Óévbúcsúztató, Újévváró Tisztelt munkatársaim!

Átírás

1 Az idők nagy tanúi a SEFaG ErdéSzEti és Faipari zrt. társasági és közéleti lapja Xl. évfolyam, 4. SzáM l december Óévbúcsúztató, Újévváró Tisztelt munkatársaim! A program második részében Barkóczi István vezérigazgató vállalati kitüntetéseket adott át. Az 1992 ben alapított Somogyi Erdőkért kitüntetést amely egy aranygyűrűben testesül meg Merczel István műszaki osztályvezető kapta. Merczel István erdőmérnök a cég tanulmányi ösztöndíjasaként 1986 ban helyezkedett el a Somogyi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Az elmúlt huszonhét év során több felelős beosztást töltött be volt fahasználati ágazatvezető főmérnök, KIR és minőségügyi vezető, fahasz Az év végének közeledtével egy vezető óhatatlanul visszatekint a történtekre, és a jövendő feladatait is körvonalazza. Számvetést készít, elemez, megfogalmazza a következő esztendőben elérendő célokat. Részvénytársaságunk egy meglehetősen nehéz esztendőt hagy maga mögött. Kollektívánknak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy elmondhassuk: a nehézségek ellenére is sikeresen teljesítette feladatát, a tulajdonosi elvárásokat, a SEFAG Zrt. Télvégi, tavaszi munkáinkat a csapadékos időjárás nehezítette, nem csak a fahasználatban, hanem az erdősítések esetében is. Nyáron a rendkívüli aszály gátolta az erdőfelújítások fejlődését, eredményességét, a fakitermelések ütemét pedig a természetvédelmi korlátozások gátolták. Ezért jelentős feladatunk marad őszre, télre. A helyzetet nehezítette, hogy szakszemélyzetünk több képzésen is részt vett a második félévben. Jó szervezéssel, kitartó munkával ezt is sikeresen megoldottuk. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az esztendő során komoly közjóléti beruházásokat végeztünk el (Nagysallér, Mesztegnyői kisvasút, Országos kék túra útvonal felújítása stb.), mellyel minőségileg emeltük az általunk kezelt erdőterület szolgáltatásait a társadalom, az ember számára. E munkánkat folytatjuk jövőre is. Nem kis anyagi ráfordítással előkészítettük a 2014-es esztendő nagyberuházásait. A társaság előtt még sosem állt akkora fejlesztési feladat mintegy 1,5 milliárd forintos értékben melyet a jövő esztendőben meg kell oldanunk. Gondolok itt a Zselici Csillagoségbolt projektre, valamint központi székházunk felújítására, továbbá a megkezdett közjóléti fejlesztések befejezésére. Fahasználati és erdőművelési ágazatunknak is komoly kihívásokkal kell megbirkóznia jövőre. Az üzemtervi lehetőségeinkhez a 2009-es Erdőtörvény előírásai alapján egyre nehezebben férünk hozzá. Ennek következtében romlik választék-összetételtelünk. Csurgói Faipari Gyárunknak pedig nő az alapanyagigénye. Ezért a felvásárlási tevékenységünket, mely eddig is kiemelkedő volt, erősítenünk kell. Vadgazdálkodásunkban a mennyiségi szemléletet fel kell váltsa a minőségi szemlélet, mellyel megteremtjük az erdő vad harmonikus kapcsolatát, javítjuk mindkét ágazat eredménytermelő képességét. Hatékony, költségtakarékos gazdálkodásunk megőrzése, javítása érdekében minden tartalékunkat mozgósítanunk kell. A tartalékok feltárásának legfőbb biztosítékát társaságunk képzett, a cég iránt elkötelezett munkavállalóiban, kollégáimban látom. A turizmus fejlesztése, eredménytermelő képességének fokozása szintén a jövő esztendő kiemelt feladata. Az infrastruktúrát ehhez már döntő többségében megteremtettük. Céljaink eléréséhez jó alapot biztosít, tulajdonosunk a Magyar Fejlesztési Bank köré kiépült stratégiai együttműködő csoport. A költségtakarékosság, a beszerzések lehető legkedvezőbb pozíciói ez által biztosítottak. Megköszönve az ez évi munkát, kívánok munkatársaimnak, valamint sikereinket megalapozó nyugdíjas kollégáinknak, a nálunk dolgozó vállalkozóknak, és partnereinknek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, és Eredményekben Gazdag Boldog Újesztendőt, a napi munkában és családi életben egyaránt! Barkóczi István vezérigazgató A forradalomról Nagysallérban Aranygyűrű a somogyi erdőkért Nagysallérban a közelmúltban felújított vadászházban rendezte a Sefag Zrt. a hagyományos októberi megemlékezését. A szokásos ünnepi beszéd helyett idén Hunyadkürti György színművész verses összeállítását hallgatta meg az ünnep közönsége. A megindító versek után néma csenddel emlékeztek meg a jelenlévők a forradalom erdész hőseiről. nálati osztályvezető, PR és projektmenedzser, erdészetpolitikai és ellenőrzési osztályvezető, majd január elsejétől a műszaki osztály vezetője. És szinte minden területen kimagaslóan teljesített. A hivatalos munkáján kívül, társadalmi/szakmai feladatokban is kiválóan teljesít: titkára az OEE helyi csoportjának, és megalapítója, elnöke a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő egyesületnek. Az aranygyűrű átadását követően a vezérigazgató elismerő oklevél kitüntetésben mely egy havi bérjutalommal jár részesítette: Petrákovics Károlyt, (Barcsi Erdészet), Kárpáti Istvánt (Csurgói Faipari Zrt.), Goldschmidt Antalt (Marcali Erdészet), Németh Csabát (Iharosi Erdészet), Szaka Lászlót (Nagybajomi Erdészet), Csordás Rolandot (Zselici Erdészet), Tímár Balázst (Kaposvári Erdészet), Druzsin Lászlónét (Lábodi Vadászerdészet), Bezzeg Mártát (Szántódi Erdészet), Klenovics Anikót (Hotel Kardosfa), valamint Kerész Tibornét, (Központ). Új vezetés az MFB élén Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter szeptember 1 jével Nagy Csabát az MFB Igazgatóságának, valamint a Takarékbank Igazgatóságának tagját nevezte ki a Magyar Fejlesztési Bank ZRT. vezérigazgatójává. A korábbi elnökvezérigazgatót, Baranyay Lászlót, az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) alelnökévé választották meg. Az MFB Igazgatósága elnökévé Lontai Dánielt választotta meg az igazgatóság. Az MFB nél hosszabb ideje kinevezett vezető nélküli Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság ügyvezető igazgatója október elejétől dr. Jung László lett, aki előzőleg Egererdő Erdészeti Rt. vezérigazgatója volt. A SEFAG Zrt. központi telephelyén felújítási munkálatok kezdődtek, ezért a társaság központi szervezeti egysége a következő tizenöt hónapos időszakban a Magyar Közút Nzrt. Somogy Megyei Igazgatósága székházában érhető el Kaposvár, Szántó utca 19. A Kaposvári Erdészetet szintén A képen látható idős kocsányos tölgy Gyóta puszta és a Bize között található. Környéke, mely ma eléggé elhagyatott, egykor meglehetősen forgalmas hely volt. A terület ugyan Marcalihoz tartozik, de a pusztaiak, ha utazni akartak, a közelebb lévő bizei vasútállomásra jártak. Ugyancsak erre járt a postás is, ezért az itt vezető ösvényt postaútnak is nevezték. De erre vezetett annak a pánvádli pályának a nyomvonala is, melyen a közeli halastavakat kiszolgáló teherforgalom zajlott. A fa melynek mellmagassági kerülete 590 cm, magassága méter a volt disznólegelő utolsó mohikán tanúfája. A fától délre eső területet egykori funkciójára utalva ma is disznójárásnak hívják. Ahogy kalauzunk, Borosán István erdészeti igazgató elmondta, régen a disznólegelőt hatalmas cserek, tölgyek, gyertyánok és bükkök uralták, közülük mára már csak ez az öreg példány él. A környező terület e fák utódjaival spontán beerdősült, azonban a megváltozott vízviszonyok miatt erdőgazdálkodásra kevésbé alkalmas erdőállomány jött létre. Zambó Péter az Országos Erdő Tanács új elnöke Kormányhatározat alapján az Országos Erdő Tanács az eddigi minisztériumi tanácsadó szervezetből, közvetlenül a kormány tanácsadó, véleményező testületévé lépett elő. A változás miatt szükségessé vált a tizenhat fős testület, valamint az elnökének az újjáválasztása. Az új elnök Zambó Péter, az OEE elnöke lett. A tagok között helyet kaptak az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók szakmai érdekképviseleti szervei, az erdőkkel foglalkozó tudományos intézetek és civil szervezetek képviselői. Elköltöztünk ideiglenesen érinti a változás, ezért ebben az időszakban a Zselici Erdészettel egy épületben, a Kaposvár, Tinódi L. S. u. 6. szám alatt folytatják a munkát. A Bajcsy Zsilinszky 21. alatti ingatlan elmúlt közel kilenc évtizedes történetéről lapunk 2. oldalán olvashatnak egy összeállítást.

2 2 Kilenc évtized a Bajcsy-Zsilinszky utcában A Bajcsy-Zsilinszki utca 21. számú ingatlanon amely jelenleg felújítás alatt áll, 1924 óta megszakítás nélkül erdészeti irányítási apparátus működött. Az azóta eltelt időszakban több változás, felújítás történt, amelyekről Sziágyi József Bedő-díjas erdőmérnök, volt műszaki osztályvezető feljegyzéseiből közlünk egy rövidített összeállítást előtt államerdészeti épület nem volt Kaposváron. Az akkor létező hivatalok, a M. Kir. Erdőfelügyelőség, M. Kir. Erdőgondnokság és annak három alárendelt hivatala a vármegyeházán bérelt, kaposvári, igali és nagyatádi helyiségekben működött. Ezidőtájt a M. Kir. Földmívelésügyi Ministerium, mint az államerdészet főhatósága az országban több erdőigazgatóságot hozott létre, köztük egyet Kaposváron. Ez részben azért történt, hogy a Trianon által megcsonkított állami erdei vagyon racionálisabb használatát és a használat ellenőrzését biztosítsa, másrészt pedig azért, hogy az elszakított területekről hazatelepült szakembereknek állást és egzisztenciát biztosítson. Az új erdőigazgatóságnak iroda, székház kellett. Új épület építése hosszadalmasak és drágának bizonyult, így maradt az a megoldás ami végül is megvalósult megfelelő épület vásárlása. Így került kiválasztásra és végül megvételre a minden szempontból megfelelőnek ítélt Kaposvár, Eszterházy u. (jelenleg Bajcsy Zs. u.) 21. sz. alatti telek a rajta lévő épületekkel. A vételt és az azt követő átalakításokat közvetlenül a M. Kir. Földmívelésügyi Ministerium Erdészeti Főosztálya bonyolította, melynek vezetője ekkor Kaán Károly államtitkár volt. A vételhez szükséges vételár biztosítására a Magyarországi Faértékesítő Vállalatot utasította a minisztérium, míg a helyi teendők elvégzésével az akkor már kinevezett erdőigazgatót Konczwald Ferencet bízták meg. Időközben a Magyarországi Faértékesítő Vállalatot felszámolták, helyette az Országos Erdei Alap vette át a financiális kötelezettségek lebonyolítását. Az millió koronás vételárat már az Országos Erdei Alap folyósította az eladó, özv. Pogány Józsefné, született Maár Aglica számára. Az Adásve vési szerződést Budapesten kötötték október 4-én, melyet október 10-én hagyott jóvá Mayer János miniszter megbízásából Kaán Károly államtitkár. A birtokbaadásra október 15-én került sor. Az átvétel után a minisztérium azonnal elrendelte az épületek átalakítását irodai célokra, illetve erdőigazgatói lakásnak. Az átalakítási terveket Budapesten, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Építkezési Ügyosztálya készítette. Az átalakítások volumenéről némi képet ad a három tételben kiutalt 110 millió korona összege, ami durván a vételár tíz százalékát tette ki. Az iratokból az is kiderül, hogy hosszas levelezés volt az átírási illeték miatt. Kaposvár város az illetéket kivetette, de azt a Minisztérium Jogügyi Igazgatósága megfellebbezte azzal, hogy államerdészeti célú épületet miután azon jelentős átalakításokat hajtottak végre nem terheli illetékfizetési kötelezettség. E levelezés egyik becses darabja a Józsi Bácsi által megőrzött az május 23-án kelt levél, melyen Kaán Károly sajátkezű aláírása látható. A telek terjedelme: m 2 (981.8 négyszögöl) volt, amelyből a beépített terület: m 2. Ehhez jön még 15 m 2 fásszín és a kőkerítéssel határolt sertéskifutó 47 m 2 területtel. A jelenleg is meglévő utcafronti épületben lett az erdőigazgató négyszobás + cselédszoba és mellékhelyiségekből álló lakása. Ehhez kapcsolódott a telek keleti oldalán húzódó hosszú, egyszintes épület. Itt kapott helyet az igazgatóság kilenc hivatali helyisége, valamint négy erdőfelügyelőségi és egy erdőrendezői szoba. Harminchárom négyzetméteres tanácsterem és egy tizennyolc négyzetméteres tiszti szálló volt még az épületben. A nyugati oldalon, hátul volt a házmester szobakonyhás lakása a tűzifatárolókkal, és A Zselici Tájvédelmi Körzet csillagászati és természeti értékeire alapozva a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., a terület vagyonkezelője és erdőgazdálkodója létrehozta A határ a csillagos ég A ezt valamint az istállót és a disznólakat követte a kert. A kert leírásában szerepel, hogy lombfákkal, fenyőkkel és bokrokkal van beültetve. Ezeknek késő utódait később az építkezések miatt kivágták. Az épület átvétele után Konczwald Ferenc, m. kir. főerdőtanácsos, erdőigazgató levélben jelentette a miniszternek, hogy a Kaposváron székelő M. Kir. Erdőfelügyelőséget, valamint a M. Kir. Erdőgondnokságot és az ennek alárendelt kaposvári, igali és nagyatádi erdőgondnoksági kirendeltséget miután a megvásárolt ingatlant átvette azonnal beköltöztette. Egyben írásban fordult a Magyar Postához, hogy fentnevezett államerdészeti hivatalok tulajdonát képező 128. számú telefonkészüléket a vármegyeházáról szereltesse át az új erdőigazgatóság épületébe. A földreform során állami tulajdonba került az ingatlan. Az időközben bekövetkezett változások során az erdőigazgatói lakás megszűnt, és az összes helyiségből iroda lett, amelyekben az erdőigazgatóság és kapcsolt részei kaptak elhelyezést. Érdekes megjegyezni, hogy az erdőfelügyelőség, erdőrendezőség és az erdőgondnokság akkor itt nem kapott irodát. Ezek a hivatalok a városban, bérelt helyiségekben működtek. (Ady E. u. Korona Szálló) Az épületeken 1968-ig tulajdonképpen csak kisebbnagyobb átalakítások, építések történtek. Néhány kényszerű bontást kellett végrehajtani, de a telek és a rajta lévő épületek első nagy változása 1968-ban következett be. Akkor a legfelsőbb erdészeti vezetés, az Országos Erdészeti Főigazgatóság jelentős állami fedezetet biztosított egy modern irodaépület megépítésére, ami aztán teljesen megváltoztatta az egész telek arculatát. Az ERDŐTERV készítette el egy négyszintes irodaépület és egy összekötő nyaktag építési tervét, ami miatt a vásárolt épületekből csak az utcafronti főépület maradt meg, minden más épületet le kellett bontani. A megmaradó főépület és az új iroda közötti területen egy kétszintes nyaktag létesült, amelyiknek felső szintjén alakították ki az üzemi konyhát és az ebédlőt, alsó részének beépített fele garázsok helye lett, míg az udvar felőli része nyitott gépkocsi beálló lett. Az építkezés kivitelezője a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat volt és miután Univáz típusú, előre gyártott szerkezetből készült az épület szerkezete, aránylag hamar felemelkedtek a vázak és az azok közét kitöltő falazatok. Lényegesen lelassult azonban a munka üteme, amikor a belső, szakipari munkákkal megterhelt feladatok következtek. Az épületek lapos tetővel épültek, az irodának egy főbejárata volt, lépcsőházzal és vizes blokkal. Az üzemi konyhát és ebédlőt az első emeleti bejárattal közelítették meg az étkezők. A konyhai személyzetnek és az anyagszállításnak külön bejárata volt. Az irodák középfolyosóról nyíltak, a rendeltetésnek megfelelően egy, két vagy három szobás nagysággal. A földszinten helyezték el az üzemi laboratóriumot. Az épületeket hiánypótlásokkal december 31-én adták át január l-ével amikor három vállalat összevonásából egy megyei nagy erdészeti cég jött létre Somogy Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság néven az irodákba már be lehetett költözni. A régi megmaradó és az új épület összes helyisége megtelt, még kevés is volt a hely. Ezzel az irodaépítéssel megoldódott az erdőrendezőség és az erdőfelügyelőség elhelyezése is. A főhatóság az építkezésre a fedezetet azzal a kikötéssel adta meg, hogy a legfelső szint teljes egészében ennek a két államerdészeti hivatalnak legyen a helye. Egy darabig úgy tűnt, hogy nem lesz további változás, azonban az egyre szaporodó létszám miatt további irodaépületet kellett létrehozni ban indult el egy új iroda építése az udvar végében, a meglévő épülethez csatlakozó új toldással, ami szintben megegyezett a meglévővel. Ugyanolyan technológiával épült, mint az elődje, külön főbejárattal, lépcsőházzal, de meg lehetett közelíteni a régi iroda folyosójának végében lévő bejárati ajtón is. Az építkezés fővállalkozója a barcsi ÉSzKV-TÖVÁLL volt, az alapozási munkákat a Műszaki Erdészet végezte, műszaki ellenőre Kökény István erdőmérnök, a későbbi Barcsi Erdészeti igazgató volt. Ekkor kellett kivágni a legutolsó, hatalmas vérbükköt is, ami beleesett az építkezés területébe. Ezzel az építkezéssel egyidejűleg további két épület is megépült. A telek határára egy garázs és egy irattári épület került. Térburkolatot kapott az egész terület, nagy nehézségek árán sikerült ben az összes közművet, közmű alagúttal bekötni a városi rendszerbe ben még egy átalakítás következett be, amikor az öreg épület udvari részén, az üzemi konyha és az udvari bejárati rész közötti épületen emelet épült s így kialakítható lett egy tágas tanácsterem és könyvtár, ami a kor elvárásainak megfelelően mindennemű üzemi gyűlésnek, rendezvénynek megfelelt. Aztán jöttek a nagy szervezeti változások, létszám leépítések. Egyre-másra szabadultak fel irodahelyiségek. A megüresedett irodákba költözött a Kaposvári Erdészet, illetve több irodahelyiséget más vállalkozásoknak adtunk bérbe. Detrich Miklós A Zselici Csillagpark alapkőletétele A SEFAG Zrt novemberében 670 millió forint viszsza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv Dél-dunántúli Operatív Programja Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása című projektre, melynek keretében egy csillagvizsgáló (planetáriummal, távcsőkupolával, előadótermekkel), egy kilátó, öt információs pont és 3,6 km út épül. Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése című projektet, melynek nyitórendezvényét november 21-én tartották meg a Hotel Kardosfa*** Ökoturisztikai és Konferencia Központban. A beruházás célja a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Csillagoségboltpark bemutatása mellett a környezeti, tájépítészeti, tájtörténeti, néprajzi, geológiai örökségeink megismertetése a látogatókkal. A megnyitón köszöntőt mondott Barkóczi István a SEFAG Zrt. vezérigazgatója, Gelencsér Attila a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, valamint dr. Jung László a Magyar Fejlesztési Bank Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság ügyvezető igazgatója. A megvalósításra váró létesítményt amely a jövő év novemberétől várja az érdeklődőket dr. Kolláth Zoltán a MTA KTM CSKI tudományos tanácsadója, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, és Berényi Andrea a Zselici Csillagpark létesítményvezetője ismertette. A nyitórendezvényt követően az alapkövet Gelencsér Attila, dr. Jung László és dr. Seregi János, a Kaposvári Egyetem tudományos tanácsadója helyezték el. Múlt és jövő

3 3 A Nosztori tetőtől a zselici dombokig A nagysalléri vadászházban tartott 56-os megemlékezés alkalmából, kitüntetéseket adott át Barkóczi István vezérigazgató. A Somogyi Erdőkért aranygyűrű idei kitüntetettje Merczel István, műszaki osztályvezető. A kitüntetettet pályájáról, hivatásáról kérdeztük. A szülőfalumban, Csopakon egy nagy kastélyban volt a megyei növényvédelmi állomás. Hatalmas parkja volt, erdőfoltokkal, botanikus kerttel, ahol gyermekként rengeteget játszottunk. Később bebarangoltuk falut övező erdőket is, a Nosztori tetőt, a Kishegyet, ami már a Balaton-felvidékhez tartozik. Az itt szerzett benyomások alapján korán elhatároztam, hogy erdész leszek. Jelentkeztem a soproni erdészeti szakközépiskolába. A sikeres felvételi után négy tartalmas évet töltöttem el az iskolában. Az érettségi vizsgát 1980-ban tettem le és jelentkeztem az erdőmérnöki karra. Különösebben nem bíztam a felvételemben, már kerestem is munkahelyet, és mivel még nem tudtam a felvételi eredményét, szeptember elsejétől megkezdtem volna erdész pályafutásomat Zalában. Felvettek az egyetemre, az öt év minden egyes percét nagyra értékelem. Kedvelt tárgyaim az erdőhasználat, az erdőtervezés volt, és hozzájött még a geodézia, majd újszerű témakörként a fotogrammetria. Diplomatervemet a vízmosások rehabilitációjáról írtam. Egy évfolyamtársammal, Gutbrod Rezsővel közösen készítettük a Pilisben, ahol már az előző évben figuránsként résztvettünk egy végzős egyetemista társunk diploma-tervezésében. Mi ezt a munkát folytattuk, de a geodéziai felmérésen túl fotogrammetriai elemzéseket is végeztünk a talajrétegek mozgásáról. Terveket készítettünk arról, hogy ezeket a talajrétegeket hogyan lehet stabilizálni természetes alapanyagokból épített műtárgyakkal. A somogyi kezdetek Ötödévesként a Sefaggal tanulmányi szerződést kötöttem, és diplomázás után Pap Zoli és Bálint Laci évfolyamtársaimmal együtt megkezdtük a cégnél a gyakornoki évünket. A Bálint Lacival a Zselici Erdészethez kerültünk. Bóna József akkori igazgató és Fábián István főmérnök fogadtak bennünket és megkérdezték, hogy ki hol végezte a középiskolát. A Bálint Laci a Táncsics gimnáziumban érettségizett, én a technikumban. Erre gyors döntéssel azt mondták, hogy a Laci erdőművelő lesz, én pedig a szállításban fogok dolgozni. Pintér Ottó volt akkor az ágazatvezető, a Nagy János bácsi pedig a szállítási műszaki vezető, mellette lettem gyakornok. Mivel a Jani bácsinak még messze volt a nyugdíj, azt ajánlották, hogy menjek el katonának, letölteni a vissza lévő időmet. A katonaságtól 88 március elején szereltem le. Vezetőim azzal fogadtak, hogy ha holnap kezdesz, már az is késő, mivel János bácsi mégiscsak nyugdíjba ment. Ettől kezdve két évig szállítási műszaki vezetőként dolgoztam, majd 91-től egészen az erdészeti átszervezésig fahasználati ágazatvezető voltam. Sokat köszönhetek a zselices kollektívának szakmai, emberi értelemben egyaránt. Az utolsó zselici évemben már a Göndöcz Gyula volt az igazgató. Személyében nem csak egy határozott igazgatót kaptunk, hanem egy olyan embert, aki sokat segített bennünket. Amikor megalakult a Kaposvári Erdészet, odakerültem fahasználati ágazatvezetőnek. Gordán Gábor egy jó csapatot válogatott össze, és egy nagyon inspiráló munkamódszert honosított meg. Lényeges feladatunk volt, a napi munka mellett, az erdészeti brigádok, munkacsapatok átalakítása a privatizációs utasításnak megfelelően. Úgy kellett az erdészeti brigádokat vállalkozásokká alakítani, hogy az erdőgazdálkodás erőforrásai ne sérüljenek. És itt nem csak a munkaerőkről van szó, hanem gépek és egyéb eszközökről is. Voltaképpen életképes vállalkozásokat kellett létrehozni, és ez messze túl mutat azon, hogy azt mondjuk, hogy egy közösséget holnaptól kezdve nem munkacsapatnak, hanem vállalkozásnak neveznek. Ez annál sokkal többet jelent. Ezeket az embereket erre fel kellett készíteni, el kellett nekik mondani, hogy bár a mindennapokban ugyanazt a munkát kell végezniük, de maguknak kell finanszírozni a munkájukhoz szükséges üzemanyagot és biztosítani minden feltételt. Valójában ennyivel többet végeztünk, segítettük őket, amíg ki nem alakultak azok a piaci viszonyok, amelyek között aztán már a mindennapi élet elindulhatott. Lényegében ez volt a gazdasági rendszerváltás. Akik ebben résztvettek, megtanulták, hogy mi is az a vállalkozás, és végeredményében ez a folyamat a mai üzemi működést alapozta meg. Új feladatok immár a központban 99-ben a terepi munkáról bekerültem a központba. Nyilván ezt megtiszteltetésnek fogtam fel, de volt bennem egy kis csalódás, hisz nem ez volt az én eredeti célom. Annak viszont örültem, hogy egy olyan, új feladatra kaptam felkérést, hogy a minőségügyi rendszert és a környezetvédelmi rendszert vezessem be a cégnél. Mindent egybevetve leszámítva az irdatlan tömegű adminisztrációt izgalmas feladat volt. A cég struktúrájában és működésében egységesítette a folyamatokat és a szabályozásokkal egyfajta szervezettséget, fegyelmezettséget hozott a cég életében. Ennek szerintem még a mai napig is van hatása. A következő átszervezéskor fahasználati osztályvezető lettem. Már azt is megtiszteltetésnek éreztem, hogy az osztályvezetői szintre alkalmasnak tartottak, de külön öröm volt, hogy fahasználatot irányíthattam. Magam előtt láttam a Schvarcz Dezső féle osztályvezetés szakmakultúráját, másodsorban pedig nagyon fontos volt az is, hogy a Sefag az ország egyik legnagyobb erdőgazdálkodója, egyik legnagyobb fakitermelője. Ezt irányítani, felügyelni nagyon komoly feladat. Szellemiségében kicsit visszanyúltam a Dezső bácsi féle osztályvezetés, a hetvenes nyolcvanas évek irányítási módszereihez. Vele is beszéltem, megkérdeztem hogyan, milyen módszerekkel dolgozott, hogyan reagált az egyes eseményekre, és ezt ültettem át az akkori korra. Nagy segítséget jelentett az is, hogy résztvehettem a számviteli főiskola kétéves vállalkozási és pénzügyi képzésén, melyen olyan ismereteket szerezhettem, olyan módszereket ismerhettem meg, amiket jól tudtam a munkámban hasznosítani. Büszke vagyok arra, hogy az első év után a hatékonyságban, vagyis az elért eredmény és a felhasznált költségráfordítás arányában 17,5%- os, tehát majdnem egyötödnyi javulást sikerült elérni. Ezt én nagy eredménynek éreztem. Tulajdonképpen az utolsó privatizációs lépések is ekkor fejeződtek be, hiszen voltak még MTZ traktorok a szállításban, volt egy LKT-s brigád és elszórtan kisebb munkacsapatok. Ezeknek a privatizációs feladatait akkor fejeztük be. Ez a hatékonyság növekedésében nagyon fontos szerepet játszott. Természetesen a következő években már csak 3-5 % hatékonyság növelést tudtunk elérni, de akkor az is nagyon jó eredmény volt. Jó érzéssel tölt el, hogy bármilyen változó is a megítélése a hőerőművi faanyag szállítás elindításában részt vehettem. Azért, mert az a hatvan és százezer tonna közötti tűzifa felesleg, amely a vásárosnaményi szerződés felbontása után itt maradt a cégnél, nagyon komoly eredménykiesésnek tűnt és a hőerőművi szállítások bevezetése ezt az eredmény-kiesést igyekezett bepótolni. Ami aztán sikerült is, sőt lényegesen többet is el tudtunk adni. Ezt a lépést az országban elsőként tettük meg, aminek köszönhetően résztvehettem abban a projekt-csapatban, akik ezt a biomassza-programot előkészítették, a szerződéses kereteket formába öntötték, a kereskedelmi tárgyalásokon a céget képviselhettem. A kommunikációs feladatokban is közreműködtem. Tulajdonképpen a projekt-menedzsment korszerű alkalmazását itt tanultam meg a tapasztalatokon keresztül, amelynek a módszereit hasznosíthattuk az erdőgazdálkodás irányításában is. Az erdőhasználat egy jól működő kereslet/kínálati egyensúly mellett tud tartamosan, hatékonyan gazdálkodni. Annál kevésbé sikeres az erdőhasználat, minél változóbb a piac, és minél kevesebb terméket lehet biztonsággal elhelyezni a vevőknél. Kihat ez természetesen a erdőművelésre is, hiszen ha előretekintően, tehát jól tervezetten és tartamosan építhető fel az fahasználat, vagyis mindig egyenletes a leterheltsége, akkor a két ágazat között harmonikus kapcsolat tartható fenn. Amikor átvettem a fahasználatot, akkor nagyon komoly korlátozások mellett kellett dolgoznunk, ami szoros együttműködést igényelt az erdőművelést irányító kollégákkal től PR- és projekt menedzser lettem. Ebben a beosztásomban az addig kevésbé alkalmazott, de napjainkra már megszokott projekt-menedzseri szemlélet, és a cég kommunikációjának erősítése volt a cél. Ez egy év múlva már osztályszerkezetben valósult meg. Az erdészetpolitikai osztálynak a projektekkel együtt nagyon sokrétű feladata volt. A végén még a közjóléti tevékenység is hozzánk került. E feladatoknak örültem, hiszen munkám visszakanyarodott az erdőhöz, az erdőgazdálkodáshoz. A rendezvények szervezésével szinte napi szinten kapcsolatban voltam az erdőgazdálkodással: megvalósítottuk a fakitermelő versenyeket a tanpályán, megszerveztük az erdei iskolában a madarak és fák napját, és még sorolhatnám azokat a rendezvényeket, konferenciákat és szakmai találkozókat, amelyek az erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódtak. Kiemelt pontja volt a munkánknak a kommunikáció, amit az elődök útját követve mert az eszköz- és, a kapcsolatrendszerét nyilvánvalóan az elődök dolgozták ki a meglévő értékek mentén fejlesztettünk tovább. Ennek egyik kiteljesedése a ben elkészült Erdőmesterek című film volt. Ennek társötletgazdája voltam, hiszen a Borosán Pista kollégámmal közösen ötöltük ki ennek a tartalmát. A filmek a Hálózat televízió műsorain a mai napig is láthatóak. Újabb kihívás volt, amikor Barkóczi úr felkért a műszaki osztály élére a Fekecs Lajos nyugdíjba vonulásakor. Rövid gondolkodás után elfogadtam ezt a munkát, bár tudtam, hogy az erdészetpolitikával szemben kissé távolabb leszek az erdőgazdálkodástól. A beruházások irányítása nemes feladat, az alkotás örömében osztozhatom kollégáimmal, vezetőtársaimmal. Jelentős létszámú osztályt vezetek, a felelősség nagy. A közösségért nyarán tizenöt alapító taggal megalakítottuk a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesületet. Az országban, az Országos Erdészeti Egyesületen kívül mi voltunk az elsők, akik egyesületi formában és önálló jogi személyiségként erdész egyesületet hoztunk létre. A SMETE jelentősége nem csak az érdekképviseletben, nem csak a közösségi életben van, hanem mindamellett nagyon komoly pályázati tényező is, amit közösségi, kulturális célok érdekében kihasználtunk együttműködve természetesen az anyacégünkkel. Somogyba a feleségem révén kerültem. Végzős egyetemista voltam, amikor öszszeházasodtunk. Feleségem óvónői, valamint néptánc pedagógusi végzettsége mellett jelenleg családgondozó, amit nagy elkötelezettséggel végez. Három lánygyermekünk van, 27, 23, 17 évesek, és boldog nagyapja vagyok egy két és fél éves kisfiúnak is. Lányaimat többször elvittem vadászatokra, jöttek is velem szívesen, szerettek az erdőn járni télen, nyáron, bármilyen időben, de ők nem az erdőhöz köthető hivatást választottak. Már általános iskolás korom óta foglalkoztam néptánccal, a technikumban pedig a Firbás Oszi bácsi által alapított Lajtha László Táncegyüttesben folytattam. Az egyetemen megalapítottuk azt a néptánc csoportot, amely a mai napig működik immár harminc éve. Az as Ki mit tud-on való részvétellel eljutottunk a televíziós fordulóig, onnét számítjuk az együttes megalakulását. Ott kezdtem el a koreográfusi munkát is. Az első darabokat az alapítás évében készítettem. Amikor ide kerültem Kaposvárra, akkor a Somogy Táncegyüttesnél folytattam táncosként, majd tánckarvezetőként, koreográfusként től nyolc éven keresztül voltam az együttes művészeti vezetője. A néptánccal a kapcsolatom nem szűnt meg, elnöke vagyok a Somogy Megyei Néptáncszövetségnek, és az országos civil szervezetben is vezetőségi tag vagyok. Amikor megtudtam, hogy kitüntetést kapok, akkor egy pillanatra megálltam és mérleget készítettem az életemről. Végiggondoltam az elmúlt évtizedeket. A kultúráért végzett munkámért sok elismerésben részesültem, több miniszteri kitüntetés birtokosa is vagyok, megkaptam a Kaposvár Város Szolgálatáért kitüntetést is, de ezeket nem tudom összevetni a mostani kitüntetéssel. Összehasonlíthatatlanul nagy különbséget érzek az értékrendemben a Somogyi Erdőkért aranygyűrű javára. Nagyon büszke vagyok arra, hogy olyan kollégákkal együtt lehetek e kitüntetés birtokosa, akik felé nagy tisztelettel adózok. Köszönöm az elismerést! Lejegyezte: Detrich Miklós Portré

4 4 Beruházásokkal válaszol a SEFAG a kihívásokra Újabb fejlesztések Csurgón Megkapta a műszaki használatba vételi engedélyt a SEFAG Zrt. Csurgói Faipari Gyáregységében létesített új, fedett tárolószín. A 770 négyzetméteres alapterületű tároló létesítését, mely megvédi a betárolt anyagokat a napsütés és a csapadék káros hatásaitól, a vállalat 30 millió forintos költséggel, saját forrásból valósította meg. Ezzel az utóbbi tíz évben a gyár fejlesztései meghaladták az egymilliárd forintos beruházási szintet. Az ünnepélyes átadó keretében Barkóczi István vezérigazgató elmondta, hogy a SEFAG Zrt. mindig elkötelezett volt amellett, hogy a faanyagot hozzáadott értékkel vigye piacra, ezért folyamatos fejlesztéseket valósított meg a csurgói gyárban. A fejlesztési folyamatok egyik eleme ez a most átadásra kerülő csarnok is. A gazdasági válság hatására beszűkült piac okozta kihívásra termékváltással és fejlesztésekkel felelt a cég. Az elmúlt évben pályázati forrásból egy horizontális fűrész lett telepítve a legkorszerűbb termékek előállítására, valamint hossz-, illetve szélességi optimalizáló, targoncák beszerzése, transzportőrök megújítása történt meg. Jövőre tervezzük egy rönk-kérgező eszköz beszerzését és egy a telepi anyagmozgatást megkönnyítő tehergépjármű vásárlását megvalósítani. A jelenlegi és a jövőben várható megrendelések feltételezni engedik, hogy bevételeink a jövő évben további fejlesztéseket alapozhatnak meg. Én bízom benne, hogy ennek a válságnak lassan vége van a faipari megrendelések egyértelműen ezt jelzik és ezekkel a fejlesztéseinkkel azokat az igényeket is ki tudjuk elégíteni, amelyek a válságot követően fognak felmerülni. Az üzem Csurgó számára is fontos, hiszen a város legnagyobb foglalkoztatója és adófizetője. A stabil működésnek köszönhetően bizakodva tekintünk a jövőbe, hiszen a fejlesztésekkel a foglalkoztatás jelenlegi szintjét meg tudjuk tartani, illetve lehetőségeinkhez képest esetleg bővíteni. Szászfalvi László miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője beszédében kihangsúlyozta, hogy az egykor lényegesen magasabb foglalkoztatási mutatókkal bíró gyárnak a jelenben is kimagasló a fejlődési potenciálja. Célként fogalmazta meg a foglalkoztatási létszám bővítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyárban mindig történt valamilyen fejlesztés annak ellenére, hogy a válság valóban óriási kihívásokat jelentett. Fontos megjegyezni, hogy a csurgói gyár sta bil foglalkoztató a térségben. Megköszönte a Sefag vezetésének, hogy a legnehezebb időkben is az önkormányzattal összefogva mindent megtettek annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni ennek az üzemnek a múltját, tradícióit, értékeit, lehetőségeit és meg tudjuk őrizni a munkahelyeket is. Jelen volt az átadáson a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság ügyvezető igazgatója is. Dr. Jung László kiemelte, hogy a bank, mint tulajdonosi joggyakorló, alapvető feladatának tekinti, hogy mind a huszonkét erdőgazdaságában olyan fejlesztéseket hajtsanak végre, melyek stabilizálják ezeket a társaságokat. Megjegyezte, hogy az erdész munkája akkor teljesedik be mikor a faanyag végső felhasználásra kerül, például bútor, vagy építőanyag formájában. Példaértékű és iránymutató szemléletnek tartja, amikor mindez egy kézben van és annyira koncepciózusan épül fel a rendszer, mint itt a Sefagnál. Gratulált ahhoz, hogy az üzem minden egyes szegletében innovatív technológiai megoldással találkozhat az idelátogató, a végtermék tekintetében pedig láthatóan átgondolt fejlesztésekről van szó. Detrich Miklós Lapunk az OEE könyvtárában Dr. Király Pál, két aktív Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti szakosztálya idén fennállásának félévszázados jubileumát ünnepli. Az Erdészeti Információs Központ konferenciatermében a megjelent szakosztálytagokat és a vendégeket Zambó Péter, az egyesület elnöke, valamint prof. dr. Oroszi Sándor a szakosztály elnöke köszöntötte. A jubileumi rendezvény első felében három előadást hallgathattak meg a résztvevők. Elsőként Szakács László a szakosztály félévszázados múltját, a kezdetektől a jelenig tekintette át, érdekes és tanulságos adatok segítségével is bemutatva az eltelt ötven év eseményeinek hű tükrét. alapító tag egyike személyes hangvételű visszaemlékezésében a megalakulás részletes körülményeit tárta fel a hallgatóság előtt és az erdészettörténeti kutatások kezdeteinek hőskorát és kibontakozását idézte fel. (Az előadás szövege az Erdészeti Lapok decemberi lapszámában lesz olvasható, Szakács László öszszefoglaló szakosztály-történeti írása mellett.) Záró előadásként Nagy László, az Erdészeti Lapok főszerkesztője a jelenre és a jövőre koncentrált, mikor bemutatta az egyesületnek a jubileumhoz kapcsolódó legújabb fejlesztési törekvéseit, az Erdészettörténeti Közlemények digitalizálásának már elérhető eredményeit. Boronka-konferencia A Boronka-térség páratlan értékeinek a megőrzése céljából rendeztek tudományos konferenciát október 10-én a Kaposvári Egyetemen. Az egyetem részéről prof. dr. Romvári Róbert, az Agrár- és Környezettudományi Kar tudományos dékánhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. A tanácskozást dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott igazgatója és dr. Takács László, a SEFAG Zrt. erdészetpolitikai osztályvezetőhelyettese nyitotta meg. Megítélésük szerint a Boronka olyan páratlan természeti érték, amivel eleink nem bántak kellő alázattal így ránk Az ünnepség keretében került sor a Fagazdasági Híradó, valamint jogutódja az Erdőkerülő bekötött példányainak átadására. A negyven év termését, a 162 lapszámot tartalmazó köteteket, Ihárosi Péter kommunikációs vezető, valamint Detrich Miklós, már kényszerként nehezedik a bölcs hasznosítás szükségessége. Ez volt az apropója magának a konferenciának is mivel tudományos, alátámasztott tények nélkül nem szabad beavatkozni egy, már az ember által nagymértékben módosított tájba sem. Az elhangzott előadások témái széles spektrumon mozogtak, a természettudományi alapoktól a társadalmi viszonyokon át a gazdasági érdekekig hallhattak a résztvevők érdekességeket. Végezetül levonták azt a következtetést, hogy az összefogás a tudomány és a területen gazdálkodók részéről már nem elég. Sürgősen cselekedni kell, mert már most, napról-napra is vesztünk a Boronka-mellék természeti értékeiből. Nagy pozitívum, hogy ez a felismerés már realizálódott az alsóbb szinteken és csak remélni lehet, hogy a törvényi szabályozás változása a jövőben az aktív természetvédelem érdekeinek lesz megfelelő. a szerkesztőbizottság elnöke adta át dr. Sárvári Jánosnak. A könyvtár őre köszönő szavaiban elmondta, hogy a folyóirat a somogyi térség mára erdészettörténeti jelentőségű szakmai archívuma lett, így a kutatók számára is értékes forrásként szolgálhat. Két tárkányi fafaragó által készített, díszes faragott emlékoszlopot avattak a gyertyánosi parkerdőben. A kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság kezdeményezésére így emlékeztek meg arról, hogy éppen harminc éve járt a Zselicben a híres természetfilmes. Az oszlop faanyagát a SEFAG Zrt. bocsátotta az alkotók rendelkezésére. Mondj NEM -et a szemétre! A Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egyesület Mondj NEM -et a szemétre! Hulladékfelszámolási és kommunikációs program a Zselici Tájvédelmi Körzetben címmel pályázatot nyújtott be a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A pályázatot kiíró döntése alapján a projekt támogatásban részesült. Megvalósítása június október 31. között történt meg Ft tervezett összköltséggel. A SMETE együttműködve a SEFAG Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Kaposvári Városgazdálkodási Zrt. munkatársaival a Zselici Tájvédelmi Körzet 46,47 hektár erdejében szervezett a projekt keretében hulladékmentesítést. A kezdetekkor kitűzött célok a projekt megvalósítása során teljesültek: Rockenbauer Pál emlékére elvégeztük a projekttel érintett nyolc helyszín teljes hulladékmentesítését, amely során közel 255 m³ mennyiségű hulladékot mozgattunk meg; a projekt során összesen tizenöt a látogatók által frekventált helyre helyeztünk ki figyelemfelhívó táblákat; a projekt során a védett terület határán összesen öt helyre helyezünk ki sorompót; első ütemben, a program indításakor, majd a munkálatok közepette, végezetül a hulladékgyűjtés befejezése, a szemléletformáló táblák és sorompók elhelyezése után jelentettünk meg cikkeket és híradásokat a médiumokban Somogyi Hírlap, Kapos TV, Erdészeti Lapok. A projekt zárásaként, a Zselic szívében, a ropolyi erdőtömbben ez év októberében túrát szerveztünk, melyen mintegy nyolcvan diák vett részt. Szakáné Burányi Mária aktualitások

5 5 AZ ERDŐ AZ EMBERÉRT, AZ EMBER AZ ERDŐÉRT A XVII. ERDŐK HETE Tizenhét éve indította útjára az Országos Erdészeti Egyesület az őszi időszak kiemelt közjóléti esemény-sorozatát, mely az ország erdővagyonának közjóléti szerepét hivatott bemutatni erdészek segítségével az érdeklődő kicsiknek és nagyoknak. A SEFAG Zrt. közjóléti tevékenységének fontos részét képezik azok a rendezvények köztük az Erdők Hete, amelyek segítségével a fiatalok megismerkedhetnek a természet szépségeivel, értékeivel, kedvet kaphatnak családi- és osztálykirándulásokhoz, gyalogos- és kerékpáros túrákhoz. Az idei programok során több mint ezer iskolás gyermek hangjától volt zajos a társaságunk erdészetei által kezelt számos parkerdő, arborétum, tanösvény, vagy a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ és Megyei Könyvtár termei, illetve a Sziágyi Erdei Iskola és a Mesztegnyői Erdei Vasút környezete. Kaposvári központi ünnepélyünkön közel 180 kodályos, honvédos, berzsenyis és zrínyis gyermek vett részt, ahol a zrínyisek énekkara és szavalói színesítették a programot. Az erdő az emberért, az ember az erdőért elnevezésű rendezvény egyszerre két helyszínen folyt. A Megyei Könyvtárban Fogarasi Éva natúrmontázs készítővel interaktív órán, termésekből figurákat készíthettek az alsós diákok, amit aztán emlékbe haza is vihettek, míg Kocsis László növény- és állatismereti órán az erdőben fellelhető élőlények ismérveit mutatta be. A Kulturális Központban az erdész hivatásának bemutatását, a fa, mint megújuló nyersanyag szerepét, az erdők közjóléti funkcióit, a SEFAG Zrt. kezelésében levő közjóléti objektumok, létesítmények helyszíneit, berendezéseit Dobos Ildikó vetítettképes előadásából ismerhették meg a fiatalok. A Mesztegnyő Erdei Vasúton száznál is több iskolás gyermek kisvasutazott a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. A kakpusztai megállónál Zilahi-Szabó Bence ismertette a Nagybajomi Erdészet közjóléti- és erdőgazdálkodási tevékenységét, az erdei vasút turisztikai szerepét. Közös túrázást, labdázást követően a tó madárvilágáról hallhattak a kisdiákok. A Sziágyi Erdei Iskolában közel 120 gyermek élvezhette az Erdők Hete keretében rendezett október 3-i eseményt. Az erdei iskola területén található tanösvényeken végigsétálva Mihály Bernadett iskolavezető és erdész kollégái négy állomáshelyen mutatták be az erdész munkáját, az erdő közjóléti szerepét, az erdő növény- és állatvilágát. Az Iharosi Erdészettől dr. Vidóczi Henriett kalauzolta az Ágneslaki Arborétumban a Csurgói Református Általános Iskola húsz tanulóját és tanáraikat. A harmadik osztályos gyermekek séta közben terméseket gyűjthettek, valamint játékos feladatokat oldottak meg az arborétum hangulatos, őszi színekben pompázó növénycsoportjai között. A vetélkedő nyertese erdei fákról szóló jutalomkönyvet kapott, de természetesen senki sem tért üres kézzel haza. A Szántódi Erdészet erdészei három iskola alsós és felső tagozatos diákjait fogadták három különböző időpontban a tengődi-, karádiés zamárdi erdőtömbben. A gyermekek, a természethez kötődő vetélkedő során, a Év fája, a házi berkenye termését kapták jutalmul. A Marcali Erdészet gyótai erdei pihenőhelyén Borosán István igazgató és kollégái tartottak terepi bemutatót, mely során az erdész tevékenységével, az erdőgazdálkodás feladataival, közjóléti tevékenységükkel, valamint az erdő élővilágával ismerkedhetett meg a negyven alsó tagozatos kisgyermek. Barcson is több éves hagyománya van az Erdők Hete rendezvénynek. A fő szervező a Dráva Völgye Szakközépiskola, partnerségben a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetével és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával. A középrigóci eseményeket közel ezer gyermek látogatta meg, akik somogyi, illetve pécsi iskolákból, óvodákból érkeztek. A kastélyparkban zajló interaktív bemutatók mellett erdei séta során figyelhették meg a nebulók az erdő növény- és állatvilágát és a tó madarait. Kézműves- és játékos sportfoglalkozások is színesítették az egész napos vidám erdészeti programot. A Zselici Erdészetnél Pintér Ottó erdészeti igazgató és erdész kollégái látták vendégül a szentbalázsi és kaposvári Gárdonyi iskolások nyolcvanfős csapatát erdőjáró túrán, a Ropolyi erdőtömbben. A Gyertyánosi parkerdőben madárgyűrűzéssel ismerkedhetett a Kodály Iskola negyven fős csoportja. Az őszi színekben pompázó erdő övezetében elterülő tó környékén vidám játékos feladatokkal mérték össze a tudásukat a diákok. Ugyancsak az Erdők Hete kapcsán került bemutatásra a SMETE-tével közös természetfotó kiállításunk szeptember 30-tól december közepéig az OEE budapesti Információs Központjában. Az alkotások a SEFAG Zrt. munkatársainak és hozzátartozóinak 2012-es fotópályázaton nyertes természetfotói. Dobos Ildikó közjóléti referens Szakmai tanulmányút Horvátországban Az OEE Kaposvári Helyi Csoportja tagjai számára horvátországi tanulmányutat szervezett, melyen több mint hatvan tagtársunk vett részt. Néhány rövid pihenő után nyolc órakor érkeztünk Slatinára, ahol már vártak minket a horvát erdészet munkatársai. A szakmai napot a horvát állami erdészet Našice-i erdőgazdaságánál töltöttük el, ahol a fő témáink a közjólét, természetvédelem és az erdőgazdálkodás voltak. Az erdőgazdaság és a SEFAG Zrt. között az IPA program keretein belül jött létre szakmai kapcsolat 2007-ben, amelyet a mostanihoz hasonló programokkal mindkét fél igyekszik ápolni. Az erdőgazdaság egyik erdei létesítményénél Vlatko Podnar, a Našice-i Erdőgazdaság igazgatója ismertette az általuk kezelt erőterület ökológiai és geológiai tulajdonságait, a helyi gazdálkodási sajátságokat valamint a nap tervezett programját. A rövid tájékoztató és egy finom reggeli után kezdetét vette a program. Kerítés csak vaddisznó ellen Első állomásként az ottani kocsányos tölgy gazdálkodással ismerkedtünk meg, egészen pontosan a természetes felújításokkal. Az eljárás a következő: A éves állományokban kezdik meg a felújítást, amelynek első lépeseként megbontják az állományt 40%-kal, majd erdészeti mulcsozó segítségével levágják a lágyszárú és cserje szintet, ezzel elősegítve a fény talajszintre jutását. A felújítandó területet a vad elől elkerítik, azonban itt elégséges alacsony panelkerítés építése a vaddisznó kizárására, mivel szarvas és őz csak igen kis számban található a területen, így ezek nem is veszélyeztetik a felújítás sikerességét. Ezt követően 2-3 évig várják a természetes újulat megjelenését, közben végeznek mechanikai gyomkorlátozást, megsegítve így az újulat fejlődését. Amennyiben ez idő alatt a természet által nem jön létre megfelelő mennyiségű tölgy újulat, abban az esetben mesterséges alávetést alkalmaznak. Ennek során műtrágyaszóró segítségével 4-6 mázsa makkot szórnak szét hektáronként, ezt igyekeznek még a lombhullás megindulása előtt megtenni. Az újulat megerősödése után több lépésben termelik le az anyaállományt. A koronarészt a vágásterületről egészben húzzák le, majd a nyiladékok mentén készítik fel aprításra, ez az újulat kímélése szempontjából nem a legkedvezőbb megoldás. Az ipari faanyagot tuskó mellett hossztolják, kapcsozzák (ha szükséges), és minősítik, majd innen forwarder segítségével közelítik ki időjárásbiztos rakodókra. Eddig a lépésig nincs is semmi túlságosan különös az eljárásban, ezt követően azonban a fiatalos ápolása során eddig nem látott módszereket figyelhettünk meg. Az újulattal borított területen, egymástól nagyjából öt méter távolságban szárzúzóval művelő nyomokat készítenek. Véleményük szerint azért szükséges ezek elkészítése, mert így sokkal könnyebben végezhető el az ápolás addig, amíg a csemetésből fiatalos erdő nem lesz. Ha szükséges, így akár a lisztharmat ellen is tudnak megfelelően védekezni. Volt szerencsénk látni sűrűség és vékonyrudas életfázisban lévő, ezzel a módszerrel felújított állományokat is, amelyekben ezen művelő utak felett teljesen összezárt az állomány. Azonban azt is meg kell említeni, hogy a felújított állományokban többségében volt a gyertyán, juhar és egyéb elegyfafajok a tölggyel szemben, de szerencsére nem nyomták el azt. Kérdés, hogy mi történt azzal a nagymenynyiségű újulattal, amit az épp levágott anyaállomány helyén láttunk. Esetlegesen nem kedvez a tölgynek ez a módszer, vagy egyszerűen csak nem megfelelően volt végrehajtva az ápolás? Annyi azonban bizonyos, hogy ha a nevelővágásokat megfelelően hajtják végre a kocsányos tölgy javára, akkor idős korára elegendő egyedszámmal tud jelen lenni a területen Háborús károk az arborétumban A nap második állomása a Li sičine-i arborétum, amelyet 1963-ban hoztak létre 40 hektár területen. Csaknem 2500 taxon volt fellelhető benne. Akkoriban ez volt Kelet-Európa legjelentősebb arborétuma, azonban a délszláv háború nagy károkat tett benne, így mostanra nagyjából csak 500 taxon lelhető fel itt. (Folytatás a következő oldalon) Tapasztalatcsere

6 6 Szakmai tanulmányút Horvátországban (Folytatás az előző oldalról) A háborúban elszenvedett károkat a Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Program keretében szüntették meg, kiépítették az arborétum infrastruktúráját valamint a megmaradt növénykultúrát helyreállították. A parkban tett hosszas séta során örömmel láthattuk, hogy jól sikerült a terület rehabilitálása, kellemes kikapcsolódási lehetőséget teremtve ezzel az ide látogatóknak. Az arborétumból tovább indulva folytattuk utunkat a Jankovac-i vadászház felé. Útközben megtekintettük a helyi jegenye fenyvesek természetes felújítását, amelyet jó eredménnyel folytatnak az horvát kollégák. Volt szerencsénk látni a szerpentines hegyi út mellett a mélybe hulló Jankovac-i vízesést is, amely lenyűgöző látványt nyújtott. A tanulmányút végső céljaként elértük a vadászházat, ahol kellemes ebéd mellett oszthattuk meg egymással és vendéglátóinkkal a napközben szerzett tapasztalatokat. Fülöp Tamás Gyémánt oklevél Erdésztechnikusi vizsgájának 60. évfordulója alkalmából Gyémánt Technikusi Oklevéllel tüntették ki Fenyvesi Istvánt, a Sefag nyugdíjasát a Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola tanévnyitó ünnepélyén. Az 1885-ben Temesvár- Vadászerdőn alapított iskola a történelem viharai során Tatán, majd Esztergomban folytatta működését ben amikor bevezették a három éves erdésztechnikusi képzést az esztergomi épületek nem feletek meg a technikusi oktatás elvárásainak, ezért már Erdészeti Technikum néven áthelyezték Sopronba. Az október elsején indult első évfolyam tanulója volt Fenyvesi István is, aki 1953-ben szerezte meg erdésztechnikusi oklevelét. A kitüntető címhez ezúton is gratulálunk, és jó egészséget, további kiegyensúlyozott nyugdíjas éveket kívánunk! Az ezévi trófeaszemlét október 18-án, a közelmúltban felújított nagysalléri vadászház előtt tartottuk meg. A szeptemberben esett másfélszáz gímtrófea 65 százaléka részesült érmes minősítésben (9 arany, 40 ezüst, A salléri trófeamustra 48 bronz). A legnagyobb agancs 11,5 kg tömegű volt és 219,19 pontot ért. Színesítette a szemlét, hogy az addig terítékre hozott dámtrófeák közül is kiállítottak negyven darabot. Detrich Miklós Őszi találka Megjött az ősz, némán bólintottunk köszöntvén egymást. Szépen jött, mint az esti harangszó, belopta lelkemet. Nem volt sem öreg, sem fiatal nem volt szerelmes, mint a tavasz és nem volt üde sem ahogyan a nyár, csak szép volt. Szép volt mert mosolygott akár a legszebb napsugár fény volt, csendes szeretet, langyosan melegítő megnyugvás. Csendesen jár, figyel, bölcs tekintete arannyal szór tele minden szegletet. Nézi a lenyugvó napot, ez most az őszi nap, csak ilyenkor kacsint úgy, ahogy soha máskor. A hold is őszi ezüstjében pompázik, mesélni készül a tél előtt mert már ásít a határ az erdő a rét és a nádas. Hideget lehelnek már az estek, ködpára didergeti a csillagokat, felsóhajt a messzi táj. Lassan elülnek a neszek, csodálkozva néz körül s lopakodik, bár tudja ő, hogy eljő az idő, közeleg. Kis mosollyal szája szegletében a természet még simogat. Szarvasok orgonája lassan elmarad egy öreg bika lépdel az erdei tisztáson, fejét lehajtja, számadást vet talán. Juharmagot pörget a szél, földet érve megpihen. Szeretem az őszt, mert olyan mint az alvás előtti megnyugvás a soha el nem múló, időtlen nyugodtság, szeretet, béke. Elmúlás jele az ősz, pedig nem.. egy lélegzetvétel az esti táj fölött, mély és illatos. Ez is egy másik fajta lét, egy másik élet egy szelet a mindenség tortából, egy pillanat, egy csoda. Csodás és bölcs vándor az évszakok ege alatt tisztán látó, nem ígér semmit, de jön, ködös utakon. Valahol lopakodik már egy hideg természetű ember még lesi félszemmel az őszt, halja társai csizmáit kopogni, a hegyekből ereszkednek alá. Dermedten köszönnek el egymástól a fák húzódik befelé az élet, tavaszra állították az ébredés óráját. Mert egyszer minden végetér, újak születnek, föld és ég összeér, idő és tér egybekél. Szépen jött, mint este a harangszó.. Büki Imre verse Páll Endre gyémántdiplomás erdőmérnök Adjon az erdő örökre nyugodalmat néki Megrendüléssel és mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett Bandi bácsink október 6-án eltávozott közülünk. Megélt kilencven éve alatt sokat tett az általa hőn szeretett erdőért és a vadért. Egyetemi évei után a Lenti Fűrészüzemben kezdett el dolgozni majd erdőgondnok lett, ezután pedig erdőművelési csoportvezető ben kinevezték a Keszthelyi Erdőgazdaság főmérnökévé. Innen 1956-os aktív szerepvállalása miatt áthelyezték a Zamárdi Erdőgazdasághoz, alacsonyabb beosztásba ben kollegáival létrehozták a Gyótai Vadásztársaságot, melynek harmincöt éven át vadászmestere volt. Ehhez a revierhez kötődik az 1981-es rekord pusztakovácsi bika terítékre hozatala. Bandi bácsi példás szakmai munkásságán kívül elismerésre méltó szakírói és szépirodalmi tevékenysége is ben, erdőmérnöki diplomaszerzésének 60. évfordulóján vehette át gyémántdiploma díszoklevelét Sopronban ben a Vadászkamara Aranyérmét kapta életműve elismeréséül. Az előző lapszámunkban megjelent a 90. születésnapja tiszteletére rendezett köszöntőről szóló beszámoló már a nyomdában volt, amikor csendben elment. Isten Veled Bandi bácsi! A SEFAG Zrt. Kollektívája Dr. Kondor Antal vasdiplomás erdőmérnök, mérnöktanár, a NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola egyik meghatározó erdész tanára, életének 92. évében csendesen elhunyt december 3-án mély részvét mellett helyezték örök nyugalomra a soproni Szent Mihály temető Jakab kápolnájában. Kondor Antal pályakezdő erdőmérnökként 1944-től néhány éven keresztül Kőszegen és Zalában, a gyakorlati erdőgazdálkodásban dolgozott, majd több évtizeden keresztül végzett, kiemelkedő színvonalú mérnöktanári munkát a soproni Erdészeti Technikumban. Erkölcsi tartásával, következetességével, emberségével, kiemelkedő szakmai tudásával sok száz tanítványának és kollégáinak tiszteletét vívta ki. Mindennapi életének példaadásával nagymértékben hozzájárult erdészgenerációk hivatástudatának kialakításához, szakmai tudásuk megalapozásához, az iskola jó hírének kialakításához. Áldozatkész, lelkiismeretes munkáját több kitüntetéssel ismerték el. Egyebek között Egyetemi doktori címet szerzett, Bedő Albert-díjjal és Kaán Károly-díjjal tüntették ki. Emlékét erdészgenerációk őrzik. a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. társasági és közéleti lapja Kiadja a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. Telefon: 82/ , Fax: 82/ marketing@sefag.hu A szerkesztőbizottság vezetője: DETRICH MIKLÓS A szerkesztőbizottság tagjai: Bálint László (Központ), Ihárosi Péter (Központ), Kovács László (Központ), Merczel István (Központ), dr. Takács László (Központ), Pintér Ottó (Zselic) Felelős kiadó: Barkóczi István vezérigazgató Készítette a Somogy Design Kft. Felelős vezető: Csere Tamás ügyvezető események