SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TANSZÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TANSZÉK"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TANSZÉK HAZAI ÁLLATKERTEK MŰKÖDÉSÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKO- ZÁSAI TDK dolgozat Készítette: Varga Angelika IV. évfolyam

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS AZ ÁLLATKERTEK TÖRTÉNETE MIT NEVEZÜNK ÁLLATKERTNEK? MILYEN FELADATAI VANNAK AZ ÁLLATKERTEKNEK? Fajmegőrzés Kutatás Oktatás AZ ÁLLATKERTI VILÁGHÁLÓZAT A MAGYAR ÁLLATKERTEK SZÖVETSÉGE (MÁSZ) A MISKOLC VÁROSI VADASPARK ELHELYEZKEDÉSE ANYAG ÉS MÓDSZER EREDMÉNYEK A PARK MÚLTJA ÉS JELENE A VADASPARK ÉS A TERMÉSZETVÉDELEM Természetvédelmi szoborpark Zoopedagógiai program SÉRÜLT MADARAK ELLÁTÁSA A VADASPARKBA ÉRKEZETT EGYEDEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ( ) A vadasparkba érkezett egyedek helyzetének alakulása 2001-ben A vadasparkba érkezett egyedek helyzetének alakulása 2002-ben A vadasparkba érkezett egyedek helyzetének alakulása 2003-ban A vadasparkba érkezett egyedek helyzetének alakulása 2004-ben Az eredmények összesítése EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOM

3 1. Bevezetés Ha megkérdeznénk az embereket arról, mit gondolnak az állatkertekről, valószínűleg csupa negatívumot sorolnának fel: szűk ketrecek, vas mindenütt, zsúfoltság, boldogtalan állatok. Ez néhány éve évtizede még mind igaz volt, az elavult állatkertek ideje azonban sok helyen lejárt! Egyre szebb, tágasabb, a legtöbb előírásnak megfelelő, az állatok igényeit maximálisan kielégítő kifutók épültek, épülnek. Persze még mindig sok a javítanivaló, amely főleg anyagiak kérdése. Ez talán a legnagyobb probléma. Egyik minisztérium sem tekinti sajátjának az állatkerteket, a városi támogatás és a bevétel pedig kevés ahhoz, hogy a fejlesztésre is jusson belőle. Ez méltánytalan, hiszen felmérések szerint ma Magyarországon az állatkertek a leglátogatottabb kulturális intézmények. Az állatkertek elsődleges célja természetesen a szórakoztatás, az állatok bemutatása, de semmiképp sem szabad rájuk pusztán cirkuszi attrakcióként tekinteni. Igen sok egyéb feladatuk is van. Manapság, amikor a Föld fajgazdagsága a legnagyobb, ugyanakkor a fajok kihalásának sebessége is minden korábbinál gyorsabb, az állatkerteknek egyre nagyobb szerep jut a fajmegőrzésben. Az állatkertek az ország természetvédelmében is részt vesznek, hiszen többségük befogadja a sérült védett állatokat, majd gyógyulásuk után visszaengedik őket a természetbe. Ezen kívül az állatkertek lényeges feladata az oktatás, ismeretterjesztés. Fontos, hogy az emberek minél többet megtudjanak a bemutatott állatokról, és rájöjjenek, mi mindent veszíthetünk el a természet folyamatos pusztításával. Dolgozatom célja, hogy rávilágítson az állatkertek kevésbé hangoztatott erényeire, bemutassa az állatkertek természetvédelmi feladatait és törekvéseit, valamint hogy betekintést nyújtson az állatkertek kulisszái mögé. 3

4 2. Irodalmi áttekintés 2.1. Az állatkertek története Bármennyire hihetetlen, az állatkertek több ezer éves múltra tekintenek vissza. Amikor az ember már nem azért fogta be az állatot, hogy húsát, bundáját, vonóerejét hasznosítsa, onnantól beszélhetünk állat- vagy vadaskertekről. Az állatkertek elődeinek, a vadaskerteknek történetéről Csőre Pál (1997) részletes leírást nyújt. Az első vadaskertek alapításának idejét valószínűleg a háziasítás idejében (ie évvel) kereshetjük, történelmi feljegyzések azonban csak a későbbi időkből vannak. Kínában ie körül létesítették a kb. 400 hektáros Chou Wu-Wang vadaskertet Peking és Nanking között. Itt ritka állatokat tartottak vadászat céljára, és a maguk szórakoztatására. A kertbe természetesen csak a főnemesség léphetett be, falait őrök vigyázták. Itt fedezte fel Armand David jezsuita pap 1865-ben a milu szarvast, amely ebben az időben természetes élőhelyéről teljesen kipusztult. Nem volt ismeretlen az állatkert Amerikában sem. Cortez egyik kísérőjének feljegyzései szerint Montezuma állatkertjében szinte egész Közép-Amerika faunája megtalálható volt. Az asszír királyok maguk és vendégeik szórakoztatására számtalan oroszlánt, tigrist, antilopot és más állatokat tartottak és szinte az összes egyiptomi fáraónak volt állatgyűjteménye. Kontinensünkön is előszeretettel tartottak egzotikus állatokat az uralkodók. A római császárok például szívesen vettek részt gladiátorviadalokon, melyekben vadállatok is szerepet kaptak. A középkorban is találkozunk vadaskertekkel. Nagy Károlynak például Aachen mellett volt kertje, melyben a 801-ben Harun al Rasid kalifától kapott elefántját is tartotta. A középkori vadaskerteknek Csőre (1997) szerint négy típusa volt: Vadászóhelyek: céljuk a vad elejtésének megkönnyítése, amit úgy értek el, hogy a vad menekülését árok, kőfal akadályozta. Várkert: a várat körülvevő árokban tartott ragadozó állatok, medve, farkas, stb. a vár védelmét szolgálták. Ilyenek voltak Németországban és Prágában a Hradzsinnál is. 4

5 Kolostorkert: a kolostorokat körülvevő, rendszerint kőfallal elkerített kertben különféle növényeket, állatokat tartottak. A kolostorkertek és várkertek néha a húsellátást is szolgálták. Mulatókert: ez a szórakoztatást, a gyönyörködtetést szolgálta. Elsősorban uralkodók engedhették meg maguknak, hogy ilyen céllal elkerített területeket rendezzenek be. Rendszerint nem honos, hanem egzotikus állatokat helyeztek el itt, de nem hiányoztak a hazaiak sem. Ebben az időben főleg vadászat céljából létesítettek vadaskerteket, de fontosak voltak a mulatókertek is. Az uralkodók szinte versengtek egymással abban, hogy kinek van ritkább, egzotikusabb gyűjteménye, és gyakran ajándékoztak egymásnak állatokat. Az igazi, mindenki által látogatható állatkertek az újkorban létesültek. Az elsőt Mária Terézia alapította 1752-ben Schönbrunnban, majd egyre-másra nyíltak az állatkertek a világ nagyvárosaiban, többek között Londonban, Berlinben, New Yorkban. Ekkor már a szórakoztatásé volt a főszerep, igyekeztek minél több ketreces állatot bemutatni. Ezek az állatkertek ma már nem állnák meg a helyüket, hiszen a kőből-vasból készített szűk kifutók építésénél az állatok igényeit vették legkevésbé figyelembe. A magyar vadaskertekről meglehetősen kevés írásos emlék maradt fönn. Az első utalás vadaskertre 1238-ból származik, melyben a Vas megyei Zsedénypusztának határbejárásával kapcsolatban olvashatunk bestiarum -ról, IV. Béla király 1256-os oklevelében pedig a zólyomi vadaskert őreiről tesz említést. Legtöbbször természetesen az uralkodók kertjeiről olvashatunk különféle írásokban. Nagy Lajos király részére létesítették 1355-ben a Csanyiki Vadaskertet, s mivel vadászatairól több forrás is megemlékezik, valószínű, hogy az országban több helyen is voltak ilyen kertjei. Zsigmond király egyik oklevelében említi a Tyrgarch nevű helyet, amely valószínűleg vadaskertet takar, mivel a szó a német Tiergarten (állatkert) szóból származik. Érdekes, hogy a vadaskertek egykor szigetek voltak, vagyis szigeteken alakították ki őket. A Margit-sziget régi neve, a Nyulak szigete is erre utal, itt valószínűleg nyulakat tartottak egyéb vadfajokkal együtt. A vadaskertek másik típusa a várkert volt, amelyek a vár oldalában, a várárkokban helyezkedtek el. Az itt tartott vadállatok védelmi funkciót is betöltöttek, hiszen a betolakodóknak először velük kellett megküzdeniük. Ilyen kerteket találunk például Budán és Tatán. Mátyás király kertjei már a reneszánsz szellemében épültek. Ezek inkább díszkertek, pihenőkertek voltak, kellemes ligetekkel, fasorokkal, virágágyásokkal, és termé- 5

6 szetesen állatokkal, melyek a gyönyörködtetést szolgálták. A budai várkertben madárház is helyet kapott, ahol hazai és külföldi madarakat is tartottak. Mátyás király visegrádi kertjében oroszlánokat is tartott, a budai várkertben pedig kisebb állatkertre való állatcsapatot gyűjtött össze. Itt valószínűleg egzotikus állatok is helyet kaptak (például gepárd), de a hazai vadfajok is megtalálhatóak voltak, melyek egy része szelídített lehetett, Mátyás király hintóját ugyanis ünnepélyes alkalmakkor állítólag szelíd szarvasok húzták. A török időkben pusztulásnak indultak a vadaskertek. A vonuló katonák élelemszerzés céljából rendszeresen leölték a kertek állatait. Csak Erdélyben, az ország nyugati szélén és a Felvidéken maradtak érintetlenül a vadaskertek. Ezek fenntartását azonban csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, mint például I. Rákóczi György fejedelem. A magyar vadaskertek fénykora az 1700-as években kezdődött. A Rákócziszabadságharcot követően a nagybirtokos családok (például a gróf Esterházy, a gróf Festetics, a gróf Széchenyi család) megalapították hatalmas birtokaikat, ahol a barokk kastélyok mellől nem hiányozhattak a vadaskertek sem. Ekkor egyre jobban előtérbe került a vadaskertek szórakoztató szerepe, de még vadászatokat is tartottak bennük. A XIX. században egyre több vadaskertet létesítettek, egyre kevésbé gyönyörködtetési céllal. Előtérbe került a kertek vadgazdálkodási, vadászati célokra történő hasznosítása. Cél volt továbbá, hogy megakadályozzák a vadat a mezőgazdasági területek károsításában. A legtöbb vadaskert az as években volt, számuk megközelítette a 250-et. A XIX. század végének, a XX. század és napjaink magyar állatkertjeiről Kovács (1996, 2001) műveiben olvashatunk részletesebben. Kovács (2001) írásából tudhatjuk meg, hogy 1886-ban nyitotta meg kapuit az első mindenki által látogatható állatkert Budapesten. Ezután évtizedeket kellett várni az újabb állatbemutatók megnyitására. Az 1950-es évek végén, 60-as évek elején sorra létesültek kisebb-nagyobb állatkertek. Ezek először csak hazai fajokat mutattak be, majd egyre több egzotikus állattal bővült az állomány. Sajnálatos módon akkoriban nem tervezetten folytak az állatkertépítések, jobbára oda rakták a ketreceket, ahol volt hely, és az állatok sem mindig a legmegfelelőbb ketrecekbe kerültek. A kifutók minősége a hatvanas években megfeleltek az akkori elvárásoknak, de amíg külföldön folyamatosan felújították a férőhelyeket, addig Magyarországon minden maradt a régiben. A nyolcvanas évekre kilátástalanná vált a helyzet. Fejlesztések alig történtek, a kifutók nagy része 6

7 elavult. Ekkor a sajtó hevesen támadta az állatkerteket, és egyre kevesebb látogató volt kíváncsi rájuk. Változás a kilencvenes évek elején következett be, amikor megindult a magyar állatkertek lassú fejlődése. A pénz még mindig nem volt elég, de az új és lelkes igazgatók mindent megtettek a fejlődésért ben került a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói székébe Dr. Persányi Miklós, akinek sikerült felújíttatnia az egykori rácshalmazt. Megújult a Magyar Állatkertek szövetsége is, egyre több helyen alkalmaznak zoopedagógust, megújultak az információs táblák, sok helyen kiadványokat is megjelentettek. A körülmények azonban még mindig nem tökéletesek. A legnagyobb gondot a pénzhiány jelenti. Ennek ellenére minden állatkert fejlődik, gyakran érkeznek új állatok, folyamatosan újulnak meg a kifutók, a médiában egyre többet szereplő állatkertekre pedig egyre többen kíváncsiak Mit nevezünk állatkertnek? Valójában nagyon nehéz az állatkert fogalmának megfogalmazása. Állatkert-e egy csak hazai vadfajokat bemutató vadaskert, vagy egy madárpark? Az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiája szerint (Kemenesné Kiss, 1994) állatkert minden olyan zoológiai intézmény, amely elsődlegesen vadon élő (nem háziasított) állatok egy vagy több faját tartja úgy, hogy azok megfigyelése, tanulmányozása könnyebb, mint a természetben, valamint legalább gyűjteményének egy részét, az év jelentős részében, ha nem egész éven át a nagyközönség számára nyitva tartja. A világ állatkertjei rendkívül változatosak: Méretbeli különbségek (az állatlétszám a néhány tucattól a több ezres számig változik; az állatkertek területe 0,1 ha-tól 500 ha-ig terjed; az éves látogatói létszám a tízezertől a hétmillió főig terjed) Állatgyűjteményekben rejlő különbségek (lehetnek általános gyűjtemények, melyek minden gerinces osztályt bemutatják; lehetnek szakosodott madár-, hüllő-, hal- vagy rovargyűjtemények; az állatok származása szerint megkülönböztethetünk a világ minden tájáról származó állatokat bemutató gyűjteményeket, a világ bizonyos részére, vagy a honos állatok bemutatására szakosodott intézményeket) 7

8 Gazdasági háttérbeli különbségek (az állatkertek lehetnek állami, vagy városi irányításúak, magánkézben lévők, vagy alapítvány általa működtettek) Célkitűzésbeli különbségek (kulturális, nevelési, természetmegőrzési céllal, vagy csupán üzleti megfontolásból működő állatkertek). (http1) Magyarországon a 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló együttes rendelete határozza meg az állatkert fogalmát. Az 1. paragrafus szerint: (1) Az állatkert olyan állandó intézmény, amely a természet- és állatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat évente 7, vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják. Az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával és tájékoztatással biztosítja. (2) Az állatkert részt vesz a tudományos kutatásban, a fajok megőrzésében, továbbá a természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó (a továbbiakban: védett) fajok egyedeinek megóvásában, valamint természetvédelmi mentőközpont feladatokat is elláthat. Az állategyedekkel üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat. Nem minősül üzletszerű kereskedelmi tevékenységnek az egyedek, illetve szaporulatok cseréje, eseti értékesítése. (3) Az állatkertben a tartás során a jó gazda gondosságával kell eljárni. (4) Nem minősül állatkertnek: a, az állatkereskedés, b, a cirkuszi menazséria, c, az a bemutató, ahol kizárólag háziasított fajok beleértve a struccot és az emut is- egyedeit tartják, d, a nemzeti park igazgatóságok által a vadon élő állatfajok egyedeinek védelme és a sorsukról való gondoskodás érdekében történő elhelyezésük céljából fenntartott állandó intézmény. A 3/2001. együttes rendelet melléklete az állatkertekben leggyakrabban tartott állatfajok, illetve állatcsoportok elhelyezésének minimális feltételeit tartalmazza. Amennyiben az állatkertben tartott állatfaj a mellékletben nem szerepel, vagy valamelyik kategóriába való besorolása kérdéses, a tartás minimális feltételeit az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg. 8

9 Az állatokat olyan feltételek között kell elhelyezni az állatkertekben, amelyek megfelelnek az állatok jólétének és biztosítják a természeteshez hasonló viselkedésük kialakulását. Ennek érdekében az állatoknak megfelelő méretű állattartó helyeket (kifutó, röpde, ketrec, medence) kell biztosítani. Gondoskodni kell az állatok jó kondícióban tartásához szükséges beltartalmú takarmányról és ivóvízről. Jólétük érdekében az állatok szükségleteinek megfelelő hőmérsékletet, világítást illetve fürdési lehetőséget, megfelelő mélységű és minőségű vizet, illetve az időjárás viszontagságaitól való védelmet kell teremteni. Az állatok állapotát és egészségét legalább naponta szakképzett személyeknek kell ellenőriznie. Azokat az állatokat, amelyeken sérülés, betegség, stressz tünetei tapasztalhatók, azonnali kezelésben és gondozásban kell részesíteni, szükség esetén el kell különíteni, illetve az okokat meg kell szüntetni. Az állattartó helyeket higiénikus viszonyok között kell tartani, a megfelelő takarításról rendszeresen gondoskodni kell, a szennyvizet el kell vezetni. Az állatok számára ingerekben gazdag és megfelelően berendezett életteret kell biztosítani, amelyek természeteshez hasonló viselkedési formák gyakorlását teszik lehetővé. Az állatokat -lehetőség szerint- a természetben is jellemző kor- és ivari összetételű csapatban kell tartani. (http2) 2.3. Milyen feladatai vannak az állatkerteknek? Az elmúlt évtizedek nagymértékű környezetszennyezése, a növekvő népesség egyre növekvő területigénye, a mértéktelen energia-felhasználás hatására egyre több élőhely szűnik meg, sok faj pusztul ki vagy sodródik a kipusztulás szélére, a Föld biodiverzitása folyamatosan csökken. Míg 1600 és 1700 között csak évtizedenként, addig 1750 és 1850 között már évenként egy-egy emlős- és madárfaj halt ki! Ezen okok miatt az állatkertekre egyre nagyobb szerep hárul a természet megőrzésében. Az állatkerteknek három fontos feladatuk van. A fajmegőrzés, a kutatás és az oktatás. A következőkben e feladatok fontosságáról és megvalósításuk lehetőségeiről esik szó Fajmegőrzés A természetvédelem célja a biológiai diverzitás, a fajok és életközösségek megőrzése. Az állatkertek ehhez a küldetéshez ex situ (kihelyezett, természetes élőhelyen kívüli) fajmegőrzési programokkal próbálnak hozzájárulni. Ilyen fajmegőrzési program 9

10 például az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által vezetett Európai Veszélyeztetett Fajok Programja, az EEP is. Az ex situ megőrzés tulajdonképpeni célja, hogy segítse a fajok természetes élőhelyükön (in situ) való túlélését. Ezek a programok nem a biotópmegőrzést helyettesítik, sokkal inkább csak kiegészítik azt. Az ex situ tenyésztés megmentheti a veszélyeztetett fajokat a kipusztulástól, az ex situ populációk felhasználhatók az in situ populációk fenntartására, valamint az oktatásban, kutatásban is. A kihelyezett populációk tenyésztésében a legnagyobb probléma a genetikai változatosság csökkenése lehet. A természetben a különböző populációk nagy változatosságot mutatnak. Ez a változatosság külsőleg is megnyilvánul, de ami még fontosabb, a belső jellemzőkben is. A vad populációk a genetikai változatosság miatt képesek a rájuk ható szelekciós hatásokra (pl. környezet változásai, új vetélytársak, betegségek megjelenése) reagálni. Ez a képesség a vad populációk számára nagyon fontos, ezért törekedni kell az ex situ populációkban az eredeti változékonyság megőrzésére. Az ex situ populációk veszélyei az alábbiak: sokkal kevesebb egyed alkot egy populációt, így érzékenyebbek is az olyan genetikai folyamatokra, melyek a genetikai változatosság csökkenéséhez vezetnek; a kihelyezett populációk kisebb alpopulációkra bomlanak, melyek egyedei között nagyobb a beltenyésztés veszélye; a természetes élőhely hiánya kedvezőtlen szelekciós hatásokkal járhat. Szerencsére a kis, fragmentált ex situ populációkban fellépő káros folyamatokat az utóbbi években az elméleti és gyakorlati populációgenetikusok állatkertekben és egyetemeken intenzíven tanulmányozták. Az e munkák során nyert ismereteknek köszönhetően most már világos, hogy az ilyen folyamatok elkerülhetőek vagy minimalizálhatóak. Mint azt már korábban említettem, az ex situ tenyészprogramok az oktatást és a kutatást is szolgálják, de végső céljuk a veszélyeztetett fajok populációinak természetes környezetükben való megőrzése. Az életképes populációk újraalakításának támogatása általában magába foglalja a fogságban született állatok kihelyezését a természetbe (Kemenesné Kiss, 1994). Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1987-ben elfogadta az Élőlények áthelyezésére vonatkozó állásfoglalást, amely az ex situ populációk szabadon bocsátásáról szól. Az IUCN az áthelyezés három típusát jelöli meg: Behurcolás vagy betelepítés, ami egy élő szervezet ember általi elterjesztését jelenti, történetileg ismert elterjedési területén kívül. 10

11 Visszatelepítés, ami valamely élőlény elterjedési területének olyan részére való tudatos betelepítést jelent, ahonnan az adott faj eltűnt vagy kipusztult. Állománybővítés, amely a természetes környezetben élő populációk létszámának növelését jelenti. Az IUCN Fajtúlélési Bizottságának Visszatelepítési Szakértő Csoportja adatbázist tart fenn a fogságban született állatokkal történő visszatelepítésekről decemberében az adatbázisban 120 faj mintegy 14 millió fogságban született egyede szerepelt. A sikeresen visszatelepített fajok között az emlősök (32%) és a madarak (40%) vannak túlsúlyban, a halak (8%) és a gerinctelenek (2%) alulreprezentáltak. Egyedszám szempontjából azonban az alsóbbrendű gerincesek képviselnek nagyobb tömeget (mintegy 1,5 millió hal, valamint 19 ezer hüllő és kétéltű), az emlős- és madárfajokból jóval kevesebb egyedet sikerült visszatelepíteni (61 és 786 egyed). A Visszatelepítési Szakértő Csoport 138 feljegyzett projektből 15-öt tart sikeresnek (sikeres az, amelyik hozzájárult az önfenntartó természetes populáció újjá alakulásához), ez a projektek 11%-a. Néhány sikeres visszatelepítési projekt, amely állatkerti állatok áthelyezésével történt: európai bölény (Bison bison) Lengyelországban és Belorusziában, Przewalski ló (Equus przewalskii) Mongóliában, milu vagy Dávidszarvas (Elaphurus davidianus) Kínában, arany oroszlánmajmocska (Leontopithecus rosalia) (1. ábra) Brazíliában vagy a kaliforniai kondor (Gymnogyps californiacus) az Egyesült Államokban. 1. ábra: Az arany oroszlánmajmocska (Leontopithecus rosalia) (http3) Láthatjuk, a projektek eredményei elég változóak. A sikertelen próbálkozások azonban ugyanolyan fontosak, mint a sikeresek, hiszen azokból rengeteg hasznos in- 11

12 formációt szerezhetünk a további projektekhez. Fontos, hogy ezeket az információkat összegyűjtsük, hiszen segítségükkel folyamatosan tökéletesedhetnek a visszatelepítési technikák, melyekre nagy szükség lesz, ha az ex situ populációknak még nagyobb szerepe lesz a természetes populációk megőrzésében. A külföldi állatkertek gyakran számolnak be sikeres szaporítási programokról, visszatelepítési akciókról. Például az Amerikai Egyesült Államok állatkerti szervezete, az AZA (American Zoo and Aquarium Association) Communiqué című magazinjában rendszeresen közli az adott hónap eredményeit. Innen tudhatjuk meg, hogy 2005 májusában a Denver Zoo-ban hét év után újra sikeresen szaporodott a hópárduc (Panthera uncia), amely a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A Great Plains Zoo 2005 júliusában fekete orrszarvú (Diceros bicornis) borjú születéséről számolt be. Jelenleg kevesebb, mint 3500 fekete orrszarvú él a vadonban, 1970 és 1992 között 96%-al csökkent a létszámuk. Az AZA fajmegőrzési programjában jelenleg 69 egyed vesz részt. Az újszülött borjút is bekapcsolják majd a programba, kétéves korában egy másik állatkertbe helyezik át szaporítás céljára. (http4) Az Egyesült Államok állatkertjei gyakran vesznek részt visszatelepítési akciókban is. A San Francisco Zoo 1985-ben kezdte el a fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) megmentését szolgáló programját. Ennek a programnak a segítségével újra stabil populáció alakulhatott ki egykori elterjedési helyükön, a Channel-szigeteken. Idén regisztrálták a kilencvenedik fiókát, akit az állatkertben keltettek, majd onnan sikeresen szabadonengedtek. (http5) Hazai állatkertjeink is aktívan részt vesznek fajmegőrzési programokban. Az Európai Veszélyeztetett Fajok Program (EEP) több mint két tucat programjában vesznek részt MÁSZ-tag magyar állatkertek. Szaporítási eredményeik jelentősek. Két faj esetében (mandrill és a fehérarcú selyemmajmocska) a faj európai törzskönyvét (ESB) MÁSZ tag intézmények vezetik (http6). A Szegedi Vadaspark például több, mint egy tucat fajjal, köztük a sörényes farkassal (Chrysocyon brachyurus) és a Magyarországon csak Szegeden látható vikunyával (Vicugna vicugna) vesz részt az EEP-ben. Ezen kívül a Vadaspark vezeti a fehérarcú selyemmajmocska (Callithrix geoffroyi) nemzetközi törzskönyvét és európai fajkoordinációját (http7). Sikeres a Fővárosi Állat- és Növénykert részvétele is az Európai Veszélyeztetett Fajok Programjában (EEP) ben például 23 EEP-ben részt vevő és 12 ESB-s (európai törzskönyvvel rendelkező) fajt tartott. Az EEP-s fajok közül hármat, míg az ESB-s 12

13 fajokból kettőt sikerült szaporítaniuk (http8) júliusában például sikeresen szaporodott a Fővárosi Állatkertben a 2003-ban kifejezetten szaporítási céllal beszerzett perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor) pár. A perzsa leopárd a leopárdok vagy más néven párducok legnagyobbra növő alfaja. Nemcsak Iránban, hanem Irak, Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, valamint Örményország területén is őshonos. Élőhelyén veszélyeztetett állatnak számít, vadon élő állományát kevesebb, mint kétezer egyedre becsülik. Éppen ezért a perzsa leopárd az első függelékben szerepel a védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény listáján. A világ állatkertjeiben mintegy 160 perzsa leopárd él, közülük valamivel több, mint száz az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által életre hívott tenyészprogramjában részt vevő állatkertek lakója (http9) október elsején jelentette be a Science című vezető tudományos folyóirat azt a szenzációs hírt, hogy elsőként értek el komoly eredményeket az orrszarvúk mesterséges termékenyítésében. A nem mindennapi szakmai eredmény történetesen a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény orrszarvújával történt, akivel már hosszú ideje próbálkoztak az állatkerti szakemberek. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos munkák Lulu esetében 2001 szeptemberében kezdődtek meg a Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére. A Berlini Állatkerti és Vadállatkutató Intézet (IZW Institut für Zoo- und Wildtierforschung) egyik munkacsoportja (dr. Thomas Hildebrandt, dr. Robert Hermes, dr. Frank Göritz) a Salzburgi Állatkert állatorvosaival (dr. Chris Walzer, dr. Sandra Silinsky), a Bécsi Állatorvosi Főiskola biokémia professzorával (dr. Franz Schwarzenberger), valamint a Budapesti Állatkert három állatorvosával, dr. Sós Endrével, dr. Molnár Viktorral és az időközben nyugállományba vonult dr. Mezősi Lászlóval egészült ki (http10). A termékenyítés eredményeképpen a világon első ízben történt meg, hogy mesterséges úton fogant orrszarvú embrió több hónapon át is eredményesen fejlődjön. Sajnálatos módon a borjú augusztusában halva született, halálát valószínűleg fulladás okozta. Bár az igazi célt, vagyis az egészséges orrszarvú világrajövetelét nem sikerült elérni, de a vemhesség során szerzett tapasztalatok, illetve az elvégzett vizsgálatok számos olyan eredménnyel jártak, amely az orrszarvúak mesterséges termékenyítésének tökéletesítéséhez, és ezáltal az orrszarvúak megmentéséhez jelentős mértékben hozzájárulhatnak (http11). 13

14 Kutatás Az állatkertek már a XIX. században is fontos forrásai voltak a biológiai ismereteknek. Sok olyan faj van, melyeket csak az állatkertekben tartott példányok segítségével tudtak behatóan tanulmányozni. Az állatkertek fontos szerepet játszottak az anatómia, a morfológia, a rendszertan fejlődésében, és ma is jó szolgálatot tesznek a tudománynak a különböző etológiai, táplálkozási, fiziológiai, szaporodásbiológiai vizsgálatok eredményeivel. A világ állatkertjeinek állatgyűjteményei rendkívül sokfélék, a tartott állatok gondozásához, takarmányozásához, szaporodásuk elősegítéséhez, gyógyításukhoz hatalmas ismeretanyagra van szükség. A tudás egyrészt az oktatás szempontjából is fontos, hiszen a rosszul tartott, beteg állatok nem szolgálják a környezeti nevelést, másrészt az ex situ populációk fajmegőrzésben betöltött egyre nagyobb szerepe miatt is lényeges. A természetmegőrzési vonatkozású kutatások iránti fokozódó igény ellenére a szükséges munkaerő és az anyagi háttér csak ritkán áll rendelkezésre az állatkertekben. Sok helyen egyetlen teljes munkaidőben foglalkoztatott kutató sincsen, kevés helyen alkalmaznak egy vagy két kutatót, és nagyon ritka az olyan állatkert, ahol teljes kutatógárda tevékenykedik. Erre a problémára megoldást jelenthet az állatkertek közötti öszszefogás (információcsere) és a különböző kutatóintézetekkel, egyetemekkel való együttműködés. Az állatkerti kutatásokon keresztül szerzett információk nagy részének nagy szerepe van a természetmegőrzésben általában, de különösen a faj és élőhely megőrzésben. Ez kétségtelenül igaz a számtalan állatfaj tekintetében gyűjtött alapinformációkra, és a különböző technikákra (állatorvosi-gyógyászati, szaporodási, genetikai, stb.) is. Az állatkertekben kifejlesztett technikákat és tudást is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a vad populációk megőrzésében és menedzsmentjében (Kemenesné Kiss, 1994). A publikált információk, a nagy mennyiségű tudás és tapasztalat, a szakemberek segítsége mind a természetmegőrzést szolgálják. Az állatkertek különböző projektekben, tanácsokban, munkacsoportokban vállalt munkája sem elhanyagolható. Az ex situ kutatások ugyan nem minden esetben alkalmazhatók a vad populációkra, azonban gyakran útmutatásként szolgálhatnak a vadon végzett kutatásokhoz, tehát az ex situ és in situ kutatások a természetmegőrzés tekintetében összefonódnak. A magyar állatkertek is megpróbálnak minél több témakörben kutatásokat végezni. A veszprémi állatkertben csimpánzokkal, köztük az állatkert legismertebb lakójával, Böbével rengeteg etológiai kísérletet végzett Kasza László igazgató, melyekről 14

15 Farkas (1980) művében is olvashatunk. Végeztek kísérleteket például a csimpánzok szín-és formaérzékelésével kapcsolatban, ahol Böbe nyújtotta a legkiemelkedőbb eredményt. Az alapvető motívumok elsajátítása és több hónapos gyakorlás után Böbe már kompozíciókat festett. Megfigyelték, hogy az időjárás és az évszak erősen befolyásolta, milyen színekkel fessen. Tavasszal a sárga és a zöld volt a domináns, nyáron és őszszel pedig az érett színek jelentek meg kompozícióiban. A veszprémi állatkertben napjainkban is folynak kutatások. A Vadon című folyóiratban cikk jelent meg a mocsári teknős és az ékszerteknős kompetitív viselkedésének vizsgálatáról. A vizsgálat során kiderült, hogy a megunt szabadon engedett ékszerteknősök a perifériára szorították ki hazai fajunk egyedeit. Eltérő párzási időszakuk zavaróan hatott a hazánkban védett mocsári teknősökre, akik így kisebb mértékben szaporodtak, mint az ékszerteknősök. (Tóth, 2005) A Magyar Állatkertek Szövetsége szerint a magyar állatkerteknek is saját kutatási programok indításával, vagy az egyetemek, természetvédelmi intézmények és más természetmegőrzést szolgáló szervezetek kutatásainak támogatásával kell szolgálniuk a természetmegőrzés céljait és az általuk felhalmozott ismereteket a természetmegőrzés támogatása érdekében közkinccsé kell tenniük (http12) Oktatás A természetmegőrzés alapvető feladata, hogy tudatosítsa az emberi fejlődés és a Föld biológia rendszerei közti új egyensúly megteremtésének szükségességét. Ennek a tudatosságnak a Föld minden országában és az emberi társadalom minden rétegében mélyülnie kell, és a politikai döntések alapját kell képeznie. Az olyan oktatás, amely bolygónk biológiai rendszerének és alkotóelemeinek pótolhatatlanságát megvilágítja a leghatékonyabb eszköz az általános tudatosság szintjének emelésére. Mindezért, az emberiség jövője nagyban függ a széles körű és hatékony természetmegőrzési neveléstől. A világ állatkertjeinek különleges szerepe van az emberek nevelésére tett globális erőfeszítésben (Kemenesné Kiss, 1994). Egyes felmérések szerint az állatkertek sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint más kulturális intézmény. Ennek oka abban keresendő, hogy az állatkertek élő állatokat mutatnak be, melyek hatalmas vonzerőt jelentenek. A közvetlen hatás, amit az élő állat nyújt, változatlanul olyan varázslatos, hogy az elektronikus kép vagy a fénykép föl sem veheti vele a versenyt. A modern állatkert egyértelműen betölti azt a fontos szerepet, hogy ápolja viszonyunkat az állatokkal (Morris, 1995). 15

16 Az állatkertek méretüktől és helyüktől függően évente akár több millió látogatót is vonzanak. Az emberek szabad akaratukból, szabadidejükben keresik fel az állatkerteket. Ez azt mutatja, hogy érdeklődnek az állatok iránt, szeretnének róluk minél többet megtudni, egyszóval fogékonyak a tanulásra. Ehhez hozzájárul, hogy a közönség nagyon összetett mind kor, nem, etnikum, kulturális háttér szempontjából, ami nem biztos, hogy más kulturális intézmények látogatóiról elmondható. Ezek együttesen adják az állatkertek különleges nevelési erejét, melyet vétek lenne kihasználatlanul hagyni (http13). Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az állatkertek, így az állatkerti oktatás is csak a gyerekeknek való. Természetesen a gyermekek oktatása a legfontosabb, hiszen ők a legfogékonyabbak, de nem szabad elfeledkeznünk a többi csoportról sem, nekik is helyet kell kapniuk az állatkertek oktatási terveiben. A természetvédelmi nevelésnek persze azokhoz is el kell jutnia, akik nem járnak állatkertbe. Őket a médián keresztül, rádió- és televízió-műsorokban, újságcikkekben kell tájékoztatni a természetvédelemi tevékenységekről, az állatkerti aktualitásokról, melyek segítségével talán őket is sikerül meggyőzni a természetvédelem és az állatkertek munkájának fontosságáról. Az állatkerti célcsoport természetvédelmi nevelését többféleképpen, több szinten is meg lehet valósítani. Más megfogalmazást kívánnak a gyerekek és a felnőttek, az egyszerű érdeklődők és az egyetemi hallgatók. Figyelni kell arra, hogy minden csoport igényét kielégítsük. Az oktatási technikák sokfélék lehetnek. A legalapvetőbb módszer az állatokat bemutató ismeretterjesztő táblák kihelyezése. Ezeken az állatok elterjedéséről, táplálkozási és szaporodási szokásairól, veszélyeztetettségi helyzetéről, valamint az adott fajjal kapcsolatos érdekességekről olvashatnak az érdeklődők. Ezen táblák összeállításakor lényeges szempont, hogy figyelemfelkeltőek, érdekesek legyenek, és úgy legyenek tudományosak, hogy mindenki számára érthetőek maradjanak. Fontos, hogy a táblákon feltüntessék, miért szorul a fajvédelemre, milyen állománycsökkentő tényezőkkel kell számolnunk, és mit tehetünk ezek megszűntetéséért. Leghatékonyabb módszer a verbális információátadás túravezetések alkalmával, előadások formájában vagy akár információs pavilonok keretei között. A túravezetések összeköthetők állatbemutatókkal ( show műsorokkal ), ahol az arra alkalmas állatfajok természetes táplálkozási szokásaival ismerkedhetnek meg a látogatók. Miközben az állatok kúsznak, másznak, repülnek élelmükért, a túravezető hasznos információkkal 16

17 látja el az érdeklődőket, akik a bemutató alatt kérdezhetnek, és akár kezükbe is vehetik, megsimogathatják az állatokat, így aktív részesei lesznek a bemutatónak (http14). Hatásos nevelési módszer az audio-vizuális eszközök (diavetítés, filmek vetítése), számítógépes oktatóprogramok használata. Ezek egyre nagyobb szerepet töltenek be életünkben és az állatkerti nevelés számára is hatalmas lehetőség rejlik bennük. Előnyük, hogy olyan információkat adhatunk át velük, melyekre állatkerti körülmények között nem lenne lehetőség, például megmutathatjuk, milyen az állatok természetes élőhelye és ott hogyan viselkednek stb. A szellemi és testi fogyatékosok számára szervezett speciális programok szintén nagyon hasznosak, hiszen bizonyított, hogy az állatok rendkívül jó hatással vannak a sérült emberekre. Az időszaki kiállítások, bemutatók is fontos részei az oktatásnak. A különböző kiadványok, útmutatók, könyvek és még az ajándékboltok bizonyos cikkei is nevelő értékűek. Ezen változatos oktatási lehetőségek megvalósításáért manapság már mindenütt külön szakember, zoopedagógus felel. Az ő feladata, hogy a foglalkozzon a látogatókkal, táborokat, előadásokat, szakköröket szervezzen, ő állítja össze az ismertető táblákat, kiadványokat és nem utolsósorban segíti a pedagógusok munkáját Az Állatkerti Világhálózat Mivel az állatkert fogalomnak nincs megfelelő definíciója, és az állatkertek típusában és méreteikben is nagy eltérések vannak, nehéz pontosan megállapítani, hogy hány állatkert is van a világon. Ha minden olyan intézményt, amely vad- vagy háziállatokat állít ki, állatkertnek nevezünk, akkor a világon több mint tízezer állatkertet számolhatnánk össze. A nemzeti, regionális vagy nemzetközi állatkerti szövetségben résztvevő állatkertek száma a világon kb Ezek az állatkertek szervezett formában működnek együtt közös céljaik megvalósítása érdekében (Kovács, 2001). Az állatkertek eloszlása a világban nem egyenletes, Észak-Amerikában, Nyugatés Közép-Európában, Japánban és Ausztrálázsiában, tehát a gazdagabb országokban találhatjuk többségüket. Ezek nem csak a leggazdagabb, hanem viszonylag magas népsűrűségű, ugyanakkor alacsony biológiai diverzitású területek is. Jóval kevesebb állatkert van a fejlődő országokban, de néhány térség (pl. Kína, Közép- és Dél-Amerika) 17

18 állatkertjeinek száma sem elhanyagolható. Különleges kivételt képez a trópusi Afrika, ahol viszonylag kevés állatkert található. Az állatkerti látogatók száma még nehezebben becsülhető, és csak a különböző szövetségek tagállatkertjeinek látogatottsága becsülhető reálisan. Mindemellett, a becsült adatok is értékes információval szolgálnak arról, hogy az állatkertek általánosságban milyen szerepet játszhatnak a természetmegőrzésben. A világszövetségi keretben működő több mint 1000 állatkertje évente legalább 600 millió látogatót fogad, ami a Föld teljes lakosságának kb. 10 %-a. Ilyen kivételesen magas számokat egyetlen más természetvédelmi irányultságú intézmény sem tud felmutatni (Kemenesné Kiss, 1994). A világ állatkerti szervezeteinek három szintjét különíthetjük el. Az első a nemzeti szintű szervezeti rendszer, mely jelenleg 25 országban működik. A nemzetek fölötti (regionális) szinten szervezett állatkerti szövetségek szintén megtalálhatók a Föld különböző részein, így Észak- és Közép-Amerikában, Európában, Ausztrálázsiában, DK- Ázsiában és Afrikában. Világviszonylatban egyetlen állatkerti szervezet létezik, a WAZA (Állatkerti Világszövetség). Az állatkertek világméretű, természetmegőrzési célú, hálózati, szerkezeti és szervezeti tömörülése számos előnnyel jár. Erősíti a világ különböző részein lévő állatkertek közti cserekapcsolatokat. A természetmegőrzési feladatok és programok koordinálásával lehetővé teszi a stratégiai tervezést, valamint alapul szolgál a helyi, nemzeti és nemzetközi természetvédelmi testületek, hatóságok együttműködésének fejlesztéséhez, aminek nagy jelentősége van az állatkertek által kezdeményezett természetmegőrzési programok elfogadtatásában, koordinálásában és anyagi támogatásában. 18

19 2.5. A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) 1980-ban alakult azzal a céllal, hogy segítse a magyar állatkertek munkáját. A szervezet fő célja a tanulmányutak, disputák szervezése, az állatkertek propagálása és az állatcserék megkönnyítése (Kovács, 2001). A MÁSZ egyik legfőbb feladata, hogy elősegítse a tagintézmények szakmai színvonalának emelését, megteremtse a szakszerű állattartás alapjait. Ezen célok elérése érdekében 2000 őszén állatkerti állatgondozó szakképzést indítottak, amely kifejezetten az állatkerti állatok szakszerű gondozásával foglalkozik, közvetlenül elősegítve az állatok jólétének emelését. A képzést a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola indította, az elméleti és gyakorlati oktatás egyaránt a Szegedi Vadasparkban folyik. A képzésben a főiskola oktatói és a hazai állatkertek szakemberei is részt vesznek. A tanfolyam díját részben az állatkertek, részben a hallgatók állják, az állatkertek ezen kívül azzal is hozzájárulnak a képzéshez, hogy egymás ápolóit gyakorlati képzés fogadják, így a hallgatók olyan állatok gondozásával is megismerkedhetnek, amelyeket saját állatkertjükben nem tartanak. Az alapképzésen kívül továbbképzéseket is szerveznek. Több mint tíz éve hagyományosan Veszprémben tartják a Zoodisputát, ahol szakmai előadások mellett kötetlen beszélgetésekre is sor kerülhet. Az állatkerti szakma rendkívül speciális, csak szűk kört érint, ezért a hazai állatkertészeti irodalom meglehetősen szegényes, a külföldi anyagok lefordítása pedig a kis példányszám miatt nem kifizetődő. Ezért a MÁSZ fontos küldetésének tekinti a külföldi szakmai anyagok hazai megjelentetését, melyek segítségével az idegen nyelveket nem beszélő ápolók is hozzájuthatnak a bennük foglaltakhoz. Úttörő volt a Fővárosi Állat- és Növénykert 1994-ben, nem sokkal a külföldi kiadás után megjelentetett az Állatkertek természetmegőrzési stratégiája című műve, amely azóta is az állatkerti mozgalom alapműve (http15). A MÁSZ konferenciák, szakmai tanulmányutak szervezésével is hozzájárul az ismeretek bővítéséhez január 28. és 30. között például megrendezték az első magyarországi környezetgazdagítási szemináriumot a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol valamennyi hazai állatkert képviseltette magát, és előadások keretei közt mutatták be az adott intézményben megvalósult környezetgazdagítási tevékenységeket. (Hanga, 2005) Az állatkerti világban az új ismeretek megszerzésének, a különböző lehetőségek megismerésének legjobb módja, ha más állatkerteket is meglátogatnak a szakemberek. 19

20 A MÁSZ megalakulása óta rendszeresen szervez külföldi tanulmányutakat, 2000-ben a Zoodisputa keretei között a pozsonyi állatkertet látogathatták meg a résztvevők. A MÁSZ jövőbeni tervei között szerepel az állatkerti állatgondozó képzés támogatása, szakmai továbbképzések szervezése, hazai állatkertészeti szakirodalom kiadása, hazai cserelista működtetése, az állattartási problémák évenkénti felmérése, kobzott állatok befogadása és gondozása, a természetvédelem népszerűsítése és a veszélyeztetett fajok védelmének támogatása (http16). A Magyar Állatkertek Szövetségének jelenleg 11 tagja van: a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Budakeszi Vadaspark, a Nagyerdei Kultúrpark Debrecenben, a győri Xantus János Állatkert, a Jászberényi Állatkert, a Kecskeméti Vadaskert, a Nyíregyházi Állatpark, a Miskolc Városi Vadaspark, a Pécsi Állatkert és Akvárium, a Szegedi Vadaspark és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark (1. táblázat). Intézmény neve Fővárosi Állat- és Növénykert Debrecen, Nagyerdei Kultúrpark Veszprém, Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Pécs, Állatkert és Akvárium- Terrárium Győr, Xantus János Állatkert Kecskeméti Vadaskert Nyíregyházi Állatpark Jászberény Város Állat- és Növénykert Budakeszi Vadaspark Miskolc Városi Vadaspark Alapítás éve Szegedi Vadaspark 1985 Tulajdonos, működtető Fővárosi Önkormányzat tulajdona, önkormányzati intézmény működteti Városi önkormányzat tulajdona, KHT működteti Városi önkormányzat tulajdona, KHT működteti Városi önkormányzat tulajdona, KHT működteti Városi önkormányzat tulajdona, KHT működteti Városi önkormányzat. tulajdona, Vadaskert Természetvédelmi Alapítvány működteti Városi önkormányzat tulajdona, KHT működteti Városi önkormányzat tulajdona, önkormányzati intézmény működteti Állami tulajdon, Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében, általa alakított KHT működteti Városi önkormányzat tulajdona, Városgazda KHT működteti Városi önkormányzat tulajdona, önkormányzati intézmény működteti Közülük Terület Látogató Állatfaj Állatfaj Gondozók felsőfokú (ha) (fő) (db) (egyed) (fő) (fő) 10,8 1207, , , ,5 121, ,5 80, ,4 20, , ,5 44, , ,3 115, , táblázat: A Magyar Állatkertek Szövetségének tagintézményei (http17) 20

HAZAI ÁLLATKERTEK MŰKÖDÉSÉNEK TERMÉSZET- VÉDELMI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÉRÜLT, VÉDETT MADARAK REPATRIÁLÁSÁRA

HAZAI ÁLLATKERTEK MŰKÖDÉSÉNEK TERMÉSZET- VÉDELMI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÉRÜLT, VÉDETT MADARAK REPATRIÁLÁSÁRA SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TANSZÉK HAZAI ÁLLATKERTEK MŰKÖDÉSÉNEK TERMÉSZET- VÉDELMI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

2010.04.08. KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ EX SITU TERMÉSZETVÉDELEM INTÉZMÉNYEIBEN. Az ex situ természetvédelem intézményei

2010.04.08. KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ EX SITU TERMÉSZETVÉDELEM INTÉZMÉNYEIBEN. Az ex situ természetvédelem intézményei Környezeti nevelés 10. állatkertek KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ EX SITU TERMÉSZETVÉDELEM INTÉZMÉNYEIBEN hagyományosan a nagy gerincesek tartására, elsősorban emlősökre összpontosítanak tömeges érdeklődés karizmatikus

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

A MAGYAR ÁLLATKERTEK HOZZÁJÁRULÁSA ORSZÁGUNK ÉS A VILÁG JOBBÍTÁSÁHOZ - SZAKMAI KÜLDETÉS ÉS SZEREPVÁLLALÁS

A MAGYAR ÁLLATKERTEK HOZZÁJÁRULÁSA ORSZÁGUNK ÉS A VILÁG JOBBÍTÁSÁHOZ - SZAKMAI KÜLDETÉS ÉS SZEREPVÁLLALÁS A MAGYAR ÁLLATKERTEK HOZZÁJÁRULÁSA ORSZÁGUNK ÉS A VILÁG JOBBÍTÁSÁHOZ - SZAKMAI KÜLDETÉS ÉS SZEREPVÁLLALÁS A természetrombolás áradatát vissza kell fordítani. Minden lehető forrást fel kell használni és

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak

Állatkerti foglalkozások. Óvodásoknak Állatkerti foglalkozások Óvodásoknak Az állatkert az élmények kertje Élménygyűjtő séták az állatkertben Vannak, akik már megtapasztalták, milyen izgalmas úgy érkezni egy állatkerti látogatásra, hogy ott

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások 1. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások Felelős személy lehet, aki az alábbi egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével és

Részletesebben

Fenntarthatóság az állatkertekben. Endrédi Lajos természetvédelmi referens Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht.

Fenntarthatóság az állatkertekben. Endrédi Lajos természetvédelmi referens Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht. Fenntarthatóság az állatkertekben Endrédi Lajos természetvédelmi referens Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht. Mi célt is szolgálnak az állatkertek? - Miért költünk arra rengeteg pénzt és energiát,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE. 2015/2016. tanév

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE. 2015/2016. tanév HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLA MUNKATERVE 2015/2016. tanév Készítette: biolológia-földrajz szakos tanár tanító Debrecen,2015. szeptember 2 ÖKO MUNKACSOPORT TAGJAI tanár Munkacsoport vezető tanító

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Kecskeméti Vadaskert Nonprofit Kft 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Kecskeméti Vadaskert Nonprofit Kft 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Kecskeméti Vadaskert Nonprofit Kft 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Kecskemét, 2012. Május 11. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

SUBIECTELE Limba maghiar

SUBIECTELE Limba maghiar ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Felhívás. Jutalmazás:

Felhívás. Jutalmazás: Felhívás A Környezet-és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és konzorciumi partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) támogatásban részesült a Svájci-Magyar

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés

2011. évi közhasznúsági jelentése. Bevezetés Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése Bevezetés A Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány célja Pest és Nógrád megyében, szűkebben

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. április 15-i ülésére

Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. április 15-i ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 719/2009. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. április

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Környezeti nevelés munkaközösség. munkaterv. 2014 /2015. nevelési év

Környezeti nevelés munkaközösség. munkaterv. 2014 /2015. nevelési év Környezeti nevelés munkaterv 2014 /2015. nevelési év Készítette: vezető Környezeti nevelés környezeti nevelés et vezeti: ben 14 fő vesz részt. 1. 2. Ökrösné Kara Judit 3. Molnárné Oros Csilla 4. Háló Éva

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS NÓGRÁDI GEOPARK EGYESÜLET 2011. éves gazdasági évéről A közhasznúsági jelentés tartalma: a). a számviteli beszámolót; b). a költségvetési támogatás felhasználását; c). a vagyon felhasználásával

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza

Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Tervezet (1944) A Margitszigeti Úttörővasút pályájának körülbelüli tervrajza Állomások és megállóhelyek: 1. Úttörő stadion (fejállomás) és fűtőház 2. Úttörő placc (VÁ, és 2 db tárolóvágány) 3. Nagy rét

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület)

(1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) (1995-2011: Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesület) A korábbi nevén Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékırzı Egyesületet alapítói 1995. márciusában hozták létre. Az

Részletesebben

Az Ex situ védelem jellemzői az állatkertekben

Az Ex situ védelem jellemzői az állatkertekben Az Ex situ védelem jellemzői az állatkertekben - Domina Norbert 2009 I. Bevezetés Korunk egyik legnagyobb környezeti kihívása a biológiai sokféleség megőrzése. A biodiverzitást az emberi hatások miatt

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Mag. a Istvanits Kerstin (Ausztria) SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Az alábbi feladatokat úgy építettem fel, hogy a diákoknak egy adott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI ÉV: 2014 Moszkva PROGRAMTERVEK BESZÁMOLÓK TÉMA

Részletesebben

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre

1.2. a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI u. 4. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Az alapítvány a Munka Törvénykönyve 70/A. (1) és (2.) bekezdései alapján 2007. évre az alábbi ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Kitöltő verzió:2.66.0 Nyomtatvány verzió:5.2 Nyomtatva: 2015.09.22 20.10.29

Kitöltő verzió:2.66.0 Nyomtatvány verzió:5.2 Nyomtatva: 2015.09.22 20.10.29 Kitöltő verzió:2.66.0 Nyomtatvány verzió:5.2 Nyomtatva: 2015.09.22 20.10.29 Kitöltő verzió:2.66.0 Nyomtatvány verzió:5.2 Nyomtatva: 2015.09.22 20.10.29 Kitöltő verzió:2.66.0 Nyomtatvány verzió:5.2 Nyomtatva:

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz

Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz A Humusz Szövetség 20 éve a hulladékcsökkentést, a fenntartható fogyasztást és termelést

Részletesebben

Felfedezések és kalandozások a Hortobágyon Állatgondozói tábor 2015. július 6-10.

Felfedezések és kalandozások a Hortobágyon Állatgondozói tábor 2015. július 6-10. Felfedezések és kalandozások a Hortobágyon Állatgondozói tábor 2015. július 6-10. 5 napos, ottalvás nélküli napközis tábor a Hortobágyi Vadasparkban. Olyan gyerekek jelentkezését várjuk, akik szívesen

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV

BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV BESZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGRŐL 2012. ÉV VitaFutura az életért, a jövőért Közhasznú Alapítvány 1139 Budapest, Teve u. 9/c 3/15. Budapest, 2013. április 24. képviselő www.vitafutura.hu * info@vitafutura.hu * Tel.:

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS EPIDEMIOLÓGIÁJA ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI A VISEGRÁDI NÉGYEK ORSZÁGAIBAN

A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS EPIDEMIOLÓGIÁJA ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI A VISEGRÁDI NÉGYEK ORSZÁGAIBAN NTERNATIONAL VISEGRAD FUND CONTINENT-PH Kft. EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR NYÍREGYHÁZA A KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS EPIDEMIOLÓGIÁJA ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI A VISEGRÁDI NÉGYEK ORSZÁGAIBAN Nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2012. november 16. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Ép testben ép lélek A túrkevei Kaszap Nagy István

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0139

TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0139 Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0139 Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet által szervezett szakkörök

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/374/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tourinform Iroda

Részletesebben

Környezeti nevelés a Hortobágyi Nemzeti Parkban Tiszta tó Tisza-tó szakmai konferencia. Kisköre május 13.

Környezeti nevelés a Hortobágyi Nemzeti Parkban Tiszta tó Tisza-tó szakmai konferencia. Kisköre május 13. Környezeti nevelés a Hortobágyi Nemzeti Parkban Tiszta tó Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre 2016. május 13. Irányelvek Cél: a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatásán túl szemléletformálás,

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő

Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő Ökoiskolai munkaterv 2014-15 Augusztus 29. Ökoiskola munkacsoport megalakulása Ökoiskolai munkacsoport megalakítása (munkaközösségenként 1 fő; 1 fő technikai dolgozó) Munkaközösségi vállalások elkészítése

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

VoltTimer Tudományos Valóságshow

VoltTimer Tudományos Valóságshow VoltTimer Tudományos Valóságshow Mobilis Győr A Felfedezések Háza 1 Mi is a mobilis? A mobilis Európa első mozgásra, közlekedésre fókuszálótematikus tudományos játszóháza 74 interaktív eszköz, 1200 négyzetméteren

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben