SPECIÁLIS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SPECIÁLIS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRE"

Átírás

1 SPECIÁLIS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRE Bencze Bőcs Bernadett Budapesti Corvinus Egyetem

2 2006. március 1. 2/64

3 3/64 TARTALOMJEGYZÉK 1 bevezetés, problémafelvetés, a dolgozat korlátai megújuló energia források jogszabályi környezete magyarországon energiahordozó és villamos energia termelő struktúra magyarországon megújuló energiahordozó felhasználás jelenleg jogharmonizációs kockázatok megújuló energiaforrások elterjedését gátló tényezők, kockázatok technológiák harca magyarországon javaslat a versenysemlegességre mellékletek függelék...51

4 4/64 1BEVEZETÉS, PROBLÉMAFELVETÉS, A DOLGOZAT KORLÁTAI 1.1BEVEZETÉS Az EU tagállamok és a Közösség energiapolitikáját összetett célok jellemzik. Ez nem volt mindig igaz: a (i) 70 es évek végéig az ellátásbiztonság dominált mint elsődleges energiapolitikai célkitűzés; ezt (ii) 80 as években egyre inkább felváltotta a környezetvédelem; (iii) 90 es években az Unió általános mélyülésével a tőke, a termékek és a szolgáltatások egységes belső piacainak kialakulásával a piacnyitás és dereguláció kapott elsőbbséget. A XXI. század elején a három cél egymást kiegyensúlyozva van jelen az EU és a legtöbb tagállam energiapolitikájában. A dolgozatban az eredeti elképzeléseim szerint kizárólag a környezetvédelmi célkitűzés megvalósíthatóságát és kockázatait szándékoztam vizsgálni, figyelembe véve a deregulációs szempontokat, azonban a januári 2 i mini energiaválság miatt az ellátásbiztonság és környezetvédelem kapcsolatát is értékelem, mivel megdőlni látszik a megújuló energiaforrásokkal (azon belül különösen az időjárásfüggő kiserőművekkel) szemben alkalmazott, az ellátásbiztonság célkitűzésén alapuló érvrendszer KÖRNYEZETVÉDELEM Az energia szektor környezetvédelmi problémái számosak, de témánk szempontjából legfontosabb ezek közül az éghajlatvédelmi probléma, azaz az üvegházhatású széndioxid növekvő kibocsátása. Ebből a szempontból az energia szektor nemcsak jelentős, a CO 2 kibocsátásoknak legalább felét kitevő hozzájárulásával, de kevés és pontszerű forrásaival, könnyű szabályozhatóságával az éghajlatvédelmi stratégiák középpontjában áll.

5 5/64 A jelenlegi prognózisok nagyjából megegyeznek abban, hogy ha a jelenlegi kibocsátási tendenciák nem változnak meg, akkor a es vállalási időszak átlagában az EU széndioxid kibocsátása az 1990 es szintet legalább 7% kal haladja meg, tehát a 8% os kiotói vállalás teljesítése az alapfolyamatok tendenciájához képest valójában 15% os reálcsökkentést jelentene. Magyarország számára a megelőző tárgyalásokon képviselt hazai állásponttal is összhangban a jegyzőkönyv 6% os csökkentést ír elő. Az energiaigény és energia hatékonysági becslések alapján a Magyarország által vállalt 1985/87 es 1 átlagos viszonyítási szint 94% át 2010 ben várhatóan akkor sem haladja meg az összkibocsátás, ha a várható energiaigény bővülését az energiahatékonyság növelése mellett kiszolgáló új erőművi kapacitások jelentős mértékben lignitre épülnek ELLÁTÁSBIZTONSÁG Az energiapolitika utóbbi néhány évének trendje alapján megállapítható, hogy Európa (beleértve Magyarország) energiafüggősége, földgázimportjának növekvő aránya potenciális válság felé vezetik az EU t. A néhány napos, azonban nem előzmények nélküli (10.5 fejezet) krízis Magyarország esetében is rávilágított arra, hogy az energia politika kérdésében a piaci erők és a politikai szempontok egymáshoz viszonyított relatív súlya jelentősen befolyásolja az adott ország gazdasági stabilitását és így biztonságát. Az energiapolitikai döntéshozók megújuló energiaforrásokkal (elsősorban nem vezérelhető, más szavakkal időjárási körülményektől függő kiserőművek) szembeni ellenérvei elsősorban az ellátásbiztonság követelményén alapulnak. Az ellátásbiztonság az alkalmazott technológiák (atomerőmű, gázturbina, szélerőmű, stb.) és az azok által felhasznált energiaforrások (urán, földgáz, szél, stb.) rendelkezésre állásának biztonságán alapul: E B = EB 1 x EB 2 x EB 3 x x EB n E B: Teljes villamos energia rendszer ellátás biztonsága (%) EB i : Adott tüzelőanyagra épülő energetikai részrendszerek rendelkezésre állása (%) A fenti összefüggés azért alkalmazható, mivel a szorzat egyes tagjai egymástól független valószínűségi változók (pl. EB 1 jelölje az összes gázturbinás erőmű; EB 2 pedig a Paksi Atomerőmű rendelkezésre állásának valószínűségét). Az egyes részrendszerek (EB i ) rendelkezésre állási valószínűsége pedig az adott részrendszer technológiája (T i ) és az általa felhasznált energiaforrás (E i ) rendelkezésre állási valószínűségének a szorzata: 1 A volt szocialista országok lehetőséget kaptak arra, hogy piacaik 1990 es összeomlását megelőző évek közül válasszanak bázisévet.

6 6/64 EB i = T i x E i Így például a Paksi Atomerőmű rendelkezésre állásának valószínűségét az erőmű és a hasadóanyag rendelkezésre állása valószínűségeinek szorzata adja. Az elmúlt években hozzávetőleg 500MW összkapacitású kogenerációs (hő és villamos energiát kapcsoltan termelő) kiserőmű épült, azaz az ellátásbiztonság kapacitásoldala javult. Más kérdés, hogy a tüzelőanyag választás helyes volt e, mivel a fenti erőművek mindegyike földgázalapú. Az orosz gázszállítás bizonytalansága miatt újragondolni szükséges az ellátásbiztonság kérdéskörét és az energiaforrások biztonságának növelését, azaz az importfüggőség csökkentését kell előtérbe helyezni. Magyarország a hagyományos energiahordozók és hasadóanyagok tekintetében egyaránt importra szorul, ezért középtávon szükségszerű a (nem importfüggő) megújuló energiaforrások hasznosításának bővülése. Más szavakkal: az orosz politikai stratégiában megvillantott energia fegyver történelmi lehetőséget teremt a megújuló energiaforrások részére, mivel az energiapolitikai célkitűzések (környezetvédelem ellátásbiztonság dereguláció) (a magyar energia politikában mindenképp) lehetetlen hármasnak tűntek január 2 ig. Megint más szavakkal: a kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott kő CÉLKITŰZÉSEK AZ EU BAN ÉS MAGYARORSZÁGON Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, hogy 2010 ig a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 22,1% ra növelje (2001/77/EK direktíva); Magyarországon a megújuló energia hordozókból előállított villamos energia részarányát 3,6% ra szükséges növelni, amely a GKM álláspontja szerint teljesült (statisztikai adatok a évre nem álltak rendelkezésre). Ismeretes, hogy az EU Bizottság szigorúan szabályozza az integrált piacokra irányuló állami támogatások kérdését. Ez az energiapiacokra is vonatkozik. Mivel azonban bizonyos energiatermelési formák és technológiák magas prioritású EU környezetpolitikai célok megvalósítását segítik elő, ezért a Bizottság irányelveket 2 fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett tekinti környezetvédelmi célúnak és ezért elfogadhatónak az állami támogatást. Ezek az irányelvek azonban nem tekinthetők egységesnek a támogatás formájára vonatkozóan. A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia támogatását tehát az Európai Unió megengedi. A támogatások a következő két alapelvre épülnek: a megújuló energiaforrások (i) versenyhátránya a hagyományos energiaforrásokon alapuló energia termeléshez képest, hogy utóbbi 2 Az "irányelv" jelen esetben nem a jogilag kötelező érvényű "Directive" magyar fordítása, hanem a tájékoztató érvényű "Guideline" kifejezést jelenti, amely azonban szintén a Közösségi Vívmányok (Acquis Communautaire) része, vagyis a tagállamok nem kötelesek ratifikálni, de a Bizottság döntéseit alapvetően meghatározza.

7 7/64 externális költségeit az energiaárak nem tartalmazzák; (ii) mint új kapacitások jelentős kezdeti beruházást igényelnek (ez volt a helyzet más energiaforrások, mint pl. szén, olaj és nukleáris energia esetében is). A támogatás formája országonként eltérő: (i) kötelező átvétel és a hálózatba táplált villamos energia ártámogatása (pl. Olaszország, Dánia); (ii) forgalomképes zöld bizonyítvány (pl. Belgium, Nagy Britannia, Svédország); (iii) befektetési adókedvezmény (pl. Finnország); (iv) befektetési tőketámogatás (pl. Ausztria /vegyes támogatási rendszert alkalmaz/); (v) tendereztetési sémák (pl. Írország) MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT TÁMOGATÁSI FORMÁK A villamos energiáról szóló évi CX. törvény évi módosítása ( VET ) és a 246/2005. (XI.10.) Kormány rendelet a VET végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII.23.) Kormány rendelet módosításáról (VHR) komoly esélyt teremt és egyúttal komoly kockázatokat jelent a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművi kapacitások elterjedésének. A dolgozatban kísérletet teszek arra, hogy a megújuló energiaforrások lehetőségét és kockázatait (releváns) technológiánként bemutassam, utóbbi esetében különös tekintettel a Magyar Energia Hivatal (MEH), a Magyar Villamosenergia Rendszerirányító Rt. (MAVIR), a Magyar Villamos Művek (MVM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a hagyományos erőművek és az E.ON által felvetett problémákra. 1.2PROBLÉMAFELVETÉS, KOCKÁZATOK A VET és a VHR alapvetően pozitív hatással bír a megújuló energiaforrások elterjedésére, azonban a MEH, MAVIR, MVM, GKM és a hagyományos erőművek képviselői nyilatkozataikban a megújuló energiaforrások elterjedése ellen, az alábbiak szerint érvelnek: (i) A nem vezérelhető (időjárási körülményektől függő) kiserőművek elterjedése rendszerirányítási problémákhoz, szélsőséges esetben a villamos energia rendszer összeomlásához vezet (6.1 fejezet; az időszakosság mítosza ). (ii) A nem vezérelhető kiserőművek (különösen szélerőművek) elterjedése és azok szabályozatlan működése miatt a Paksi Atomerőművet vissza kell terhelni, azaz a magas megújulós árakat kell megfizetni az alacsony paksi árak helyett (6.2 fejezet). (iii) A megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia ártámogatása (KÁP) jelentősen növeli a végfelhasználók terheit (6.4.2 fejezet). A villamos energia piac fenti, meghatározó szereplői és a tárgy szempontjából releváns közigazgatási szereplők megújuló energiaforrásokkal szembeni fenntartásai jelentős kockázatokat jelentenek a

8 8/64 megújuló energiaforrások elterjedésére vonatkozóan; és jelenleg, amikor mind a kormánypártok mind az ellenzék részéről politikai célként jelenik meg az erőművek és áramszolgáltatók luxusprofitjának csökkentése, különösen érdekes kérdés, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának igen kedvező VET és VHR előírásai milyen módon és mértékben ültethetőek át a gyakorlatba. A jelenlegi politikai hangulatban tehát vizsgálni érdemes az alábbi kérdéseket is: (i) a hatályos szabályozáson alapuló szerződéses rendszer kialakítása kifogásolható e arra tekintettel, hogy azt 2007 után várhatóan meg kell változtatni, különös tekintettel a kártérítési felelősségre (befagyott költségek; 5.2 fejezet); (ii) a szabályozás az európai közösségi joganyag által tiltott állami támogatásnak minősül e (5.5 fejezet). A dolgozatban elsősorban kísérletet teszek a fenti kérdések megválaszolására, másodsorban a megújuló energiaforrások jelenlegi, technológiák szerinti megoszlását, a fenti kérdésekre adott válaszokat és az egyes technológiák (magyarországi) hatékonyságát alapul véve rövidtávú (2010 ig) előrejelzést készítek a megújuló energiaforrások elterjedésére (technológiánként) vonatkozóan. A megújuló energiaforrások magyarországi elterjedésének valószínűségét természetföldrajz, infrastruktúra, szabályozhatóság, beruházási is működési költség és CO 2 kvóta értékesítés függvényében adom meg. A dolgozat különösen fontos elemét képezi a fenti előrejelzés feltételrendszerének rögzítése és a (VET ben és VHRben rejlő) kockázatok ismertetése. 1.3A DOLGOZAT KORLÁTAI A dolgozat megírása során arra törekedtem, hogy a következtetéseim kvantitatív módszerekkel alátámasztott érveken alapuljanak. A fentiekkel összhangban (i) a dolgozatban kizárólag a megújuló energia források villamos energia termelés céljával történő felhasználásával foglalkozom. Indokolás: a) a háztartások biomassza alapú tüzelőanyag felhasználásának statisztikája nagyságrendekkel pontatlanabb a villamos energia termelésre és fogyasztásra vonatkozó MEH és MAVIR adatszolgáltatásánál; b) a távhőtermelésben az 56/2002 (XII.29.) GKM Rendelet következményeként az utóbbi néhány évben elterjedt kogenerációs erőművek kannibalizálták a biomassza alapú hőtermelés ~500 MW kapacitású (elsősorban távhő) hőpiacát; (ii) adott megújuló erőforráson alapuló technológia pozitív externáliáját a CO 2 kibocsátás csökkenésével elérhető CO 2 kvóta értékesítés árbevételével azonosítottam. Indokolás: a különböző

9 9/64 technológiákat az eltérő mértékű CO 2 kibocsátásaik figyelembe vételével (árazásával) lehet összehasonlítani, ugyanakkor nem volt célom egyéb, nem vagy nehezen árazható externáliákat figyelembe venni, így pl. a politikai döntéshozók munkahelyteremtésre vonatkozó (a XXI. század technológiai fejlettségét figyelembe véve vitatható) érveit az energiaültetvények mellett.

10 10/64 2MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON 2.1ENERGIAPOLITIKAI FELADATOK Az energiapolitika által kezelt feladatok döntő többsége levezethető a(z) (i) ellátásbiztonság; (ii) versenysemlegesség és (iii) környezetvédelem (ezen belül éghajlatvédelem) célkitűzéseiből. A hivatalos magyar energiapolitika az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozó felhasználás növelés és a környezetvédelem szempontjait egységesen, azonos prioritásokként kezeli. Magyarország energiahordozó importja meghaladja a 70% ot és a hazai források fokozatos kimerülése miatt import függősége növekszik. A megújuló energiaforrások növekvő alkalmazása egyrészt elősegíti az éghajlatvédelem tárgyában tett nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítését, amelynek keretében Magyarország vállalta, hogy évek átlagában az évek átlagához képest 6% kal csökkenti a széndioxid egyenértékben mért üvegház gáz kibocsátást; másrészt mérsékli az ország energiaimport függőségét. 2.2JOGSZABÁLYOK (VET ÉS VHR) ÉVI CX. TÖRVÉNY A megújuló energiaforrások fogalmát elsőként a 2003 ban hatályba lépett villamos energiáról szóló évi CX. törvény (VET) vezeti be, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a villamos energia importtal szemben prioritást ad (a kapcsolt villamos energia termeléssel együtt) a megújuló és hulladék felhasználásával termelt villamos energia átvételének /2002 (XII.29) GKM RENDELET A megújuló villamos energia kötelező átvételét (is) szabályozó 56/2002 (XII.29) GKM rendelet feltételei (átvételi árak, átvételi futamidő) nem jelentettek megfelelő jogszabályi környezetet a megújuló energiaforrások elterjedéséhez. A tárgyi rendelet kockázatát az igen gyakori módosítása és a rendeletben meghatározott, kötelező átvétel futamidejének ( ) rövid időtartama jelentette ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY A villamos energiáról szóló évi CX. tv. (VET) június 20 án elfogadott módosítása szerint a kiserőmű a MEH által egyszerűsített engedélyezési eljárásban kiadott létesítési és termelési engedély időtartamával megegyező futamidejű villamos energia kereskedelmi szerződést ( Kereskedelmi Szerződés ) köt az elosztói engedélyessel a szerződés aláírása napján hatályos jogszabályi feltételek rögzítésével. A VET módosítása szerint a Kereskedelmi Szerződésben rögzített futamidőre a megújuló

11 11/64 villamos energia termelésre a kötelező átvétel és explicit módon meghatározott normatív ártámogatás vonatkozik. A megújuló energiaforrással termelt villamos energia napszaki átvételi ára évben 23 Ft/kWh, amely árat minden évben a KSH által az előző 12 hónapra közzétett fogyasztói árindex mértékével kell módosítani. Fontos, hogy a nem vezérelhető kiserőművekre vonatkozóan a 23 Ft/kWh nem napszaki átlagárként, hanem napszaktól független átvételi árként definiált /2005 (XI.10.) KORMÁNY RENDELET (VHR) november 25 én életbe lépett a 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet (VHR) a villamos energiáról szóló évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról. A VHR különös jelentősége, hogy előírásokat fogalmaz meg a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének és az átvétel futamidejének megállapítására (10.1 fejezet). Eszerint a Magyar Energia Hivatal több szempont figyelembe vételével dönt a kötelező átvétel mennyiségéről illetve a futamidőről, ezek közül a lényegesek: (i) versenyképesség és természeti adottságokkal összefüggő hatékonyság, (ii) villamos energia fogyasztók teherviselő képessége, (iii) megtérülés, ahol figyelembe kell venni, hogy a támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan működő erőmű beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a működéshez szükséges nyereségnek az összegét. 2.3KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV ÉS KAPCSOLÓDÓ MECHANIZMUSAI A Kiotói Jegyzőkönyv ( KJ ) három nemzetközi mechanizmust határoz meg az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére: (i) Nemzetközi kereskedelem a tagországok között; amely lehetővé teszi a kibocsátási kvóta szabad részének adását/vételét; (ii) Tiszta Fejlődési Mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) gyakorlatilag azonos a JIval, de itt egy tagország és egy fejlődő ország között jön létre a beruházás; (iii) Együttes Végrehajtás (Joint Implementation, JI ), amelynek keretében adott tagország másik tagországban végrehajtott beruházása eredményeként elért kibocsátás megtakarításon az érintett tagországok osztoznak. A megújuló energiaforrásokon alapuló projektek CO 2 kvótái a JI keretében értékesíthetőek; az

12 12/64 értékesítés szükséges, de nem elégséges feltételei az alábbiak: (i) KvVM támogató levele a Projekt Leírás alapján és (ii) KvVM jóváhagyó levele a Projekt Tervdokumentum (PIN és PDD) alapján. 3 3 A KvVm által kiadott Támogató és/vagy Jóváhagyó Levelével rendelkező Projektek felsorolása a honlapon található

13 13/64 3ENERGIAHORDOZÓ ÉS VILLAMOS ENERGIA TERMELŐ STRUKTÚRA MAGYARORSZÁGON 3.1PIAC SZERKEZET Regulated M arket Segm ent Public service generators U nregulated m arket segm ent Im port/ Other Export generators Producers Trader/ Distributor C ustom ers Public service wholesale trader ( M VM ) E nergy traders Public service Supplier(DSOs) Public service custom ers Eligible custom ers A 2001 ben elfogadott villamos energia törvény, valamint a január 1 jén hatályba lépett jogszabályok megteremtették a jogi feltételeket a villamos energia kereskedelem liberalizációjához. Magát a liberalizációt az Európai Unió irányelvei írták elő Magyarország uniós csatlakozásának feltételeként január elsejétől az évi 6,5GWh nál több villamos energiát felhasználó fogyasztóknak (feljogosított fogyasztók) lehetőségük van szabad piacon beszerezni a villamos energiát. Ezzel az intézkedéssel Magyarországon kettős piac alakult ki: a frissen megnyílt versenypiac mellett ún. közüzemi árampiac működik, ahol a fogyasztók a közüzemi szolgáltatás biztonságát élvezik. A feljogosított fogyasztók saját mérlegkört alakíthatnak vagy kereskedői mérlegkörhöz kötelesek csatlakozni. A mérlegkör a termelők, kereskedők, fogyasztók olyan csoportja, amelyben az összes vásárlás és eladás tervezett értéke megegyezik. Ezeket a minden negyedórára meghatározott mennyiségeket (menetrend) a mérlegkörök adják meg a rendszerirányítónak. Ha a mérlegkör eltér a menetrendjétől, a különbséget a rendszerirányító egyenlíti ki és ezt a kiegyenlítő energiát a mérlegkörrel elszámolja. A piacnyitással alapvetően megváltozott a villamos energia tarifa szerkezete is. A vezetékhálózatokhoz minden piaci szereplő azonos feltételekkel, szabadon hozzáférhet, a hálózathasználat különvált a kereskedelemtől. A hálózat használatáért az alaphálózat tulajdonosát (Magyar Villamos Művek Rt. vagy átvételi engedélyes), illetve az elosztóhálózat tulajdonosát, az áramszolgáltatót (elosztói engedélyes) hálózathasználati díj illeti meg. Ugyancsak különvált a kereskedelemtől a rendszerirányítás, amely minden szereplő számára rendszerszintű szolgáltatásokat nyújt: biztosítja a villamos energia minőségét, fedezi a hálózati veszteséget, gondoskodik a teljesítmény tartalékokról és kiegyenlítő energiáról, biztosítja a rendszer operatív üzemirányítását. Az előző szolgáltatásokért a rendszerirányítót rendszerirányítási díj illeti meg. A közüzemi piac minden tagja

14 14/64 regulált áron vásárolja, illetve adja tovább partnerének a villamos energiát. A közüzemi piacon vásárolhatják meg a villamos energiát azok a fogyasztók, akik nem jogosultak a szabadpiacon történő vásárlásra vagy nem kívánnak azon részt venni. A közüzemi ellátás mérlegkörébe az erőművek, a közüzemi nagykereskedő és az áramszolgáltatók tartoznak. A lakossági fogyasztók a közüzemi ellátás keretében vásárolják meg a villamos energiát. A szabad piacon a szereplők a termelők, a kereskedők, és a feljogosított fogyasztók. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kereskedőt kihagyva az erőművek közvetlenül megállapodjanak a feljogosított fogyasztókkal (Forrás: 3.2PRIMER ENERGIA FELHASZNÁLÁS ARÁNYA A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSBEN A magyarországi közcélú erőművek energiahordozó felhasználása megoszlásának közötti idősora (9.1 fejezet) alapján az alábbi következtetések vonhatók le (1. ábra): (i) (ii) (iii) a szén (kezdetben kizárólagos) szerepe szigorúan monoton csökken; a szénhidrogénen belüli részarányban a földgáz felhasználás növekszik; az atomenergia részarányának térhódítása 1985 től és stabil részaránya. 1. ábra: Energiahordozó megoszlás Magyarország közcélú villamos energia termelésében 3.3IMPORT ARÁNY AZ ENERGIA HORDOZÓKBAN Magyarországon az összes energiaigény kielégítésére 1200 PJ forrás áll rendelkezésre, amelynek 35% a (420PJ) hazai termelés, 65% a (780PJ) import energia hordozó. Fontos, hogy a nemzetközi statisztikai előírások a nukleáris villamos energia termelést hazai forrásként engedik feltüntetni. Ha atomerőművi termelést (130PJ) a hasadóanyag importra tekintettel nem hazai termelésként vesszük figyelembe, akkor az import energia hordozó mennyiség részaránya 76% (910PJ). A növekvő részarányú földgáz felhasználás és a stabil részarányú nukleáris termelés együttes importfüggősége a január 2 i energiasokkot követően érzékelhető politikai reakciókat váltott ki Magyarországon és a krízis cselekvésre ösztönözte a kormányt, amely a miniszterelnök ígérete szerint március végéig új energiakoncepciót alkot az évben elfogadotthoz képest. A feladat adott: helyre kell állítani az 1990 es években százmilliárdos nagyságrendben támogatott földgázprogram eredményeként létrejött torz energiamérleget, amelyben a földgáz aránya elérte a 45% ot (a 3.1 fejezetben a dolgozat céljával összhangban csak a villamos energia termelésben képviselt részarányt mutattuk be), amellyel a földgáz részarányt tekintve Magyarország Hollandia mögött második az európai listán. Fontos ugyanakkor, hogy Hollandia nettó exportőr, Magyarország viszont 80% ban egyforrású (Gazprom) importra szorul, mivel a német Ruhrgas és a francia Gas de France által az osztrák határon belépő HAG vezetéken importált

15 15/64 földgáz eladója szintén a Gazprom. 3.4JAVASLATOK A FÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSÉRE (i) A gázfüggőség csökkentésére a jelenlegi politikai helyzetben vállalhatatlan, ugyanakkor kézenfekvő megoldás lehetne a mesterségesen eltérített (alacsonyan tartott) lakossági gázárak emelése, amely takarékosabb felhasználásra ösztönözne és megállíthatná a gázfelhasználásra épülő erőművek további építését. (ii) A kormány vizsgálja egy új lignittüzelésű erőmű építését is, amely két okból is életszerűtlen: a) Magyarország kimerítette az EU által biztosított CO 2 kvótáját 4 ; b) A kiváltást szolgáló lignitmező az RWE közvetett tulajdonában van, amely a tapasztalok szerint hosszú távú villamos energia átvételi szerződés (amely ~7% os eszközarányos megtérülést biztosít) hiányában, azaz tisztán kereskedelmi alapon nem vállalkozik az erőmű megépítésére. A hosszú távú szerződés megkötésére jelenleg nincs reális esély, mivel a hazai villamos energia piac ~90% át lefedő hosszú távú szerződések az EU vizsgálatok óta a figyelem középpontjába kerültek. (iii) A kőszénre alapuló kiváltást jelentősen korlátozza az a tény, hogy az amúgy erősen környezetszennyező kőszénből importra szorul Magyarország. (iv) A paksi élettartam hosszabítás erős kormányzati szándéka (és Magyarország közvéleményének EU átlagot messze meghaladó nukleáris elkötelezettsége) mellett várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a Paksi Atomerőmű kapacitás bővítése, amely az üzembiztonsági kockázaton és a használt fűtőelemek tárolásának nem megoldott problémáján (így logikusan árazhatatlanságán) túl nem oldja meg az importfüggőségünket. További gondot jelent, hogy Paks bővítése a mai kor technológiai színvonalán minimum 600 MW egységteljesítményű blokk(ok)kal lehetséges, amely figyelembe véve az atomerőművek termelésének rugalmatlanságát, megnehezíti az esetleges új blokk(ok) villamos energia rendszerbe illesztését (3.5 fejezet). (v) A függőség kockázatának csökkentésére olyan földgáztároló(k) építése is szóba került, amely a függőséget nyilvánvalóan nem csökkentheti, de a hasonló krízisekre (rövid távú, néhány hetes) megoldást adhat. A kormány és az ellenzék között kibontakozott szakmai vita érdekes módon nem azon alapul, hogy a (i) függőséget érdemes e tárolóval csökkenteni; (ii) tároló(k) költsége 150 MdFt vagy sem,sokkal inkább azon, hogy az előző költség milyen mértékű gázárváltozást indukál (kormány: 1Ft/m 3 vs ellenzék: 5 7Ft/m 3 ). A dolgozat egyik céljával (KÁP hatása a 4 Forrás: HVG;

16 16/64 villamos energia árakra) összhangban megmutatom a tároló(k) hatását a fogyasztói árakra. A számítás feltételrendszere: a) elfogadom a tároló(k)ra adott költségbecslést: 150 MdFt; b) Eszközarányos megtérülés (Üzemi eredmény Iparűzési adó Társasági adó) 20 éves futamidőre 7,0%; c) Finanszírozási költség 0, Ft, azaz azt feltételezem, hogy a beruházás 100% ban saját forrásból valósul meg; d) Működési és fenntartási költség (beleértve karbantartás, biztosítás, általános költségek) megegyezik a tárolás árbevételének 15 25% ával; e) Vetítési alap: Magyarország évi összes földgáz felhasználása (13,9Mdm 3 ) illetve lakossági fogyasztása (4,4Mdm 3 ). A számítást mindkét mennyiségre elvégzem, mivel feltételezhetjük, hogy a tárolás költségét minden szereplőnek viselnie kell, de amellett is lehetne érvelni, hogy az esetleges korlátozás során a legnagyobb védelmet élvező lakossági fogyasztókra szükséges a tároló költségeit visszaosztani; f) Társasági illetve Iparűzési adó 16% illetve 2%; e) nem veszem figyelembe a gáztározó feltöltéséhez szükséges (részben elveszett) gázmennyiség költségét. A modell eredményeit figyelembe véve folyóáron számítva 1,74 illetve 6,25 Ft/m 3 (9.1 fejezet) gázár emelkedést indukál a fenti tároló megépítése a teljes hazai illetve kizárólag a lakossági gázfogyasztást figyelembe véve (1. Táblázat): 1. Táblázat: Gáztározó építés gázárra gyakorolt hatása 3.5TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI SZERKEZET Magyarországon az átlagos napi rendszerterhelés 4.800MW (42.000GWh/8.760h), amely erős évszak, napszak és munkanap/szabadnap függőséget mutat. A villamos energia termelő erőművek termelését szabályozó, elosztó MAVIR Rt nek mindenkor követnie kell a fogyasztási igényeket, mivel a villamos energia gazdaságos tárolása nem megoldott. A mindenkori fogyasztáshoz igazított termelést nehezíti, hogy a hálózati terhelés pillanatnyi maximuma 6.000, minimuma 2.600MW. A fogyasztói igényeknek megfelelő termeléshez elengedhetetlen, hogy az erőműrendszer képes legyen dinamikusan reagálni a szabályozási kényszerekre. A rugalmatlan rendszer egyik fő oka a Paksi Atomerőmű, mivel a reaktorblokkok üzembiztonsági okokból nem alkalmasak szabályozásra. Ha mind a négy blokk üzemel, az állandó 1866 MW teljesítményt jelent. A Pakson kívüli nagy (a 90 es évek közepén privatizált) erőművek számára hosszú távú szerződések biztosítják az általuk termelt villamos energia átvételét (2. Táblázat), illetve a 8% os eszköz arányos nyereséget. Mivel az előző két erőmű csoport az összes erőmű kapacitás 80% át lefedi, igen nehéz a struktúrába új szereplőket, így a gyenge érdekérvényesítő képességű, megújuló energiaforrásokon alapuló kiserőműveket illeszteni. További nehézségeket jelent az import szerződések rendszere, amelynek keretében az import szaldó (import export) 2004 ben 7.525GWh volt, amely a termelt villamos energia ( GWh) 22,2% a. Az import esetében különösen

17 17/64 fontos, hogy az import gyakorlatilag zsinórimport. 2. Táblázat: Villamos energia rendszer folyamatábrája; év, Forrás:

18 18/64 4MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS JELENLEG Magyarország megújuló energia felhasználásának részaránya a teljes villamos energia részarányában jelenleg 3,6%, amely elmarad az EU átlaghoz képest (3. Táblázat), ugyanakkor ezzel teljesítjük kötelezettség vállalásainkat. 3. Táblázat: Megújuló energiaforrások aránya az EU ban Ausztria 24,3% Belgium 1,0% Dánia 7,3% Egyesült Királyság 0,7% Finnország 21,3% Franciaország 7,1% Görögország 7,3% Hollandia 1,4% Írország 2,0% Luxemburg 1,4% Németország 1,8% Olaszország 5,5% Portugália 15,7% Spanyolország 5,7% Svédország 25,4% 4.1MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁS ARÁNYA JELENLEG MAGYARORSZÁGON Magyarországon a villamos energia felhasználás 2004 ben GWh (3.5 fejezet), a hulladékégetést is figyelembe véve a megújuló energiaforrások villamos energia termelése 965GWh volt, amely 2,3% os aránynak felel meg. (A budapesti szemétégető nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának, mivel nem szelektíven gyűjtött hulladékok égetéséből származik az így termelt energia.) A biomasszára alapozott erőművi fejlesztések termelése a GKM publikációi szerint olyan mértékben felfutott, hogy a év végére teljesült Magyarország 3,6% os vállalása. Ebből következően a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia termelés (a évi villamos energia fogyasztás változatlanságát feltételezve) 2005 ben elérte az 1.500GWh (0,036 x gWh/év) mennyiséget. A 4. Táblázat évre vonatkozó oszlopában azt feltételeztem, hogy a teljes megújuló energiaforráson alapuló termelés 1500GWh/év és ez a változás mindössze két tényezőn alapul: a hozzávetőleg 80 80% os szélerőmű (5,6MW ról 10MW ra) illetve biomassza (678MW ról 1.208MW ra) kapacitás bővülésen.

19 19/64 4. Táblázat: Villamos energia termelés megújuló energiahordozókkal (GWh) Geotermia Tűzifa Biogáz 7,6 11,2 18, Vízenergia ,5 205,5 Szélenergia 0,9 1,2 3,6 5,6 10 Fotovillamos 0,06 0,06 0,07 0,1 0,15 Összesen Hulladékégetés Összesen (Hulladékkal együtt) GEOTERMIA Magyarország kedvező geotermális adottságokkal rendelkezik, a mért hőáram érték 90mW/m 2, amely 50% kal haladja meg a kontinens területén mért átlagértéket. A hazai hévíz feltárás 50% a szolgál geotermikus energia hasznosítási célokat. A medence területeken a 70 es, 80 as években az utánpótlást meghaladó vízkitermelések hatására nagymértékű nyomáscsökkenés alakult ki a melegvizű rétegvíz tárolókban. Ez a kedvezőtlen folyamat a 90 es évek elejétől, alapvetően a felszín alatti vízkitermelések csökkenése miatt megállt. Tekintettel arra, hogy a hévizek Magyarország stratégiai jelentőségű, egységes hidraulikai rendszerű, korlátozottan pótlódó felszín alatti vízkészleteinek a részei, a geotermikus energiahasznosítási célú vízkivételek a jövőben modellezéssel bizonyított fenntartható rezervoár potenciál mellett, víz visszatáplálással engedélyezhetők. A környezetvédelmi szempontokat, a sótartalmat és a visszasajtolási követelményeket is figyelembe véve 50PJ/év geotermikus energia termelhető, amelyből jelenleg 3,6PJ/év a felhasználás. A szakértői vélemények szerint néhány meddőkút alkalmas kapcsolt hő és villamos energia termelés megvalósítására (fontos, hogy a hőenergia szállítása nem megoldott). A nemzetközi tapasztalatokra és az eddigi hazai kísérletek információira támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a 2010 ig terjedő időszakban a gyakorlatban műszaki és gazdaságossági okok miatt csak olyan villamos energiát termelő geotermikus erőművek létesítése reális, amelyek esetében a (i) vízadó képződmény mélysége nem haladja meg a 3000 métert és (ii) hőmérséklet eléri a 120 C ot és (iii) vízadó képesség hozama méretgazdaságos. Magyarországon geotermiára alapozott villamos energia termelés jelenleg nincs, a felszínre hozott melegvizet kizárólag hőtechnikai célokra használják. A technikai és környezeti feltételek hiánya miatt nem tűnik reálisnak, hogy a geotermikus energia villamos energia termelő képességét Magyarországon kihasználják. A dolgozat további részében a geotermikus energiával nem foglalkozom, ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy a döntéshozók a geotermikus energia villamos energia termelés céljára történő kiaknázásában nagy potenciált látnak.

20 20/ BIOMASSZA SZILÁRD BIOMASSZA A szilárd biomassza (fa, energianövény, illetve mezőgazdasági hulladék) energetikai célú felhasználása a CO 2 kibocsátás szempontjából neutrális, mivel az eltüzelésével levegőbe kerülő CO 2 mennyisége definíciószerűen megegyezik azzal, mint amit ezek a növények a fotoszintézis révén fejlődésük során magukba építettek. Magyarországon a biomassza (fa) alapú villamos energia termelést döntően az átalakított erőművek termelése adja. A kötelező átvétel és a kedvező, támogatott árak mellett megindult komolyabb energetikai fejlesztések jelentősen megváltoztatták a hazai felhasználás korábbi helyzetét Magyarországon: a bruttó fakitermelés 2002 ben 7Mm 3, a nettó (apadékkal csökkentett) fakitermelés 5,8Mm 3 volt. Jelentős tényező a hazai faellátásban és fafelhasználásban a külkereskedelem: a kivitel 1,2Mm 3, az energetikai illetve farostlemezgyártásra használható minőségű fa behozatala 0,5Mm 3 volt. A magyar erdőkben évente mintegy 12Mm 3 fanövedék keletkezik, amelyből fenntartható erdőgazdálkodás mellett 9Mm 3 kitermelhető. Ebből hosszú évek óta 7Mm 3 faanyagot termelnek ki évente. A 7Mm 3 ből 1,5Mm 3 vágási apadékként az erdőben marad, a hasznosított faanyag így 5,5Mm 3. Ebből az 5,5Mm 3 hasznos faanyagból 3,5Mm 3 sarangolt fa (amely rostfa, tűzifa, illetve papírfa céljára hasznosítható) illetve 2Mm 3 a magasabb értékű ipari fa. Az elmúlt évek során a magyar erdőkből kitermelt kb. 3,5Mm 3 sarangolt választékot és a különféle fafeldolgozókban, fűrészüzemekben keletkezett 0,5Mm 3 faipari hulladékot részben a hazai falemezipar lapgyártói használták fel, részben a lakossági tűzifa ellátását biztosította (1,6Mm 3 ), részben maguk az üzemek tüzelték el, részben export célokat szolgált és csak kisebb mértékben hasznosították erőművi vagy fűtőművi célokra. Az energetikai célú fafelhasználás, elsősorban a pécsi, kazincbarcikai és ajkai erőműveknek köszönhetően 1Mt/év (1,5Mm 3 /év) mértékűre emelkedett, amely jelentősen növelte a fa árát és feszültségek alakultak ki a farostlemez gyártás és az erőművi ellátás között. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás kívánalmainak szigorú betartása mellett további jelentős volumenű új kapacitások létrehozásához csak úgy lehetséges alapanyagot biztosítani, hogy azzal más piaci szereplő érdekei (farostlemez gyártók, lakossági tűzifa ellátás) jelentősen sérülnének. Ezért új erőművi kapacitások létrehozásának egyik előfeltétele az energetikai célú növénytermesztés hazai meghonosítása, másik feltétel, hogy a KÁP rendszer elégséges megtérülést biztosítson. Az ártámogatás nem tesz különbséget erőművi átalakítás és zöldmezős beruházás között, utóbbi esetben viszont a jelenlegi támogatási szint nem versenyképes megtérülés. A dolgozatban vizsgált időtávban (2010) azt feltételezem, hogy az energia ültetvényekre épülő új, jelentős erőművi kapacitások nem valósulnak meg, ehhez ugyanis egyrészt vagy az erőművek és a még nem létező energiaültetvények tulajdonosai közötti hosszú távú szerződés szükséges, vagy az utóbbiaknak állami garanciát kell biztosítani; másrészt az

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben Balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com 2010. SZEPT. 23. Szeged REMEK BEMUTATKOZUNK MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona

09. Május 25 Budapest Készítette: Fazekasné Czakó Ilona Mintacím szerkesztése Villamos energiapiaci liberalizációs tapasztalatok önkormányzati szemmel avagy az önkormányzatok nagy kihívása: szabadpiac vagy egyetemes szolgáltatás 09. Május 25 Budapest Készítette:

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Magyar Szélenergia Társaság I.Magyar Megújuló Energia Konferencia Budapest, 2006. október

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről

Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Tájékoztatás a MAVIR smart metering projektről Bakos Béla Okos hálózat projektvezető MAVIR 2013. szeptember 10. Nemzeti Energiastratégia és az okos hálózat A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az okos hálózatoktól

Részletesebben

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN

PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN PIACI MŰKÖDÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARBAN Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal II. Ipari Energia Fórum Konferencia 2004. Novotel Budapest Centrum, 2004. május 26-27. 100 90 80 70 60 50

Részletesebben

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon

Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Intelligens Energiarendszerek 2007 Budapest, 2007. november 27. Decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés helyzete és feladatai Magyarországon Popovics Attila ETE Települési Energiagazdálkodási

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

Módszertan és számítások

Módszertan és számítások ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben