MŰSZAKI LEÍRÁS. Bólyi Mezőgazdasági Termelő- és Kereskedelmi Zrt. (7754 Bóly, Ady Endre u. 21.)

Átírás

1 MŰSZAKI LEÍRÁS Bólyi Mezőgazdasági Termelő- és Kereskedelmi Zrt. (7754 Bóly, Ady Endre u. 21.) Kölked külterület, 024/7 hrsz.-ú telepén létesítendő szárító üzeméhez Építtető: Bólyi Mg.-i Term. és Ker.-i Zrt. Tervező: Beck József H-7754 Bóly, Ady Endre u. 21. H-7754 Bóly, Szegfű u. 53. Tel.: 06-69/ Tel.: 06-69/ Fax.: / Fax.: 06-69/

2 Bólyi Mezőgazdasági Termelő- és Kereskedelmi Zrt., Kölked, külterület 024/7 hrsz.-ú telepén létesítendő szárító üzem 1. Műszaki tervfejezet A technológia kettő, önállóan is működőképes üzemből áll. Mindkét üzembe azonos gépeket építünk be, és a technológiai gépek kapcsolatrendszere is azonos. A gépek elrendezése a tranzit cellák tengelyére szimmetrikus. A baloldalon lévő gépek technológiai tételszámait B betű, a jobb oldalon lévő gépek technológiai tételszámait A betű egészíti ki. A leírásban a jobb- és a baloldalra nem hivatkozunk külön. 1.1.Főbb műszaki adatok: Szárítási kapacitás: búza: 50 t/h 4 % nedv. elvonás kukorica 25 t/h 10 % nedv. elvonás napraforgó t/h Beépített hőteljesítmény: kw Szárító levegő forgalom: m 3 /h Tisztítógépek kapacitása: Elő tisztítás: 80 t/h Utótisztítás: 60 t/h Árutisztítás: 60 t/h Szállítógépek kapacitása: 80 t/h Tranzittartály kapacitás: 2 x 45 m 3 Beépített villamos teljesítmény: kb. 500 kw (Szárító technológia) Szárító műszaki paraméterei ( jobb és bal oldali : 1-1 db ) Típus : RIELA GDT 300/30/2 V Szárítózónák száma : 30 db Előtétzónák száma : 2 db Hűtőzónák száma : min. 4 db - max. 8db Névleges töltet: ca. 55,6 to Névleges magasság: 24,6m Beépített villamos telj.: 1, x7,5 kw Szárító kapacitás : ca. 25 t/h kukorica 25 %-ról 15 %-ra történő 10%-os nedvességelvonás mellett, tiszta biológiailag érett kukorica, 15 o C-os külső hőmérséklet és 75 % relatív levegő páratartalom esetén. Terménymozgatási és manipulációs teljesítmény adatok 0,75 to/m3 térfogatsúlyú gabonafélékre vonatkoznak.

3 1.2. Technológiai leírás: A telepre beszállított árut hídmérlegen mérjük. A terményt az előtéttárolón fogadjuk.a jobb ill. bal oldali technológia üzemeltethető a két külön előtároló térről, vagy egy előtároló tér szolgálja ki mind a két szárító technológiát.. A technológia elő- és utótisztítást biztosít. Az előtisztító egy légszekrényes rosta, az utótisztító egy rosta, mely külön légáramos szeparátorral van összeépítve. A technológiai rendszert úgy építettük fel, hogy a rendszer elő- és utótisztítást biztosít. Lehetőség van a szárító berendezés kikerülésével, csak terménytisztítást végezni az utótisztító gépen keresztül. A termény visszaforgatható a szárítóba felfűtés időtartama alatt, ill. kíméletes szárítási eljárás esetén. Az egyes technológiai utak ismertetése: A) Tisztítási-, betárolási technológiai folyamat egy tisztítógéppel : 1. garatrédler, 2. felvonó, 2.1 váltószekrény 9. rosta, 9.1. légáramos szeparátor, 4. felvonó, 4.1 váltószekrény : 10. tranzitsiló, 10.1 tolózáron ürítés Betárolás B) Tisztítási-, betárolási folyamat két tisztítógéppel 1. garatrédler, 2. felvonó, 2.1 váltószekrény 7. rosta, 7.1. légáramos szeparátor, 7.2 váltószekrény, 5. felvonó, 5.1 váltószekrény. 9. rosta, 9.1. légáramos szeparátor 4. felvonó, 4.1 váltószekrény : 10. tranzitsiló, 10.1 tolózáron ürítés Betárolás C) Szárító felfűtési folyamata, forgatásos ill. kíméletes szárítási üzemmódban 8. szárító, 6. láncos szállító, 5. felvonó, 5.1. váltószekrény, 7. rosta, 7.1. légáramos szeparátor, 7.2. váltószekrény, 3. felvonó,8. szárító. D) Tisztítási-, szárítási-, betárolási folyamat 1. garatrédler, 2. felvonó, 2.1 váltószekrény 7. rosta, 7.1. légáramos szeparátor, 7.2. váltószekrény, 3. felvonó, 8. szárító, 6. láncos szállító, 5. felvonó, 5.1. váltószekrény, 9. rosta, 9.1. légáramos szeparátor 4. felvonó, 4.2 váltószekrény : 10. tranzitsiló, 10.1 tolózáron ürítés ---- Betárolás

4 A technológiai folyamat ismertetését az D) útvonal szerint írjuk le részletesen. Az alapanyagtérre leöntött anyagot a 1. garatrédler a 2.-es felvonóra szállítja- majd 2.1. váltóra. A 7. rosta 7.1.légáramos szeparátor az átszívott levegő port, léhát és szármaradványokat ragad magával. Az így kiválasztott tisztítási hulladékok a ventilátorból csővezetéken keresztül a leválasztó ciklonba, onnan cellás adagolón át a porkamrába kerül. A porkamra tárolóként viselkedik (nem porleválasztási céllal épül). A porkamrába tárolt hulladékot időszakonként elszállítjuk. Az előtisztított terményt a 7.2. váltót követően a 3. serleges felvonó a 8. RIELA szárítóba emeli. A szárító direkt fűtésű kazánnal (8.1.) rendelkezik. A kazánban elégetett gázzal forró levegőt állítunk elő, majd ehhez hideg levegőt keverünk. Így állítjuk elő a megfelelő hőmérsékletű szárítóközeget. A szárító keresztáramú, a levegőátáramoltatását a 8.2. ventilátor biztosítja - ezen szívott üzemmód jelentős előnyt jelent különösen energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból. A szárítás izzasztással indul, majd meleg levegő átáramoltatással szárítást végzünk, a szárítást követően az árut visszahűtjük a szárítótorony alsó részében a 8.4. ventilátor által szállított levegő segítségével visszahűtjük a szükséges hőfokra. A szárító oszlop előtároló (izzasztó) és szárító-, ill. hűtő zónából áll. Szárítás közben a 8.2. ventilátor a szárító oszlopból port és gőzt szív el, amelyet a 8.3. centro szeparátor választ le. A centro szeparátor egy 2 fokozatú ciklonos leválasztó egységnek felel meg. A leválasztott por a cellás adagolón szállító csiga segítségével a porkamrába kerül, ahol annak átmeneti tárolása történik. A szárító átfolyó rendszerű, stabil kivitelű. Ennek megfelelően, a szárítóban folyamatosan haladó termény (a kazán üzemeltetése mellett) nedvességtartalma a kívánt értéket éri el. A szárítótest alján lévő visszahűtő zónában a 8.4. ventilátor által szállított levegő segítségével a terményt visszahűtjük környezeti hőmérsékletre. A szárító alsó harmadában energia visszanyerés céljából levegő keringtetést, és hűtést végez a 8.4. ventilátor. A szárított termény a 6. láncos szállítón át a 5. felvonóra kerül, mely a 9. rostán keresztül a 9.1. légáramos szeparátorba juttatja azt. A leválasztott por, léha, héj, szármaradványok, és a terménynél könnyebb szennyezők a porkamrába kerülnek, melyekkel a hulladékgazdálkodási tervfejezetben ismertetett hasznosítási mód szerint járunk el. A rostálás során rögöt, durva hulladékot és törtszemet választunk ki. A rög és a durva hulladékfrakció a porkamrába hullik, a törtszem és a rosta áthullásként megjelenő por a törtszem kamrába kerül. Átmeneti tárolás után a törtszemet elszállítjuk. A porkamrában tárolt anyag komposztálásra kerül. A tisztított áru a 4. felvonón és a váltószekrényen keresztül a 10. tranzittartályba töltve, a tolózár nyitásával gépkocsira rakható, és elszállítható magtárba.

5 Szerkezeti ismertetés: A szárító lábszerkezete és tartóoszloprendszere horganyzott acél, a terménnyel érintkező felületek és a levegőcsatornák anyaga ötvözött alumíniumlemez, az elszívó ventilátorai horganyzott acéllemezből kerülnek legyártásra. A rédlerek, serleges felvonók, a tranzitcella és az egyéb kiegészítő elemek horganyzott acéllemezből készülnek. A tisztítógépek részegységeinek felületvédelme festett, porszórt és horganyzott. A szárító és a technológiai elemek CE minősítéssel rendelkeznek Gépek és berendezések jegyzéke RIELA szárító Bal oldali technológia - specifikációs géplista Sorsz. Megnevezés Mennyiség Gépkód 1.B TEGAVILL GR 120/ T/H 13-25M KÖZÖTT 1M 30, B TEGAVILL GRR 1M2 GARATRÁCS B TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M B TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ KÉZI D= B TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M B TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M B TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ MOTOROS D= B TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M B TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ KÉZI D= B TEGAVILL R 40/40 40T/H 4-15M KÖZÖTT 1M 5, B TEGAVILL PRAKTIK-MAG 6+11 MAGTISZTÍTÓ ROSTA B WESTRUP KST 120 SZÉLSZEKRÉNY 120T/H B TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ KÉZI D= B RIELA GDT 300/30/2 V FOLY.ÜZ.HŐSZIG+VISSZAVEZ.20,4-25T/H B TEGAVILL C-110 CENTRO-PORLEVÁLASZTÓ B TEGAVILL FORGÓCELLÁS ADAGOLÓ D=200MM HAJTÁSSAL B TEGAVILL VCS-150 VÁLYÚS CSIGA 15-25T/H 3-10M KÖZÖTT 1M B TEGAVILL ARGONGÁZAS E.BER.RIELA SZÁR.P.K.NÉLKÜL B TEGAVILL R 80/80 80T/H 16-30M KÖZÖTT 1M B TEGAVILL PÓDIUM 1T B TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ MOTOROS D= B TEGAVILL PRAKTIK-MAG 6+11 MAGTISZTÍTÓ ROSTA B WESTRUP KST 120 SZÉLSZEKRÉNY 120T/H B TEGAVILL PRAKTIK-MAG EL60 ELŐLÉGRENDSZER ROSTÁHOZ 60T/H B TEGAVILL TRT-45 TRANZITTARTÁLY 45M B TEGAVILL ST-M 300X300 MOTOROS TOLÓZÁR B TEGAVILL FELJÁRÓ LÉTRA 1M B TEGAVILL SURRANTÓCSŐ D=250 1M B TEGAVILL TECHNOLÓGIAI IDOMOK BAKOK ALÁTÁMASZTÁSOK 1T B TERMIK VILLAMOS VEZÉRLŐEGYSÉG 1KW B TERMIK SZERELÉSI EGYSÉG AG.MOZGATÓ TECHN.-HOZ /5MFT

6 RIELA szárító Jobb oldali technológia - specifikációs géplista Sorsz. Megnevezés Mennyiség Gépkód 1.A TEGAVILL GR 120/ T/H 13-25M KÖZÖTT 1M 30, A TEGAVILL GRR 1M2 GARATRÁCS A TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M A TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ KÉZI D= A TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M A TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M A TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ MOTOROS D= A TEGAVILL SF 80/80 80T/H 13-28M KÖZÖTT 1M A TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ KÉZI D= A TEGAVILL R 40/40 40T/H 4-15M KÖZÖTT 1M 5, A TEGAVILL PRAKTIK-MAG 6+11 MAGTISZTÍTÓ ROSTA A WESTRUP KST 120 SZÉLSZEKRÉNY 120T/H A TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ KÉZI D= A RIELA GDT 300/30/2 V FOLY.ÜZ.HŐSZIG+VISSZAVEZ.20,4-25T/H A TEGAVILL C-110 CENTRO-PORLEVÁLASZTÓ A TEGAVILL FORGÓCELLÁS ADAGOLÓ D=200MM HAJTÁSSAL A TEGAVILL VCS-150 VÁLYÚS CSIGA 15-25T/H 3-10M KÖZÖTT 1M A TEGAVILL ARGONGÁZAS E.BER.RIELA SZÁR.P.K.NÉLKÜL A TEGAVILL R 80/80 80T/H 16-30M KÖZÖTT 1M A TEGAVILL KÉTFELÉ VÁLTÓ MOTOROS D= A TEGAVILL PRAKTIK-MAG 6+11 MAGTISZTÍTÓ ROSTA A WESTRUP KST 120 SZÉLSZEKRÉNY 120T/H A TEGAVILL PRAKTIK-MAG EL60 ELŐLÉGRENDSZER ROSTÁHOZ 60T/H A TEGAVILL TRT-45 TRANZITTARTÁLY 45M A TEGAVILL ST-M 300X300 MOTOROS TOLÓZÁR A TEGAVILL FELJÁRÓ LÉTRA 1M A TEGAVILL SURRANTÓCSŐ D=250 1M A TEGAVILL TECHNOLÓGIAI IDOMOK BAKOK ALÁTÁMASZTÁSOK 1T B TERMIK VILLAMOS VEZÉRLŐEGYSÉG 1KW B TERMIK SZERELÉSI EGYSÉG AG.MOZGATÓ TECHN.-HOZ /5MFT Villamos tervfejezet A technológiai gépek 400 V feszültségen üzemelnek. A vezérlés, és a véghelyzet kapcsolók 24 V feszültségűek. Az érintésvédelem módja nullázás és védőföldelés, illetve 7,5 kw teljesítmény felett FI relés áramvédőkapcsolást alkalmazunk. A létesítéskor az MSZ ill. 2/2002.III.23. BM. rendelet előírásai szerint járunk el. A részletes terveket külön villamos terv tartalmazza. A villámvédelmet földeléssel biztosítjuk. Felfogó rudat a 4. sz. serleges felvonó felső pódiumán helyezzük el. A tervezést és kivitelezést a 2/2002.III.23. BM. rendelet előírásai szerint végezzük. A beépített villamos teljesítmény: kb. 2x 250 kw. Egyidejűségi tényező: 0,8

7 3. Munkavédelmi tervfejezet A fogadógaratot védőráccsal látjuk el. A technológiai berendezések zárt, kiporzás mentes kivitelben készülnek. A hajtásrendszer tengelyre fűzhető hajtóművekkel van kialakítva. A légelzárók áthajtó tengelyét burkoljuk. A serleges felvonókon kezelő pódiumot alakítunk ki. A technológiai szinteken vészleállító nyomógombok kerülnek beépítésre. A villamos berendezések érintésvédelmét a szabvány követelményei szerint biztosítjuk. A beépített gépek és technológiai berendezések CE minősítéssel rendelkeznek, valamint a munkásvédelmi és biztonságtechnikai megfelelőségükről minősítő bizonylattal rendelkeznek. A serleges felvonók tartozéka a mászó hágcsó és a hátvédkosár, melyről a felvonókon kialakított kezelőpódiumok elérhetők. Ezeket csak a kiviteli technológiai részletterveken ábrázoljuk. A por- és törtszem kamrák technológiai födém szintjén, a kerület mentén védőkorlátot kell létesíteni. A átjáró- és feljáró lépcsőt védőkorláttal készítjük. Az éjszakai munkavégzéshez ill. a gépjármű forgalomhoz térvilágítás, a szereléshez, a gépek kezeléséhez helyi megvilágítás kerül kialakításra. A világítás tervezése a hatályos szabványok szerint történik. A világításra vonatkozó tervanyag a villamos kiviteli terv része. A kezelőszemélyzet a vezérlő helyiségben tartózkodik, és folyamatosan ellenőrzi a berendezések üzemét. A szárítónál mintát vesz, és szükség esetén módosítja a gépek beállítását. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére elegendő (10-15) perc. Üzemeltetés előtt zajmérést kell végezni, s a mérési eredmények ismeretében kell dönteni az egyéni védőeszközök alkalmazásának szükségességéről, ill. szükségessége esetén annak módjáról. 4. Tűzvédelmi tervfejezet Mivel a szárító oszlop alumínium szerkezetű, ezért vízzel való oltása tilos. Ennek megfelelően a szárító berendezés argon oltógáz rendszerrel van ellátva, amely az oszlopba gyárilag beépítésre kerül. A szárító rendelkezik BM-TOP, illetve EF engedéllyel. A por és törtszem kamra besorolása: D A villamos vezérlő besorolása: C A por- és törtszem kamrák tégla falazatúak, tetővel rendelkeznek. A villamos vezérlő szintén tégla falazatú, tetővel rendelkezik. A por és törtszem kamrákban villamos berendezés nem kerül beépítésre. A szárítóberendezés oltórendszerének ismertetése A tervezett szárító többszörös védelmi rendszerrel van ellátva. A szárítóban lévő anyag, illetve levegő hőfokát a rendszer méri. Ha a hőmérséklet kritikus érték fölé emelkedik, akkor a beépített védelmi rendszer a kazánt lekapcsolja, illetve a légszállítást biztosító ventillátorokat leállítja. A szárító rendelkezik vészleürítő csappantyúval, amelynek segítségével a szárító töltete szabad térre üríthető, itt a töltet már vízzel oltható. A terület a szárító mellett helyezkedik el, így a színekben tárolt anyagot nem veszélyezteti. Ha a leürítés nem biztosítható, akkor a beépített argon oltórendszer alkalmazható, amely kézzel indítható. Az argon gáz a levegő kiszorítás elvén olt.

8 A szárító oszlopban lévő égő anyag töltet vízzel nem oltható, a szárítótestre vonatkozó statikai okok miatt. Vízzel csak leürítés után, a felületre tapadt anyagot szabad oltani, de csak célzott oltással. Fenti megoldást a gyártó a BM-TOP-nál engedélyeztette. Az engedélyezési okiratot mellékeljük. A helyszínrajzon jelölt alapanyag tárolót, szárítót, por- és törtszem kamrát, és a villamos vezérlőt egy tűzszakasznak kell tekinteni. A fentebb felsorolt létesítmények körbejárhatóságát sehol sem szabad 4 m-nél keskenyebb úttal biztosítani. A létesítendő szárító technológia oltási feltételeihez a szárítóoszlop, illetőleg a villamos vezérlő helyiség és a por és törtszem kamra vizet nem igényel. További részleteket az építész terv tartalmazza. A technológiai berendezésekben lévő anyag mennyisége: - Rédlerekben és serleges felvonókban: 1,2-15 t - Tisztítógépekben: 0,5-0,7 t - Szárító oszlopban: 55,6 t - Porleválasztó gépekben (ciklon, centro szeparátor): 0,2 t - Tranzit tartályokban: max. 2 x 64 t A technológiai jellegű építmények tűzvédelmi besorolása: - Alapanyag tároló tér (1. garat rédler alatt térbetonnal burkolt):. Alapterület: 21,0 x 27,0 = 567m 2, Anyag: max.345 t, D. osztály - Géptér, por- és törtszem kamrák felett betonfödémen. Anyag csak a gépekben van. Alapterület: 5,8 x 12,2 = 70,76 m 2 D. osztály - Felvonók és szárító elhelyezésére szolgáló géptér, térbetonnal burkolt: Alapterület: 5,6 x 12,0 = 67,2m 2 D. osztály - Szárító vészleürítésére szolgáló tér, a szárítóoszlop felvonókkal átellenes oldalán (üzem közben üres tér) Alapterület: 7,0 x 14,0 = 98 m 2, Anyag: max.140,0 t D. osztály - Törtszem kamra tégla falazattal, VB. szerk. födémmel, beton aljzattal, 2 db Alapterület: 12,6 m 2 /db, Anyag: max.16,0 t/db, D. osztály - Porkamra (leválasztott por, léha tárolására) tégla falazattal, VB. szerk. födémmel, beton aljzattal, 2db Alapterület: 12,6 m 2 /db, Anyag: max.16,0 t/db, D. osztály - Villamos vezérlő- és kezelőhelység, tégla falazattal, beton aljzattal, 2 db Alapterület: 9,6 m 2 /db C. osztály A por és törtszem kamrában porrobbanás veszélye nem áll fenn: - A helyiségben nincs gyújtóforrás (nem helyezünk el világító berendezést, technológiai berendezést a helységben). - Szárítás során nedves port választunk ki, amely összetapad így nem keveredik fel

9 (pl. ajtónyitás esetén), tehát nem képezhet robbanó elegyet. - A por hőmérséklete szárítás során a gyulladási hőmérsékletet nem éri el. - Jelentős hőmérséklet növekedést előidéző technológiai művelet (pl. aprítás, darálás) az üzemben nincs. Oltás feltételeire vonatkozó speciális előírások: - A szárító oltása a korábban leírtak szerint- beépített argon oltórendszerrel történik. - A villamos vezérlőhelyiség oltása vízzel nem történhet, poroltóval történő oltása megengedett. - Tranzit cella vízzel történő elárasztása tilos, mert a gabonafélék víz hatására megduzzadnak, a cella palástját a tárolt agyag szétfeszítheti. A cella töltete a térbetonra eresztés után vízzel oltható, vagy a cellatár CO 2 -vel vagy argonnal elárasztható. (Az oltás megoldása a szárítóval azonos lehet.) Tűzszakasz meghatározása: A teljes tűzszakasz D besorolást kap. Oltóvíz igény meghatározása: Az oltóvíz igény számítás szempontjából azon helyiségeket, tárolótereket vesszük figyelembe, ahol számottevő a tárolt anyag mennyisége. Alapanyag tároló tér: 756,0 m 2 Szárító vészleürítő tér: 140,0 m 2 Törtszem kamrák összesen: 25,2 m 2 Porkamrák összesen: 12,6 m 2 Összesen: 934,0 m 2 Az oltóvíz biztosítására vonatkozóan az építész tervanyagban rögzítettek az irányadóak. Felvonulási utak tűzoltás esetén: A telep körbejárására legalább 3,5 m szélességű, szilárd burkolatú utat kell biztosítani. A közúti hídmérleg mellett 3,0 m széles elkerülő áll rendelkezésre. A szárító technológia körbejárható. Tűzoltó berendezések: A porkamrában és a törtszem tárolóban, valamint a villamos vezérlőben 1-1b db 13 A89B A.B. C. D. tűzveszélyességi osztályba tartozó, tűzoltásra alkalmas állapotban lévő, 6 kg-os IFEX oltót kell elhelyezni. A létesítendő szárító technológia oltási feltételeihez a szárítóoszlop, a törtszem tároló, porkamra, ill. a villamos vezérlő helység vizet nem igényel.

