2015. május , Díszterem 4. napirendi pont. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésére május 5.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésére május 5. Beszámoló az akadémiai kutatóhelyek évi tudományos tevékenységéről Készítette: Szarka László főosztályvezető és a Kutatóintézeti Főosztály munkatársai, Vasvári Lilian (MTMT), Soós Sándor (MTA KIK TTO), Kerkai Dóra főosztályvezetőhelyettes, Idei Miklós igazgató Látta: Kotán Attila gazdasági igazgató Megtárgyalta: Főtitkári Munkaértekezlet, Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, Vezetői Kollégium, Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) értelmében az MTA kutatóhelyei évente beszámolnak munkájukról. Az MTAtv. 17. (7) bekezdésének g) pontja alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) a Közgyűlés elé terjeszti a kutatóhelyek munkájáról szóló beszámolót. A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (a továbbiakban: Asz.) 44. (2) bekezdése szerint a főtitkár tevékenységéről, kiemelten a kutatóhálózat működéséről és eredményeiről minden évben beszámol a Közgyűlésnek, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés határozatban dönt. Az intézeti Lendület-kutatócsoportokat is magában foglaló kutatóintézet-hálózat mellett 89 támogatott kutatócsoport és 40 egyetemi Lendület-kutatócsoport is beszámolt: egyszeres, teljes lefedést nyújtva az akadémiai kutatóhálózat egészéről. Az akadémiai kutatóhelyek évi tudományos tevékenységéről szóló beszámolót a kutatóközpontok továbbra is intézetenkénti bontásban nyújtották be. A publikációs adatokat az MTMT-nek, a pénzügyi és létszámadatokat pedig az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatóságnak kellett megadni. A trendeket a kutatóintézet-hálózat teljesítmény-idősorain mutatjuk be (tudományterületenként), és a beszámoló végén összefoglaljuk a kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok (a támogatott kutatócsoportok és az egyetemi Lendület-kutatócsoportok) főbb teljesítmény-indikátorait. A részletes adatokat, elemzést tartalmazó mellékletek a következők: az 1a., 1b. és 1c. melléklet három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amelyek a szöveges összegzések mellett táblázatosan is bemutatják az egyes kutatóhelyek főbb adatait; a 2. melléklet pedig egy tudományelemzési összefoglaló. A 135 indikátoros, teljes körű 1

2 (2014-re és a korábbi évekre is vonatkozó) Excel-adatbázis a Kutatóintézeti Főosztályon megtekinthető. II. Előterjesztés Az MTAtv. 18. (1) bekezdése értelmében az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek tudományos tevékenységükről és gazdálkodásukról évente beszámolót készítenek, amelyet az Akadémia a törvényben és az alapszabályban leírtak szerint értékel. Az intézményi beszámolóanyagok a korábbi évekhez hasonlóan az alábbi elemeket tartalmazzák: a) a kutatóhely évi tudományos beszámolója magyar és angol nyelven, b) a kutatóhely évi teljes publikációs listája az MTMT adatbázisába feltöltve, c) a kutatóhely 2014-ben foglalkoztatott kutatóinak főbb adatai, d) a 2014-es pályázatok felsorolása, e) a kormánytájékoztatóhoz készített rövid összefoglaló, f) a kutatóhely évi főbb kutatási célkitűzései. A beszámolási anyag elemeit a korábbi évek gyakorlata szerint az intézményi beszámolási webfelületre kell feltölteni, ahol a különböző beszámolási típusoknak már kialakított helye van. Az MTA kutatóintézet-hálózatát 2014-ben 10 kutatóközpont (amelyek közül kilenc ben, egy pedig az SZBK több mint négy évtizede jött létre) és 5 kutatóintézet alkotta (2014. december 31-én 14 intézményben összesen 52 Lendület-kutatócsoporttal). Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok száma 2014-ben nyolccal (40-re) nőtt, az akadémiai támogatású kutatócsoportok száma változatlan (89) maradt. Az MTA kutatóhálózatának évi részletes beszámolóját három kötetben tesszük közzé, amelyek a gazdag tudományos eredménylista mellett számot adnak a kutatóhelyek tudományszervezési, eredményhasznosítási, oktatási és pályázati tevékenységéről is. A kötetekben szereplő kutatóhelyek listája az előterjesztés végén szerepel. Az előterjesztésben a trendeket az MTMT teljesítmény-idősorokon, valamint tudománymetriai elemzések alapján mutatjuk be. kutatóközpontokra és az önálló kutatóintézetekre hitelesek (a kutatóközponton belüli intézetekre csak tájékoztató jellegűek, mivel a központon belüli intézetek nem önálló költségvetési szervek, a hivatalos létszámot a kutatóközpontok egyben és nem intézetenként tartják nyilván). A kutatóintézet-hálózatra vonatkozó adatok összefoglalását követően a létszám- és publikációs adatok vonatkozásában kitérünk a kutatóintézet-hálózaton kívüli MTA ( támogatott és Lendület) kutatócsoportokra is. Az 1a., 1b. és 1c. mellékletek a évi munkáról a teljes akadémiai kutatóhálózatra kiterjedő részletes adatokat tartalmaznak; a 2. melléklet az MTA kutatóintézet-hálózat nemzetközileg látható tudományos teljesítményét foglalja össze. 2

3 A kutatóintézet-hálózat 2014-ben Intézethálózati körkép Agrártudományi Kutatóközpont. Az MTA ATK kutatómunkájában a legnagyobb jelentőségű beruházás egy új generációs szekvenáló berendezés üzembe helyezése volt, mely segítségével lehetővé vált az élő szervezetek örökítő anyagának korszerű és hatékony meghatározása, valamint különböző gének működésének és a génműködés szabályozási mechanizmusainak kutatása is. Többek között meghatározásra került több adeno vírus elsődleges szerkezete is. Eredményesen segítették az élelmiszer-biztonságot több verotoxikus coli törzs azonosításával illegálisan behozott élelmiszermintákban. Az alkalmazott kutatások mellett az MTA ATK a jövőben az agrártudományi alapkutatásokra is nagyobb hangsúlyt kíván fordítani. Atommagkutató Intézet. Az Atomki 60. születésnapját 2014-ben új Tandetron gyorsítójának telepítésével és néhány kiemelkedő eredménnyel tette emlékezetessé. A részecskefizikában például egy alapvető kvantumszíndinamikai elméleti munkával, a magfizikában a 103Rh atommag különleges, sokszorosan királis gerjesztett állapotainak vizsgálatával, váratlan aszimmetriák kimutatásával a fotoionizációban és a soktest-rendszerekre vonatkozó kvantum-informatikai összefonódottság-vizsgálatok kiterjesztésével. Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A 2012-től hét intézetet magában foglaló kutatóközpont működését 2014-ben ellenőrizte az Állami Számvevőszék: gazdálkodási és működési rendjüket megfelelőnek találták, és csupán néhány kisebb hiányosságot állapítottak meg ben emelkedett publikációs teljesítményük, és tovább erősítették hazai és nemzetközi együttműködéseiket, mindezt úgy, hogy közben már készülnek az új kutatóházba való költözésre. Energiatudományi Kutatóközpont. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatási tevékenysége atomenergia-, megújuló és egyéb energiafajtákra is kiterjed. Megtörtént az intézetenként különböző tevékenységek összehangolása, a közös kutatási stratégia kialakítása. Azzal, hogy az év második felében elkezdődött a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet közfeladatainak áthelyezése az MTA Természettudományi Kutatóközpontból az MTA Energiatudományi Kutatóközpontba, az energetikai kutatások jelentős anyagtudományi összetevővel bővülhetnek. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Az öt (közülük négy csillagászati témájú) Lendület-kutatócsoporttal fémjelzett kutatóközpont nemzetközi szinten is elismert alapkutatások mellett számos társadalmi-gazdasági hasznosságú tevékenységet végez, mint például Magyarország Nemzeti Atlaszának készítése, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, szakértői munka különféle geokörnyezet-vizsgálatok terén. Erős médiajelenlét jellemzi a földrengések és a közérdekű csillagászati-űrkutatási témák kapcsán. Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Az Intézet 2014-ben megbízást kapott a Kormánytól a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) szervezésére, a megvalósító Irányító Testület és konzorcium megalakítására. A NAP az MTA Elnökének és Titkárságának támogatásával, az MTA Támogatott ok Irodájának bevonásával 2014 és 2017 között működik, és 3

4 összesen 12 milliárd forintot biztosít a hazai agykutatás kutatóbázisának megerősítésére és bővítésére. A program lehetőséget teremt új kutatócsoportok alakítására, a kutatási infrastruktúra fejlesztésére és kiemelkedő tehetségű kutatók hazatérésének elősegítésére. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. Stratégiai terveinek megfelelően folytatta az előző évben elkezdett intézetközi kutatócsoportok létrehozását, illetve működtetését. Jelentős eredményként könyvelik el, hogy a Nemzeti Információs Hivatal Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) programja az Adatbankot december 11-én stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának (SKI) minősítette. Hosszabb szakmai előkészítés eredményeként a KRTK Kutatóközponti Tudományos Tanácsa elfogadott egy minden kutatóra érvényes, egységes követelményrendszert, mely nagyban segíti a központ vezetésének munkáját az egységes szakmai értékelés elkészítésében, illetve a tervezésben. Ökológiai Kutatóközpont. A tudományszervezési eredmények között a tavalyi év legjelentősebb eseménye a Duna-kutató Intézet Hidro- és Növényökológiai- illetve Restaurációs és Állatökológiai osztályok munkatársainak új épületbe ( Duna ház ) történő összeköltözése volt, a korábbi hét különböző helyszínről. Ezzel a struktúrával kialakultak az MTA ÖK telephelyei (Tihany, Budapest, Vácrátót és Debrecen). A budapesti helyszín kiváló központja lehet a Duna kutatásának, valamint az MTA ÖK szintű eseményeknek is. A négy telephelyes elrendezésre hosszútávon kell az MTA ÖK-nak berendezkednie, emiatt az integráció, a kapcsolatok és kutatási kooperációk kialakítása 2014-ben is az egyik legfontosabb feladat maradt. Nyelvtudományi Intézet. Több éves munkával létrehoztak egy megbízható, nagy terjedelmű, felhasználóbarát nyelvtörténeti adatbázist a nyelvtörténeti kutatásoknak egy eddig kevéssé feldolgozott korszakából. Részt vettek a Nyelvek veszélyben című, diákok és a nagyközönség számára szánt internetes honlap elkészítésében ( ben bemutatták a JelEsély TÁMOP-projektumot, mely olyan alapvető társadalmi kihívások megoldásához járul hozzá, mint a fogyatékos és marginalizált társadalmi csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése és az aktív állampolgárság erősítése. Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A matematikustársadalom négyévente megrendezett nemzetközi matematikai kongresszusán 2014-ben három intézeti kutató is tarthatott előadást. Szintén az elmúlt év fontos eseménye volt az intézet által rendezett, élénk érdeklődéssel kísért, nagy hálózatokkal foglalkozó workshop és konferencia. Egy váratlan ötlettel sikerült megoldaniuk a szingularitásokkal kapcsolatos, több évtizede nyitott Durfee-sejtést. Szegedi Biológiai Kutatóközpont. A főigazgatói intézkedési tervhez kapcsolódóan szerkezetbiológiai laboratóriumot (Röntgen krisztallográfiai laboratórium) alakítottak ki, amely 2014 folyamán teljesen elkészült. A laboratórium kiépítése fontos lépés volt az ELI-ALPS lézerközpont építésével megnyíló új lehetőségek szempontjából. Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet. A 2014-ben 50 éves jubileumát ünneplő (és az intézetet 20 éve eredményesen vezető igazgató nyugdíjba vonulásával korszakhatárhoz érkező) intézet a minnesotai egyetemmel együttműködve ember nélküli légi járművek (UAV-k) hibadiagnosztikai és átkonfigurálható irányítási módszereit fejlesztette ki. Jelentős 4

5 nagyvállalati együttműködés eredménye egy kamera alapú biztonságnövelő és megbízhatóságot garantáló vezetést támogató rendszer, valamint egy intelligens energiapozitív közvilágítási rendszer (E+grid) megvalósítása is. A Tolmácskesztyű projekt keretében az intézet kutatói ipari partnerrel közösen fejlesztettek ki egy komplex hardver-szoftver rendszert, mely segítségével a beszéd- és halláskárosult emberek kézmozgást, jelbeszédet használva képesek a mindennapi életben kapcsolatot teremteni ép embertársaikkal. Társadalomtudományi Kutatóközpont. A kutatóközpont intézeteinek együttműködéséből adódó szakmai szinergiákra építve a nemzetközi tudományos életbe való minél intenzívebb bekapcsolódásra koncentráltak. Teljesítményértékelési rendszerük és kutatóközponti szakmai pályázataik segítségével ösztönözték a nemzetközi folyóiratokban publikálást. Új online ( Open Access ), referált angol nyelvű társadalomtudományi folyóiratot indítottak: Intersections. East European Journal of Society and Politics címmel; egyik Lendületkutatócsoportjuk (RECENS) vezetője 2014-ben benyújtott pályázata ERC Consolidator Grant -et nyert; a kutatóközpontban egy harmadik Lendület-csoport is létrejött. Természettudományi Kutatóközpont. Az MTA TTK 2014-ben négy különböző telephelyről költözött az új lágymányosi telephelyre épületébe, ahol az infrastruktúra megismerése és birtokba vétele jelentős kihívások elé állította a szervezetet és a kutatókat. Az infrastruktúra beüzemelése mellett a szervezeti struktúrában is jelentős változtatásokat hajtottak végre. Átszervezték a Molekuláris Farmakológiai Intézetet, amelynek kutatócsoportjai a TTK négy intézetéhez csatlakoztak. Létrehozták az Agyi Képalkotó Központot és a Műszercentrumot, mint közvetlenül a kutatóközpont főigazgatójához rendelt tudományos szervezeti egységeket án kelt Irányítószervi rendelkezés alapján a kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete, mint kiváló szervezeti egység feladatátadással az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban folytatja 2015-től kutatási tevékenységét. Wigner Fizikai Kutatóközpont. Kutatómunkájukat részben intézeti kutatócsoportokban, részben kutatóközponti szintű koordinációban (ELI Laboratórium, Budapest Neutron Központ, Magyar EURATOM Fúziós Szövetség, Magyar Ionnyaláb-fizikai Platform, Funkcionális Nanostruktúrák Laboratórium és GPU Laboratórium) végzik ben kiteljesedett a CERN@Wigner projekt és kutatóik szerepet játszottak a Rosetta űrmisszió sikerében. Pénzügyi adatok (1. táblázat) Amint a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetérőlcímű közgyűlési előterjesztés is megállapítja, 2014 az MTA köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból a korábbiakhoz hasonlóan kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt. 5

6 1. táblázat: Áttekintés az MTA kutatóintézet-hálózat évi főbb akadémiai pályázatairól (millió Ft) 6

7 Az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 kutatóintézetének költségvetési támogatása 2014-ben 24,99 Mrd Ft volt. Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok és a támogatott kutatócsoportok éves költségvetési támogatása (a közgyűjteményekben működő csoportokat is beleértve) 3, milliárd Ft volt. Az MTA költségvetési fejezet évi jóváhagyott költségvetési támogatásának 74,8 %-a közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált. (2013-ban ez az érték 71,5%, előtte 65,7% volt.) Az akadémiai kutatóintézet-hálózat évi főbb akadémiai pályázati támogatásait ezen előterjesztés 1. táblázata is bemutatja. Létszámadatok (1a. és 1b. ábra) A kutatóintézet-hálózatban 2014-ben az átlaglétszám 4090 volt (2013-ban 4114, 2012-ben 4168). Ezen belül a kutatói létszám között a következőképpen változott: 2285 (2012), 2424 (2013), 2422 (2014). (A tudományterületek létszámarányában bekövetkezett változás jórészt a TTK-n belüli átszervezés következménye.) A PhD-fokozattal rendelkezők száma tovább nőtt (1314-ről 1375-re), de a DSc cím birtokosainak száma 306-ról 286-ra, a kutatóhelyeken aktívan dolgozó akadémikusok száma pedig a évi 56-ról, majd a évi 50-ről 2014-ben 43-ra csökkent. Az olyan kutató professor emeritus-ok száma, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, 2014 során 103-ról 112-re nőtt. A nő kutatók aránya a korábbi évekhez hasonlóan - a Nyelvtudományi Intézetben a legnagyobb (57%), a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a legkisebb (7%). Publikációs adatok (2a., 2b., 2c., 2d., 2e., 2f. ábra) Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2014-ben gyakorlatilag ugyanannyi tudományos publikáció született, mint 2013-ban (5977, 2013-ban: 5970, 2a. ábra). Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén 10%-kal, a humán- és társadalomtudományok terén 5%-kal nőtt, míg a matematikai és természettudományok területén 7%-kal csökkent. (A beszámolókban szereplő publikációszámok az MTMT-ből származnak. A március eleji letöltés után bevitt adatbevitel miatt a számértékek némileg módosulhatnak.) A repozitóriumi elhelyezési arány az MTMT március 31.-i kimutatása szerint 2013-hoz képest javult. A kutatóintézet-hálózatban 2014-ben 2304 impaktfaktoros publikáció született (2b. ábra): 572 az élettudományok területén, 1634 a matematikai és természettudományok területén és 98 a humán- és társadalomtudományok területén. (2013-ban 2228, tudományterületenként496, 1651 és 81). Az összesített impaktfaktor (2c. ábra) 2014-ben mindhárom tudományterületen dinamikus (átlagosan 23%-os, de az élettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok területén 40%-os) növekedést mutat. Az egy impaktfaktoros publikációra jutó átlagos impaktfaktor a 2014-es publikációkra vonatkoztatva az élettudományok területén 4,85, a matematikai és természettudományok területén 2,81, a humán- és társadalomtudományok terén pedig kb. 2, óta a hivatkozási adatokat is az MTMT szolgáltatja márciusában a kutatóhelyhez rendelt összes 2013-as vagy korábbi publikációra 2013 során megjelent hivatkozások darabszámát kértük és kaptuk (a 2d. ábra az összes hivatkozások számát, míg a 2e. ábra a független hivatkozások számát) mutatja (az MTMT a hivatkozások közé számította a disszertációs és egyéb idézeteket). A hivatkozásokban 9,7 illetve 9,0%-os növekedés mutatható ki. 7

8 Szellemi alkotás (3. ábra) A megadott (különösen a külföldön megadott) oltalmak száma és az értékesített szabadalmak számának tavaly kezdődött újbóli növekedési trendje folytatódni látszik (3. ábra). PhD-fokozatszerzés (4. ábra) A kutatóintézet-hálózatban a beszámolási évben megszerzett tudományos fokozatok száma a évi csúcsértékről némileg (123-ra) csökkent. (4. ábra). Oktatás (5. ábra) A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma mindhárom területen szignifikánsan csökkent ben a kutatóintézet-hálózati kutatók 39 %-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben (2013-ban ez a mutató 43% volt). Azon doktori iskolák száma, ahol a vezető intézethálózati kutató, 32-ről 21-re csökkent. Nem akadémiai pályázatok Az elnyert pályázatok száma és összege több intézménynél csökkent; az adatok elemzése még folyamatban van ábrák: Az MTA kutatóintézet-hálózat idősorai (2014-gyel bezárólag) A kutatóintézet-hálózat 2014-es beszámolóadatai amint az 1-5. ábrák mutatják az előzetes várakozás körül alakultak. Az ábrákhoz tartozó adattáblázatokban a 2013-ban és a 2014-ben tapasztalt növekedést az előző évhez képest piros, a csökkenést kék szín jelzi (MT: matematika és természettudományok, ÉT: élettudományok, HT: humán- és társadalomtudományok). fő 2500 ÉT MT HT ÉT MT HT össz.: a. ábra: Az átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatban év 8

9 fő ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: b. ábra: A kutatói átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában db ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: a. ábra: Az összes tudományos publikáció számának éves alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában 9

10 ÉT MT HT db év ÉT MT HT össz.: b. ábra: Impaktfaktoros folyóiratban megjelent tudományos publikációk számának éves alakulása imp.f ÉT MT HT év ÉT 1216,4 1388,2 1340,1 1348, ,6 1555,2 1835, , ,20 MT 2059,6 2261,9 2282,2 2272, ,3 4814,4 4915, , ,59 HT ,02 156,72 161,4 230,28 össz.: ,1 3622,3 3621, ,9 6535, , , ,07 2c. ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózat kutatói (társ)szerzőségével megjelent publikációk összesített impaktfaktorának alakulása 10

11 db ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: d. ábra: Az összes (független+függő) hivatkozás számának alakulása db ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: e. ábra: A független hivatkozások számának alakulása 11

12 db ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: f. ábra: Nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma db ÉT MT év ÉT MT össz ábra: Megadott szabadalmak (oltalmak) száma 12

13 fő ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózatban PhD-fokozatot szerzettek számának alakulása fő ÉT MT HT év ÉT MT HT össz.: ábra: Felsőfokú oktatásban részt vevő intézethálózati kutatók számának alakulása 13

14 kutatói létszám 2014-ben megjelent összes tudományos publikációk száma Mindezekből impaktfaktoros publikáció Hatástényezős és idézettségi mutatók: összesített impaktfaktor Közgyűlés A kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok 2014-ben a támogatott kutatócsoportok 89-es száma nem változott; az egyetemi Lendületkutatócsoportok száma 40-re nőtt. A matematikai és természettudományok terén 36 támogatott kutatócsoport és 16 egyetemi Lendület-kutatócsoport, az élettudományok terén 30 támogatott kutatócsoport és 19 egyetemi Lendület-kutatócsoport; a humán- és társadalomtudományok terén 23 támogatott kutatócsoport és 4 egyetemi Lendületkutatócsoport működik. A Támogatott ok Irodája által alkalmazott kutatók számát (Lendület-kutatócsoport esetén a vezetőt is beleértve), a tudományos publikációk (ezen belül impaktfaktoros publikációk) dinamikusan növekvő számát, a évi publikációk összesített impaktfaktorát a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat: A nem kutatóintézet-hálózati támogatott és Lendület-kutatócsoportok létszám- és publikációs adatai, tudományterületenként 2014 évben (zárójelben a 2013 év adataival) Tudományterületek és csoportok ÉT: élettudományok MT: matematika és természettudományok HT: humán- és társadalomtudományok 89 támogatott kutatócsoport ÉT (30 kutatócsoport) MT (36 kutatócsoport) HT (23 kutatócsoport) Összesen 32 egyetemi Lendület-kutatócsoport ÉT (19 kutatócsoport; 2013-ban 16) MT (16 kutatócsoport; 2013-ban 14) HT (4 kutatócsoport; 2013-ban 2) Összesen 124,6 (151) 185,0 (181) 107,0 (103) 416,6 (435) 28,9 (24) 28,1 (23) 7,6 (5) 64,6 (52) 363 (266) 580 (512) 357 (227) 1300 (1005) 117 (56) 148 (105) 44 (15) 309 (176) 274 (212) 323 (286) 4 (0) 601 (498) 102 (47) 130 (81) 1 (2) 233 (130) 953,5 (860,7) 946,9 (871,5) 17,8 (0,0) 1918,4 (1732,2) 659,7 (204,8) 499,2 (329,2) 1,3 (1,1) 1160,2 (535,1) Az 1a.-b.-c. mellékletekben (a beszámolókötetekben) minden kutatócsoport részletes szöveges és táblázatos beszámolója is megtalálható. (Az év folyamán a kutatócsoportok vezetői MTAelnöki figyelmeztető levelet kaptak arról, hogy ha évi beszámolójukban nem teljesítik az affiliáció-megadási követelményeket, kizárják magukat az újrapályázás lehetőségéből.) 14

15 Tudományelemzési kitekintés A 2. melléklet országos és nemzetközi hátterű tudománymetriai elemzést tartalmaz az MTA kutatóintézet-hálózat évi publikációs teljesítményéről: az adminisztratív áttekintést scientometriai igényességű betekintéssel egészíti ki. A kutatóhálózat MTMT-ben nyilvántartott, impaktfaktorral jellemezhető évi közleményeinek 50 60%-a minden nagy tudományterületen a kiváló, ill. a rangos osztályba sorolható. (A nagy területek kialakítása az OECD-besoroláson alapul: természettudomány, mérnöki tudományok, orvosi és egészségtudományok, agrártudományok, társadalomtudományok) Kiemelendő, hogy a kiváló (E1) közlemények részaránya a társadalom- és orvosi tudományok területén megegyezik (ill. számszerűen magasabb a természettudományokénál: fontos figyelembe venni ugyanakkor, hogy e két terület méretének nagyságrendi különbségei mellett ez az összehasonlítás kevésbé releváns). 15

16 Mellékletek: 1a., 1b., 1c. melléklet: Három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amely a szöveges összegzések mellett táblázatosan is mutatja a főbb adatokat (a kötetekben a pénzügyi adatok egyelőre hiányosak); 2. melléklet: Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg mérhető teljesítménye 2014-ben (Tudománymetriai elemzés, készíti: MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály). Az 1.a. mellékletben (az I. - Matematika és Természettudományok kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Atommagkutató Intézet MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Szerves Kémiai Intézet MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet Támogatott kutatócsoportok neve vezető időpont Kezdési MTA BME Gépek és Járművek Dinamikája Stépán Gábor MTA BME Informatikai Rendszerek Telek Miklós MTA BME Irányítástechnikai Vajk István MTA BME Kompozittechnológiai Czigány Tibor MTA BME- Kondenzált Anyagok Fizikája Mihály György MTA BME Műszaki Analitikai Kémiai Horvai György MTA BME Szerves Kémiai Technológia Faigl Ferenc MTA BME Sztochasztika Tóth Bálint MTA BME Vízgazdálkodási Józsa János MTA DE Egyenletek, Függvények és Görbék Pintér Ákos

17 MTA DE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Joó Ferenc MTA DE Részecskefizikai Trócsányi Zoltán MTA ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Frank András MTA ELTE Elméleti Fizikai Tél Tamás MTA ELTE Fehérjemodellező Perczel András MTA ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Haas János MTA ELTE Geometriai és Algebrai Kombinatorika Szőnyi Tamás MTA ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Császár Attila MTA ELTE Numerikus Analízis és Nagy Hálózatok Faragó István MTA ELTE Peptidkémiai Hudecz Ferenc MTA ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Vicsek Tamás MTA ELTE Vulkanológiai Harangi Szabolcs MTA MTM-ELTE Paleontológiai Pálfy József MTA ME Anyagtudományi Roósz András MTA ME Műszaki Földtudományi Szűcs Péter MTA PE Levegőkémiai Gelencsér András MTA PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztástudományban Fellinger Attila MTA PTE Nagyintenzitású Terahertzes Hebling János MTA PTE Szelektív Kémiai Szintézisek Kollár László MTA SZTE Analízis és Sztochasztika Totik Vilmos MTA SZTE Bioszervetlen Kémiai Kiss Tamás MTA SZTE Fotoakusztikus Szabó Gábor MTA SZTE Mesterséges Intelligencia Csirik János MTA SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kónya Zoltán MTA SZTE Sztereokémiai Fülöp Ferenc MTA SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Dékány Imre Egyetemi Lendület kutatócsoportok neve vezető Kezdés éve MTA-BME Lendület Egzotikus Kvantumfázisok Zaránd Gergely 2011 MTA-BME Lendület Jövő Internet Tapolcai János 2012 MTA-BME Lendület Kémiai Nanoérzékelők Gyurcsányi Ervin Róbert 2013 MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kállay Mihály 2013 MTA-BME Lendület Magneto-optikai Spektroszkópia Kézsmárki István 2014 MTA-BME Lendület Statisztikus Térelméleti Takács Gábor 2012 MTA-DE Lendület Funkcionálanalízis Molnár Lajos 2012 MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Frei Zsolt 2012 MTA-ELTE Lendület Biofizikai Derényi Imre 2011 MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Ősi Attila 2011 MTA-ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Novák Zoltán 2012 MTA-ELTE Lendület Rácstérelméleti Katz Sándor

18 MTA-PE Lendület Transzlációs Glikomika Guttman András 2012 MTA-SZTE Lendület Foldamer Martinek Tamás 2011 MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Janáky Csaba 2014 MTA-SZTE Lendület Pórusos Nanokompozitok Kukovecz Ákos

19 Az 1b. mellékletben (II. Élettudományok kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Központi Laboratóriumok Növénybiológiai Intézet Támogatott kutatócsoportok neve vezető Kezdési időpont MTA DE Biodiverzitás Tóthmérész Béla MTA DE Idegtudományi Kisvárday Zoltán MTA DE Népegészségügyi Ádány Róza MTA DE Őssejt, Apoptózis és Genomika Fésüs László MTA DE Sejtbiológiai és Jelátvitel Szöllősi János MTA DE Vascularis Biológia, Thrombosis-H aemostasis Balla György MTA ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Szathmáry Eörs MTA ELTE Immunológiai Erdei Anna MTA ELTE Molekuláris Biofizikai Málnási Csizmadia András MTA ELTE Összehasonlító Etológiai Miklósi Ádám MTA ELTE-MTM Ökológiai Podani János MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kovács Melinda MTA PE Limnoökológiai Padisák Judit MTA PTE Humán Reprodukciós Bódis József MTA PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Dóczi Tamás MTA PTE Nukleáris-Mitokondriális Interakciók Sümegi Balázs MTA SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Tulassay Tivadar MTA SE Molekuláris Biofizikai Kellermayer Miklós MTA SE Molekuláris Élettani Hunyady László MTA SE Molekuláris Medicina Rácz Károly MTA SE Molekuláris Onkológia Tímár József

20 MTA SE Neurobiokémiai Ádám Veronika MTA SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Bagdy György MTA SE Patobiokémiai Kéri György MTA SZIE Nagyállatklinikai Szenci Ottó MTA SZIE Növényökológiai Nagy Zoltán MTA SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Tamás Gábor MTA SZTE Dermatológiai Kemény Lajos MTA SZTE Idegtudományi Vécsei László MTA SZTE Keringésfarmakológiai Varró András Egyetemi Lendület kutatócsoportok neve vezető Kezdés éve MTA-DE Lendület Fehérjedinamikai Fuxreiter Mónika 2012 MTA-DE Lendület Immungenomikai Nagy László 2012 MTA-DE Lendület Sejtélettani Bíró Tamás 2011 MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Bay Péter 2014 MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Barta Zoltán 2012 MTA-ELTE Lendület Bioinformatika Dosztányi Zsuzsanna 2014 MTA-ELTE Lendület Komplement Józsi Mihály Krisztián 2012 MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kovács Mihály 2011 MTA-PTE Lendület PACAP Reglődi Dóra 2011 MTA-SE Lendület Gyulladásélettani Mócsai Attila 2013 MTA-SE Lendület Ioncsatorna Csanády László 2012 MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Maurovich-Horvát Pál 2013 MTA-SE Lendület Kísérletes és Transzlációs Immunomikai Pós Zoltán 2012 MTA SE Lendület Neurobiokémia Munkacsoport Chinopoulos Christos 2012 MTA-SE Lendület Nyirokélettani Jakus Zoltán Péter 2014 MTA-SE Lendület Örökletes Endokrin Daganatok Patócs Attila 2013 MTA-SE Lendület Peroxidáz Enzimek Geiszt Miklós 2011 MTA-SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Hegyi Péter 2014 MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Berényi Antal

21 Az 1c. mellékletben (a III. - Humán- és Társadalomtudományok kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet Támogatott kutatócsoportok neve vezető időpont Kezdési MTA DE Elméleti Nyelvészeti Kertész András MTA DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Debreczeni Attila MTA DE Közszolgáltatási Horváth M. Tamás MTA DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Hoffmann István MTA DE Néprajzi Bartha Elek MTA ELTE Általános Irodalomtudományi Kulcsár-Szabó Ernő MTA ELTE Egyetemtörténeti Draskóczy István MTA ELTE Hermeneutika Fehér M. István MTA ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Borhy László MTA ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Fokasz Nikosz MTA ELTE Válságtörténeti Kövér György MTA ELTE-DE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Dobos István MTA ELTE-PPKE Ókortudományi Szovák Kornél MTA HIM-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Veszprémy László MTA OSzK Res Libraria Hungariae Madas Edit MTA PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kovács Zoltán MTA PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Szelestei Nagy László MTA PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Prószéky Gábor MTA PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Varga Attila MTA PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Kiss György Munkajogi 21

22 MTA SZTE Képességfejlődés Csapó Benő MTA SZTE Turkológiai Ivanics Mária MTA SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport Barna Gábor Egyetemi Lendület kutatócsoportok neve vezető Kezdés éve MTA-BCE Lendület Stratégiai Interakciók Tasnádi Attila 2012 MTA-DE Lendület Magyarország a Középkori Európában Bárány Attila Pál 2014 MTA-ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kiss Farkas Gábor 2014 MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Tusor Péter 2012 III. Határozattervezet /2015. (V.5.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára Az adatok sajtókommunikációja: a közgyűlési jóváhagyást követően. A matematikai és természettudományi, az élettudományi, valamint a társadalomtudományi kutatóhelyek részletes szakmai beszámolói megjelennek az MTA honlapján a közgyűlést követően. A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA Intraneten, valamint az elnökségi határozatok és a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, április 15. Melléklet: 4 db Török Ádám s. k. főtitkár 22