2003. évi XC. törvény. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Átírás

1 1 / :15 A jogszabály mai napon (2012.II.24.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály következı idıállapotára ( 2013.I.1. ) évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Az Országgyőlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlıdésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erısítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelı mértékő és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, a következı törvényt alkotja: 2 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1. (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap. (2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetıvé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erısítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. 2. Az Alap tárgyévi forrásai: a) a 3. -ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék); b) a központi költségvetésbıl nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás; c) az Alap - tárgyévet megelızı - pénzmaradványa; d) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek; e) nemzetközi szervezetektıl, intézményektıl származó támogatások; f) visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredménybıl való részesedés; g) egyéb bevételek (1) E törvény hatálya alá tartozik - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyő, a számvitelrıl szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. 4 (2) Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minısülı gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelıs miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelezı foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság. 5 (3) Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelıd nélkül alapított gazdasági társaság és annak elıtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság. (4) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év elsı napján fennálló állapot az irányadó. 4. (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított évi C. törvény 39. (1) bekezdése alapján 6 meghatározott adóalap. 7 (2) A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. -ban meghatározott százaléka. 8 (3) 9 5. (1) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követı adóév ötödik hónapja utolsó napjáig. (2) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (elılegfizetési idıszak) elıleget - amelynek mértéke e szakasz (4) bekezdése alapján meghatározott járulékelıleg egynegyede - kell fizetnie a harmadik hónapot követı hó 20. napjáig. (3) A járulékfizetésre kötelezettnek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a járulékbevallással egyidejőleg a járulékbevallás esedékességét követı második naptári hónap elsı napjával kezdıdı 12 hónapos idıszakra járulékelıleget kell 1

2 2 / :15 bevallania az elılegfizetési idıszakokra esı egyenlı részletek feltüntetésével. (4) A járulékelıleg a) az adóévet megelızı adóév fizetendı járulékának összege, ha az adóévet megelızı adóév idıtartama 12 hónap volt, b) az adóévet megelızı adóév fizetendı járulékának a mőködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben. (5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelıd által bevallott járulékelılegbıl számított (az átalakulás formájától függıen azzal egyezı, összesített, megosztott) járulékelıleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követı hatodik hónap utolsó napjáig járulékelıleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minısül. (6) Nem kell járulékelıleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszőnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be. 10 (7) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az (1)-(4) bekezdés megfelelı alkalmazásával az adóévet megelızı adóév adatai alapján kell járulékelılegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelıleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének elsı két elılegfizetési idıszakára vonatkozóan az adózó az elılegfizetéssel egyidejőleg bevallást tesz. Az elıleg mértéke a járulék várható éves összegének idıarányos része. Nem lehet járulékelıleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelıleget. 11 (8) A befizetett elıleg és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követı adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetıleg a többletbefizetést ettıl az idıponttól lehet visszaigényelni. (9) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenırzése tekintetében az adózás rendjérıl szóló évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év elsı napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet elıleget A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára Az Alap felhasználása 8. (1) Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a következı jogcímeken használhatják fel: a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek finanszírozását; 15 b) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és mőködtetésében történı részvételt, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival; c) a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erısítı szolgáltatások, innovációs hídképzı és hálózatépítı tevékenységek támogatására, beleértve konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit; d) a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására; e) a nemzetközi tudományos és technológiai együttmőködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülı utófinanszírozással összefüggı likviditási problémák áthidalásának támogatását; f) kutató-fejlesztı munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció emberi erıforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztık hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérı kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására; g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására; 16 h) a társadalomtudományi kutatások támogatására. (2) Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá jogszabályban, nemzetközi szerzıdésben meghatározottak szerint 17 különösen: a) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására; 18 b) a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektetı magvetı-, valamint kockázati tıkealapokban történı részvétel révén; 19 c) a nemzetközi - ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló - tudományos és technológiai együttmőködésbıl adódó feladatokra; d) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló mőszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére; e) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggı konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok,

3 3 / :15 szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történı hozzájárulásra; f)-g) (3) Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhetı el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerzıdésbıl fakadó kötelezettségeket és támogatásokat - a fejlesztési célú beruházások kivételével - az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban az Alap tárgyévi kiadási elıirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor. 22 (4) (4a) 23 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemzı tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez, b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok - ideértve az Alap - programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához források biztosíthatók. 24 (5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása, hazai - Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendı támogatása, európai uniós együttmőködés keretében megvalósuló - Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendı támogatása, az Európai Együttmőködı Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség. 25 (6) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban: GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelıs szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelıs szerv 1%-os részesedést szerezhet. 26 (7) Az Alap kezelése során felmerülı - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerzıdések elıkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenırzéssel és értékeléssel kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási elıirányzatának 27 4,5%-át. 28 (8) 29 (9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor (10) Az Alap kiadási elıirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között a fejlesztéspolitikáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) - amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja - elıirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. 32 (11) Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeirıl a kedvezményezettel szerzıdésben kell megállapodni. 9. Az Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását szolgálja. Az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani. 33 Az Alap kezelése és ellenırzése 10. (1) Az Alap feletti rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, és felelıs annak felhasználásáért. 34 (2) A Kormány az Alap programstratégiáját a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelıs miniszter, az Alap éves felhasználási tervét pedig a miniszter elıterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá. 35 (3) E törvény alkalmazásában 37 a) alapkutatás: az Innovációs tv a) pontjában meghatározott alapkutatás; 38 b) kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv d) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés; 39 c) alkalmazott kutatás: az Innovációs tv b) pontjában meghatározott alkalmazott kutatás; 40 d) kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv c) pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés; 41 e) technológiai innováció: az Innovációs tv pontjában meghatározott technológiai innováció; 42 f) TéT: tudomány- és technológiapolitika; 43 g) saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény pontja szerinti saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység; 44 h) kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény pont szerinti kutatásfejlesztési megállapodás. Záró rendelkezések

4 4 / : (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 15. -a a kihirdetést követı 15. napon lép hatályba. 45 (3) A 7. -ban elıírt kötelezettséget elıször a évi költségvetési törvényben kell érvényesíteni. 14. (1) 46 A járulék éves összege a 4. (1) bekezdésében meghatározott vetítési alap47 a) 0,2 százaléka 2004-ben, b) 0,25 százaléka 2005-ben, c) 0,3 százaléka 2006-tól. 48 (2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a) az Alap mőködtetésére és felhasználására, valamint a járulékfizetési kötelezettségre irányuló részletes szabályokat és 51 eljárásokat; 52 b) Kihirdetve: XI. 14. Módosította: évi CXCV. törvény 113. (3). Megállapította: évi CXXXV. törvény 115. (1). Hatályos: I. 1-tıl. Lásd: évi LXXXI. törvény Módosította: évi CIX. törvény 171. (1) e), évi CVI. törvény 56. (2) d), 58. (2) d), évi CLVI. törvény Megállapította: évi LXXXI. törvény Módosította: évi CLXXV. törvény Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/8. Módosította: évi CLVI. törvény Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény Hatálytalan: I. 1-tıl. Végre nem hajtható módosítására lásd: évi CLVI. törvény Megállapította: évi CLVI. törvény 385. (1). Hatályos: I. 1-tıl. Megállapította: évi LXXXV. törvény 58.. Módosította: évi CLVI. törvény Módosította: évi CLVI. törvény Módosította: évi CIX. törvény 125. (3) m), évi CXLVIII. törvény 186. (1). Hatályon kívül helyezte: évi CLXVI. törvény Hatálytalan: I. 1-tıl. Megállapította: évi CLIII. törvény 99. (1). Hatályos: I. 1-tıl. Módosította: évi CCI. törvény Beiktatta: évi LXXXII. törvény 12. (2). Hatályos: VII. 1-tıl. Módosította: évi CXLVIII. törvény 186. (1). Megállapította: évi CXLVIII. törvény 184. (1). Hatályos: I. 1-tıl. Megállapította: évi CXLVIII. törvény 184. (1). Hatályos: I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: évi LXXXII. törvény Hatálytalan: VII. 1-tıl. Módosította: évi CXLVIII. törvény 186. (2).

5 5 / :15 22 Hatályon kívül helyezte: évi CLXVI. törvény Hatálytalan: I. 1-tıl Beiktatta: évi CXLVIII. törvény 184. (2). Hatályos: I. 1-tıl. Megállapította: évi CIX. törvény 28. (1). Hatályos: XI. 18-tól. Beiktatta: évi LXXXII. törvény 17. (2). Hatályos: I. 1-tıl. 26 Megállapította: évi CXXVI. törvény Számozását módosította: évi LXXXII. törvény 17. (2). Módosította: évi CXLVIII. törvény 186. (4) Lásd: évi CXXX. törvény 19. (2). Megállapította: évi CIX. törvény 28. (2). Hatályos: XI. 18-tól. 30 Beiktatta: évi CXXI. törvény 23. (3). Számozását módosította: évi LXXXII. törvény 17. (2). Módosította: évi CXLVIII. törvény 185. (2) Lásd: évi CXXX. törvény 19. (3). Beiktatta: évi LXXXII. törvény 12. (3). Számozását módosította: évi LXXXII. törvény 17. (2). Módosította: évi CXLVIII. törvény 185. (3). Megállapította: évi CXLVIII. törvény 184. (3). Hatályos: I. 1-tıl. Beiktatta: évi CLIII. törvény 99. (2). Hatályos: I. 1-tıl. Beiktatta: évi CLVI. törvény Hatályos: I. 1-tıl. Beiktatta: évi CLVI. törvény Hatályos: I. 1-tıl. Megállapította: évi CLIII. törvény 99. (3). Hatályos: I. 1-tıl. Módosította: évi CLVI. törvény Módosította: évi CXXXV. törvény 119. (3). Hatályon kívül helyezte: évi CXXXV. törvény 119. (3). Hatálytalan: I. 1-tıl. Hatályon kívül helyezte: évi LXXXII. törvény Hatálytalan: VII. 1-tıl. Lásd: 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, 146/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet, 146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

6 6 / :15