A munkácsi görög katolikus egyház kihívásai és a megoldási kísérletek Firczák Gyula püspök ( ) tevékenysége idején

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A munkácsi görög katolikus egyház kihívásai és a megoldási kísérletek Firczák Gyula püspök (1891-1912) tevékenysége idején"

Átírás

1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszék A munkácsi görög katolikus egyház kihívásai és a megoldási kísérletek Firczák Gyula püspök ( ) tevékenysége idején Licencia dolgozat Készítette: Marosi István Témavezető: Dr. Török József Budapest, 2010

2 2 TARTALOMJEGYZÉK BIBLIOGRÁFIA 4 ELŐSZÓ 10 I. A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE A KIEGYEZÉSTŐL A SZÁZADFORDULÓIG MAGYARORSZÁG TÁRSADALMI-, NEMZETISÉGI- ÉS GAZDASÁGI VISZONYAINAK JELLEGZETESSÉGEI AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁN BELÜL A SZÁZAD FORDULÓJÁN Magyarország társadalmi viszonyai Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi tagozódása és a nemzetiségi kérdés Magyarország gazdasági viszonyai A KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE EURÓPÁBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS KÁRPÁTALJÁN A 19. SZÁZAD VÉGÉN A 20. SZÁZAD ELEJÉN A egyház nemzetközi helyzet a század fordulóján A 19. század eszmeáramlatainak hatása az egyház életére XIII. Leó pápa tevékenysége az egyházkormányzati hatalom megszilárdítására X. Piusz konzervatív reformpápasága Az egyház helyzet Magyarországon, különös tekintettel a Munkácsi Egyházmegye területére A Magyar Katolikus Egyház helyzete A munkácsi egyházmegye a század fordulóján A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye határai a 19. század végén A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye a század fordulóján 30 II. FIRCZÁK GYULA, A MUNKÁCSI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKÉNEK ÉLETE ÉS SZELLEMISÉGE FIRCZÁK GYULA PÜSPÖK ÉLETRAJZI ADATAI, PÜSPÖKI MŰKÖDÉSÉNEK IDŐBELI BEHATÁROLÁSA 2. FIRCZÁK GYULA EGYHÁZÉRTELMEZÉSE ÉS A PAPSÁG FELADATKÖRÉNEK MEGHATÁROZÁSA ELSŐ NAGYBÖJTI KÖRLEVELÉBEN. PROGRAMBESZÉDÉNEK GONDOLATVILÁGA III. FIRCZÁK GYULA PÜSPÖK KÍSÉRLETEI A MUNKÁCSI EGYHÁZMEGYE LELKIPÁSZTORI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA AZ EGYHÁZ ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA FIRCZÁK GYULA PÜSPÖK SZELLEMISÉGÉBEN Az egyház és a társadalom kapcsolata a 19. század végén 1.2 Az egyház és társadalom kapcsolata Magyarországon a Munkácsi Egyházmegye szemszögéből a kiegyezés és az első világháború között 1.3 Az egyház és a magyar haza kapcsolata a ruszinok püspökének gondolatvilágában

3 3 2. FIRCZÁK GYULA MUNKÁCSI PÜSPÖK, MINT POLITIKUS A század fordulójának egyházi és politikai alapkérdései, s azok 68 összefüggése Firczák Gyula püspök ténykedésében a Munkácsi Egyházmegye területének társadalompolitikai kérdéseivel 2.2 Firczák Gyula püspök politikusi megnyilatkozásai és a róla alkotott 72 kortárs vélemények 2.3 Politikai kérdések lelkipásztori vonatkozásai Hegyvidéki (Ruszin) akció és a szociális problémák feloldásának lehetőségei Amerikai kivándorlás és visszahatásai az egyházmegye életére A Hajdúdorogi Egyházmegye felállítása és a magyar nyelvű szertartás ügye FIRCZÁK GYULA MUNKÁCSI PÜSPÖK, MINT LELKIPÁSZTOR Firczák Gyula püspök zsinatai. Az és 1903-es egyházmegyei értekezletek Infrastuktrális fejlesztések a lelkipásztorkodás érdekében Firczák Gyula liturgikus jellegű ténykedése FIRCZÁK GYULA MUNKÁCSI PÜSPÖK TEVÉKENYSÉGE A FELEKEZETI ISKOLARENDSZER FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN. AZ OKTATÁS ELVI ÉS GYAKORLATI SZÍNVONALÁNAK MEGTEREMTÉSE FIRCZÁK GYULA MUNKÁCSI PÜSPÖK KULTURÁLIS ÉS NÉPNEVELŐ TEVÉKENYSÉGE A kultúra és népnevelés szükségletei az észak-keleti Felvidéken 5.2 Az egyesületi élet támogatása 5.3 Sajt ó és irodalmi élet népszerűsítés 5.4 Egyházi és állami jubileumok nemzeti-, népnevelő- és lelki hatásai ÖSSZEGZÉS 142 CONCLUSIONS 144 MELLÉKLETEK

4 4 BIBLIOGRÁFIA EREDETI DOKUMENTUMOK: 151. fond, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye iratai a Kárpátaljai Állami Levéltárban Firczák Gyula püspök körlevelei A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye körleveleinek gyűjteményében, mely Bendász István hagyatékában található Képviselőházi napló és Főrendiházi napló in Országgyűlési dokumentumok (digitális adatbázis) (http://www.ogyk.hu/index.html) KORABELI SAJTÓ FIRCZÁK GYULA PÜSPÖKI KINEVEZÉSÉTŐL A HALÁLÁIG ( ): Görög Katholikus Szemle Kelet Bereg Vasárnapi Ujság Ungvári Közlöny Budapesti Hirlap Ung Katolikus Szemle Nauka Ung FELDOKGOZÁSOK, TANULMÁNYOK ADRIÁNYI, G., A szociális kérdés a német és a magyar katolikus egyházban 1891 előtt, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (1995/1-2). ADRIÁNYI, G., Az egyháztörténet kézikönyve (Szent István Kézikönyvek 5), Szent István Társulat, Budapest ADRIÁNYI, G., Prohászka és a római index, Szent István Társulat, Budapest ALCIDE, DE G., A Rerum Novarum megszületéséről. ARATÓ E., A feudális nemzettől a polgári nemzetig, Akadémiai kiadó, Budapest ARATÓ, E., A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, Akadémiai kiadó AUBERT, R., Die Kirche in der Gegenwart: Die Kirche zwischen Anpassung und Widerstand ( ) (Handbuch der Kirchengeschichte Bd. 6/2), Herder, Freiburg 1973.

5 5 BELUSZKY, P., Magyarország településföldrajza (Általános rész), Dialóg Campus, Budapest- Pécs BENDÁSZ, I., A munkácsi egyházmegye területváltozásairól, in BENDÁSZ, I. KOI, I., A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek évi katalogusa, Nyíregyháza BENDÁSZ, I., Az es szabadságharc és a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye, KMKSZ-Clio, Budapest BENDÁSZ, I., Részletek a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye történetéből, KMKSZ, Ungvár BEREND, T. I., Gazdasági előretörések és lemaradások a 19. században, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest BERENDT, T. I., Gazdasági elmaradottság és ideológia a századi Európában, 2. rész, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest BÍRÓ, B., A nemzet mítosza, in Politikatudományi szemle (2004/1-2). BOKSAY, J. MALINICS, J., Egyházi közénekek, a reprint kiadást Dupka György 2000-ben tette közzé az Intermix kiadónál. BONKÁLÓ, S., A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés, in Felvidéki Tudományos Társaság, Pécs Dunántul Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, BONKÁLÓ, S., A ruszin irodalmi nyelv, in CSATÁRY, GY. (SZERK.), ЗОРЯ-Hajnal, A Kárpátaljai Tudományos Társaság ( ), Mandátum kiadó Hatodik Síp Alapítvány, Beregszász-Budapest BOTLIK, J., Egestas Subcarpathica, Adalékok az Északkeleti-Felvidék és Kárpátalja XIX-XX. századi történetéhez, Hatodik Síp Alapítvány, Budapest BOTLIK, J., Hármas kereszt alatt, Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig ( ), Hatodik Síp Alapítvány - Új mandátum, Budapest, BROWN, P., Szent Ágoston élete, Osiris, Budapest CHOBOT, F., Jézus Krisztus Egyházának története, III., Budapest-Rákospalota CSELÉNYI, I. G. OROSZ, L. (SZERK.), Orientalium Dignitas, A XIII. Leó pápa által kiadott "Keletiek méltósága" kezdetű levél centenáriuma alkalmából tartott szimpozion anyaga, november 2-4. CSELÉNYI, I. G. OROSZ, L. (SZERK.), Orientalium Dignitas, Atti del simposio commemorativo della ricorrenza centenaria della lettera apostolica di Papa Leone XIII, 2-4 novembre CSIFFÁRY, T., Médiatörténet II. (Magyar sajtó története a dualizmus utolsó harmadától a II. világháború végéig) DANKÓ, I., A magyar vásárvárosok és külföldi kapcsolataik, in FRISNYÁK S., A Kárpátmedence történeti földrajza, Nyíregyháza DÉR, K. (FORD.), XIII. Leó pápa RERUM NOVARUM enciklikája. DERSI, T., Századvégi üzenet, Szépirodalmi kiadó, Budapest DIÓSZEGI, I., Az Osztrák-Magyar Monarchia, in Historia X (2000/09-1). DIÓSZEGI, I., Etnikum és politika az Osztrák-Magyar Monarchiában, 2. rész., in HANÁK, G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest DÓKA, K., Egyház birtokok Magyarországon a században, Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség, Budapest, 1997.

6 6 ERDŐDI, F., A Kárpát-medence közlekedési hálózatának alakulása és nemzetközi kapcsolódásai, in FRISNYÁK, S., A Kárpát-medence történeti földrajza, Nyíregyháza ESTÓK J., A polgárosodó Magyarország, in CSORBA CS. - ESTÓK J. SALAMON K., Magyarország képes története, Magyar Könyvklub, Budapest FABRO, H. UJLAKI, J. (SZERK.), Sturm-féle országgyülési almanach Rövid életrajzi adatok az országgyülés tagjairól, Budapest FILA, B.- JUG, L., Az Egyházi Tanítóhivatal megnyilatkozásai, Örökmécs Alapítvány, Kisterenye-Budapest FONT, M., Házasságok és hadjáratok - Keleti szláv magyar kapcsolatok a középkorban, in RUBICON X (1990/3). FRANZEN, A., Kis egyháztörténet, Agapé, Szeged FUETER, E., Egy mozgalmas évszázad története, Dante, Budapest GALTZ, F. (szerk.), A magyarok krónikája, Magyar Könyvklub, Budapest GÁRDONY, M. TÓTH, T. VÉGHSHEŐ, T. (SZERK.), Egyháztörténeti Lexikon, 1-2., Jel, Budapest GÁRDONYI, M., Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe, Jel, Budapest, GERGELY, J. - KARDOS, J. - ROTTLER, F., Az egyházak Magyarországon Szent Istvántól napjainkig, Korona, Budapest GERGELY, J., A pápaság története, Kossuth Könyvkiadó, Budapest GERŐ, A., A polgárosodás kora (Magyarország krónikája), Adams, GONDA I. - NIEDERHAUSER E., A Habsburgok (Egy európai jelenség), Gondolat, Budapest GÖNCZI A., Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején, PoliPrint II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Ungvár-Beregszász GYÖRFFY, GY., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, I., Budapest HANÁK P. (SZERK.), Egy ezredév (Magyarország rövid történet), Gondolat, Budapest HANÁK P., Asszimiláció és polgárosodás a Monarchiában, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest HANÁK P., Politika és kultúra az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyán, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest HANÁK, G., A Szentszék és a Bécsi udvar szempontjai a nagyváradi és a körösi görög katolikus egyházmegyék felállításában ( ), in Magyar Egyháztörténeti vázlatok (1998/1-2). HANÁK, P., Asszimiláció a 19. századi Magyarországon, in HANÁK, G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest HARGITAY, Z., A pápák könyve, Trezor, Budapest HERBER, A. - MARTOS, I. - MOSS, L. - TISZA L., Történelem 1914-től 1990-ig, Reáltanoda Alapítvány, Budapest HERMANN, E., A katolikus Egyház története Magyarországon 1914-ig, (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae 1.), München HODINKA, A., A munkácsi görög katolikus egyházmegye története, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 1909.

7 7 IJJAS, A., A jelenkor egyháztörténelme, in BANGHA, B. - IJJAS, A., A keresztény egyház története VIII., Pázmány Péter Irodalmi Társaság, Budapest IJJAS, A., Húsz évszázad viharában (Az egyház és a pápaság története), Magyar Írás, Budapest IVANCSÓ, I., Görög katolikus liturgikus kiadványaink dokumentációja I. Nyomtatásban megjelent művek, (Szent Atanáz Gör. Kat. Hittudományi Főiskola Liturgikus Tanszék 14.), Nyíregyháza JANKA, GY., A munkácsi egyházmegye felállítása, in Atanaziana 4 (1997). JOHNSON, P., A kereszténység története, Európa, Budapest, KELLY, J. N. D., The Oxford Dictionary of Popes, XIII., University Press, Oxford KEPECS, J. (SZERK.), Kárpátalja településeinek vallási adatai ( ), Központi Statisztikai Hivatal, Budapest KLESTENITZ, T., A Mária Kongregációk és a sajtókérdés a dualizmus korában, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (2005/3-4). KOBÁLY J., A kárpátaljai ruszinok, in ÁBRAHÁM B. - GEREBEN F. STENKOVICS R., Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba KOSÁRY, D., A kiegyezés, 1867, in Historia XI (2001/04). KOVÁTS, S., Az egyetemes egyházi földrajz és statisztika vázlata, Csanád egyházmegyei könyvnyomda, Temesvár LAFONT, G., A katolikus egyház teológiatörténete, Atlantisz, Budapest LEHOCZKY, T., Bereg vármegye, Hatodik Síp Alapítvány Mandátum Kiadó, Budapest- Beregszász Magyar minerva, a magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve, IV., , Athenaeum, Budapest. Magyar országgyűlési almanach, A Magyar Tudósító Almanachja az évi országgyűlésről. Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája. MARCZALI, H., Mária Terézia és kora, Laude (Reprint kiadás). MAROSI I., Firczák Gyula görög katolikus püspök társadalmi szerepvállalása körleveleinek tükrében (Diplomadolgozat), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász MAYER, M., Kárpátukrán (Ruszin) politikai és társadalmi törekvések , Akadémiai, Budapest MEDVIGY, M., Pápa életpályák, Panoráma, MÉSZÁROS, I., A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon, SZIT, Budapest PERCZEL, GY (SZERK.), Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza, Elte Eötvös Kiadó, Budapest PIRIGYI, I., A Hajdúdorogi Egyházmegye története, in TIMKÓ, I., A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi emlékkönyve , Nyíregyháza PIRIGYI, I., A Magyarországi görög katolikusok története I., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza PIRIGYI, I., A Magyarországi görög katolikusok története II., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 1990.

8 8 PIRIGYI, I., Hodinka Antal, a Munkácsi Egyházmegye történetírója, in UDVARI, I., (SZERK.) Hodinka Antal Emlékkönyv, Nyíregyháza PÓK, L., A világ a XX. század elején, in Historia X (2000/09-10). RING, É., Nemzet és állam Kelet-Közép-Európa történelmében az első világháború előtt, in Rubicon XII (2001/8-9). ROMSICS, I., Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés, in Rubicon XX (2010/4-5). RÓNA-TAS, A., A honfoglaló magyar nép, Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe, Balassi Kiadó, Budapest RÓNA-TAS, A., A magyarság korai története és a honfoglalás, in Rubicon VII (1996/7). RUDAI, R., A politikai ideológia, pártszerkezet, hivatás és életkor szerepe a képviselőház és pártok életében ( ) (Államtani dolgozat), Magyar Társadalomtudományi Társulat, Budapest S. BENEDEK, A., A gens fidelissima: a ruszinok, Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Budapest SALACZ, G., Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában , Aurora könyvek, München SALAMON, K. (SZERK.), Világtörténet, Akadémiai, Budapes, SARNYAI, CS. M., A katolikus autonómia megközelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a századfordulóig, in Századvég Új Folyam 21. SARNYAI, CS. M., Horváth Mihály kultuszminiszter felhívása az augusztus 20-án tartandó katolikus autonómiakongresszus megtartására, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (1997/1-2). Schematismus Cleri Graeci ritus catholicorum diocesis Munkácsensis, ad annum domini 1908, Ungvarini, Typis Typographiae Societatis Commercialis UNIÓ, Ungvár Schematismus venerabilis Cleri Graeci ritus catholicorum diocesis Munkacsiensis, pro anno domini 1878, 39. A Bendász-hagyatékban megtalálható schematizmus ezen számának a kiadás helye és ideje a borító hiánya miatt nem határozható meg. STURM, A. (SZERK.), Országgyülési almanach Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól, Budapest STURM, A. (SZERK.), Új országgyülési almanach Rövid életrajzi adatok a főrendiház és a képviselőház tagjairól, Budapest 1888 SZABÓ, J., Emlékkönyv a görög szert. magyarok római zarándoklatáról, Budapest 1901 SZABÓ, M., Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában, in HANÁK P. (FŐSZERK.) Magyarország története, , Akadémiai, Budapest SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története, II. kötet, Ecclesia, Budapest SZARKA L., Duna-táji dilemmák, Nemzeti kisebbségek - kisebbségi politika a 20. századi Kelet-Közép-Európában, ISTER Kiadó és Kulturális Szolgáltató Iroda, SZÁSZ Z., Magyarország a századelőn, in Historia X (2000/09-10) SZATMÁRI, M., Húsz esztendő parlamenti viharai, Amicus, Budapest SZAVICSKÓ, J., A Munkácsi Egyházmegye hajdúdorogi külhelynöksége (Licencia dolgozat), Római Katolikus Hittudomáyi Akadémia, Budapest SZILAS, L., Kis magyar egyháztörténet (Teológiai kiskönyvtár), Róma 1982.

9 SZINNYEI, J., Magyar írók élete és munkái. 9 TIMKÓ, I. (SZERK), A hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve , Nyíregyháza TIMKÓ, I., Keleti Keresztények, keleti egyházak, Szent István Társulat, Budapest TÓTH, I., Elég volt az álomból? - Kárpátalja és a ruszinok, in Rubicon I (1990/5). TÓTH, J. GOLOBICS, P., Régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpát-medencében, in A Kárpát-medence történeti földrajza, Nyíregyháza TÖRÖK, S., Hungarien Catholics and Their Churches in America. Tracing the history of the first twenty-five yaers, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (2002/1-4). UNGER, M. SZABOLCS, O., Magyarország története, Gondolat, Budapest WIEDERHOFER, S., Ekkleziológia, in SCHNEIDER, T., (szerk.), A dogmatika kézikönyve, II. kötet, Vigilia, Budapest БАЧИНСЬКИЙ, І., Єпископ Юлiй Фiрцак, in Благовiсник (2008/191). БАЧИНСЬКИЙ, І., Єпископ Юлiй Фiрцак, in Благовiсник (2008/192). Микитась В., Л., Давнi рукописи i стародруки, ч. I, Ужгород Микитась, В., Л., Давнi рукописи i стародруки, ч. II, Львiв ПАВЛЕНКО, Г. В., Дiячi iсторiï, науки i культури Закарпаття, Патент, Ужгород ПЕКАР, А. В., Нариси історії церкви Закрпаття, I.,, Місіонер, Рим Львов ПЕКАР, А. В., Нариси історії церкви Закрпаття, II.,, Місіонер, Рим Львов ПРОНИН, В., История Православной церкви на Закарпатье, Свято-Николайевский Мукачевский монастірь ФЕДАКА, С., Єпископ Юлiй Фiрцак пастир i оборонець наших краян, in Ужгород XXIII (2002/174). FELHASZNÁLT INTERNETES PORTÁLOK: Vikipédia, a Szabad enciklopédia Magyar Katolikus Lexikon Magyar Elektronikus Könyvtár Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Magyar Virtuális Enciklopédia Történelmi folyóirat

10 10 ELŐSZÓ A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye a Magyar Királyság és a Kárpát-medence olyan területét foglalta el a történelem folyamán, amely mind egyháztörténetileg, mind pedig a profán történetírás szempontjából periférikus területnek tekinthető. Kialakulása a mai időkig is számos kérdést vet fel, és a korai időszakban, az egyházmegye felállítást (1771) 1 megelőző időszakig, sok feltevés van. Ez a források hiánya miatt lehet lehetséges. A 19. század folyamán az egyházmegye megvalósította a Mária Terézia által felismert lehetőséget, miszerint az észak-keleti Felvidéken élő ruszin nemzetiségűek irányítása csak a helyi egyház (azon belül a rítus megtartása) által lehetséges. S míg az uralkodónak a politikai célok lebegtek a szemei előtt, addig az egyházmegye vezetői, a püspökök, a káptalan és a papság, lelki és szellemi fejlődésével igazán meghatározóvá alakította a terület vallásos életét. A ruszin nép, mint minden más szláv nép életében is, a vallás és a nemzet szorosan kapcsolódik. A 17. század közepén nem volt problémamentes vállalkozás a többnyire katolikus magyar társadalomba integrálni az addig beszivárgó ortodox ruszin népességet, melynek bizonyítható egyházszervezete, s az akkori világegyházi norma szerint képzett papsága sem létezett. S a köz- és kánonjogi érveket felsorakoztatva többen is szerettek volna a görög katolikusok felett kegyúri jogokat gyakorolni, ami tovább nehezítette a helyzetet. Azonban a 19. század társadalmi és politikai viszonyai közepette a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye megvalósította hivatását, püspökei és papjai teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Szellemi-, tudományos-, társadalmi és gazdasági értelemben is fejlődés jelentkezett, de ezek a fejlődési irányok többnyire az egyháziaknak jelentett ez igazi előrelépést. A görög egyháznak az állam többé-kevésbé hatékony segítségével sikerült kialakítani azokat a kereteket, amelyekben egyházilag és politikailag is lehetősége teremtődött integrálni a ruszinokat. A profán történettudomány kutatja a 19. századi magyar folyamatokat, amelyben ezek lezajlottak, s melynek egyik hangsúlyozott időszaka volt a kiegyezés és az első világháború közötti szakasz. S minden negatív zöngéje mellet bátran vállalhatjuk, hogy a magyar szellemi- és politikai-gazdasági fejlődésének egy fontos időszakává vált. Dolgozatunk célkitűzése, hogy megvizsgáljuk a görög katolikus egyház szerepvállalását ebben a folyamatban. Milyen szerepet vállalt az egyház, hogyan teljesítette küldetését, milyen intézkedéseket hozott a magyar társadalomba és a katolikus egyházba való integrálás érdekében szeptember 24-én Mária Terézia közbenjárására az Eximia regalium kezdetű bullával XIV. Kelemen állítja fel. A bulla értelmében az ország többi katolikus püspökéhez hasonlóan a püspököt a királynak van kinevezni, a pápának pedig meg kell erősíteni. Az esztergomi metropóliába lett besorolva. (Vö. PIRIGYI, I., A magyarországi görög katolikusok története I., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 1990, 165.)

