Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere

Átírás

1 Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere (III. kötet) február 10.

2 2

3 Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere (A leírás az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer EH 2.3 és EH 3.0 verzió alkalmazását szolgálja.) Megbízó: BKSz Kht (III. kötet) Összeállította: TRANSMAN Kft Budapest, február 10. 3

4 Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer alkalmazásával kapcsolatos követelménymő szerkezete Az ELEKTRA Hungaria közlekedési elektronikus kártyarendszer továbbfejlesztése címő feladatot a BKSz Kht pályázati kiírása alapján a TRANSMAN Kft vezette és a HunTrust Kft, IDOM ZRt, Stratis Kft alkotta konzorcium nyerte el. A feladatkiírásnak megfelelıen elkészült szabályozási mő (ld. ábra) a következı köteteket tartalmazza: I. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer közlekedési kártya-technológiai alapok II. III. IV. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer Együttmőködési és Üzletviteli séma ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere ELEKTRA Hungaria v2.3. közlekedési kártyarendszer alkalmazás követelmények V. ELEKTRA Hungaria v3.0 közlekedési kártyarendszer rendszerszintő követelmények V./1 Az ELEKTRA Hungaria 2.3 díjtermékcsoportok ITSO leképezése V./2 Kártyamőveleti eszköz-követelmények VI. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer tranzakció- és üzenet specifikációk VII. ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer központi feldolgozási és elszámolási követelmények 4 Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszerrel kapcsolatos szabályozások

5 Tartalomjegyzék Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere 1. ELEKTRA kártyakibocsátó(k) azonosítói ELEKTRA szolgáltató társaságok azonosítói Az ELEKTRA kártyarendszer eszközelemeinek azonosítása ELEKTRA kártyaazonosítók Kártyakiadó terminál azonosítói A kártyafeltöltı eszközök azonosítói A kezelıkészülékek azonosítói A jegyvizsgálói és ellenıri készülékek azonosítói Kártyamegjelenítı készülékek azonosítói A számítógépek azonosítói Az egységes hely- és szolgáltatásazonosítók rendszere A helyazonosítók rendszere A szolgáltatásokat leíró azonosítók alkalmazása A hálózati és utazási adatok egységes leképezése Utazási viszonylatok egységes értelmezése Egységes elvő hálózatleképezési eljárás alkalmazása A díjtermékek kártyára való feltöltése Kártya-érvényesítés utazáskezdéskor és ellenırzés jármőveken Hálózatleképezési eljárás a helyi közlekedésben...21 FÜGGELÉK Helyi közforgalmú közlekedéssel rendelkezı települések listája 5

6 6

7 Az ELEKTRA Hungaria közlekedési kártyarendszer szereplıinek és elemeinek azonosító rendszere Az ELEKTRA rendszer szereplıinek, kártyáinak, eszközeinek és a szolgáltatások, utazási viszonylat, valamint a díjtermékek és kedvezmények azonosító rendszerének összeállítását a 1. táblázat szemlélteti. Az ELEKTRA azonosítórendszer és az egyesített hálózati rendszer kialakítása oly módon történhet, hogy az ágazati és helyi szolgáltatók saját leképezési és azonosító rendszerüket még a legkisebb mértékben sem kell módosítaniuk, ill. megváltoztatniuk. Az egyetlen, amit tenniük kell csatlakozási szándékuk esetén hogy közlik a hálózatuk (megállóik, viszonylataik, díjtábláik stb.) adatait (elektronikus formában) a létrehozandó központtal, amelyik elvégzi az addig már meglevı állományhoz való illesztést és azonosító- konverziót, majd visszajuttatja az adatokat a csatlakozni kívánó szolgáltatóhoz (csatlakozás után a teljes hálózatba, elektronikusan és szinte észrevétlenül történik). Ugyanilyen módon történik a változások bejelentése és kezelése késıbb napi gyakorisággal. Fontos sajátossága az ELEKTRA azonosító rendszernek, hogy folytonos számozási rendszerével és a végén történı bıvíthetıségével lehetıvé teszi a fokozatos rendszerbıvítést. Sor szám ELEKTRA adatfile megnevezése Adatfile rövid neve Azonosítók mérete (bit) Azonosító jelleg 0. ELEKTRA kártyakibocsátók azonosítói CISS 9 bit kötött 1. ELEKTRA díjtermék-kibocsátók/kiadók azonosítói FISS 9 bit kötött 2. ELEKTRA szolgáltatók/kártyakiadók azonosító kódja OPER 9 bit kötött 3. ELEKTRA kártyaazonosítók rendszere CARD bit szabad 4. Kártyakiadó terminálok azonosítói CARI bit szabad 5. Feltöltı készülékek azonosítói RELD bit szabad 6. Kezelıkészülékek azonosítói VALD bit szabad 7. Ellenıri készülékek azonosítói CTRL bit szabad 8. Megjelenítı készülékek azonosítói DPLY bit szabad 9 Számítógépek azonosító rendszere COMP bit szabad 10. ELEKTRA helyazonosítók (települések, megállóhelyek) LOCI 16 bit adott 11. ELEKTRA szolgáltatások azonosítói SERV 24 bit eljárás 12 ELEKTRA utazási viszonylat-/érvényességi terület-azonosítók TRAV 32 bit eljárás 13. ELEKTRA díjterméktípus-kódok FARE 8 bit (szabad) 14. ELEKTRA kedvezményjogosultsági típus- és fajtakódok DISC 7+5 bit adott 15. ELEKTRA kedvezményigazoló dokumentumtípus kód DDOC 7 bit adott 16. ELEKTRA tömegközl. rendelkezı helységazonosítók APUB(LOCI) 16 bit adott A kártyákra is felírásra kerülı azonosítók 1. táblázat: Az ELEKTRA Hungaria szereplıinek és eszközeinek azonosító rendszere A táblázatból látható, hogy néhány kötött elıírt azonosító mellett a szolgáltatóknak, az azonosító méretek betartása mellett, az esetek nagy részében szabad keze van, hisz a késıbbiekben az azonosítók többsége a szolgáltatói kód (9 bit) hozzáadásával tehetı az ELEKTRA rendszer azonosítójává is. A kártyákon és kezelıkészülékekben elhelyezendı adatmennyiségek szempontjából az ELEKTRA-hoz szabott helyazonosítóknak (10. sor: LOCI), a szolgáltatásazonosítóknak (11. sor: SERV) és az utazási (rész-) viszonylatok (12. sor: TRAV) tömör azonosítóinak kiemelt jelentısége van. 3

