SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

Átírás

1 Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2 Tartalom 1. Intézményi jellemzők, dokumentációk 2. A Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a helyettesítés rendje 3. Az igazgatótanács létesítése, működése, jogköre 4. Az intézményben működő közösségek 5. A szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje 6. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje 7. Az intézmény működésének rendje 8. Óvodapedagógusok, alkalmazottak munkarendje 9. A szülői közösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje 10. Ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 11. Az intézmény létesítményeinek használati rendje 12.Belépés, benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 13. Az intézmény egészségvédelmi szabályai, védő, óvó előírások 14.Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 15. Egyéb rendelkezések 16. Intézményi dokumentumok nyilvánossága 17. Záró rendelkezések 2

3 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde számára az alapító okiratban foglaltak részletes szabályait, a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét, szabályozza a Pedagógiai Programban rögzített cél-és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását. Az SZMSZ jogszabályi alapja: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről Az adatkezelésről szóló évi CXII. törvény évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról A szabályzat hatálya: Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény (bölcsőde, óvoda) minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézmény vezetője terjeszti elő és a nevelőtestületi közösség fogadja el a szülői szervezet és az alkalmazotti közösség véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Fenntartói egyetértés csak abban az esetben kell, amennyiben a fenntartóra többlet kötelezettség hárul. 3

4 1. Intézményi jellemzők, dokumentációk 1.1. Az intézmény neve: Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény (többcélú intézmény) Az intézmény szakágazat szerinti besorolása: óvodai nevelés Gazdálkodási besorolás: önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal 5530 Vésztő, Kossuth u. 62. végzi Az alapító okirat száma: 95/2013. (V.28.), kelte: május Az alapító szerv neve és címe Vésztő Város Önkormányzat 5530 Vésztő Kossuth u Az intézmény irányító szerve Vésztő Város Önkormányzat 5530 Vésztő, Kossuth L. u Az intézmény vezetőjének megbízási rendje Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján 5 éves időtartamra - Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevezi ki a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és az ágazati jogszabályok alapján. Az intézményvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt és gyakorolja a dolgozói felett a munkáltatói jogokat A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a használatba kapott vagyont a feladatainak ellátásához szükséges mértékben szabadon használhatja. A vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat magának tartja fenn. A vagyon rendeltetésszerű használatáért az intézmény vezetője a jogszabályban meghatározott módon felelős Az intézmény székhelye, telephelyei: Az intézmény székhelye: Központi óvoda Vésztő, Kossuth L. u. 62. Intézményegysége: Bölcsőde 5530 Vésztő, Kossuth u. 62. Az intézmény telephelyei: -Komlódi-falvi óvoda Vésztő Békési u Körösparti óvoda Vésztő, Kóti u Tarlódombi óvoda Vésztő, Kossuth u Engedélyezett férőhely: bölcsődében 36 fő; óvodában 310 fő 4

5 1.8. Ellátandó alaptevékenységek Az ellátandó tevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Óvodai nevelés, Bölcsődei ellátás Az intézmény tevékenysége szakfeladat rend szerinti besorolása: Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Bölcsődei ellátás Korai fejlesztés, gondozás Óvodai intézményi étkeztetés Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 1.9. Az intézmény alaptevékenységének jellemzői Bölcsődei ellátás 20 hetestől 3 éves korig a gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése korai fejlesztés (testi és mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, autista, beszéd) Óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztése a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, roma nemzetiséghez tartozó gyermekek integrált nevelése, egyéni képességfejlesztése az Óvodai Fejlesztő Program alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése (testi és mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek) Szakmai, szabályozó alapdokumentumok Alapító okirat SZMSZ Házirend Pedagógiai Program Minőségirányítási Program Éves munkaterv Bölcsődében: Jelenléti kimutatás Egészségügyi törzslap Nyilvántartások vezetésének rendje Az intézményben a Knt.41. alapján történik az alkalmazottak és a gyermekek adatainak nyilvántartása. 5

6 2. A Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a helyettesítés rendje 2.1. Vezetői szintek Szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások 1. Magasabb vezetői szint intézményvezető 2. Vezetői szint bölcsőde vezető/ intézményvezető helyettes munkaközösség-vezetők Intézményvezető Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a vezetői feladatok összehangolásáért. Gondoskodik az intézmény pedagógiai programja megvalósításának személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről. Felelős az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért. Felelős az intézmény középtávú továbbképzési terv, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért. Vezeti az igazgatótanácsot/vezetői testületet, előkészíti az igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. Vezeti és előkészíti a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletet. Gyakorolja munkáltatói jogokat, a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört. Irányítja és ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát. Felelős a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak hitelességéért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. Gondoskodik a gyermekbalesetek megelőzéséről, a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek rendszeres egészségügyi ellátásával kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról. Dönt az intézményen belül felmerülő hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SzMSz nem utalja más szerv hatáskörébe. Eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségeinek a közalkalmazotti tanáccsal kapcsolatban. Gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeinek biztosításáról, tervszerű együttműködést alakít ki. Teljes körűen képviseli az intézményt a külső szervek előtt, de a képviseletre - meghatározott ügyekben - eseti vagy állandó megbízást is adhat. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházható feladatokat Az intézményvezetői hatáskörök átruházása Az intézményvezető - egyszemélyi felelőssége érvényesülése mellett - a következő hatásköröket ruházhatja át: a képviseleti jogosultság köréből: az intézmény szakmai képviseletét az intézményvezetőhelyettesre, valamint a munkaközösség vezetőkre; az utalványozási jogkört az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető helyettesre; 6

7 aláírási jogkör gyakorlása: az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult, távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali, vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó hivatalos iratokat az intézményvezető helyettes írja alá. Pénzfelvétel, banki forgalom: a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. A munkaközösségek vezetőinek aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó munkaközösség szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, saját hatáskörben tett intézkedésekre terjed ki. Bölcsődevezető - intézményvezető helyettes A bölcsődevezetői megbízást az intézmény vezetője adja ki. A bölcsődevezető ellátja az intézményvezető helyettesi feladatokat is. Az intézményvezető helyettesi megbízás a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával határozott időre szól. Az intézményvezető távolléte esetén teljes felelősséggel és jogkörrel képviseli az intézményt, ellátja az intézményvezetői feladatokat is. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Tevékenységében személyes felelősséggel tartozik az intézmény vezetőjének. A bölcsőde szakmai vezetőjeként felelős az intézményegység tevékenységéért. Jogköre és felelőssége: adatnyilvántartás, adatszolgáltatás, statisztika naprakész kezelése, a minőségbiztosítási feladatok irányítása, belső képzések szervezése, a szakmai munkaközösségek koordinálása a szülői közösség működésének segítése, kapcsolattartás a szülőkkel, a helyettesítések megszervezése, ellenőrzési rendszer működtetésében való részvétel, a bölcsőde munkájának irányítása, szakmai programjának megvalósítása, ellenőrzése, az óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi feladatok irányítása, gyermekbalesetek megelőzése, a bölcsődei dolgozók munkájának szervezése, belső szabályzatok betartásának ellenőrzése, a dokumentációs rendszer kezelése, bölcsődei adatszolgáltatás, munkavédelem, tűzvédelem, vagyonvédelem. A vezetőség tagjainak részletes feladatait a névre szóló munkaköri leírások tartalmazzák Az intézményvezető irányítása alá tartozó megbízottak Az intézmény szabályzatait, munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítását, értékelését, a szabályzatok felülvizsgálatát, a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásokat külső szakértő megbízás alapján látja el.(önkormányzati megbízás) Tűzvédelmi, munkavédelmi felelős Feladata az intézmény tűzvédelmi szabályzatában megfogalmazottak betartatása, ellenőrzése, a tűzvédelemmel kapcsolatos problémák feltárása, az adódó problémák megoldása, jelzése a vezetés felé, a tűzvédelmi oktatás szervezése az intézmény dolgozói részére. Az intézmény munkavédelmi szabályzatában, balesetmegelőzési-és elhárítási tervében megfogalmazottak ellenőrzése, a munkavédelmi és balesetvédelmi oktatás szervezése. 7

8 2.3. A helyettesítés rendje Az intézményvezető általános szakmai helyettese az intézményvezető helyettes. Az intézményvezető hosszú távú akadályoztatása esetén teljes körűen ellátja az intézményvezetői hatásköröket. Az intézményvezető és az intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés szakmai vonatkozásban a munkaközösség vezetők feladata. Az óvodai telephelyeken a munkaközösség vezetőt távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. A bölcsődevezetőt távolléte esetén a bölcsődében dolgozó szakmai koordinátor gondozónő helyettesíti (munkaköri leírás alapján) A vezetők benntartózkodása Az intézményben 8h és 15,30h között felelős vezetőnek kell tartózkodnia. Az intézményvezető és a bölcsődei egységvezető az intézmény székhelyén, a munkaközösség vezetők a telephelyeken tartózkodnak. Akadályoztatásuk esetén gondoskodnak a helyettesítésről. A vezetők munkából való távolmaradását és a szabadság kérvényezését az intézményvezető engedélyezheti. 3. Az igazgatótanács létesítése, működése, jogköre 3.1. Az igazgatótanács az intézmény vezetői testülete. Operatív ügyekben az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve. Az Igazgatótanács feladataira vonatkozó legfontosabb előírásokat a köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet szabályozza. Elnöke: intézményvezető Tagjai: - intézményvezető helyettes/bölcsődei intézményegység vezető - bölcsőde szakmai koordinátor - értékelő/minőségügyi csoportvezető - a közalkalmazotti tanács elnöke Az intézményegységek azonos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti az intézményegységek munkájának összehangolását. Véleményezi: az alkalmazotti értekezlet előterjesztéseit, az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését, a szakmai és szabályozó dokumentumokat, a belső szabályzatokat, az intézmény éves költségvetési tervének javaslatát, a fejlesztési, beruházási és felújítási terveket, az intézmény továbbképzési tervét, az intézmény egészének működését befolyásoló személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokat, továbbá amiről az intézményvezető javaslatot tesz. 8

9 Javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatos minden további kérdésben. Az Igazgatótanács (vezető testület) működési rendje Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács elnöke hívja össze, legkésőbb 5 nappal az ülés előtt értesíti a tagokat a napirendről. Az Igazgatótanács havonta egy alkalommal ülésezik. Ülésein a munkaközösség vezetők is részt vesznek. Az elnök a napirend szakmai előkészítésére és előterjesztésére megbízást adhat. Az Igazgatótanács az éves munkatervben meghatározott feladatok alapján végzi munkáját. Döntési kompetencia: 2/3-os többség. A határozatképességhez legalább 3 fő jelenléte szükséges. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az elnök által felkért Igazgatótanács tagok hitelesítik. 4. Az intézményben működő közösségek 4.1. Nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény óvodapedagógusaiból álló, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület összehangolt pedagógiai munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait, az intézményre bízott gyermekek magas színvonalú nevelését. Tagja valamennyi óvodapedagógus, és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület feladatait az éves munkatervben rögzíti. A napirendi ponthoz az egyetértési jogot gyakorló képviselőt meg kell hívni. A nevelőtestület feladata és jogköre: a nevelési program feladatainak minőségi megvalósítása a gyermekek nevelése, személyiségük fejlesztése, képességeik kibontakoztatása minőségirányítási program, környezetvédelmi program megvalósítása a törvények, rendeletek, belső szabályzatok, munkafegyelem betartása a Pedagógiai Program, MMK, Házirend, éves munkaterv, értékelések, beszámolók elfogadása és módosítása nevelőtestületet képviselő pedagógus kiválasztása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása A nevelőtestület értekezletei: A nevelési év állandó értekezletei: nevelési évet záró nyitó őszi, tavaszi nevelési évet értékelő Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, valamint az óvodavezető vagy a vezetőség szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldása érdekében. 9

10 Határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak több mint a fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. Titkos szavazások esetére a nevelőtestület állandó szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül (munkaköri leírás tartalmazza). Pedagógiai program, Házirend, Munkaterv elfogadásához a jelenlévők 2/3-os szavazat többsége szükséges. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyek az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek 4.2. Munkaközösségek A Knt. 71. alapján szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez és a folyamatos fejlesztéséhez. Az intézményben a székhelyen és a telephelyeken a Pedagógiai Program prioritásainak megfelelően a nevelő fejlesztő munka szakmai színvonalának emelése céljából szakmai munkaközösségek működnek. A szakmai munkaközösségek vezetőit munkaközösségi tagok választják meg és az intézményvezető bízza meg a határozott időre. Feladataikat évente az intézmény Pedagógiai programja alapján a munkaközösségi tervek rögzítik. A működés rendjét és a munkatervet a munkaközösség fogadja el. A munkaközösség vezetője a munkaterv végrehajtásáról tájékoztatja a vezetői testületet. Irányítja munkaközössége szakmai tevékenységét, segíti tagjainak szakmai fejlődését. Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül. A munkaközösség véleményezi az intézményvezetői pályázatra benyújtott vezetői programot. Szervezik az óvodapedagógusok önképzését, pedagógiai kísérleteket, kutatásokat végeznek. Működtetik a módszertani dobozok minőségfejlesztési eljárást. Támogatják a pályakezdő óvodapedagógusok munkáját. Az óvodában működő munkaközösségek: Hagyományápoló Környezetvédő Mozgásfejlesztő Egészségvédő 4.3.IPR munkacsoportok Az Óvodai Fejlesztő Program megvalósítása érdekében az óvodában az alábbi integrációs munkacsoportok működnek: Környezeti - Szociális kerekasztal Mérés, értékelés Óvoda-iskola átmenet A munkacsoportok a tagjaik közül munkacsoport vezetőt választanak. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Évente önértékelést készítenek. 4.4.Értékelő-minőségirányítási csoport Vezetőjét az intézményvezető bízza meg határozott időtartamra. Tagjai a telephelyek delegált óvodapedagógusai. 10

11 Feladata: Az intézményi értékelési, minőségfejlesztési feladatok szakmai munkájának irányítása, a partneri igény-és elégedettségmérés elvégzése, elemzése. A Pedagógiai Program értékelése éves lebontásban, a fejlesztési területek meghatározása. A feladatok megvalósításáról, teljesítéséről a Minőségügyi Menedzsment Kézikönyvben szabályozott rendszer alapján rendszeres értékelést végez és az értékelést nyilvánossá teszi Alkalmazotti közösség Tagja: a Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozója. Véleményezési joga, összehívása A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével, feladatának megváltozásával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben. Az alkalmazotti értekezlet évente két alkalommal, valamint a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Rendkívüli értekezletet kell összehívni, ha ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések kerülnek tárgyalásra. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 50%-a, a napirend megjelölésével írásban kezdeményezheti. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az alkalmazotti értekezlet jogköre az SZMSZ elfogadása. Határozatképessége Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. Az alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 5. A szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje Az óvodai feladat-ellátási helyek és a bölcsődei intézményegység a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény működési alapelveit, továbbá az együttműködés elveit részletesen tartalmazza az intézmény Pedagógiai Programja és a bölcsőde szakmai programja. Az intézmény közösségeit a megbízott vezetők segítségével az intézményvezető fogja össze, a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek munkáját. A kapcsolattartás formáit, működését, felelőseit a minőségügyi dokumentumok szabályozzák: Pedagógusok/dolgozók együttműködése Szakmai munkaközösségek együttműködése A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. A vezetők kapcsolattartásának rendszeresített formái a vezetői testület ülései. 11

12 6. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja: Biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását. Jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést. Megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet. Tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat. Biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, munkaügyi előírások szerinti működését. Vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Az ellenőrzés típusai: folyamatba épített-, cél-, utólagos-, átfogó Az ellenőrzés fajtái: Tervszerű (ütemterv szerint) Alkalomszerű (problémák feltárása, napi felkészültség mérése) A tervszerű ellenőrzés ellenőrzési ütemterv alapján működik, az ütemterv az éves munkaterv része, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési ütemterv tartalmazza az ellenőrzés területeit, szempontjait, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzés szempontjai: A Pedagógiai Program megvalósítása Szakmai és tanügyi dokumentumok vezetése A munkakörrel kapcsolatos feladatok ellátása Minőségfejlesztési eljárások alkalmazása Az ellenőrzésben részt vesznek: Intézményvezető Intézményvezető helyettes Bölcsődei egységvezető Értékelő csoport vezető, munkaközösség vezetők Az ellenőrzés az intézményi Minőségirányítási Programban szabályozott eljárásrend alapján működik. 7. Az intézmény működésének rendje 7.1. A nevelési év rendje Az óvodában a pedagógiai munka a Négyszínvirág Pedagógiai Program, a bölcsődében a gondozás Bölcsődei szakmai program alapján történik. A nevelési év szeptember 1.-től augusztus 31.-g tart, hétfőtől péntekig 5 napos munkarenddel működik. Üzemeltetése télen Karácsony és Újév között szünetel, nyáron egy óvoda tart ügyeletet, a bölcsőde két hétig tart zárva. 12

13 A nyári szünetben történik az óvoda és a bölcsőde szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A zárásról a szülőket a zárást megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. A nevelés nélküli munkanapok nevelési értekezletek, szakmai tapasztalatcserék és pedagógiai napok szervezésére vehetők igénybe, amely az 5 napot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanapok időpontjáról legalább hét nappal a szülőket értesíteni kell. Az intézményi élet részletes szabályozását a Házirend rögzíti, amelyet az intézményvezető készít el, a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol és a nevelőtestület elfogadása után az intézményvezető hagyja jóvá A gyermekek fogadásának rendje Az óvodában és a bölcsődében a nyitvatartási idő napi 10,5 h, reggel 6,30 h 17 h-ig lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézmény vezetője engedélyezi. Csoportokat összevonni reggel 6,30h-8h-ig, délután 16h-17,30h-ig lehet. Óvodában 20 fő feletti létszám esetén nem lehet csoportokat összevonni. Az óvodába és a bölcsődébe érkező gyermekeket át kell adni az ott dolgozó felnőtteknek. Az óvodába és a bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható be Felvétel, mulasztás és óvodai jogviszony megszűnésének rendje Az óvodai elhelyezés, felvétel A Knt. 8. (l). értelmében az óvoda 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. A gyermek további óvodai nevelésben vehet részt az óvoda nevelőtestülete és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket köteles felvenni az óvoda. A gyermek 5. életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik (Knt. 49. ) a gyermek nyilvántartásba vételével. A nyilvántartás dokumentumai: -Óvodai felvételi előjegyzési napló - Felvételi mulasztási napló. Az óvodai beíratás a nevelési évben folyamatosan történik. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a fenntartó által meghatározott körzetben található. A gyermek felvétele csak helyhiány miatt utasítható el, melyről a szülőt írásban értesíteni kell. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az intézményvezető, illetve a munkaközösség vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével, amelyről a szülők az óvodák hirdető táblájára kifüggesztett névsorból értesülnek. A nevelési év közben másik óvodából érkezett a gyermek Értesítés óvodaváltoztatásról című igazolással vehető át. 13

14 Bölcsődei felvétel A 3 éves kor alatti gyermek a bölcsődébe vehető fel, a beiratkozás egész évben folyamatosan történik. A bölcsődei felvételről és a gyermekek csoportba való beosztásáról a bölcsődei egységvezető dönt a szülők és a gondozónők véleményének meghallgatásával. A nyilvántartás dokumentuma: Bölcsődei felvételi előjegyzési napló Távolmaradás, mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába/bölcsődébe hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust/gondozónőt. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni a csoportvezető óvónőnek/gondozónőnek. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az intézményvezetővel, a bölcsőde vezetővel, vagy a telephelyeken a munkaközösség vezetőkkel kell egyeztetni. Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába/bölcsődébe. Az egy hónapot meghaladó tartós hiányzás esetén a gyermeket törölni kell a névsorból. Ha a gyermek 5 éves kortól vesz részt óvodai nevelésben és egy nevelési évben igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a lakóhely szerinti illetékes jegyzőt. A gyermekek hiányzását az óvodapedagógus a csoport felvételi és mulasztási naplójába jegyzi be. A bölcsődei elektronikus adatszolgáltatásért a bölcsődevezető felelős Óvodai jogviszony megszűnése Megszűnik az óvodai jogviszony, ha a gyermeket másik óvoda átvette, a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után megszüntette, megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol (feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette) Térítési díjak befizetése Minden hónap ig Helye: Városüzemeltetési Iroda, Vésztő, Várkonyi u. 39. Hiányzás esetén az étkezés lemondható előző nap 10 óráig. Minden nevelési év elején a szülő igazolja és írásban nyilatkozik gyermeke térítési díjának kedvezményes támogatásra való jogosultságáról és a nyilatkozatot leadja a Városüzemeltetési Irodának. 8. Óvodapedagógusok, alkalmazottak munkarendje 8.1 Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A teljes heti munkaidő 40 óra. 14

15 Óvodában a kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásra kell fordítani. A kötött munkaidő heti 32 óra. A kötött munkaidőn túl elvégzendő feladatok: foglalkozások előkészítése, gyermekek értékelése, gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok, ügyviteli tevékenység, dokumentumok vezetése, pedagógiai, szervezési, minőségfejlesztési feladatok, munkaközösségi feladatok, környezeti neveléssel összefüggő feladatok, szakmai megbeszélések. Az óvodapedagógus köteles a munkakezdéskor már a gyermekcsoportban tartózkodni. A munkából való távolmaradást az intézményvezetőtől előzetesen engedélyeztetni kell, hogy a feladat ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A szabadságot előzetesen írásban kell kérni, az óvodavezető és helyettese engedélyezheti. 8.2 Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait.( Knt. 66..) és a 3. sz melléklet rögzíti. A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkarendjét a Munka törvénykönyve és a Kjt rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető és helyettese - a munkaközösség vezetők véleményének kikérésével - állapítják meg. A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak a munkaidő megkezdésekor munkára kész állapotban kell lenni. A munkából való távolmaradást a székhelyen az intézményvezetővel, a telephelyeken a munkaközösség vezetővel előzetesen engedélyeztetni kell, hogy a feladat ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását. A szabadságot előzetesen írásban kell kérni, székhelyen az intézményvezető, a telephelyeken a munkaközösség vezető engedélyezheti. A szabadságok lejelentése a titkárságon minden hónap utolsó napján. A bölcsődében csoportban dolgozók munkarendjét, a helyettesítést és a szabadság engedélyezését a bölcsődevezető határozza meg A dolgozók feladatokra való megbízásának és kijelölésének elvei Az intézmény zavartalan feladatellátása A dolgozók egyenletes terhelése A rátermettség és alkalmasság A szükséges szakmai felkészültség A hosszabb feladatokra való megbízást az intézményvezető a bölcsődevezető és a munkaközösség vezetők javaslata alapján adja. 9. Szülői közösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje A szülők az óvodában a köznevelési törvényben meghatározott jogaik és kötelezettségeik teljesítésének érdekében szülői közösséget alkotnak. A szülői közösség a jogait a Knt..-ben meghatározottak szerint gyakorolja. 15

16 A szülői közösség véleményezési, egyetértési jogot gyakorol: A Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend megállapításában, a gyermekeket érintő ügyekben, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó kérdésekben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében. A szülői közösség működési rendjéről saját maga dönt. Az óvodai szintű szülő közösség képviselőivel az intézményvezető, a helyettese és a tartanak kapcsolatot. A telephelyeken szülői közösség képviselőivel a munkaközösség vezetők, a csoportszintű ügyekben az óvodapedagógusok a tartják a kapcsolatot a szülőkkel. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyben a gyermeket és a szülőket érintő kérdésekben a szülői közösség részére véleményezési jog biztosított. Az óvodavezető/helyettes a szülői közösség vezetőjét és képviselőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülők fogadásának rendjét az óvoda és a bölcsőde a szülők részére kifüggeszti. A szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás a MMK-ben szabályozott folyamatszabályozás alapján történik. A bölcsődei szülői közösséggel a bölcsődei egységvezető tartja a kapcsolatot, a csoportszint ügyekben pedig a gondozónők. 10. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések megtartása a nemzeti identitástudatot és a hazaszeretetet mélyítik. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján minden óvoda a gyermekek életkorának megfelelően megemlékezik március 15.-ről, október 23.-ról. A Központi Óvoda épületét állandó jelleggel, a telephelyeket az állami ünnepek előtt fel kell lobogózni Gyermekközösségekkel kapcsolatos ünnepek, hagyományok Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. A gyermeki élet hagyományos ünnepei: Gyermekek születés-és névnapja 16

17 Mikulás Karácsony Farsang Húsvét Anyák napja Gyermeknap Játékos záró délelőttök Szervezésük a Négyszínvirág Pedagógiai program sajátos nevelési gyakorlatainak megfelelően történik Népi hagyományok és környezetvédelmi jeles napok ápolása Szervezésük a Négyszínvirág Pedagógiai program sajátos nevelési gyakorlatainak megfelelően történik Szabadidős programok Tanulmányi kirándulások, színházlátogatás, sportnapok szervezése éves munkaterv szerint A felnőtt közösséggel kapcsolatos hagyományok Négyszínvirág szakmai napok Tanulmányi kirándulások Hagyományőrző feladatok, külsőségek A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket az éves munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való felkészülés egyenletes terhelést jelentsen. Az ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel alkalomhoz illő, ünnepi öltözékben történjen. Intézményünk jelképe: a négyszirmú, négyszínű virág és a kiválóság díj védett szimbóluma. A telephelyek jelképei:körösparti Óvoda: a népművészet jelképét tükröző páva Központi Óvoda: a zöld lombos fa Komlódi-falvi Óvoda: Micimackó labdával Tarlódombi Óvoda: mozgást jelképező gyermek figurák Használata, megjelenése: Pedagógiai program, logo, intézmények külső belső falai, pólók, kiadványok A bölcsődében az ünnepek, hagyományok rendje az óvodai hagyományokhoz kapcsolódik. 11. Az intézmény létesítményeinek használatának rendje Az intézmény szervezeti egységei az elhelyezésükre szolgáló létesítményt és helyiségeket rendeltetésszerűen használják. Az intézmény minden dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény feladat-ellátási helyei rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. (A tűz- és munkavédelmi szabályzat előírásai az irányadók) Az intézmény helyiségei külső szerveknek, magánszemélyeknek nem adható ki. 17

18 A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő tevékenységet és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait! Ha az intézmény dolgozója a nyitvatartási időn túl igénybe szeretne venni helyiséget, vagy berendezést, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért, az eszközök, berendezések hibájának jelentéséért minden dolgozó felelős. 12. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézmény szolgáltatásainak igénybe vétele a külső érdeklődő számára nyitottságot feltételez. Az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő-fejlesztő munka nyugodt feltételeit, körülményeit. A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az intézményvezetőnek, a bölcsőde vezetőnek és a munkaközösség vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben tartózkodnak az óvodában. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói, referencia intézményi hospitálás és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik. 13. Az óvoda egészségvédelmi szabályai, védő, óvó előírások Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevinni az óvodába, bölcsődébe. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvost kell hívni, és gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Az egészségügyi prevenció az egészségügyi ellátás vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az egészségügyi szakemberek (a gyermekorvosok, fogorvosok, védőnők) közötti együttműködési megállapodás alapján a következőkre terjed ki: Rendszeres orvosi vizsgálatok Szűrések: ortopédia, látás, hallás Fogászati vizsgálat A fejlődés mérése Az óvodai dolgozók részére az üzemorvosi ellátást a fenntartó biztosítja. Intézményünk a gyermekek egészséges fejlődése érdekében egészségfejlesztési programot, azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. 18

19 Kiemelt feladat a szervezett testmozgás biztosítása, tekintettel az intenzív testi fejlődésben lévő gyermekek nagy mozgásigényére. Biztosítjuk a gyermekek mindennapi testedzését, a játékos egészségfejlesztő testmozgást teremben és a szabadban, valamint a tartásjavító és a lábboltozat fejlődését segítő tornákat. Az intézmény Pedagógiai programjának kiemelt része az egészségnevelés, a mentálhigiénés nevelés és a környezeti nevelés. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. A bölcsődében heti egy alkalommal biztosított rendszeres gyermekorvosi ellátás Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. A MMK-ben az egészséges és biztonságos munka és nevelés feltételeit minőségbiztosítási eljárás szabályozza A munka és balesetvédelmi feladatok, hatáskörök és balesetek esetén az intézkedések rendje Minden óvodapedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása: ha a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedések megtétele; minden év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások és az elvárható magatartásformák ismertetése; csak megfelelőségi jellel ellátott játékok vásárlása, a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetés, felirat és használati utasítás gondos áttanulmányozása és a játékszer aszerinti alkalmazása. Az intézmény felel a rábízott gyermekekért, ezért meg kell valósítani a gyermekek mindenkori, folyamatos, az egész működésre kiterjedő felügyeletét. A gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó törvényi, rendeleti szabályozókat be kell tartani, gyermekbaleset esetén a nyilvántartási és jelentési kötelezettségnek eleget kell tenni Gyermekvédelmi feladatok A gyermekvédelmi feladatokat óvodánként a gyermekvédelmi felelősök koordinálják, elérhetőségük minden óvodában kifüggesztésre kerül a nevelési év elején. A gyermekvédelmi felelős feladatai: Segíti az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a családsegítő szolgálatot. A családsegítő szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A nevelési év kezdetekor a szülőket tájékoztatni kell, hogy a gyermekvédelmi felelőst milyen időpontokban lehet megkeresni. Munkájáról az intézményvezetőnek rendszeresen beszámol. A bölcsődében a gondozónők feladata a gyermekvédelmi munka, tevékenységükről a bölcsőde vezetőjének rendszeresen beszámolnak. 19

20 14. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény a partnerközpontú működés alapján végzi munkáját, partnerkapcsolatait évente felülvizsgálja, a szakmai együttműködést és a működés rendjét az intézményi minőségirányítási program szabályozza. Az óvoda kulcsfontosságú partnere az általános iskola. A szakmai együttműködést szabályozza a Pedagógiai Program. Az óvodavezető és a bölcsődei egységvezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel, megyei módszertani bölcsődével. A gyermekek fejlesztése, iskolaérettségének elérése érdekében az intézményvezető, a bölcsődevezető, a munkaközösség vezetők és az óvodapedagógusok együttműködnek a szakemberekkel és a szakszolgálatokkal. IPR együttműködések, partnerségi kapcsolatok működtetése az óvodai IPR program alapján történik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal az intézményvezető, a helyettes, a munkaközösség vezetők, valamint a gyermekvédelmi felelősök tartják a kapcsolatot. Az egyház képviselőivel az intézményvezető tartja a kapcsolatot és lehetővé teszi a Knt a alapján a hit-és vallásoktatás szervezését telephelyenként és a székhelyen. Ideje: 8h 8,30h között a hét egy-egy napján az intézményvezető és a hitoktató közötti megegyezés szerint. Az egészségügyi szolgálattal az intézményvezető, a helyettes és a munkaközösségvezetők tartják a kapcsolatot. Az intézmény a gyermekvédelmi felelősökön keresztül rendszeres kapcsolatot tart a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyámhivatallal. A kapcsolattartás formáit, módjait, felelőseit és gyakoriságát a MMK tartalmazza. Az intézmény széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a lakóhelyi, megyei és országos szakmai és civil szervezetekkel. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az intézményvezető feladata. A telephelyek munkaközösség vezetői szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. 15. Egyéb rendelkezések Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni és minden szükséges intézkedést megtenni a gyermekek védelméért, biztonságáért. A telephelyek vezetői a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesítik az intézményvezetőt. Az intézményvezető értesíti az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, 20

21 - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő -oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Bomba- és tűzriadó esetén az intézményben érvényes tűzvédelmi szabályzat, bomba- és tűzriadó terve alapján kell eljárni A kommunikációs és információs rend A napi hatékony működéshez szükséges horizontális és vertikális kommunikációs és információs csatornák működtetése az intézmény szervezeti struktúrája alapján működik. A kommunikációs és információs rendszer tartalma, rendszeressége, formája, felelősei szabályozásra kerültek az intézményi MMK-ban Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja: a köznevelési törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál; a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti, a környezettudatos magatartási formák, a fogyasztóvédelmi oktatás hatékonyságát elősegíti, az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a sportolási lehetőségeket bővíti, a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény területén reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére - amennyiben társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze és így az intézmény használóinak körét érinti, érintheti - az intézményvezető személyesen ad engedélyt Védőszemüveg használatára azok a munkakörök jogosítanak, amelyek ellátása tartósan és hosszú távon számítógéphez kötött (intézményvezető, bölcsődevezető, óvodatitkár). 16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata, Minőségirányítási Programja, Házirendje, Munkaterve az intézmény székhelyén, és a telephelyek vezetői irodájában, valamint az intézményi honlapon elérhetőek. A dokumentumok hivatali időben megtekinthetők. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatban előzetes időpont egyeztetés után az intézményvezető, vagy az általános helyettes adhat Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának rendje Elektronikusan előállított dokumentum a csoportnapló és az egyéni fejlődés dokumentuma. 21

22 Hitelesítése a nevelési év elején az intézményvezető aláírásával és az intézmény bélyegzőjével történik. Az intézményi dokumentumok tárolása az iratkezelési szabályzatnak megfelelően történik. 17. Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálya, felülvizsgálata, módosítása Az SzMSz előírásai vonatkoznak az intézmény minden alkalmazottjára, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják helyiségeit. Felülvizsgálata és módosítása a jogszabályi változásoknak megfelelően, illetve az intézményi határozatok, vezetői döntések figyelembe vételével történik Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, annak módosításait a nevelőtestületi értekezlet fogadja el a Knv. által meghatározott közösségek egyetértésével. Az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Nyilvánosságra hozatal az elfogadást követő napon, nyilvánossá tétel a szabályzat szerint. Az Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete: 1. Szervezeti felépítés (struktúra) 2. Munkaköri leírások 22

23 23

24 1. sz. melléklet A Vésztői Négyszínvirág Óvoda és Bölcsőde szervezeti felépítése, működési és információs rendszere Közalkalmazotti Tanács Szülők közösség Intézményvezető Csányi Istvánné Igazgatótanács (óvoda, bölcsőde azonos számú képviselői) Karakas Józsefné bölcsődevezető/intézményvezető helyettes Értékelő/Minőségi csoport Bölcsőde intézményegység Központi óvoda Körösparti óvoda Tarlódombi óvoda Komlódi-falvi óvoda Szűcsné Köteles Andrea munkaköz.vezető Kurucsóné Csüllög Anikó munkaköz.vezető Gergely Lászlóné munkaköz.vezető Kara Istvánné munkaköz. vezető Nevelőtestület Alkalmazottak (minden közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozó) 24

25 2. sz. melléklet Munkaköri leírás minták A munkáltató megnevezése: A munkavállaló neve : A munkakör megnevezés: óvodapedagógus munkaideje: 40 óra/hét Kötött munkaidő: 32 óra/hét Besorolási kategória: Pedagógus I FEOR sz: Főbb tevékenysége: 1. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62.. értelmében gyakorolja jogait és kötelességeit. 2. Munkáját a Négyszínvirág helyi pedagógiai program alapján végzi. 3. Feladatait az óvodavezető általános irányítása és ellenőrzése mellett látja el. 4. Pedagógiai tevékenységében a szakmai munkaközösség vezetője segíti. 5. Feladata a gyermekek személyiségének harmónikus nevelése a program céljának és feladatának megfelelően. 6. A gyermekek testi, lelki, szociális képességeinek fejlesztése egyéni képességeiknek megfelelően, az iskolai életre való optimális felkészítés. 7. A hátrányos helyzetű és a roma nemzetiséghez tartozó gyermekek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése. 8. A tehetséggondozás, a felzárkóztatás és az egyéni fejlesztések érdekében pedagógiai, módszertani eljárások kutatása, alkalmazása. 9. A módszertani kultúra gazdagítása önképzéssel, továbbképzéssel. 10. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése, a másság kezelése, a lelki egészségvédő - fejlesztő nevelés hatékonyságának növelése mentálhigiénés szemlélet fejlesztésével. 11. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. 12. A pedagógiai munka fejlesztése érdekében vélemény-nyilvánítás értekezleteken, szakmai vitákon. 13. Feladata a csoportra vonatkozó tanügy-igazgatási dokumentumok vezetése, az adminisztrációs teendők folyamatos ellátása, a felvételi mulasztási napló pontos vezetése. 14. A nevelőtestület tagjaként legyen nyitott, kollegális, együttműködő, fogékony, elfogadó. 15. Viselkedésével, felelősségteljes véleményével, cselekedeteivel járuljon hozzá a konfliktusok, problémák megoldásához a derűs, nyugodt légkör biztosítása érdekében. 16. A gyermekek és a szülők számára modell, ezért fontos a pedagógus etikai követelményeinek betartása. Kiegészítő feladata: Szakmai munkaközösség vezetőjeként segíti az óvodában a nevelő-fejlesztő munka színvonalát, minőségét. Szervezi az óvodapedagógusok önképzését. Segíti a pályakezdő óvodapedagógusok munkáját. Szakmai programokat szervez. Döntési jogköre: 1. A helyi pedagógiai program és módosításának elfogadása. 2. Az SZMSZ és módosításának elfogadása. 3. Az óvoda éves munkatervének elkészítése és elfogadása. 4. Az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. 5. A nevelőtestület érdekében eljáró óvodapedagógusok kiválasztása. 6. A házirend elfogadása. 7. A szülővel való kapcsolattartás ideje, módja, témája. Felelőssége: 1. Nyugodt, szeretetteljes, családias légkör biztosítása az egészséges életmód feltételeinek megfelelően. 2. A gyermekek testi, lelki egészségének biztosítása. 3. A program megvalósítása a legmegfelelőbb módszerek alkalmazásával. 4. A csoportban dolgozó felnőttek munkája. 5. Munkavédelem, tűzvédelem, vagyonvédelem. 6. A saját egészségügyi könyvének felülvizsgálata Kapcsolattartási kötelezettsége: 1. Családdal való együttműködés. 2. Az általános iskolák alsós nevelőivel. 3. Közművelődési intézménnyel. 4. Egészségügyi szakemberekkel. 5. Gyermekvédelmi felelőssel és a Családsegítő szolgálat munkatársaival. 25