10 Villámvédelem: A részletes villámvédelmi terv a villamos kiviteli terv része. A tervezést a 2/2002.III.23. BM. rendelet előírásainak megfelelően kell végezni. Üzembe helyezés előtt a szabványoknak megfelelő mérést kell végezni, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A serleges felvonókra technológiai okokból is kell felfogó rúd. 5. Telephely kapcsolódó létesítményei Az áru telephelyre történő ki és beszállítása gépjárművel történik. A telepített hídmérleg 60 tonnás, platóhossza 18 m. A hídmérleg mellett került kialakításra az úgynevezett mérlegház. A mérlegházban a mérlegelésre, és az anyagvizsgálat részére külön helyiség fog szolgálni. Kialakításra kerül szociális blokk is. A keletkező szennyvíz tárolására külön tároló kerül kialakításra, melynek az időszakos ürítéséről gondoskodni kell. A tűzoltás feltételeinek biztosítására tűzivíz tározó, ill. tűzcsap kialakítása szükséges. A telepen szárítóüzem létesül előtároló térrel, por- és törtszem kamrával, villamos kapcsolóházzal és tisztító technológiával. 6. Anyag és személyforgalom A szárító üzem üzemeltetéséhez szükséges személyzet: - 1 fő szárítókezelő - 1 fő rakodógép kezelő - 1 fő telepvezető- laboráns A dolgozók öltöző és melegedő helyiségei a szociális épületben kerültek kialakításra. A telephelyre búza betakarítás időszakában napi t, kukorica betakarítás időszakában t anyag kerül beszállításra., mivel a telephelyen raktározás is folyik, az átlagos kiszállítást 50 t/nap mennyiségben állapítjuk meg. A járművek forgalmát átlagosan 20 t kapacitásra vesszük figyelembe. A járművek a telephelyen kb.10 percet tartózkodnak. A telep forgalmi rendjét az általános szabályok, ill. a járművek balos billentési módjának megfelelően alakítottuk ki. A szárító éves üzemidejét 40 napban határozzuk meg. A szárító üzemeltetéséhez szükséges létszám átcsoportosítással lesz biztosítva, többlet létszámot így a szárító beüzemelése nem tesz szükségessé. 7. Környezetvédelmi tervfejezet 7.1. Vízminőség- és vízkészlet védelem A technológia vizet nem használ fel. A berendezések karbantartásához vizet nem használunk fel. Technológiai szennyvíz nem keletkezik. A szociális blokk kialakításra kerül. A keletkező szennyvíz tárolására külön tároló kerül kialakításra, melynek az időszakos ürítéséről gondoskodni kell.

11 7.2. Hulladék gazdálkodás A technológia üzemeltetésével veszélyes hulladék nem keletkezik. Veszélyes hulladék a technológia karbantartása során keletkező olajos rongy és kenőolaj göngyölege. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését biztosítani kell. További veszélyes hulladék a toló lapos gép akkumulátora. Az akkumulátor a vásárlás helyén visszaváltható, így a veszélyes hulladék kezelése a forgalmazónál jelentkezik. Az olajos rongy és a göngyöleg külön-külön átmeneti gyűjtésre kerül zárt hordóban. Elszállítást kéthavonta a környezetvédelmi hatóság által kijelölt helyre biztosítjuk Veszélyes hulladékok: A karbantartás során keletkező olajos rongy és kenőolaj göngyölege összesen évi (0-10) kg. között várható, A hajtóművek kenőolaját nem kell cserélni, mert NORD típusú hajtóművek élettartam kenésűek (a gyári olajtöltet olyan adalékokat tartalmaz, melyek ezer üzemóra időtartam ideig is megőrzik kenőképességüket, így a hajtómű élettartamáig nem kell cserélni). Olaj utántöltés csak a tömítések sérülése esetén szükséges. Hajtóművek cseréje a (15-20) év amortizációs időn belül rendeltetésszerű üzemeltetés esetén nem szükséges. Gondoskodni kell a hulladék elkülönített tárolásáról. A hulladéktárolást zárt térben kell biztosítani. A hulladék elszállítását csak az arra jogosult céggel (szervezettel) a törvényi előírások betartása mellett lehet elvégeztetni. A hulladékot az I. fokú Környezetvédelmi Hatóság által megjelölt helyre (legalább évente egyszer) kell elszállítani. Továbbiakban a évi XLIII. Törvény rendelkezései szerint kell eljárni. Az 5/2002. (X29) KvVM rendelete alapján a fent megjelölt veszélyes hulladékok hulladékgyűjtő udvarban elhelyezhető hulladékok, érintett kódszámok: EWC és EWC Várható éves mennyiségek (2 5) kg/év Nem veszélyes hulladékok. A gabonafélék és celáriák magvainak tisztításából származó tisztítási melléktermékeként kezelt termékek a következők: - Rög frakció (talajrészecskék) nem hasznosítható. - Növényi szármaradványok korlátozottan hasznosítható. - Gyommagvak, por nem hasznosítható. - Növényi magvak, héj részei korlátozottan hasznosítható. - Törtszem takarmányozás céljára különválasztjuk (értékesítjük). Átmenetileg törtszem kamrában gyűjtjük. A tisztítás során a tisztítógépeken a törtszemtől eltekintve a többi frakciót egy termékként kezeljük és tisztítási hulladékként az un. Porkamrában gyűjtjük. A gyűjtött mellékterméket zárt felépítésű járművel a telephelyről elszállítjuk. A hulladék mennyisége az agrártechnológia, a termőterületen a termelt növény és gyomnövény fenológiai állapotának és meteorológiai tényezők függvénye. Pontos mérési eredmények csak a por tekintetében vannak, mert környezetvédelmi és technológiai szempontok miatt e frakció pontos ismerete volt szükséges. A vonatkozó adatok a 7.4. tervfejezet tartalmazza. A hulladék további összetevőiről csak becslések állnak rendelkezésre. Az összes tisztítási hulladék kulturált talajállapot és agro technológia esetén 6-8 %.

12 Hulladékgazdálkodásról nem beszélhetünk, a hulladék mennyiségének csökkentésére nincs lehetőség, mert a tisztítás minőségének rontásával a termény tárolhatóságát veszélyeztetnénk. A tisztítási hulladék ( a telepről elszállítandó) a következő anyagokat tartalmazzák: - Kalcium és szilícium alapú kolloid vegyületek porai és rögök mint talajrészecskék, - Szerves anyagok, mint növényi összetevők, jellemzően lignin, szuberin, cellulóz, keményítő, fehérjék. Valamennyi anyag természetben jelenlévő, környezetkárosító hatása nincs! A tisztítási hulladék elhelyezéséről a évi XLIII. Törvény előírásait kell betartani. Nem értelmezhető azonban annak pontja. A törvény 1. számú melléklete alapján a tisztítási hulladék a Q 9 és Q 14 hulladékkategóriába sorolható. A törvény 2. számú melléklete alapján a tisztítási hulladék a H3-A harmadik bekezdése alapján tűzveszélyes osztályba sorolandó. A törvény 3. számú melléklete alapján a tisztítási hulladék a D1 és D2 osztály szerint ártalmatlanítható: - közvetlenül a talaj felszínére szórható, majd MULCH technológiával ( a növényi szármaradványokkal együtt) a talajba dolgozható. Csak a fenntartó talajművelés gépi technológiájának alkalmazása esetén lehet az eljárás eredményes. - Az anyag talajba is injektálható a Köckerling féle eljárással (direkt vetéshez hasonlóan) így az anyag a talaj felszíne alá (8-15) cm-re kerül, majd ott lebomlik. - A termék komposztálható majd szerves trágyaként a talajra kijuttathatjuk és a hagyományos és aktív talajművelés gépi technológiával a talaj felső max. 25 cm-es rétegébe bedolgozzuk. A törvény 4. számú melléklete alapján a hulladék hasznosítható, R1 osztályba sorolható. Speciális kivitelű kazánokban elégethető, így kommunális célú vagy mezőgazdasági technológiákban melegvíz előállítás, fűtés céljára energiaként is hasznosítható. Továbbá R10 osztályba sorolható összhangban a törvény 3. számú mellékletének D 1 és D 2 pontjában leírtakkal. A hulladékhasznosító eljárások korlátai: A hulladékok talajba történő bedolgozásuk felső határa maximum 20 t/ha lehet. A talajba történő bedolgozás tilos, komposztálás korlátozott: - fuzáriumos és diaportés fertőzés (gombabetegségek) gyanújakor, - karantén gyommagvak észlelése esetén, - növény egészségügyi zárlati tevékenység során, azzal összefüggő termőterületen és termény féleségek esetén. A gyűjtött hulladék, ártalmatlanításig a szárító üzemelésével érintett telephelyen nem tárolható. Az élelmiszerbiztonság követelményei miatt a telepen annyi tisztítási hulladék gyűjthető, amennyi a porkamrákban elhelyezhető. A gyűjtött hulladékot lerakóhelyre vagy hulladék feldolgozást, ártalmatlanítást biztosító külső telephelyre kell szállítani. A hulladék ártalmatlanítás jelenlegi költségszintje nagyobb, mint a mezőgazdasági termelésben jelentkező haszon. Ezért a hulladékártalmatlanítás csak megfelelő agrártámogatás vagy egyéb komplex program révén lehet megoldás.

13 Amennyiben a beruházó a lehetséges ártalmatlanító és hasznosító eljárások egyikét sem kívánja alkalmazni, úgy a hulladékot az 5/2002. (X.29.) KvVM. Rendeletének 2. számú melléklete alapján hulladékgyűjtő udvarban kell elhelyezni. (A beszállítást dokumentálni kell.) A hulladékosztályba sorolása: EWC (mezőgazdaság hulladékai) vagy EWC (biológiailag lebomló hulladék). A beruházónak a hulladék elhelyezéséről, ártalmatlanításáról vagy hasznosításáról az üzembe helyezést megelőzően nyilatkoznia kell, és ezen nyilatkozatot a tervanyag mellékleteként kell az I. fokú Építési Hatósághoz benyújtani. A tisztítási hulladék mennyisége a szárított termény (5-8)%-a, várhatóan max t/év. A telepen a szociális ellátásból keletkező kommunális szemét (EWC ) mennyiséget az építész tervdokumentáció tartalmazza. (Várható mennyiség 110 l/hét.) Az elszállítást a települési kommunális szemét elszállításával egy időben biztosítjuk Zaj- és rezgésvédelem. Zajvédelem: Külön szakértői anyagot mellékelünk. Rezgésvédelem: A gépek alapozása zaj- és rezgéscsillapító betétekkel történik. A gépek hajtása rugalmas tengelykapcsolóval ellátott, a tengelykapcsoló gumi és műanyag elmei rezgéscsillapítást biztosítanak. Tengelyre felfűzött hajtóművek esetén a kikötő karokba szilent blokk beépítésével biztosítjuk a rezgésvédelmet Por- és égéstermék kibocsátás Nyilatkozunk, hogy a szárítótechnológia és az alkalmazott gépek, berendezések kielégítik az eltérő legkorszerűbb technológia követelményrendszerét. A kibocsátási határérték számítását a 14/2001.V.9. KÖMEüM-FVM., valamint 1/2003.(I.9) KvVM-ESZCSM-FVM. szerint végeztük. A tervezés során betartottuk a 21/2001. (II.14) sz. Kormányrendelet előírásait. A 21/2001. Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján védőövezet meghatározása nem szükséges. A szociális épület fűtése melegvizes gázfűtés, a melegvízellátást villanybojlerek biztosítják. A szociális épületben, továbbá a kapcsolódó épületekben pontforrás nincs. (A kazánteljesítmény 140 kw alatti, nem bejelentés köteles.) Por- és égéstermék kibocsátás szempontjából tehát csak az újonnan létesülő technológiát kell figyelembe venni. Por- és égéstermék kibocsátás számítása: A szárító berendezés kapacitása: - Búza ca. 50 t/h 4 % nedvességelvonásnál - Kukorica ca. 25 t/h 10 % nedvességelvonásnál. A forró levegő előállító direkt kazán teljesítménye: kw, fajlagos hő terhelés kw.

14 Az egyes termékek frakciótartalma a következő: Frakciók Búza 16 % nedv. Kukorica 25 % nedv. - Egész szem 90,5 % 88 % - Csökkent értékű szem 4 % - - Tört, sérült szem 3 % 6 % - Csutka, durva hulladék - 2 % - Gyommag, apró tört., pelyva 1 % 2 % - Finom porfrakció 1,5 % 2 % - Szárított, tisztított a. megmaradó portart. 1,2 % 1,2 % - Szárító-tisztító technológia porterhelése 0,3 % 0,8 % - Szárító kapacitás 50 t/h 25 t/h - Technológiai porterhelés 150 kg/h 200 kg/h A fentiek alapján a számítást kukoricára végezzük el. A szárító technológiával először előtisztítást, ezt követően szárítást, majd utótisztítást végzünk. Az egyes műveletek során a technológiai porterhelést a következőképpen osztjuk fel: Elő tisztítás: Az előtisztítást osztályozó rostával végezzük. Előtisztítás során pelyva, durva hulladék és gyommag kerül szétválasztásra. A technológiai porterhelés 10 %-át választjuk el. Tehát P t = 200 kg/h, Pe = P t x 0,1 = 20 kg/h. A porterhelés e gépre jutó része 100 %-ban az elszívó rendszeren keresztül a ciklonon kerül leválasztásra. P te ciklon = P e = 20 kg/h a ciklon porterhelése. Szárítás: Forró levegő átszívással történik. Az anyag-oszlopon átszívott levegő port ragad magával. Tekintettel arra, hogy a szárító oszlopban a levegő átáramlási sebessége 0,4 m/sec, a porképződés nem jelentős, a technológiai porterhelés 2 %-át vesszük figyelembe. Tehát P t =200 kg/h, P t centro = P t x 0,02 = 4 kg/h, amelyet a centro szeparátorban választunk le. Utótisztítás: A szárított terméket osztályozó rostára vezetjük. A bennmaradt hulladék kiválasztása érdekében kirostáljuk a törtszemet, valamint a szemekre már nem tapadó por jelentős részét. A technológiai porterhelés 88 %-a esik az utótisztító gépre, ebből 68 % rosta frakció, 20 % a leválasztó rendszerbe kerül. Tehát P t = 200 kg/h, P u = P t x 0,88 = 176,0 kg/h. Továbbá P tu = P u x 0,20 = 35,2 kg/h a leválasztó rendszer porterhelése. Szálló por aránya: Környezetvédelmi szempontból szálló pornak az 50 m alatti szemcséket tekintjük. Gabonaszárítás szempontjából pornak az 1 mm alatti szemcséket tekintjük. A korábbi kísérletek, gabonaiparban kialakult normák alapján szálló pornak a technológiai porterhelés 50 %-át tekintjük. Por talaj és növényi részeket tartalmazó nem toxikus por.

15 Pontforrás összefoglalása: Megnevezés Légszállítás Kib.mag Techn. Körny.véd. Kürtő Porterhelés porterhelés Ø (mm) P techn P k =P tech 0,6 P.001. Tisztító rosta P.004. ciklon kürtő m 3 /h H=9,0 m 20 kg/h 12,0 kg/h 350 P.002. Szárító elszívás, P.005. centro szeparátor kürtő m 3 /h H = 85 m 4 kg/h 2,4 kg/h P.003. Tiszt. rosta P.006. ciklon kürtő m 3 /h H = 9,0 m 5,2 kg/h 21,12 kg/h 350 A kürtőmagasságokat a szárító körüli térbeton legmagasabb szintjéhez 0,25 m viszonyítják. A P.001., P.002., P.003. a bal oldali, as P.004., P.005., P.006. a jobb oldali technológiához tartozik. A berendezések leválasztási hatásfoka: Az előtisztításnál a tisztítógépből elszívott levegő közvetlenül a 7.2., 600 mm, ciklonba kerül. Utótisztításnál a tisztító rosta után beépített légáramos szeparátor leválasztó hatásfoka 90 %, a leválasztó által a rendszerből kivett por a rosta porfrakciójával együtt a porkamrába kerül. A gépből elszívott levegő portartalmát a közvetlenül ráépített 600 mm ciklon tovább csökkenti. A ciklonok leválasztási hatásfoka 98,50 %. Utótisztítónál a leválasztó berendezések soros kötésűek. A szárítónál centro szeparátort alkalmazunk leválasztó berendezésként. A centro szeparátor kétfokozatú leválasztással rendelkezik, így a korábban alkalmazott ciklonnál jobb hatásfokú. A nemzetközi adatok alapján hatásfoka így eléri a 98 %-ot. A leválasztott por légelzáráson át a porkamrába kerül. A centro szeparátor hatásfoka: első lépcső s1 = 70 % második lépcső s2 = 97 % A pontforrások ellenőrző számítása: A P.001., P.004. pontforrás ellenőrzése: A pontforrás kibocsátása: E.001. = P k (1- t) x (1- c) = 12(1-0,90) (1-0,985) = 0,018kg/h; E.004.= 0,018 kg/h P k = 12 kg/h - porterhelés t = 0,90 - leválasztó szeparátor hatásfoka c = 0,985 - ciklon leválasztási hatásfoka

16 A P.002., P.005. pontforrás ellenőrzése: A pontforrás kibocsátása: E.002. = P k (I-η s1 )(1-η s2 ) =2,4(1-0,7)(1-0,97) = 0,0216 kg/h; E.005.= 0,0216 kg/h P k = 2,4 kg/h -porterhelés η s1 =0,7 -a centro szeparátor első lépcsőjének leválasztási hatásfoka η s2 =0,97 - a centro szeparátor második lépcsőjének leválasztási hatásfoka A P.003., P.006. pontforrás ellenőrzése: A pontforrás kibocsátása: E.003. = P k (1- t) x (1- c) =21,12 (1-0,90) (1-0,985) = 0,03168 kg/h; E.006.= 0,03168 kg/h. P k = 21,12 kg/h - porterhelés t = 0,90 - leválasztó szeparátor hatásfoka c = 0,985 - ciklon leválasztási hatásfoka A pontforrások ellenőrzése gáz égéstermékre: A P.002., P.005. pontforrás a direkt kazán füstgáz égéstermékét is hordozza. - összes hőterhelés: 5100 kw - pontforráskénti hőterhelés: 5100 kw - névleges gázfogyasztás: V g =510,0 Nm 3 /h (földgáz) füstgáz tényező, földgáz: n = 8 légfelesleg tényező: 1,25 füstgáz mennyisége V = V g x I f x n = 510 x 1,25 x 8 = 5100 Nm 3 /h (A szárításkor a füstgázmennyiséghez keverünk hideg levegőt. A füstgáz elkeveredik a 8.2. ventilátor által szállított levegővel a 8. szárítón. Összesen átszívott m 3 /h levegőben, és a 8.3 centro szeparátor kürtőjén távozik.) A pontforrás (P.002., P.005.) számítása Tapasztalati értékeket felhasználva CO kibocsátásnál Nox kibocsátásnál 17,5 mg/nm 3 értéket 30,0 mg/nm 3 értéket veszünk figyelembe. E co = 5100 x 17,5 = mg/h = 0,089 kg/h E Nox = 5100 x 30,0 = mg/h = 0,153 kg/h Kibocsátási határérték meghatározása a 14/2001. V.9. KÖM-EüM-FVM rendelet alapján. Általános technológiai kibocsátási határértékek alapján ( 5. sz. melléklet) 1. pontba foglalt szilárd anyagra. A gabonaipari porok a CAS jegyzékben nem szerepelnek, továbbá az anyag a A-D osztályba nem sorolható, úgy a határértéket a 0 osztály szerint állapítjuk meg. A gabonaipari porok csak természetes eredetű szerves anyagot tartalmaznak, amelyre a határérték a szervetlen anyaghoz képest nagyobb. Határérték: 0,5 kg/h az 1. pont 0 osztály szerint. Légszennyező anyag koncentrációja C: 150 mg/m 3.

17 Légszállítás Megengedett Koncentrációból Q Koncentráció C 1 számított hat. é. P.001., P m 3 /h 150 mg/m 3 QxC 1 = 1,02 kg/h P.002., P m 3 /h 150 mg/m 3 QxC 1 = 13,5 kg/h P.003., P m 3 /h 150 mg/m 3 QxC 1 = 1,02 kg/h Mivel a koncentrációból számított érték 0,5 kg/h-tól nagyobb, így a 0,5 kg/h határértéket kell figyelembe venni. Légszennyező anyag koncentrációja C 2 = 50 mg/m 3 Pontforrások adatai: Légszállítás Megengedett Koncentrációból Számított Q Koncentráció C 2 Számított hat. é. Koncentráció C sz P.001., P m 3 /h 50 mg/m 3 QxC 2 = 0,34 kg/h 2,64 mg/m 3 P.002., P m 3 /h 50 mg/m 3 QxC 2 = 4,5 kg/h 0,24 mg/m 3 P.003., P m 3 /h 50 mg/m 3 QxC 2 = 0,34 kg/h 4,65 mg/m 3 A kisebb kibocsátási határérték koncentráció alapján végzett számítás alapján megállapítható, hogy a P.001., P.004. és P.003., P.006. pontforrásokra a határérték 0,5 kg/h kibocsátás, a P.002., P.005. pontforrások esetén a kibocsátási határérték 50 mg/m 3 koncentráció mellett legfeljebb 4,5 kg/h lehet. A számított koncentráció a számított kibocsátásból meghatározott érték. ( A pontforrás névleges levegőáramát figyelembe véve.) A P.002., P.005. pontforrások égéstermék kibocsátás határértékének meghatározása általános technológiai határértékek alapján. A 14/2001.V.9. rendelet 6. alapján a technológiai okok miatt szükséges hígítást nem vesszük figyelembe, a számítást a füstgáz mennyiség alapján kell elvégezni. Füstgáz mennyiség: Nm 3 /h A számítást sz. 5. mellélet 2. pontja alapján végezzük. Gáztüzelés esetén NO x és CO-ra kell a számítást elvégezni. Mindkét gáz a D. osztályba sorolandó. Kibocsátási határérték: 500 mg/m 3 Kibocsátási határérték CO-ra: E = Q x C = Nm 3 /h x 500 mg/m 3 = 2,55 kg/h Kibocsátási határérték NO x re: E = Q x C = Nm 3 /h x 500 mg/m 3 = 2,55 kg/h Az 5. melléklet 2. pontja nem rendelkezik az azonos osztályba sorolt anyagok összevonásáról, így a számított határértéket külön-külön kibocsátási határértéknek tekintjük. A 14/2001.V.9. KÖM-EüM-FVM. rendelet szerint eljárás specifikus technológiai határértéket gabona szárítás-tisztítás során nem határozhatunk meg. Az általános technológiai határértékeknek mindhárom pontforrás megfelel.

18 Az 1/2003. (I.9.) rendelet 1. alapján kibocsátási határértékeket a száraz véggáz 5 % O 2 tartalmára 273 K hőmérsékletre és 1013 hpa nyomásra kell vonatkoztatni. Számításainkban Nm 3 -ben számolunk, mely megfelel a tartalmára 273 K hőmérsékletnek és a hpa nyomásnak. A száraz véggáz O 2 tartalmára vonatkozóan gyári mérési paramétereket vettünk alapul. A kazán csúszó paraméteres ( különböző terhelések mellett) üzemeltetése során az O 2 tartalom mért értékei 273 K hőmérsékletre és 1013 hpa nyomásra számítva 4,92-5,05 tartományban mozogtak. Fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a számított értékek a száraz véggáz 5 %-os O 2 tartalmára vonatkoztathatók. Számított kibocsátási koncentrációk: Várható kibocsátási értékek: E co = mg/h E Nox = mg/h Füstgáz mennyisége: Q = 5100 Nm 3 /h Kibocsátási koncentrációk a P.002. pontforráshoz tartozó kazán kilépési pontján: C CO = E co = mg/h = 17,5 mg Q 5100 Nm 3 /h Nm 3 C NOx = E NOx = mg/h = 30 mg Q 5100 Nm 3 /h Nm 3 Kibocsátási koncentrációk P.002., P.005. pontforrás kifúvó kürtőjénél. C CO.002. = E co = mg/h = 0,44 mg Qv m 3 /h m 3 C Nox.002. = E NOx = mg/h = 1,70 mg Qv m 3 /h m 3 Megjegyzés: Szárítás során kazánból kilépő forró füstgázhoz hideg levegőt hozzákeverve állítjuk elő a szárításhoz szükséges meleg levegőt. A szárító átszívott rendszerű, tehát a levegőt átvezetjük (füstgázzal együtt) a szárító oszlopon, majd a levegő a centro szeparátor kürtőjén, a P.002. pontforrás mérőpontjánál lép ki a rendszerből. E mérőponton a C CO.002. és a C Nox.002. értékeket mérhetjük. A kazán kilépési pontjához rendelhető a C CO és C NOx értéke.