Nemzetközi szervezetek és a biztonsági garanciák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi szervezetek és a biztonsági garanciák http://www.honvedelem.hu/cikk.php?cikk=17118&next=20&archiv=1&next=20"

Átírás

1 Nemzetközi szervezetek és a biztonsági garanciák A biztonság tartalma, dimenziója, a politikai gyakorlatban való érvényesülése az elmúlt tíz esztendőben, tehát az új világrend kialakulásának és Magyarországon - ennek szerves részeként - a rendszerváltás beteljesülésének időszakában jelentős változáson ment át. A közfelfogás és a politikai szféra a társadalmi közéletben érzékelte és a hatalmi gyakorlatban alkalmazta a biztonság ténylegesen komplex jellegét, egyetemességét és preventív dimenzióját. Már a huszadik század második felében a biztonság olyan igényt jelenített meg, amely a két világháborúban gyakorlattá vált pusztítás megelőzésére szolgáló garanciák megteremtését van hivatva létrehozni, ilyen értelemben a védelemtől elsősorban preventív értelmezése különbözteti meg. A biztonság tehát általában olyan globális, regionális - vagy akár országot, csoportot, kisebbséget körülvevő - állapot, amely kizárja, megelőzni szándékozza a fenyegetést, és amelynek tulajdonképpen a hágai 1907-es egyezmény - de legalábbis a Kellog-Briand paktum óta - sajátos eszmetörténeti vonulata van. A biztonság változó tartalma, értelmezése és nemzetközi jellege a XXI. század elején Ez a prevenció, az egyezményekkel, garanciarendszerekkel, nemzetközi szervezetekkel szavatolható fenyegetésmegelőzés, ha úgy tetszik, háború- és konfliktuskerülés különösen igény a tömegpusztító fegyverek megjelenése után, amikor is az ezek alkalmazásával vagy annak csupán kilátásba helyezésével a háború, de maga a fenyegetés is a politika jóvátehetetlen tartományába került át. A biztonság mint a hadügyet felváltó, a nemzetközi kapcsolatokban sajátos primátust kapó kifejezés - és főleg annak tartalma - természetesen lényegesen gazdagabb tartományra terjedt ki. A második világháborút követő korszak együtt járt egy óriási technikai, majd kommunikációs forradalommal, a világgazdaság átrendeződésével. Megfogalmazódtak és artikulálódtak azok a nem fegyveres - pontosabban nem katonai - tartományba tartozó kihívások, amelyek értékeket, érdekeket, szuverenitást, tömegek életkörülményeit, ezen belül életét és a világ által létrehozott értékeket veszélyeztethetnek. A biztonság, security, bezopasznoszty, sicherheit szóhasználat az ötvenes évek második felében vált uralkodóvá, a nemzetközi deklarációk, tárgyalások, egyezménykísérletek időszakában szilárdult meg. A brüsszeli szerződés nem említi fenti értelemben ezt a fogalmat. A NATO-alapokmány vezérszava a kollektív védelem, amelynek célja a tagországok biztonságának szavatolása mellett a térségi biztonság mint stabilitás fenntartása. A Varsói Szerződés alapokmánya általában használja a kifejezést, és nem egyedül a "nemzetközi béke és biztonság mondatszerkezetben. Ezek a kifejezések tehát a nemzetközi légkör stabilitásáról, a konfliktus, háború vagy fenyegetés nélküli helyzetről szólnak és ezért nehezen tölthetők meg kemény, garanciafogalmazást is lehetővé tevő tartalommal. Az alábbiakban megkíséreljük körülírni a biztonság tartalmának néhány megközelítését. 1. A de facto megközelítés szerint a biztonság sajátos, fenyegetettség nélküli állapot, mondhatni természetes helyzet, kockázatmentes szituáció, amikor az elméleti veszélytényezők aktivizálódása nem várható. Ebben a helyzetben nincs szükség sem egyéni, sem csoportos - állami -, sajátos, kivételes rendszabályok életbe léptetésére, intézkedések megtételére. Ha ennek ellentéte észlelhető, tehát fenyegetést kilátásba helyező jelenségek lépnek fel, instabil, biztonsághiányos helyzet van, ami sajátos intézkedéseket követel. 2. A biztonság megközelíthető tudati vonatkozásban érzetként, percepcióként. A társadalom biztonságérzete lehet reális, kifejezheti a valós állapotot, de lehet téves, manipulált, alulértékelt. Bizonyos szituációkban például vannak olyan csoportok, amelyek a veszélyeket saját érdekükben túldimenzionálják, nacionalista érzeteket keltenek, ismét más esetben érdekeltek lehetnek a veszélyek alábecsülésében. A fenyegetettségérzet általában a politikát cselekvésre kell késztesse, akár a

2 míszpercepciók eloszlatásában, akár a szükséges megnyugtató garanciák biztosítása terén. 3. Az intézményes jogi megközelítés szerint a biztonság külső és belső garanciák rendszere. Nem jelentkezhet reális veszély vagy fenyegetés, ha megvannak azok a saját, illetve nemzetközi intézmények, és ezekben a szükséges kapacitás, a kellő kondíciók, amelyek azok elhárítását, távol tartását szavatolják. A továbbiakban e harmadik megközelítésből indulunk ki, annak megállapításával, hogy a biztonsági garanciákat megteremteni és fenntartani hivatott stratégiák, a biztonságpolitika nagyrészt nemzetközi dimenzióban jelenik meg, a nemzetközi kapcsolatok lényegévé válik, és az internacionális vagy regionális stabilitást hivatott megteremteni. Ennek érdekében egyezményeket hoz létre, fórumokat szervez és tart fenn, integrációkat, szövetségeket, architekturális elemeket kovácsol és működtet. Mindezek ugyanis feltételei a nemzetközi kapcsolatok, világgazdasági folyamatok, emberi jogok stb. érvényesülésének. A biztonságpolitika eminens szerepe tehát nem valami militáris igény, nem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szerepének alulértékelése, hanem ellenkezőleg. A nemzetközi szervezetek rendszertani tipológiája A politikaelméleti irodalom, kormányzati-diplomáciai szóhasználat és tárgyalási nyelv egyaránt abban láttatja az euroatlanti biztonság tökéletes végkifejletét, megoldását, ha létrejön egy új, a mai világrendnek megfelelő architektúra, tehát építmény, formáció, szervezeti alakulat. Természetesen önmagában egy - pontosabban több egymással nem tisztázott viszonyban, jobb esetben - kapcsolatban lévő szervezetek halmaza, intézmények és szövetkezések, szerződések és testületek elvileg mégoly tökéletesen összehangolt és elhatárolt sokasága soha sem lehet képes hatékony garanciákat nyújtani, sajátos esetekben eredményesen működni, többoldalú érdekeket egyszerre érvényesíteni. Egyik példa erre a Népszövetség, a másik az a 77 államközi szerződés, amely Európában - keresztül-kasul hálózva kormányokat - már Münchenben tökéletes csődöt mondott. De a negatív példák sorozatai hozhatók fel utolsó évtizedünk válságkezelési kísérleteiből is. Éppen ezért van érdemi napirenden az európai biztonság valamilyen hatékony, formát is öltő, de sajátosan működő rendszerének átgondolt és érdekegyeztetett megteremtése. Úgy gondolom, garanciarendszerről van szó, amely e meghatározott szavatosságok nyújtására képesített intézményekből áll. Valóban architektúrára, építményrendszerekre épül (abban jelenik meg), ratifikált dokumentumok hitelesítik, folyamatosan áramló "vezérlési, tehát döntési-működési-visszacsatolási-ellenőrzési mechanizmusa van. Egyes biztonságpolitikai iskolák szerint a nemzetközi rendszerek három formai és hatalmi elvi felfogásával találkozhatunk. "A. Hierarchikus megközelítés. Ez a felfogás az egyes szervezeteket, intézményeket egymás alá rendeli főleg határozati jogkörben, mandátumadásban, kompetenciában. Legegyszerűbb és gyakorlatilag adott formája az ENSZ Biztonsági Tanácsa kvázi világkormányként való elfogadása, ami - valljuk meg - a hidegháború óta egyre kevésbé érvényesül. A közösség tagjai körében a reform szükségessége általánosan elismert, megvalósítási szándéka azonban kevésbé egységes. A 60 év utáni átszervezés egyik alapvető eleme a BT összetételének, szavazási rendjének átalakítása. Ehhez tartozik az a főtitkári javaslat, amely szerint létre kéne hozni az ENSZ multilaterális békefenntartó katonai erejét. Ide sorolhatók azok a javaslatok, hogy bizonyos kooperatív integrációk - nevezetesen a riói egyezmény, az EBESZ, más régióban az Arab Liga stb. - lényegében az ENSZ kontinentális szervezetei legyenek. "B. Pillérekre épülő biztonsági rendszer. Ez az elmélet nemcsak a már meglévő, vagy tervbe vett biztonsági szervezetekre vagy egyezményekre, de az azokban vezető szerepet játszó nagyhatalmakra épül, amelyek szervezett - legalábbis áttételes - tagsági viszonyban vannak az EBESZ-szel és másokkal. Az Egyesült Államok önmaga is biztonsági tényező, de "belelóg az EBESZ-be, és vezető ereje a NATO-nak. A NATO részben és kölcsönösen fedi az EU-t, de összes tagállama az EBESZ részese. Későbbi,

3 de már részben beígért tagsággal, jelenléttel és befolyással, akár a PfP-hálózattal a 26-tagú NATO kapcsolatban van a kelet-európai országok zömével, köztük egyesek a FÁK tagállamaival is. Itt lép be az új pillér, ami már a posztszovjet térség szinte teljes egészére is kiterjed, és itt lép be a NATO-val speciális partneri kapcsolatban levő - FÁK-ban vezető szerepet játszó és távolkeleti befolyással bíró - Oroszország. Ha létrejön egy ázsiai biztonsági rendszer, akkor teljessé válik az északi féltekén az egymásba fonódó formációk halmaza, ami persze bonyolult, de a felelősségi köröket elvileg kiszélesítheti. "C. Regionális felelősségi körökre épített rendszer. E felfogásban az EBESZ egy kissé koordináló, vagy közös fórumot teremtő szerepet játszik. A képlet ugyanis arra épül, hogy legnyugatabbra van az Amerikai Államok Szervezete az euroatlanti térségben az előbbi két tagjával a NATO; a szűkebb Nyugat-Európában a számos NATO-tagot bíró EU. Középen létre kell hozni egy új integrációt, amelynek bázisa a PfP és a Stabilitási Egyezmény. Keleten működik a FÁK, és végül létrejön egy olyan távol-keleti biztonsági szisztéma, amelyben Amerika ismét érdekelt lehet. Mindhárom felfogás spekulatív, nem írták le, nem mondták ki, de gyakorta fellelhető. Bármelyik, illetve a három variáció kombinációja úgy működhet, ha egyszerűen rajzolunk egy mátrixot, ahol a különböző szervezetek között felosztjuk a leszerelési-bizalomépítési, válságmegelőzési, békefenntartó, ellenőrző, fórumteremtő, humanitárius, koordinációs, netán kodifikációs szerepeket, jogokat és kötelezettségeket. A garanciarendszerek rendeltetésből eredő felosztása A hidegháború végétől az ezredfordulót követő időszakig a biztonsági rendszerek jelentős átalakuláson mentek keresztül, amelyek nem annyira a formációkban, elnevezésekben, hanem a megváltozott identitásban és szerepkeresésekben valósultak meg. Természetesen számuk is növekedett, de alapvető jellemzőjük, hogy az "ellenségkép helyett a kezelés fókuszába a jelenség került, amelyeken belül azonban még mindig gyakori a valós vagy manipulatív nevesítés. Az átmenet időszakában - és a mai korban is - a biztonsági garanciarendszerek két nagy csoportja ismerhető fel, nevezetesen: 1. multilaterális intézmények, valamint 2. unilaterális biztonsági képességek. A multilaterális szervezetek között még ma is kiemelkedő szerepet töltenek be: - Katonai-politikai kollektív szerveződések. Ezek klasszikus példái voltak a hidegháborúban konfrontatív, bipolaritást kifejező szemben álló katonai szövetségek, az Észak-atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés szervezetei. - Kooperatív rendszerek. Együttműködési, leszerelési, fegyverzet-ellenőrzési rendszerek, fórumok, jószolgálati tevékenység. Alapvető példája az közötti tárgyalások alapján megindult helsinki folyamat, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet(sorozat), később Szervezet.6 A NATO bővülésével és szerepváltásával létrehozott NACC (Észak-atlanti Együttműködési Tanács) hasonló irányt vett. - Nemzetközi szerződések, megállapodások. A hetvenes évektől ezek sorozata haladt az enyhülés irányába, közöttük kiemelkedő bilaterális dimenzió volt az USA- Szovjetunió, később Oroszország közötti nukleáris (Salt, Start, Salart) megállapodások; az ENSZ égisze alatt létrejött multilaterális egyezmények közül a vegyi fegyverekkel, a proliferáció tilalmával kapcsolatos Genfben kötött egyezmények stb. Ezek körébe tartozik a NATO és Oroszország közötti együttműködési megállapodás is (26 +1), továbbá sajátos példáját nyújtják a partnerségi egyezmények (PfP). - Alkalmi koalíciók. Általában az intervenciós válságkezelés esetére szervezett, elsősorban katonai "hadrendek. Az utóbbi évtizedek legtipikusabb példái az ENSZhatározat alapján három NATO-ország és Szaúd-Arábia akciója Kuvait

4 felszabadítására (Öböl-háború ), a legutóbbi eset a jogi legitimitást május végéig nélkülöző Irak elleni, USA által szervezett és vezetett háború. Unilaterális garanciák. - A biztonsági autarchia nagy, elsősorban szuperhatalmak részéről, illetve sajátos geostratégiai pozíció esetén, amikor a saját erő képes garantálni a biztonságot. - Semlegesség, amelynek nemzetközi jogi kereteit az 1907-es hágai békekonferencia V. egyezményében fogalmazták meg. A semlegesség minden esetben békében vállalt állapot, amelyhez nagyhatalmi felelősségvállalás vagy tudomásulvétel szükséges. A klasszikus semlegesség a 90-es évek után viták tárgya volt, gyakorlatilag az anakronizmus tartományába került. - Szatelit (csatlós) államok, amelyek valamilyen nagyhatalom részére támaszpontokat, kapacitásokat biztosítanak. Legjellemzőbb példája Mongólia volt, amely nem volt tagja a VSZ-nek, de a Szovjetunió abszolút függősége és oltalma alatt állott. - Demilitarizált országok, amelyek nem tartanak fegyveres erőket és ezzel valamiféle morális védettséget deklarálnak.8 A múlt század második felében ezek az országok katonai szövetségekhez csatlakoztak, mint például Izland, Luxemburg. A fenti osztályozási kísérletek visszavezetnek oda, hogy a politikai közvélemény, de még a szakma is elsősorban formációkban gondolkodik. Természetesen nem lesz kiválasztott, artikulált, leegyszerűsített rendszer, Európa ma is sokszervezetű szisztémában próbál stabilitást teremteni vagy fenntartani, hiszen számos más érdek szól bele a formációkba. Néhány ismérv azonban bármilyen architektúrarendszer esetén meg kell jelenjen, hogy azok ne legyenek kihalt építmények. Először is tudomásul véve, hogy a biztonság komplex jelenség, hatókörrel kell rendelkezzenek a hagyományos "kosarakban. Humanitárius, bizonyos gazdasági és főleg tradicionálisan biztonsági (nem csak válságkezelői) kompetenciák szükségesek. Másodszor tudomásul kell venni, hogy az elkövetkező évtized(ek)ben a kollektív védelmi szövetségek helyét a kooperatív szervezeteknek kell elfoglalniuk, még ha alaprendeltetésükből nem is tűnnek el az örökölt vonások. Harmadszor ténylegesen meg kell valósuljon a szervezetek közötti sajátos munkamegosztás - talán ennél több, bizonyos "komplementer jelleg -, amely nemcsak feladatelhatárolódást, de saját attitűdöt, munkametodikát, eltérő döntési mechanizmust is jelent. Persze megváltoztathatatlan tény, hogy a szervezetek közötti feladatelosztás nem küszöbölheti ki az átfedéseket, amelyek közös akciók és fórumok alapját is jelentik. A megosztás és átfedés bizonyos működési kompatibilitást is eredményez, sőt, mint a balkáni példasorozat bizonyíthatja, a tennivalók egymásutánjának sajátos rendjét. Negyedszer a működő - tehát mechanizmust magába foglaló - architektúra valós hatáskörrel kell rendelkezzen. A modell jelenjen meg fórum jellegű, intézményi-törzskari formációkban, periodikusan és állandóan működő testületekben, operatív elemekben és később a közös multilaterális erőkben. Az ilyen erők ugyanis a nemzetek kollektív garancianyújtási felelősségét konvertálják egy jól körülszabályozott, határozatok szerint működő nemzetközi válságszervezet hatáskörébe. Általános politikai elhatározással az államok leveszik magukról az egyszeri, alkalmi döntések aktusát. Végül, de korántsem utolsósorban egy európai architektúrában megjelenő működő biztonsági modell középpontjában kell legyen a bizalmon épülő ellenőrzés, az információcsere, a nyitottság. Zárógondolat e témában az úgynevezett konszenzuselv. A vázolt és hangsúlyozottan spekulatív modellhalmaz természetesen nem képes elviselni egy elméleti és totális konszenzuselvet, a minimális vétó lehetőségének hiányát. A döntési mechanizmusnak azonban

5 érvényesítenie kell a teljes érdekegyeztetést, a konszenzuskeresés szellemét, a minél teljesebb közakarat kifejeződését, a minősítettnél jóval erősebb többségi gondolatot. A bipoláris rendet fenntartó hidegháború mint biztonsági struktúra Az erőarányosság, az egyensúly a modern korszakban éppen a vereség és győzelem kockázatából eredően visszatartó tényezővé vált. A hidegháború jellemzője éppen az volt, hogy általában, de elsősorban a nukleáris potenciálban a szemben álló felek, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve az általuk vezetett szövetségek rivalizálva, permanens fegyverkezési versenyben igyekeztek a fölény megszerzésére, ami éppen az egyensúly hozzávetőleges fennmaradását eredményezte egészen a nyolcvanas évek végéig. Éppen ez az egyensúly eredményezte azt, hogy a konfrontatív koalíciós rendszer törékeny, drága, feszült, ideológiával töltött volt, de - legalábbis az euroatlanti térségben - sajátos biztonsági állapotot eredményezett. A második világháború befejező szakaszában bevetett nukleáris fegyver, az ennek nyomán kialakult hadviselési kép ugyanis a clausewitzi formulát annyiban változtatta meg, hogy a politika és a "háború közé beiktatódott az elrettentés intervalluma. Ez abból a következtetésből eredt, hogy a nukleáris háború korlátozhatatlan, ugyanakkor megnyerhetetlen is. A konfrontatív katonai koalíciókra épített bipoláris rend sajátos módon tehát multinacionális biztonsági rendszerként funkcionált. Pozitív elemként említhető, hogy a két tömb lényegében legitimálta a hidegháborút, beemelte az elrettentést a biztonságpolitikai filozófiába. Európából kiiktatta a fegyveres konfliktusokat, azokat inkább a perifériákra sodorta. A fegyverkezési verseny, a szovjet gazdaság válságát okozva lényegében a hidegháború megnyerését eredményezte. A rendszer alapvető ellentmondásai között kell említeni a szinte közhelyként jelentkező korlátlan, csak morálisan visszatérülő szédületes költségtényezőket. Politikai vonatkozásban nemcsak kettéosztotta Európán kívül a világot is, de kollektívvé tette az ellenségképet, a formális szerződés következtében Norvégia Bulgária egymás nevezett ellenfelévé vált. Végig bizonyos "erőviszonyfóbiát alkotott, amelynek következtében a gyakorlatban alkalmazhatatlan fegyverzeti potenciálok alakultak ki. Jelentős mértékben áthatotta a teljes nemzetgazdaságot, a "hadszíntér-előkészítő infrastruktúra és a logisztikai rendszerek torzították a racionális modernizációt. A két szövetség azonos vonásokkal rendelkezett abban, hogy azok körvonalai a második világháború katonai realitásaira épültek, és mindkettőben érvényesült egy-egy szuperhatalom vezető szerepe. A szövetségek voltak a történelemben az első olyan integrációk, amelyek már békeidőszakban közös, többnemzetiségű vezető szervekkel és operatív alakulatokkal, közös támaszpontokkal rendelkeztek. Ugyanakkor az ideológiai szempontokon kívül a két szervezet jellegében lényeges eltérések voltak felismerhetők. A NATO-ban erős politikai intézményrendszer gyakorolta a politikai civil kontrollt, a VSZ-ben a katonai jelleg domborodott ki jobban. Jelentős különbségek voltak a doktrinális nyíltság területén. Kétségtelenül offenzívabb jellegű volt a keleti blokk strukturális és diszlokációs arculata, bár a NATO erősebben törekedett a szárnyak kialakítására, míg a VSZ-ben a homogén geográfiai szempontok és az előtérállami stratégia érvényesült. A biztonsági intézményrendszerek új formációi Az utóbbi évek, a XXI. század úgynevezett új kihívása között mind nagyobb szerepet kapnak a globális dimenziójú vagy méretű folyamatok. Annak ellenére, hogy a mostani évezred kezdetén a biztonságpolitikai iskolák egyértelműen kimondják a nagyméretű, hagyományos, régiók, földrészek, államcsoportok közötti háborúk anakronizmusát - legalábbis minimális valószínűségét -, a nemzetközi szervezetek éppen a globalizációs fenyegetések miatt megtartották jelentőségüket. Szerepük, missziójuk, tevékenységi formáik, struktúrájuk azonban átalakul. A veszélyforrások aktivizálódásának blokkolása céljából, valamint saját érdektényezők miatt ugyan fennmaradtak az unilateriális, szuperhatalmi lépések, de helyüket a nemzetközi nyomás következtében - bár gyakran formális vonásokkal - ideiglenes koalíciók vagy intézményes integrációk veszik át.

6 Tekintettel a fentebb említett térségi dimenziókra, bizonyos globális jelenségek nemzetközi kezelésére születtek speciális, az adott kihívásra sajátosan kialakítandó, internacionális összefogást igénylő kezdeményezések, ezek azonban a nemzetközi mezőny többféle megosztottsága miatt sikertelennek bizonyultak. Ez a megosztottság többirányú: a fejlett, a fejlődő és az elmaradt országok, térségek közötti, másrészt Észak-Dél relációban jelentkeznek, de főképp a nagyhatalmak saját érdekérvényesítése terén ismerhetők fel. Az ENSZ hosszabb ideje indokoltnak tartott reformja politikai közelségbe került, megjelentek ugyan konkrét "rész indítványok, gyakorlatilag azonban nem történt semmi, illetve több bizonyíték vetődött fel a jelenlegi organizáció jelentős számú elemének impotenciáját illetően. Ugyanakkor a biztonsági "architektúra részben átalakult, bővült. Egyes elemek elvesztették jelentőségüket, más formációk még a kialakulás és intézményesülés stádiumában vannak. A konfrontatív katonai koalíciós rendszer - amely az egyensúlyra és elrettentésre támaszkodva valószínűtlenné tette a nukleáris veszéllyel terhelt "euroatlanti-ázsiai tömegháború kitörését, ugyanakkor fenntartotta a hidegháborút annak páratlan szociális, gazdasági, politikai konzekvenciáival - felbomlott, a Nyugat győzelmével véget ért. Ezt a "biztonsági, garanciális elemet felváltotta a fennmaradt egyik oldal, a NATO önmagára vállalt stabilizáló missziója. Ezenfelül helyes felismeréssel a NATO kollektív védelmi szervezete mellé olyan kooperatív architekturális rendszerei jelentek meg, mint nevezetesen a PfP-program, amely a nexust teremtő partneri formációból a tagság előiskoláján kívül fontos és szerepet vállaló architekturális elemmé, hálózattá vált. Ez leginkább az IFOR-SFOR akcióban vált evidenssé. Hasonló módon illeszkedett be a biztonsági architektúrába egy informális kör, nevezetesen a nagy integrációkba eséllyel pályázó országok csoportja. A csatlakozási kötelezettségek vállalása ugyanis olyan politikai magatartást determinált, amely egyértelműen a keleti térségen belüli konfliktusok csillapítását, esetenként manipulatív elfektetését eredményezte. A hidegháborús folyamatban igen jelentős szerepet játszó EBEÉ összetételében átalakult, szervezetté és egyben missziónélkülivé vált, szerepe az euroatlanti dimenzióban jelentősen redukálódott és fokozatosan kiszorult a válságkezelésből. Főleg gazdasági, de emellett külpolitikai, néhol minimális katonai, fejlesztési célzattal elszaporodtak a szervezetkeresztező ideiglenes integrációk. A visegrádi országok elnevezéssel illethető egyesülés a csatlakozási feltételek kialakításának összehangolása mellett regionális fejlesztési és főleg külpolitikai szerepet kapott. A KEK (Közép-európai Kezdeményezés) politikakoordináló rendeltetést vett fel, megjelentek - ha formálisan is - katonai válságkezelő együttműködési megállapodások, a balkáni hatok fóruma, a legutóbbi években a stabilitási egyezmény. Mindezek a biztonság fenntartásában és szilárdításában sajátos, bár korlátozott kompetenciákkal rendelkeznek, de szerepük a multilaterális munkamegosztásban tisztázatlan. Sajátos és némileg diszkriminatív formációnak tűnik az EU-n belül felmerült "megerősített, majd engedményekkel átnevezett "strukturális együttműködés, amely a védelmi feladatokat a tagországok bizonyos kemény - de bővülő - tagcsoportjának felelősségi körébe utalná. Ez utóbbi is bizonyítja, hogy a biztonsági architektúra legproblémásabb eleme az Európai Unió. Bővülése, mélyülése, identitásnövekedése, reformjai, általános szerepvállalása folyamatosan tolják előre jelentőségét, azonban pont a második pillér tekintetében többszöri kísérlet ellenére nincs pontos artikuláció. A szerepnövekedéssel együttesen megjelennek olyan politikai konfliktusok, mint a NATO-EU viszony, az amerikai hozzáállás ambivalens volta, a szervezeten belüli egyes hatalmas, vagy országcsoportok érdekkülönbözőségei, a védelem és stabilitás ellentmondó dilemmái, a döntéshozatal mechanizmusa stb. Az ezredforduló után, a nemzetközi terrorizmus kihívási prioritásával, a NATO Prágában kialakított új doktrínájával felgyorsultak ugyan a biztonsági intézmények és szervezetek megalakítására utaló döntések, ezek mögött azonban hiányozni látszanak a struktúraépítés praktikus elemzései.

7 A transzatlanti gondolat A nemzetközi viszonyok átrendeződésének elemei tartósabbak, ezek intézményei azonban gyakrabban változnak. A transzatlanti kapcsolat - mint egy politikai-civilizációs régió sajátos belső tengelye - volt, van és lesz. A történelem sajátos szakaszában kapott történelmi prioritást, amikor az Atlanti-óceán - ami nem politikai-ideológiai kategória - két partján elhelyezkedő államok kölcsönösen felismerték, hogy az elmúlt évszázad jellemző gazdasági, ideológiai és háborús válságait csak kölcsönös viszonyban lehet kezelni. Sokan úgy emlékeznek erre, hogy az USA szakított az izolacionista politikával, a Monroe-elvvel, és hajlandó volt először háborúba lépni, majd a NATO-ban részt venni. Azonban Európa ebben az időben hajlandó volt a gazdasági versenyt félretenni, befogadni a sajátos amerikanizmust, és (!) elfogadni e szövetségben a kétségtelen amerikai vezető szerepet. Az intézményi elemek, többek között a tartós vagy alkalmi szövetségek azonban a nemzetközi viszonyok sajátos és konfigurált szakaszaihoz kötődnek, történelmi rendeltetésük van. Ezek az intézmények általában kormányköziek és nem társadalmiak. Transzatlanti jellegű volt a helsinki folyamat, az EBEÉ, az EBESZ, a mai helyzetben ezek sajátos és körülhatárolt szerepet töltenek be. Eredeti transzatlantiságát a NATO a folyamatos bővüléssel, a NACC- és PfPkonstrukcióval, a sajátos Oroszország-NATO intézményes viszonnyal lényegében feladta, illetve a transzatlanti gondolat euroatlantivá alakult. A bipoláris rendszer megszűnésével bekövetkező identitászavar magától oldódott meg, a NATO változása nem döntés eredménye, a változás lényegi, a 26 tagú tömörülés teljesen más, mint az 1949-ben létrejött Észak-atlanti Szerződés Szervezete, bár a neve ugyanaz maradt. A transzatlanti viszony második fontos pillére az Európai Unió, pontosabban annak közös biztonság- és védelempolitikája (ESDP). Ismeretes, hogy az Egyesült Európa kapcsolódó eszméjét a második világháború alatti és utáni évektől két - egy gazdasági és egy biztonságpolitikai - felismerés motiválta: elkerülni az as gazdasági világválság és a világháború megismétlődését. Ismert az is, hogy az európai integráció karakterének megközelítése két filozófia mentén jelentkezett, melyek közül az egyik a politikai integrációt is magába foglaló, föderatív irányú fejlődést, a másik az államok szuverenitását, a gazdaság szféráján kívül a lehető legszélesebb körben megőrző "konföderációs utat vallotta, vallja magáénak. Az EGK, majd társai (l: EPC-Európai Politikai Együttműködés, Nyugat-európai Unió), és névbeli utódai, Európai Közösség, Európai Unió folyamatosan törekedtek politikai elkötelezettségük kifejezésére és a gazdasági, kulturális, emberi jogi folyamatok közé való behelyezésére. Külső kapcsolatai körébe azonban nem tartozhatott a szó szoros értelmében vett kül- és biztonságpolitika, a védelem, a dokumentumok sokáig "megőrizték a védelempolitika, azaz a katonai kérdések "tabu voltát. A magyar kül- és biztonságpolitikai döntések szempontjából fontos, hogy a transzatlanti tengely három nemzetközi "hatalmi tényezője között a funkció és kezelési metodika a jövőben hogyan oszlik meg, mit és milyen céllal vállal a NATO, az EU és mit akar Amerika. Abban egyetértés van, hogy a globális és regionális, eszkalációs következményeket hordozó válsághelyzetekhez való hozzáállás tekintetében elutasítandó a benemavatkozási politika. Ez azonban nem kizárólag katonai intervenciót jelent, és nem hatalmi, hanem nemzetközi döntés eredménye kell legyen. Az alábbi álláspontok alakulhatnak ki: EU - Politikai fellépés, jószolgálat, békefenntartás (katonai eszközökkel), konszolidációs tevékenység a válságterületen; polgári-katonai építési, helyreállítási feladatok (CIMIC), rendőri tevékenység; közigazgatás ideiglenes ellátása, helyi rendszer létrehozásában támogatás. Ennek az akciónak minden esetben nemzetközi jogi és politikai legitimitással kell bírnia, a döntés és részvétel a konstruktív tartózkodás elve alapján történik. Ez a fajta tevékenység nem paszszív, általában interventív jelleget ölt.