8 A szolgáltatásazonosítók és az utazási viszonylatazonosítók elıállításához szükség van az egyes szolgáltatói menetrendi viszonylatvezetési adatok konverziójával adódó LINE adatok (ld fejezet) alapján központilag képzendı ELEKTRA hálózati modellre (gráf). Az addig megvalósuló helyi rendszerek akkor lesznek képesek az ELEKTRA részévé válni, ha a sorig a kártyakibocsátó (CISS),, a díjtermék-kibocsátó (FISS), a szolgáltató (OPER) és a kártya (CARD) szereplık, ill. azonosítók, és a sorig jelzett LOCI, SERV, TRAV azonosító állományaikat a kívánt szerkezetben adják meg, ill. hozzák létre és a kártyáikon feltöltı és kezelı- készülékeikben ezeket alkalmazzák. A táblázat tartalmazza a díjtermék-típus azonosítókat (FARE; 13. sor) az alkalmazandó kedvezményjogosultsági és fajtakódokat (DISC; 14. sor) és a jogosultságot igazoló dokumentumok típuskódjait (DDOC; 15. sor), valamint is, amelyek a magyar elıírásoknak megfelelıen kerültek kialakításra, továbbá a helyi tömegközlekedéssel rendelkezı települések (jelenleg kb. 150 db) sorszámán alapuló rövidített azonosítóit is 600-as kóddal (BP) kezdıdıen (APUB; 16. sor), amelyek adott -nak tekintendık. A chipkártyás rendszere(ke)n belül a különbözı résztvevı szereplık, továbbá az alkalmazásra kerülı készülékek, berendezések azonosítóit és kódjait egységes formátumban, összehangolt kiosztási és regisztrálási rend alapján kell az érintett szolgáltatónak alkalmazni. Az elkövetkezı alfejezetek a kártyarendszer fontosabb szereplıivel kapcsolatos azonosítók és kódok jegyzékét mutatják be, azok rövid megnevezésével, méretével és keletkezésének/eredetének megjelölésével együtt. 1. ELEKTRA kártyakibocsátó(k) azonosítói A kártyakibocsátó(k) az(ok) a szervezet(ek), amely(ek) a közlekedésben és más társalkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát(anak) ki. A kártyakibocsátók azonosítása kérésre központilag kiadott azonosítókkal visszaigazolással történik a 2. táblázatban megadott méretek és paraméterek mellett: Kibocsátó rövid Szolgáltató címe, ELEKTRA Állapot 3) 3) székhelye, neve, címe mőködés 3) (50 byte (50 byte kezdete, alfanumerikus ) alfa (24 bit, (év.hó.nap) 001 BKV Zrt Budapest regisztrált 002 MÁV Start Zrt Budapest fenntartott 003 Volánbusz Zrt Budapest regisztrált 004 Alba Volán Zrt Székesfehérvár regisztrált 005 Borsod Volán Zrt Miskolc regisztrált Kunság Volán Zrt Kecskemét (regisztrált) ELEKTRA Közp. Kibocsátói kód 2) (8 bit kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom Egyéb jellemzık 2. táblázat: Kártyakibocsátók azonosítói (CISS) (Megjegyzés) 1. A közlekedési chipkártyák a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmassá tehetık. 4

9 2. Az országos rendszer létrejöttével a kártyakibocsátó(k) égisze alatt a kártyáknak az utasok számára való kiszolgáltatását a szolgáltató társaságok is végezhetik. 3. A közlekedésen kívüli kártyakibocsátók a közlekedési célra is kiadandó chipkártyák esetén egyezmény alapján az ELEKTRA rendszerben való azonosításukhoz központilag megadott azonosítót alkalmazzák. 2. ELEKTRA szolgáltató társaságok azonosítói Az alkalmazásra kerülı ELEKTRA kártyarendszer hatóterületén mőködı, kártyákat díjhordozóként alkalmazó, menetrendszerinti személyszállításban résztvevı szolgáltató (fıvállalkozó és alvállalkozó) társaságok azonosítása a kérésre központilag kiadott azonosítókkal történik, a 3. táblázatban megadott méretek és forma szerint: Szolgáltatói kód (9 bit 2) Szolgáltatói jellegkód (6 bit Szolgáltató neve 3) (50 byte alfa Szolgáltató címe székhelye, 3) (50 byte alfa ELEKTRA mőködés kezdete 3) (24 bit, év.hó.nap) Állapot Egyéb jellemzık 1 1 BKV Zrt Budapest regisztrált 2 2 MÁV Zrt Budapest fenntartott 3 5 Volánbusz Zrt Budapest regisztrált 4 5 Alba Volán Zrt Székesfehérvár regisztrált 5 5 Borsod Volán Zrt Miskolc regisztrált 6? 7? 8? 9 5 Kunság Volán Zrt Kecskemét (regisztrált) 200 Összes közl. szolgáltató 201 N. egyéb szolgáltató 4) egyéb szolgáltató 4) egyéb szolgáltató 4) 500 ELEKTRA Központ 501 Fenntartott hely 511 Fenntartott hely kötelezı méret kötelezı tartalom 3) 4) tárgynak megfelelı tartalom telephely lehetıségével 3. táblázat: Szolgáltatók azonosító kódja (OPER) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatói azonosítót szintén kérésre központilag osztják ki, amelyet kell alkalmazni a kártyák kiadása során, a kártyákra történı díjtermékek, vagy összeg feltöltése alkalmával, valamint az utazások során a kártyák kezelésénél a visszaírt utazási adatok között (ld. M1 Mellékletet). A szolgáltatók egyúttal a felelıs testületek nevében a díjtermékek kibocsátói is, amelyek azonosítói (FICC) megegyeznek a szolgáltatói kódokkal. 2. A szolgáltatók jellegkódjának az alkalmazandó kedvezménymértékek meghatározásánál, a megfelelıen megszemélyesített kártyára történı kedvezményes díjtermékek feltöltésénél, továbbá az utazások során felhasznált kedvezményes díjtermékekhez kapcsolódó árkiegészítések megállapításánál van jelentısége. A jellegkódok a jelenlegi szabályozást figyelembe véve a következık: 1 helyi szolgáltató 4 helyi+vasúti szolgáltató 2 vasúti szolgáltató 5 helyi+autóbusz szolgáltató 3 autóbusz szolgáltató 10 Kompszolgáltató A lista indokló magyarázattal bıvíthetı. 5

10 3. Az ELEKTRA kártyarendszer eszközelemeinek azonosítása Az ELEKTRA közlekedési kártyarendszer a szolgáltatók szolgáltatási területén mőködı helyi, valamint helyközi közlekedésben az utasok kártyával való ellátását, jegyhez jutását és díjfizetését kívánja szolgálni, továbbá a díjfizetés és szolgáltatás elkülönültségébıl adódó adatgyőjtési, feldolgozási, elszámolási feladatok megoldását megalapozni. A rendszeren belül az egyes funkciók ellátásához szükséges kártyák és eszközök azonosítását a következı pontokban ismertetendı módon szükséges végezni. (Megjegyzések) 1. Megvalósítandó rendszer funkciók A rendszer felépítése és mőködése kapcsán a szolgáltatók által a következı feladatok és mőveletek megoldása szükséges (ld.4. táblázat): kártyakiadás: a rendszer használatát biztosító, megszemélyesítést igénylı díjhordozó kártyák kiadása az utasok számára a személyi adatok és fotó felvételével, megfelelı bizalmassági szabályok alapján; kártyafeltöltés: amelynek során a díjhordozó kártyákra, jegyirodákban, ügyeleti központokban, ügynököknél elhelyezett feltöltı készülékeken, a jármővek fedélzetén, vagy feltöltı automatákban a különbözı díjtermékek (jegyek, bérletek) nevesített díj ellenében, vagy egy adott összeg elıre kerül feltöltésre amely különbözı tömegközlekedési (parkolási) szolgáltatások igénybevételekor utólagosan fogyasztható le; kártyakezelés, díjlerovás: a feltöltött kártya adott utazásra való érvényességét a kezelıkészülékek állapítják meg, vagy a területi, idıszaki érvényesség megállapításával vagy a mindenkori díjszabásnak megfelelı díj levonásával; a levonás történhet elıre (check-in kezelésnél), vagy utólag teljesítményarányosan (check-in/check-out kezelésnél): kártyaellenırzés: hordozható kezelıkészülékek segítségével menet közbeni, vagy utólagos kártyaellenırzés, erre alkalmazott személyzet által, pótdíj megfizetés lehetıségével; kártyatartalom kijelzés: a feltöltı helyeken túl erre a célra fenntartott kártyaolvasók, a kártya tartalmának, érvényességének megjelenítésére; adatgyőjtés és -továbbítás: a különbözı tranzakciók során a kártyafeltöltésbıl (jegypénztárakban, ügynököknél, automatákban, jármőveken), valamint a kártyakezelésekbıl (jármőveken, állomásokon, ellenıröknél) keletkezı adatok győjtése a jegypénztári, állomási/jármőfedélzeti terminálok megfelelı összekapcsolásával, vagy a kocsiszínekben/garázsokban az adatok továbbítása a felsıbb szintő és társasági központok felé; adatfeldolgozás és -elemzés (elszámolás): a befizetett díjakkal és az igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos tranzakciós adatok feldolgozása, (egy, a jövıben kiépülı többszereplıs rendszer esetén a befizetések összegeinek az igénybevett szolgáltatások díjai alapján a szolgáltatók közötti elosztásáról való rendelkezés); továbbá, ezen túlmenıen az adatkommunikáció és rendszerinformációk menedzselése. Az egyes szereplık feladatait, kapcsolataikat és mőködési szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos szabványrendszernek. 6

11 Mővelet/funkció Díjhordozás Kártyakiadás Kártyafeltöltés Kártyakezelés Kártyaellenırzés Kártyakijelzés Adatgyőjtés Adatfeldolgozás Eszközleírás/képesség mőanyagalapú (processzoros) chipkártyák kétmódú (megszemélyesítéssel/nélkül); több funkcióval is érintkezésmentes (megszemélyesítéssel/nélkül); egy funkcióval papír-(pet-) alapú chipkártya (megszemélyesítés nélkül); egy funkcióval kártyakiadó terminál (számítógép, író/olvasó, kamera, scanner, speciális nyomtató, papírnyomtató) jegypénztári terminál (számítógép, író/olvasó, nyomtatók) hordozható (ügynöki) kártyafeltöltı (bizonylatnyomtató) telepített feltöltı automaták állomásokon, központokban érme, bankjegy elfogadással, visszaadással; bankkártyával (on-line bank kapcsolat esetén); bizonylatnyomtatással bankkártyával (on-line bank-kapcsolat esetén), mobilfizetéssel; bizonylatnyomtatással jármőfedélzeti feltöltı automaták (érme-elfogadással, visszaadással, vagy nélkül, bizonylatnyomtatással) jármőfedélzeti vezetıi konzol (irányító egység) (kártyafeltöltıvel, pénztartállyal, visszaadás nélkül*, bizonylatnyomtatóval) (ellenıri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) állomási kezelıkészülékek, utaskapukra építve választógomb nélküli kivitel választógombos kivitel (több díjtermék közüli választáshoz) jármőfedélzeti kezelıkészülékek (szintén lehetnek választógombbal is) (ellenıri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) ellenıri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval érintésmentes olvasókészülék, kijelzıvel jármő fedélzeti irányító egység (vezetıi konzol) (választható GPS alkalmazás, GPRS kapcsolattal) állomási irányító/győjtı terminál (számítógép, nyomtató) kocsiszíni győjtı/irányító terminál (adatátviteli készülék, számítógép, nyomtató) szolgáltató-, ágazati-, társasági számítóközpont (számítógép, tárolók) Rendszerirányítás Alkalmazáskezelés ELEKTRA Rendszerirányítási és Felügyeleti 2) Központ (RIFK) (számítógép, azonosító állományok, mőszaki felügyelet stb.) ELEKTRA Kártya 2) - és Alkalmazáskezelı Központ (KAKK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) Elszámolás ELEKTRA Tranzakció Kezelı 2) és Elszámoló Központ (TKEK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) az utascsoportoknak ill. a kártyaérvényességnek megfelelı hang- és fényjelzés alkalmazása célszerő (pl. érvényes kártya rövid bip és zöld lámpa; lejáratközeli figyelmeztetés, sárga lámpa; megszakadt kezelés kék lámpa; érvénytelen kártya sípoló hang és piros lámpa) 2) önálló helyi alrendszerekben is ellátandó funkciók 4. táblázat: ELEKTRA Hungaria rendszermőveletek, funkciók és a megvalósítás ajánlott eszközei 2. A kártyarendszer felépítése A közlekedési chipkártya rendszerben a következı hierarchia szintek megkülönböztetése célszerő, nem csupán az eszközök lokalizációja, de az adatkezelés áramlás és feldolgozás szempontjából is: 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC) 1. szint: a kártyamőveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltı kézi készülékek, feltöltı automaták, kártyakezelı készülékek, jegyvizsgálói és ellenıri készülékek 7

12 2. szint: a helyi győjtık és rendszervezérlık szintje: jármőveken, állomásokon és kocsiszínekben levı adatgyőjtı terminálok, kommunikációs interfészek 3. szint: a társasági, ágazati központi adatfeldolgozó szintje: az adatfogadó, tároló és archiváló rendszerek, adatfeldolgozó rendszer; rendszerfelügyelı-, karbantartó rendszer, kommunikációs interfészek 4. szint: ELEKTRA Kártyamővelet-kezelı és Elszámoló központ; ELEKTRA Kártya- és Alkalmazáskezelı Központ. 3.1 ELEKTRA kártyaazonosítók Az ELEKTRA Hungaria rendszerben az 1. táblázatnak megfelelıen alkalmazandó duális-interfészes mőanyagalapú (DSC-D) chipkártya érintésmentes mőanyagalapú (DSC-L) chipkártya érintésmentes papíralapú (PSC) chipkártya típusú chipkártyák egyedi azonosító számmal kell, hogy rendelkezzenek. Az ELEKTRA rendszerben használt kártyák központi azonosításához a kártyakiadó kódjából (9 bit) a kártyatípus kódjából (8 bit), valamint a kártya egyedi gyári számából (max. 56 bit) álljon össze a 5. táblázat szerint. Kártyakiadó Kártya- Kártya Kártya- Kártyakiadó iroda Kiadás Szállítási Kártyatulajdonos adatai azonosító 2) típuskód 2) sorszám 3) kibocsátó 2) +munkahely 3) idıpontja 3) tétel kódja 3) (szerzıdésszám, cím, (9 bit (8 bit (104 bit (9 bit (16+8 bit (24 bit (50 byte számlázási címek stb.) alfa alfa (alfanumerikus byte) (külön választva, csak megszemélyesített DSC kártyáknál) kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 5. táblázat: A kártyaazonosítók rendszere (CARD) (Megjegyzés) 1. A szolgáltatóknak a kiadott, ill. eladott kártyák tételeirıl a kiadó társaságoknak szigorú kimutatást kell vezetniük 2. A kártya típuskódon belül az elsı 4 bit a kártyatípust, a második 4 bit a verziószámot jelöli 3. A DSC kártyák egyedi gyári azonosítója 32 bit, a PSC kártyáké 56 bit helyet igényel 3.2 Kártyakiadó terminál azonosítói A chipkártyák kiadása az utasközpontokban, jegyirodákban speciális munkahelyeken, erre jogosult személyek által (elektronikus aláírással) történik. Ezen kiadó irodák termináljai, ill. az ezeken belül kialakított munkahelyek a késıbbi visszakereshetıség szempontjából azonosítóval látandók el a 6. táblázatnak megfelelı módon. Szolgáltató 2) kódja (9 bit Terminál azonosítója (15 bit 4) numerikus Iroda 3) kódja (10 bit Kártyakiadó 3) munkahely kódja (8 bit Egyéb kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4) a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje 6. táblázat: Kártyakiadó terminál azonosítói (CARI) 8

13 A SAM modulokat tartalmazó készülékekben azonosításra a SIM-kártya egyedi gyári azonosítójának utolsó (LSB) 15 bitje veendı. (Megjegyzés) 1. A megszemélyesítésre kerülı kártyák (DSC-D(M) és DSC-L(M) kiadása a megfelelı és hiteles dokumentumok, fénykép alapján, központi helyen, bizalmassági munkahelyen fokozott biztonsági aláírással ellátva kerülnek kiadásra. Abban az esetben, ha a tömegközlekedési alkalmazás az oktatási kártyára kerül telepítésre, akkor a velejáró státusból adódó kedvezményjogosultságot igazoló hiteles kód az ott tárolt adatok alapján kerülhet átemelésre. 2. A megszemélyesítés nélküli mőanyagalapú kártyák a jegyirodákban is kiválthatók, míg a papír alapú chipkártyák ügynöknél, de automatákban is vásárolhatók. 3. A munkahelyekhez tartozó fı eszközök a számítógépen kívül pl. szkenner, speciális nyomtató stb. leltárba vétele nem tartozik az ELEKTRA központ hatáskörébe. 3.3 A kártyafeltöltı eszközök azonosítói A szolgáltatások igénybevételéhez szükséges díjtermékek (jegyek, bérletek, ill. összegek) chipkártyákra való feltöltéséhez használt eszközök azonosítása a 7. táblázatnak megfelelıen kell történjen. Szolgáltató Feltöltı Feltöltı hely Mőködés Helyszín Gyártmány Ügynök Helyszín kódja 2) készülék azonosító 3) típusa 3 helye 3) kód 3) típus/szám 3) kódja 3) leírás (9 bit (15 bit 4) (8 bit (24 bit (8 bit (8+32 bit (16 bit (X byte)... kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4) a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje 7. táblázat: A feltöltı készülékek azonosítói (RELD) A különbözı helyeken és módokon ill. eszköztípusok igénybevételével történı feltöltéseknél alkalmazott készülékek a következı típusokba sorolandók: ( jegypénztári számítógépes készülékek (2) forgalmi irodákban levı készülékek (3) ügynököknél kihelyezett készülékek (4) központokban, állomásokon telepített jegy-automaták (5) fedett, utcai megállókban telepített automaták (6) jármőfedélzeti automaták (7) jármőfedélzeti vezetıi konzolkészülékek A készülékek azonosítója a helyileg elkészítendı leltári sorszámot jelentse. A feltöltı készülékek azonosítója tehát két részbıl álljon: a tulajdonos/kezelı szolgáltató kódja (9 bit) és a készülék azonosítója (15 bit), együtt 22 bit-et igényel, ami kiegészül a feltöltıhely típuskódjával (4 bit). (Megjegyzés) 1. A feltöltı készülékekkel való kétirányú kapcsolattartás, valamint a karbantartási és ürítési/feltöltési mőveletek érdekében a készülékek azonosítása mellett azok helymegjelölését is biztosítani kell. 2. A feltöltı készülékek mőködési helye lehet a típuskódnak megfelelıen a szolgáltatóhoz tartozóan: jegyiroda, forgalmi iroda, ügynöki hely, vagy jármő-, ill. állomás, megállóhely, amelyeknek szintén országos ELEKTRA azonosítója is van (ld. helyazonosítók rendszerét. 3. A helyszín kód egy állomáson, létesítményen belüli további azonosításra szolgál. 9

14 3.4 A kezelıkészülékek azonosítói A kezelıkészülékek, amelyek a kártyák érvényesítı kezelését végzik, a 8. táblázatnak megfelelıen azonosítandók. Az azonosító: a szolgáltató kódja (9 bit) és a készülék a SAM gyári azonosítójának utolsó 15 bitje. Szolgáltató Kezelıkészülék Kezelıhely Mőködési Helyszín Gyártmány Kocsiszín Helyszín kódja 2) azonosítója 3) típusa 3) helye 3) kód 3) típus/szám 3) kód 3) leírás (9 bit (15 bit 4) (8 bit (24 bit (8 bit (8+32 bit (8 bit) (X bit) kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4) a SAM gyári azonosítójának LSB 15 bitje 8. táblázat: Kezelıkészülékek azonosítója (VALD) A kezelıkészülékek pontosító helymegjelöléséhez meg kell adni a kezelıhely típusát is, aszerint, hogy a készülék milyen helyen van felszerelve, a következı módon: ( vonali megállóhely (8) jármő (vasút) (2) állomási csarnok (metró) (9) jármő (busz) (3) állomási utaskapu (metró) (10) jármő (villamos) (4) állomási peron (metró) (1 jármő (troli) (5) állomási csarnok (vasút) (12) jármő (fogas) (6) állomási utaskapu (vasút) (13) jármő (metró) (7) állomási peron (vasút) (14) jármő (HÉV) (indoklás-magyarázattal bıvíthetı!) A mőködés helye, a kezelıhely típusának megfelelıen, a kezelıkészülék mőködésének állomás, ill. megállóhely, vagy a jármő/vonat azonosítószáma a szolgáltató saját nyilvántartó rendszere alapján kerüljön megadásra. A mőködés helyét jelölı megállóhelykódon, vagy a jármő nyilvántartási számán túl megadandó a helyszínkód a következık szerint: ( megállóhely esetében az irány, ill. oldal kódja, (2) állomási csarnokon belül a készülék sorszáma, (3) állomási kapuk esetében a kapu sorszáma, (4) állomási peron esetében a peron sorszáma, (5) jármő esetében az ajtó sorszáma, stb. (indoklás-magyarázattal bıvíthetı! (Megjegyzés) 1. A kezelıkészülékek az utaskezelési technológiának (check-in vagy check-in és check-out kezelés) megfelelıen különbözı helyeken (állomásokon, megállóhelyeken, jármőveken) és db-számban kerülnek felszerelésre. 2. A kártyák érvényességének/jogosultságának adott helyen való megállapítása szempontjából meghatározó jelentısége van a kezelıkészülékek helymegjelölésének, hisz minden készülékbe egyedi elfogadó lista kerülhet. 3. Annak meghatározása, hogy mely utazási viszonylatok kerüljenek adott kezelıkészülékbe beírásra, központilag a menetrendi gráf alapján történik. 10

15 4. A helymegjelölés a mőködtetési és karbantartási színhelymegjelöléséhez is szükséges; ebbıl a szempontból a kocsiszínek, garázsok stb., ahol a kezelıkészülékekkel felszerelt jármővek üzemen kívüli idejüket töltik, sajátos, fontos helyszínek. 3.5 A jegyvizsgálói és ellenıri készülékek azonosítói A hordozható jegyvizsgálói és -ellenıri készülékek, amelyek a díj-, ill. bevétel-beszedés kisegítı mobil eszközei, és amelyek az ellenırzési stratégiának megfelelı helyszíneken és jármőveken kerülnek alkalmazásra, leltár szerinti azonosítóinak megadása a 9. táblázat szerint történjen. Szolgáltató kódja 2) (9 bit Mobil készülékek azonosítója 3) (15 bit 4) Készülék jellegkódja (4 bit Hozzárendelés helye 3) (24 bit Gyártmány típus/szám 3) (8+32 bit ) kötelezı méret 15 bitje 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 4) a SAM gyári azonosítójának utolsó (LSB) 9. táblázat: A mobil ellenırzı készülékek azonosítói (CTRL) (Megjegyzés) 1. A készülékek jellegkódja a következı lehet: ( jegyvizsgálói készülék (2) ellenıri készülék 2. A hozzárendelés helye, vagy a honos település, állomás helyazonosítóját, és/vagy a szolgáltató által megadott kocsiszín, garázs stb. azonosítóját jelenti. 3. A mőködés, ill. alkalmazás helye alapján kerülnek a készülékbe feltöltésre a menetrendi és az utazási viszonylati stb. adatok. Egyes esetekben (pl. a MÁV-nál) a teljes menetrend és díjtábla tárolása célszerő, tekintettel arra, hogy az aktuális hely, ill. utazás adatai mellett a jegyvizsgálók számára menetrendi tájékoztatás, pótdíjfizetés stb. szempontjából szükség lehet rá. 3.6 Kártyamegjelenítı készülékek azonosítói A kártyatulajdonosok számára biztosítani kell a feltöltıhelyek és kezelıkészülékek mellett külön, csak a kártyák tartalmának megjelenítésére szolgáló készülék(ek) alkalmazását is (pl. állomásokon, metrócsarnokokban stb.). Ezek a készülékek is a szolgáltatókhoz kötıdıen, azok leltári sorszáma alapján kerüljenek azonosításra a 10. táblázat szerint. Szolgáltató kódja 2) (9 bit Megjelenítı azonosítója 3) (15 bit 4) Mőködés helye 3) (24 bit Helyszínkód 3) (8 bit Gyártmány típus/szám 3) (8+32 bit kötelezı méret, 2) kötelezı tartalom, 3) tárgynak megfelelı tartalom, 4) a SAM gyári azonosítójának utolsó (LSB) 15 bitje 10. táblázat: Megjelenítı készülékek azonosítói (DPLY) 11

16 (Megjegyzés) 1. A mőködés helye értelmezése megegyezik a kezelıkészülékekével. 2. A helyszínkód értelmezése szintén megegyezik a kezelıkészülékekével. 3.7 A számítógépek azonosítói Az országos ELEKTRA rendszerben adatgyőjtés és továbbítás, valamint az adatfeldolgozás szempontjából meghatározó számítógépek azonosítóit a rendszer- és szolgáltatói hierarchiaszinteket is figyelembe véve a 11. táblázat szerint kell megkülönböztetni, illetve jelölni: ( állomási irányító terminálok szintje ( jármőfedélzeti irányító egységek szintje (2) kocsiszíni győjtı számítógépek szintje (2) vonali győjtı számítógépek szintje (3) ágazati, igazgatósági, üzemegységi számítógépek szintje (3) szolgáltató társasági központi számítógépek szintje (4) ELEKTRA rendszer központi számítógépek szintje Szolgáltató kódja 2) (9 bit Számítógép azonosítója 3) (15 bit Készülék szintje 3) (8 bit Mőködés helye 3) (24 bit Gyártmány típus/szám (8+32 bit kötelezı méret 2) kötelezı tartalom 3) tárgynak megfelelı tartalom 11. táblázat: A számítógépek azonosító rendszere (COMP) (Megjegyzés) 1. A tranzakciós adatáramlás felfelé és a rendszeradatok áramlása lefelé is a különbözı szinteken elhelyezkedı számítógépek kapcsolatában jön létre, amelyek biztosítják az ELEKTRA központi számítógép számára, hogy hitelesen kapja, ill. küldje az adatokat az ország különbözı pontjairól, ill. pontjaira. 2. Az ELEKTRA rendszer központi gépei a szolgáltató kódja helyén, pl. az 500-as kódot kapják. 3. A leírt azonosító-képzési mód alkalmazásával érvényesül az az elv, hogy a szolgáltatók megtarthatják saját rendszer-leképezésüket, mert a szolgáltató kódja egyértelmően elkülöníti a különbözı alrendszerek azonosítóit egymástól. 12

17 4. Az egységes hely- és szolgáltatásazonosítók rendszere 4.1 A helyazonosítók rendszere A közforgalmú szolgáltatások helyszínei (megállók, települések, díjszabási és területi egységek/övezetek) azonosítókat igényelnek, amelyek az országos méretekre tekintettel helytakarékos módon, a helyi azonosítók ELEKTRA formátumba való konverziójával, 16 bit helyen képezendık le a 12. táblázatnak megfelelıen. (Megjegyzés) 1. A kártyarendszerben a különbözı szolgáltatási helyek, területek leképezésére olyan kódrendszer került kialakításra, amelyik elkerüli az azonosítók ütközését. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatási területek sok esetben a szolgáltatók kódjával is jelölhetık (a kártyán 9 biten max. 51, továbbá a közforgalmú közlekedési szolgáltatással rendelkezı települések, szövetségek az utasok számára egyszerőbb/kisebb számokkal leképezhetık legyenek, az erre a célra 16 biten rendelkezésre álló lehetséges max azonosító kezdı tartományát (5000-ig) erre a célra tartjuk fenn, és csak 5001-tıl kezdıdik a legkisebb területi egységek, a megállóhelyek azonosítása. 2. A megállóhelyek (STOP; a helyi megállóhelyek, a vasútállomások, autóbusz megállóhelyek), általában a szolgáltatók sajátos (eredeti) helyazonosítóival írják le, amelyeknek egy területi/szolgáltatónkénti megfelelı hierarchikus tagoltságot mutató, országos rendszere aligha alakítható ki, ezért egy folytonosító konverzió keretében a meglévı megállóhelyek kódjai a 16 bit által leírható es tartomány elsı felében (5001-tıl kezdıdıen) helyezkednek el, amelyhez folyamatosan csatlakoztathatók az újabban keletkezı megállóhelyek. A konverzió végrehajtása, az országos sőrített egységes lista továbbítása, karbantartása, a megszőnt megállóhelyek törlése, az újak illesztése a sorhoz, központilag kerül intézésre. 3. A települések (SETL; az 5 jegyő KSH kód elsı 4 jegye alapján; kb db) folyamatos számozású azonosítói, a és közötti tartományban helyezkednek el; ebben a sorban Budapest kódja az elsı: Azon települések, amelyekben létezik közforgalmú személyszállítás (mintegy 150), azoknak létezik rövid kódja is a tartományban. (APUB (LOCI)). 4. További forgalmi övezetek (ZONE) a feletti tartományban képezhetık le, ma még nem látható területi képzıdmények (övezetek) formájában. A 12. leltárszerő táblázat kialakítása biztosítja a településekhez a megállóhelyek, valamint az övezetekhez a települések hozzárendelését. ELEKTRA-ban Eredeti kód Megállóhely hovatartozását leíró kódok Szolgáltatási hely Szolgáltatási hely Elnevezés Szolgáltató Település Vonal/viszonylat GPS koord. (16 bit) (24 bit) (50 byte) (9 bit) (16 bit) (16 bit) (16 bit) (32 bit) ( bit) 5001 Megállóhelyek (STOP) Megállóhelyek hozzárendelése szolgáltatókhoz és területi egységekhez. XYZ Települések Megállóhely 1 Megállóhely2 Megállóhely3 (SETL) Övezetek Település 1 Település 2 Település 3 (ZONE) Tartalék 12. táblázat: Az ELEKTRA helyazonosítók rendszere (LOCI) 13

18 ELEKTRA (SERV) (kártyán/kezelıben*) Szolgáltatás (24 bit) vonal/viszonylat Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatói Vonal Vonal Vonal/viszonylat Vonat/járatkód kezdı pont végpont (LINE) szám (RUN) szám vonat/járat (9 bit) (24 bit) (24 bit) (32 bit) (16 bit) 001 BKV Egyéb helyi MÁV K V Volán társaságok * Adott kezelıben csak azon szolgáltatási azonosítók szerepelnek, amelyek szolgáltatásai áthaladnak adott kezelıhelyen. 13. táblázat: Az ELEKTRA szolgáltatások azonosító rendszere (SERV) 4.2 A szolgáltatásokat leíró azonosítók alkalmazása Az utasok által igénybeveendı szolgáltatások leírásához a menetrendi vonalak, viszonylatok, ill. a rajtuk közlekedı vonatok (MÁV), járatok (Volán) menetek (BKV) leírásához a 14. táblázatnak megfelelı azonosítókat szükséges alkalmazni. A szolgáltatások helytakarékos azonosításához szintén konverzióra van szükség, aminek eredményeképpen a kártyákon, 14+10=24 biten a szolgáltatókra vonatkozó menetrendek alapján vonal/viszonylat és rajtuk max. 999 db vonat-/járatszintő szolgáltatási azonosító tárolható. A leképezés elvei a 13. táblázatban láthatók, aminek lényege a kezdı (K) és végpontok (V) között haladó vonal/viszonylaton (LINE) közlekedı vonatok/járatok menetrendi azonosítói együttesen adják az alapot a kompakt ELEKTRA szolgáltatásazonosítókhoz. (Megjegyzés) A közlekedési hálózat a fizikai valóságában létezı szakaszok és csomópontok összekapcsolódó rendszerét jelenti, amelyen vonalakat jelölhetnek ki, amelyeken elvi (vonat/jármő-)viszonylatokat határozhatnak meg, amelyek mentén meghatározott idırendben vonatok/járatok/menetek közlekednek, amelyek az utazók által igénybe vehetı szolgáltatásokat jelentik. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatásokat részletesebben, a hálózat mentén is le lehessen írni, szükség van az egyes vonalak/viszonylatok vezetésének (útvonalának az érintett megállók általi) leírására is (LINE), ami a szolgáltatónkénti hálózatok menetrendek alapján tehetı meg a 14. táblázat szerkezetének megfelelıen. A viszonylatvezetési és indulási idıadatok (kvázi a menetrend) közvetlenül nem kerülnek fel a kártyára, hanem csupán az egy (rész-)út során átszállás nélkül igénybe vehetı szolgáltatás (vonal/viszonylat, és ha kell a vonat/járat) kódja (SERV), illetve a választott utazási viszonylat kódja (TRAV), viszont ehhez szükség van egy megfelelı gráf elıállításához. Az ilyen részletességő gráf elsısorban a helyközi közlekedésben szolgál alapul a kártyafeltöltéshez, ill. kezeléshez, a helyi közlekedésben többnyire elegendı az érvényességi terület kódjának (LOCI) megadása. A különbözı alrendszerek (gráfok) szolgáltatónként önállóan állítandók elı, köztük az átjárhatóság az átszállási, vonal/viszonylatváltási pontokon keresztül biztosítandó. 14

19 ELEKTRA-ban Eredeti menetrendi azonosítók Szolgáltatás azonosító (SERV) Szolgáltatói Vonal/viszonylat Vonat/járat- Szolg. Közlek. vonal/viszonylat + vonat/járat (24 bit) kód szám szám jelleg rend Viszonylatvezetés (LINE) (9 bit) (32 bit) (20 bit) (16 bit) (16 bit) Konvertált megállóhelyazonosítók Megállóhelyazonosító Indulási idıpont Megállóhelynév (LOCI) (16 bit) kód (24 bit) (24 bit) (50 byte) MH1 A MH2 B MHn N 14. táblázat: A viszonylatok vonalvezetésének leképezése az ELEKTRA rendszerben A szolgáltatások azonosítására szolgáló kódrendszerek szolgáltatónként eltérıek és a következıképp jellemezhetık: vonalak a szolgáltatások által használt összefüggı, általában azonos jellemzıkkel rendelkezı hálózatrész; a BKV, MÁV, Volántársaságok, más helyi szolgáltatók vonalainak numerikus azonosítói eltérıek, de általában megegyeznek a menetrendekben használt mezıazonosítókkal, amelyek leírása 4 numerikus karaktert igényel; vagy szolgáltatási viszonylatok (ugyanazon vonalakon haladó, mindig megegyezı útvonalat (megállósorozatot) bejáró vonatokat/járatokat jelentı viszonylatok azonosítói társaságonként általában szintén 4 numerikus karakterrel jellemezhetık); vonatok/járatok/menetek (egy-egy vonalon/viszonylaton közlekedı napi szolgáltatások azonosítói, amelyek megegyeznek a menetrendekben egy-egy vonalon belül található vonat/járat/menetsorszámokkal és szintén valamennyi 4 numerikus karakterrel leírható). A 13. táblázat alapján a BKV (egy viszonylatára vonatkozóan 999 menet) napi szolgáltatásainak leírására összesen 1 millió, az egyéb helyi szolgáltatások részére 7 millió, a MÁV vonalai/vonatai számára 1 millió, a Volán társaságok és egyéb szolgáltatók szolgáltatásai számára 6,7 millió azonosító áll rendelkezésre. 5. A hálózati és utazási adatok egységes leképezése Az ELEKTRA rendszerben viszonylag helyigényes, nagy tömegő adatra van szükség ahhoz, hogy a hálózatban a díjtermékeket, ill. az utazási jogosultságokat egyértelmően meghatározzák, és hogy az átjárhatóság biztosítható legyen, ezért megfelelı egységes hálózatés díjtermék leképezési eljárásra van szükség, amit a következıkben ismertetendı módon szükséges alkalmazni. 5.1 Utazási viszonylatok egységes értelmezése A tömegközlekedési hálózat vonalakból (megállóhely-sorozatokból) rajtuk közlekedı viszonylatokból áll és a rajtuk végigmenı szolgáltatásokat (vonatokat/járatokat/meneteket) jelenti. Az utazási igények alapján, valamint üzemszervezési okokból a vonatok (járatok/menetek) több menetrendi vonalon (mezın) átjárva is közlekedhetnek, ezek a szolgáltatási, vagy vonat-/jármőviszonylatok, amelyek a leképezés szempontjából fontosabbak, mint a menetrendi vonalak. 15

20 Érvényességi terület/ Eredeti menetrendi azonosítók utazási viszonylat Szolgáltatói kód Vonal/viszonylat Felszálló m.hely Le/átszálló m.hely (32 bit) (9 bit) (32 bit) (24 bit) (24 bit) szolgáltatói azonosítók, mint területi kódok (pl. 001 = BKV) Országos központ kódja BP (BKV) sajátos szolgáltatási területének kódjai Településen belüli szolgáltatási terület BKSz területi kódja BKSz övezeti kódok??? Regionális szövetségek/övezetek kódja Ország egésze Övezetközi utazási viszonylatok kódja Megállóhelyközi utazási viszonylatok kódja (a fel- és leszállóhely, valamint a használt vonal/viszonylat alapján képezett utazási (rész) viszonylat (hyperél) 15. táblázat: Az ELEKTRA utazási (rész-) viszonylatok azonosítói (TRAV) A vonat-/jármő viszonylatok mentén az utasok különbözı állomások/megállók között utazhatnak, amiket utazási viszonylatoknak nevezünk, és amelyekre vonatkozóan a jegy- és bérlet (díjtermék) eladás történik (ld. 15. táblázat) Ha valamely utazás során, közlekedési eszközt ill. vonat-/jármő viszonylatot kell változtatni és elırefizetett viszonylati jegyet használnak (pl. a vasútnál), akkor minden részútra vonatkozóan külön részjegy írandó fel a kártyára az erre a célra kialakított folytató díjtermékrészbe (ld. M1 Melléklet 4. és 5.2 Fejezet). Az eladott termékek A-B viszonylatának tömör megjelölı azonosítása a közlekedési kártya memóriakorlátai miatt fontos szempont, ezért a 3. ábra példája alapján ismertetésre kerülı helytakarékos azonosítási módszer alkalmazandó, amely lehetıvé teszi, hogy az utazási viszonylatok a kezelık által gyorsan felismerhetık legyenek, és a kártyára felírt adott termék érvényessége adott helyen igazolásra kerülhessen. (Megjegyzés) 1. Valamely viszonylati, A és B pont közti utazás és a hozzá tartozó utazási (rész)viszonylat(ok) mindig a megfelelı vonat-/ jármő viszonylat valamely felszállóhelye és leszállóhelye között értelmezett útvonalkapcsolat, amely magába foglalja az útvonalon a vonat- / jármőváltás ill. átszállás nélkül érintett, esetleg különbözı szolgáltatókhoz tartozó (rész)vonalakat, viszonylatokat és tömören, a 16. táblázat szerkezetének megfelelıen írandó le, ami megfelelı konverzióval, ELEKTRA formátumban, 32 biten az ország valamennyi felszállással kezdıdı és leszállással végzıdı utazási (rész)viszonylatának (hyperél) leképezésére alkalmas, miközben ismert az él mentén elhelyezkedı megállók sorozata is. A nem vonali/viszonylati érvényességő díjtermékek, hanem területi érvényességgel rendelkezı bérletek és napijegyek esetében az érvényesség a szolgáltatói vagy területi kód (pl. 001=BKV, vagy 600=BP) bejegyzésével történik a kártyára (ld. 16. táblázat). Hasonlóan kerül megadásra a területi érvényesség a közlekedési díjtárca feltöltése esetén is. A hálózati és utazási részviszonylatok leképezésére vonatkozó eljárást az alábbi példaszerő 3. ábra alapján szemléltetjük: 16