11 11 Firczák Gyulának ( ), az egyházmegye egyik legkiemelkedőbb püspökének ( között püspök) a munkássága adja számunkra a vezérfonalat. Elkötelezett magatartásával, egyháza és a magyar haza érdekében vállalt küldetése nem mindennapi magassággal párosul. Ha integrációról beszélünk, akkor ő befejezte a munkácsi püspökök tevékenységi sorozatát Sajnos a történelem úgy alakította, hogy amikor az igazi gyümölcsei jelentkezhettek volna az elvégzett munkának, az egyházi és nemzeti szempontból egyaránt tragikus esemény, az első világháború és Trianon, újra csak megnyomorította, s újabb kálváriába sodorta egyházunkat, népünket. Firczák Gyula püspök neve nem teljesen ismeretlen. Vele kapcsolatban azonban leginkább a Hegyvidéki (Ruszin) akcióként híressé vált szociális segítségnyújtást szokták emlegetni. Kétségkívül az egyik legnagyobb és legszembetűnőbb tette volt. Ennél azonban sokkal szerteágazóbb a munkássága. A helyi társadalom, az Észak-keleti Felvidék többnyire ruszinok lakta területén olyan személyiség volt, aki politikai-, lelkipásztori-, oktató-nevelő- és kulturális-, népnevelő tevékenységével is meghatározó munkát vállalt és valósított meg. Dolgozatunkban arra vállalkozunk, hogy ezeknek a részterületeknek az ismertetésével bemutassunk egy püspöki munkásságot, amely tulajdonképpen egy egész egyháztest lelkületét tükrözi. S nem utolsó szempont, hogy ezt egy nem magyar, de ahhoz lojális nép valósított meg a Magyar Királyságon belül. S mindezt az egyház és állam szempontjából felvázolt kortörténeti keretben helyezzük el a téma jobb megértése érdekében. A Firczák-időszak az egyházmegye életében a jelenlegi ismeretek alapján arról tanúskodik, hogy a papjai úgy ragaszkodtak hozzá és teljesítették kezdeményezéseit, hogy valóban kollegiális munka tudott kibontakozni. Találóan fogalmazta meg egy köszöntő cikk az aranymiséjéhez kapcsolódóan: Ennek a papságnak ragaszkodása főpásztorához, lelkesedése magasztos intentiói megvalósításához valóban olyan, mint a keletiek rajongása az ő eszményeik iránt. Munkánk forrásaiként négy kiemelkedő területet veszünk alapul: (1) Elsődleges forrásként a levéltári kutatásra törekszünk. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye archívumát 1949-ben államosították és minimális feldolgozás mellett jelenleg az Ungvári Területi Levéltár Beregszászi Fiókjában őrzik a 151-es fondban. Mindezidáig nem volt lehetőség a feldolgozásra, és jelenleg is leginkább a rendezetlenség, a jogi háttér, illetve az anyagmennyiség óriási terjedelme nehezíti a munkát. Munkánkban a püspök életének, munkásságának az eddig ismert mozzanatai a levéltári anyagból is szeretnénk alátámasztani. Fontos azonban kijelenteni, hogy ez csak részleges feldolgozottságot jelent a mostani időpontig. A további kutatás újabb ismeretekre, mozzanatokra, vagy a jelenlegiek megváltozására is alkalmat szolgáltathat a későbbiekben.

12 12 (2) Másik jelentős forrást az egyházmegyei körlevelek jelentik. Ezek nagy része Bendász István, hitvalló görög katolikus áldozópap, egyháztörténész hagyatékából maradt ránk, melyet fia, Bendász Dániel kezel jelenleg. Nem jelent ez sem teljes gyűjteményt, annak ellenére sem, hogy a püspöki levéltárból több hiányzó körlevelet sikerült eddig felkutatni. A körlevélgyűjtemény tartalmazza püspök utasításainak nagy részét. (A bennük jelzett rendelkezésekhez kapcsolódó számozás a káptalani jegyzőkönyvekre utalhat!) és az egyházmegyei kormányzás, a prioritások, a lelkület elemei jól tükröződnek belőle. Ezen a téren a püspök igen termékenynek mondható, évi körlevele több száz oldalt jelent a 20 éves püspöki ténykedését figyelembe véve. A puszta rendeletközlésen túl gyakori benne a oktató-nevelő jelleg, különösen az évfordulók kapcsán időzik hosszabban a témáknál, szélesebb megalapozást adva az alkalmaknak. A körlevelek további jelentős tanúi a szociális segítségnyújtás (Hegyvidéki akció), az oktatás, a nevelés, az egyesületi élet, a lelkipásztorkodás püspök által képviselt súlypontjainak. (3) A magyar szakirodalomnak, mint munkánk harmadik elemének szintén jelentős szerepet tulajdonítunk. Egyháztörténeti szempontból Pirigyi István és Bottlik József kutatásai a legjelentősebbek. E két történész többnyire általános képet igyekezett kialakítani a görög katolikusok történetéről. Előbbi a magyarországi görög katolikusok általános történetéről, utóbbi a Munkácsi Egyházmegye görög katolikusainak részletesebb történetével foglalkozik. A profán történetírás is egy-egy részterületnek a vizsgálatánál foglalkozik az adott terület egyházi vonatkozású elemzésével. (4) Főleg az általános történeti áttekintés szempontjából használjuk azokat a munkákat, amelyek az egyetemes és magyar történetírás szempontjából be tudják mutatni számunkra a kortörténeti hátteret. A kortörténeti háttér elemzésénél figyelmet fordítunk az egyetemes és a magyar történelmi folyamatokra, amelyek a történeti irodalomban találhatóak. Miután az egyház egy adott társadalomban valósítja meg küldetését, lényeges ez a tágabb háttér, melynek megvilágítására szükségesek profán történeti munkák.

