SPECIÁLIS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRE

Átírás

1 SPECIÁLIS KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRE Bencze Bőcs Bernadett Budapesti Corvinus Egyetem

2 2006. március 1. 2/64

3 3/64 TARTALOMJEGYZÉK 1 bevezetés, problémafelvetés, a dolgozat korlátai megújuló energia források jogszabályi környezete magyarországon energiahordozó és villamos energia termelő struktúra magyarországon megújuló energiahordozó felhasználás jelenleg jogharmonizációs kockázatok megújuló energiaforrások elterjedését gátló tényezők, kockázatok technológiák harca magyarországon javaslat a versenysemlegességre mellékletek függelék...51

4 4/64 1BEVEZETÉS, PROBLÉMAFELVETÉS, A DOLGOZAT KORLÁTAI 1.1BEVEZETÉS Az EU tagállamok és a Közösség energiapolitikáját összetett célok jellemzik. Ez nem volt mindig igaz: a (i) 70 es évek végéig az ellátásbiztonság dominált mint elsődleges energiapolitikai célkitűzés; ezt (ii) 80 as években egyre inkább felváltotta a környezetvédelem; (iii) 90 es években az Unió általános mélyülésével a tőke, a termékek és a szolgáltatások egységes belső piacainak kialakulásával a piacnyitás és dereguláció kapott elsőbbséget. A XXI. század elején a három cél egymást kiegyensúlyozva van jelen az EU és a legtöbb tagállam energiapolitikájában. A dolgozatban az eredeti elképzeléseim szerint kizárólag a környezetvédelmi célkitűzés megvalósíthatóságát és kockázatait szándékoztam vizsgálni, figyelembe véve a deregulációs szempontokat, azonban a januári 2 i mini energiaválság miatt az ellátásbiztonság és környezetvédelem kapcsolatát is értékelem, mivel megdőlni látszik a megújuló energiaforrásokkal (azon belül különösen az időjárásfüggő kiserőművekkel) szemben alkalmazott, az ellátásbiztonság célkitűzésén alapuló érvrendszer KÖRNYEZETVÉDELEM Az energia szektor környezetvédelmi problémái számosak, de témánk szempontjából legfontosabb ezek közül az éghajlatvédelmi probléma, azaz az üvegházhatású széndioxid növekvő kibocsátása. Ebből a szempontból az energia szektor nemcsak jelentős, a CO 2 kibocsátásoknak legalább felét kitevő hozzájárulásával, de kevés és pontszerű forrásaival, könnyű szabályozhatóságával az éghajlatvédelmi stratégiák középpontjában áll.

5 5/64 A jelenlegi prognózisok nagyjából megegyeznek abban, hogy ha a jelenlegi kibocsátási tendenciák nem változnak meg, akkor a es vállalási időszak átlagában az EU széndioxid kibocsátása az 1990 es szintet legalább 7% kal haladja meg, tehát a 8% os kiotói vállalás teljesítése az alapfolyamatok tendenciájához képest valójában 15% os reálcsökkentést jelentene. Magyarország számára a megelőző tárgyalásokon képviselt hazai állásponttal is összhangban a jegyzőkönyv 6% os csökkentést ír elő. Az energiaigény és energia hatékonysági becslések alapján a Magyarország által vállalt 1985/87 es 1 átlagos viszonyítási szint 94% át 2010 ben várhatóan akkor sem haladja meg az összkibocsátás, ha a várható energiaigény bővülését az energiahatékonyság növelése mellett kiszolgáló új erőművi kapacitások jelentős mértékben lignitre épülnek ELLÁTÁSBIZTONSÁG Az energiapolitika utóbbi néhány évének trendje alapján megállapítható, hogy Európa (beleértve Magyarország) energiafüggősége, földgázimportjának növekvő aránya potenciális válság felé vezetik az EU t. A néhány napos, azonban nem előzmények nélküli (10.5 fejezet) krízis Magyarország esetében is rávilágított arra, hogy az energia politika kérdésében a piaci erők és a politikai szempontok egymáshoz viszonyított relatív súlya jelentősen befolyásolja az adott ország gazdasági stabilitását és így biztonságát. Az energiapolitikai döntéshozók megújuló energiaforrásokkal (elsősorban nem vezérelhető, más szavakkal időjárási körülményektől függő kiserőművek) szembeni ellenérvei elsősorban az ellátásbiztonság követelményén alapulnak. Az ellátásbiztonság az alkalmazott technológiák (atomerőmű, gázturbina, szélerőmű, stb.) és az azok által felhasznált energiaforrások (urán, földgáz, szél, stb.) rendelkezésre állásának biztonságán alapul: E B = EB 1 x EB 2 x EB 3 x x EB n E B: Teljes villamos energia rendszer ellátás biztonsága (%) EB i : Adott tüzelőanyagra épülő energetikai részrendszerek rendelkezésre állása (%) A fenti összefüggés azért alkalmazható, mivel a szorzat egyes tagjai egymástól független valószínűségi változók (pl. EB 1 jelölje az összes gázturbinás erőmű; EB 2 pedig a Paksi Atomerőmű rendelkezésre állásának valószínűségét). Az egyes részrendszerek (EB i ) rendelkezésre állási valószínűsége pedig az adott részrendszer technológiája (T i ) és az általa felhasznált energiaforrás (E i ) rendelkezésre állási valószínűségének a szorzata: 1 A volt szocialista országok lehetőséget kaptak arra, hogy piacaik 1990 es összeomlását megelőző évek közül válasszanak bázisévet.

6 6/64 EB i = T i x E i Így például a Paksi Atomerőmű rendelkezésre állásának valószínűségét az erőmű és a hasadóanyag rendelkezésre állása valószínűségeinek szorzata adja. Az elmúlt években hozzávetőleg 500MW összkapacitású kogenerációs (hő és villamos energiát kapcsoltan termelő) kiserőmű épült, azaz az ellátásbiztonság kapacitásoldala javult. Más kérdés, hogy a tüzelőanyag választás helyes volt e, mivel a fenti erőművek mindegyike földgázalapú. Az orosz gázszállítás bizonytalansága miatt újragondolni szükséges az ellátásbiztonság kérdéskörét és az energiaforrások biztonságának növelését, azaz az importfüggőség csökkentését kell előtérbe helyezni. Magyarország a hagyományos energiahordozók és hasadóanyagok tekintetében egyaránt importra szorul, ezért középtávon szükségszerű a (nem importfüggő) megújuló energiaforrások hasznosításának bővülése. Más szavakkal: az orosz politikai stratégiában megvillantott energia fegyver történelmi lehetőséget teremt a megújuló energiaforrások részére, mivel az energiapolitikai célkitűzések (környezetvédelem ellátásbiztonság dereguláció) (a magyar energia politikában mindenképp) lehetetlen hármasnak tűntek január 2 ig. Megint más szavakkal: a kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott kő CÉLKITŰZÉSEK AZ EU BAN ÉS MAGYARORSZÁGON Az Európai Unió energiapolitikai célkitűzése, hogy 2010 ig a megújuló energiával termelt villamos energia részarányát 22,1% ra növelje (2001/77/EK direktíva); Magyarországon a megújuló energia hordozókból előállított villamos energia részarányát 3,6% ra szükséges növelni, amely a GKM álláspontja szerint teljesült (statisztikai adatok a évre nem álltak rendelkezésre). Ismeretes, hogy az EU Bizottság szigorúan szabályozza az integrált piacokra irányuló állami támogatások kérdését. Ez az energiapiacokra is vonatkozik. Mivel azonban bizonyos energiatermelési formák és technológiák magas prioritású EU környezetpolitikai célok megvalósítását segítik elő, ezért a Bizottság irányelveket 2 fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett tekinti környezetvédelmi célúnak és ezért elfogadhatónak az állami támogatást. Ezek az irányelvek azonban nem tekinthetők egységesnek a támogatás formájára vonatkozóan. A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energia támogatását tehát az Európai Unió megengedi. A támogatások a következő két alapelvre épülnek: a megújuló energiaforrások (i) versenyhátránya a hagyományos energiaforrásokon alapuló energia termeléshez képest, hogy utóbbi 2 Az "irányelv" jelen esetben nem a jogilag kötelező érvényű "Directive" magyar fordítása, hanem a tájékoztató érvényű "Guideline" kifejezést jelenti, amely azonban szintén a Közösségi Vívmányok (Acquis Communautaire) része, vagyis a tagállamok nem kötelesek ratifikálni, de a Bizottság döntéseit alapvetően meghatározza.

7 7/64 externális költségeit az energiaárak nem tartalmazzák; (ii) mint új kapacitások jelentős kezdeti beruházást igényelnek (ez volt a helyzet más energiaforrások, mint pl. szén, olaj és nukleáris energia esetében is). A támogatás formája országonként eltérő: (i) kötelező átvétel és a hálózatba táplált villamos energia ártámogatása (pl. Olaszország, Dánia); (ii) forgalomképes zöld bizonyítvány (pl. Belgium, Nagy Britannia, Svédország); (iii) befektetési adókedvezmény (pl. Finnország); (iv) befektetési tőketámogatás (pl. Ausztria /vegyes támogatási rendszert alkalmaz/); (v) tendereztetési sémák (pl. Írország) MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT TÁMOGATÁSI FORMÁK A villamos energiáról szóló évi CX. törvény évi módosítása ( VET ) és a 246/2005. (XI.10.) Kormány rendelet a VET végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII.23.) Kormány rendelet módosításáról (VHR) komoly esélyt teremt és egyúttal komoly kockázatokat jelent a megújuló energiaforrásokon alapuló erőművi kapacitások elterjedésének. A dolgozatban kísérletet teszek arra, hogy a megújuló energiaforrások lehetőségét és kockázatait (releváns) technológiánként bemutassam, utóbbi esetében különös tekintettel a Magyar Energia Hivatal (MEH), a Magyar Villamosenergia Rendszerirányító Rt. (MAVIR), a Magyar Villamos Művek (MVM), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), a hagyományos erőművek és az E.ON által felvetett problémákra. 1.2PROBLÉMAFELVETÉS, KOCKÁZATOK A VET és a VHR alapvetően pozitív hatással bír a megújuló energiaforrások elterjedésére, azonban a MEH, MAVIR, MVM, GKM és a hagyományos erőművek képviselői nyilatkozataikban a megújuló energiaforrások elterjedése ellen, az alábbiak szerint érvelnek: (i) A nem vezérelhető (időjárási körülményektől függő) kiserőművek elterjedése rendszerirányítási problémákhoz, szélsőséges esetben a villamos energia rendszer összeomlásához vezet (6.1 fejezet; az időszakosság mítosza ). (ii) A nem vezérelhető kiserőművek (különösen szélerőművek) elterjedése és azok szabályozatlan működése miatt a Paksi Atomerőművet vissza kell terhelni, azaz a magas megújulós árakat kell megfizetni az alacsony paksi árak helyett (6.2 fejezet). (iii) A megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia ártámogatása (KÁP) jelentősen növeli a végfelhasználók terheit (6.4.2 fejezet). A villamos energia piac fenti, meghatározó szereplői és a tárgy szempontjából releváns közigazgatási szereplők megújuló energiaforrásokkal szembeni fenntartásai jelentős kockázatokat jelentenek a

8 8/64 megújuló energiaforrások elterjedésére vonatkozóan; és jelenleg, amikor mind a kormánypártok mind az ellenzék részéről politikai célként jelenik meg az erőművek és áramszolgáltatók luxusprofitjának csökkentése, különösen érdekes kérdés, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának igen kedvező VET és VHR előírásai milyen módon és mértékben ültethetőek át a gyakorlatba. A jelenlegi politikai hangulatban tehát vizsgálni érdemes az alábbi kérdéseket is: (i) a hatályos szabályozáson alapuló szerződéses rendszer kialakítása kifogásolható e arra tekintettel, hogy azt 2007 után várhatóan meg kell változtatni, különös tekintettel a kártérítési felelősségre (befagyott költségek; 5.2 fejezet); (ii) a szabályozás az európai közösségi joganyag által tiltott állami támogatásnak minősül e (5.5 fejezet). A dolgozatban elsősorban kísérletet teszek a fenti kérdések megválaszolására, másodsorban a megújuló energiaforrások jelenlegi, technológiák szerinti megoszlását, a fenti kérdésekre adott válaszokat és az egyes technológiák (magyarországi) hatékonyságát alapul véve rövidtávú (2010 ig) előrejelzést készítek a megújuló energiaforrások elterjedésére (technológiánként) vonatkozóan. A megújuló energiaforrások magyarországi elterjedésének valószínűségét természetföldrajz, infrastruktúra, szabályozhatóság, beruházási is működési költség és CO 2 kvóta értékesítés függvényében adom meg. A dolgozat különösen fontos elemét képezi a fenti előrejelzés feltételrendszerének rögzítése és a (VET ben és VHRben rejlő) kockázatok ismertetése. 1.3A DOLGOZAT KORLÁTAI A dolgozat megírása során arra törekedtem, hogy a következtetéseim kvantitatív módszerekkel alátámasztott érveken alapuljanak. A fentiekkel összhangban (i) a dolgozatban kizárólag a megújuló energia források villamos energia termelés céljával történő felhasználásával foglalkozom. Indokolás: a) a háztartások biomassza alapú tüzelőanyag felhasználásának statisztikája nagyságrendekkel pontatlanabb a villamos energia termelésre és fogyasztásra vonatkozó MEH és MAVIR adatszolgáltatásánál; b) a távhőtermelésben az 56/2002 (XII.29.) GKM Rendelet következményeként az utóbbi néhány évben elterjedt kogenerációs erőművek kannibalizálták a biomassza alapú hőtermelés ~500 MW kapacitású (elsősorban távhő) hőpiacát; (ii) adott megújuló erőforráson alapuló technológia pozitív externáliáját a CO 2 kibocsátás csökkenésével elérhető CO 2 kvóta értékesítés árbevételével azonosítottam. Indokolás: a különböző

9 9/64 technológiákat az eltérő mértékű CO 2 kibocsátásaik figyelembe vételével (árazásával) lehet összehasonlítani, ugyanakkor nem volt célom egyéb, nem vagy nehezen árazható externáliákat figyelembe venni, így pl. a politikai döntéshozók munkahelyteremtésre vonatkozó (a XXI. század technológiai fejlettségét figyelembe véve vitatható) érveit az energiaültetvények mellett.

10 10/64 2MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON 2.1ENERGIAPOLITIKAI FELADATOK Az energiapolitika által kezelt feladatok döntő többsége levezethető a(z) (i) ellátásbiztonság; (ii) versenysemlegesség és (iii) környezetvédelem (ezen belül éghajlatvédelem) célkitűzéseiből. A hivatalos magyar energiapolitika az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozó felhasználás növelés és a környezetvédelem szempontjait egységesen, azonos prioritásokként kezeli. Magyarország energiahordozó importja meghaladja a 70% ot és a hazai források fokozatos kimerülése miatt import függősége növekszik. A megújuló energiaforrások növekvő alkalmazása egyrészt elősegíti az éghajlatvédelem tárgyában tett nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítését, amelynek keretében Magyarország vállalta, hogy évek átlagában az évek átlagához képest 6% kal csökkenti a széndioxid egyenértékben mért üvegház gáz kibocsátást; másrészt mérsékli az ország energiaimport függőségét. 2.2JOGSZABÁLYOK (VET ÉS VHR) ÉVI CX. TÖRVÉNY A megújuló energiaforrások fogalmát elsőként a 2003 ban hatályba lépett villamos energiáról szóló évi CX. törvény (VET) vezeti be, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a villamos energia importtal szemben prioritást ad (a kapcsolt villamos energia termeléssel együtt) a megújuló és hulladék felhasználásával termelt villamos energia átvételének /2002 (XII.29) GKM RENDELET A megújuló villamos energia kötelező átvételét (is) szabályozó 56/2002 (XII.29) GKM rendelet feltételei (átvételi árak, átvételi futamidő) nem jelentettek megfelelő jogszabályi környezetet a megújuló energiaforrások elterjedéséhez. A tárgyi rendelet kockázatát az igen gyakori módosítása és a rendeletben meghatározott, kötelező átvétel futamidejének ( ) rövid időtartama jelentette ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY A villamos energiáról szóló évi CX. tv. (VET) június 20 án elfogadott módosítása szerint a kiserőmű a MEH által egyszerűsített engedélyezési eljárásban kiadott létesítési és termelési engedély időtartamával megegyező futamidejű villamos energia kereskedelmi szerződést ( Kereskedelmi Szerződés ) köt az elosztói engedélyessel a szerződés aláírása napján hatályos jogszabályi feltételek rögzítésével. A VET módosítása szerint a Kereskedelmi Szerződésben rögzített futamidőre a megújuló

11 11/64 villamos energia termelésre a kötelező átvétel és explicit módon meghatározott normatív ártámogatás vonatkozik. A megújuló energiaforrással termelt villamos energia napszaki átvételi ára évben 23 Ft/kWh, amely árat minden évben a KSH által az előző 12 hónapra közzétett fogyasztói árindex mértékével kell módosítani. Fontos, hogy a nem vezérelhető kiserőművekre vonatkozóan a 23 Ft/kWh nem napszaki átlagárként, hanem napszaktól független átvételi árként definiált /2005 (XI.10.) KORMÁNY RENDELET (VHR) november 25 én életbe lépett a 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet (VHR) a villamos energiáról szóló évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról. A VHR különös jelentősége, hogy előírásokat fogalmaz meg a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének és az átvétel futamidejének megállapítására (10.1 fejezet). Eszerint a Magyar Energia Hivatal több szempont figyelembe vételével dönt a kötelező átvétel mennyiségéről illetve a futamidőről, ezek közül a lényegesek: (i) versenyképesség és természeti adottságokkal összefüggő hatékonyság, (ii) villamos energia fogyasztók teherviselő képessége, (iii) megtérülés, ahol figyelembe kell venni, hogy a támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan működő erőmű beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a működéshez szükséges nyereségnek az összegét. 2.3KIOTÓI JEGYZŐKÖNYV ÉS KAPCSOLÓDÓ MECHANIZMUSAI A Kiotói Jegyzőkönyv ( KJ ) három nemzetközi mechanizmust határoz meg az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére: (i) Nemzetközi kereskedelem a tagországok között; amely lehetővé teszi a kibocsátási kvóta szabad részének adását/vételét; (ii) Tiszta Fejlődési Mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) gyakorlatilag azonos a JIval, de itt egy tagország és egy fejlődő ország között jön létre a beruházás; (iii) Együttes Végrehajtás (Joint Implementation, JI ), amelynek keretében adott tagország másik tagországban végrehajtott beruházása eredményeként elért kibocsátás megtakarításon az érintett tagországok osztoznak. A megújuló energiaforrásokon alapuló projektek CO 2 kvótái a JI keretében értékesíthetőek; az

12 12/64 értékesítés szükséges, de nem elégséges feltételei az alábbiak: (i) KvVM támogató levele a Projekt Leírás alapján és (ii) KvVM jóváhagyó levele a Projekt Tervdokumentum (PIN és PDD) alapján. 3 3 A KvVm által kiadott Támogató és/vagy Jóváhagyó Levelével rendelkező Projektek felsorolása a honlapon található

13 13/64 3ENERGIAHORDOZÓ ÉS VILLAMOS ENERGIA TERMELŐ STRUKTÚRA MAGYARORSZÁGON 3.1PIAC SZERKEZET Regulated M arket Segm ent Public service generators U nregulated m arket segm ent Im port/ Other Export generators Producers Trader/ Distributor C ustom ers Public service wholesale trader ( M VM ) E nergy traders Public service Supplier(DSOs) Public service custom ers Eligible custom ers A 2001 ben elfogadott villamos energia törvény, valamint a január 1 jén hatályba lépett jogszabályok megteremtették a jogi feltételeket a villamos energia kereskedelem liberalizációjához. Magát a liberalizációt az Európai Unió irányelvei írták elő Magyarország uniós csatlakozásának feltételeként január elsejétől az évi 6,5GWh nál több villamos energiát felhasználó fogyasztóknak (feljogosított fogyasztók) lehetőségük van szabad piacon beszerezni a villamos energiát. Ezzel az intézkedéssel Magyarországon kettős piac alakult ki: a frissen megnyílt versenypiac mellett ún. közüzemi árampiac működik, ahol a fogyasztók a közüzemi szolgáltatás biztonságát élvezik. A feljogosított fogyasztók saját mérlegkört alakíthatnak vagy kereskedői mérlegkörhöz kötelesek csatlakozni. A mérlegkör a termelők, kereskedők, fogyasztók olyan csoportja, amelyben az összes vásárlás és eladás tervezett értéke megegyezik. Ezeket a minden negyedórára meghatározott mennyiségeket (menetrend) a mérlegkörök adják meg a rendszerirányítónak. Ha a mérlegkör eltér a menetrendjétől, a különbséget a rendszerirányító egyenlíti ki és ezt a kiegyenlítő energiát a mérlegkörrel elszámolja. A piacnyitással alapvetően megváltozott a villamos energia tarifa szerkezete is. A vezetékhálózatokhoz minden piaci szereplő azonos feltételekkel, szabadon hozzáférhet, a hálózathasználat különvált a kereskedelemtől. A hálózat használatáért az alaphálózat tulajdonosát (Magyar Villamos Művek Rt. vagy átvételi engedélyes), illetve az elosztóhálózat tulajdonosát, az áramszolgáltatót (elosztói engedélyes) hálózathasználati díj illeti meg. Ugyancsak különvált a kereskedelemtől a rendszerirányítás, amely minden szereplő számára rendszerszintű szolgáltatásokat nyújt: biztosítja a villamos energia minőségét, fedezi a hálózati veszteséget, gondoskodik a teljesítmény tartalékokról és kiegyenlítő energiáról, biztosítja a rendszer operatív üzemirányítását. Az előző szolgáltatásokért a rendszerirányítót rendszerirányítási díj illeti meg. A közüzemi piac minden tagja

14 14/64 regulált áron vásárolja, illetve adja tovább partnerének a villamos energiát. A közüzemi piacon vásárolhatják meg a villamos energiát azok a fogyasztók, akik nem jogosultak a szabadpiacon történő vásárlásra vagy nem kívánnak azon részt venni. A közüzemi ellátás mérlegkörébe az erőművek, a közüzemi nagykereskedő és az áramszolgáltatók tartoznak. A lakossági fogyasztók a közüzemi ellátás keretében vásárolják meg a villamos energiát. A szabad piacon a szereplők a termelők, a kereskedők, és a feljogosított fogyasztók. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kereskedőt kihagyva az erőművek közvetlenül megállapodjanak a feljogosított fogyasztókkal (Forrás: 3.2PRIMER ENERGIA FELHASZNÁLÁS ARÁNYA A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSBEN A magyarországi közcélú erőművek energiahordozó felhasználása megoszlásának közötti idősora (9.1 fejezet) alapján az alábbi következtetések vonhatók le (1. ábra): (i) (ii) (iii) a szén (kezdetben kizárólagos) szerepe szigorúan monoton csökken; a szénhidrogénen belüli részarányban a földgáz felhasználás növekszik; az atomenergia részarányának térhódítása 1985 től és stabil részaránya. 1. ábra: Energiahordozó megoszlás Magyarország közcélú villamos energia termelésében 3.3IMPORT ARÁNY AZ ENERGIA HORDOZÓKBAN Magyarországon az összes energiaigény kielégítésére 1200 PJ forrás áll rendelkezésre, amelynek 35% a (420PJ) hazai termelés, 65% a (780PJ) import energia hordozó. Fontos, hogy a nemzetközi statisztikai előírások a nukleáris villamos energia termelést hazai forrásként engedik feltüntetni. Ha atomerőművi termelést (130PJ) a hasadóanyag importra tekintettel nem hazai termelésként vesszük figyelembe, akkor az import energia hordozó mennyiség részaránya 76% (910PJ). A növekvő részarányú földgáz felhasználás és a stabil részarányú nukleáris termelés együttes importfüggősége a január 2 i energiasokkot követően érzékelhető politikai reakciókat váltott ki Magyarországon és a krízis cselekvésre ösztönözte a kormányt, amely a miniszterelnök ígérete szerint március végéig új energiakoncepciót alkot az évben elfogadotthoz képest. A feladat adott: helyre kell állítani az 1990 es években százmilliárdos nagyságrendben támogatott földgázprogram eredményeként létrejött torz energiamérleget, amelyben a földgáz aránya elérte a 45% ot (a 3.1 fejezetben a dolgozat céljával összhangban csak a villamos energia termelésben képviselt részarányt mutattuk be), amellyel a földgáz részarányt tekintve Magyarország Hollandia mögött második az európai listán. Fontos ugyanakkor, hogy Hollandia nettó exportőr, Magyarország viszont 80% ban egyforrású (Gazprom) importra szorul, mivel a német Ruhrgas és a francia Gas de France által az osztrák határon belépő HAG vezetéken importált

15 15/64 földgáz eladója szintén a Gazprom. 3.4JAVASLATOK A FÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSÉRE (i) A gázfüggőség csökkentésére a jelenlegi politikai helyzetben vállalhatatlan, ugyanakkor kézenfekvő megoldás lehetne a mesterségesen eltérített (alacsonyan tartott) lakossági gázárak emelése, amely takarékosabb felhasználásra ösztönözne és megállíthatná a gázfelhasználásra épülő erőművek további építését. (ii) A kormány vizsgálja egy új lignittüzelésű erőmű építését is, amely két okból is életszerűtlen: a) Magyarország kimerítette az EU által biztosított CO 2 kvótáját 4 ; b) A kiváltást szolgáló lignitmező az RWE közvetett tulajdonában van, amely a tapasztalok szerint hosszú távú villamos energia átvételi szerződés (amely ~7% os eszközarányos megtérülést biztosít) hiányában, azaz tisztán kereskedelmi alapon nem vállalkozik az erőmű megépítésére. A hosszú távú szerződés megkötésére jelenleg nincs reális esély, mivel a hazai villamos energia piac ~90% át lefedő hosszú távú szerződések az EU vizsgálatok óta a figyelem középpontjába kerültek. (iii) A kőszénre alapuló kiváltást jelentősen korlátozza az a tény, hogy az amúgy erősen környezetszennyező kőszénből importra szorul Magyarország. (iv) A paksi élettartam hosszabítás erős kormányzati szándéka (és Magyarország közvéleményének EU átlagot messze meghaladó nukleáris elkötelezettsége) mellett várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a Paksi Atomerőmű kapacitás bővítése, amely az üzembiztonsági kockázaton és a használt fűtőelemek tárolásának nem megoldott problémáján (így logikusan árazhatatlanságán) túl nem oldja meg az importfüggőségünket. További gondot jelent, hogy Paks bővítése a mai kor technológiai színvonalán minimum 600 MW egységteljesítményű blokk(ok)kal lehetséges, amely figyelembe véve az atomerőművek termelésének rugalmatlanságát, megnehezíti az esetleges új blokk(ok) villamos energia rendszerbe illesztését (3.5 fejezet). (v) A függőség kockázatának csökkentésére olyan földgáztároló(k) építése is szóba került, amely a függőséget nyilvánvalóan nem csökkentheti, de a hasonló krízisekre (rövid távú, néhány hetes) megoldást adhat. A kormány és az ellenzék között kibontakozott szakmai vita érdekes módon nem azon alapul, hogy a (i) függőséget érdemes e tárolóval csökkenteni; (ii) tároló(k) költsége 150 MdFt vagy sem,sokkal inkább azon, hogy az előző költség milyen mértékű gázárváltozást indukál (kormány: 1Ft/m 3 vs ellenzék: 5 7Ft/m 3 ). A dolgozat egyik céljával (KÁP hatása a 4 Forrás: HVG;

16 16/64 villamos energia árakra) összhangban megmutatom a tároló(k) hatását a fogyasztói árakra. A számítás feltételrendszere: a) elfogadom a tároló(k)ra adott költségbecslést: 150 MdFt; b) Eszközarányos megtérülés (Üzemi eredmény Iparűzési adó Társasági adó) 20 éves futamidőre 7,0%; c) Finanszírozási költség 0, Ft, azaz azt feltételezem, hogy a beruházás 100% ban saját forrásból valósul meg; d) Működési és fenntartási költség (beleértve karbantartás, biztosítás, általános költségek) megegyezik a tárolás árbevételének 15 25% ával; e) Vetítési alap: Magyarország évi összes földgáz felhasználása (13,9Mdm 3 ) illetve lakossági fogyasztása (4,4Mdm 3 ). A számítást mindkét mennyiségre elvégzem, mivel feltételezhetjük, hogy a tárolás költségét minden szereplőnek viselnie kell, de amellett is lehetne érvelni, hogy az esetleges korlátozás során a legnagyobb védelmet élvező lakossági fogyasztókra szükséges a tároló költségeit visszaosztani; f) Társasági illetve Iparűzési adó 16% illetve 2%; e) nem veszem figyelembe a gáztározó feltöltéséhez szükséges (részben elveszett) gázmennyiség költségét. A modell eredményeit figyelembe véve folyóáron számítva 1,74 illetve 6,25 Ft/m 3 (9.1 fejezet) gázár emelkedést indukál a fenti tároló megépítése a teljes hazai illetve kizárólag a lakossági gázfogyasztást figyelembe véve (1. Táblázat): 1. Táblázat: Gáztározó építés gázárra gyakorolt hatása 3.5TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI SZERKEZET Magyarországon az átlagos napi rendszerterhelés 4.800MW (42.000GWh/8.760h), amely erős évszak, napszak és munkanap/szabadnap függőséget mutat. A villamos energia termelő erőművek termelését szabályozó, elosztó MAVIR Rt nek mindenkor követnie kell a fogyasztási igényeket, mivel a villamos energia gazdaságos tárolása nem megoldott. A mindenkori fogyasztáshoz igazított termelést nehezíti, hogy a hálózati terhelés pillanatnyi maximuma 6.000, minimuma 2.600MW. A fogyasztói igényeknek megfelelő termeléshez elengedhetetlen, hogy az erőműrendszer képes legyen dinamikusan reagálni a szabályozási kényszerekre. A rugalmatlan rendszer egyik fő oka a Paksi Atomerőmű, mivel a reaktorblokkok üzembiztonsági okokból nem alkalmasak szabályozásra. Ha mind a négy blokk üzemel, az állandó 1866 MW teljesítményt jelent. A Pakson kívüli nagy (a 90 es évek közepén privatizált) erőművek számára hosszú távú szerződések biztosítják az általuk termelt villamos energia átvételét (2. Táblázat), illetve a 8% os eszköz arányos nyereséget. Mivel az előző két erőmű csoport az összes erőmű kapacitás 80% át lefedi, igen nehéz a struktúrába új szereplőket, így a gyenge érdekérvényesítő képességű, megújuló energiaforrásokon alapuló kiserőműveket illeszteni. További nehézségeket jelent az import szerződések rendszere, amelynek keretében az import szaldó (import export) 2004 ben 7.525GWh volt, amely a termelt villamos energia ( GWh) 22,2% a. Az import esetében különösen

17 17/64 fontos, hogy az import gyakorlatilag zsinórimport. 2. Táblázat: Villamos energia rendszer folyamatábrája; év, Forrás:

18 18/64 4MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS JELENLEG Magyarország megújuló energia felhasználásának részaránya a teljes villamos energia részarányában jelenleg 3,6%, amely elmarad az EU átlaghoz képest (3. Táblázat), ugyanakkor ezzel teljesítjük kötelezettség vállalásainkat. 3. Táblázat: Megújuló energiaforrások aránya az EU ban Ausztria 24,3% Belgium 1,0% Dánia 7,3% Egyesült Királyság 0,7% Finnország 21,3% Franciaország 7,1% Görögország 7,3% Hollandia 1,4% Írország 2,0% Luxemburg 1,4% Németország 1,8% Olaszország 5,5% Portugália 15,7% Spanyolország 5,7% Svédország 25,4% 4.1MEGÚJULÓ ENERGIA FELHASZNÁLÁS ARÁNYA JELENLEG MAGYARORSZÁGON Magyarországon a villamos energia felhasználás 2004 ben GWh (3.5 fejezet), a hulladékégetést is figyelembe véve a megújuló energiaforrások villamos energia termelése 965GWh volt, amely 2,3% os aránynak felel meg. (A budapesti szemétégető nem felel meg az EU által támasztott előírások szerinti megújuló áram kategóriájának, mivel nem szelektíven gyűjtött hulladékok égetéséből származik az így termelt energia.) A biomasszára alapozott erőművi fejlesztések termelése a GKM publikációi szerint olyan mértékben felfutott, hogy a év végére teljesült Magyarország 3,6% os vállalása. Ebből következően a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia termelés (a évi villamos energia fogyasztás változatlanságát feltételezve) 2005 ben elérte az 1.500GWh (0,036 x gWh/év) mennyiséget. A 4. Táblázat évre vonatkozó oszlopában azt feltételeztem, hogy a teljes megújuló energiaforráson alapuló termelés 1500GWh/év és ez a változás mindössze két tényezőn alapul: a hozzávetőleg 80 80% os szélerőmű (5,6MW ról 10MW ra) illetve biomassza (678MW ról 1.208MW ra) kapacitás bővülésen.

19 19/64 4. Táblázat: Villamos energia termelés megújuló energiahordozókkal (GWh) Geotermia Tűzifa Biogáz 7,6 11,2 18, Vízenergia ,5 205,5 Szélenergia 0,9 1,2 3,6 5,6 10 Fotovillamos 0,06 0,06 0,07 0,1 0,15 Összesen Hulladékégetés Összesen (Hulladékkal együtt) GEOTERMIA Magyarország kedvező geotermális adottságokkal rendelkezik, a mért hőáram érték 90mW/m 2, amely 50% kal haladja meg a kontinens területén mért átlagértéket. A hazai hévíz feltárás 50% a szolgál geotermikus energia hasznosítási célokat. A medence területeken a 70 es, 80 as években az utánpótlást meghaladó vízkitermelések hatására nagymértékű nyomáscsökkenés alakult ki a melegvizű rétegvíz tárolókban. Ez a kedvezőtlen folyamat a 90 es évek elejétől, alapvetően a felszín alatti vízkitermelések csökkenése miatt megállt. Tekintettel arra, hogy a hévizek Magyarország stratégiai jelentőségű, egységes hidraulikai rendszerű, korlátozottan pótlódó felszín alatti vízkészleteinek a részei, a geotermikus energiahasznosítási célú vízkivételek a jövőben modellezéssel bizonyított fenntartható rezervoár potenciál mellett, víz visszatáplálással engedélyezhetők. A környezetvédelmi szempontokat, a sótartalmat és a visszasajtolási követelményeket is figyelembe véve 50PJ/év geotermikus energia termelhető, amelyből jelenleg 3,6PJ/év a felhasználás. A szakértői vélemények szerint néhány meddőkút alkalmas kapcsolt hő és villamos energia termelés megvalósítására (fontos, hogy a hőenergia szállítása nem megoldott). A nemzetközi tapasztalatokra és az eddigi hazai kísérletek információira támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a 2010 ig terjedő időszakban a gyakorlatban műszaki és gazdaságossági okok miatt csak olyan villamos energiát termelő geotermikus erőművek létesítése reális, amelyek esetében a (i) vízadó képződmény mélysége nem haladja meg a 3000 métert és (ii) hőmérséklet eléri a 120 C ot és (iii) vízadó képesség hozama méretgazdaságos. Magyarországon geotermiára alapozott villamos energia termelés jelenleg nincs, a felszínre hozott melegvizet kizárólag hőtechnikai célokra használják. A technikai és környezeti feltételek hiánya miatt nem tűnik reálisnak, hogy a geotermikus energia villamos energia termelő képességét Magyarországon kihasználják. A dolgozat további részében a geotermikus energiával nem foglalkozom, ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy a döntéshozók a geotermikus energia villamos energia termelés céljára történő kiaknázásában nagy potenciált látnak.

20 20/ BIOMASSZA SZILÁRD BIOMASSZA A szilárd biomassza (fa, energianövény, illetve mezőgazdasági hulladék) energetikai célú felhasználása a CO 2 kibocsátás szempontjából neutrális, mivel az eltüzelésével levegőbe kerülő CO 2 mennyisége definíciószerűen megegyezik azzal, mint amit ezek a növények a fotoszintézis révén fejlődésük során magukba építettek. Magyarországon a biomassza (fa) alapú villamos energia termelést döntően az átalakított erőművek termelése adja. A kötelező átvétel és a kedvező, támogatott árak mellett megindult komolyabb energetikai fejlesztések jelentősen megváltoztatták a hazai felhasználás korábbi helyzetét Magyarországon: a bruttó fakitermelés 2002 ben 7Mm 3, a nettó (apadékkal csökkentett) fakitermelés 5,8Mm 3 volt. Jelentős tényező a hazai faellátásban és fafelhasználásban a külkereskedelem: a kivitel 1,2Mm 3, az energetikai illetve farostlemezgyártásra használható minőségű fa behozatala 0,5Mm 3 volt. A magyar erdőkben évente mintegy 12Mm 3 fanövedék keletkezik, amelyből fenntartható erdőgazdálkodás mellett 9Mm 3 kitermelhető. Ebből hosszú évek óta 7Mm 3 faanyagot termelnek ki évente. A 7Mm 3 ből 1,5Mm 3 vágási apadékként az erdőben marad, a hasznosított faanyag így 5,5Mm 3. Ebből az 5,5Mm 3 hasznos faanyagból 3,5Mm 3 sarangolt fa (amely rostfa, tűzifa, illetve papírfa céljára hasznosítható) illetve 2Mm 3 a magasabb értékű ipari fa. Az elmúlt évek során a magyar erdőkből kitermelt kb. 3,5Mm 3 sarangolt választékot és a különféle fafeldolgozókban, fűrészüzemekben keletkezett 0,5Mm 3 faipari hulladékot részben a hazai falemezipar lapgyártói használták fel, részben a lakossági tűzifa ellátását biztosította (1,6Mm 3 ), részben maguk az üzemek tüzelték el, részben export célokat szolgált és csak kisebb mértékben hasznosították erőművi vagy fűtőművi célokra. Az energetikai célú fafelhasználás, elsősorban a pécsi, kazincbarcikai és ajkai erőműveknek köszönhetően 1Mt/év (1,5Mm 3 /év) mértékűre emelkedett, amely jelentősen növelte a fa árát és feszültségek alakultak ki a farostlemez gyártás és az erőművi ellátás között. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás kívánalmainak szigorú betartása mellett további jelentős volumenű új kapacitások létrehozásához csak úgy lehetséges alapanyagot biztosítani, hogy azzal más piaci szereplő érdekei (farostlemez gyártók, lakossági tűzifa ellátás) jelentősen sérülnének. Ezért új erőművi kapacitások létrehozásának egyik előfeltétele az energetikai célú növénytermesztés hazai meghonosítása, másik feltétel, hogy a KÁP rendszer elégséges megtérülést biztosítson. Az ártámogatás nem tesz különbséget erőművi átalakítás és zöldmezős beruházás között, utóbbi esetben viszont a jelenlegi támogatási szint nem versenyképes megtérülés. A dolgozatban vizsgált időtávban (2010) azt feltételezem, hogy az energia ültetvényekre épülő új, jelentős erőművi kapacitások nem valósulnak meg, ehhez ugyanis egyrészt vagy az erőművek és a még nem létező energiaültetvények tulajdonosai közötti hosszú távú szerződés szükséges, vagy az utóbbiaknak állami garanciát kell biztosítani; másrészt az