Kényszerítő eszközök alkalmazása a rendvédelemben Szakdolgozat

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék Kényszerítő eszközök alkalmazása a rendvédelemben Szakdolgozat Készítette: Necefor Béla Közigazgatási Mesterképzés Szak Neptun kód: YBP0HK Konzulens: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Miskolc,

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Public Administration and Law Application of non-lethal weapons in law enforcement Thesis Written by: Necefor Béla Public Administration MA Neptun code: YBP0HK Consultant: Dr. Péter Nyitrai associate professor Miskolc,

3 Tartalom Bevezetés... 4 Személyhez fűződő jogok... 6 A kényszerítő eszközök... 8 A kényszerítő eszközök alkalmazásának jelentősége... 8 A kényszerítő eszközök fajtái, alkalmazásának általános szabályai... 8 Tilalmak Megelőző intézkedések Testi kényszer A bilincs használata Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz A szolgálati kutya alkalmazása Útzár telepítése, megállásra kényszerítés Lőfegyverhasználat Általános szabályok Lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövések A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések A lőfegyverhasználat esetei A lőfegyverhasználatot követő rendőri intézkedések Diszkrimináció jelenléte a kényszerítő eszközöknél Rendszeresítésre javasolt eszközök Jogesetek elemzése Záró gondolatok Felhasznált jogszabályok jegyzéke Felhasznált irodalomjegyzék Felhasznált internetjegyzék

4 Bevezetés Szakdolgozatom témaválasztása kézenfekvő volt, mivel 2010 év végétől a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálatánál, majd ezt követően 2011 januárjától a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Főigazgatósága járőreként kezdtem dolgozni, így napi szinten találkozhatok olyan szituációkkal, ahol előfordulhat kényszerítő eszköz használata. Szolgálati feladatként elsősorban közterület ellenőrzéseket, piacellenőrzéseket, közúti ellenőrzéseket, valamint harmadik országos határ menti zöldhatárellenőrzéseket hajtunk végre. Minden egyes ellenőrzési típusnál nagyon körültekintően kell eljárni, mivel egy rutinellenőrzés is kiválthat olyan reakciót az ellenőrzés alá vont személyből, melyre adott pillanatban nem számíthatunk. Sokszor nem elég szóban fellépni, akaratunk érvényesítése céljából drasztikusabb módszereket kell alkalmaznunk. Arról az esetről nem is beszélve, ha az emberünk nem jogkövető, és tisztában van azzal, hogy egy esetleges intézkedés rá nézve milyen negatív következményekkel járna. Természetesen nem ez az általános eljárás, de munkám során sokszor kellett ezzel szembesülnöm, és emiatt bilincset, vagy éppenséggel testi kényszert alkalmazni. A jogalkotó a kényszerítőeszközökre vonatkozó szabályozást a rendvédelmi szervek esetében mindig konkrétan az adott szervre vonatkozó törvényben, vagy az ahhoz tartozó szabályzatokban, végrehajtási rendeletekben írja le. Mivel az évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (későbbiekben Rtv.),valamint a 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról teljes mértékben lefedi mind a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (2010. évi CXXII törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról), mind a Büntetés-végrehajtási Intézetben (1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről) alkalmazott kényszerítő eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, így elsősorban a rendőrségi alkalmazást elemezném, azt veszem alapul. Abban az esetben, ha bármi eltérést tapasztalnék a különböző szervek szabályozásával kapcsolatban, külön hangsúlyt fektetek azok kifejtésére. Próbálom szemléltetni, hogy hazánkban mennyire meg van kötve egy rendvédelmi dolgozó keze egy adott intézkedésnél, a jogszabályok teljes mértékben lekorlátozzák egy adott kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét. Sokszor a rendvédelmi 4

5 dolgozó félve alkalmazza a számára biztosított eszközöket, mivel tart a meghurcoltatástól, a különböző jogvédő szervezetek támadásaitól és az általuk gerjesztett sajtóvisszhangtól. Dolgozatom első fejezetében azokat az alapvető emberi jogokat érinteném, melyek a kényszerítő eszközök alkalmazásával sérülhetnek. Ezt követően részletesen kifejtésre kerülnek az Rtv.-ben felsorolt kényszerítő eszközök, a rájuk vonatkozó szabályozás, tilalmak, alkalmazást megelőző intézkedések. Egy olyan képet szeretnék kialakítani az olvasóban, hogy laikusként is átlássa azt, hogy milyen fontos az erre vonatkozó szabályozás betartása, és jogesetekkel, megtörtént eseményekkel próbálom érzékeltetni eszköz fajtánként, hogy mennyire nehéz feladata is van a rendvédelmi dolgozónak egy adott szituációban. Érintőlegesen megemlíteném a diszkrimináció jelenlétét a kényszerítő eszközök alkalmazása során. Ez egy olyan elkerülhetetlen téma, amelyet mindenképp érinteni kell, mivel sokszor kisebbségi személlyel szemben áll fent intézkedési kötelezettség a munkavégzés során és az esetek nagytöbbségében panasz követi az eljárást. Ennek következményeképp előfordul, hogy nem, vagy csak félve használnak kényszerítő eszközöket az intézkedők. A technikai eszközökre vonatkozólag ismertetném azokat, amik jelenleg rendszeresítve vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, és javaslatokat tennék, néhány általam hasznosnak vélt, munkánk során jól alkalmazható eszköz rendszeresítésére is. Két esetpéldán szemléltetném, hogy milyen stresszes helyzetekbe kerülhetünk szolgálat teljesítése közben, és milyen felülvizsgálatokon kell keresztül menni egy kényszerítő eszköz alkalmazását követően. A dolgozatom befejezésében, a záró gondolatokban összegezném a magamban kialakult képet a témáról, és javaslatokat tennék arra vonatkozólag, hogy milyen változtatásokat lehetne bevezetni Magyarországon a kényszerítő eszközök alkalmazásával és korszerűsítésével kapcsolatban. 5

6 Személyhez fűződő jogok A rendvédelmi szerveknek a közhatalom intézményrendszerébe illeszkedésére számos megoldás alakult ki a világban, de leggyakrabban a magyar megoldással egyezően a végrehajtó hatalomhoz, konkrétan a kormányhoz kapcsolódnak. A polgári alkotmányosság megszületésétől kezdve egyértelmű, hogy a közhatalom gyakorlásának célja és értelme az ember természetes és elidegeníthetetlen jogainak minél teljesebb körű biztosítása. Ezt erősíti meg Magyarország Alaptörvénye, amikor kimondja, hogy az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. 1 Az Alaptörvény e rendelkezése az alapjogok érvényesülésére egy negatív és egy pozitív állami magatartást ír elő. Az államtól egyrészt tartózkodást követel: az alapjogok tiszteletben tartása; másrészt egy aktív állami magatartást is feltétez: az alapjogok védelme. Ezáltal az Alaptörvény - valamennyi alapjogra irányadóan - rögzíti, hogy az alapjogoknak van egy szubjektív oldala (a joggal, jogokkal való élés lehetősége, amelyet az állam köteles tiszteletben tartani) és van egy objektív intézményvédelmi oldala, amely a jogok védelmével, illetve érvényesülésével összefüggő állami kötelezettségekben ölt testet. Valamennyi alkotmányos alapjog tekintetében fontos kérdés, hogy azokat lehet-e és milyen feltételekkel megszorítani, korlátozni. A rendvédelmi tevékenység által megvalósítani kívánt célok (bűnüldözés, bűnmegelőzés, közrendvédelem, illetve mások jogainak védelme) szinte minden esetben együtt járnak az eljárás alá vont személy alapjogainak kisebb-nagyobb fokú korlátozásával. Ezért az Rtv. az alapvető jogok korlátozására egyértelmű felhatalmazást ad a rendőrség részére azáltal, hogy kimondja: a rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. 2 A jogalkotó kifejezetten rögzíti, hogy az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely ne állna arányban az intézkedés törvényes céljával, illetőleg a kényszerítő eszközök közül azt kell választani, amely az eredményesség megtartása mellett a legkisebb korlátozással, károkozással vagy sérüléssel jár. 1 Magyarország Alaptörvénye I.cikk 1.) bekezdés évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 17 (1) bek.) 6

7 A személyiség megvalósításának, érvényesülésének, védelmének kiindulópontja, hogy a társadalom, a szűkebb emberi környezet az emberi személyeket valóságos értékük alapján ítélje meg. Ezt a célt szolgálja a hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme. Az erre vonatkozó szabályozást elsősorban a Polgári törvénykönyv Általános szabályok és egyes személyiségi jogok 3 című fejezete tartalmazza. A jogi védelem a társadalom minden tagját megilleti, függetlenül annak társadalmi helyzetétől. Joggal feltételezhetjük, hogy az ember a társadalom szempontjából hasznos értéket hordoz magában, melyet a jognak is tudomásul kell vennie és annak megalkotásakor az emberi személyiséget, jogokat védelmeznie kell évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről Második könyv, Harmadik rész 7

8 A kényszerítő eszközök A kényszerítő eszközök alkalmazásának jelentősége Magyarországon a rendvédelmi szervek alkalmazásában álló dolgozók a rend fenntartása érdekében intézkedéseket foganatosítanak és szükség esetén kényszerítő eszközt alkalmaznak a jogszabálysértő személyekkel szemben. Az intézkedés során fellépő akadályok elhárítására, valamint a törvényben meghatározott intézkedés eredményessége érdekében kényszerítő eszköz alkalmazható. Az eljárás alá vont személy felszólítható arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Abban az esetben, ha ezen felszólításnak nem tesz eleget, vagy ellenszegül vele szemben, az intézkedés eredményességének elérése céljából vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazható. Látható tehát, hogy egy intézkedés eredményessége nem függhet az érintett az intézkedés alá vont - belátásától, ezért az szükség esetén kikényszeríthető. A kikényszerítés az intézkedéssel, illetőleg az intézkedővel szemben megnyilvánuló passzív vagy aktív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire a személyi szabadság átmeneti korlátozása révén. Az ilyen jellegű tevékenységet meghatározó jogszabályok pontosan ezért fordítanak olyan nagy szerepet a kényszerítő eszközökre, és azok törvényi szintű szabályozására. A kényszerítő eszközök fajtái, alkalmazásának általános szabályai A kényszerítő eszközök alkalmazásának több olyan szabálya van, amely egyaránt igaz a későbbiekben felsorolásra kerülő valamennyi eszközre. A Rendőrségről szóló törvény az alábbi eszközök használatáról rendelkezik: - testi kényszer - bilincs - vegyi eszköz - elektromos sokkoló eszköz - rendőrbot - kardlap - más eszköz: gumilövedék, pirotechnikai eszköz, könnygázgránát, elfogóháló, ingerlőgáz, vízágyú - szolgálati kutya - útzár, megállásra kényszerítés 8

9 - lőfegyverhasználat - csapaterő alkalmazása - tömegoszlatás A következőkben ezeket az általános szabályokat, elveket, követelményeket ismertetem, felsorolva azonban azokat az egyedi szabályokat is, amelyek jellegüknél fogva csak az egyes eszközökre vonatkoznak, és azokat az eltérő szabályokat, amit esetleg más szervnél alkalmaznak. Minden esetben egy-egy alkalmazásnál érvényesülnie kell az általános szabályoknak, amik a kényszerítő eszközökre vonatkoznak. Az itt használt alapelvek nemcsak azt biztosítják, hogy a jogos kényszer ne legyen a hatósági önkény és brutalitás eszköze, hanem azt is, hogy a törvényesen és arányosan foganatosított erőszak a társadalom részéről se legyen megkérdőjelezhető. Szakszerűség A kényszerítő eszközök alkalmazása során a szakszerű alkalmazás a jogszabályokban meghatározott alkalmazási módokat jelenti. Az eszközhasználatot minden esetben felül kell vizsgálni, így annak érdekében, hogy ne legyen támadófelület az intézkedőn célszerű a különböző oktatásokon, képzéseken elsajátított technikák alkalmazása (Pl. helyes bilincselési taktika alkalmazása). Sajnos ilyen képzésekre nagyon ritkán kerül sor, így előfordulhat, hogy az intézkedő nem tudja, mi lenne az adott helyzetben a helyes döntés, ezáltal hibázik. Szükségesség Egy kényszerítő eszköz használata akkor válik szükségessé, ha az intézkedéssel nem lehet elérni a kitűzött törvényes célt, azt nem lehet lefolytatni, vagy befejezni. Az intézkedési kötelezettség értelmében a hatóság tagja minden olyan esetben köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tény vagy körülmény jut tudomására, amely hatósági beavatkozást igényel. Tekintve, hogy az intézkedés eredményességének biztosítása az eljáró kötelessége, így annak, akár eszközhasználat útján is érvényt kell szereznie. A kényszerítő eszköz további alkalmazása kizárt, ha az ellenállás megtört, és az elérni kívánt cél, az intézkedés eredményessége további beavatkozás nélkül is elérhető. 9

10 Jogszerűség A rendőri intézkedések többsége az intézkedéssel érintett személy valamely jogának korlátozását eredményezi. A személyhez fűződő jogok fejezetemben már kifejtettem, hogy egy esetleges rendőri intézkedés, a kényszerítő eszköz alkalmazása olyan állampolgári jogokat érint, melyek az Alaptörvényünkben biztosítva vannak, azt csakis szigorú törvényi rendelkezések mellett korlátozhatja a rendőr. A kényszerítő eszközök alkalmazása során alapvetően az élethez, a testi épséghez, és a személyes szabadsághoz fűződő jogok kerülhetnek korlátozásra. A rendőrség hatáskörébe tartozó ügyek esetében, ha az előírt formai és tartalmi követelményeket betartva jár el, akkor jogszerűnek kell tekinteni. Csakis abban az esetben lehet ellenszegülni az intézkedésnek, ha annak jogszerűtlensége kétséget kizáróan megállapítható. Arányosság A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. 4 Az elérni kívánt cél mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az alkalmazott eszköz arányban áll-e az elkövetett cselekménnyel. Figyelembe kell venni ezen kívül az elkövető(k) számát, fizikai erejét, valamint az általuk használt eszközt. Abban az esetben, ha olyan kényszerítő eszközt választunk végrehajtás elvégzésére, ami a megengedettnél valamivel enyhébb, előfordulhat, hogy az intézkedés eredményessége veszélybe kerülne, lefegyverezhetnek bennünket, vagy személyi sérülés is bekövetkezhet. A másik véglet, ha az indokoltnál súlyosabb eszköz kerül alkalmazásra, amivel aránytalanul nagyobb sérülést is okozhatunk. Az alkalmazást követő kivizsgálások során az arányosság kérdésére szokták a legnagyobb hangsúlyt fektetni évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 15 (1)-(2) bek.) 10

11 Fokozatosság Az Rtv. szerinti kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az intézkedés alá vont magatartása, ellenszegülésének mértéke annak Rtv. szerinti alkalmazását indokolja. A nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre vagy sikere eleve kilátástalan. 5 Minden esetben mérlegelni kell, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül melyiket alkalmazza az eljáró. Ilyen alapelvként kell figyelembe venni a fokozatosságot is, amely a mérlegelés egyik fő szempontja. Fokozatosság szempontból a vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap, illetve a más eszközök esetében a sorrendnek nincs jelentősége, tekintve, hogy alkalmazásuknak közös szabályai vannak. Az Rtv-ben felsorolt kényszerítő eszközök olyan sorrendben alkalmazhatók, amilyenben a törvényben követik egymást. Ettől a sorrendtől eltérni természetesen lehet, ha az intézkedésnél az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetne eredményre. Más eszköz alkalmazása A rendőr intézkedése során köteles a számára rendszeresített kényszerítő eszközöket alkalmazni. Előfordulhat azonban, hogy az nem áll rendelkezésére, (pl.: szolgálaton kívül intézkedik, vagy elvették tőle, működésképtelenné vált, stb.), ezért kénytelen valamilyen más azzal egy tekintet alá eső eszközt alkalmazni. Ezek a jogszabályi előírások az emberi élet megóvására irányulnak, és számol azokkal az esetekkel, mikor fegyverhasználatra nincs mód. Nincs korlátozva sem az enyhébb hatású, sem a támadás elhárítására alkalmas, de a törvényben nem szabályozott kényszerítő eszköz alkalmazása. Használható tehát ilyen esetben az önvédelmi fegyver, a támadótól elvett fegyver, vagy egyéb eszköz is, pl.: szúró-, vágóeszközök. Az egyik legelterjedtebb példa rendvédelmi berkekben az úgynevezett Vipera használata, amely a szolgálatvégzés közben nem elsősorban önvédelmi funkciót lát el, hanem tükörtartó botként alkalmazható. Kényelmesen, hajolás nélkül megtekinthetők olyan területek a gépjárműveken, melyek nehezen hozzáférhetőek. Ez a teleszkópos fémrúd a tükör levételével viszont tökéletesen alkalmazható önvédelmi eszközként. 5 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 39 (1) bek.) 11

12 Tilalmak Az előző fejezetben kifejtésre kerültek a kényszerítő eszközökkel kapcsolatos általános előírások, viszont vannak olyan esetek is, mikor a jogszabály konkrétan tiltja azok alkalmazását, vagy annak további folytatását. A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. 6 Kivételként kell említeni a bilincshasználatot, mivel az az ellenszegülés megtörése, valamint a támadás elhárítása után is alkalmazható, annak levételére az előállítást követően, a fogdában kerül sor. A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. 7 Abban az esetben, ha a felszólításra felhagynak az eljáróval szembeni támadással, és a veszélyhelyzet már nem áll fenn (pl. eldobja a nála levő kést), tovább nem alkalmazható a kényszerítő eszköz. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lehet megbilincselni a személyt, hanem az ezt követő erőteljes testi kontaktus már nem megalapozott. Hozzá kell tenni, hogy abban a felfokozott lelki állapotban, ha előzőleg az életünk kioltása volt a cél, nehéz uralkodni az érzelmeken. A további, ilyen jellegű tevékenység már a megtorlás, bosszú kategóriájába sorolható, amit a törvény tilt és a cselekményért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Elsődleges szempont mindig az legyen, hogy biztosítanak-e lehetőséget az eszköz használatára, és az arányosságot figyelembe véve a lehető legkisebb személyi sérülés, vagy károkozás mellett érje el az eredményt. Amennyiben az intézkedő már elérte célját az eszköz használatával, annak további alkalmazása tilos. Ezen része a törvénynek konkrét korlátokat szab az eszköz alkalmazásának. Nem engedi, hogy a jogszerű intézkedésen túllépve, büntetésre használja a rendőr a felszerelését, ítélkezni nem lehet. Amennyiben bűncselekmény elkövetése során egy személlyel szemben a évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 16 (1) bek.) évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 16 (2) bek.) 12

13 megalapozott gyanú fennáll, neki kötelessége az intézkedés alá vont személy a hatóságok elé állítani, és az eljárást kezdeményezni. A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.. 8 A törvényt tiltja a kényszerítő eszköz (kivéve: testi kényszer és bilincs) alkalmazását terhes nővel és gyermekkorú személlyel szemben. Azonban lehetőséget ad arra, hogy a jogos védelem esetében mégis alkalmazza. Ennek oka is az arányosságra és a szükségszerűségre vezethető vissza, hiszen nem arányos és indokolt egy láthatóan terhes nő gumibottal való ütlegelése, vagy vele szemben más eszköz használata. Ugyanez a szabály, ha a terhesség nem látható ugyan, de arról a rendőrnek tudomása van, vagy az intézkedés alá vont személy felhívja erre a rendőr figyelmét. A törvény megemlíti a gyermekkorú személyt is. A gyermekkor határa a 14. életév viszont a mai fiatalok közt sokan testileg korukat meghazudtolóan fejlettek, annak pontos megállapítása szinte lehetetlen. A mostani öltözködés, divat, smink, hajviselet és egyéb szépítőszerek könnyedén félrevezethetik az embert. A rendőr feladata az intézkedés során megállapítani az igazoltatott személy adatait. Ezen ismeretség birtokában már nem vizuálisan kell megállapítanunk a fiatal korát. A rendőrnek tehát tisztában kell lennie az intézkedéskor a fiatal korával, és amennyiben a gyermekkor megállapítható, a fenti tilalmat tudomásul kell venni. Nem lenne az sem helyes megoldás, ha büntetőjogilag védekezésre képtelen állapotú személlyel szemben az erőfölényben lévő rendőr gumibotot alkalmazna. Sem erkölcsileg, sem pedig jogilag. A kényszerítő eszközök alkalmazásakor ez idáig a Rendőrségi Törvényre és a Szolgálati Szabályzatra történt hivatkozás. Azonban a 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezései közt szintén találhatunk a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó tilalmakat. Nem alkalmazható kényszerítő eszköz a következő személyekkel és szervezetekkel szemben: a) külön jogszabályban meghatározott védett személy, valamint az állam működése szem-pontjából különösen fontos személy; b) nem magyar állampolgár; évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 61 (2) bek.) 13

14 c) Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, továbbá a sürgős orvosi ellátásban közreműködő szervezetek, illetve ezek szolgálatban lévő tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági és nyomozóhatósági szervei, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú szolgálatban lévő tagja. 9 A fent felsorolt tilalmak a lőfegyverhasználat esetén egyéb tilalmakkal egészíthetők ki. Megelőző intézkedések A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. 10 A rendőr az intézkedés során köteles figyelmeztetni az intézkedés alá vont személyt, hogy vele szemben kényszerítő eszközt alkalmaz. A figyelmeztetés célja, hogy egy esetleges ellenszegülés esetén felismerhető legyen az intézkedés alá vont személynek, hogy milyen intézkedés lesz foganatosítva vele szemben. Sokat számít a határozott fellépés, előfordulhat, hogy már az egyértelmű figyelmeztetéssel megelőzhető az eszköz alkalmazása. Sajnos a mai elvárások mellett, ahol a tiszthelyettesek nagy része teszi ki a végrehajtó állományt, kevés határozott fellépéssel rendelkező személyt vesznek fel. Főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol eléggé jellemző a munkanélküliség, a fiatalok nagyrésze azért választja ez a szakmát, mivel ez biztos munka, és mindig kapnak fizetést. Hiába a többlépcsős felvételi rendszer, rengeteg erre a pályára alkalmatlan személy kerül felvételre, ami nagyrészt abban is megnyilvánulhat, hogy nem tudnak intézkedni, az elvárt határozottság sok esetben elmarad. A figyelmeztetés legyen határozott, a rendőr egyértelműen érzékeltesse az állampolgárral a jogszabályellenes magatartás tanúsítását. A jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás, "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával történjen meg. Ez tudatosítja a polgárban azt, hogy nem önakaratából kényszeríti valamely cselekvésre, hanem a törvény felhatalmazása alapján, a törvény akaratának megfelelően. Pontosan nem kell megnevezni az általunk használni kívánt kényszerítő eszközt, általánosságban kell utalni rá. Erre kivétel lesz a lőfegyverhasználatra történő figyelmeztetés. Ha a figyelmeztetést a rendőr nem így alkalmazná - a 9 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról 3 (2) bek.) évi XXXIV. törvény a Rendőrségről, 61 (1) bek.) 14

15 fokozatosság elve alapján történő eszközhasználat során - egy intézkedésen belül többször is figyelmeztetnie kellene az intézkedés alá vont személyt. Ez több szempontból is helytelen eljárás lenne, mivel veszélyeztetnénk intézkedéstaktikai szempontból a saját, illetőleg mások életét, valamint az intézkedés eredményességét. Például a rendőr a rá késsel támadó személy cselekményét figyelmeztetés nélkül hárítja el gumibot alkalmazásával, mert a felszólítás és a figyelmeztetés annyi időt vonna el a cselekmény végrehajtásától, hogy a rendőr megsérülne. Az útzár tekintetében eltér valamennyivel a szabályozás, mivel azt gépjárművel menekülő bűncselekmény elkövetőjének elfogására alkalmazzák, így a szóbeli figyelmeztetés szinte lehetetlen. Ilyenkor a figyelmeztetés az előjelző táblák kihelyezésével valósul meg. A lőfegyver használat során alkalmazott megelőző intézkedéseknél, a felszólítás és a figyelmeztetés kiegészül más kényszerítő eszköz alkalmazásával, valamint a figyelmeztető lövés leadásával is. Az eszközalkalmazás során fontos követelmény a sérülés okozásának elkerülése. A testi épséget, egészséget csak az intézkedés eredményességéhez szükséges mértékben lehet sérteni. Az élet kioltásának elkerülése főként a fegyverhasználatra érvényes követelmény. Ide tartoznak az egyes eszközök alkalmazásának konkrét szabályai is, pl.: gumibot használat során hová lehet ütni és hová nem. Fontosnak tartom ismét megemlíteni, hogy a rendőri kényszerítő eszközt bosszú, megtorlás céljára nem szabad alkalmazni. A kényszerítő eszköz alkalmazása nem büntetés, hanem a rendőri intézkedés kikényszerítése, az azzal szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdésére szolgál. Testi kényszer A kényszerítő eszközök közé soroljuk, bár nem eszközt igénylő feladat, a testi kényszer végrehajtása. A testi kényszer alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a rendőr az ellenszegülés megtörése érdekében cselekvésre, vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést alkalmaz, vagy ha az intézkedő rendőr erőfölénye, vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán súlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása nem indokolt. 15

16 A testi kényszer fogalmát az Rtv határozza meg: A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat 11 A rendőr feladatának ellátása során bárkit felszólíthat arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Ha ennek nem tesz eleget a személy, akkor azt ellenszegülésnek kell tekinteni. Az ellenszegülésnek több módja is lehetséges, lehet passzív, aktív vagy támadó. A passzív ellenszegülés, amikor az intézkedés alá vont azon túl, hogy nem tesz eleget a rendőri felszólításnak fizikailag nem fejt ki erőt (pl. leül, lefekszik, nem hajlandó eltávozni a helyszínről, nem hajlandó kiszállni a gépjárműből stb.) Ebben az esetben a kívánt cselekvésre fizikai erővel kell kényszeríteni az intézkedés alá vont személyt. Az aktív ellenszegülés, amikor az intézkedés alá vont személy azon túl, hogy nem tesz eleget a rendőri felszólításnak fizikai erőkifejtést alkalmaz, (pl. valamilyen tárgyba kapaszkodik, nem hajlandó magát alávetni a ruházat átvizsgálásnak, bilincselésnek stb.) Az aktív ellenszegülés tehát nem támadó jellegű magatartás. Támadónak minősül az a tevékenység, mikor az intézkedő rendőrre, az ő védelmét, támogatását elősegítő személyre támadnak. Testi kényszer alkalmazásánál a legelterjedtebb módszer a tanult önvédelmi fogások használata, viszont előfordulhat olyan helyzet, mikor egy nőnek, vagy egy vékonyabb alkatú férfinak kell elfognia egy kétszer akkora termetű egyént. Nem is kell ennyire szélsőséges példát hozni, hiszen egy stresszhelyzet olyan energiákat szabadíthat fel az egyénből, amit nem is gondolna senki. Saját bőrömön tapasztaltam az egyik intézkedésünknél, hogy egy nálam kg-al kevesebb férfit ketten alig tudtunk lefogni, majd ezt követően megbilincselni. Tekintettel arra, hogy a törvény nem tesz különbséget férfi és női rendőr közt, a rendőrt egyként emlegeti, a testi adottságok figyelembe vétele nélkül, ezért minden rendőrnek az intézkedés során magának kell elhatároznia, hogy az intézkedés eredményes befejezéséhez elegendő-e a testi ereje. Nem várható el tehát két rendőrtől ugyanazon testi kényszer végrehajtása. Testi kényszer lehet például a földre vitel, a kar hátra tekerése a falhoz nyomás, az intézkedés alá vont személy megfogása, lefogása, elvezető fogás alkalmazása, testi erővel valamilyen cselekvésre, vagy cselekvés abbahagyására kényszerítése, továbbá a támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 47 16

17 irányultságú ütés vagy rúgás 12. Fontos szempont, hogy az alkalmazás során ügyelni kell arra, hogy az ne fajuljon verekedéssé, hiszen a mai modern világba, a kamerákkal felszerelt mobiltelefonokkal bármikor készíthető felvétel, amely alapján megtámadhatják az intézkedés jogosságát. Mindehhez szükség van a rendőri erőfölényre, amely nem csak a test erősebb alkatából fakadhat. Az intézkedés megkezdése előtt a rendőr mérje fel, hogy a testi kényszer alkalmazása megfelelő lehet-e. Ha nem, alkalmazzon más kényszerítő eszközt, vagy hívjon segítséget. A testi kényszer megválasztásakor mérlegelje az intézkedés alá vont személy testi adottságait és önmagához, több rendőr együttes fellépése esetén pedig ahhoz viszonyítsa. Fontos, hogy a fizikai és az önvédelmi technikai fölény a rendőri oldalon álljon. Ellenkező esetben hosszas birkózás veszélyhelyzetet alakíthat ki. Indokolt esetben a testi kényszer alkalmazásához más személytől is lehet segítséget kérni. A törvényben meghatározott kiképzés-önképzés lehetőséget ad arra és kötelezi a rendőrt, hogy fizikumát az adottságaihoz mérten fejlessze, karban tartsa. Ezt a célt szolgálja a félévente ismétlődő fizikai alkalmassági vizsga is. Abban az esetben, ha valaki alkalmatlan minősítést kap, akkor kötelezhetik a leszerelésre, de gyakorlatban jobban elterjedt az a módszer, hogy időhaladékot adnak, és ezt követően megismételheti újból a vizsgát. Ezért fontos tehát a rendőrnek tisztában lennie önmaga erejével és képességeivel, hiszen ha testi erővel nem is, megfelelő kiképzéssel, tanult, ismert és alkalmazni is tudó taktikai, önvédelmi fogásokkal a kívánt cél ugyanúgy elérhető. Nem minősül testi kényszernek gyermekkorú személyek, vakok, fogyatékos személyek, egyéb rászorultak közlekedésben való segítése. A magatehetetlen személyek szállítása így nem testi kényszer a túl ittas személy kijózanító állomásra szállításához szükséges testi megfogás sem. A testi kényszert nem célszerű folyamatosan hosszú ideig alkalmazni, mert leköti a rendőr erejét, figyelmét. Ha a testi kényszer alkalmazását nem lehet gyorsan befejezni, akkor a bilincs használata indokolt. A bilincs használata A bilincs egy olyan védelmi jellegű kényszerítő eszköz, amelynek elsődleges célja a további ellenszegülés, szökés, önkárosítás megakadályozása, de legtöbb esetben a 12 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 40 (2) bek.) 17

18 megelőző jelleg kerül előtérbe. Alkalmazásának törvényi feltétele, hogy akár előzetes ellenállás tanúsítása nélkül is, kizárólag személyi szabadságot korlátozó intézkedés keretében használható. Az Rtv. a bilincs használatát az alábbiakban határozza meg: A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére 13 A Szolgálati Szabályzat ugyanezen négy pontban szereplő esteket részletesebben kifejti, iránymutatást adva a pontos használatra: Bilincs alkalmazása, az Rtv ában meghatározott esetekben különösen azzal szemben indokolt a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására testi kényszerrel nem késztethető, b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt megtámadja, c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg, d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg, e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget, f) akinek fogvatartása során kísérését rendelték el, és a kísért személy veszélyessége azt indokolja, vagy g) akit egyedül intézkedő rendőr állít elő. 14 Mind az Rtv., mind a Szolgálati Szabályzat is említi az önkárosítás esetét. Önkárosító magatartás lehet az öngyilkosság, vagy az ezzel való fenyegetés. Ebben az esetben a rendőr az állampolgár érdekében alkalmazza a bilincset, azért, hogy megóvja testi épségét, életét, nem feltétlenül előzi meg jogellenes magatartás. Itt évi XXXIV. törvény a Rendőrségről /2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 41 (1) bek.) 18

19 nyilvánul meg legjobban a védelmi jelleg, amikor is a megbilincselt személy önmagára jelent veszélyt. Mindkét említett jogszabályban szerepel a támadás miatti bilincshasználat. Említést tesznek a rendőrt, rendőr segítőjét, vagy az intézkedésben közreműködő személyek elleni támadásról is. Ilyen esetben nem csak a cselekményt kell elhárítani, hanem a továbbiakban hasonló támadó tevékenységre lehet számítani, ezért feltétlenül indokolt az alkalmazása. A bűncselekmény elkövetőjével szembeni bilincshasználat legfőbb oka, ha a személy megalapozottan gyanúsítható a cselekmény elkövetésével, és az elfogása során szökésre utaló jel merül fel, mely bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg. Ilyen alapos gyanúnak tekinthető, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján valamelyik bűncselekmény törvényi tényállásának elemei felismerhetőek. Legtöbbször már az emberi reakciókból következtetni lehet erre, hiszen a bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsított személy a járőrök közeledését észlelve zavartan kezd viselkedni, izzad, kerüli a szemkontaktust, majd az intézkedés közben keresi annak a lehetőségét, hogy az intézkedés alól magát kivonja, és a rendőrök elől elfusson. Ezekből a jelekből egy rutinnal rendelkező járőr már sejtheti, hogy valami nincs rendben. Amennyiben ezt felismeri bilincs alkalmazásával megakadályozható az intézkedés alá vont személy szökése. Azok a nem jogkövető állampolgárok, akik nem tartják be a társadalom által elvárt normákat, szívesen elkerülnék a rendőri intézkedéssel járó elszámoltatást, és az ezzel járó, vagy az ezt követő felelősségre vonást. Kötelező azonban a bilincs azzal szemben, akit a rendőr bűncselekmény elkövetésén tetten ér. Ugyancsak kötelező bilincset alkalmazni a körözés, elfogatóparancs, vagy bármilyen más ok miatt elfogott személlyel szemben is. Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Bármilyen más eszköz is alkalmazható, ha meghibásodás, megrongálódás történik, viszont a műanyag-vagy fémhuzal használata tilos, hisz jellegénél fogva sérülést elég komoly sérülést is okozhat. Tilos indokolatlanul fájdalmat okozni az intézkedés alá vont személynek, tilos a tárgyhoz bilincselést a járműben alkalmazni, illetve úgy,hogy az jellegénél fogva megalázó legyen. Minden bilincselés előtt ellenőrizni kell, hogy az intézkedés alá vont személy csuklóján, kézfején nincs-e bármilyen sérülés, ezzel is védve saját magunkat. 19

20 Hallottam már olyan esetről, mikor a bilincset arra használták, hogy magukban kárt tegyenek, saját maguknak olyan erővel rászorították a bilincset, hogy vérezni kezdett a csuklójuk. Ezért is fontos a megelőző vizsgálat, nehogy a járőrre fogják ezeket a cselekményeket. Ha bármi olyan sérülést vélünk felfedezni, amelynél a bilincs súlyosbodást okozhat el, kell tekinteni használatától, viszont ha megfelelő állapotban van, kezdődhet a bilincselés. Annak módja felől mindig az intézkedő dönt a körülményeket vizsgálva. Nem minősül embertelen, megalázó bánásmódnak a személy fekvő helyzetben történő megbilincselése, ha arra támadása vagy erőszakos magatartása miatt került sor. A bilincselés módjai Minden egyes élethelyzet, szituáció más és más, ezáltal az eljáró bilincselés közben alkalmazkodik az intézkedés alá vont személy magatartásához, korához, neméhez, testi adottságaihoz és ezek figyelembevételével választ a szabályozó által megadott lehetőségek közül. A bilincselés történhet álló, térdelő, fekvő helyzetben. A bilincselés módjai: a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése, b) kezek előre vagy hátra bilincselése, c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése, d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés. 15 Sajnos a folyamatos létszámhiány miatt előfordulhatnak olyan esetek, hogy csakis 2 fős járőrpárost küldenek ki egy adott helyre, így a bilincsek száma is legjobb esetben 2 darab. Ez a szám eléggé egyértelműnek tűnik, viszont kerültem már olyan helyzetbe, mikor járőrtársamnak olyan személy lett beosztva, aki semmilyen felszereléssel nem rendelkezett. Abban a helyzetben, ha több személy előállítására, elfogására kerül sor, a járőrpáros több megoldás közül választhat. Lehetősége van erősítést kérni, vagy a járőrpár maga oldja meg a feladatot. Ilyenkor a rendelkezésre álló két bilincset úgy célszerű alkalmazni, hogy két személy egy-egy karját egymáshoz bilincseljük, így megfosztva őket a hirtelen kézzel tett mozdulattól és a szökés, elfutás lehetőségétől is /2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 41 (4) bek.) 20

21 A kezek előrebilincselését általában akkor használjuk, ha közreműködő a személy, vagy kora miatt szigorúbb bilincshasználat nem indokolt. A kezek hátrabilincselésénél már tartani kell egy esetleges támadástól, szökéstől, vagy az testi kényszer útján került felhelyezésre. Ajánlott fizikai erőfölény esetén is ez a használat, mivel így a megbilincselt személy kiszolgáltatottabb helyzetben van. Bizonyos esetekben a bilincs kiegészül megfelelő vezetőszíjjal, például kíséréseknél, eljárási cselekményeknél. A lábakat önállóan is összebilincselhetjük, de ha indokolt alkalmazhatjuk a kéz és lábbilincselést együttesen is. Ez azokban az esetekben ajánlott, akinél feltételezhető, hogy önmagában vagy másban sima kézi bilincs alkalmazásánál is kárt tudna okozni, illetőleg ha terrorcselekmény elkövetésén tetten érték. Tárgyhoz bilincselésnek akkor van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása, ellenszegülésének megtörése, vagy az intézkedés eredményes befejezése más módon nem biztosítható. 16 Amennyiben a testi kényszer és a bilincselés sem vezet eredményre, vagy nem kivitelezhető, a fokozatosság elvét figyelembe véve a soron következő kényszerítő eszköz alkalmazása választható. Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. 17 Természetesen a szóban forgó eszközök nemcsak a törvényben említett érdekek veszélyeztetési stádiumában, hanem a bekövetkezett sérelem esetén is alkalmazhatók. A támadáson olyan tevékenységet értünk, amely a megtámadott 16 30/2011 (IX.22) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 41 (6) bek.) c. pontja évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 49 (1)bek.) 21

22 személy jogait, érdekeit sérti, vagy veszélyezteti például az élethez, testi épséghez, személyi szabadsághoz, tulajdonhoz fűződő jogok. A támadás gyakorlatban azt jelenti, hogy a támadó személy valakit megüt, megrúg, lefejel, valamely eszközzel megsebesít, rálő, vagy ezek valamelyikét megkísérli A támadással közvetlenül fenyegető magatartás az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből tevékenységének módjából és eszközéből a rendőr arra következtethet, hogy a támadás azonnal bekövetkezik. A támadás irányulhat személy vagy dolog ellen, a rendőr személye vagy bárki más ellen. Elkövethető eszköz nélkül, vagy eszközzel. Eszközös elkövetés esetén lehet fegyveresen, felfegyverkezve, egyéb eszközzel. Fegyveresen követi el a támadást, aki lőfegyvert, robbanóanyagot tart magánál és azt a támadás során eszközül használja fel. Felfegyverkezve követi el a támadást, aki az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál és ezzel követi el a támadást. Egyéb eszközzel elkövethető támadáshoz felhasználható gépjármű és kutya is. A vegyi eszköz a támadó érzékszerveire kifejtett hatása folytán, az elektromos sokkoló eszköz az általa okozott elektromos impulzus - magasfeszültségű kisülés - keltette fájdalomérzet révén alkalmas a támadó akaratának és fizikai ellenállásának megtűrésére. Az említett eszközök rendszeresítését gondos élettani vizsgálatok előzik meg, amelyek kizárják az élet-, a testi épség veszélyeztetését vagy az egészség károsodását. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az eszközök nem okozhatnak halált. Az elektromos sokkoló köztudottan szívbeteg embereknél szívmegállást okozhat, pacemaker szerkezetetek leállását válthatja ki, de azt előre nem lehet tudni, hogy ki szenved ilyen betegségben. Ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak, a fenti korlátozás nem érvényesül, ekkor ugyanis az említett kényszerítő eszköz alkalmazása mindenképpen kisebb fenyegetettséget jelent, mint a személyre leadott célzott lövés. A paprika spray csak olyan támadás elhárítására alkalmazható, ahol a támadó testközelben van és nincs olyan külső tényező, amely eredményes alkalmazását meghiúsítaná. Fontos figyelembe venni az alkalmazás helyszínét, körülményeit, mivel egy zárt térben például fenn állhat annak a veszélye is, hogy az alkalmazó is intézkedésre képtelen állapotba kerülhet, vagy olyan személyben tesz kárt, aki vétlen. Nagyon szűk térben, járműben, fülkében nem célszerű a paprika spray alkalmazása. A könnygáz kézigránátot a rendőr csapaterőben végrehajtott szolgálati tevékenység esetén vagy járőrszolgálatban tömegoszlatásra, épületekben, pincében lévő ellenállási 22

23 gócok leküzdésére, felszólítás után használhat. Alkalmazás csak elöljárói parancsra és irányítással történhet. A rendőr saját elhatározásból, vagy parancsra használhatja a rendőrbotot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál eddig nem volt rendszeresítve a rendőrbot, viszont a január 1-ei változással bevezetésre került, de a végrehajtó állomány még nem rendelkezik ezzel az eszközzel. A rendőrbot (kardlap) használata során az ütésnek lehetőleg a végtagokra, csuklóra, alkarra, felkarra, vállra, ülepre, külső, belső combra, lábszárra irányulónak kell lennie. Ha a rendőrbotot a tanult önvédelmi fogások biztonságosabb végrehajtásához használja az eljáró, akkor nem minősül testi kényszernek. Kényszerítő eszközként a tömeggel szemben a rendőr rendőrbotot (kardlapot) is alkalmazhat a megbomlott közrend helyreállítására, a törvényekben meghatározott magatartás kikényszerítésére. Magyarországon alapesetben nem alapfelszerelés az elektromos sokkoló. Jogszabályi felhatalmazás alapján a használhatósága engedélyezett, a gyűjtőnév alkalmazása alá tartozó esetekben. A rendőr tehát elektromos sokkoló eszközt saját elhatározásából vagy elöljárója parancsára használhat. Alkalmazása ellen számos emberi jogi szervezet tiltakozik, betiltását követelik, legalábbis addig, amíg egyértelműen nem bizonyítható, hogy használata nem káros az egészségre. Ezek az eszközök akkor veszélyesek leginkább, ha a használatukra alkalmatlan személy kezébe kerülnek. Megfelelő kiképzéssel és szakértelemmel nagyszerű felszerelés lehet. Alkalmazásánál nem számít az intézkedő testi erőfölénye, így vékonyabb alkatúak is eredményes intézkedést tudnak elérni vele, egy nagyobb termetű személlyel szemben. Más eszköz alkalmazásánál a következő törvénybe foglalt szempontok a mérvadók: A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. ) fennállnak évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 49 (2) bek.) 23

24 A szolgálati kutya alkalmazása A különlegesen kiképzett és vizsgáztatott szolgálati kutya alkalmazása a rendvédelmi munka számos területén meghonosodott. Törvényi szintű szabályozást azonban csak a kényszerítő eszközként történő alkalmazása igényel. A rendőr a szolgálati kutyát négyféleképpen alkalmazhatja: 1. pórázon vezetve, szájkosárral ellátva; 2. póráz nélkül, szájkosárral ellátva; 3. pórázon vezetve, szájkosár nélkül; 4. szájkosár és póráz nélkül. Abban az esetben, ha a testi kényszer feltételei fennállnak, a rendőr kényszerítő eszközként szájkosárral ellátott szolgálati kutyát alkalmazhat, pórázon vagy anélkül. Szájkosár nélküli szolgálati kutya pórázon vezetve csakis akkor alkalmazható, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb eszközzel nem oszlatható szét, illetve ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges. 19 A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására; b) súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására 20 A felsorolásban szereplő csoportosulás 3-10 főből álló, egységes akaratelhatározással fellépő csoportot, a tömeg 10 főt meghaladó csoportosulást jelent, míg a súlyos bűncselekmény az a bűntett, amelyet a törvény 5 évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget. A rendőr csak kiképzett, egészséges, ápolt és jó erőnlétű kutyával láthat el szolgálatot. A nem kiképzett kutya alkalmazásával az ellenkező hatás is elérhető, amennyiben az nem engedelmeskedik vezetőjének, illetve adott esetben nem hívható vissza. A szolgálat ellátása során a szolgálati kutya nyilvános helyre is bevihető, ebben az esetben az egyéb, civil kutyákra vonatkozó tilalmak nem vonatkoznak rájuk évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 50 (1)-(2) bek.) évi CXXXIV. törvény a Rendőrségről 50 (3) bek.) 24

25 Látható, hogy különböző módokon, igen széles körben alkalmazható a szolgálati kutya, mint kényszerítő eszköz. Míg a Rendőrségnél, valamint a Büntetés- Végrehajtási Intézetekben elsősorban elfogó, vagyis örző-védő feladatokat ellátó kutyákat alkalmaznak, addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál még csak kezdetleges cipőben jár az ilyen feladatokat ellátó kutyák használata. Annak ellenére, hogy kiképzésük folyamatos volt más szervek részére a speciális bevetési egységnél kezdték legelőször az ilyen feladatokra kiképzett kutya használatát. Napjainkban a legelterjedtebb a duál kutya képzése, ami magába foglalja mind a különböző kereső feladatokot ( cigaretta kereső, kábítószer kereső; robbanószer kereső), mind az örző-védő feladatok elsajátítását is egyaránt. A kutyavezetők képzése külön tanfolyamokon történik, melynek során bővebben, részletesebben foglalkoznak a kényszerítő eszközként történő alkalmazás szabályaival. Tekintettel arra, hogy a szolgálati kutya alkalmazása a kiválasztástól, a kiképzésen keresztül a különféle felhasználásokig igen tágas terjedelemben mutatható be, ezért dolgozatomban ennél részletesebben nem kívánok vele foglalkozni. Útzár telepítése, megállásra kényszerítés Az útzár a gépjárművel menekülő bűnelkövető elfogására szolgáló kényszerítő eszköz. Az útzár a hatósági intézkedés elől járművel menekülő személy feltartóztatására, elfogására szolgáló kényszerítő eszköz, amely a járművet megállásra kényszeríti. Az útzár alkalmazását elrendelő személyeket törvény külön nevesíti. A legelterjedtebb eszköz a tüskés útzár, amely a gumiabroncsok kilyukasztásával kényszeríti megállásra a menekülőt január 1-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is rendszeresítve lett ez az eszköz, azelőtt csakis a Rendőrség felkérésével lehetett telepíteni. Az autópályán, valamint az autóúton még mindig maradt a régi szabályozás, viszont közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt területen már önállóan is végrehajtható a művelet. Az útzár telepítésével végrehajtott ellenőrzést meghatározott közúti jelzőtáblákkal és egyéb közúti jelzésekkel kell jelezni. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az útzárat meg kell jelölni villogó sárga fényt adó lámpával, vagy ennek hiányában az útzár mellett a szolgálati gépjármű megkülönböztető fényjelzésének működtetésével. Az útzár telepítését elrendelő vezető köteles haladéktalanul gondoskodni a meghatározott közúti jelzések kihelyezéséről. A rendőrségnél a magyar gyártmányú tüskés útzárat vették szolgálati 25

26 használatba. Az eszköz kisméretű tároló dobozban szállítható, melyből az útzár alkalmazás esetén az úttestre felfektethető és a teljes hosszúságra kihúzható. Az útzár két harmonikaszerűen összetolható és széthúzható tagból áll. A tagok mérete összecsukva 300 x 200 mm, nyitott állapotban 1500 x 120 mm. Tagonként 21 db tüskét tartalmaz, melyek magassága 45 mm, a belső furat átmérője 7 mm. A harmonika tagok lánccal kapcsolhatók egymáshoz, így az egy készlettel lezárható terület szélessége 3,5 méter, szükség esetén több készlet is egymáshoz kapcsolható. Hátránya, hogy a gépjárműveknek csak az első gumiabroncsait teszi használhatatlanná, mivel a hátsó kerekek az első kerék nyomvonalában a kitört tüskék helyén haladnak keresztül. Előnye, hogy a kitört tüskék a helyszínen pótolhatók, így az eszköz újra használható. Kis mérete és súlya miatt könnyen szállítható, gyorsan telepíthető. Amikor a megállítani kívánt gépjármű várható időpontjában el kell terelni a szembejövő jármű- és személyforgalmat, vagy egy biztonsági sávot kell kialakítani, mivel az útzáron való áthaladást követően a gépjármű valószínűsíthetően irányíthatatlanná válik. A szembejövő forgalmat kellő körültekintés mellett szakaszosan át lehet engedni. Telepítés helyszínéül olyan terepet kell kiválasztani, ahol a gépkocsi vezetője már távolról észlelheti az útzárat, és fel tudnak készülni a biztonságos megállásra, de úgy, hogy ne legyen lehetőségük a visszafordulásra. A különböző utakon engedélyezett sebességek figyelembevételével az útzár előjelzése is különféle távolságokról indokolt. Ukrán határszélen szerzett tapasztalatom alapján állíthatom, hogy már ez a módszer sem biztosítja a hatóság embereit arról, hogy áthaladást követően biztos megáll a gépjármű. Szemtanúja voltam, mikor is 13 darab tüske felszedése után a gépjármű mintha semmi nem történt volna haladt tovább az úttesten. Ezt az ott dolgozó kollegák azzal magyarázták, hogy vannak olyan zselés, illetve habos anyagok, amivel ha kifújják a gumik belsejét lehetetlenség kilyukasztani. Megállásra kényszerítés esetén lehetőség van a szolgálati gépjárművek torlaszként történő felhasználására, illetve elfogó háló alkalmazására. Ha bármi kár éri a szolgálati gépjárművet kártérítési felelősség nem terheli az eljárót elvileg, gyakorlatban viszont az ellenkezője a jellemző, így ezt a fajta megállítási módszert szerintem inkább mindenki mellőzi. 26