13 I. A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE A KIEGYEZÉSTŐL A SZÁZADFORDULÓIG MAGYARORSZÁG TÁRSADALMI-, NEMZETISÉGI- ÉS GAZDASÁGI VISZONYAINAK JELLEGZETESSÉGEI AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁN BELÜL A SZÁZAD FORDULÓJÁN 1.1 Magyarország társadalmi viszonyai A Magyar Királyság ezer éves fennállásának egyik legbonyolultabb időszaka a kiegyezéstől (1867) az első világháborúig, illetve az azt lezáró békediktátumokig terjedő időszak (1920). Az osztrák császár egyben magyar király is, s az együttélés számos területének a tisztázatlansága meghatározta és folyamatosan szinten tartotta a feszültségeket. A közös hadügy-, külügy- és pénzügyminisztérium számos területen magában hordozta a nehézségeket és a szembenállás lehetőségét. Dolgozatunkban a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye egyik kiemelkedő püspökének, Firczák Gyulának az életével foglalkozik, aki annak az egyházmegyének a vezetését vállalta magára, amely a történelmi Magyarország észak-keleti megyéiben s az Alföld észak-keleti részében helyezkedik el. Ezért a dolgozatban a Magyar Királyságról, mint közjogi és politikai tényezőről kívánunk beszélni. Firczák Gyula püspök körleveleiben, amikor az uralkodóról szól, akkor szinte mindig Magyarország királyáról beszél. Miután az ország külön parlamenttel és alkotmánnyal rendelkezett az Osztrák-Magyar Monarchián belül, ezért erre a látszólagos különválasztásra lehetőségünk van. Annál is inkább igaz ez, mert a Magyar Katolikus Püspöki Kar is az Ausztriai Püspöki Kartól független testület volt, bár a nuncius, mint Róma követe, Bécsben székelt, s joghatósága az egész Birodalomra kiterjedt. A kiegyezés (1867) utáni társadalom sajátosan alakult a magyarság életében. A látszólagos önállóság mellett a Bécstől való függés továbbra is valóságos jelenség maradt. A dualista rendszer létrejöttét magában foglaló, különlegesen megalkotott társadalom rajzolódott ki az 1867-ben létrejött egyezménnyel, amely a megszületés pillanatában legalább annyi ellenérzést, mint támogatást kiváltott. Legalább annyi fejlődési lehetőséget hordozott magában, mint megoldatlan feszültséget. 2 A 19. századi Európában lezajlott társadalmi, gazdasági átalakulás nem hagyhatta figyelmen kívül e térséget sem, s köztük kiemelten az Osztrák-Magyar Monarchiát, amely a kor egyik legnagyobb kiterjedésű állama volt Európában. A látszólagos megoldások és a viszonylagos rendezések azonban a felszín alatt számos problémaforrást hordozott magában. 3 2 KOSÁRY, D., A kiegyezés, 1867, in Historia XI (2001/04) (www.historia.hu, a kutatás ideje: május 10.) 3 SZÁSZ Z., Magyarország a századelőn, in Historia X (2000/09-10) (www.historia.hu, a kutatás ideje: május 10.)

14 14 A nyugat-európai liberalizmus és kapitalizmus a kelet- és közép-európai államok számára is meghozta a kedvet a társadalmi és politikai átalakulásra. A nyugat-európai modellel szemben a felülről jövő kezdeményezés alapján, I. Ferenc József a társadalmi, politikai, gazdasági és egyéb változásokat felülről kezdte irányítani és szervezni. Úgynevezett neoabszolutista elképzeléseket igyekezett megvalósítani, mely szerint erősen központosított államot igyekezett kiépíteni az 1848/49- es forradalom után. 4 A császár a konzervatív eszméket erősítette a parlament liberalizmusával szemben. Erre a régi rend fenntartása végett volt szüksége. 5 A polgárosodást azonban nem lehetett megállítani 6. Ez azonban az ország egyes területein különböző mértékben alakult Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi tagozódása és a nemzetiségi kérdés A Magyar Királyság élete a nemzetiségi viszonyok tekintetében különleges módon alakult a 19. század folyamán. Az 1900-as népszámlálási adatok alapján a Monarchia 49 milliós lakosságának csupán a 23,4 %-a volt német, 19,6 %-a volt magyar. A fennmaradó 57 % pedig megoszlott 9 nemzet között. 8 Ha a két államalkotó nemzetet (német és magyar) vesszük figyelembe, láthatjuk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia kevesebb, mint felét tették ki. Ha Az úgynevezett Angol Központtól keletre Oroszországban, Közép- és Kelet Európában, az Osztrák-Magyar Monarchia Lajtán inneni részében nem tudott egyszerre lezajlani a kettős forradalom (ti. a gazdasági és a politikai), ezért a 19. században ezek az országok viszonylagosan lemaradtak a fejlődésben. A kelet-európai országok a forradalomtól félve a régi rezsim által felülről irányítva próbáltak kiutat találni és az átalakítást irányítani. De ez nem volt olyan erőteljes és határozott, mint Nyugat-Európában. (BEREND T. I., Gazdasági előretörések és lemaradások a 19. században, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva Kiadó, Budapest 1984, ) A nyugat-európai államok a kapitalista fejlődéssel, az ipar bővülési lehetőségeinek a kihasználásával és a kor felfogása szerinti modern társadalmi és politikai átalakulásokkal vezető szerepet tudtak betölteni a világban, főként Európában, amely továbbra is a politikai és gazdasági tényezők központja volt. (PÓK L., A világ a XX. század elején, in Historia X (2000/09-10) (www.historia.hu, a kutatás ideje: május 10.)) Hanák Pétert az általános történeti részeknél idézzük, de tudatában vagyunk marxista szemléletének. 4 (a kutatás ideje: május 14.) GONDA I.-NIEDERHAUSER E., A Habsburgok (Egy európai jelenség), Gondolat, Budapest 1987, FUETER, E., Egy mozgalmas évszázad története, Dante, Budapest 1935, 271kk 6 A század fordulójára azonban az uralkodó más módon közelített a problémák megoldásához. A viszonylagos béke és fejlődési lehetőségek a gazdaság tekintetében mutatkoznak a leginkább. A társadalmi vonatkozásokban ez az átrendeződés nem jelentkezett olyan szembetűnően, mert a létrejövő új államapparátus az arisztokrácia és a vidéki nemesség soraiból került ki. Viszonylagosan fennmaradhatott a jólétük és az anyagi biztonságuk, s megmaradt a lehetőségük arra is, hogy az állam ügyeinek (a látszólagos) irányítói legyenek. (DIÓSZEGI I., Az Osztrák-Magyar Monarchia, in Historia X (2000/09-1) (www.historia.hu, a kutatás ideje: május 10.)) Ez az átalakulás beleillet a polgárosodás 19. századi folyamatába, amely magával ragadta a fejlődésben Magyarországot is. A 19. századi polgárosodás minden visszahúzó erő ellenére megvalósult és egyre erőteljesebb lett. (ESTÓK J., A polgárosodó Magyarország, in CSORBA CS. - ESTÓK J. SALAMON K., Magyarország képes története, Magyar Könyvklub, Budapest 1999, 129kk.) 7 Vö. Az alfejezet gondolatait lásd még MAROSI I., Firczák Gyula görög katolikus püspök társadalmi szerepvállalása körleveleinek tükrében (Diplomadolgozat), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász 2009, 12kk 8 Uo.

15 15 csak Magyarországot vesszük alapul, akkor még az 1910-es népszámláláskor is csak az ország lakosságának az 54 %-a volt magyar. 9 A szabadságharcnak köszönhetően a század második felében a magyar nemzeti tudat erősödött és ezzel párhuzamosan erősödött az ország területén a nemzetiségek tudata is. 10 Viszont a magyarság számaránya az ország régióiban nem mindenütt volt egyforma. Például az általunk vizsgált területen a ruszin népesség volt óriási többségben. Országosan a ruszin népesség csak 2,5 %-ot tett ki, de azok egy tömbben éltek az észak-keleti országrészben. A soknemzetűség rendkívül sok veszélyt és feszültségforrást 11 rejtett magában. S ehhez még az is társult, hogy a más nemzetiségek gyakran más vallást is gyakoroltak, ami a kor szellemi kultúrája szempontjából szintén meghatározó tényező volt. Az ország gazdasági-, közigazgatási fejlődése az asszimilációt is magával hozta. A rendszer működtetésének feltétele volt (úgy a fővárosban, mint a vidéki városokban) a magyar nyelv ismerete, s a felemelkedés útja pedig a magyarság egészébe való beolvadás. Ez volt megfigyelhető a görög katolikus vallású vidéken is. 12 A ruszin nép unióját követő időszakban maga a görög katolikus papság is asszimilálódott. Az uralkodó osztállyal és gazdagparasztsággal nem rendelkező nép vezető rétege a papság volt, amely az egyházi unióval kapott jogaival élve szellemileg és nemzetiségileg a Magyar Királyságba szocializálódott 13, s az egyházszervezet kialakulása is a Magyar Királyság intézményrendszeréhez kapcsolódott. A nemzetiségi kérdés másik lényeges, sokkal több veszélyforrást magában foglaló szempontja a többi nemzetiség részleges, vagy teljes elnyomása volt, ami magával vonzotta a nemzetiségi ellenállást. Maga a magyar politikai elit sem vette észre azt a veszélyforrást, amely ebben rejlett. Az es forradalom és szabadságharc idején, s az azt megelőző és 9 Vö. 4. melléklet Ausztria és Magyarország nemzetiségei 1910 körül Az Osztrák-Magyar Monarchia belső életéről, föderatív törekvésekről, nemzetiségi kérdésről, a békediktátumról terjedelmes összefoglaló cikket találunk Romsics Ignác összefoglalásában. Vö. ROMSICS, I., Az Osztrák- Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés, in Rubicon XX (2010/4-5), A magyarság a legnagyobb nemzet, s társadalmában, kultúrájában is az egyik legfejlettebb etnikum volt a Kárpátmedencében. Joggal következett ebből, hogy a polgári átalakulás és a gazdasági, kapitalista fejlődés folyamatába is elsőnek, és hatékonyan tudott bekapcsolódni. Az államapparátus működéséhez a magyar nyelv ismerete volt szükséges. Az állam legjelentősebb anyagi forrásait a magyar kultúra és oktatás fejlesztésére fordította. (SZÁSZ Z., Magyarország a századelőn, in Historia X (2000/09-10), (www.historia.hu, a kutatás ideje: május 10.)) Az asszimiláció az ország központi magyar többségű területein zajlott le, s a nemzetiségi régiókban a magyarosodás és magyarosítás csak a városokban volt számottevő. Ugyanakkor a központi magyar etnikai területeket körös-körül nem magyar etnikai régiók övezték: északon a szlovák, északkeleten a rutén, keleten a román - és benne egy szász-román -, délkeleten, délen egy román-német-szerb vegyes régió, nyugaton pedig egy német-horvát sáv tapadt a magyar többségű centrális országrészekhez.(szarka L., Duna-táji dilemmák, Nemzeti kisebbségek - kisebbségi politika a 20. századi Kelet-Közép-Európában, ISTER Kiadó és Kulturális Szolgáltató Iroda, 1998.) 11 Vö. GERŐ, A., A polgárosodás kora, Adamus, 1992, Vö. HANÁK P., Asszimiláció és polgárosodás a Monarchiában, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest 1984, és ARATÓ, E., A feudális nemzettől a polgári nemzetig, Akadémiai Kiadó, Budapest 1975, 122kk. 13 ARATÓ, E., A feudális nemzettől 122kk.

16 16 követő időszakban a bécsi politizálás jelentős szempontja volt, hogy a gyengébb nemzetiségekkel szövetkezett a magyar ellen. Miután kiderült, hogy a nemzeti mozgalmakkal való szembenállás nem segít, akkor irányt váltott és az erősebb nemzetet állította szembe a kisebb nemzetiségekkel. Így Magyarországon a magyar, Galíciában pedig a lengyel lett a kiemelten támogatott nemzet. A magyarság részéről a kisebb nemzetek elfogadása, s azok megértése nem történt meg, hanem a soviniszta, a túlzó politika terén nagyban nőttek a feszültségek. 14 A keresztényszocialista irány is megtartja Ausztriát a német kötelékben, de a középkori erős nemzetekkel (cseh, magyar) szemben igyekszik erősíteni a szlovák, horvát, szláv (ruszin) népeket, ezzel gyengítve az erős cseh, magyar hagyományt 15. Ez pedig folyamatosan lehetőséget biztosított a feszültségek fenntartására, s be volt kódolva a problémák kialakulása. 16 A nemzetiségi elvekhez gyakorta kapcsolódtak a vallási eszmék, és ezek igen gyakran a feszültségkeltés eszközei lettek. 17 A nemzetiségek háttérbe szorításának konkrét megvalósulása az 1868:XLIV.tc, amely csak egy politikai nemzetet ismer el, s annak ellenére, hogy a fentiekben láttuk az arányokat, csak kulturális téren és az alsóbb ügyintézés területén engedett a nemzetiségi nyelv használatának. Az 1870-es évektől a nemzetiségi pártok háttérbe vonultak. A gazdasági fejlődés következtében a vidéki polgárság csak a századforduló környékén erősödött meg jelentősen. Ez a folyamat hozta létre a nemzetiségiek polgárságát. Számukra nem saját arisztokráciájuk jelentette a legfőbb ellenséget, és elnyomó osztályt, hanem a nagybirtokos osztrák-német és magyar földesúri réteg. Talán csak a ruszinok voltak ezen a téren kivételek, akik a városi lakosságnak csak az egy százalékát tették ki. Így polgári öntudat sem tudott megerősödni körükben. A fejletlen társadalmi struktúrával rendelkező ruszinság a 19. század folyamán nem tudta megszervezni önmagát, nyelvi sajátosságait. Identitás tekintetében a ruszofilia irányzata lett jelentős, a nyelvre pedig rátelepedett az ukrán nemzeti politikai irány. A Károlyi-kormány ruszin autonómia joga (Ruszka Krajna) már későn érkezett, és a térség Podkarpatszka Rusz néven Csehszlovákia része lett a trianoni békediktátum után. 14 KOSÁRY, D., A kiegyezés, 1867, in Historia, 2001/04, (www.historia.hu, május 10.) 15 HANÁK, P., Politika és kultúra az Osztrák-Magyar Monarchia alkonyán, in HANÁK G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest 1984, MAROSI, I., Firczák Gyula görög katolikus püspök társadalmi szerepvállalása körleveleinek tükrében (Diplomadolgozat), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász 2009, 12kk 17 Vö. GÖNCZI, A., Ruszin skizmatikus mozgalom a XX. század elején, PoliPrint II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Ungvár-Beregszász 2008, 96. Kiegészítésként hozzátehetjük még Berendt T. Iván véleményét, aki szerint a vallási elvek gyakorta kapcsolódtak a jobboldali radikalizmushoz is. Ez abból következett, hogy az elnyomók általában mindig más vallásúak voltak. Például Lengyelországban az ortodoxok oroszok, Németországban pedig a protestánsok fejedelmek. A katolikusok mindkét esetben ellenük léptek, mint vallás ellen is. (Vö. BERENDT, T. I., Gazdasági elmaradottság és ideológia a századi Európában, 2. rész, in HANÁK, G., Előadások a magyar történelemből, RTV-Minerva, Budapest 1984, )

17 17 A 20. század első évtizedében a magyar politikai életben egyre inkább elterjedtek a nemzetiségi perek, a nemzetiségi vezetők, újságírók elnyomása, újságok elkobzása, egyesületek feloszlatása. A magyarság százalékarányának szerény növekedése is csak a városi német polgárság elmagyarosodásával és a zsidóság asszimilációjával volt magyarázható. A világközvélemény azonban a nemzetiségi politika miatt már a századfordulóhoz közeledve szembefordult Magyarországgal Magyarország gazdasági viszonyai A 19. századi magyar gazdaságra a kapitalista rendszer volt a jellemző. Egyik fontos eleme lett a hitelszövetkezeti lehetőségek alkalmazása. A feudális maradványok és az osztrák kényszerkapcsolat ugyan nehezítette a helyzetet, mégis növekedési pályán volt a gazdaság. 19 A gazdaság átalakulása azonban nem az európai norma szerint ment végbe, ahol sokan földhöz jutottak, és kitermelték saját vezető rétegüket. A föld nélküli hivatalnokréteget az államnak kellett eltartania. A beözönlő zsidóság, amely a gazdasági élettel kapcsolatban volt, átvette a kialakuló ipar irányítását. A földosztás által birtokhoz jutott nemzetiségiek, akik eddig nem foglalkoztak gazdasági tevékenységgel (pl. ruszinok, szlovákok) nem tudták még összhangba hozni a népesedési számarányukat a termeléssel, s túlnépesedtek, ami magával hozta a kivándorlásnak a szükségszerűségét. 20 Jól mutatja ezt az a tény is, hogy az Amerikába kivándorolt európai népesség túlnyomó része az Osztrák-Magyar Monarchia területéről költözött ki. Első csoportjuk a szabadságharc után vándorolt ki, tömeges kivándorlásuk pedig az közötti időszakra tehető. 21 A gazdasági élet jelentős fejlődése a vasútépítés tekintetében realizálódott. Ez mind a bel-, mind pedig a külkereskedelemben igaz volt. a valósághoz tartozik, hogy a belső hálózat ugyan Budapest központtal bontakozott ki, de magában foglalta a peremterületeket is. ez azonban a politikai élet területére is áttett kérdéssé vált, mert a fejlődési irányokat az határozta meg, hogy az egyes területek hogyan tudnak a gazdaság és az ország fejlődésének a vérkeringésébe bekapcsolódni, milyen termelési irányokat tudnak felvállalni az adott 18 MAROSI I., Firczák Gyula 12kk Lásd még: HANÁK P. (SZERK.), Egy ezredév (Magyarország rövid történet), Gondolat, Budapest 1986, 257kk KOBÁLY J., A kárpátaljai ruszinok, in ÁBRAHÁM B. - GEREBEN F. STENKOVICS R., Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba 2003, Vö. UNGER, M. SZABOLCS,, Magyarország története, Gondolat, Budapest 1965, 222kk 20 Fueter, E., TÖRÖK, S., Hungarien Catholics and Their Churches in America. Tracing the history of the first twenty-five yaers, in Magyar Egyháztörténet Vázlatok, (2002/1-4),

18 18 területen. 22 A vasútépítés az 1860-as években megtorpant. Egyrészt a hegyvidéki természeti nehézségek miatt, másrészt az osztrák érdekek miatt. 23 A vasúthálózat nem tudta bekapcsolni a gazdaság vérkeringésébe a Kárpátok vidékét. Csak 1890-ben épült meg az a vasúthálózat, amely a kisvasúti szárnyvonalakkal együtt bekapcsolta a vérkeringésbe a Kárpátok vidékét. Ez a vonal. 24 Három vonalon, az Uzsoki-, a Vereckei- és a Tatár hágó közelében megépült vasútvonal volt ez. 25 A városok és a falvak nem voltak képesek bekapcsolódni a gazdasági kereskedelmi életbe. Alig található a térségben olyan város a 19. század végén, amely bekapcsolódott volna a gazdasági-, ipari életbe. 26 A társadalmi, politikai, nemzetiségi kérdések alapvetően nem egyházi jellegű problémák. Viszont az ember, a hívő a társadalomban él, ezért ezeknek a kérdéseknek a jelenléte soha nem mellékes, mindig fontos kérdés. A hívő egy adott társadalomban szocializálódik és keresi a lehetőségeket. A munkácsi egyházmegye területén élő társadalomnak ebben a miliőben kellett élnie az életét, ezek a problémák határozták meg a mindennapjait és az Egyháznak utakat kellett keresni a maga, illetve hívei számára. 22 MAROSI I., Firczák Gyula 12kk. Bővebb leírása megtalálható: PERCZEL, GY., (szerk.), Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza, Elte Eötvös Kiadó, Budapest 2003, Ők ugyanis a Lemberg-Csernovics-Jasi-Galac vonalat szorgalmazták, hogy olcsó román gabonát szállíthassanak Prága és Bécs irányába. Magyarországon pedig az volt a félelem, hogy az olcsó román és orosz gabona megérkezése az országba leszűkíti a termelés lehetőségét. Az osztrákok ezért hátráltatták a vasútépítést. Vö. Erdődi F., A Kárpátmedence közlekedési hálózatának alakulása és nemzetközi kapcsolódásai, in.: FRISNYÁK, S., A Kárpát-medence történeti földrajza, Nyíregyháza 1996, Ez is egy tényező lehet, mely hatására az egyházmegye hegyvidéki és alföldi területei különböző intenzitással fejlődtek. Ezek az okok valószínűleg az identitásra és szellemi fejlődésre is kihatottak. 25 MAROSI, I., Firczák Gyula 12. vö. BELUSZKY, P., Magyarország településföldrajza (Általános rész), Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1999, 140kk. 26 DANKÓ, I., A magyar vásárvárosok és külföldi kapcsolataik, in FRISNYÁK S., A Kárpát-medence történeti földrajza, Nyíregyháza 1996, 156.

19 19 2. A KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE EURÓPÁBAN, MAGYARORSZÁGON ÉS KÁRPÁTALJÁN A 19. SZÁZAD VÉGÉN A 20. SZÁZAD ELEJÉN 2.1 Az Egyház nemzetközi helyzete a század fordulóján A 19. század eszmeáramlatainak hatása az egyház életére A Katolikus Egyház a hosszú 19. század 27 idején számos problémával küzdött, amelyek abból fejlődtek ki, hogy a középkor végén megjelenő felvilágosodás egy középkori társdalomhoz képest más társadalmi-politikai berendezkedést eredményezett. A reformáció, a francia forradalom, a napóleoni háborúk, a restaurációs próbálkozások, a romantika eszmeáramlata, a 19. század közepén bekövetkezett európai forradalmak, stb. megrázták az egyházat, amely hosszú időn keresztül próbálta megtalálni a stabilizáció útját. IX. Piusz pápasága ( ) ugyan a megoldáskeresésében zajlik, de nem megfelelő irányokat jelöl ki. Az első vatikáni zsinaton (1869. december október 20.) kimondott pápai tévedhetetlenség számos eleme a nem megfelelő körültekintés jegyében lett kimondva, s többnyire az ellenkező hatást váltotta ki. 28 A pápaság erejének a reprezentálása ebben a korban nem jelentett elsődleges szükségletet, főleg nem akkor, amikor Európa-szerte a nemzeti ébredések, a nemzetállamok felerősödése, a szociális kérdés, a kezdődő felekezeti feszültség jelentette a legnagyobb problémákat. A 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben a kapitalista rendszerek belső gátjai jelentkeztek, és társadalom legégetőbb problémáira a magyarázatot a marxi-engelsi gondolatmenetet 29 kisajátító proletáriátus próbálta megadni. A munkásmozgalmak harcának megértésére, a szociális problémák, feszültségek tudatosítására, az osztályok közötti feszültség megértésére az egyháznak időre volt szüksége. Nehezen jutott el arra az álláspontra, hogy a tőkés fejlődés és az elszegényedés kapcsolatban van egymással. 30 A német nyelvterület gondolkodói és egyházvezetői, élükön Ketteler, mainzi püspökkel jutnak el először arra a megállapításra, hogy a szociális kérdés nem mellékes eleme, hanem a 27 A hosszú 19. század fogalmát Eric Hobsbawm dolgozza ki. A brit marxista történész és író 1789 és 1914 közötti évekre utal ezzel. Hobsbawm az elméletét három könyvben Állítja fel: Age of Revolution: Európa, , Age of Capital, és The Age of Empire, Szerinte ez a történeti időszak a francia forradalommal kezdődik, amely létrehozta a monarchiák nélküli Európában a köztársaságokat, s a végén az I. világháború megkezdése történik meg. Annak 1918-as befejezésekor a 19. századi hosszú, tartós európai hatalmi egyensúly megszűnt. Az első világháború utáni események olyan jelentős változást jelentenek a világtörténelemben, hogy egy másik jellemzőkkel rendelkező korszaknak tekinthető. (Vö. utoljára ellenőrizve: június 2.) 28 SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története, II. kötet, Ecclesia, Budapest 1988, 371kk 29 im ADRIÁNYI G., A szociális kérdés a német és a magyar katolikus egyházban 1891 előtt, in Magyar Egyháztörténeti vázlatok (1995/1-2), 168.

20 20 probléma magja az egyház és a társadalom feszültségének. Erre a lényegi problémára adja meg a választ az egyház a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum Novarum enciklikával. 31 A Ketteler püspök vezette testület 32 dolgozta ki az enciklika mondanivalóját a marxi elveket alaposan figyelembe véve, sőt azt tovább is gondolva. Míg a proletáriátus csak a problémát vetette fel folyamatosan, addig a Rerum Novarum a megoldási kísérletekre is igyekszik megoldásokat kínálni. XIII. Leó az enciklikában a proletáriátus mellett a kapitalizmus túlzásait is bírálta. 33 A század fordulójának két jelentős pápája, XIII. Leó és X. Piusz az egyház külső és belső struktúrájának és szellemiségének a megreformálására törekedtek. Azokra a kihívásokra keresték a válaszokat, amelyek a 19. század második felében az egyház előtt álltak XIII. Leó pápa tevékenysége az egyházkormányzati hatalom megszilárdítására XIII. Leó pápa IX. Piusztól eltérően nem a bezárkózás magatartását választotta, hanem a tradicionális keretek és elődje (IX. Piusz) 34 politikájának megtartása mellett, az egyház tekintélyének a megerősítésére törekedett. Az egyes államokat nem különálló egységeknek tekintette, hanem a problémaköröket különítette el, és igyekezett egységet teremteni azok megoldásában. A nehézségeket mint globális problémákat tekintette, nem pedig az egyes országok belügyeként kezelte. XIII. Leó pápasága 35 először ellenzőkre talált a konzervatív körökben, de később egységesítette az erőket a Katolikus Egyházban. 36 A 19. század társadalmi, politikai rendszerében az egyház és az állam egyre inkább eltávolodik egymástól. Már bíborosként felfigyelt arra, hogy milyen mély szakadék húzódik az egyház és az állam között. Arra a következtetésre jutott, hogy az egyháznak az egyensúlyteremtésre és a kölcsönös kiegyezésre 31 ALCIDE, DE G., A Rerum Novarum megszületéséről, in.: (a kutatás ideje: augusztus 14) Megjegyezzük: a XIX. század végén, Rómából hazatérve, Magyarországon a fiatal Prohászka Ottokár terjeszti XIII. Leó szociális elveit, lefordítva a Rerum novarum -ot: a szociáldemokráciával szembeszállva, bírálta a feudális rendszert, követelte a demokratikus jogokat a társadalomban és az egyházban. Idézet a cikkből. 32 G. Mermillod genfi és E. Manning westminsteri püspökök is hozzá tartoztak 33 Vö. AUBERT, R., (szerk.:), Zweiter Halbband: die Kirche zwischen Anpassung und Wiederstand 1878 bis 1914 (Handbuch der Kirchengeschichte 6), KELLY, J. N. D., The Oxford Dictionary of Popes, XIII., University Press, Oxford 1986, Vö. AUBERT, R., (szerk.:), Zweiter Halbband IJJAS A., Húsz évszázad viharában (Az egyház és a pápaság története), Magyar Írás, Budapest 1948, 395. XIII. Leó munkásságáról lásd még: IJJAS, A., A jelenkor egyháztörténelme, in BANGHA, B.-IJJAS, A., A keresztény egyház története VIII. kötet, Pázmány Péter Irodalmi Társaság, Budapest 1941,

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LINTNER ANITA Fejezetek a kétnyelvűségről a két háború közti Csehszlovákiában (különös tekintettel Somorja nyelvi helyzetére)

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Magyarország társadalomtörténete

Magyarország társadalomtörténete 1. Bevezetés 2. Magyarország helye Európában 3. Polgárosodás a dualizmus korában A Horthy-korszak 4. Trianon és következményei 5. Az elit és a középrétegek 6. Kispolgárság, parasztság 7. Az alsó rétegek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje! A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok, képek, ábrák, stb. az áttekinthetőség

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X

2006. szeptemberétől. Heti kontakt óraszám. TRB1000 1 0 K 2 TR Dr. Aszalós Éva X. TRB1001 0 1 G 2 TR Dr. Aszalós Éva X Történelem alapszak szakirányok mintatanterve 2006. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Nagy Mihály X Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István X Kommunikáció

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com Babes Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Kar Történelem szak Egyetemes XX. századi történelem Szemináriumi témák és olvasmányok Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 181 A magyarországi nemzeti kisebbségek aránya 1910 és 1920 között a hivatalos statisztikai adatok szerint a trianoni béke által rögzített államterületet a soknemzetiségű-történeti Magyarországgal összehasonlítva

Részletesebben

2.14 Magyarországra vonatkozó statisztikai, történeti földrajzi, demográfiai művek Habsburg birodalom Magyarország

2.14 Magyarországra vonatkozó statisztikai, történeti földrajzi, demográfiai művek Habsburg birodalom Magyarország 1 A Történettudományi kézikönyvtár szakrendje 1.1 Magyar és egyetemes történeti segédkönyvek 1.11 Történelmi és rokontárgyú bibliográfiák 1.12 Levéltári leltárak és regesztagyűjtemények 1.12.A Segédkönyvek

Részletesebben

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi

Részletesebben

7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint

7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint 7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár

Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában. Leltár Kollányi Károly (1905 1993) hagyatéka a Müncheni Magyar Intézet regensburgi könyvtárában Leltár I. Magyar történelem A) Történelem szakaszonként 1. I. 955 Őstörténetünk, honfoglalás, kalandozások, Kárpát-medence

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény FDB 1403 Történeti földrajz II. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től

A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája január 1-től A közép- és emeltszintű témakörök teljes listája 2017. január 1-től 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok az ókori Hellászban K: Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században 1.2. Társadalmi és politikai

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben