HATÁROZAT. határozza meg:

Átírás

1 Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/ ; Fax: MBK/2872-9/2012. /Kérjük, hogy az üggyel kapcsolatos leveleiben, bejelentéseiben e számra hivatkozzon!/ Üi:Varga András, : 46/ Hiv.szám: Log-K-169/2012. Üi: Nán Klára Jogerős: HHE North Kft Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em. Tárgy: Bányatelek módosítása HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a HHE North Kft. (1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em.) hivatkozott számú kérelmére a Hajdúnánás IV. - szénhidrogén védnevű bányatelket az alábbiak szerint módosítja. A bányatelek módosított adatait valamint a bányatelekkel kapcsolatos külön előírásokat, a korábban kiadott határozatok adataival és előírásaival egységes szerkezetben a következők szerint 1. A módosított (bővített) bányatelek adatai: határozza meg: 1.1. A bányatelek védneve: Hajdúnánás IV. - szénhidrogén 1.2. Az ásványi nyersanyag kódja, megnevezése: 9010, kőolaj 9020, konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja: fúrólyukas kitermelés 1.4. Ásványi nyersanyag vagyona az 1. számú mellékletben. 2. A módosított (bővített) bányatelek jogosítottja: 2.1. Neve: HHE North Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (HHE North Kft.) 2.2. székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. 3. A módosított (bővített) bányatelek lehatárolása: 3.1. Földrajzi helye: A bővített bányatelek a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánás és Görbeháza település közigazgatási területén helyezkedik el.

2 Határvonala töréspontjainak koordinátái, Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) Sp. száma Y EOV X EOV Z BALTI , , m , , m , , m , , m , , m 3.3. Fedő és alaplapjának tengerszinthez (Balti) viszonyított magassága: Fedőlap: -750,00 m Alaplap: ,00 m 3.4. A bővített (bővített) bányatelek területe: 10,47 km 2 4. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok további előírásai: 4.1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) A tervezett beruházás károsan nem érintheti a szomszédos Natura 2000 területet, azokon felvonulni, deponálni nem lehet Amennyiben a telephelyen kivilágítás létesítése szükséges, azt a következők szerint kell kialakítani. Sík üveg burás lámpatesteket kell felszerelni, olyan módon, hogy a horizont síkja fölé, illetve a Natura 2000 terület irányába (délnyugat, nyugat, északnyugat, észak) ne sugározzon fényt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztály (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) A tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. 5 A bányakapitányság hatósági előírásai, megállapításai: 5.1. A bányavállalkozó köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni A tárgyi határozat jogerőre emelkedéséig változatlanul érvényes a tárgyi módosítást megelőzően megállapított bányatelek térrészére vonatkozóan, a bányatelket megállapító Miskolci Bányakapitányság által hozott MBK/3383/10/2010. ikt. számú jogerős és végrehajtható határozata Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése és a bányászati tevékenységhez szükséges érintett ingatlanok tulajdonosával, földhasználójával (kezelőjével) való megegyezési kötelezettsége alól. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u ) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át ( Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell.

3 3 Indokolás A HHE North Kft án kezdeményezte a Hajdúnánás IV.-szénhidrogén bányatelek módosításának (bővítésének) engedélyezését, a módosított bányatelek megállapítását az Log-K- 169/2012. számú kérelemmel. A bányakapitányság a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26/B. (4) bekezdés alapján a kérelmet a bányatelek módosítási eljárás szabályai szerint vizsgálta. A Hajdúnánás IV.-szénhidrogén védnevű bányatelket a Miskolci Bányakapitányság állapította meg november 8-án az MBK/3383/10/2010. számú határozattal. A HHE North Kft. a "Hernád-I. - szénhidrogén" kutatási területen december 31-ig rendelkezett kutatási joggal. E kutatási területen elvégzett Polgár 3D szeizmikus mérések alapján a HHE North Kft. kijelölte és években lemélyítette a HHEN- Hajdúnánás-1 és HHEN-Hajdúnánás-2 jelű kutató fúrását. A sikeres kutatófúrások három szeizmikus anomáliáról bizonyították azok szénhidrogén telephez való tartozásukat. A "Pegasus homokkő", "Pann_L" és "Pann_M" névre keresztelt tárolók jelentős földtani készletet mutattak, az ipari készlet 66 %-os kitermelhetősége mellett. A bányavállalkozó a "Hernád-I." kutatási területen végzett kutatásról június 26-án részleges kutatási zárójelentést nyújtott be a Miskolci Bányakapitánysághoz, mely részletesen taglalja a kutatófúrások által szerzett geológiai és teleptani információkat. A Miskolci Bányakapitányság MBK/1960-4/2012. számon elfogadta a részleges kutatási zárójelentést, amely alapján a HHE North Kft. a Hajdúnánás IV. - szénhidrogén védnevű bányatelek módosítását kezdeményezte. Tekintettel arra, hogy a bányatelekkel lefedni kívánt terület és térrész közvetlenül kapcsolódik a korábban megállapított "Hajdúnánás IV. - szénhidrogén" bányatelekhez, indokolt a már meglévő bányatelek bővítése, ezért a Bt. 26/B. (4) bekezdése alapján HHE North Kft. a Hajdúnánás IV. - szénhidrogén" bányatelek bővítését kérelmezte. A mellékletből megállapítható, hogy a HHE North Kft. kizárólagos joga a bányatelek megállapítás kezdeményezésre folyamatosan fennállt a beterjesztésig. A módosított bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telepek sem a fedőlap felett, sem az alaplap alatt nem találhatók. A bányatelek nem határos más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelkekkel. A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Miskolci Bányakapitányság a Bt (3) bekezdésében, illetve a 26/B.. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a HHE North Kft. kérelmére a bányatelket módosította (bővítette), a rendelkező rész 1-5. pontjában foglaltak szerint. Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. -ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek módosítási kérelem án érkezett, az ügyintézési határidő a Bt. 43/B. (1) bekezdése alapján három hónap. A Ket. 33. (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. A Ket. 33. (1) bekezdése alapján az ügyintézési határidő számítása a következő: kérelem beérkezése: hiánypótlás kiadása: szakhatósági megkeresés: hiánypótlás teljesítése: szakhatósági állásfoglalás beérkezése: határozat kiadása: ügyintézési határidő leteltének napja:

4 A bányakapitányság az ügyintézését a rendelkezésre álló határnap előtt végezte el. A bányatelek bővítés engedélyezése lehetséges volt, mert 4 a bányatelek bővítési kérelemhez a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11/A. (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat a hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek bővítését a Bt. 14. (2) bekezdés szerint, a bányavállalkozó a kutatófúrásokkal feltárt gáz-, kőolajtelepek vagyonának meghatározását elvégezte és igazolta, hogy a bányatelek bővítéssel lehatárolni kért szénhidrogén előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte, mivel a Bt február 23-tól érvénybe lévő, 26/A. (3) b) pontja és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a szénhidrogén bányatelek megállapításhoz, ill. bővítéshez nem szükséges előzetes környezetvédelmi engedély, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kutak fúrása, vízbesajtolás), a kérelmező mellékelte a kérelem beterjesztésekor hatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. A bányatelek módosításáról hozott határozat rendelkező része tartalmazza a módosított bányatelekhez képest bekövetkezett nevesített változásokat, valamint ezekre és a korábbi módosításokra is figyelemmel a bányatelek aktualizált adatait egységes szerkezetben. A rendelkező részben foglaltak indokolása a következő: A határozat 1. pontja a bányatelek jellemző adatait tartalmazza, a Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározása során az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja, ill. a Vhr a alapján járt el és helyben hagyta a korábbi bányatelek védnevet a rendelkező rész 1.1 pontja szerint. A rendelkező rész 1.2. pontban meghatározott nyersanyag elnevezése, kódszáma az 54/2008. (III. 20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontjában előírtak alapján került megállapításra. A bővítés során a kérelemnek megfelelően a rendelkező rész 1.2 pontjában a kitermelhető ásványi nyersanyagként engedélyezte a 9010 kódszámú kőolajat is. Az 1.3 pontban szereplő kitermelési mód megegyezik a Miskolci Bányakapitányság által kiadott MBK/3383/10/2010. iktatási számú határozatának 1.3 pontjában megadottakkal. A rendelkező rész 1.4 pontja az ásványvagyonnal kapcsolatos adatokat tartalmazza, amely a Bt. 25. (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel külön mellékletként szerepel. A rendelkező rész 2. pontjában megadott bányatelek jogosítottja a HHE North Kft. Az MBK/3383/10/2010. számú határozatában bányatelek jogosítottja a Horizon Nyírség Kft. (1126 Budapest Nagy Jenő u. 12. VI. em.). A HHE North Kft. a bányászati jog vonatkozásában teljes körű jogutódja elődjének, a Horizon Nyírség Kft.-nek. A Bányakapitányság a HHE North Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő u em; Cégjegyzékszáma: ) a Hajdúnánás IV. - szénhidrogén védnevű bányatelekben megnyilvánuló bányászati jog jogosítottjaként nyilvántartásába bejegyezte az MBK/3456-2/2011. számú határozatával, november 3-án. A határozat 3. pontjának előírásai a bányatelek határait tartalmazza.

5 5 A 3.1 pont szerint a bővített bányatelek földrajzi fekvése ugyanazon települések közigazgatási területét érinti. A rendelkező rész 3.2 pontjában a bányakapitányság a módosított (bővített) bányatelek EOV koordinátáit adta meg. Az MBK 3383/10/2010. számú határozattal megállapított eredeti bányatelek területét az számú, és összekötési sorrendű sarokpontok határolták le. A bányatelek területének bővítése során az eredeti sarokpontokból egysem maradt meg. A bővített bányatelek magában foglalja a korábbi bányatelket, és attól északi irányban lévő területet határolja. A bővített bányatelek területét az új számú sarokpontok határozzák meg. A bővített bányatelek területe: 3,33 km 2 -ről 10,47 km 2 -re növekedett. A rendelkező rész 3.3. pontjában szereplő fedőlap és alaplap megállapítása a Bt. 26. (1) pontjában foglaltak szerint, a kérelmező adatszolgáltatása - a bányatelken található szénhidrogén szerkezetek legmagasabb és legmélyebb pontjai - alapján került meghatározásra, a fedőlap tekintetében változatlan, míg az alaplap esetében a m Bf értékről m Bf mélységre változott. A bányatelek módosítás során a bányakapitányság a korábban kiadott bányatelek határozat külön előírásait nem érvényesítette e határozat rendelkező részében az idő múlásával bekövetkezett jogszabályi változások vagy egyéb okok miatt, többek között a szakhatóságok előírásait sem. Az eljárás során a Bányakapitányság a bányatelek módosítási kérelemben és a mellékleteiben foglaltak alapján a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletének a tárgyi engedélyezési eljárásra vonatkozó előírásai szerint megkereste az érintett szakhatóságokat. A megkeresett hatóságok állásfoglalásaikhoz a következő jogszabályi hivatkozásokat, ill. indokolásokat tették: A bányakapitányság a határozat 4.1 pontjában érvényesítette a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) a bányatelek bővítéssel kapcsolatos hatósági előírásait: Az előírásokat a 3185/5/2012. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbiakkal indokolta: A helyszín nem védett és nem Natura 2000 terület, azonban a közvetlen szomszédos nyugati területek a Hortobágy kiemelt jelentőségű terínészetmegőrzési területhez tartoznak, amelyek természetközeli élőhelyek és a Hortobágy különleges madárvédelmi terület részét is képezik. A Natura 2000 területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése alapján A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élöhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Az évi LIII. - a természet védelméről szóló - törvény 43. (1) bekezdése alapján Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása." A közösségi jelentőségű teriilet kedvező természetvédelmi helyzetének megóvása, állapotának védelme érdekében rögzítették a figyelemfelhívó rész 1. pontját. A Natura 2000 területen élő, éjszakai életmódot folytató védett állatfajok (elsősorban rovarok és denevérek) egyedeinek, élettevékenységeinek védelme, továbbá zavarásuk, veszélyeztetésük elkerülése érdekében rögzítették a figyelemfelhívó rész 2. pontját. A bányakapitányság a határozat 4.2 pontjában érvényesítette a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Örökségvédelmi Osztály a bányatelek alapítással kapcsolatos hatósági előírásának 2. pontját. Az előírást a IX-B-14/265-2/2012. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbiakkal indokolta: Az Örökségvédelmi Iroda megállapította, hogy a tervezési területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A kérelemben megjelölt bányatelek bővítése az ott található kulturális örökségi elem állapotában változást nem eredményez, örökségvédelmi érdeket nem sért, ezért a bányatelek megállapításához hozzájárultak.

6 6 A fent megjelölt bányateleken több nyilvántartott régészeti lelőhely található, e miatt bányatelek megállapítása után tervezett engedélyköteles beruházások esetén hivatalt szakhatóságként bevonni szükséges. A bányatelken tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3. b) pontja értelmében ugyanis: az egyes nyomvonal jellegű épitményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről" szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM- KVM együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezetek létesítése esetén a Hivatal örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalom szerint kell elkészíteni, amely szerint az összes örökségi elem számbavétele szükséges. Az örökségvédelmi hatástanulmány fontos részét kell, hogy képezze a régészeti állapotfelmérés. Az állapotfelmérésnek tartalmaznia kell a tervezési területre vonatkozóan a területileg illetékes debreceni Déri Múzeum régészeti adattári, leltárkönyvi, fotótári és térképtári adatainak feldolgozását, valamint az beruházás által érintett terület régészeti terepbejárása eredményeit. Amennyiben a tervezési terület a növényfedettség vagy a beépítés miatt a régészeti terepbejárás módszerével nem vizsgálható, akkor a fejlesztési terület régészeti érintettségének vizsgálatát próbafeltárás keretében szükséges elvégezni. A hatástanulmánynak ki kell térnie az érintett kulturális örökségi elemek megóvási lehetőségeire is. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága (4026 Debrecen, Déri tér 1. Régészeti Osztály, Dani János, tel. 52/ ) jogosult. Az alábbiakban felsorolt szakhatóságok a bányatelek megállapításához feltétel nélkül hozzájárultak: Hajdúnánás Önkormányzat Jegyzője 4081 Hajdúnánás Köztársaság tér 1. (490-2/2012.) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Földhivatala (4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 2.) /2012. sz. állásfoglalásában, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztály (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) IX-B- 14/265-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalás 1. pontjában szereplő rendelkezéseket a Bányakapitányság nem tartotta szükségesnek határozatának rendelkező részébe belefoglalni, mert az általános jogszabályi előírásokat tartalmaz, amelyek betartása akkor is kötelező, ha azt a határozat külön nem tartalmazza. A bányakapitányság a Ket. 44. (6) bekezdésének megfelelően csak a szakhatóságok egyedi szakhatósági előírásait ill. feltételeit foglalhatja az engedélyébe. A bányakapitányság a felügyelőség figyelemfelhívó előírásait az ügyfelek tájékoztatására tekintettel - a határozat indoklásában az alábbiak szerint közli: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Földhivatala: Amennyiben a beruházás során termőföld végleges vagy időleges más célú igénybevételére kerül sor, a más célú hasznosításhoz szükséges engedélyt a beruházás megkezdése előtt hivataltól meg kell kérni. A termőföldekből az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelően legkisebb területre kell korlátozni. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Osztály: A tárgyi bányatelken tervezett engedélyköteles beruházások engedélyezési eljárása során az Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. A HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály (1885 Budapest Pf: 25.) /2012/hho, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (1437 Budapest, Pf.: 839) KEF /2012., Hajdúnánás Önkormányzat Jegyzője (4081 Hajdúnánás Köztársaság tér 1.) 490-2/2012.) számú szakhatósági eljárásában hatáskörének hiányát állapította meg.

7 7 A bányatelek megállapítási eljárásba bevont Görbeháza Önkormányzat Jegyzője (4075 Görbeháza Böszörményi út 39.), mint szakhatóság a jogszabályban előírt határidőn belül nem nyilatkozott. A bányakapitányság a Bt. 43/A. (4) bekezdése alapján hozzájárulását megadottnak tekinti. A rendelkező rész 5.1. pontja a Bt. 25. (2) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 5.2. pontjának előírása a Ket (3) bekezdése alapján a jogbiztonság érdekében és a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme indokolja. A rendelkező rész 5.3. pontja a Bt. 27. előírásán alapul. A Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni a Bt. 26/A. (5) bekezdése alapján, a bányatelek bővítése önmagában nem jogosít a terület igénybevételére a Bt. 26/A. (1) bekezdése alapján, a bányatelek bővítése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát a Bt. 26/A. (4) bekezdés alapján. Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogén-bányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes hatóság építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosít, a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni a Bt a alapján, a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 22. (7) bek. és a 26/A. (3) bek. alapján. Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányászati tevékenységet csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv szerint lehet megkezdeni és végezni a Bt. 27. (1) bek. alapján, a bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni a Vhr. 12. (5) bekezdése alapján, a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012.

8 (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. 8 A kérelmezőnek a bányatelek megállapításának időpontjában bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségnek teljesítés elmaradása, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nem volt, ezért e tekintetben a Vhr. 12. (7) bekezdés alapján a bányatelek megállapításának nem volt akadálya. Kérelmező a Bt. 43. (9) bek. előírása szerint mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetésétől. A jogorvoslat lehetőségére a Ket a ad módot, a fellebbezési határidőt e törvény 99.. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezési díjának mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. szakasza, a megfizetés módját ugyanezen rendelet 3. (1) bekezdése írja elő. A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26. (3) bek. és a Vhr. 12. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, február 4. Melléklet: /Dr. Izsó István/ bányakapitány 1.számú melléklet

9 9 Kapják: HKP: 1 Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4001 Debrecen Pf. 27. Posta: 2. HHE North Kft Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em. (+ számla) 3. Debreceni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 4024 Debrecen, Piac u Járási Hivatal Hajdúböszörményi Földhivatal 4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér Önkormányzat Jegyzője 4075 Görbeháza Böszörményi út Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1145 Budapest, Columbus u (jogerő után)