8 NATO - Politikai döntés, a katonai lépés eltökéltségének demonstrálása, csapatkoncentráció, szükség esetén békekikényszerítés, majd pacifikáció katonai és rendőri, karhatalmi eszközökkel, CIMIC, megszállásos békefenntartás. Mindehhez minimálisan politikai legitimáció, tehát nemzetközi határozatban említett beavatkozási szükségesség, konszenzusos NATO-döntés, szövetségi tervezés és vezetés, valamint EU-egyeztetés kell. USA - A jelenleg alakuló doktrína szerint az Egyesült Államok elnöke amerikai érdekek jelentkezése vagy sérülésének veszélyeztetése esetén demonstráció és nemzetközi egyeztetés kísérlete után, esetleg alkalmi koalíció vezetőjeként korlátozásokat, preemtív katonai akciókat hajt végre olyan rezsimek ellen, amelyek politikai rendszerei, militáns tevékenysége, terrorizmussal fennálló kapcsolata, tömegpusztító fegyvert előállító képessége potenciális globális fenyegető tényezőként jelenhet meg. Az akció célja rendszerváltoztatás, a fenti veszélykapacitások törlése katonai eszközökkel, megrettentés és intervenció. A biztonságot szolgáló fegyverzetkorlátozási folyamatok jövője A fegyverzetkorlátozás, leszerelés, ellenőrzés kérdései a nemzetközi fórumokon mintha aktualitásukat vesztették volna. Ez a hidegháború utáni helyzet természetes politikai reakciója, valamint annak a ténynek a következménye, hogy a különböző szervezetek - kezdve az ENSZ-től a leszerelés leghatékonyabb testületéig, az EBEÉ-ig - új jelenségek kezelésével vannak elfoglalva. De hogy ez a kérdés a nemzetközi biztonsággal, globális kihívásokkal foglalkozó politikai, szakmai és tudósfórumok asztaláról nem kerülhet le, az egyértelmű, hiszen a hidegháborúban e szellemi irányzatok kétségtelen érdeme, hogy képesek voltak feltárni a fegyverkezés természetét, és ez a jelenség, szindróma a világból még nem tűnt el. Ezért az alcímben foglalt kérdést az ok, és nem az okozat oldaláról közelítve, a fegyverkezés kérdésével kívánok foglalkozni, azt szeretném elemezni, hogy a jövő tendenciái igazolják-e a leszerelés jelenleg kétségtelenül indokolt kevésbé intenzív erőfeszítéseinek jövőbeni visszafogását is. A fegyverkezés jövőjét öt szempont, megközelítési tartomány szerint tekintjük át, minden szemponton belül röviden kitérve a múltra, a jelenlegi helyzetre, a közeljövőre és a perspektívákra. 1. A fegyverkezés ideológiai motivációi. A demokrácia és a kommunizmus közötti antagonizmust is tükrözi, hogy a hidegháború időszakában a fegyverkezési verseny nem csupán a két világrendszer, a két szuper egyensúlyának folyamatos biztosítását szolgálta, hanem a bizalomhiánnyal párosuló ideológiai félelmek is motiválták azt. A nyugat megérthető percepciói a - szocializmus világméretű győzelmét jósoló és főleg a sztálini, majd hruscsovi szakaszban expanzív törekvéseket bizonyító - Szovjetunióval szemben bizonyos mértékig indokolták a fegyverkezést, ugyanakkor a szovjet oldalon a fegyverkezést egyértelműen megideologizálták. Napjainkban ilyen ideológiai szembenállás nem fedezhető fel. A közép-kelet-ázsiai térségben még a tekintélyuralmi rendszerek is pragmatikusak, a velük szemben álló identitást kereső NATO, az új utakat és programot vállaló USA a demokrácia védelmét a gazdaság szférájában látja megoldhatónak. Kétségtelen, hogy a nemzeti-etnikai kisebbségi válságok ideológiai elemeket is hordoznak, jelenlegi kezelésük azonban a nemzetközi közösségek részéről éppen a fegyverforgalom korlátozását írják elő. A fegyverkezés ideológiai motívumai közül azonban a későbbiekben nemhogy nem lebecsülhető, hanem kifejezett veszélytényező a fundamentalizmusok jelenléte és esetleges felvirágzása. A fundamentalista rendszerek részben hajlamosak a fegyverzet és élőerő pazarló aktivizálására, tehát fogyasztására. Ugyanakkor presztízs- és befolyásgyakorló felfogásuk következtében fegyverkészletek felhalmozását is célul tűzik ki. Ma, illetve a jövőben a militarizmus a fundamentalista rendszerekben jelenik meg. Nem véletlen, hogy a különböző tömegpusztító fegyverek előállítási és tárolási kapacitásával kapcsolatos problémák pont ezekben a térségekben vannak jelen.

9 Ebből következően a fegyverkorlátozási törekvéseket egyrészt a proliferáció egyértelmű blokkolására célszerű fordítani, másrészt kilépve az európai körből - illetve azon belüli - kooperációkkal legalább az állami fegyverszállítások korlátait célszerű felállítani a potenciális válságövezetekbe. Ez nemcsak a politika, hanem a hadigazdaság bizonyos világkooperációját is igényli, nem beszélve a K + F szektorról. Ezen a területen alapvető a tömegpusztító eszközök előállításához szükséges termékek proliferációjának blokkolása, amely egyébként is önálló biztonsági kihívásként jelentkezik. 2. A fegyverkezés politikai indítékairól. A hidegháború időszakát a jól meghatározott katonai blokkok és szövetségek, valamint a fegyveresen semleges, illetve a totális védelem elvén álló el nem kötelezett országok magatartása jellemezte. A katonai koalíciók magas együttműködési foka természetessé tette a tervezést a hadászaton kívül a fegyverzetfejlesztés és -rendszeresítés terén is. Az úgynevezett egyensúlyteremtés összehangolt kormányzati politikákat követelt. Jelenleg a Kelet-Nyugat, illetve Észak-Dél közötti politikai konfrontáció alaki formában nem létezik. Az tény, hogy a világ és főleg egyes térségek biztonságának sajátos helyzete továbbra is tudatos katonapolitikákat igényel, tény, hogy a NATO összehangol és az is tény, hogy különböző programokkal (PfP) kézben akarja tartani az egyensúlyt, de inkább a fegyverkezési visszafogás tűnik motiváltnak, ez az egyensúlyteremtés útja. Ugyanakkor, a regionális válságok elszaporodása egyértelműen erősíti a fegyverzet iránti permanens igényt. Ez a jelenség egyszerre jelenthet fegyverszállítási embargót, illetve fegyverszállítási támogatást, a politika e két mezőben kénytelen manőverezni. Erre példa a bosnyák embargós vita is. Ez a dimenzió kiterjedhet az Észak-Dél konfliktusokra is. Ebből következően a nemzetközi szervezeteknek megfelelően kell ellenőriznie a válsággócok fegyverzetellátását, ki kell dolgoznia az embargó, a tilalom, a támogatás kritériumait és döntési mechanizmusait. 3. Katonai és hadügyi tényezők a fegyverkezésben. A második világháború utáni korszakban a hadügy és a katonai gondolkodás sokáig nem tudott megújulni. Az úgynevezett erőviszony-szemlélet konzervatív maradt és ennek következtében sokáig a mennyiségi felfogás érvényesült. Ez a tényező olyan jelentős mértékben hatott ki az egész katonai szférára, hogy a tömeghadseregek néhány kivétellel fennmaradtak. A számszerűség pedig még a nukleáris töltetekben is jelentkezett, ahol egyáltalán nem volt jelentősége. Ez a felfogás tömegtermelést igényelt, a fegyverek adott sűrűsége normatív tényezőként jelentkezett. A normatívák szövetségeken belül is - felülbírálva a valós geostratégiai tényezőket - nivellációt, szükségtelen fegyverzetrendszeresítést igényeltek. Ez a szemlélet még a Közel-Kelet háborúiban is érvényesült. A fegyver-ellenfegyver rivalizálás ugyanakkor egy hatékonyság-felülmúlási spirált is eredményezett, a katonák új és újabb képességű eszközöket igényeltek. Ez a helyzet tartott ki az Öböl-háborúig, amely egyértelműen a hagyományos fegyverzeti rendszerek alkonyát jelentette. Ebben a tekintetben kedvezőnek látszó tényező a világban végbemenő doktrinális átalakulás is. Az az új doktrinális jelenség, amelyet "nagymozgékonyságú műveletek terminus szerint próbálnak megfogalmazni, hasonló és ezen túl könnyűfegyverzetet igényel. E tényezők a fegyverkezés lágyabb dimenzióját vezetik be, ugyanakkor egy pozitív és egy negatív elemet rejtenek. Kétségtelen haszon, hogy ezek a rendszerek alapvetően alkalmasak válságkezelésre, békefenntartásra, megfigyelésre és felderítésre, egyben felhasználhatók terrorellenes akciókra és közbiztonsági célokra. Ugyanakkor nehezen ellenőrizhetők és éppen fenti tulajdonságaik, a miniatürizálás miatt a terrorizmus fegyverei is lehetnek. Ebben a tekintetben pozitív folyamat, ha a sokdimenziójú felderítés eszközeinek rendszeresítését preferálja a nemzetközi közösség, és ez egyben bizalomépítő lépés is. 4. A fegyverkezés gazdasági motívumairól. Ebben a tekintetben nem lehet periódusváltásról beszélni, csupán egyes tényezők újfajta érdekeltségeit lehet megemlíteni. A hidegháború utolsó éveiben már a szovjet irodalom mellett a

10 nemzetközi "biztonságpolitológia is katonai-ipari-akadémiai komplexumokról írt. A kutatásfejlesztés ugyanis minden fejlettebb országban önálló szektorrá vált, és gyakorta a fegyverzeti szükségletet és a gyártási kapacitást is meghaladó mértékben tolta előre a hadügyet. Így jelentkeztek olyan fegyverfajták, amelyeknek gyakorta még a rendszeresítési időszakában sem voltak meg az alkalmazási elméletei. Ennek tipikus példája az úgynevezett neutronfegyver volt. A katonai kutatás-fejlesztés mint önálló szektor, kétségtelen válsággal küzd, a szellemi konverzió nem minden esetben találja meg helyét a fogyasztói társadalmak recessziójának időszakában. Ennek a szellemi kapacitásnak két lehetősége van, nevezetesen a fejlett nyugat olcsó munkaerejeként a békés célú szférában, vagy a válságtérségekben, fundamentalista formációkban a fenyegető haditechnikai kutatások tartományában találja meg magát. A kívánatos az első variáció, amely a recesszió megfékeződése elvi lehetőségeként vetődött fel. A másik tényező a konverzió problémája. Úgy tűnik, keleten ez az irány csak a belső piac megteremtése után érhető el. Addig a gazdaság, főleg a kereskedelem keresi az értékesítés lehetőségeit. Nyugaton a konverzió nem megy, nem mehet olyan rányitottan, mint nagy háborúk végén. A hangoztatott konverzió a recesszióval együtt inkább munkanélküliségként jelentkezik. Ezek a jelenségek elsősorban Közép-Európában lelhetők fel, ahol a védelmi ipar leépülése szociális, biztonsági és húzóágazati gond egyszerre, de a piacok rekonstrukciója nem megy. A fegyverkezés fő gazdasági mozgatóereje ugyanakkor a többszörösére emelkedett illegális fegyverkereskedelem és annak táguló piaca. Éppen a korlátozások indukálják ennek a szférának a megnövekedett igényeit. Ezek azonban még sokáig az elfekvő hidegháborús készletek értékesítését tűzik ki célul. A kérdés veszélyesebb területe a nukleáris hasadóanyagok, illetve egyes célba juttató eszközök feketekereskedelme, amely kérdés a proliferáció körébe tartozik. 5. Technológiai motívumok. A technológiai fejlődés önmozgása megállíthatatlan jelenség. Itt a kérdés úgy vetődik fel, hogy a csúcstechnológia elterjedése melyik szektorban lehetséges. Valószínű, hogy a hadügy a fentebbekben kifejtett szempontok miatt nem lesz az első fokú befogadó és tesztelő terület, így a csúcstechnológia az űrkutatás mellett más területeket keres. Különösen jellemző lehet ez az informatika, a robotizáció és a genetika területén. Az itt utat törő új rendszerek azonban más kihívások indukálói lehetnek amellett, hogy a "double use - kettős használat és melléktermékjelleg változik. Ugyanakkor e kihívások vonatkozásában jelentős szerepet kell betöltenie a nemzetközi egyezményeknek, nevezetesen a kyotói szerződésnek, az űrkutatás összehangolásának és kontrolljának, nevezetesen a NASA szerepvállalásának is. Ez a keresés akkor lehet eredményes, ha intézményes kínálat van, ez pedig az ökológiai szférában, a katasztrófaelhárításban lehetséges. Jelen tanulmányban a nemzetközi szervezetek, integrációk biztonság politikai szerepét általánosságban vizsgáltuk, nem tértünk ki az egyes szövetségek, organizációk belső problémáira. Annyi azonban előre jelezhető, hogy ez az architektúra bizonyos válságkorszakból éppen kilábalóban van. Fontos és nemzeti érdekünk is, hogy nem túldimenzionálva, de sokszor kezdeményezően részt vegyünk a fő biztonsági területek, nevezetesen a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben, az eszkalációs veszélyt hordozó regionális válságok kezelésében és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásában. Ez pedig elsősorban a nemzetközi szervezetekben való részvétellel lehetséges, hatékonyságukat pedig a ma már nélkülözhetetlen reformok biztosítják. Közös kiképzés A magyar-osztrák kétoldalú katonai együttműködési terv alapján az Osztrák Véderő Mária Terézia Katonai Akadémia 99 fős delegációja a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel és a Magyar Honvédség kijelölt szervezeteivel közös kiképzési programot hajtott végre a közelmúltban. Az osztrák katonák 2004 júliusában Szentedrén, a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolán a ZMNE HTK Műveleti Támogató Tanszék támogatásával, valamint

11 Szolnokon az MH 89. Vegyes Szállítórepülő Ezrednél és az MH 1. sz. Könnyű Vegyes Ezrednél az MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóalj, valamint az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj támogatásával ejtőernyős és harcászati kiképzésen vettek részt. A kiképzési programot hazánkban először 2001-ben hajtottuk végre, és - az osztrák fél igényének megfelelően - az együttműködést a jövőben is szeretnénk folytatni. A program célja egyfelől, hogy az osztrák végzős tisztiiskolás hallgatók teljesítsék az avatásukhoz elengedhetetlen hat ejtőernyős ugrást, melynek feltételeit, szomszédaink kérésének eleget téve, a magyar fél biztosítja. Az együttműködés második szakaszára Ausztriában kerül sor a téli időszakban. Ott - a tervek szerint január-február hónapban - hegyi- és síkiképzéssel egybekötött közös harcászati gyakorlatot szervez az osztrák tanintézet, viszonozva a magyarországi ejtőernyős-kiképzést és gyakorlatot. Deák Péter

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN.

ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. ÁLLAMÉPÍTÉS, BÉKEFENNTARTÁS, TULAJDON BUDAPEST 2014.11.28. DR. BOLDIZSÁR GÁBOR EZREDES NKE HHK-DÉKÁN. TARTALOM 1, AZ ÁLLAM 2, ÁLLAMÉPÍTÉS HADERŐ SPECIALITÁSA KOMPLEXITÁS MAGYAR BÉKEMŰVELETEK FEJLŐDÉSE

Részletesebben

A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában

A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában A NATO szerepe Európa biztonságának fenntartásában Neiner András Európa változó földrajza Európa, mint a Föld egy meghatározott területén elhelyezked földrajzi, gazdasági. kulturális, politikai régió,

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Románia nemzeti védelmi stratégiája

Románia nemzeti védelmi stratégiája 38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket?

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? A versenyképesség és Európa egymást nem kizáró, hanem sokkal inkább feltételező fogalmak. E determináció hazai viszonyainkra

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés szempontjai a mindennapokban

A fenntartható fejlődés szempontjai a mindennapokban A fenntartható fejlődés szempontjai a mindennapokban Alig egy emberöltő telt el a Római Klub jelentése óta, amelyben tényeket és vészjelzéseket közvetítettek a Földünk sorsáért aggódó tudósok, közéleti

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP)

AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) AZ EU KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA (CFSP) Valki László 1 Európa változó identitása Hidegháború végéig (1990-ig) SZU-val szemben NATO-val együttműködve önállóságra törekvés USA-val szemben is Hidegháború

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban.

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban. Szerkesztő Bizottság Elnök Gáspár Tibor Tagok Adorjáni István, Anda Árpád, Bella András, Báthy Sándor, Csák Gábor, Hazuga Károly, Horváth János, Kasza Zoltán, Kulcsár István, Rádli Tibor, Svéd László,

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben