Keretegyezmény hirdettetett meg aláírásra, melyeket "riói egyezmények"-nek is neveznek. A riói konferenciának is számos következménye volt. Például 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága az ENSZ program végrehajtásának koordinálására, továbbá ennek hatására erősítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF), melynek feladata lett többek között a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének működtetése. Később eljött az idő, hogy felmérjék sikerült-e betartani a tervezeteket ben New York szolgált helyszínül az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli 11

12 Ülésszakának, ami értékelte a riói konferencia óta eltelt lépések hatékonyságát. Itt már nem csak az ENSZ saját szervei, hanem "külsős" nemzetközi szervezetek is elkészíthették saját fenntarthatósági programukat. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet a júniusi göteborgi ülésen fogadtak el. A következő nagy esemény a Fenntartható Fejlődés Világkonferencia volt Johannesburgban, ahol a riói konferencia óta történt változásokat és elmaradásokat értékelték. Hiába derült rá fény, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés párhuzamban áll a természetes erőforrások állapotával, elég kevés történt a három összehangolására. Itt mindent összevetve kiderült, hogy csak alig sikerült kivitelezni a reményteljes ötleteket. Vajon miért? III. Az eddigi fenntarthatóság megvalósításának buktatói és a jövő Hiába derült ki már a múlt században, hogy az emberiség egy olyan helyzetbe került, amiben a gazdaság, társadalom és természet továbbá annak alrendszerei szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Továbbá függenek is egymástól (értve itt a társadalom és gazdaság természettől való függőségét), ennek ellenére a gazdaság és vele párhuzamosan a társadalom, megalkuvást nem tűrően kíván fejlődni továbbra is, figyelmen kívül hagyva az egyre súlyosabb tényeket. A fenntartható fejlődés három alappillére sokáig háromszög alakzatban volt elképzelve, amiben az elemek kapcsolódnak egymáshoz, de külön önálló részek is. Ez abból az elképzelésből származik, hogy a társadalom és gazdaság a természeti erőforrások állapotától függetlenül növekedhet a végtelenségig. Mára viszont egyre nyilvánvalóbb, a gazdaság a legkisebb alrendszer egy nagyobb rendszernek. A legnagyobb halmaz ez esetben a környezet, ezen belül csak egy alegység a bioszféra, aminek mi emberek is részei vagyunk, tehát a társadalom 12

13 is. A gazdaság pedig a társadalmon belül alkot egy alrendszert. Mégis ez az, ami megpróbál uralkodni a többi felett is. Kicsit mondhatjuk, a gazdaság expanziója a társadalom expanziójának az eszköze. Ennek az eszköznek az irányítása, ha nem is teljesen, de kicsúszott a kezünkből, mivel a világgazdaság többnyire önszabályozó és továbbra is a gazdasági teljesítmény az elsődleges szempont. Ez a növekedés veszélyben van, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a nem megújuló energiaforrások végesek és nem tudjuk pontosan mekkora készletek állnak rendelkezésünkre. Több ezzel a témával foglalkozó szakember is azt állítja; csak akkor lesz súlyos katasztrófa, ha egyáltalán nem teszünk ellene semmit. Most már nyilvánvaló, az eddig tervezett fenntarthatóság nem lehetséges a társadalmak jelenlegi gazdaság politikájával. Ezért nem lehettek sikeresek a változtatásokra kidolgozott tervek. Pusztán politikai és diplomáciai úton nem oldható meg a probléma. A probléma viszont világszinten, minden embert érint. Elfogadható stratégának tűnne a biohatékonyság stratégiája, ami a környezetkímélő technológiák előtérbe helyezését szorgalmazza. Ennél is hatásosabb lehet a mértékletesség stratégiája, ami a termelés egyfajta,,korlátozását mondja ki, ehhez viszont rengeteg személyes érdeket kellene félretenni. A leghatékonyabb, ellenben legnehezebb stratégia, a környezetközpontű gondolkodás globalizálása, amivel már minden ember feladatának érezné a környezet védelmét. A tartós megoldás megtalálása viszont hosszú folyamat, de nem lehetetlen. A kulcs valószínűleg az átlag emberek fejében és szívében lesz majd keresendő és nem csak a laborokban és nagy konferenciákon. 13

14 Források Takács Sánta András - Bevezetés a környezettudományba tananyag https://pedb504.wordpress.com/page/4/ 14

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

2014-2015 ÖKO munkaterv

2014-2015 ÖKO munkaterv Isaszegi Damjanich János Általános Iskola 2014-2015 ÖKO munkaterv Isaszeg, 2014. szeptember 7. Balázs Judit ÖKO mk. vezetője A jövő nem fogja jóvátenni,, amit te a jelenben elmulasztasz. (Albert Schweitzer)

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

AGENDA 21, Jövőbarát Energia. MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07

AGENDA 21, Jövőbarát Energia. MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07 AGENDA 21, Jövőbarát Energia MEE vándorgyűlés 2010. 09.15-07 A föld lakóinak a száma több 6 Md fő ez 2Md lakás (fűtés hűtés) 8 m fő nagyváros 1992 ben 2 db 2001 ben 25 db 2008 ban 30 db Édesvíz fogyasztás

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport A növekedés határai Veszprém, MTA ülés 2009. november 6. Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport Miről lesz szó? 1 2 3 4 Hol tartunk most (környezet)?

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAINAK TÜKRÉBEN

MAGYARORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAINAK TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány MAGYARORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA A FENNTARTHATÓ

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens

A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Globális környezeti problémák 1. elıadás 1-4. lecke

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják: Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a

Részletesebben

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében

Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Klímaváltozás az egyén felelőssége és lehetőségei egy magyarországi adatfelvétel tükrében Baranyai Nóra (PhD) - Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatársak (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete) E-mail:

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A tárgy célja A tárgy a műszaki-, ökonómiai-

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KIHÍVÁSAI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Készítette: Légrádi Anikó Budapest, 2003 1 Bevezetés Az éghajlatváltozás

Részletesebben

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26.

A 15-29 éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára. 2010. május 26. A 1- éves fiatalok véleménye a környezettudatosság anyagi hatásairól Kutatás a Lélegzet Alapítvány számára 2010. május 26. A fiatalok véleménye a környezetvédelem jelentőségéről százalék A környezetvédelem

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben