ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: április 15-től

Átírás

1 ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: április 15-től

2 A szabályzatot jóváhagyó kuratóriumi határozat száma: 102/2010. (XII. 9.), kiadta 86/2010. számú ügyvezető igazgatói utasítás. Jelen Üzletszabályzat az Alapítvány Alapító Okiratának keretrendelkezései alapján az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának II pontja alapján kiadott általános bírálati eljárás feltételeit rögzítő üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat). Az Igénylő Lapok és az Ágazati Segédlet az Alapítvány honlapján érhetőek el ( A kiadásért felelős: dr. Herczegh András ügyvezető igazgató Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány H-1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út telefon: (06 1) telefax: (06 1) office@avhga.hu honlap: 2

3 Tartalomjegyzék I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 4 II. AZ ALAPÍTVÁNYI KEZESSÉG IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI... 8 II.1. AZONOSÍTÁSI FELTÉTELEK 9 II.2. BEFOGADÁSI FELTÉTELEK 10 II.3. KIZÁRÓ OKOK 11 II.4. AZ ALAPÍTVÁNY KOCKÁZATVÁLLALÁSÁNAK MÉRTÉKE ÉS A KEZESSÉG ÖSSZEGE 13 II.5. A KEZESSÉGI DÍJ 14 II.6. EGYEDI FELTÉTELŰ KEZESSÉGEK 14 II.7. SPECIÁLIS FELTÉTELŰ KEZESSÉGEK 15 III. AZ ALAPÍTVÁNYI KEZESSÉG IGÉNYLÉSE...15 IV. A KEZESSÉGI KÉRELEM BEFOGADÁSA, ELBÍRÁLÁSA, ÉS A BÍRÁLAT ALAPJÁN HOZOTT DÖNTÉSEK...16 V. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS ÉS A KEZESI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE...18 VI. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE...19 VII. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA...20 VIII. ADATSZOLGÁLTATÁS...23 IX. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, EGYOLDALÚ, ÉS KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE...24 X. SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG, ÉRVÉNYTELENSÉG...26 XI. A KEZESSÉG BEVÁLTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK...27 XI.1. AZ ALAPÍTVÁNYI KEZESSÉG BEVÁLTÁSA 28 XI.2. AZ ALAPÍTVÁNYI LÍZING KEZESSÉG BEVÁLTÁSA 30 XI.3. AZ ALAPÍTVÁNYI FAKTORING KEZESSÉG BEVÁLTÁSA 32 XII. AZ ALAPÍTVÁNYI KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK...33 XII.1. AZ ALAPÍTVÁNYI KEZESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE 33 XII.2. AZ ALAPÍTVÁNYI LÍZING KEZESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE 37 XII.3. AZ ALAPÍTVÁNYI FAKTORING KEZESSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETELÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE 37 XIII. AZ ALAPÍTVÁNY ELLENŐRZÉSI JOGA...38 XIV. A PTK. RENDELKEZÉSEI TEKINTETÉBEN TETT FENNTARTÁSOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK...38 XV. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYBALÉPÉSE számú melléklet...40 AZ ALAPÍTVÁNNYAL EGYÜTTMŰKÖDŐ PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK számú melléklet...44 H I R D E T M É N Y számú melléklet...52 SPECIÁLIS FELTÉTELŰ KEZESSÉGEK 52 AGRÁR FORGÓESZKÖZ VIS MAIOR HITELPROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI 52 AZ INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATOKHOZ FELVETT HITELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI 54 KÖZRAKTÁRI FINANSZÍROZÁSHOZ NYÚJTOTT HITELEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI 56 EMVA TÁMOGATÁS ELŐLEGFIZETÉSÉHEZ IGÉNYELHETŐ GARANCIÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI 59 MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁHOZ IGÉNYELHETŐ KOMBINÁLHATÓ KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS SPECIÁLIS FELTÉTELEI számú melléklet...64 ÚTMUTATÓ számú melléklet...84 Tágabban értelmezett agrártevékenységek köre

4 I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Adós: az Alapítvány mindenkor hatályos Alapító Okiratában, Üzletszabályzatában foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozás, amely a pénzügyi intézménnyel kötött kölcsön-, hitel-, hitelkeret-, (a továbbiakban ezek együttesen: kölcsönszerződés, illetve kölcsön) lízing- vagy garancia szerződés, garancia keretszerződés illetve faktoring szerződés esetében a szerződésben (a továbbiakban valamennyi együttesen: szerződés) kikötött visszkereseti jog kötelezettje. 2. Adós-, illetve Ügyfélcsoport: az Európai Parlament és a Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet 4. cikk 39. pontja szerinti ügyfélcsoport. 3. Agrárágazat: jelen Üzletszabályzat vonatkozásában az agrárágazatba tartozik az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. mellékletében hivatkozott mezőgazdasági és halászati termékek előállítása, feldolgozása és kereskedelme. Az agrárágazatba tartozó termékeket és tevékenységeket az Ágazati Segédlet tartalmazza. 4. Állami támogatás: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz.) 107. cikkének (1) bekezdése (az EKSz. korábbi 87. cikkének (1) bekezdése) alapján "tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet". Az Alapítvány által piaci díjnál kedvezőbb díjon nyújtott agrárkezesség és általános vállalkozói kezesség állami támogatásnak minősül. 5. Alapítványi Kezesség Igénylő Lap (a továbbiakban: Igénylő Lap): az Alapítvány mindenkor hatályos Üzletszabályzatában és az Együttműködési Megállapodásban, illetve a partnerekkel kötött határozott idejű Keretszerződésben (a továbbiakban együttesen: Megállapodás) foglalt tartalmi és formai követelményekkel kiállított, a pénzügyi intézmény részéről az Alapítvány speciális kötelezettségvállalását, az alapítványi kezességét kérő irat, amelyet az igénylő pénzügyi intézmény tölt ki, és amely adatainak valódiságáért és tartalmáért felelősséget vállal. 6. Alapítványi kezesség: az Alapítvány mindenkor hatályos üzletszabályzataiban (ideértve az általános bírálati eljárástól eltérő automatikus bírálati eljárást alkalmazó készfizető kezességvállalási konstrukcióra kiadott üzletszabályzatot) és a Megállapodásban foglalt kibocsátási és igénybevételi feltételekkel a pénzügyi intézmény szerződéséhez nyújtott speciális kötelezettségvállalás, amely azonos a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:416. (1) bekezdésben meghatározott kezességgel, mely tartalmát tekintve a felek megállapodása alapján készfizető kezesség. Részletes szabályait a jelen Üzletszabályzat rendelkezésein túl a Kezességi Általános Szerződési Feltételek, illetve a Kezességi Levél tartalmazza. Az Alapítvány kezességét állami viszontgarancia biztosítja, vagy a kezességet az Alapítvány viszontgarancia nélkül saját kockázatra vállalja. 7. Az alapítványi kezesség kategóriái: a) Agrárkezesség: agrárcélú szerződéseket biztosító kedvezményes díjú kezesség, amely állami támogatásnak minősül. Az Alapítvány köteles befejezni a támogatás nyújtását, vagy megtagadni a kezességi szerződés módosítását, ha a vállalkozás és az MVH által szolgáltatott adatok alapján a különböző forrásokból származó támogatások összege meghaladja a jogszabályokban meghatározott összeget. b) Általános vállalkozói kezesség: a nem agrárcélú (ideértve a feldolgozóiparhoz kapcsolódó) szerződéseket biztosító kedvezményes díjú kezesség, amely állami támogatásnak minősül. 4

5 Az Alapítvány köteles befejezni a támogatás nyújtását, vagy megtagadni a kezességi szerződés módosítását, ha a vállalkozás által szolgáltatott adatok alapján a különböző forrásokból származó támogatások összege meghaladja a jogszabályban meghatározott összeget. c) Piaci kezesség: minden, az előző két kategóriába be nem sorolható (például maximális támogatási intenzitást vagy mértéket meghaladó), vagy saját kockázatra nem vállalt kezesség. A piaci kezesség nem minősül állami támogatásnak. d) Saját kockázatra vállalt kezesség: amennyiben az agrárcélú kölcsön-, vagy lízingszerződéshez kapcsolódó kezesség agrár vagy halászati de minimis jogcímen, illetve mezőgazdasági csoportmentességi, vagy notifikált támogatásként nem nyújtható, az Alapítvány által egyedileg, a belső szabályzataiban meghatározott esetekben, és feltételekkel biztosított, állami viszontgarancia nélkül nyújtott kezesség. A saját kockázatra vállalt kezesség nem minősül állami támogatásnak. 8. ibahir (internet alapú Banki Hitelgarancia Rendszer): a kezességvállaláshoz szükséges pénzügyi intézményi tevékenységet támogató, Alapítvány által fejlesztett informatikai rendszer. 9. Garancia: a pénzügyi intézmény Üzletszabályzata alapján kötött garancia-szerződés vagy garanciát tartalmazó egyoldalú okirat (a továbbiakban: garancia-nyilatkozat), amelynek alapján a pénzügyi intézmény arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek esetében a jogosultnak fizetést fog teljesíteni. 10. Garancia keret: a pénzügyi intézmény Üzletszabályzata alapján kötött garancia keretszerződés, amelyben a pénzügyi intézmény arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben foglaltak szerint, az ott rögzített tartalommal a vállalkozás által kedvezményezettként megjelölt harmadik személy(ek) részére garanciát ad ki. A garancia és a garancia keret az Üzletszabályzat vonatkozásában a továbbiakban együttesen: garancia. 11. Belföldi vállalkozás: az a vállalkozás, amely nem áll a társasági adóról és az osztalékadóról szóló LXXXI. törvény pontja szerinti ellenőrzött külföldi társaság (offshore cég) közvetlen tulajdonában, és amelynek székhelye belföldön van, - kivéve a devizakülföldiekre vonatkozó adószabályok szerint működő vállalkozások - továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása, ide értve az egyéni vállalkozót, az egyéni céget és az önfoglalkoztatót is. 12. Futamidő: a szerződés aláírásának dátumától a kölcsöntörlesztés utolsó törlesztési esedékessége napjáig tartó időtartam, amennyiben jogszabály vagy a felek kölcsönszerződésben foglalt megállapodása másként nem rendelkezik. 13. Garantált arány: a kezességgel biztosított összeg és a szerződésben feltüntetett összeg százalékban kifejezett aránya. 14. Integrátor: Az a jogi személy és egyéni vállalkozó, aki/amely a mezőgazdasági tevékenység területén árutermelő tevékenységet folytató jogi személyekkel, egyéni vállalkozókkal, őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyekkel (továbbiakban: integrált) termeltetési- értékesítési szerződést köt. Az integrátor a szerződés alapján az integrált partner termelését segíti, igény esetén megszervezi és koordinálja. Az integrátor az integrált termeléséhez szükséges forgóeszközöket saját, vagy pénzintézeti forrásokból finanszírozza, illetve megállapodás szerint közreműködik a finanszírozás, a termelés eredményét képező termék feldolgozás, értékesítés szervezésében, megoldásában. Az integrált igénye szerinti technológiai és/vagy adminisztratív szolgáltatást nyújt, az igénybe vett támogatásokat és kedvezményeket az integráltnak továbbadja, illetve az elszámolás során azokat érvényesíti. 15. Kezességgel biztosított összeg garancia szerződés esetén: a garancia nyilatkozatban szereplő összeg, illetőleg a II alapján részösszeg, amely nem tartalmazhatja a garancia díjat, a késedelmi kamatokat, a kezességi díjat, és a pénzügyi intézmény egyéb költségeit. 5

6 16. Kezességgel biztosított összeg garancia keret esetén: a garancia keretszerződésben szereplő összeg, illetőleg a II alapján részösszeg, amely nem tartalmazza a garancia keret vonatkozásában pénzügyi intézmény által felszámított egyéb költségeket. 17. Kezességgel biztosított összeg kölcsönszerződés esetén: a pénzügyi intézmény választása szerint vagy a kölcsönszerződésben szereplő összeg, illetőleg a II alapján részösszeg, vagy annak a kölcsönszerződésben rögzített legfeljebb egy évi induló ügyleti kamattal növelt összege. 18. Költségvetési díjtámogatás: a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X.10.) VM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) alapján, a rendeletben, illetve a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó további jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozások részére nyújtott költségvetési támogatásnak minősülő kezességi díjtámogatás. A költségvetési díjtámogatás nem terjed ki az állami viszontgarancia nélküli, továbbá a piaci kezességi díjon vállalt kezességi ügyletekre. Amennyiben a kezességi díj a Hirdetmény II pontja szerint kerül megállapításra, a kezességi díjakhoz nem kapcsolódik költségvetési díjtámogatás. 19. Konzorciális szerződés: a pénzügyi intézményi kockázat csökkentése érdekében egy adott adós részére, egy adott célra több pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön, vállalt garancia, illetve garancia keret. 20. Kvóta: egy naptári évre meghatározott keret, mely az adott év során a maximális kezességgel biztosítható összeget jelenti. 21. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) kormányrendelettel összhangban egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el; vagy c) az adott vállalkozás - függetlenül a vállalkozási formától - megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak; vagy d) valamely vállalkozás az a)-c) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó eszközérték leírása csökken, vagy teljesen leírásra kerül. A három évnél rövidebb ideje működő vállalkozás nem tekinthető nehéz helyzetben lévőnek. 22. MVH regisztráció: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által működtetett a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvényben (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) rögzített Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben történő bejelentkezés, amely érdekében az Alapítvány jár el a vállalkozás nyilvántartásba vételre vonatkozó meghatalmazása alapján. 6

7 23. Pénzügyi intézmény az Üzletszabályzat rendelkezései vonatkozásában: az Alapítványt vagyoni eszközök átengedésével alapítóként vagy csatlakozóként támogató, továbbá az Alapítvánnyal határozott idejű partneri keretszerződést kötött hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. integrációjába tartozó, illetve vele szerződő takarékszövetkezetek (a továbbiakban az utóbbi kettő együttesen: partnerek) és a Hpt. 2. (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mikro-finanszírozó szervezetek (a továbbiakban együttesen: pénzügyi intézmény/ek), amelyek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. 24. LEADER helyi akciócsoport: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelő helyi közösség. 25. Lehívási lap: a pénzügyi intézmény részéről a kezesség beváltását kezdeményező dokumentum, amelyet az igénylő pénzügyi intézmény tölt ki, és amely adatainak valódiságáért és tartalmáért felelősséget vállal. 26. Útmutató: az Üzletszabályzat gyakorlati alkalmazásának szabályait rögzítő az Üzletszabályzat 4. számú, elválaszthatatlan mellékletét képező dokumentum. 27. Vállalkozás: a) az Európai Bizottság 800/2008/EK rendelete (általános csoportmentességi rendelet) I. számú melléklete, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) figyelembevételével: - azon gazdasági társaság (ideértve: a nonprofit gazdasági társaságot), egyéni vállalkozó, egyéni cég, szövetkezet, vízi társulat, víziközmű társulat, erdőbirtokossági társulat, őstermelő, családi gazdálkodó, amely megfelel az alábbi feltételeknek: - a kapcsolódó és partnervállalkozásainak figyelembevételével, két egymást követő számviteli törvény szerinti beszámolási időszakban az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi az itt meghatározott foglalkoztatotti létszámot vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, vagy kisvállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól. A vállalkozás a fenti feltételek fennállása ellenére sem minősül kkv-nak, ha a vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése (tőke vagy szavazati jog alapján) külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. Ezen korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni a KKV törvény pontjában meghatározott befektetők részesedése esetében. b) Az Alapítvány Üzletszabályzata vonatkozásában vállalkozásnak minősül a LEADER helyi akciócsoport, amennyiben az a) pontban rögzített vállalkozások, mint kedvezményezettek érdekében végzett működéséhez vesz igénybe kölcsönt. 28. Vidéki térség: Magyarország egész területe Budapest és a megyei jogú városok kivételével. 29. Könnyített fedezetű hitel: olyan hitel, amelyhez az Alapítvány egyedi megállapodás, speciális feltételű kezesség vagy külön kezességi üzletszabályzat alapján vállal kezességet, és a hitel fedezetei között ingatlan fedezet nem, csak az alábbi fedezetek szerepelnek: - alapítványi készfizető kezesség, - 3. személy készfizető kezessége (a továbbiakban: Kezes), - 0 Ft alapítványi fedezeti értékű egyéb biztosíték. 7

8 30. Kártya-típusú hitel: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által, egy meghatározott standard termékről szóló, együttműködési megállapodás keretében nyújtott hitel, amelyhez biztosítékként alapesetben csak készfizető kezesség kapcsolódik. (Pl.: a Széchenyi Kártya Program termékei közül a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel minősül kártyatípusú hitelnek.) Faktoring szerződésekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések: 31. Finanszírozási limit: a faktoring szerződésben az Adós tekintetében meghatározott limit, amely összeg erejéig a hitelintézet az Adós faktoring szerződésben rögzített vevőkkel szemben fennálló követeléseit finanszírozza. 32. Kezességgel biztosított összeg faktoring szerződés esetén: a faktoring szerződésben szereplő, finanszírozási limitet meg nem haladó összeg, illetőleg a II alapján részösszeg, amely tartalmazhatja a faktordíjat, az ügyleti kamatot és a pénzügyi intézmény és az Alapítvány között kötött Megállapodás (a továbbiakban: Keretmegállapodás) szerint egyéb járulékot, de a késedelmi kamatot, a kezelési költséget, a kezességi díjat és a behajtási, illetve végrehajtási költségeket nem. Lízingszerződésekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések: 33. Eszköz: a lízingbeadó által a lízingbevevő részére lízingdíj fizetése ellenében használatra átadott termelési célú eszköz. 34. Kezességgel biztosított összeg lízingszerződés esetén: a lízingszerződésben rögzített lízingdíj, összege, illetőleg a II alapján részösszege. A kezességgel biztosított összeg nem tartalmazhatja a felszámítható kezelési és egyéb költségeket (a lízingbeadó által az Eszköz megvásárlása vagy a lízingbeadás során előlegezett költségeket, vagyonszerzési illetéket, okmányokkal kapcsolatos, biztosítási, szerviz, állagmegóvási, szállítási, továbbá a lízingszerződés felmondásból eredő birtokbavételi, őrzési költségeket), az ÁFA kivételével az adókat, a kezességi díjat, valamint a késedelmi kamatokat. 35. Termelési célú eszköz: A vállalkozások működésének, árutermelésének, vagy szolgáltatásainak szinten tartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközök: erő- és munkagépek, szállító járművek, berendezések és közvetlen termelési célt szolgáló ingatlanok (pl. magtár, hűtőház). Egyedi feltételű kezességekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések: 36. Paraméter lista: az egyedi termék-megállapodások elválaszthatatlan mellékletét képező, az adott hiteltermék vonatkozásában a kezesség alapjául szolgáló szerződés és a kezességvállalás alapvető feltételeit tartalmazó, áttekintő dokumentum. II. AZ ALAPÍTVÁNYI KEZESSÉG IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Az Alapítvány az Értelmező rendelkezések szerinti pénzügyi intézmények által megkötött szerződésből eredő fizetési kötelezettségért vállal készfizető kezességet, amennyiben a kezesség igénybevételére jogosultak, és a kezesség alapjául szolgáló szerződés megfelel az azonosítási feltételeknek megfelel a befogadási feltételeknek, és nem ütközik kizáró okba. 8

9 II.1. AZONOSÍTÁSI FELTÉTELEK A pénzügyi intézmény és az Alapítvány között megkötött Megállapodás alapján a pénzügyi intézménynek, mint az Alapítvány megbízottjának feladata, annak azonosítása, hogy a kezességvállalás iránti igény megfelel-e azoknak az alapvető feltételeknek, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy az Alapítvány számára elküldésre kerüljön, és a befogadásának alapítványi vizsgálata megkezdődjön. A kezességvállalás iránti igény befogadási feltételeinek vizsgálatát az Alapítvány megkezdi, amennyiben az alábbi azonosítási feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény az erre a célra rendszeresített dokumentumon (a továbbiakban: azonosítási checklist) nyilatkozik. 1. A szerződést a pénzügyi intézmény belföldi az Értelmező rendelkezések szerinti feltételeknek megfelelő vállalkozással köti. 2. A szerződés a jogszabályoknak, illetve a szerződésre vonatkozó támogatási feltételeknek megfelel. 3. A szerződés olyan tevékenység finanszírozását szolgálja, amely összhangban van az Alapítvány Alapító Okirata II.1.2 pontjában rögzítettekkel, azaz - a szerződés megkötése a vállalkozások által folytatott mező- és erdőgazdasági alaptevékenység, a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését szolgáló ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység, vagy az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése érdekében történik, illetve - a vállalkozások szerződéssel finanszírozott tevékenysége, illetve a szerződéssel megvalósított fejlesztése által a vidék infrastruktúrája fejlődik, a tevékenységi kör bővülésével alternatív jövedelemszerzési lehetőségek valósulnak meg, munkahelyteremtő beruházások létesülnek, az életkörülmények javulnak, ezáltal a vidék népességmegtartó képessége nő. Az Alapítvány minden olyan tevékenységet vidékfejlesztési tevékenységnek tekint, amely a vállalkozás székhelye, telephelye alapján, szállítók, vevők, munkavállalók, tulajdonosok révén, vagy egyéb módon vidéki térséghez kapcsolódik. 4. A szerződés megkötésének alapjául szolgáló kérelem befogadása, a döntés előkészítés, a döntési eljárás, és a szerződéskötés megfelel a pénzügyi intézmény saját szabályzatainak, egyedi feltételű kezesség igénylése esetén pedig az egyedi termék megállapodásban foglaltaknak (a továbbiakban: intézményi belső szabályok), különösen az Alapítvány Üzletszabályzatának II pontja szerinti kizáró okok intézményi belső szabályok szerinti vizsgálata előírásainak. 5. A szerződés célja nem az Alapítvány részéről korábban kezességgel nem biztosított és már lejárt szerződések kiváltása, megújítása, ide nem értve azt az esetet, ha a kiváltást, megújítást jogszabály teszi lehetővé. 6. A vállalkozás nem végez jogszabályi előírásba ütköző tevékenységet, fegyver-, lőszer-, robbanóanyag-gyártást és kereskedelmet vagy pénzmosás-gyanús tevékenységet (pl. pénznyerő automaták üzemeltetése). 7. A vállalkozásnak nem áll fenn más kezességvállaló intézménynél, pénzügyi intézménynél, illetve a központi költségvetés felé beváltott kezességből eredő tartozása. 8. A vállalkozás szerződéséhez nem kapcsolódik állami kezesség, állami többségi tulajdonú gazdasági társaság, vagy más kezességvállaló intézmény kezességvállalása, és a vállalkozásnak a szerződéshez kapcsolódóan nincs más kezességvállaló intézményhez benyújtott kezesség iránti kérelme, amely elbírálás alatt áll. 9. A vállalkozás szerződéséhez jogszabály alapján más kezesség nem kapcsolódik, kivéve, ha az adós valamint a pénzügyi intézmény írásban nyilatkozik arról, hogy e kezességet nem kívánják igénybe venni. 9

10 A pénzügyi intézmény nyilatkozata az 1. pontban rögzített feltételek esetében az ellenőrzött külföldi társaság (offshore cég) közvetlen tulajdonlása vonatkozásában az adós nyilatkozatán alapul. A pénzügyi intézmény nyilatkozata a 7. pontban rögzített feltételek vonatkozásában a saját nyilvántartásán és az adós nyilatkozatán alapul. Az azonosítási feltételek fennállása vizsgálata vonatkozásában az Alapítványt a beváltásig semmilyen kötelezettség nem terheli. II.2. BEFOGADÁSI FELTÉTELEK 1. Az Alapítvány befogadja a kezességvállalás iránti igényt, ha a) a szerződés időtartama, illetve futamideje legalább 91 nap, de a 25 évet nem haladja meg, b) a szerződés aláírásának időpontja és a kezességvállalás iránti igény Alapítványhoz történő elektronikus beérkezése közötti időtartam legfeljebb 90 nap c) a szerződésben rögzített alapítványi kezességgel biztosított összeg, és az alapítványi kezesség összege nem haladja meg a II.4 pontban rögzített összeghatárt, d) a szerződés típusától függően megfelel a pontban rögzített további feltételeknek, e) a kezességi kérelem megfelel a III pontban rögzítetteknek. 2.1 A kölcsönszerződés a) tartalmazza a kölcsön célját, a folyósítás feltételeit és kölcsönszerződésben, vagy annak mellékletét képező biztosítéki szerződésekben fedezetek pontos megnevezését, és b) a fedezetek között szerepel garancia, zálogjog, óvadék vagy kezesség. A földalapú támogatást megelőlegező hiteleknél, illetve mezőgazdasági támogatások jogosultjai részére egyedi feltételű kezesség keretében nyújtott szabad felhasználású hiteleknél pedig elegendő a hitelező pénzügyi intézmény által előírt fedezet. 2.2 A garancia szerződés a) olyan alapjogviszonyhoz kapcsolódó szerződés, amely garancia szerződésben a kötelezett alapító, csatlakozott, vagy partner hitelintézet, és amelynek beváltási feltételei nem haladják meg az okmányszerű ellenőrzéssel kapcsolatos normál banki eljárást, és b) a szerződés fedezetei között szerepel garancia, zálogjog, óvadék vagy kezesség. 2.3 A garancia keretszerződés a) tartalmazza a keretszerződés terhére kibocsátható bankgaranciák típusait, a keretszerződés lejáratát és garancia keretszerződésben vagy annak mellékletét képező biztosítéki szerződésekben - a fedezetek pontos megnevezését, és b) a keretszerződés fedezetei között szerepel garancia, zálogjog, óvadék vagy kezesség, c) tartalmazza, hogy a pénzügyi intézmény által kibocsátott garanciák lejárata a garancia keretszerződés lejáratát nem haladhatja meg. 2.4 A lízing szerződés termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó zártvégű, és nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés, amelyet biztosító fedezetek az alapítványi kezesség fedezetéül is szolgálnak. 10

11 2.5 A faktoring szerződés a) előfinanszírozott (a vevő fizetési kötelezettsége lejárati időpontja előtt megvásárolt) szállítói követeléseket, és a magyar állammal szembeni követelést tartalmazó szerződés, amely a pénzügyi intézmény javára kikötött visszkereseti jogot tartalmaz, b) tartalmazza, hogy a szerződésből eredő kötelezettségért vállalt készfizető kezesség legfeljebb 1 éves futamidejű faktoring ügyletekhez kapcsolódhat. c) tartalmazza, hogy a pénzügyi intézmény által finanszírozott számlák lejárata a faktoring keretszerződés lejáratát nem haladhatja meg. II.3. KIZÁRÓ OKOK 1. Az alapítványi kezességvállalást kizáró ok, ha az Alapítvány által végzett bírálat során megállapítást nyer, hogy 1.1 a vállalkozás a) a cégnyilvántartásba, bírósági nyilvántartásba még nem került bejegyzésre, feltéve, hogy a vállalkozás megalapításához jogszabály alapján bejegyzés szükséges; b) csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy törlési eljárás hatálya alatt áll; c) gazdasági tevékenységével összefüggésben (ideértve a munkaviszonyból és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó követeléseket) végrehajtási eljárás hatálya alatt áll. Nem minősül kizáró oknak a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága által indított végrehajtási eljárás közhiteles nyilvántartásban rögzített bejegyzése, amennyiben a pénzügyi intézmény a végrehajtási eljárás megszüntetését elrendelő jogerős határozatot vagy a megállapított bírság megfizetését hitelesen igazoló bizonylatot az Alapítvány számára bemutatja. Nem minősül kizáró oknak az adóhatóság által indított eljárás, amennyiben az adóhatóság fizetési halasztásról vagy részletfizetésről hozott jogerős határozata miatt szünetelteti, és az erről szóló határozatot a pénzügyi intézmény az Alapítvány számára bemutatja. 1.2 a vállalkozásnak az Alapítvány által lekért KHR adatok alapján 90 napnál régebbi lejárt tartozása van; 1.3 a vállalkozásnak a kockázatvállalásról szóló pénzügyi intézményi döntést megelőző 60 napnál nem régebbi együttes köztartozás igazolás alapján lejárt köztartozása (NAV 1 tartozása) áll fenn, és azt a kezességi kérelem elbírálásáig sem fizette meg. Nem minősül kizáró oknak, ha az adóhatóság számára jogerős határozattal, vagy külön megállapodás alapján fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, amennyiben a köztartozás összege nem haladja az éves nettó árbevétel 5 %-át, és a megállapodásban, vagy a határozatban foglaltakat a vállalkozás az előírtaknak megfelelően teljesíti; Jelen kizáró okot az Alapítvány nem az együttes köztartozás-igazolás alapján vizsgálja, amennyiben a vállalkozás az alapítványi bírálat időpontjában szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban. 1.4 Az Alapítvány kezességével biztosított és már lejárt szerződések kiváltása, megújítása esetén az eredeti szerződés lejárata és az új szerződés aláírása között 60 napot meghaladó időtartam telt el. 1 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) 11

12 1.5 az Üzletszabályzatban rögzítettek kivételével a szerződést biztosító és az alapítványi fedezettség szempontjából értékkel bíró fedezet/ek jogilag nem állnak rendelkezésre A minimálisan elvárt alapítványi fedezettség mértéke a II b) pontban nem rögzített kölcsön- és garanciaszerződések vonatkozásában: alapítványi adósminősítés kezességgel biztosított összeg I.-II. osztályú adós III.-IV. osztályú adós 200 millió Ft alatt 20% 30% 200 millió Ft-tól 30%, indokolt esetben a Cenzúra Bizottság döntése alapján minimum 20% A minimálisan elvárt alapítványi fedezettség mértéke az pontban rögzítettektől eltérően az alapítványi kezességgel nem fedezett szerződések kiváltása, megújítása esetén ideértve a II b) pontban rögzített szerződések kiváltásának esetét is 50%. 1.6 az alapítványi kezességgel nem fedezett szerződés kiváltása, megújítása esetén, amennyiben a vállalkozás hitelcél szerinti tevékenysége a tágabban értelmezett agrártevékenységek 2 körén kívül esik, és a kezességvállalás nem felel meg az pontban rögzített feltételeknek a kezességvállalás az alapítványi belső szabályzatokban rögzítettek szerint az Alapítvány támogató funkciójának teljesítését, és az alábbi alapító okirati cél érvényesülését fokozottan szolgálja: a vállalkozások pénzügyi szolgáltatási szerződéssel finanszírozott tevékenysége, illetve a pénzügyi szolgáltatási szerződéssel megvalósított fejlesztése által a vidék infrastruktúrája fejlődik, a tevékenységi kör bővülésével alternatív jövedelemszerzési lehetőségek valósulnak meg, munkahelyteremtő beruházások létesülnek, az életkörülmények javulnak, ezáltal a vidék népességmegtartó képessége nő. 1.7 A vállalkozásnak az Alapítványnál beváltott kezességből (továbbiakban: kezesség beváltásból) eredő tartozása áll fenn, azzal, hogy az alapítványi szabályok szerint a tartozás már nem áll fenn, amennyiben a beváltás az Alapítvány által lezárásra került; 1.8 a vállalkozás jelen Üzletszabályzat rendelkezései szerint nehéz helyzetben lévőnek minősül; 1.9 a kezességvállalás az Alapítvány számára rendelkezésére álló információk, az Alapítvány önálló adósminősítése, fedezetértékelése alapján túlzott kockázatot jelent. 2. A pénzügyi intézmény kizáró okokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége Amennyiben a pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban a döntés előkészítés, a döntés, valamint a döntést követő eljárás során, az Alapítvány bírálatról szóló döntésének meghozataláig tudomást szerez arról, hogy a vállalkozás arra illetékes szerve a csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás megindításáról határozatot hozott, illetve a vállalkozás ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem került a bírósághoz benyújtásra, köteles az Alapítványt haladéktalanul tájékoztatni. 30% 2 A tágabban értelmezett agrártevékenységek TEÁOR 08 szerinti körét az Üzletszabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. 12

13 II.4. AZ ALAPÍTVÁNY KOCKÁZATVÁLLALÁSÁNAK MÉRTÉKE ÉS A KEZESSÉG ÖSSZEGE 1. A kezességgel biztosított összeg, az alapítványi kezesség maximális összege 1.1 A pénzügyi intézmény az Alapítványtól kérheti az általános szabályok szerint a kölcsön-, hitel-, hitelkeret-, garancia, garancia keret-, lízing- és faktoring szerződések részösszegére is a kezességvállalást. 1.2 Amennyiben a kölcsön nyújtása, garancia, illetve garancia keret vállalása Konzorciális szerződés alapján történik, amely konzorciumban jelen Üzletszabályzat szerinti pénzügyi intézményeken kívüli, más pénzügyi intézmények is részt vesznek, a kezességgel biztosított összeg legfeljebb a jelen Üzletszabályzat szerinti pénzügyi intézmények forrásaiból származó összeg lehet. 1.3 Egy vállalkozás szerződéseihez vállalt alapítványi kezesség összege adott időpontban a kezesség kategóriájától függetlenül nem haladhatja meg a 2,5 millió eurót 3, figyelembe véve az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó további korlátokat. 1.4 Az eurónak megfelelő forint összeghatárt a kezességi kérelem Alapítványhoz beérkezése napján kell megállapítani az MNB előző hó utolsó napi középárfolyamán. 2. Az Alapítványi kezesség mértéke 2.1 Az alapítványi kockázatvállalás mértéke a vállalkozás alapítványi adósminősítésétől, a tárgyi és egyéb jogi fedezetek értékétől függően vállalkozásonként az alábbi lehet 4 : Kezességgel biztosított összeg (Ft) A kezesség mértéke (%) ig legfeljebb ig legfeljebb ig legfeljebb felett legfeljebb 50 Amennyiben a vállalkozás alapítványi adósminősítés szerint I.-II. osztályú, vagy az ügylet alapítványi fedezettsége legalább 20% ponttal magasabb, mint a minimálisan elvárt alapítványi fedezettség, a kezesség jelen pontban rögzített mértékétől 10% ponttal el lehet térni, legfeljebb 80%-os mértékig. 2.2 A kezességvállalás alsó határa a kezességgel biztosított szerződés összegének 20%- a. 2.3 Az igényelt kezességekbe be kell számítani a vállalkozásnak az Alapítványnál már fennálló kezességeit is. 3. Az Alapítványi kezesség devizaneme Az Alapítvány kezességet csak forintban, árfolyamkockázat nélkül vállal. Az Alapítvány kezessége azonban biztosíthat devizában vállalt, vagy deviza alapú kölcsönszerződést, illetve garanciát, lízingszerződést, devizában vállalt kötelezettséghez kapcsolódó faktoring szerződést, azzal, hogy annak összegét az Igénylő Lap Alapítványhoz beérkezése napját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB középárfolyamon át kell számítani. 3 A saját kockázatra vállalt kezesség esetén belső szabályzatokban rögzített eltérésekkel. 4 A saját kockázatra vállalt kezesség esetén belső szabályzatokban rögzített eltérésekkel. 13

14 II.5. A KEZESSÉGI DÍJ 1. A pénzügyi intézmény az alapítványi kezességvállalás ellenértékeként díjat köteles fizetni, amely agrár-, és általános vállalkozói kezesség esetében kedvezményes kezességi díj amelyhez költségvetési díjtámogatás kapcsolódhat, piaci kezességek esetén piaci díj, jogszabályban megállapított konstrukcióknál a jogszabályban megállapított díj, saját kockázatra vállalt kezességek esetén saját kockázatú díj. A díj számításának alapja a Kezességi Levél kibocsátásától a kezesség alapjául szolgáló szerződés véglejáratáig tartó időtartam. Az Alapítvány a beváltási határidő XI.1.4 pontban rögzített meghosszabbításakor a szerződés véglejáratától a meghosszabbított határidő utolsó napjáig további díjat számít fel, amelynek összege megegyezik a prolongáció esetére előírt díjjal. Mértékét, és a díj számításának módját, az egyéb díjakat, a díjkedvezmények, és díjvisszatérítés mértékét, azok igénybevételének feltételeit az Üzletszabályzat elválaszthatatlan mellékletét képező Hirdetmény tartalmazza. 2. Az Alapítvány egyedi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában kizárólag évenkénti díjat számít fel a Hirdetményben foglaltak figyelembevételével. 3. Az Alapítvány a Kezességi Levél kiállításával egyidejűleg az esedékes kezességi díjról számlát állít ki. A pénzügyi intézmény köteles a kezességi díjat a számla kiállítását követő 45 napon belül az Alapítvány bankszámlájára átutalni. Ha a beruházási célú kölcsönök folyósítása több részletben történik, a pénzügyi intézmény kérésére az Alapítvány a folyósításokkal arányos díjat külön-külön is számlázhatja. 4. Amennyiben a kezességi díjat a pénzügyi intézmény az adósra áthárítja, ez a tény az adós és az Alapítvány között közvetlen jogviszonyt nem hoz létre. II.6. EGYEDI FELTÉTELŰ KEZESSÉGEK 1. Az Alapítvány a vállalkozások forrásokhoz jutásának elősegítése érdekében a jelen Üzletszabályzatban foglaltaktól részben eltérő, de az Alapítvány Alapító Okiratával és a hatályos jogszabályokkal összhangban kizárólag a pénzügyi intézmények egyes vállalkozások részére kialakított aktív termékeihez a pénzügyi intézményekkel kötendő egyedi megállapodásokon alapuló, egyedi feltételű kezességet, vagy kezességi ígérvényt nyújthat. 2. Jelen Üzletszabályzatban és a mindenkori Hirdetményben rögzített kezességvállalási feltételektől a pénzügyi intézmény-, az egyedi termékkel megcélzott ügyfélkör-, az egyedi termék-, valamint egyedi termék fedezettségének kockázata függvényében az alábbi rendelkezések esetében engedélyezhető eltérés: a) az Alapító Okiratban, a viszontgarancia jogszabályban, illetve viszontgarancia szerződésben rögzítettek figyelembevételével az azonosítási feltételek vonatkozásában; b) a viszontgarancia jogszabályban, illetve viszontgarancia szerződésben rögzítettek figyelembevételével a kizáró okok vonatkozásában. c) Az Alapítvány kockázatvállalásának II.4.2 pontjában rögzített mértéke esetében maximum 80%-os mértékig. d) Kezességi díj mértéke esetében. e) Kezesség igénylésének módjában és az igényléshez mellékelt dokumentumok körében. 14

15 f) Kezességi kérelem befogadása, bírálat módja és időtartama szabályaiban. g) Kezességi szerződés módosítási szabályaiban, abban az esetben, ha a módosítás a kezesség mértékét vagy a kezességgel biztosított összeg növekedését eredményezné. h) Az MNB előírásokkal összhangban az adatszolgáltatás vonatkozásában. 3. Az agrár-integrátorok esetében az Alapítvány a termelőkkel kötött termeltetési szerződés finanszírozásához minden esetben egyedi megállapodást köt. II.7. SPECIÁLIS FELTÉTELŰ KEZESSÉGEK 1. Az Alapítvány az Üzletszabályzat általános feltételeitől eltérően, az Alapító Okiratával és a mindenkor hatályos jogszabályokkal, valamint a viszontgarancia szerződéssel összhangban egyedi termék-megállapodás megkötése nélkül speciális feltételű kezességet nyújthat, amelyet valamennyi partnere számára biztosít. 2. Az egyes speciális feltételű kezességi feltételeket az Alapítvány a Kuratórium jóváhagyását követően jelen Üzletszabályzat mellékleteként hirdeti meg és teszi közzé. III. AZ ALAPÍTVÁNYI KEZESSÉG IGÉNYLÉSE A kezességi kérelem formája, tartalma, határideje 1. A pénzügyi intézmény az alapítványi kezesség iránti igényét az erre a célra rendszeresített, cégszerűen aláírt Igénylő Lapon és az ibahir rendszerben történő rögzítéssel terjeszti elő a kölcsön folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását, a faktoring szerződés esetén az első számla megelőlegezését, illetve a lízingtárgy birtokbaadását megelőző időpontban. 2. Az Igénylő Lap kötelező mellékletei: azonosítási checklist, vállalkozás nyilatkozata, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás által aláírt Kezességi Általános Szerződési feltételek, a kezességgel biztosítandó szerződés 1 eredeti példánya, annak elválaszthatatlan részét képező biztosítéki szerződésekkel együtt (A biztosítéki szerződések esetén az Alapítvány elfogadja a pénzügyi intézmény részéről hitelesített másolatot is, ha az eredeti példányok korábbi szerződésekhez is kapcsolódnak.), A pénzügyi intézmény cenzúra előterjesztése, amennyiben a kezességgel biztosítandó összeg eléri vagy meghaladja az 50 millió Ft-ot, együttes (NAV) adóigazolás amennyiben a vállalkozás az alapítványi bírálat időpontjában nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban, amely a kockázatvállalásról szóló pénzügyi intézményi döntéshez képest 60 napnál régebbi nem lehet. Átütemezett, illetve részletfizetéssel érintett adótartozás esetén az átütemezésre, illetve részletfizetésre vonatkozó határozat, illetve megállapodás, nem piaci kezességi díjú ügyletek esetén NYILATKOZAT a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal előtti eljáráshoz, támogatási határozat vagy támogatási szerződés, amennyiben a kezességgel biztosítandó ügylethez vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik. 15

16 3. Költségvetési díjtámogatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok MVH regisztrációval nem rendelkező vállalkozás esetén: MEGHATALMAZÁS a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vételhez a fenti meghatalmazást aláíró képviseletre jogosult személy aláírási címpéldánya vagy aláírási minta másolata egyéni vállalkozó, őstermelő és családi gazdálkodó vállalkozás kivételével, az MVH eljárási törvény 28/A. (2) bekezdésének megfelelő, a vállalkozás nevére szóló fizetési számla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetésiszámlakivonat másolat, vagy a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a vállalkozás nyilatkozata benyújtási időpontját megelőző két hónapnál nem régebbi nyilatkozata, amely tartalmazza a vállalkozás azonosításához szükséges adatokat, valamint a vállalkozás nevére szóló fizetési számlaszámot. 4. Az Igénylő Lap és a kezesség alapjául szolgáló szerződés, illetve annak mellékletét képező biztosítéki szerződések tartalmának eltérése esetén a kezesség alapjául szolgáló szerződésben rögzítettek az irányadók. 5. A pénzügyi intézmény az ügylet biztosítékai tekintetében köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben foglalt, egyes biztosítéki szerződésekre vonatkozó érvényességi kellékeket a szerződésben rögzíteni, illetve azoknak eleget tenni, így különösen amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztó által vállalt kezesség szerepel, a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [Ptk.6:430. (3) bekezdés], amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztói zálogszerződés szerepel, a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg, illetve a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni a biztosított követelés összegét [Ptk.5:90. ], lízing- és faktoring szerződés esetén a nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályoknak köteles eleget tenni [Ptk.6:406. ; Ptk.6:410. ]. IV. A KEZESSÉGI KÉRELEM BEFOGADÁSA, ELBÍRÁLÁSA, ÉS A BÍRÁLAT ALAPJÁN HOZOTT DÖNTÉSEK 1. Általános szabályok 1.1 Az Alapítvány a III. pontban rögzített - kezességi kérelmet (az Igénylő Lapot, és mellékleteit; a továbbiakban: kezességi kérelem), a II.2 pont szerinti befogadási feltételek vonatkozásában a beérkezést követően haladéktalanul megvizsgálja, és amennyiben a feltételek közül bármelyik nem áll fenn, és a 2. pontban rögzített hiánypótlás is eredménytelen, a kérelmet nem fogadja be, és erről a pénzügyi intézményt a hozzá beérkezett szerződés és mellékletei egyidejű visszaküldése mellett tájékoztatja. 1.2 Amennyiben a II. 2 pontban rögzített valamennyi befogadási feltétel fennáll, a kezességi kérelmet az Alapítvány befogadja, azt elbírálja. 1.3 Az Alapítvány a benyújtott kezességi kérelmet annak befogadását követően több szakaszban bírálja el. A bírálat során megvizsgálja a II. 3 pontban rögzített kizáró okokat, ennek keretében minősíti a vállalkozásokat, értékeli a szerződések fedezeteit, 16

17 besorolja a kérelmeket a finanszírozási célnak és támogatási feltételeknek megfelelő kezességi kategóriába, s mindezek alapján a kezességvállalás kockázatát felmérve - dönt a kezességi kérelem elfogadásáról, feltételhez kötött elfogadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, továbbá ellenőrzi a költségvetési díjtámogatás igénybevétele feltételeinek fennállását. 2. Hiánypótlási eljárás és a hiánypótlási eljárás alóli kivételek 2.1 Amennyiben az Alapítvány jelen fejezet 1. pontja szerinti vizsgálatához a kezességi kérelmen rendelkezésre bocsátott adatok vagy annak mellékleteként beküldött dokumentumok hiányosak vagy nem elegendőek, az Alapítvány a pénzügyi intézménytől írásban további adatokat, információkat és dokumentumokat kérhet. A pénzügyi intézmény a Kezességi Levélben szereplő, valamint a fedezeteket érintő adatok kivételével a jogosult az Alapítvány hiánypótlási felhívását fax útján teljesíteni. 2.2 A hiánypótlási igénynek az Alapítvány által megszabott határidőn, maximum 30 napon belül a pénzügyi intézmény köteles eleget tenni, ellenkező esetben az Alapítvány a kérelmet elutasítja, illetve a költségvetési díjtámogatás igénybevételéhez szükséges adatok, dokumentumok megküldésének hiányában a kezességet költségvetési díjtámogatás nélküli kedvezményes díjon nyújtja. A hiánypótlási határidő a pénzügyi intézmény kérése alapján egyszeri 30 nappal meghosszabbítható. A bírálati idő a hiánypótlás időtartamával meghosszabbodik. 2.3 A III. 4. pontban rögzített eltérés esetén, illetve amennyiben valamely adat az Igénylő Lapon nem, csak a kezesség alapjául szolgáló szerződésben, illetve annak mellékletét képező biztosítéki szerződésekben szerepel, az Alapítvány jogosult azt hiánypótlási eljárás nélkül a saját nyilvántartásában átvezetni, valamint az Igénylő Lapon kijavítani, amelynek eredményeképpen kijavított adat szolgál a Kezességi Levél kibocsátásának alapjául. Az Alapítvány a kezesség alapjául szolgáló szerződés és az Igénylő Lap összehasonlítása során kizárólag a két dokumentum közötti adateltéréseket vizsgálja. 3. A befogadás és bírálat időtartama, és a bírálat alapján hozható döntések 3.1 Az Alapítvány a kezességi kérelmet a hozzá beérkezéstől számított 5, illetve 8 munkanap alatt bírálja el. Az Alapítvány 8 munkanap alatt bírálja el a kezességi kérelmet, amennyiben annak 3.2 pont szerint számított összege a 100 millió forintot eléri A 3.1 pontban rögzített összeghatárt a kérelem elektronikus beérkezésének időpontjában vizsgálja az Alapítvány, a vállalkozásnak ebben időpontban az Alapítványnál fennálló szerződései kezességgel biztosított együttes összegének figyelembevételével, amelybe a kérelemben szereplő összeg is beszámításra kerül A bírálat alapján az Alapítvány a kérelmet elfogadja, feltételek előírásával fogadja el, elutasítja. 4. A kezességi kérelem elfogadása/feltételekkel történő elfogadása Amennyiben kizáró okok nem állnak fenn, 4.1 az Alapítvány elfogadja a kérelmet, és a kérelemmel megegyező tartalommal a pénzügyi intézmény részére Kezességi Levelet bocsát ki, vagy 4.2 amennyiben a kezességvállalás az Alapítvány részére túlzott mértékű kockázatot jelentene, de ez a kockázat további feltételek előírásával kiküszöbölhető, a kérelem elfogadását Feltételközlő Lapon közölt további feltétel/ek pénzügyi intézmény általi elfogadásához, illetve teljesítéséhez kötheti. 17

18 4.3 Ha a pénzügyi intézmény a további feltételt elfogadja, akkor a Feltételközlő Lapot cégszerű aláírásával ellátva kézbesítővel, vagy postai úton az Alapítványnak visszaküldi. 4.4 Amennyiben a Feltételközlő Lap a kezesség mértéke és terjedelme vonatkozásában (tőke és kamatgarancia) állapít meg eltérést a szerződésben rögzítettekhez képest, és azt a pénzügyi intézmény a 4.3 szerint elfogadja, ezeknek a feltételeknek a vonatkozásában a kezesség alapjául szolgáló szerződés módosítására nem köteles. 4.5 A kezességi kérelem elfogadása esetén az Alapítvány a pénzügyi intézmény számára a Kezességi Levelet kézbesítővel, vagy postai úton megküldi. 5 A kezességi kérelem elutasítása 5.1 Ha a kezességi kérelem kizáró okba ütközik, az Alapítvány azt elutasítja. Az elutasításról a kizáró ok megjelölésével az Alapítvány a pénzügyi intézményt írásban tájékoztatja, és részére visszaküldi a szerződést és mellékleteit. 5.2 Az Alapítvány a kezességi kérelmet elutasítja abban az esetben is, amennyiben a befogadás, vagy azt követően a bírálat során hitelt érdemlően a tudomására jut, hogy a II.1 pontban felsorolt azonosítási feltételek valamelyike nem áll fenn. Az elutasításról az Alapítvány a szerződés és mellékletei egyidejű visszaküldésével a pénzügyi intézményt írásban tájékoztatja. V. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS ÉS A KEZESI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE 1. A Kezességi Levél kibocsátására vonatkozó alapítványi kötelezettségvállalás: 1.1 Amennyiben a kezességi kérelem az ibahir rendszerben kezességi levél elkészült státuszba kerül, az az Alapítvány visszavonhatatlan kötelezettségvállalása az Igénylő Lapon (a IV.2/ 2.3 pont figyelembevételével) előterjesztett kezességi kérelemmel és a Kezességi Általános Szerződési Feltételekkel egyező tartalmú Kezességi Levél kibocsátására. 1.2 Amennyiben a kezességi kérelem kezességi levél elkészült státuszba Feltételközlő Lap kiadásával kerül, az az Alapítvány olyan feltételes, visszavonhatatlan kötelezettségvállalását jelenti a Feltételközlő Lappal és a Kezességi Általános Szerződési Feltételekkel egyező tartalmú Kezességi Levél kibocsátására, amelynek feltétele a Feltételközlő Lap pénzügyi intézmény általi elfogadó aláírása és az Alapítvány számára a jelen fejezet 2.2 pontjában rögzített határidőben történő közlése. 2. A kezességi szerződés létrejötte és tartalma: 2.1 Az Alapítvány a kezességi levél elkészült státuszba kerülés időpontjával megegyező dátummal Kezességi Levelet bocsát ki, amely Kezességi Levél pénzügyi intézménnyel való közlésével, illetve a IV.4.3 pontban rögzített eljárás esetén a Feltételközlő Lap elfogadásának Alapítvánnyal történő közlésével a Polgári Törvénykönyv 6:66. illetve a 6:5. (2) bekezdése alapján kezességi szerződés jön létre. 2.2 Amennyiben az Alapítvány Feltételközlő Lapot bocsát ki, a kezességi szerződés akkor jön létre, ha a Feltételközlő Lapot a pénzügyi intézmény elfogadja, és az elfogadást az Alapítvánnyal közli a Feltételközlő Lap pénzügyi intézmény általi kézhezvételét követő 45 napon belül. Az Alapítvány a kezességi szerződés létrejötte érdekében a Feltételközlő Lap pénzügyi intézménnyel történő közlésétől számított 30 nap elteltével az ibahir rendszerben értesíti a pénzügyi intézményt a késedelem tényéről. 3. Az Alapítvány kezességi szerződés létrehozására vonatkozó 1.1, illetve 1.2 pontban rögzített kötelezettségvállalásának legkésőbb a folyósításig, a garancia nyilatkozat 18

19 kiadásáig, faktoring szerződés esetén az első számla megelőlegezéséig, illetve a lízingtárgy birtokbaadásáig meg kell történnie. 4. A 3. pontban rögzítettek érdekében a pénzügyi intézmény köteles a kölcsönszerződés folyósítási feltételei, a garancia nyilatkozat kiadásának, faktoring szerződés esetén az első számla megelőlegezésének, illetve a lízingtárgy birtokbaadásának feltételei között előírni a Kezességi Levél kibocsátására vonatkozó V.1 pontban rögzített alapítványi kötelezettségvállalást. 5. Az Alapítvány a Ptk. 6:427. (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény irányában más kezesekkel egyetemlegesen felel azzal, hogy amennyiben a szerződés biztosítékaként az alapítványi kezességen kívül további kezes is szerepel, az Alapítvány kizárólag az egyéb résztvevők kezességvállalására tekintettel utólag vállalja a kezességet, az Alapítvány készfizető kezesként teljesít a pénzügyi intézménynek, a szerződés biztosítékaként szereplő további kezesek által vállalt kezesség az Alapítvány követelésének biztosítékát is képezi, függetlenül a kezességvállalás időpontjától 6. A Megállapodás, mint keretmegállapodás alapján az egyes szerződésekhez kapcsolódóan az Alapítvány és a pénzügyi intézmény között egyedi megbízási szerződések jönnek létre. 7. Az egyes szerződésekhez kapcsolódó kezesi jogviszonyt a 6. pontban rögzített egyedi megbízási szerződés, valamint a 2. pont szerint létrejött kezességi szerződés együttesen hozza létre. VI. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE 1. Az alapítványi kezesség hatálybalépésének feltétele: az Alapítvány által kiszámlázott kezességi díj megfizetése. Amennyiben az Alapítvány számláján a kezességi díj jóváírásra kerül, a kezességi díj megfizetése dátumaként az Alapítvány a következő időpontok közül a legkorábbit fogadja el: A kezességi díj, illetve az áthárított kezességi díj összegével megterhelésre kerül az adós számlája, vagy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-n keresztül történő együttműködés esetén, a takarékszövetkezet számlája, illetve a pénzügyi intézmény számlája. 2. Ha a Kezességi Levél pénzügyi intézménnyel történő közlésétől számított 90 napon belül az egyszeri (egyösszegű) díj, vagy évenkénti díjfizetéskor a díj első évi összege nem kerül jóváírásra az Alapítvány számláján, akkor a kezesség nem lép hatályba. Az Alapítvány a kezesség hatálybalépése érdekében a Kezességi Levél közlésétől számított 50 nap elteltével az ibahir rendszerben értesíti a pénzügyi intézményt a késedelem tényéről. 3. A Kezességi Levél, és a Feltételközlő Lap (Módosítási Feltételközlő Lap) közlése az az időpont, amikor a pénzügyi intézmény megbízottja az Alapítványtól a dokumentumot az ún. kézbesítőkönyv aláírásával átveszi, postai továbbítás esetén pedig, amikor az a pénzügyi intézmény részére kézbesítésre kerül. 19

20 VII. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. Általános szabályok 1.1 Az Alapítvány a kezességi szerződés módosítását a jelen fejezetben részletezett szabályok szerint abban az esetben teszi lehetővé, ha a szerződés nem lejárt, vagy nem került felmondásra, és a módosított szerződés aláírásának dátuma nem későbbi, mint az eredeti szerződés véglejárata, és a módosítás nem eredményezi a kezesség mértékének, vagy a kezességgel biztosított összegnek a növekedését. (Ilyen tartalmú módosítási igény esetében új kezességi kérelmet kell benyújtani.) Hitelkiváltás esetén, azaz ha a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között megkötött új szerződés, vagy szerződésmódosítás új hiteljogviszonyt hoz létre, amely új hiteljogviszony alapján a vállalkozás fennálló hitele lejárttá válik, és a vállalkozás fennálló hitelből eredő fizetési kötelezettsége teljesítésre kerül az Alapítvány nem teszi lehetővé a kezességi szerződés módosítását, a pénzügyi intézménynek új kezességi kérelmet kell az Üzletszabályzat III. pontjában rögzítettek szerint benyújtania az Alapítvány részére. A lejárt vagy felmondott szerződésekkel kapcsolatos kérelmekre a XII pont rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.2 A módosítási eljárásra ideértve a módosított Kezességi Levél kiadását is a módosítási (előzetes hozzájárulási) kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő Üzletszabályzat rendelkezései irányadóak. 1.3 A módosítási eljárásban alkalmazott hiánypótlásra a befogadás és a bírálat hiánypótlási eljárásának a IV. 2 pontban rögzített rendelkezései is irányadóak. 1.4 Különösen indokolt egyedi esetben, amennyiben az Alapítvány helytállási kötelezettsége érdemben nem változik, és a módosítás nem ütközik a hatályos jogszabályok előírásaival, a tájékoztatást és az előzetes hozzájárulást pótolja, ha az Alapítvány utólag jóváhagyólag tudomásul veszi a változásokat. 2. A kezességi szerződés módosításának fajtái Tájékoztatáshoz kötött módosítás (VII.3.) Előzetes hozzájáruláshoz kötött módosítás (VII.4.) Bírálathoz kötött módosítás (VII.5.) 3. Tájékoztatáshoz kötött módosítás 3.1 A szerződés bármely módosítása (ideértve a VII.4 pontban felsorolt előzetes hozzájárulás alóli kivételeket), és az Értelmező rendelkezések szerinti pénzügyi intézményre, illetve külön megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bankra történő engedményezés esetén, a pénzügyi intézmény ezek tényéről az Alapítványt tájékoztatni köteles. 3.2 A pénzügyi intézmény a tájékoztatásra az Alapítványt a Kezesség Módosítást Igénylő Lap kitöltésével, valamint aláírásával, és a módosított szerződés, valamint a pénzügyi intézmény és a vállalkozás által aláírt Kezességi Általános Szerződési Feltételek, a módosítási azonosítási checklist, valamint nem piaci kezességi díjú ügyletek esetén NYILATKOZAT a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal előtti eljáráshoz megküldésével a változásoktól számított 30 napon belül köteles. Az Alapítvány a módosításokat nyilvántartásain átvezeti és 8 munkanapon belül módosított Kezességi Levelet ad ki. A módosított Kezességi Levél a pénzügyi intézménnyel való közléssel lép hatályba. 20