ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

Átírás

1 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM /2012. A évi CXII. törvény 27. (5) bekezdés szerint NEM NYILVÁNOS. Készült én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, készítette: látta: jóváhagyta: Brassói Sándor főov. sandor.brassoi@nefmi.gov.hu, Tel.: Dr. Halász Zsolt főov-h. Oktatáspolitikai Jogi Osztály Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Lövei Tünde sajtófőnök Marosán Enikő eniko.marosan@nefmi.gov.hu Tel: Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja Az egyeztetésben részt vevők Az intézményi kört a közigazgatási értekezletet megelőzően, a véleményt a közigazgatási értekezlet után kell kitölteni (egy sorba egy X) 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Külügyminisztérium Alapvető jogok biztosa nem adott véleményt 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek Társadalmi szervezet Alapítványi, Egyesületi és Magániskolák Egyesülete ame@maganiskolak.hu bakzs@maganiskolak.hu egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 3 Magyar Pedagógiai Társaság Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete Szülők Egyesülete a Gyermekekért toldi57@fre .hu Független Pedagógus Fórum barlaine@fpf.hu ESHA Hungary acs@budaikozepiskola.hu baloghka@budaikozeliskola.hu Magyar Tehetséggondozó Társaság szenasi.istvanne@fre .hu kevehaza@fre .hu l_balogh@tigris.unideb.hu Gimnáziumok Országos Szövetsége gosz@vmg.sulinet.hu szebedy@vmg.sulinet.hu Magyar Szakképzési Társaság bolyai@bolyai-el.sulinet.hu barany.botond@nive.hu Nagycsaládosok Országos Egyesülete noe@noe.hu Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma szuloi@chello.hu Magyarországi Szülők Országos Egyesülete mszoe@upcmail.hu Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pkt@katolikus.hu Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája orszagos@lutheran.hu; akos.hajdo@lutheran.hu Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája zsinat.oktatas@zsinatiiroda.hu Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetsége jog@mazsihisz.com Pedagógusok Szakszervezete Országos Iroda galloi@pedagogusok.hu psz@pedagogusok.hu

4 Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Jegyzők Országos Szövetsége Ifjúságért Önkormányzati Szövetség Budapesti Kerületek Szövetsége Bolgár Országos Önkormányzat Országos Roma Önkormányzat 4

5 Görög Országos Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat Országos Lengyel Önkormányzat Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Országos Örmény Önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Országos Ruszin Önkormányzat Szerb Országos Önkormányzat Országos Szlovák Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Országos Ukrán Önkormányzat 5

6 6 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés egyik célja az érettségi vizsga rangjának növelése, a vizsgateljesítmény ösztönzése a vizsgarendszer minőségi elvekre épülő racionalizálása révén. A 2005-től napjainkig lebonyolításra került érettségi vizsgák adatai alapján a jelen előterjesztés keretében javasolt módosítások egyrészt a május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta fennálló, az előrehozott érettségi vizsga letételi lehetőségének a korlátozásával, másrészt az egyedileg akkreditált érettségi vizsgatárgyak és a művészeti vizsgatárgyak helyzetének felülvizsgálatával, továbbá az idegen nyelv vizsgatárgyak fajtáinak, számának ésszerű csökkentésével számolnak. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A módosítás legfőbb oka, hogy az érettségi vizsga rendszere a rendelkezésre álló igen nagyszámú adat alapján felülvizsgálatra kerüljön, a vizsgarendszer társadalmi szerepe erősödjön, a vizsgateljesítmény ösztönzése a költséghatékonyság jegyében már rövidtávon megtörténhessen. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A javaslat már meglévő közfeladat költséghatékonyabb ellátására irányul. A közfeladat megnevezése: érettségi vizsgarendszer továbbfejlesztése. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A módosítás a kormányrendelet egyes bekezdéseinek módosítására, illetve hatályon kívül helyzésére irányul Egyéb intézkedés 2.3. Alternatívák A jogszabály módosítása az érettségi vizsgarendszer keretei között letehető érettségi vizsgatárgyak számának racionalizálására, csökkentésére, továbbá költséghatékonnyá tételére irányul. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés közvetlen összefüggésben van a kormányprogrammal a versenyképesség javítása és a közigazgatási feladatok egyszerűsítése miatt. 4. Előzmények, kapcsolódások a) Milyen korábbi kormánydöntésekhez kapcsolódik az előterjesztés? A módosítás előzményei: az érettségi vizsga fejlesztésének, szervezésének és lebonyolításának irányításában és szervezésében érdekeltek, így a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága, az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet több egyeztetés lefolytatását követően foglalta össze javaslattervezetét, melyeknek megfelelően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vizsgaszabályzat) jelenleg hatályos rendelkezéseinek módosításával az ésszerűség, továbbá a költséghatékonyság növelésére kerülhet sor.

7 7 További előzmény, hogy a Kormány a január 31-ei ülésén a 4.6. napirendi pontban megtárgyalta a Vizsgaszabályzat módosításának főbb irányaival kapcsolatos NEFMI jelentést, amely a 3211/2012. iktatószámon került benyújtásra. A Jelentés már tartalmazta a jelen előterjesztésben összefoglalt NEFMI javaslatokat. A Jelentést a Kormány megtárgyalta és tudomásul vette. b) Milyen rendkívüli események váltották ki az előterjesztés benyújtását? Nem rendkívüli esemény váltotta ki az előterjesztés benyújtását. c) Milyen előkészítés alatt álló kormánydöntésekhez kapcsolódik az előterjesztés? Az előterjesztés nem kapcsolódik előkészítés alatt álló kormánydöntésekhez. 5. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós jogi vonatkozásokkal. 6. Társadalmi egyeztetés A társadalmi egyeztetésbe az Egyeztetési lap 2.3. pontjában foglalt társadalmi szervezeteket javasoljuk bevonni. 7. Vitás kérdések

8 8 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Iktatószám: /2012. Dátum: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: 1 óra Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: Hatásvizsgálatba bevont személyek, szervezetek: Oktatáspolitikai Jogi Osztály Vizsgált időtáv: Előterjesztés címe: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása Előterjesztő: Oktatásért felelős államtitkár Intézkedés megnevezése: Előterjesztés szükségessége: Utolsó módosítás dátuma: Előzmények: Az érettségi vizsgarendszer változtatása az ésszerűség és a költséghatékonyság jegyében. Költséghatékonyságra és ésszerűségre törekvés Következő módosítás várható dátuma: Az érettségi vizsga fejlesztésében, szervezésében és lebonyolításában érdekelt két intézmény (Oktatási Hivatal és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) több egyeztetés lefolytatását követően foglalta össze javaslattervezetét, melynek beépítésével a Vizsgaszabályzat jelenleg hatályos rendelkezéseinek módosítására az ésszerűség, továbbá a költséghatékonyság jegyében kerülhet sor. Az intézkedés alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak? igen Végrehajtás feltétételei A jelenleg hatályos érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján biztosított sokszínű és a választható vizsgatárgyak széles körét felsorakoztató vizsgarendszer feltételei a legtöbb esetben nem kerültek az érintettek, így a vizsgázók, és pedagógusaik, iskoláik által kellő mértékben kihasználásra, ezért költséghatékonysági és ésszerűségi szempontok szerint ezen szabályozási keretek felülvizsgálata vált szükségessé. I. VERSENYKÉPESSÉG 1. Miként járul hozzá az intézkedés az ország versenyképeségének javításához? Nem változtatja jelentős mértékben, ugyanakkor az elégséges teljesítmény alsó határának megemelése több tanulásra ösztönzi a vizsgát tenni szándékozókat, ami javítja a versenyképességet. 2. Az intézkedés hozzájárul a foglalkozatás növeléséhez? 3. Megtörtént-e az intézkedés adminisztratív terhekre gyakorolt hatásainak vizsgálata? Nem befolyásolja jelentős mértékben. Hány fővel? igen 2 0. o k t

9 9 Piaci szereplők esetén Növekednek 0 Ft mértékben Csökkennek 0 Ft mértékben Közigazgatási szereplők esetén Növekednek Csökkennek Lakossági és egyéb nem piaci szereplők esetén Növekednek Csökkennek II. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS 1. Érintett csoportok Csoport megnevezése Csoport mérete (fő) várhatóan vizsgázók pedagógusok Előny - Hátrány 2. Hatások összefoglalója A módosítás kisebb mértékben csorbítja a vizsgázók jelenlegi vizsgatárgy választási lehetőségeit. Viszont a lehetőség eddigi kihasználása pontosabban a lehetőségekkel történő nem élés azt mutatja, hogy a lehetőség fenntartását a nemzetközi összehasonlításban is kirívóan sokféle tárgyválasztási lehetőséget biztosító magyar vizsgarendszerben tovább nem indokolt fenntartani, továbbá az államháztartásra nehezedő költségeit figyelembe véve szükségessé vált a vizsgatárgyak számának csökkentése. III. STABIL KÖLTSÉGVETÉS 1. Költségvetési hatások A vizsgált A további két Az aktuális évben időszakban évben Az intézkedés költségvetési egyenlegrontó hatása 0 Ff 0 Ft 0 Ft Az intézkedés egyenlegrontó hatásának fedezete a költségvetésben 0 Ft 0 Ft 0 Ft Az intézkedés költségvetési egyenlegjavító hatása ~ 50 millió Ft 0 Ft ~ 50 millió Ft Az intézkedés egyenlegjavító hatásának figyelembevétele a költségvetésben 0 Ft 0 Ft 0 Ft Teljes hatás - 50 millió Ft 0 Ft - 50 millió Ft Teljes hatás az elfogadott költségvetéshez képest - 50 millió Ft 0 Ft - 50 millió Ft IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai? Hatások összefoglalója nem

10 10 Nincsenek erre vonatkozó hatások. V. EGYÉB HATÁSOK Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt egészséghatásai? Nincsenek erre vonatkozó hatások. nem Vannak-e az intézkedésnek további hatásai? Nincsenek. nem Jóváhagyta: Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Költségvetési hatások részletező Az intézkedés költségvetési egyenlegrontó hatása minimum maximum érték folyó áron jelenérté k (PV0) A vizsgált időszakban 0 Ft 0 Ft Az aktuális évben 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft azonnali 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft későbbi 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft További kettő évben 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft A főbb egyenlegrontó tételek listája Jogcíme Gyakoriság Mennyiség Érték folyó áron Időpont 1. 0 Ft 2. 0 Ft 3. 0 Ft n. 0 Ft A tételkészítés költségei az Oktatási Hivatal részéről kerülnek kifizetésre. Egyéb megjegyzések Az intézkedés egyenlegrontó hatásának fedezete a költségvetésben A vizsgált időszakban 0 Ft 0 Ft Az aktuális évben 0 Ft 0 Ft Átcsoportosítás más kiadási előirányzatról Bevételi előirányzat terhére (pl. EUtámogatások) 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

11 11 Bevételnövelő intézkedés Egyéb egyenlegjavító intézkedések 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft A további kettő évben Egyéb megjegyzések 0 Ft 0 Ft Ft 0 Ft Ft 0 Ft A vizsgált időszakban Az intézkedés költségvetési egyenlegjavító hatása minimum maximum érték folyó áron ~ 50 millió Ft jelenérté k (PV0) ~ 50 millió Ft Az aktuális évben 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft azonnali 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft későbbi 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft A további kettő évben 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft A főbb egyenlegjavító tételek listája Jogcíme Gyakoriság Mennyiség Érték folyó áron Időpont 1. 0 Ft 2. 0 Ft 3. 0 Ft 4. 0 Ft n. 0 Ft Az intézkedés egyenlegjavító hatásának figyelembevétele a költségvetésben Az éves költségvetés már számolt az intézkedés egyenlegnövelő hatásával? Az éves költségvetésben szereplő összeg 0 Ft 0 Ft nem Az intézkedés elmaradásának hatásai Az intézkedés elmaradása esetében az államháztartás nem tudná megtakarítani az érettségi vizsgatárgyak jelenlegi számának csökkentésével járó összeget. Becsült költség cselekvés/beavatkozás hiánya esetén Megközelítőleg 50 millió Ft Egyéb megvalósítási javaslatok, opciók

12 12 Felvázolásra kerültek-e egyéb opciók az intézkedés megvalósításával kapcsolatban? A legésszerűbb javaslatok kerültek beépítésre a rendelet módosításába, ettől eltérő, az érettségi vizsgarendszert alapjaiban, átfogóan érintő módosításra jelen módosítással még nem kívánunk kísérletet tenni. Felvázolt opciók 1. számú opció tartalma, költségei 2. számú opció tartalma, költségei 3. számú opció tartalma, költségei nem Tartalom (max. 8 mondat) Miért került elvetésre (max. 8 mondat) Becsült egyenleg 0 Ft Tartalom (max. 8 mondat) Miért került elvetésre (max. 8 mondat) Becsült egyenleg 0 Ft Tartalom (max. 8 mondat) Miért került elvetésre (max. 8 mondat) Becsült egyenleg 0 Ft Adminisztratív teher részletező Piaci szereplők esetén Növekednek 0 Ft mértékben Érintett piaci szereplők megnevezése Csökkennek 0 Ft mértékben Érintett piaci szereplők megnevezése Igazgatók, pedagógusok. A választható érettségi vizsgatárgyak számának csökkentésével a jelen szereplők részére csökkennek a munkaterhek. (max. 8 mondat) Nem változnak Közigazgatási szereplők esetén Növekednek Érintett közigazgatási szereplők megnevezése Csökkennek Érintett közigazgatási szereplők megnevezése Kormányhivatalok, Oktatási Hivatal, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai

13 13 A választható érettségi vizsgatárgyak számának csökkentésével a jelen szereplők részére csökkennek a munkaterhek. (max. 8 mondat) Nem változnak Lakossági és egyéb nem piaci szereplők esetén Növekednek Érintett lakossági és egyéb nem piaci szereplők megnevezése Az intézkedés mely eleme okozza az adminisztratív terhek növekedését? (max. 8 mondat) Csökkennek Érintett lakossági és egyéb nem piaci szereplők szereplők megnevezése Az intézkedés mely eleme okozza az adminisztratív terhek csökkenését (max. 8 mondat) Nem változnak Igazgatási hatások Az állami szervekre hárít-e az előterjesztés új kötelezettségeket, jelentkeznek-e többletfeladatok? A kötelezettségek, többletfeladatok rövid kifejtése nem További hatások Egészséghatások Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt egészséghatásai? Az intézkedés befolyásolja-e az alábbi tényezőket? Rizikó viselkedések (pl.: alkohol, dohányzás, drogok, szerencsejáték, stb.) Táplálkozás Testmozgás (vagy annak hiánya) Stressz nem Közlekedési morál Utazás, és külföldön szerzett betegségek Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége Az egészségügyi szolgáltatások megléte Az egészségügyi szolgáltatások megfizethetősége Az egészségügyi szolgáltatások minősége Egyéb:

14 A kijelölt hatások az érettségi vizsgázás esetében felmerülő hatások, melyek nem tekinthetők a jelen esetben módosításra kerülő bekezdések egyedi hatásainak. 14 Környezeti és természeti hatások Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai? nem Vannak-e az előterjesztésnek egyéb hatásai? nem UTÓLAGOS HATÁSVIZSGÁLAT Javasolt-e az intézkedés utólagos hatásvizsgálata (ha igen, mikor) Amennyiben igen, milyen módszertan alapján, ki végzi el? nem A hatásvizsgálati lap kitöltéséért felelős személyek: A hatásvizsgálati lapot kitöltötte: Látta: Jóváhagyta: Név Elérhetőség ( , telefonszám) Marosán Enikő eniko.marosan@nefmi.gov.hu - Brassói Sándor főosztályvezető Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása Rövid és hosszú távú előnyök (azok a tényezők, amelyek az adott intézkedés során pozitívumként jelentkezhetnek) A választható érettségi vizsgatárgyak körének szűkítésével jelentős költségeket takaríthat meg az állam. Hátrányok (azok a tényezők, amelyek az adott intézkedés során negatív következményekkel járhatnak) Az intézkedéssel a vizsgázók számára kisebb hátrányok állapíthatók meg, azonban azok a vizsgatárgy választási lehetőségek eddig is nagyrészt kihasználatlannak bizonyult, vagy kis mértékben kihasznált lehetőségeket érint a jelenlegi módosítás. Kockázatok (olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik az intézkedés eredményességét) Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok Nincsenek ilyenek. Megvalósítás után jelentkező kockázatok Az érettségi vizsga rendszerét alapjában nem érinti a jelenlegi módosítás, ezért a meglevő lehetőségek kisebb mértékű szűkítésével kockázati elemek fellépésével nem kell számolni.

15 15 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

16 16 INDOKOLÁS Jelen előterjesztés a Vizsgaszabályzat szerinti előrehozott érettségi vizsgák körének szűkítésére, továbbá az előrehozott vizsgákkal kapcsolatos jelentkezési szabályok változtatására tesz javaslatot, mely szerint a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdve előrehozott érettségi vizsgát akkor lehetne tenni, amikor az adott iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. Mindez egy esetleges későbbi érettségi reformot megelőzve, de első lépésben is a lehetőség szűkítése és egységesítése felé mutat. A szabályozás a továbbiakban az idegen nyelvek és az informatika kivételével, - melyek előrehozott érettségi vizsgáját a módosítás a középiskolai végzős évfolyamot egy, vagy két évvel megelőző évfolyamokban engedélyezi -, nem fog számolni más vizsgatárgyból az előzetes vizsgalehetőséggel. A változtatás célja az érettségi vizsga tantárgyankénti értékelése helyett a szó és a vizsga eredeti értelmezése szerinti felfogás érvényesítése, vagyis a középiskolai tanulmányok végeztével a tanuló érettségének mérése. Ennek alapján módosításra kerülne az előrehozott érettségi vizsga sikertelen letétele esetén a javítóvizsga letételi lehetőségének szabályozása is, melyek alapján előrehozott érettségi vizsga javítóvizsgájára csakis a rendes érettségi vizsga alkalmával kerülhetne sor a jövőben. A Vizsgaszabályzat módosítása jelen javaslat szerint érinti az érettségi vizsgák eredményes/elégséges letételéhez szükséges határ 20%-ról 25%-ra emelését, közép- és emelt szinten egyaránt. A javaslat nem érinti szervesen a vizsgaszervezést, ezért hatályba léptetése már a év október-novemberi érettségi vizsgaidőszakától megtörténhet. Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá az egyedileg akkreditált érettségi vizsgatárgyak, a művészeti érettségi vizsgatárgyak, valamint az idegen nyelven letehető érettségi vizsgatárgyak sokféleségének, és így azok számának csökkentésére is. Az előterjesztés szerint az Oktatási Hivatal által nyilvántartott 23 egyedileg akkreditált érettségi vizsgatárgy közül a pszichológia vizsgatárgy kivételével 22 érettségi vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően nem lehet érettségi vizsgát tenni, A 2014/2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakot megelőzően e tárgyakból lehet érettségi vizsgát tenni, hogy azok a tanulók, akik a rendelet hatályba lépése előtt már jelentkeztek ilyen vizsgatárgyakra felkészítő tantárgyak kereti közötti foglalkozásokra, illetve akik már felkészültek a vizsgákra, ne szenvedjenek hátrányt. A művészeti vizsgatárgyak, közöttük a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, a magyar népzene alapjai, a népművészet és a művészettörténet vizsgatárgyak közül a hangtani és akusztikai ismeretek, a hangkultúra, az ábrázoló és művészeti geometria, valamint a magyar népzene alapjai vizsgatárgyakból május-júniusi vizsgaidőszakától a javaslat szerint nem lehet érettségi vizsgát tenni, ezzel párhuzamosan a művészettörténet és a népművészet vizsgatárgy a közismereti vizsgatárgyak körében kerül felsorolásra. Az utazás és turizmus választható közismereti érettségi vizsgatárgyból csak hatodik vizsgatárgyként lehetne a módosítás alapján érettségi vizsgát tenni. A javaslat szerint az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez közvetlenül ötödikként válaszható vizsgatárgyként

17 17 nem, hanem csak hatodik vizsgatárgyként lehet a vizsgatárgyból érettségi vizsgát tenni a május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól. Az előterjesztés javaslatot tesz továbbá az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak számának csökkentésére is. A jövőben is a Vizsgaszabályzat határozná meg de a korábbi évekhez képest jobban korlátozná, hogy az idegen nyelvek közül melyekből lehetne érettségi vizsgát tenni, figyelemmel arra, hogy a választás lehetőségével jellemzően nem éltek a korábbi években a vizsgázni szándékozók. Az emelt szintű érettségi vizsgák esetében ez a szabályozás már jelenleg is hatályban van, amelynek értelmében a jövőben középszinten is csak az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvből, továbbá a nemzetiségek által használt nyelvek közül azon nyelvekből lenne tehető érettségi vizsga, amelyeket magyarországi középiskolában tanítanak. Ez számszerűsítve az idegen nyelveket azt jelenti, hogy a jelenlegi 24 idegen nyelvből letehető érettségi vizsgák nyelvi sokfélesége mindösszesen hat világnyelvre, egy klasszikus nyelvre és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekre redukálódik. A javaslat érinti továbbá a három nemzetiségi nyelv (horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, valamint szlovén nemzetiségi nyelv) külön nemzetiségi nyelvként történő vizsgázási lehetőségének a megszüntetését, hiszen mindhárom nyelvből élő idegen nyelvi érettségi vizsga is tehető (különös tekintettel a nemzetiségi oktatásban résztvevők esetében) és ez utóbbi megszervezése az állam feladata lenne a jövőben is, így is biztosítva a nemzetiségek idegen nyelven történő vizsgázáshoz való jogát. A javasolt módosítás hatályba lépését követően a évi május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiség nyelvének megfelelő élő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkezhetnek tehát érettségi vizsgára a fentiekben is jelzett nemzetiségi nyelv helyett. Annak érdekében, hogy a nemzetiségi oktatásban részt vevő diákok a középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiség által használt nyelvi érettségi vizsga során az adott nemzetiségre vonatkozó ismereteikről is számot adjanak, a középszintű szóbeli tételsorok a Vizsgaszabályzat 31. (1) bekezdésének a) pontja szerint a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismeretekre vonatkozó ismereteket is számon kérik majd a javaslatunk alapján. Az előterjesztés tekintettel kíván lenni a Vizsgaszabályzat módosításakor a nemzetiség szó egységes használatára, ezért a Vizsgaszabályzat egészében átvezetésre kerül az eddig használt nemzeti, etnikai kisebbség megnevezés a nemzetiség megnevezésre.

18 18 /2012. ( ) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 94. (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, illetve az Nkt. 56. (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. 2. (1) Az R. 9. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a jelentkezőre vonatkozó helyi tanterv alapján a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre élő idegen nyelvből, latin nyelvből, informatikából kerülhet sor. Előrehozott vizsga továbbá a 12. (15)-(16) bekezdésben meghatározott vizsga. (2) Az R. 9. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát élő idegen nyelvből, latin nyelvből és informatikából lehet tenni kizárólag a jelentkezőre vonatkozó helyi tanterv alapján a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző tanév május-júniusi vizsgaidőszakában. 3. (1) Az R. 12. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

19 19 (1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei (továbbiakban: nemzetiségi nyelvek) közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből tehető, amelynek a vizsgakövetelményeire való felkészítés helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, illetve a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból idegen nyelv esetén angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin nyelvekből, továbbá a nemzetiségi nyelvek közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből tehető érettségi vizsga. (2) Az R. 12. (5) bekezdése egy új első mondattal egészül ki: (5) A sikertelen előrehozott, vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. (3) Az R. 12. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, be kell mutatnia annak igazolását, hogy az adott vizsgatárgy követelményeire vonatkozó oktatás az iskola helyi tanterve szerint a vizsgára jelentkező tanuló számára befejeződött. Az igazolást annak a középiskolának az igazgatója állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után a jelentkezési lap benyújtásakor a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga külön jogszabályban foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását. (4) Az R. 12. (8) bekezdése egy új második mondattal egészül ki: A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi értesítési címet, értesítési cím hiányában magyarországi lakcímet kell tartalmazni. (5) Az R. 12. (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (16) Előrehozott érettségi vizsgára kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakban, a kormányhivatalnál jelentkezhet az is, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban

20 20 a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható. 4. Az R. 41. (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3) (4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. (3) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) % elérése esetén jeles (5), b) 60 79% elérése esetén jó (4), c) 40 59% elérése esetén közepes (3), d) 25 39% elérése esetén elégséges (2), e) 0 24% elérése esetén elégtelen (1). (4) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) % elérése esetén jeles (5), b) 47 59% elérése esetén jó (4), c) 33 46% elérése esetén közepes (3), d) 25 32% elérése esetén elégséges (2), e) 0 24% elérése esetén elégtelen (1). 5. (1) Az R. 60/B. -a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki: (4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a év október-novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév májusjúniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.