KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE A közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége 2005 (angol nyelvű táblázatokkal) Informatical devices and information-related activities in the public administration, 2005 (with tables in Hungarian and English) Budapest, 2006

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Hungarian Central Statistical Office, 2006 ISBN Készült a Compiled by KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Információstatisztikai osztályán the Information Statistical Section of the Services Statistical Department of the HCSO Főosztályvezető Head of Department: Dr. Probáld Ákos Osztályvezető Head of Section: Dr. Györfi Mihály Összeállította Contributor: Gilyán Csaba Közreműködött Assisted by: Pék Péterné Informatikai feldolgozás Data processing by Szabó Gyuláné Örömmel vesszük, ha a tájékoztatóval kapcsolatos észrevételét, véleményét hozzánk eljuttatja. Should you have any comments do not hesitate to contact us: Gilyán Csaba Telefon Phone: , Telefax Fax: Postacím Postal address: Központi Statisztikai Hivatal HCSO Szolgáltatásstatisztikai főosztály Services Statistical Department Információstatisztikai osztály Information Statistical Section Budapest, 1525 Pf. 51. E mail: csaba.gilyan@ksh.hu vagy or: peterne.pek@ksh.hu Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Any secondary publication is allowed only by the indication of source. All rights concerning the layout graphics and design work of this publication are reserved for HCSO. Any kind of reproduction of them have to be approved by HCSO. A kiadvány megrendelhető: This publication can be ordered: KSH Statisztikai szolgáltatások osztálya HCSO, Statistical services section 1024 Budapest, Keleti Károly u Telefon: Phone: (36 1) Fax: (36 1) E mail: marketing.ksh@ksh.hu A kiadvány megvásárolható: This publication can be purchased: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt Statistical Bookshop (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon Phone: (36 1) ), valamint a KSH régiós igazgatóságain. and the regional directorates of the HCSO. Információszolgálat Information section: Telefon Phone: (36 1) ; Fax: (36 1) Internet: INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 2

3 Tartalomjegyzék Contents Bevezetés... Introduction Összefoglaló Summary Táblázatok... Tables 1. A közigazgatás foglalkoztatottsági adatai területi egységenként, Employment figures of public administration by regions, Számítógép-állomány mennyiségi és értékadatai típus és funkció szerint, Value and quantities of stock of computers by type and function, Számítógép-állomány kor szerint, Stock of computers by age, IKT-eszközök használata, Usage of ICT devices, Internetkapcsolat típusa, Type of internet connection, Biztonsági eszközök használata, Usage of installed security devices, IKT-beruházások, ICT investments, IKT-kiadások, ICT expenditures, IKT-eszközöket használó alkalmazottak száma és aránya, Number and rate of ICT user employees, 2005 Fogalmi meghatározások, módszertani megjegyzések.. Methodological notes Források... Sources Jelmagyarázat Explanation of symbols A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő. Non-occurrence. Megjegyzés: A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Note: Due to the rounding procedure the sum of partial figures might differ from the total. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 3

4

5 Bevezető Az informatika területén zajló nagy jelentőségű változások és a legfontosabb információs, kommunikációs ágazatok (távközlés, számítástechnika, média) erőteljes, a gazdasági növekedést befolyásoló hatása és konvergenciája Magyarországon is igényt ébresztett arra, hogy e speciális gazdasági szegmensre vonatkozóan önálló statisztikai megfigyelés jöjjön létre mind az üzleti, mind a központi államigazgatási szférára kiterjedően. A központi államigazgatásban (minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adatainak gyűjtése 1996-ban 1 kezdődött, miután a szakterületen jelentkező irányítási, információtárolási és feldolgozási igény felgyorsította az IKT-eszközök terjedését. Ugyanakkor Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével párhuzamosan számos területen így az IKT-adatgyűjtések területén is ki kellett alakítania az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát biztosító mutatórendszert és módszertant, melynek következtében ennek az adatgyűjtésnek mind az alapsokasága, mind pedig a kérdőíve 2 megváltozott. Az átdolgozott kérdőív mely megtalálható a kiadvány végén már nem elsősorban az információs eszközök meglétének felmérésére irányul, sokkal inkább azok használati módjára. Így az EU által az adatgyűjtés tárgyidőszakában mérni kívánt e-europe re és ezen belül az e- Government -re 3 vonatkozó mutatók mellett a kérdőív tartalmaz az eszközhasználatra vonatkozó kérdéseket is. Míg a korábbi (2003 előtti) alapsokaságba a minisztériumok, az országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei tartoztak mely intézmények egyben adatszolgáltatók is voltak, addig a 2003., és évi OSAP 1670-es éves adatgyűjtés alapsokaságába már az egész közigazgatás ( közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási nemzetgazdasági ág) beletartozott. Az alapsokaság számának növekedése (438-ról 3693-ra) ami elsősorban a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek 4 adatgyűjtésbe való bevonásának következménye szükségessé tette a teljes körű adatgyűjtés átalakítását költséghatékonyabb kombinált adatgyűjtéssé (teljes körű, illetve reprezentatív kör 1 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) számú, éves, teljes körű adatgyűjtés: Jelentés az államigazgatási intézmények informatikai eszközeiről és információs tevékenységéről. 2 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program számú, éves, kombinált adatgyűjtés: Jelentés az információs és kommunikációs eszközök, illetve technológiák állományáról és felhasználásáról 3 Az e-europe 2005 Action Plan egy az Eurostat által kidolgozott, az információs társadalom fejlettségét felmérni kívánt mutatórendszer, melynek többek között az e-government is az eleme. 4 A gazdálkodási formák osztályozása szerinti (GFO) 321 és 322 intézmények. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 5

6 meghatározásával). A definíció alapján a teljes körű adatszolgáltatók sokaságába tartoznak az államigazgatási intézmények 5 és a 1999 főnél nagyobb lakónépességű települések önkormányzatai. A és évi adatokat röviden összefoglaló tájékoztatók, illetve a most megjelenő publikáció a korábbi, az es, az es, a 2000-es, az es és 2002-es adatokat tartalmazó kiadványok folytatása, azonban az adatok összehasonlítása az előzőekben kifejtett eltérő alapsokaságból adódóan még korlátozottan sem megengedhető a teljes időtávra. (Az összehasonlíthatóság csak a 2003., és év adatai között áll fent.) A kiadvány az információs társadalom megközelítésének megfelelően nemcsak a számítógépekre vonatkozó adatokat közöl, hanem kiterjed a tágabb információs eszközök adataira is. 5 A GFO szerinti 311, 312, 313, 331, 332, 341, 342 intézmények. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 6

7 Összefoglaló Közigazgatási intézmények Számítógépek a közigazgatásban A közigazgatás szervezeti struktúrája két a tevékenységük és feladataik alapján eltérő egységből, az államigazgatási és az önkormányzati intézményekből áll. Az államigazgatási intézmények (mint például a minisztériumok, az országos hatáskörű intézmények és azok területi szervei) feladataikból eredően kevés, de méretüket tekintve igen nagy szervezeteket foglalnak magukba. Ezzel ellentétben a közigazgatás helyi szervezetei (az önkormányzatok, körjegyzőségek stb.) jóval kisebb szervezeteket képviselnek és egyenletesebb eloszlású sokaságot alkotnak. A különbséget jól szemlélteti a két közigazgatási intézménytípus átlagos alkalmazotti létszáma is (316, illetve 28 fő). Összességében a kisszámú államigazgatási intézmények foglalkoztatják a közigazgatási alkalmazottak 58%-át (128 ezer főt). A számítógép egyike a modern irodák legfontosabb információs eszközeinek. Nélkülözhetetlen a szövegszerkesztésnél ugyanúgy, mint a különböző számításoknál, vagy üzenetek, állományok küldésénél. Ez a kiemelt szerep a közigazgatás számítógéphasználatában is megmutatkozik, hiszen a közigazgatási intézmények szinte kivétel nélkül (98,6%-uk) rendelkeznek ezer db 200 Személyi számítógépek összetétele számítógéppel, melyeknek 97,3%-a személyi ezer db Nagygépek összetétele 5 4 számítógép. A személyi számítógépek száma a tárgyévben tovább növekedett (4,4%-kal), viszont 3 az aránya (0,3%-kal) tovább csökkent, amely nem szerver nagygép szerver nagygép elsősorban a 2004-ben bevezetett kézi számítógép kategóriának tudható be. Ugyanakkor a hordozható személyi számítógépek PC-ken belüli aránya a különböző kézi számítógépek kiválásának ellenére 1,5 százalékponttal nőtt a tárgyévben (a PC-k 8%-a hordozható) ben a nagyszámítógépek összes számítógéphez viszonyított aránya változatlan maradt (továbbra is 2,2%), ugyanakkor az összetétele módosult. Ezeket a költséges (átlagosan 5,8 millió Ft-os) nem személyi számítógép-alapú berendezéseket hordozható PC asztali PC. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 7

8 elsősorban szerverfeladatok ellátására alkalmazzák. A különböző személyi számítógépek és nagygépek kor szerinti aránya évek óta alig változik, ugyanakkor a közelmúltban kifejlesztett kézi számítógépek állománya mivel a beszerzések dinamikus emelkedése az elmúlt 3 éven belülre tehető döntően (71%-ban) fiatalabb gépekből áll. Minden számítógép- és korkategória szerint az államigazgatásban képviselnek nagyobb súlyt az idősebb (3 évnél régebbi) számítógépek Számítógépek korösszetétele Intézmény típusa A számítógép-állomány korösszetétele (%) Kézi számítógépek Személyi számítógépek Nagygépek < < < < < < év Államigazgatási intézmények 34,4 35,3 30,2 13,2 34,5 52,3 11,4 34,7 53,9 Önkormányzati intézmények 37,0 42,6 20,4 14,9 37,5 47,6 14,3 42,2 43,5 Összesen 34,8 36,3 28,9 13,8 35,6 50,7 12,0 36,2 51,7 Az államigazgatás és az önkormányzati intézmények információs eszközhasználatának (például az intranet-) terén meglévő különbségek elsősorban az intézmények méretének (alkalmazotti létszám), felépítésének, strukturáltságának (csak központi vagy centralizált intézmények, területi intézmények stb.) eltéréseivel magyarázhatóak. Ugyanakkor az internethasználat mely az intézmény belső és külső kapcsolatait hivatott kiszolgálni nem a már % A közigazgatás internethasználata önkormányzatok államigazgatási intézmények említett változók függvényében alakul. Ennek megfelelően az önkormányzati és az államigazgatási intézmények között az internethasználat területén fennálló különbség évről évre csökkent, pontosabban fogalmazva a kistelepülési intézmények webhasználata a teljes internet-ellátottság irányába tart. Internethasználat A tárgyévben az államigazgatási intézmények, illetve az önkormányzatok 59, illetve 45%-a (együtt a közigazgatási intézmények 47%-a) rendelkezett önálló (URL-című) INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 8

9 Honlap Internetre kapcsolódás típusai honlappal. Az eltérés itt is az eltérő strukturáltságból adódik. Hiszen míg a nagyobb települések (1999 fő lélekszám felett) önkormányzatai megtehetik, hogy önálló honlapot üzemeltessenek (66%-uk rendelkezik önálló honlappal), addig a kistelepülések gyakran csak a kistérségi honlap alá tagozódnak be. Ugyanez figyelhető meg az államigazgatási intézményeknél is. Számos az ügyintézéshez nélkülözhetetlen információt megszerezhet az ügyfél a központi honlapról ( de önálló honlapot csak a nagyobb intézmények (minisztériumok, országos hatáskörű intézmények központjai stb.) tartanak fent. A közigazgatási intézmények Bár a szélessávú DSL típusú % internetkapcsolat-típusainak megoszlása 60 internet-hozzáférések modemes és ISDN 50 kapcsolattípusok rovására történő dinamikus emelkedése a közigazgatás IKTellátottságát vizsgáló kérdőív bevezetése 10 0 (2003.) óta megfigyelhető volt, Modem ISDN DSL alkalmazásának aránya évben haladta meg először a többi kapcsolattípusét. Ez a tendencia azaz a keskenysávú internetelérést szélessávúra cserélő önkormányzati intézmények számának emelkedése elsősorban az internet-szolgáltatók árversenyéből kialakuló költségcsökkenéssel magyarázható, ugyanakkor közvetve az önkormányzati honlapok fejlesztése (fejlődése) is a minőségi váltást támasztotta alá. Arányaiban nem ekkora jelentőségű, de észrevehető emelkedés következett be a GPRS kapcsolattípus felhasználásában is, melyet jellemzően a mobil hardvereszközök (hordozható személyi számítógépek, illetve kézi számítógépek) alkalmaznak. Az államigazgatási intézményekben bár jelentős mértékben jelen van más kapcsolattípus is továbbra is a bérelt vonali kapcsolat maradt a jellemző (55,9%). A közigazgatásban az informatikai-biztonságtechnikai eszközök (például: elektronikus aláírás) alkalmazása továbbra is elmarad azoktól az informatikai fejlesztésektől, melyek lehetővé tennék az e-közigazgatás (a közigazgatási feladatok elektronikus úton való üzleti és lakossági ügyintézése) szolgáltatások biztonságos, magas színvonalú alkalmazását. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 9

10 Biztonsági eljárásokat nem alkalmazó intézmények aránya (%) Biztonságtechnikai eszközök és eljárások alkalmazása Intézmény típusa A veszélyeztetett Államigazgatási intézmények 0,5 0,5 0,0 közigazgatási intézmények Önkormányzati intézmények 17,9 9,1 6,0 (melyek semmilyen biztonsági eljárást vagy ebből: kistelepülési 23,2 11,3 7,5 önkormányzati intézmények eszközt nem alkalmaznak) Összesen 15,7 8,1 5,3 aránya évről-évre csökken, ugyanakkor előfordulásuk elsősorban a kistelepülési önkormányzatokra koncentrálódik. A tárgyidőszak végén ahogy az ezt megelőző két évben is a legjellemzőbben alkalmazott biztonságtechnikai eszközök továbbra is a vírusirtó programok voltak. Az önkormányzatok 90%-a rendelkezett védelemmel a különböző trójai programok, a féreg és más vírusok ellen, mely 5 százalékpontos növekedést jelent a végi állapothoz képest. Az önkormányzatoknak köszönhetően jelentősen emelkedett de még így is alacsony szintű a közigazgatás tűzfalhasználata is (55%-ról 65%-ra). A kérdőívben felsorolt egyéb biztonsági eljárások használata nem változott lényeges mértékben. Az államigazgatási intézményekre tekintve kedvezőbb képet kapunk. Itt a különböző vírusirtók (99%), tűzfalprogramok (89%) és biztonságos szerverek használata (84%) igen magas, de az adatvédelem érdekében biztonsági másolatokat is nagy számban készítenek (95%). A tárgyévben további 8 százalékponttal (28%-ra) emelkedett az elektronikus aláírást alkalmazó államigazgatási intézmények köre. Bár a közigazgatás beruházásai a tárgyévben (240 mrd Ft-ra) emelkedtek, az információs célú beruházásoknál évek óta először (2 mrd Ft-os) csökkenést tapasztalhattunk. Az IKT beruházások 5%-os csökkenését a hardverberuházások ugyanekkora mértékű emelkedésének ellenére elsősorban az adatkommunikációs hardvereszköz és a szoftverberuházások visszaesése okozta. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy bár abszolút értékben az IKT-beruházások áldozatul estek a szigorúbb költségvetésnek, az államigazgatási intézmények infokommunikációs beruházásai (2004. évhez képest) mégis 8 százalékponttal magasabb hányaddal részesedtek az összes beruházásból. A fentiekkel ellentétes irányú visszaesés volt tapasztalható az önkormányzati intézményeknél. Ebben a szegmensben bár az összes beruházás (171 mrd Ft-ra) emelkedett, az IKT-beruházások mégis csökkentek. A közigazgatási intézmények évi éves információs célú kiadásai a INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 10

11 Információs beruházások Információs kiadások 2004-es időszaknál kisebb mértékben IKT-beruházások aránya a tovább emelkedtek és a tárgyév végére % közigazgatásban 40 meghaladták a 37 mrd Ft-ot. Ezen 30 kiadások emelkedését elsősorban a 20 számítástechnikai szolgáltatásokra 10 fordított kiadások erős emelkedése 0 generálta. Ezzel párhuzamosan államigazgatási intézmények önkormányzatok folytatódott a közigazgatás távközlési kiadásainak csökkenése, melyet az IP-alapú telefonrendszerek további terjedésével, illetve a korábbi éveknél kedvezőbb tarifa díjakkal lehet magyarázni. Szintén az internetszolgáltatók hozzáférési- és használati- díj versenyéből IKT-kiadások összetétele a közigazgatásban mrd Ft 40 adódó árcsökkenés Internethozzáférési magyarázhatja, hogy a 30 költségek növekvő internethasználat Távközlési 20 szolgáltatások ellenére az adatgyűjtés költségei 10 Számítástechnikai bevezetése óta először 0 szolgáltatások csökkentek az erre fordított kiadásai költségek. A diagramm jól ábrázolja a közigazgatási IKT-költségek szerkezetátalakulását, illetve bemutatja a fent leírt folyamatokat. Bár a közigazgatási intézmények a tárgyévi számítógép alapú rendszereken (azaz internet, extranet, EDI stb.) keresztül történő beszerzése még továbbra is alacsony szintet képvisel, értéke a évi stagnálás után 2005-ben 5,5 mrd Ft-tal (közel 6 mrd Ftra) azaz az összes beszerzés 0,2%-ról 3,2%-ra nőtt. Ezen elektronikus megrendelések 76%-a az államigazgatásból érkezett. Az L ( közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási ) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma a tárgyévben közel 5%-kal csökkent, ugyanakkor a számítógép-, illetve internethasználók száma és aránya is tovább emelkedett. A létszámcsökkenés ellenére mely elsősorban az államigazgatási intézményeket érintette nem csökkent a számítástechnikai alkalmazottak aránya (3%). A tárgyévben 5484 közigazgatási alkalmazott vett részt különböző informatikai képzésben, ami a közigazgatási intézményeknek 327 mft-os ráfordítást jelentett. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 11

12 INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 12

13 TÁBLÁZATOK TABLES INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 13

14 1. A közigazgatás foglalkoztatottsági adatai területi egységenként, 2005 Employment figures of public administration by regions, 2005 Területi egység Regions államigazgatás central administration Intézmények száma, db Number of institution önkormányzat local authorities összesen total államigazgatás central administration Alkalmazottak száma, fő Number of employees önkormányzat local authorities összesen total Budapest Pest Közép-Magyarország Central Hungary Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Central Transdanubia Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Southern Transdanubia Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Northern Hungary Hajdú-Bihar Jász-Nagykun Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Northern Great Plain Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Southern Great Plain Összesen Total INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 14

15 2. Számítógép-állomány mennyiségi és értékadatai típus és funkció szerint, 2005 Value and quantity of stock of computers by type and function, 2005 Megnevezés Denomination Mennyiség, darab Quantity units Bruttó érték, millió Ft Gross value million HUF Nettó érték, millió Ft Net value million HUF Nettó érték a bruttó érték %- ában Net value as % of gross value Államigazgatási intézmények Central administration institutions Nem szerver személyi számítógép ,8% Non-server personal computer Szerver személyi számítógép ,6% Server personal computer Kézi számítógépek ,0% Palmtop Nem szerver nagygép ,4% Non-server large capacity computers Szerver nagygép ,1% Server large capacity computers Összesen Total ,5% Önkormányzati intézmények Local authorities Nem szerver személyi számítógép ,2% Non-server personal computer Szerver személyi számítógép ,2% Server personal computer Kézi számítógépek ,6% Palmtop Nem szerver nagygép ,3% Non-server large capacity computers Szerver nagygép ,6% Server large capacity computers Összesen Total ,9% Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions Nem szerver személyi számítógép ,1% Non-server personal computer Szerver személyi számítógép ,4% Server personal computer Kézi számítógépek ,8% Palmtop Nem szerver nagygép ,6% Non-server large capacity computers Szerver nagygép ,7% Server large capacity computers Összesen Total ,0% INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 15

16 3. Számítógép-állomány kor szerint, 2005 Stock of computers by age, 2005 Megnevezés Denomination < < éves years (darab units) Összesen Total Államigazgatási intézmények Central administration institutions Nem szerver személyi számítógép Non server personal computers Szerver személyi számítógép Server personal computers Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen Total Önkormányzati intézmények Local authorities Nem szerver személyi számítógép Non server personal computers Szerver személyi számítógép Server personal computers Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen Total Közigazgatási intézmények összesen 6 Public administration and its institutions, total Nem szerver személyi számítógép Non server personal computers Szerver személyi számítógép Server personal computers Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen Total Módszertanváltozás következtében az adatok eltérnek a Magyar Statisztikai Évkönyvben közöltektől. Data differ from Statistical yearbook of Hungary, because of methodology changes. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 16

17 4. IKT-eszközök használata, 2005 Usage of ICT devices, 2005 Megnevezés Denomination Számítógépet Computer Intranetet Intranet Extranetet Extranet Internetet Internet t használó intézmények aránya rate of institution usage (százalék percentage) Nyílt forráskódú szoftvereket Open source softwares Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total 100, 86,1 15,8 100, 100, 46,6 98,4 8,6 1,8 93,1 91,5 16,7 98,6 16,8 3,3 93,9 92,4 19,8 Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazatok összesen Classes, total 98,4 11,0 2,4 93,4 91,8 17,7 97,9 45,1 6,2 94,3 94,3 46,7 100,0 77,1 11,0 100,0 100,0 42,2 95,2 29,0 12,4 95,2 93,1 16,5 100,0 85,7 28,6 100,0 100,0 14,3 100,0 96,0 16,0 100,0 100,0 40,0 100,0 94,1 23,5 100,0 100,0 64,7 95,2 28,3 7,7 95,2 97,7 15,4 100,0 100,0 7,1 100,0 100,0 47,6 98,6 16,8 3,3 93,9 92,4 19,8 INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 17

18 5. Internetkapcsolat típusa, 2005 Type of internet connection, 2005 (százalék percentage) Megnevezés Denomination Modem Modem ISDN ISDN xdsl xdsl Kábel Cabel Bérelt vonal Leased line Vezeték nélküli Wireless LAN LAN GPRS GPRS Egyéb Other használó intézmények aránya rate of institution usage Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total 14,7 17,4 27,0 7,9 55,9 11,2 31,3 7,9 6,8 19,8 27,3 38,2 9,5 3,8 15,2 6,1 6,9 1,5 19,3 26,3 37,1 9,3 9,3 14,8 8,7 7,0 2,1 Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total 19,9 27,0 37,3 9,2 5,4 15,6 6,7 7,3 1,7 20,5 8,2 12,3 4,1 82,1 16,4 12,3 8,2 0,0 11,9 35,8 33,9 5,5 64,2 6,4 18,3 1,8 5,5 12,4 18,1 31,7 4,6 27,2 4,6 36,3 0,0 4,6 14,3 0,0 50,0 0,0 16,7 16,7 0,0 0,0 16,7 10,0 30,4 17,4 10,9 65,2 0,0 28,3 2,2 8,7 17,6 8,6 28,6 8,6 37,1 17,1 48,6 14,3 14,3 15,4 48,9 48,9 0,0 48,9 0,0 48,9 0,0 0,0 19,0 7,0 14,0 2,3 55,8 0,0 34,9 0,0 4,7 19,3 26,3 37,1 9,3 9,3 14,8 8,7 7,0 2,1 INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 18

19 6. Biztonsági eszközök használata, 2005 Usage of installed security devices, 2005 Megnevezés Denomination Biztonságos szervert Secure server Tűzfalat Firewall Titkosítási eljárást Encryption Biztonsági másolást Databackup (százalék percentage) Azonosítást (elektronikus aláírás) Electronic signature használó intézmények aránya rate of institution usage Vírusok elleni védelmet Anti-virus programs Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total 83,9 88,6 36,2 95,4 27,8 98,6 25,5 62,6 7,5 30,8 4,8 89,9 31,6 65,3 10,6 37,6 7,2 90,8 Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total 27,0 63,3 8,8 32,5 5,2 90,3 57,4 57,4 14,4 65,6 32,8 90,2 83,5 93,6 19,3 99,1 20,2 98,2 53,8 66,2 16,5 57,9 12,4 93,1 100,0 85,7 57,1 71,4 0,0 100,0 90,0 88,0 42,0 96,0 28,0 96,0 88,2 76,5 41,2 88,2 0,0 94,1 33,4 92,6 7,7 56,6 12,9 97,7 81,0 90,5 57,1 100,0 59,5 100,0 31,6 65,3 10,6 37,6 7,2 90,8 INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 19

20 7. IKT-beruházások, 2005 ICT investments, 2005 Megnevezés Denomination összesen total Beruházások Investments információs célú informationrelated ebből of which hardver hardware (millió Ft million HUF) ebből of which szoftver software Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative srvices of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative srvices for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 20

21 8. IKT-kiadások, 2005 ICT expenditure, 2005 Megnevezés Denomination (millió Ft million HUF) Információs célú kiadások Information-related expenditure összesen total számítástechnikai szolgáltatások computer and related services ebből of which távközlési szolgáltatások communication services internet-hozzáférés és -használat internet access and usages Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 21

22 9. IKT-eszközöket használó alkalmazottak száma és aránya, 2005 Number and rate of ICT user employees, 2005 Megnevezés Denomination összesen total Alkalmazásban állók Employees számítástechnikai alkalmazottak computer associate employees ebből of which számítógépet computer intranetet intranet használók users (fő persons) internetet internet Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total Az adat eltér a Magyar Statisztikai Évkönyvben közölttől, mivel az adat nem tartalmazza a távollévők és egyéb állományon kívüli alkalmazottak állományát. Data differ from Statistical yearbook of Hungary because this data doesn t include temporarily absent and other employees. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 22

23 9. IKT-eszközöket használó alkalmazottak száma és aránya, 2005 (folytatás) Number and rate of ICT user employees, 2005 (continued) Megnevezés Denomination összesen total (százalék percentage) Alkalmazásban állók Employees számítástechnikai alkalmazottak computer associate employees ebből of which számítógépet computer intranetet intranet használók users internetet internet Gazdálkodási forma szerint By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total 100,0 3,6 82,8 69,7 44,9 100,0 2,0 65,0 29,0 49,1 100,0 3,0 75,4 52,7 46,7 Szakágazat szerint By classes Általános közigazgatás General public service Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole Külügyek Foreign affairs services Igazságügy Justice and justicial services Közbiztonság, közrend Public security, law and order services Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total 100,0 3,1 73,0 43,4 51,3 100,0 1,8 66,7 49,5 59,7 100,0 3,3 82,7 65,5 57,5 100,0 6,6 76,4 37,4 60,7 100,0 3,2 88,6 70,2 45,7 100,0 2,0 87,6 81,5 80,5 100,0 2,1 74,2 60,4 19,1 100,0 2,3 59,3 40,8 38,5 100,0 4,8 92,3 86,3 41,3 100,0 3,0 75,4 52,7 46,7 INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 23

24

25 Fogalmi meghatározások, módszertani megjegyzések Adatforrás: az országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) számú Jelentés a információs kommunikációs eszközök, illetve technológiák állományáról és felhasználásáról, 2005 című éves adatgyűjtése. Adatszolgáltatásra kijelölt intézmények: a felmérés adatszolgáltatói a TEÁOR 75-ös ágazatba tartozó önálló adatszolgáltatásra képes, legalább egy főt foglalkoztató működő költségvetési intézmények (GFO ). Kijelölt adatszolgáltatók: a felmérésbe az államigazgatási intézmények valamint a 1999 főnél nagyobb lakónépességű települések önkormányzati intézményei teljes körűen, a 2000 főnél kisebb lakónépességű települések önkormányzatainak 30%-a került véletlen mintavétel során kiválasztásra. A évi OSAP 1670-es éves adatgyűjtés adatszolgáltatói köre Adatszolgáltatói kör Kijelölt adatszolgáltató Beérkezett adatjelentés Államigazgatási intézmények Önkormányzatok Közigazgatási intézmények összesen Általános közigazgatás Társadalmi szolgáltatások igazgatása Üzleti élet szabályozása Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Külügyek Igazságügy Közbiztonság, közrend Tűzvédelem Kötelező társadalombiztosítás Összesen Adatpótlás (Imputálás): nlkat A pótlást az adott létszám-kategória átlagával történik. (pl: az 50-es X j létszám-kategóriába tartozó intézmények kis teljesítményű személyi j = 1 Y = számítógépeinek az összegét elosztjuk az adott létszám-kategóriába tartozó n LKAT intézmények számával (n).) Alapprogramok: az operációs rendszer részeként futó programok (be- és kiviteli rutinok, a felhasználói felületek kezelői, parancsértelmezők, feladatütemező és memóriakezelő rutinok). Alkalmazási program: valamely felhasználói feladat (pl. szövegszerkesztés, számvitel, leltárnyilvántartás stb.) végrehajtásának segítésére tervezett számítógépes program. Bruttó érték a mindenkori beszerzési érték, nettó érték pedig az amortizációval csökkentett érték. A bérelt gépek esetében bruttó értékként a díj megállapításánál alapul vett beszerzési értéket kell INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 25

26 feltüntetni. A használatra kitelepített gépek estében az értékadatot a kitelepítővel egyeztetve az alkalmazónak kell jelenteni. Informatikai beruházás: informatikai célú (számítástechnikai, irodatechnikai, audiovizuális, átviteltechnikai, nyomdatechnikai és biztonságtechnikai) tárgyi eszközök beszerzése, kiegészítése, további tartozékokkal való bővítése, átalakítása, felújítása, valamint az üzembe helyezésig, a raktárba való beszállításig felmerült mindazon költségek, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Informatikai eszközállomány: az adott év december 31-én az adatszolgáltatónál állományban lévő számítástechnikai, irodatechnikai, audiovizuális, átviteltechnikai, nyomdai és biztonságtechnikai eszközök együttes száma. Nettó árbevétel: az árkiegészítésekkel növelt, a fogyasztási adóval csökkentett és az általános forgalmi adót nem tartalmazó, számlázott összeg. Számítógép-állomány: az adatszolgáltatónál az adott év december 31-én állományban lévő számítógépek száma, illetve a konfigurációk együttes értéke. Az állományban a saját, valamint a bérbe vett (lízingelt) számítógépek száma és értéke együtt szerepel. A bérelt gépek esetében az adatok a bérleti díj megállapításához alapul vett beszerzési értéket tartalmazzák. Számítógépteljesítmény-kategóriák: A január 1-jétől alkalmazott osztályozás funkcionális szemléletű, azaz különválasztja a szerver és a nem szerver funkciójú számítógépeket. Személyi számítógépeknek nevezzük az asztali személyi számítógépeket, hálózatba kötött személyi számítógépeket (munkaállomásokat) és a hordozható személyi számítógépeket (laptopokat). Kézi számítógépeknek tekintjük a számítási, telefon/fax, internet és hálózati lehetőségeket egyesítő kis számítógépeket, melyre a szakirodalom palmtopként, PDA-ként vagy zsebszámítógépként hivatkozik. Nagyszámítógép a hagyományos (nagy adatátviteli sebességű és adatfeldolgozási kapacitású) mainframe-gép (IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens). Módszertanváltozás következtében az adatok eltérnek a Magyar Statisztikai Évkönyv táblájában közöltektől. INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 26

27 Források A közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2004 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005) Informatical Devices and information-related activities in the public administration, 2004 (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2005) A közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2003 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004) Informatical Devices and information-related activities in the public administration, 2003 (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2004) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, , (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, , (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2000) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2000 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, 2000 (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2002) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2002) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2002 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, 2002 (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2003) INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION 27