A nukleáris üzemanyagciklus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nukleáris üzemanyagciklus"

Átírás

1 Zagyvai Péter Kókai Zsófia Hózer Zoltán Breitner Dániel Fábián Margit Török Szabina Börcsök Endre A nukleáris üzemanyagciklus radioaktív hulladékai Egyetemi jegyzet Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

2 A nukleáris üzemanyagciklus radioaktív hulladékai 1

3 Zagyvai Péter Kókai Zsófia Hózer Zoltán Breitner Dániel Fábián Margit Török Szabina Börcsök Endre A nukleáris üzemanyagciklus radioaktív hulladékai Egyetemi jegyzet Magyar Tudományos Akadémia 2 Energiatudományi Kutatóközpont 3 Budapest, 2013

4 Tartalomjegyzék A jegyzet a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával az SH7/2/11 projekt keretében valósult meg. ISBN Zagyvai Péter Kókai Zsófia Hózer Zoltán Breitner Dániel Fábián Margit Török Szabina Börcsök Endre, 2013 Szerkesztette Zagyvai Péter és Kókai Zsófia Lektorálta Pátzay György Az ábrákat szerkesztette Krebsz Istvánné Köszönettel tartozunk C. Szabó Istvánnak és Feil Ferencnek a fejezet elkészítésében nyújtott segítségéért, Nős Bálintnak és Kapitány Sándornak az RHK Kht.-val kapcsolatos információkért, valamint Szabó Zsuzsannának és Osán Jánosnak a jegyzet alapos átolvasását követő javaslataikért. A jegyzetben szereplő értékelések és minősítések a szerzők véleményét tükrözik, nem tekinthetők az MTA Energiatudományi Kutatóközpont hivatalos álláspontjának. Borítókép: Kiégett fűtőelemek tároló konténerének modellje a svájci GTS (Grimsel) földalatti kutatólaboratóriumban. (Osán János felvétele, a Nagra engedélyével) Tipográfia és tördelés: Szakmány György Nyomta és kötötte: Molnár és Faragó Bt. Előszó Bevezetés az energiatermelő ágazatok többszempontú összehasonlítása A vonatkozó sugárvédelmi ismeretek összefoglalása Sugárvédelmi és dozimetriai alapfogalmak Sugárvédelmi szabályozás A radioaktív hulladékok definíciói, hatósági szabályozás Átfogó nemzetközi ajánlások a hatósági szabályozásra Magyar szabályozás Radioaktív hulladékokkal kapcsolatos meghatározások és kategóriák Csoportosítás a hulladékok keletkezése szerint Csoportosítás a hulladékokhoz rendelhető dóziskövetkezmény szerint A hulladékkomponens felezési ideje szerinti felosztás További gyakorlati kategóriák Nukleáris energiatermelésből származó radioaktív hulladékok keletkezése Az uránbányászat Külszíni fejtés Mélyszinti fejtés Uránérc feldolgozása Uránérc dúsítása Fűtőelem-tabletták Az atomerőmű üzemi hulladékai Hasadási termékek 42 A hasadásban keletkező nemesgázok 43 A hasadásban keletkező radiojódok 44 A hasadásban keletkező cézium 45 A hasadásban keletkező stroncium 46 Egyéb hasadási termékek Urán és transzurán aktivációs termékek 46 Aktiválás termikus neutronokkal 46 Aktiválás gyors neutronokkal

5 Fém szerkezeti anyagok aktivációs termékei 48 Aktivációs termékek termikus neutronokkal 48 Aktivációs termékek gyors neutronokkal Beton szerkezeti anyagok aktivációs termékei Vízkémiai aktivációs termékek Az atomerőműben keletkező kiégett üzemanyag a nyílt és zárt üzemanyagciklusokban Az atomreaktorban keletkező kiégett üzemanyag összetétele A kiégett üzemanyag mennyisége A kiégett üzemanyag radiotoxicitása A kiégett üzemanyag hőfejlődése A nyílt üzemanyagciklus A zárt üzemanyagciklus Az atomerőmű működési és leszerelés hulladékai A reaktortartály és a belső szerkezeti elemek felaktiválódása 59 Acél szerkezeti elemek felaktiválódása 60 A reaktortartály felaktiválódása Az erőmű normál működése során keletkező további nagy aktivitású hulladékok A 2. blokki sérült üzemanyagból származó hulladékok A leszerelési hulladékok végleges elhelyezése Egyéb eredetű radioaktív hulladékok Oktató- és kutatóreaktorok Spallációs berendezések Orvosi sugárforrások Gazdasági (ipari és mezőgazdasági) sugárforrások Fegyverkísérletek TENORM Radioaktív hulladékok gyűjtése, osztályozása, minősítése és szállítása Radioaktív hulladékok gyűjtése és osztályozása Radioaktív hulladékok minősítése Radioaktív hulladékok csomagolása és szállítása Radioaktív hulladékok kezelése Hulladékkezelés előkészítő műveletei Térfogatcsökkentés Általános térfogatcsökkentési módszerek 79 Préselés 79 Hőkezelés 80 Bepárlás 81 Szűrés 82 Dekontaminálás Szelektív térfogatcsökkentési módszerek 83 a) Felületi szubsztitúciós módszerek 83 b) Extrakció 83 c) Felületi addíciós módszerek, az adszorpció Térfogatcsökkentési eljárások a Paksi Atomerőműben 85 Préselés 85 Aeroszol szűrők 86 Jódszűrők 86 Víztisztítás Kondicionálás Cementezés Bitumenezés Üvegesítés 93 Az üvegek alapszerkezete 95 Az üvegek előállítása 96 Az üvegesítés problémái 97 Az összetétel optimálása A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolása és végleges elhelyezése Többszörös mérnöki gátak és a mélységi védelem elve 99 Példa többszörös mérnöki gátak alkalmazására Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása Felszínközeli tárolók Kis- és közepes aktivitású hulladékok mélységi elhelyezése Mélygeológiai tárolók A mélygeológiai lerakókkal szemben támasztott követelmények 106 Tároló konténerek 106 Hézagkitöltés 107 Radioaktív anyagok kikerülése 107 A lerakó integritását veszélyeztető események 108 A lerakó hőmérséklete 108 A lerakó geológiai jellemzői

6 Példák tervezett nagy aktivitású radioaktív hulladéktárolókra 110 USA 110 Finnország 110 Svédország 111 Svájc 111 Németország 112 Franciaország 112 Belgium 112 Oroszország 112 Japán 112 Magyarország 113 Regionális lerakók Komplex módszerek a radioaktív hulladékok kezelésében A kiégett üzemanyag újrahasznosítása napjainkban A kiégett üzemanyag fejlett újrafeldolgozása A kiégett üzemanyag transzmutációja 118 Függelék 121 F1. Radioaktív bomlások 121 Alfa-bomlás 121 Béta-bomlás 121 Gamma-bomlás 122 F2. Magreakciók 123 F3. Az atomreaktorok felépítése 124 F4. Kiemelt nukleáris létesítmények Magyarországon 125 Meghatározások 129 Tárgymutató 135 Irodalomjegyzék 139 Ajánlott irodalom 145 Radioactive waste of nuclear fuel cycle Table of contents 1. Introduction multiple criteria comparison of energy production alternatives 2. Fundamentals of radiation protection 2.1. Basic concepts of radiation protection and dosimetry 2.2. Radiation protection regulations 3. Definitions and regulations of radioactive waste 3.1. Definitions of radioactive waste 3.2. Classification of radioactive waste 3.3. International recommendations for regulatory issues 3.4. The Hungarian regulatory system 4. Sources of waste 4.1. Uranium mining 4.2. Processing of uranium ore 4.3. Uranium enrichment 4.4. Nuclear fuel production 4.5. Operation of nuclear power plants 4.6. Spent fuel generation in the open and closed fuel cycles 4.7. Decommissioning waste 4.8. Other sources of radioactive waste 5. Collection, classification and transport of radioactive waste 5.1. Collection of radioactive waste 5.2. Radioactive waste classification 3.5. Transport of radioactive waste 6. Radioactive waste processing 6.1. Preparatory operations of radioactive waste processing 6.2. Volume reduction methods 6.3. Conditioning 8 9

7 7. Spent fuel and radioactive waste storage and final disposal 7.1. Engineered barriers and defence in depth 7.2. Storage of radioactive waste 7.3. Surface and shallow land disposal of radioactive waste 7.4. Deep geological disposal for low- and intermediate-level waste 7.5. Deep geological disposal options for high level waste 8. Complex methods of radioactive waste management 8.1. Reuse of spent nuclear fuel 8.2. Developed reprocessing of spent fuel 8.3. Transmutation of spent fuel Előszó Ezen jegyzet írásának idején a magyar Országgyűlés már döntött új atomerőmű-blokkok építésének előkészítéséről. Ez roppant alapos és széleskörű vizsgálatokat igényel az erőmű teljes életciklusára vonatkozóan, ahol a szakértők kutató munkája mellett fontos szerepet kapnak az atomenergia-felhasználás ellenzőinek építő kritikával megfogalmazott kérdései, melyek nem maradhatnak megválaszolatlanul. A fukusimai baleset óta sajnos nagyon könnyű a közvéleményt demagóg állításokkal és féligazságokkal az atomenergia elfogadása ellen hangolni. Szakmai kritika helyett a nyilatkozók sokszor csak riogatnak a súlyos baleset következményeivel vagy a kiégett fűtőelemből keletkezett nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésének megoldatlanságával. Ezt a jegyzetet azoknak a környezettudományban, sugárvédelemben, vagy geológiában ismereteiket elmélyíteni szándékozó hallgatóknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni a hulladék kezelésével és biztonságos elhelyezésével kapcsolatos tudást, amely a jövőre történő szakmai felkészültségüket segítheti. A jegyzet írói nem törekedhettek a radioaktív hulladék-elhelyezéssel kapcsolatos műszaki tudományos ismeretek teljes körű feldolgozására, erre terjedelmi okokból egy egyetemi jegyzetben nincs lehetőség. A célunk inkább az volt, hogy a jelenlegi ismereteket összefoglaljuk, ahol lehet, gyakorlati példákkal kiegészítve. Mivel a hulladéktárolás sok generáció feladata lesz, és ez idő alatt az erre vonatkozó ismereteink is jelentősen bővülni fognak, azt tervezzük, hogy a jegyzetet ötévenként felújítjuk. Azon hallgatók számára, akik mélyebb energetikai ismeretekkel nem rendelkeznek, a jegyzet elején egy általános fejezetben a jegyzet írásakor elhatározott erőmű építési cselekvési tervben megnevezett alternatívákra vonatkozó környezeti hatásokat általánosságban röviden összehasonlítjuk. Ezt követi a radioaktív hulladék elhelyezés szempontjából alapvető sugárvédelmi ismeretek összefoglalása, majd a 3-7. fejezetekben a hulladék-elhelyezés szabályozása, a radioaktív hulladékok forrásai, ezután pedig a hulladékkezelésre és a végleges elhelyezésre vonatkozó ismeretek. Az utolsó fejezetben összefoglaljuk a radioaktív hulladékkezelés komplex módszereit, köztük azokat a jelenleg ipari méretekben még nem hasznosított fejlesztési irányokat és elképzeléseket, melybe a jegyzet felújításakor mindig beépítjük az aktuális új ismereteket

8 A jegyzet megértéséhez nem szükséges fizikusi, vegyészi vagy geológusi végzettség, ahol szükséges, mindig leírjuk azokat az alapismereteket, melyek egy környezettan, orvosi vagy agrármérnöki szakon végző hallgatónak a jegyzet megértéséhez szükségesek. A könnyebb megértés céljából néhány jelölést vezettünk be. A vastagon szedett kifejezések hivatkozása megtalálható a tárgymutatóban. A vastag, dőlt betűs fogalmak definíciója a jegyzet végén a Meghatározások fejezetben található. A Függelékben néhány magfizikai folyamatról és nukleáris létesítményről adtunk leírást március A szerkesztők 1. Bevezetés az energiatermelő ágazatok többszempontú összehasonlítása Török Szabina, Börcsök Endre Közismert, hogy az energiaszektor a gazdaság egyik legfontosabb pillére, ami az ipari termelés, a javak és szolgáltatások gerincét adja. Az energiatermelési alternatívákat mégis sokszor éri támadás az unalomig koptatott fenntarthatóság zászlaját lobogtatva többnyire olyan hangadók részéről, akiknek a fenntarthatóságról alkotott elképzelésük erősen vitatható. Igen gyakran szembesülünk azzal, hogy egyetlen szempont kiemelésével próbálják igazukat bizonyítani a vitázó felek, ezek többnyire a klímahatást, gazdaságosságot jelentik, a nukleáris ciklus esetében pedig a súlyos balesetek kockázatát vagy a radioaktív hulladékokra vonatkozó hosszú hulladéktárolási időt. Egy érzelmektől mentes, időtálló értékeléshez minden környezeti szempontot súlyának megfelelően szükséges figyelembe venni. Ehhez komplex látásmóddal kell az üzemanyagciklusok alternatíváinak összehasonlítását elvégezni, ezért a közgazdaságtanban legtöbbször alkalmazott ún. többszempontú döntési modell (angol elnevezéssel Multicriteria Decision Analysis, rövidítve MCDA) megközelítést alkalmazzuk. Az MCDA modelleket a döntési feladatok megoldási szcenárióinak rangsorolására fejlesztették ki. A modell első lépéseként a döntéshez tartozó szempontokat meghatározzák és strukturálják. A szempontrendszernek teljesen, de redundancia nélkül kell lefednie a döntési problémát. A továbbiakban a szempontrendszer vázának a fenntarthatóság három pillérét tekintjük, melyek gazdasági, szociális és környezeti csoportokra osztják a szempontokat. Az értékelési szempontrendszer kiindulási pontja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ, International Atomic Energy Agency, IAEA) 2001-es, a fenntartható fejlődés energetikai indikátorait összefoglaló nemzetközi felmérése volt 38 szemponttal [1]. A szempontsúlyok meghatározásához szükséges felmérések azonban rendkívül költségesek és fáradtságosak lettek volna, ezért egyszerűsítő lépéseken keresztül, egyes szempontok összevonásával alakítottuk ki saját rendszerünket, melyet az 1. táblázatban mutatunk be. Ha figyelembe akarunk venni tágabb értelemben vett környezeti szempontokat, különösen az emberre gyakorolt hatást, célszerűbb ezeket külön környezeti és társadalmi szempontoknak tekinteni. Egy ilyen szempontrendszer természetesen objektív és szubjektív szempontokból áll. Objektív szempont az, 12 13

9 ahol az értékelés pontos adatok (indikátorok) alapján elvégezhető egy előre meghatározott szabályrendszer alapján, vagyis nem igényel további döntéshozói közreműködést. Tipikusan ilyen szempont a hulladéktárolási idő vagy a súlyos balesetek valószínűsége. A szubjektív szempontot általában nehezen számszerűsíthető jellemzők alapján lehet csak értékelni. Az értékelést az egyes szakterületen jártas szakemberek szubjektív, de szakmai véleményén alapul. Ilyen tipikusan az egyes energiatermelési módokra vonatkozó társadalmi szintű kockázat-elutasítás. Nyilván nem maradhatnak ki egy komplex értékelésből a versenyképességi gazdasági kritériumok sem, de ezekkel nem kívánunk részletesen foglalkozni. Dimenzió Szempontok Értelmezés Gazdaság Előállítási költség Beruházási költség Energiahordozó árára való érzékenység Hosszútávú fenntarthatóság Az üzemeltetési szakaszban, az energiatermeléshez kapcsolódó költségek. A fajlagos beruházási költség, figyelembe véve a megtermelt villamos energiát MWh-ban. Mennyire befolyásolja az előállítási költséget az energiahordozó árának megváltozása. A feltárt energiahordozó készletek milyen távlatot jelentenek ez erőművek üzemeltetésénél. Környezet Társadalom Geopolitikai tényezők Klímahatás Teljes hulladék Súlyos balesetek Természeti környezetre gyakorolt hatás Épített környezetre gyakorolt hatás Egészségi hatások Kockázat-elutasítás Kritikus hulladéktárolási idő Foglalkoztatás Helyi zavaró hatások (zaj, tájképrombolás) Lokális politikai vagy gazdasági konfliktusok mennyire befolyásolják az üzemanyag-ellátást. Az energiatermelés teljes életciklusa mennyire járul hozzá a globális felmelegedéshez. A teljes életciklus során keletkező hulladék mennyisége. Az energiatermelés teljes életciklusa során bekövetkező súlyos baleseti kockázat várható értéke. A teljes életciklus során történő környezetkárosító hatások összessége. A teljes életciklus során az épített kulturális örökségben és általánosan minden építményben esett kár. A teljes életciklus során történő egészségkárosító hatások összessége. Erőmű-katasztrófától való félelem, legyen az akár gondatlanság, természeti csapás vagy terrorizmus következménye. Az idő, míg a hulladék radiotoxicitása a természetes uránércét eléri. Az erőmű illetve a hozzá kapcsolódó egységek helyi munkahelyteremtő képessége. Az erőmű tájképre gyakorolt illetve zajhatása. 1. táblázat: Az energiatermelési lehetőségek összehasonlításához használt szempontrendszer 14 15

10 Már a röviden vázolt többszempontú döntési modell első lépései is jól mutatják, hogy az energiatermelés szcenárióinak összehasonlítását a komplex szempontrendszer minden részletére kiterjedő vizsgálat előzi meg. A jelenlegi környezeti kommunikációban a klímahatás túlhangsúlyozott, nyilván a vállalt nemzetközi egyezmények teljesítési kényszere miatt. A teljes hulladék menynyisége sokkal kisebb hangsúlyt kap, de itt érdemes aláhúzni, hogy a világ primer energia igényének több mint 27%-át fedező fosszilis alapú szilárd energiahordozók üzemanyag-ciklusában az energiasűrűség miatt is legalább három nagyságrenddel több hulladék keletkezik (lásd 1. ábra). A technológia és főleg a bányászott üzemanyag minősége további egy-két nagyságrendet ronthat a szilárd fosszilisek kárára. A fosszilis és nukleáris technológia abban is különbözik, hogy ez utóbbinál az összes szennyező zárt térben marad (az engedélyezett kibocsátások minimálisak), míg a fosszilis technológiák esetében mind a légszennyezők, mind a salak nyílt környezetbe kerül ki, sok esetben kezelés nélkül. A nukleáris üzemanyagciklus a bányászati salak mellett fajlagosan jelentéktelen mennyiségű radioaktív hulladék termelésével jár, de különösen a nagy aktivitású hulladék hosszú felezési ideje miatti lakossági félelem indokolja, hogy a kritikus hulladéktárolási időt társadalmi kritériumként bevezessék. Természetesen az indikátorok által reprezentált szempontok nem szerepelnek azonos súllyal a döntési folyamatban, ezért fontosságuk szerint szempontsúlyértéket rendelünk hozzájuk. A szempontsúlyok a döntésben résztvevők értékelését mutatják arról, hogy egyes szempontokat milyen fontosnak tartanak. Az alternatívák sorrendjét végül az összes kritériumra kapott súlyozott pontszámok összege adja. Hazai, nem reprezentatív felmérésünk alapján a hulladék problematikájának fontossága lemarad ugyan az élettani, baleseti, környezeti és klímahatás szempontjai mögött, azonban a gazdasági szempontokat megelőzi. Bár a 200 fős felmérésben résztvevők többsége 30 év alatti és egyetemet végzett, a hosszú távú hulladék elhelyezés szempontjából a fiatal korosztály véleménye meghatározó, hiszen a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére alkalmas tárolók üzembe helyezése csak mintegy év múlva kezdődhet meg. Az értékelés végső eredménye nem szolgál meglepetéssel, a nem tüzelés alapú megújuló villamosenergia-termelési módok előkelő helyen szerepelnek a rangsorban, de a víz- és szélenergiák után az atomenergia-felhasználás került (lásd 2. ábra). Mivel a hazai villamosenergia-igény víz- és szélenergiával nem elégíthető ki, az atomenergia felhasználás hosszútávon megkerülhetetlen, szemléltető felmérésünk alapján. 1. ábra: Az üzemanyagciklusokra vonatkozó aggregált hulladékok fajlagos mennyisége [1] 2. ábra: A villamosenergia-alternatívák rangsora többszempontú modell alapján Magyarországra (a szerzők által számítva) 16 17

11 A jelen egyetemi jegyzet azoknak szól, akik a nukleáris energiaciklus utolsó lépését, a hulladék végső elhelyezésének műszaki alternatíváit szeretnék megismerni, valamint ennek tudományos és jogi alapjairól mélyebb ismereteket kívánnak szerezni. 2. A vonatkozó sugárvédelmi ismeretek összefoglalása Zagyvai Péter, Kókai Zsófia A radioaktív hulladékok legjelentősebb környezeti hatása, hogy ionizáló sugárzást bocsátanak ki, amely a sugárzást kibocsátó radionuklidok környezetbe kerülésével eljuthat az élő szervezetbe, így az emberbe is. A sugárvédelem feladata az ionizáló sugárzások káros hatásainak csökkentése Sugárvédelmi és dozimetriai alapfogalmak Az ionizáló sugárzások az elnyelő közeg és a sugárzás közti kölcsönhatás alapján két csoportba sorolhatók (bővebben lásd F1. függelék). Az alfa (α), béta (β), gamma (γ) és röntgen közvetlenül ionizáló sugárzások, azaz az elektronoknak képesek az atomok ionizációjához elegendő energiát átadni. Forrásuk elsősorban a radioaktivitás, azaz a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. Míg az α- és β-részecskék viszonylag kis térfogatban, sok ütközésben ionizálnak, addig a γ- és röntgenfotonok csak az első lökést adják a meglökött elektron által továbbvitt sorozatos ionizációhoz, ezért ezen utóbbiakat is szokás közvetetten ionizáló sugárzásnak nevezni. A neutronsugárzás azért közvetetten ionizáló sugárzás, mert a neutronok atommagokkal való kölcsönhatásai révén ionizációra képes részecskék jelennek meg. A 3. ábra az egyes sugárzások áthatoló képességét szemlélteti. 3. ábra: Az egyes sugárzások elnyelődése különböző közegekben 18 19

12 Az emberi testen kívül lévő sugárforrásból eredő sugárzás külső sugárterhelést, az emberi testbe lenyelés, belégzés és bőrön keresztüli felszívódás által bekerült radioaktív anyag sugárzása belső sugárterhelést okoz. A testünket érő környezeti eredetű sugárzás növényekből, élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból származik, de maga a földkéreg is sugárzik és érkezik sugárzás az űrből is. Ezeket nevezik összefoglaló néven természetes háttérsugárzásnak. A természetes eredetű háttérsugárzáshoz hozzáadódik az emberi tevékenység nyomán bennünket érő sugárzás is. Ennek elenyésző részét képezi csak a fegyverkísérletekből, nukleáris balesetekből, nukleáris energiatermelésből származó sugárzás. A mesterséges sugárterhelés nagyobb része az orvosi diagnosztikából illetve sugárkezelésekből származik (lásd 4. ábra). Az egyenértékdózis (H) az ionizáló sugárzás emberekre kifejtett biológiai (sztochasztikus, lásd később) hatását jellemzi. Mértékegysége az elnyelt dózishoz hasonlóan J/kg, értéke az elnyelt dózis és a sugárzásra jellemző súlytényező (w R ) szorzata: H = D [J/kg=Sv]; (2) w R ahol w R,α = 20, wr,β = 1, wr,γ = 1, wr,n = a sugárzás energiájától függően. Az effektív dózis (E) az egyes emberi szöveteket ért egyenértékdózis súlyozott összege. E = H = w H [J/kg=Sv]; (3) E T T T ahol w T a T szövet testszöveti súlytényezője, w = 1. w T az adott szövet daganat kialakulására való relatív érzékenységét fejezi ki. A lekötött effektív dózis (H C ) A szervezetben 1 évnél hosszabb ideig jelenlévő radioaktív nuklid által adott idő alatt okozott effektív dózis. T T 4. ábra: Természetes és mesterséges sugárterhelés A radioaktív sugárzás hatásának mennyiségi jellemzésére különböző dózisfogalmakat vezettek be: Az elnyelt dózis (D) az anyagban az ionizáló sugárzásoktól tömegegységenként (dm) átvett energia (de): de D = [J/kg = Gy] (1) dm H T C ) 0 = E( t dt [Sv]; (4) ahol T=50 év dolgozók (azaz foglalkozási sugárterhelés) esetén, és T=70 év a lakosságra. A lekötött effektív dózis meghatározására a gyakorlatban a különböző izotópokra és bejutási útvonalakra meghatározott, ún. dóziskonverziós tényezőt (DCF) használják, ami egységnyi aktivitás inkorporációjából származó effektív dózis. H E DCF = [Sv/Bq] (5) A 20 21

13 A kollektív effektív dózis (C) adott forrásból származó i számú, egyenként n i tagú embercsoportnak okozott effektív dózis. C = E i n [személy Sv] (6) i i A 10 μsv-nél kisebb effektív dózist elhanyagolható dózisnak tekintjük, ennek kockázata (lásd a továbbiakban a sztochasztikus sugárhatást) kevesebb, mint Az ionizáló sugárzások kétféle károsító hatását különböztetjük meg. A determinisztikus hatásra (lásd 5. ábra) jellemző, hogy küszöbdózishoz kötött (KD); egyidejűleg annyi sejtet érint, hogy ezáltal szövetpusztulást okoz. A hatás súlyossága függ a dózistól; és akut/azonnali a hatás [2]. Az 5. ábrán amely az egésztest-besugárzás következtében előálló csontvelőpusztulás esetét jellemzi KD jelöli a küszöbdózist, azaz egy olyan elnyelt dózist, amelynél már előfordulhat haláleset. Az LD 50 azt a dózist jelenti, amelynél az érintettek fele várhatóan meghal, 8 Gy-nél pedig már nem várható túlélés. A sztochasztikus hatásnak (lásd 6. ábra) a determinisztikussal szemben nem tisztázott, hogy van-e küszöbdózisa, mivel a kis dózisok hatása nem igazolt. A hatás sejtmutációt, és abból több kórélettani lépésen át, változó, de legtöbbször több évre kiterjedő idő elteltével kifejlődő rákot okozhat. A hatás valószínűsége függ a dózistól, a súlyossága nem. A jelenleg szabályozási alapként elfogadott kockázat-dózis függvény lineáris (linear non-threshold, azaz LNT modell) [2]. A sztochasztikus hatást leíró kockázat-dózis függvény alakját a Japánban 1945-ben ledobott két atombomba túlélőinek epidemiológiai statisztikájából, valamint az elszenvedett dózisok utólagos becsléséből határozták meg. Az adatok csak a teljes vonallal jelzett, mintegy 0,1 Sv feletti dózisokra voltak szignifikánsak, ezért a kis dózisok tartományára (szaggatott vonal) csak extrapolálni lehet az összefüggést. 6. ábra: A sztochasztikus dózis-hatás összefüggés 2.2. Sugárvédelmi szabályozás 5. ábra: A determinisztikus dózis-hatás összefüggés A sugárvédelmi szabályozás célja a determinisztikus hatáshoz vezető dózis kizárása, és a sztochasztikus hatásból származó kockázat társadalmilag elfogadható szinten tartása. A sugárvédelmi szabályozás a következő három alapelvet valósítja meg: Az indokoltság elve kimondja, hogy a sugárforrás alkalmazásából eredő haszon nagyobb legyen, mint a sugárzás okozta károsodás, illetve az annak az elhárítására fordított költség

14 Az optimálás elve szerint a többletdózist okozó indokolt alkalmazás a lehető legnagyobb előnnyel kell, hogy járjon. Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb sugárterhelésre (ALARA = as low as reasonably achievable) kell törekedni. A dóziskorlátozás elve azt jelenti, hogy jogszabályokban kell meghatározni a lakosság és a sugárveszélyes munkahelyen dolgozók körében megengedhető, tehát az alkalmazás során át nem léphető maximális dózisszinteket. 3. A radioaktív hulladékok definíciói, hatósági szabályozás Zagyvai Péter, Kókai Zsófia Az egyes országok a nemzetközi ajánlások, főként a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ, International Atomic Energy Agency, IAEA) kiadványai alapján határoznak meg különböző sugárvédelmi elvárásokat, normákat. Az immissziós korlát (dose limit, DL) vagy dóziskorlát az egyes személyek effektív lekötött dózisára vonatkozik, a hatást elvileg tetszőleges számú sugárforrás is okozhatja. A sugárveszélyes munkakörben dolgozókra foglalkozási korlát érvényes, ami 20 msv/év (5 év átlagában). A lakossági korlát 1 msv/ év, összehasonlításképpen a természetes háttérsugárzásból eredő sugárterhelés átlagosan 2,4 msv/év. Orvosi célú diagnosztikai és terápiás besugárzásokra egyedi döntéseket hoznak a felelős orvosi csoportok, tehát a páciensekre nem alkalmazzák a fenti általános korlátokat. A baleset-elhárításban részt vevőkre külön megállapított, az előbbieknél nagyobb irányadó szintek vonatkoznak. A nukleáris létesítmények radioaktív kibocsátásának szabályozására vezették be az emissziós korlátot (dose constraint, DC), azaz a dózismegszorítást. Ez a kritikus lakossági vagy foglalkozási csoporthoz tartozó fiktív személynek az adott sugárforrástól származó effektív dózisát jelenti, tehát a létesítményhez köthető maximális dóziskövetkezményt. Az egyes létesítményekre vonatkozó dózismegszorításokat úgy határozzák meg, hogy annak betartása esetén a kritikus csoportnak az összes ellenőrzött forrásból eredő összes dózisa is a dóziskorlát alatt maradjon. Az újabb NAÜ ajánlások a kritikus csoport helyett a reprezentatív személy fogalmának használatát tartalmazzák. A reprezentatív személy dózisa az adott expozíciós helyzetben lehetséges legnagyobb érték lesz. A dózismegszorítás a normális üzemi kibocsátásokat, és újabban az évente 1%-nál nagyobb bekövetkezési valószínűségű várható üzemi eseményeket veszi figyelembe. A dózismegszorításból vezetik le az egyes radionuklidokra és kibocsátási útvonalakra vonatkozó kibocsátási határértékeket. A végleges formájába hozott, illetve véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék környezeti hatását a szintén sugaras létesítménynek tekintett lerakókra vonatkozó emissziós korlátozás hivatott minimalizálni, ezt részletesebben a harmadik fejezet tárgyalja.* * A fenti fejezet a [2] kiadvány alapján készült Átfogó nemzetközi ajánlások a hatósági szabályozásra A radioaktív hulladékok kezelésével, valamint a vonatkozó szabályozással kapcsolatos ajánlásokat a NAÜ által közreadott Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat (IBSS) tartalmazza. A legtöbb ország hatályos nemzeti szabályozásának így a magyarországinak is - alapjaként ismert IBSS 1996-ban jelent meg, a Safety Series sorozat 115. köteteként [3]. Szerkesztői az ben megjelent átfogó, a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (International Commission on Radiological Protection, ICRP) által kiadott ICRP #60 [4] ajánlások átvételét és alkalmazását tűzték ki általános célként. Érdemes áttekinteni az IBSS-ben javasolt, általános hulladékdefiníciót: Tetszőleges fizikai formájú anyag, amely radioaktív anyagok alkalmazásának tervezett, baleseti vagy fennálló sugárzási helyzetéhez kapcsolódik, és amelynek további felhasználását nem tervezik. További feltételek: a radioaktív hulladék (1) radioaktív anyagokat tartalmaz vagy azokkal szennyezett, és aktivitása, illetve aktivitáskoncentrációja meghaladja a hatósági szabályzás alóli kivonás illetve mentesség határát, valamint (2) a hozzá tartozó sugárzási helyzet nincs kizárva a szabályozott tevékenységek köréből. Az utóbbi években, az újabb átfogó ICRP ajánlások (ICRP #103) [5] megjelenését követően a NAÜ elvégezte az IBSS megújítását. A rengeteg hasznos információt és adattáblázatot tartalmazó kiadvány címe General Safety Requirements Part 3 (Interim) (Általános biztonsági követelmények 3. rész átmeneti változat). Az ajánlásoknak a hulladékokra vonatkozó legfontosabb alapelve az emberi egészség védelme, azaz a hulladékokat oly módon kell kezelni, hogy az emberi egészség védelme elfogadható legyen. Második alapelvként megfogalmazták, hogy gondoskodni kell a környezet megfelelő védelméről is

15 Az országhatárokon túlnyúló védelem elve azt jelenti, hogy a fenti két elvárás az országhatárokon túl is teljesüljön. A jövő generációk egészségére gyakorolt hatás a ma elfogadhatónak tartottnál nem lehet nagyobb, és a hulladék kezelése a következő generációkra nem róhat indokolatlanul nagy terheket, ez az elv a jövő generációk védelme. A nemzeti törvényi keretek megalkotásának elve szerint a hulladékokat törvényes nemzeti (jogszabályi) keretek között kell kezelni, ahol világosan megjelölik a felelősségeket, és lehetőséget teremtenek a független hatósági funkciók gyakorlására. A hulladékok keletkezését a praktikusan elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a radioaktív hulladékok keletkezésének szabályozásával. A biztonság érdekében a hulladékok keletkezésének és kezelésének összefüggéseit megfelelően figyelembe kell venni. Végül a létesítmények biztonságával kapcsolatban fontos, hogy a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények biztonságát azok egész élettartama során fenn kell tartani Magyar szabályozás A nukleáris létesítményekkel, illetve az általuk termelt, valamint más tevékenységekből származó radioaktív hulladékokkal kapcsolatos hazai szabályozás feladata a nemzetközi egyezményekre épülő törvények és kormányrendeletek megalkotása. A jelenleg hatályos atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [6]) alapvető rendeltetése a lakosság egészségének, biztonságának és a környezetnek a védelme. A biztonságos alkalmazás irányítása és felügyelete a kormány feladata. A magyar hatósági rendszer összetett, a törvényi rendelkezések az alapvető hatósági feladatokat megosztották az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója és az egészségügyért felelős miniszter (illetve az általuk irányított hatóságok) között, de egyes kérdésekben jelentős szerepe van más tárcáknak is. Az OAH feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris létesítmények és anyagok biztonságával, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő hatósági felügyelet ellátása. Az egészségügyért felelős miniszter a területileg illetékes kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (régebbi rövidítéssel ÁNTSZ) bevonásával, illetve ezen intézmények központi vezetést végző Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közreműködésével látja el a sugárvédelemmel, a radioaktív anyagokkal, az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel és létesítményekkel, valamint a radioaktív hulladékokkal és azok tárolásával összefüggő hatósági feladatokat. Az atomenergiáról szóló törvényt végrehajtó egyik kormányrendelet január 1-jei hatállyal Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA) hozott létre, amelynek forrását az atomenergiát alkalmazó létesítmények befizetései képezik. Az Alap célja a radioaktív hulladéktárolók létesítésének, a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolásának és végső elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények végleges leállításának, leszerelésének finanszírozása. A KNPA által finanszírozott tevékenységek, létesítmények, vásárolt eszközök, készletek a kincstári vagyon részét képezik. A nukleáris létesítmények üzemeltetőinek a tényleges üzemidő alatt fel kell halmozni a KNPA célja szerinti feladatok ellátásához szükséges forrást. Ez alól kivételt képeznek a költségvetési intézmények által működtetett létesítmények, például a Budapesti Kutatóreaktor és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktora. Az atomtörvény egyik végrehajtási elemeként jelent meg a 47/2003. ESZCSM-rendelet, amely a későbbiekben tárgyalandó hulladék-kategóriák megadása mellett számos további, igen lényeges gyakorlati kérdést tisztázott. A rendelet definiálta, hogy a hulladéktároló végleges lezárását követően a lakosság vonatkoztatási csoportja egyedeinek sugárterhelése az elhelyezett hulladék hatásaitól eredően nem haladhatja meg a 100 μsv/év effektív dózis értéket. Ez a rendelkezés ténylegesen tehát a fejezetben, a (9) egyenlettel meghatározott maximális dóziskövetkezményt, a tároló radiotoxicitás-indexét írta elő. Az OAH irányításával a radioaktív hulladéktárolók létesítésére, üzemeltetésére, fenntartására, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére 1998-ban létrejött a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.), akkor még RHK Kht. elnevezéssel. Az RHK Kft. felelős a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, a bátaapáti Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló (NRHT) valamint a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) üzemeltetéséért is [6, 7]

16 3.3. Radioaktív hulladékokkal kapcsolatos meghatározások és kategóriák Mint azt a 3.1. fejezetben már részletesen is kifejtettük, a radioaktív hulladék további felhasználásra nem szánt, emberi tevékenység, pl. ionizáló sugárzás alkalmazása során létrejött radioaktív anyag. A definícióban nem teszünk különbséget természetes és mesterséges radioaktivitás között. A természetes radioaktív anyag is hulladék, ha emberi tevékenységhez kötődik a megjelenése a környezetben, olyan formában és/vagy összetételben, ami különbözik a természetes előfordulásától. A radioaktív hulladékokat a hulladékkezelés és hulladék-elhelyezés optimalizálása érdekében különböző szempontok alapján kategorizálni kell Csoportosítás a hulladékok keletkezése szerint A radioaktív hulladékok keletkezésének három alapvető módját különböztetjük meg: A nukleáris létesítmények működéséből származó folyamatos üzemi kibocsátás lehet légnemű és folyékony radioaktív anyag, mennyiségét közvetve az adott létesítmény dózismegszorítása korlátozza, melyből az egyes anyagfajtákra kibocsátási határértékeket [Bq/év] vezetnek le. A hulladék hatására előálló besugárzási helyzet tervezett jellegű. Üzem közben és leszereléskor is keletkeznek helyben maradó hulladékok, amiket időszakonként végleges lerakókba szállítanak el. Ezek mennyiségének, típusainak korlátozására a létrehozó, majd a befogadó működő létesítmény dózismegszorítása szolgál, majd a végleges lerakóra vonatkozó, később tárgyalandó jóváhagyott maximális dóziskövetkezmény. Az ilyen hulladékok hatására előálló besugárzási helyzet is tervezett jellegű. Üzemzavar, baleset esetén rövid ideig tartó radioaktív kibocsátás történhet, az ilyenkor keletkező hulladékot baleseti hulladéknak nevezzük. A hozzájuk kapcsolódó besugárzási helyzeteket a már idézett új ICRP #103 ajánlás szerint baleseti vagy később fennálló helyzetként kell kezelni Csoportosítás a hulladékokhoz rendelhető dóziskövetkezmény szerint A nemzetközi ajánlások alapján készült, jelenleg érvényes, dózisalapú hatósági szabályozás a relatív aktivitáskoncentráció alapján különbözteti meg a radioaktív hulladékokat az elhanyagolható sugárveszélyt képviselő, és így nem radioaktív hulladékként kezelhető, illetve adott esetben újrahasznosítható anyagoktól. A tartalmazott aktivitáskoncentráció szerinti kis aktivitású hulladék kategóriájának alsó korlátját ez idő szerint a 124/1997. sz. Kormányrendelet [9] és a hozzá kapcsolódó 23/1997. sz. NM rendelet [10] határozza meg, amely a gyakorlatban előforduló mesterséges és természetes eredetű radioaktív izotópokra mentességi szinteket állapít meg. A mentességi szintnél kisebb radioaktivitással vagy aktivitáskoncentrációval jellemzett anyag mentes a sugárvédelmi szabályozás alól, így ha hulladékká válik, akkor is szabadon (azaz nem radioaktív hulladékként) elhelyezhető. A mentességi szint meghatározásának alapja a szabadon kezelt anyag által okozható effektív dózis. A mentességi szintnél (melyet aktivitásban és aktivitáskoncentrációban is meghatároztak) kisebb mennyiségű radioaktivitást tartalmazó anyag a legkedvezőtlenebb lehetséges forgatókönyv mellett sem jelenthet valós egészségkárosító kockázatot a lakossági vagy foglalkozási helyzetben vele kapcsolatba kerülő egyénekre, azaz nem okozhat az elhanyagolható dózisnál (10 µsv/év) nagyobb sugárterhelést. A kétezres években egyre elterjedtebben alkalmazott felszabadítási szint alatti aktivitáskoncentrációval vagy felületi aktivitással jellemzett, korábban sugárvédelmi szabályozás alá tartozó anyag kivonható a szabályozás alól. A nemzeti szabályozásban még nem jelent meg részletesen, de egy 2005-ös igen részletes NAÜ-ajánlás (SRS 44) már egyértelműen megkülönbözteti a mentességi és a felszabadítási szintek használatát. A radioaktív hulladékok minősítésére bevezetett összefüggésben (7) a mentességi aktivitáskoncentrációt egy tonna hulladékmenynyiségig, a felszabadítási koncentrációt e felett javasolják referenciaszintként alkalmazni. Az utóbbi évtizedben számos publikáció és néhány összefoglaló közlemény is megjelent, amelyekből megismerhetők azok a reális és kevésbé valószínű forgatókönyvek, amelyek összekapcsolják az egyes lakossági csoportokat érő elhanyagolható effektív dózist egyes hulladékok aktivitáskoncentrációjával [8]. Az aktivitáskoncentráció szerinti jellemzés mérőszáma a veszélyességi mutató (S) (7)

17 ahol AK az aktivitáskoncentráció, REAK a referencia aktivitáskoncentráció [Bq/kg], i a hulladékcsomag adott radioizotópja. Használatos ugyanerre a mutatóra a hulladékindex (waste index, WI) megnevezés is. Ha tehát egy hulladékcsomag veszélyességi mutatója kisebb, mint egy, akkor az radioaktív hulladékként történő kezelés és elhelyezés nélkül sem okoz az elhanyagolható dózisnál nagyobb dózist a leginkább érintett kritikus lakossági csoportnak, illetve az újabb megfogalmazás szerint a reprezentatív személynek. Ez a definíció a radioaktív hulladékok alsó határaként számos ország hatósági szabályozásában megjelenik. A magyar szabályozás a fenti, közvetlenül dózisalapú osztályozási elvet alkalmazza a radioaktív hulladékok növekvő veszélyesség szerinti besorolására is: Kis aktivitású hulladék (low level waste, LLW) veszélyességi mutatója: 1 < S < 1000 Közepes aktivitású hulladék (intermediate level waste, ILW) veszélyességi mutatója: 10 3 < S <10 6 Nagy aktivitású hulladék (high level waste, HLW) veszélyességi mutatója: S > Ugyancsak HLW minősítést kell, hogy kapjon az a hulladék, amelyben a radioaktív bomlás következtében fellépő hőfejlődés (maradványhő vagy remanens hő) nagyobb, mint 2 kw/m 3. E kategóriákat Magyarországon a 47/2003. sz. EszCsM-rendelet, valamint a 14344/ sz. magyar szabvány definiálta [11]. További, az okozható dózishoz kapcsolódó kategóriák: Nagyon kis aktivitású hulladék (very low level waste, VLLW): például Franciaországban alkalmazott kategória, Magyarországon is készülőben van ennek a bevezetése. Lényegében a kis aktivitású hulladék alsó zónáját jelenti, amelyet nem szükséges költséges elhelyezési rendszerrel elhatárolni a környezettől, de szabad elhelyezése nem engedélyezhető. Számos ország gyakorlatában, illetve a vonatkozó szakirodalomban a radioaktív hulladékokat (elsősorban a kiégett nukleáris fűtőelemeket, melyek csak abban az esetben tekintendők hulladéknak, ha további felhasználásuk kizárható) sugárvédelmi szempontból a radiotoxicitással (RT) jellemzik, ami az alábbi definíció szerint a hulladék által összesen okozható dózist jelenti: RT = n i= 1 DCF i, A (8) ny i ahol A i az i-edik radionuklid aktivitása a fűtőelemben, DCF i,ny az erre a radionuklidra vonatkozó lenyelési dóziskonverziós tényező. Ez a definíció nyilvánvalóan nem azt feltételezi, hogy egyetlen ember inkorporálja az egész hulladékot, hanem valójában kollektív dózist számol, azt feltételezve, ami meglehetősen valószínűtlen hogy a hulladékot a lakosság teljes mennyiségében inkorporálja. A radioaktív hulladékkal feltöltött hulladéktároló veszélyességének minősítésére, azaz a hulladék és a befogadó létesítmény együttes jellemzésére egy komplexebb radiotoxicitás-indexet (RTOX) alkalmaznak, ami az elhelyezett hulladék által a reprezentatív (leginkább érintett és leginkább érzékeny) személynek okozható éves effektív dózist jelenti: RTOX =, Ai ( t) mfi, j Q j DCF [Sv/év]; i ny (9) j ahol A az aktivitás [Bq], i az adott radioizotóp, mf az egyes szennyezhető táplálékfajtákra vonatkozó mobilitási tényező[(bq/kg)/bq], Q j a j-edik anyagból való táplálékfogyasztás [kg/év], DCF ny a lenyelési dóziskonverziós tényező [Sv/Bq]. A mobilitási tényező helyspecifikus, tartalmazza a tárolóból való kijutás (migráció), a környezetben történő elterjedés (diszperzió) és a biológiai rendszerekben végbemenő felvétel (immisszió) sebességi és hígulási mutatóit is, ennél fogva meghatározása igen nehéz tudományos feladat A hulladékkomponens felezési ideje szerinti felosztás A kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezése szempontjából a hulladék élettartama is döntő jelentőségű. E kategóriákon belül számos országban a hulladékokat még felezési idejük szerint is megkülönböztetik. A rövid élettartamú radioaktív hulladékban a szennyező radioaktív izotóp felezési ideje 30 év, vagy annál kisebb, és a benne lévő alfa-sugárzó radionuklidok aktivitáskoncentrációja nem haladja meg a 4000 Bq/g-ot egy gyűjtő csomagolás esetében, valamint a 400 Bq/g-ot a teljes hulladékmennyiségre átlagolva. Ezt a gyakorlati kategóriát több országban hulladékátvételi kritériumként is alkalmazzák. Az időbeli korlát alapja egyszerűen az a tény, hogy a nukleáris reaktorok hulladékának egyik jelentős összetevője (lásd később), a 137 Cs felezési ideje 30,17 év. Ennél nagyobb felezési idejű szennyezőt illetve nagyobb alfa-sugárzó 30 31

18 koncentrációt tartalmazó hulladék esetén hosszú élettartamú radioaktív hulladékról beszélünk. Az egyes hulladéklerakók a fenti kategóriákon kívül (de velük összefüggésben) további, úgynevezett átvételi kritériumokat (acceptance criteria, AC) határozhatnak meg (lásd 7.3. fejezet). 4. Nukleáris energiatermelésből származó radioaktív hulladékok keletkezése Zagyvai Péter, Kókai Zsófia, Hózer Zoltán, Breitner Dániel További gyakorlati kategóriák A hulladékot előállító létesítményekben átmenetileg tárolt hulladékcsomagok gyors minősítésére alkalmazzák a hulladékcsomag felületén mérhető felületi γ-dózisteljesítmény szerinti felosztást: Felületi dózisteljesítmény alapján az a kis aktivitású hulladék, amelynek felületétől 10 cm-re a dózisteljesítmény 300 µsv/h-nál kisebb. A közepes aktivitású hulladék felületétől 10 cm-re a felületi dózisteljesítmény 300 µsv/h és 10 msv/h közötti érték. Nagy aktivitású hulladék felületétől 10 cm-re a felületi dózisteljesítmény 10 msv/h-nál nagyobb. Halmazállapot szerinti felosztásban a szilárd, légnemű, folyékony halmazállapotok mellett alkalmazzák a biológiai hulladék kategóriáját, mivel a biológiai eredetű hulladékok általában vegyes halmazállapotúak, és az anyag kémiai bomlása különös gondosságot igényel. Néhány országban, például az Egyesült Államokban bevezették a vegyes hulladék (mixed waste, MW) kategóriát is, ami egyaránt tartalmaz radioaktív és kémiailag veszélyes hulladékot is. A radioaktív hulladékok legfontosabb forrása a nukleáris energiatermelés. A nukleáris üzemanyagciklus (lásd és fejezetek) minden lépése az uránbányászattól kezdve, egészen az atomerőmű leszereléséig radioaktív hulladékok keletkezésével jár. Bár a jegyzet elsősorban a nukleáris üzemanyagciklusban keletkező radioaktív hulladékokat tárgyalja, a teljesség kedvéért meg kell említeni azokat az emberi tevékenységeket, melyek ugyancsak radioaktív hulladékok keletkezésével járnak, melyek kezelésére és elhelyezésére ugyanaz a szabályozás érvényes. Számos területen: ipari, mezőgazdasági, orvostudományi, katonai, kutatási és oktatási célokra is alkalmaznak radioaktív izotópokat az atomerőművektől teljesen függetlenül. Ezeket a tevékenységeket a fejezet végén tekintjük át. Ugyancsak radioaktív hulladék keletkezésével járhatnak olyan tevékenységek, amelyek révén a természetes radioaktivitás feldúsul egyes hulladékokban, melléktermékekben (Technically Enhanced Naturally Occurring Radioactive Material, TENORM). A különböző forrásokból keletkező radioaktív hulladékok mennyiségét nehéz pontosan megadni akár egy-egy országra vonatkozóan is, mert a teljes kezelt, illetve véglegesen elhelyezhető mennyiségek, térfogatok aránya jelentősen eltérhet a radioaktivitás-tartalom arányaitól. A magyarországi arányokat a hulladéktárolók befogadó térfogata révén lehet érzékeltetni. A gyakorlatilag megtelt püspökszilágyi tároló teljes befogadó térfogata kb m 3, ide a hatályos hatósági engedély szerint már nem helyezhetnek el paksi hulladékot. A jelenlegi paksi 4 blokk üzemi és leszerelési hulladékainak befogadására megépített bátaapáti lerakó teljes befogadó kapacitása mintegy m 3 lesz. Mivel azonban a püspökszilágyi lerakó korábban néhány éven át paksi hulladékot is átvett, azt mondhatjuk, hogy a hazai radioaktív hulladék 90%-a a nukleáris energiatermeléshez kapcsolható

19 4.1. Az uránbányászat (Breitner Dániel) Az uránbányászathoz, illeve az azt követő feldolgozási lépésekhez köthető radioaktív hulladékok fő összetevői a természetes uránizotópok ( 238 U, 235 U, kisebb arányban 234 U) és a vele szinte minden esetben együtt előforduló természetes tórium ( 232 Th), illetve ezek bomlási sorainak tagjai. Kiemelendő közülük a 238 U egyik hosszabb felezési idejű leányeleme, a 226 Ra (T 1/2 =1600 év). Ennek az α-sugárzó radionuklidnak a leányeleme a 222 Rn (radon, T 1/2 =3,8 nap), amely lévén nemesgáz képes kiáramlani a talaj felső rétegeiből, a repedezett kőzetekből, és nyílt vagy zárt terek levegőjében elterjedve, rövid felezési idejű, részben szintén α-sugárzó leányelemei ( 218 Po, 214 Pb, 214 Bi, 214 Po) révén jelentős belső sugárterhelést okozhat. Az átlagosan 2,4 msv éves természetes sugárterhelés nagyobb részét okozó radon-leányelemek koncentrációjának további növekedése jelenti a bányászati eredetű hulladékok legfontosabb kockázatnövelő hatását Külszíni fejtés 7. ábra: U 3 O 8 előállításának folyamata [12] A fejezet bevezetőjében már említett NORM vagy TENORM kategória nem alkalmazható az uránban, esetleg tóriumban gazdag háborítatlan természeti lelőhelyekre, csak ha elkezdik az anyagok kitermelését, elválasztását a környező kőzetektől, ásványoktól. Az uránbányászat, történjék akár külszíni vagy mélyszinti fejtéssel vagy insitu oldással (lásd fejezet), felszínre hozza, és egyes helyeken felhalmozza, dúsítja az urán bomlási sorában található radioaktív izotópokat tartalmazó anyagokat, tehát TENORM-ot hoz létre, ami a felszínen megnövekedett sugárzást illetve radioaktív kibocsátást eredményez. A hagyományos bányászati folyamatban az érc (az urán legelterjedtebb ásványa az uránszurokérc) kitermelését annak őrlése és az urán kioldása követi (lásd 7. ábra), amennyiben a bányászat nem in-situ oldással történik. A legjelentősebb felszíni környezeti terhelése a klasszikus termelési eljárásoknak (külszíni vagy mélyszinti fejtés) van, hiszen ott jóval nagyobb mennyiségben kell NORM-ot felszínre hozni. Az in-situ oldásnál lényegében már csak a korábban keletkezett bomlási termékektől elkülönített, és nagy felezési ideje miatt viszonylag kis fajlagos aktivitású kioldott urán kerül a felszínre [12]. Külszíni fejtést alkalmaznak minden olyan esetben, amikor az érc felszíni kibúvásként jelenik meg vagy a felszínhez viszonylag közeli rétegekben található. Ezzel a művelési móddal a mélységi bányászathoz képest rendszerint nagyobb termelékenység, jobb érckihozatal érhető el, és könnyebben megteremthetők a biztonságos munkafeltételek is. A külszíni bányászat ugyanakkor a táj látványos sérülését vonja maga után a nagy mennyiségű meddő szükségszerű kitermelése és a gyakran óriási méretű bányagödrök létrehozása miatt Mélyszinti fejtés A mélyszinti fejtésre példa Magyarországon a Mecsekben 1997-ig végzett uránbányászat, amely a következő technológiai lépéseket tartalmazta: A bányajáratokban végezték az érc fejtését a hagyományos bányászat eszközeivel. A járatokban az urán és bomlástermékeinek jelenléte miatt helyenként igen jelentős volt a radonaktivitás-koncentráció (több száz kbq/ m 3 ) és a külső dózisteljesítmény ( µsv/h) is. Az ércdúsító üzemben (ÉDÜ) végezték a kitermelt uránérc törését, osztályozását (a gyengébb minőségű ércet a közvetlen vegyi feldolgozás előtt perkolációs medencékbe lásd lejjebb vezették), vegyi feldolgozását 34 35

20 és csomagolását. A vegyi feldolgozás során kénsavas kioldási technológiát alkalmaztak a homokszemcse-méretűre aprított ércen. Mivel a legnagyobb aktivitású anyagokat ebben a lépésben kezelik, így itt keletkeznek a legaktívabb hulladékok, mind működés során, mind leszereléskor. A meddőhányókra (lásd 8. és 9. ábra) a kezeletlen, kis érctartalmú kőzetek kerültek, azonban esetenként ezek is szignifikáns TENORM radioaktivitással bírnak, ráadásul a darabolás miatt a radon kijutása jelentősebb, mint a kötött anyagokból. bomlási sorába tartozó radioaktív nuklidok (pl. 226 Ra és leányelemei) és a 232 Th és leányelemei feldúsulnak, így a bányászat felhagyása után a zagytározók rekultivációja az ivóvízbázis védelme, a kiporzás és a radonkibocsátás csökkentése, illetve megakadályozása végett kiemelt fontosságú. 12. ábra: Zagytározó [13] A vízkezelő üzemek feladata, hogy a meddőhányókról és a felhagyott bányavágatokból kikerülő vizet megtisztítsák a természetesnél nagyobb mennyiségben jelenlevő radioaktív anyagoktól [13]. 8. ábra: Meddőhányó [13] 9. ábra: Meddőhányó [13] A perkolációs medencékben (lásd 10. és 11. ábra) a gyenge minőségű ércből nyerték ki az uránt. Az eljárást lehet lúgos és savas perkolációval is végezni (lásd fejezet). A Mecsekben lúgos perkolációt alkalmaztak. Problémát jelentett a védőfólia ellenére kijutó oldatok és a visszamaradt szilárd anyag radioaktivitása. 10. ábra: Perkolációs medence [13] 11. ábra: Perkolációs medence [13] A zagytározók a bányászat és feldolgozás során keletkezett meddőzagy elhelyezésére szolgálnak (lásd 12. ábra). Ezekben a tározókban az értékes urán csak nagyon csekély mértékben van jelen, azonban az 238 U és 235 U 4.2. Uránérc feldolgozása A kitermelt érc urántartalmának kinyerése hidrometallurgiai módszerekkel történik, azaz az érc savas vagy bázikus oldatokkal való kezelésével. A konkrét eljárás nagymértékben függ az uránt tartalmazó ásványok jellegétől, az érc minőségétől, az érc általános ásványi összetételétől, azonban az ipari méretben alkalmazott módszerek lényegében három csoportba sorolhatók: az érc őrlésével egybekötött, klasszikus ércfeldolgozási módokra (mill process), melynél az uránt kénsav vagy hidrogén karbonát segítségével oldják ki. halmos vagy perkolációs kioldásokra (heap leaching), amelynél az ércet törés után, oldatgyűjtő rendszerrel ellátott medencékben prizmák vagy halmok formájában helyezik el és azokon az uránásvánnyal reagáló oldatot cirkuláltatnak. A lúgzó oldatot a halmok tetejére juttatják, ahonnan az oldat a kőzeten átszivárogva az oldatgyűjtő térben gyűlik össze, miközben az érc urántartalmának egy részét kioldja. Ezután az uránt az urántartalmú oldatból rendszerint anioncserélő gyantával vonják ki. A megtisztított, lúgos oldatból leválasztott uránvegyületet (U 3 O 8 ) sárga pornak (yellow cake) nevezik, a komplex uránsók (uranátok és diuranátok, pl. kalcium-diuranát, CaU 2 O 7 ) jellegzetes élénksárga színéről. Ennél az eljárásnál az uránt az 36 37

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont Az atomenergia-termelés jelenleg két fontos kérdést vet fel, amelyekre pozitív választ kell találni: az egyik a

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

Radioaktív hulladékok és besorolásuk

Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladékok és besorolásuk Radioaktív hulladéknak azokat a radioaktivitást tartalmazó anyagokat tekintjük, amelyek további felhasználásra már nem alkalmasak, illetve amelyek felhasználójának,

Részletesebben

Magyar Nukleáris Társaság Környezetvédelmi Szekció

Magyar Nukleáris Társaság Környezetvédelmi Szekció Magyar Nukleáris Társaság Környezetvédelmi Szekció Az atomenergetikai hulladékok elhelyezése 2010. április 21. 2010. április 21. MNT Környezetvédelmi Szekció 1 Nukleáris létesítmények leszerelésének legújabb

Részletesebben

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter PURAM Dr. Kereki Ferenc Ügyvezető igazgató RHK Kft. Szabályozás Az Atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Tv. határozza meg a feladatokat: 1. Radioaktív hulladékok elhelyezése 2. Kiégett fűtőelemek tárolása

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Nukleáris hulladékkezelés. környezetvédelem

Nukleáris hulladékkezelés.  környezetvédelem Nukleáris hulladékkezelés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern/nukleáris környezetvédelem A felhasználási terület meghatározza - a radioaktív izotópok fajtáját, - mennyiségét és -

Részletesebben

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ RADIOKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE Készítette: KOCSIS ERIKA Témavezető: Prof. Kiss Ádám 2015. 01. 29. Célkitűzés A radioaktív hulladékok kezelésének és kategorizálásának

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

Az uránérc bányászata

Az uránérc bányászata Az uránérc bányászata Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható. A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében

Részletesebben

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági

Részletesebben

Definíciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH

Definíciók. Aktivitás szerint: N < 2kW / m 3 KKAH. N > 2KW / m 3 NAH. Felezési idı szerint: T ½ < 30 év RÉH. T ½ > 30 év HÉH Definíciók Források: 1996. évi CXVI. törvény //47/2003. ESzCsM// MSz 14344-1 Radioaktív hulladékok: Tovább nem használható, de aktív... Kiégett nukleáris üzemanyag: Reaktorban nem, de azon kívül újrahasznosítható,

Részletesebben

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény

Részletesebben

Nagy aktivitású kutatás

Nagy aktivitású kutatás B AF Nagy aktivitású kutatás Milyen hulladék elhelyezését kell megoldani? Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam

Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Készítette: Magyar Norbert Környezettudomány Msc I. évfolyam Vázlat Radioaktív hulladék fogalmának, csoportosítási lehetőségeinek, keletkezésének rövid áttekintése Nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelése

Részletesebben

Sugárvédelmi vonatkozású fejezetek az atomerőművek biztonsága című készülő könyvben

Sugárvédelmi vonatkozású fejezetek az atomerőművek biztonsága című készülő könyvben Sugárvédelmi vonatkozású fejezetek az atomerőművek biztonsága című készülő könyvben Pázmándi Tamás, Sági László, Zagyvai Péter MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Juhász László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter. ELFT SVSZCS Hajdúszoboszló 2013. április 23-25.

Juhász László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter. ELFT SVSZCS Hajdúszoboszló 2013. április 23-25. Hatósági útmutató: Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagy mennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadításához szükséges jogi háttér műszaki megalapozása Juhász László, Pázmándi Tamás,

Részletesebben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre 1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés

Részletesebben

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete:

A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete: A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete: a 11/2010. (III.4.) KHEM rendelet Vajda-Katona Tünde, Sáfár József Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya Vajda-Katona@haea.gov.hu

Részletesebben

Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)

Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Zagyvai Péter [MTA EK], Juhász László [OSSKI], Pázmándi Tamás [MTA

Részletesebben

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása

Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló engedélyezési eljárása Volentné Daróczi Beáta, Bertalan Csaba Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Sugáregészségügyi Decentrum ELFT

Részletesebben

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. Földrajz BSC. 3. óra Energiagazdálkodás a nukleáris és a fosszilis energiahordozók környezeti hatásai Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu

Részletesebben

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

Közérthető összefoglaló. a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Közérthető összefoglaló a KKÁT üzemeltetési engedélyének módosításáról Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Bevezetés A világ iparilag fejlett országaihoz hasonlóan a nukleáris technológiát Magyarországon

Részletesebben

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)

Részletesebben

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év

Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év. Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Ipari hulladék: 2 milliárd m 3 / év Toxikus hulladék: 36 millió t/év (EU-15, 2000.) Radioaktív hulladék: 40 000 m 3 /év Nagy aktivitású hulladék: 240 m 3 /év Európai Unióban keletkezı radioaktív hulladékok

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése

A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése A nagy aktivitású leszerelési és üzemviteli hulladékok végleges elhelyezése Hózer Zoltán 1, Hordósy Gábor 1, Slonszki Emese 1, Vimi András 1, Tóta Ádám 2 1 Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet,

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal Hullán Szabolcs mb. főigazgató-helyettes, Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS KIÉGETT KAZETTÁK KEZELÉSE ÉS ELHELYEZÉSE File név: PAKSII_KHT_19_Radiohull 1/71 File név: PAKSII_KHT_19_Radiohull 2/71 TARTALOMJEGYZÉK 19 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS KIÉGETT KAZETTÁK

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma Salik Á., Lajos M., Ballay L.,

Részletesebben

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti

Részletesebben

Dr. Pintér Tamás osztályvezető

Dr. Pintér Tamás osztályvezető Mit kezdjünk az atomreaktorok melléktermékeivel? Folyékony radioaktív hulladékok Dr. Pintér Tamás osztályvezető 2014. október 2. MINT MINDEN TECHNOLÓGIÁNAK, AZ ENERGIA- TERMELÉSNEK IS VAN MELLÉKTERMÉKE

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Kis dózis, nagy dilemma

Kis dózis, nagy dilemma Kis dózis, nagy dilemma Farkas Árpád, Balásházy Imre, Madas Balázs Gergely, Szőke István XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Mi számít kis dózisnak? Atombomba

Részletesebben

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24.

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24. 1 Hamvas I.: Az atomenergia szerepe a jövő energiaellátásban 2009.02.03. A hazai uránium Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember

Részletesebben

A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András

A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András Szerzői jog Dr. Várhegyi András Tartalom 1. 1. A környezeti sugárzás anomáliái... 1 1. 1.1 A természetes

Részletesebben

Radioaktív hulladékkezelés tervezése

Radioaktív hulladékkezelés tervezése Országos Atomenergia Hivatal 3.8. sz. útmutató Verzió száma: 2. 2005. október Kiadta: Dr. Rónaky József!"#$"%&'"()*+#$+#,-.# Budapest, 2005. október. &"/*#01234"567$686$96,): Országos Atomenergia Hivatal

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

HANDLING AND STORAGE OF RADIOACTIVE WASTE AND ITS ENVIRONMENTAL EFFECT

HANDLING AND STORAGE OF RADIOACTIVE WASTE AND ITS ENVIRONMENTAL EFFECT Nikodém Edit Radioaktív hulladékok kezelése, tárolása és környezetbiztonsági aspektusai A radioaktív anyagok felhasználási területeinek bővülése és a nukleáris energia előállításának jövőbeni szerepvállalása

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem 1. Dózisfogalmak 2. Az ionizáló sugárzások egészségkárosító hatásai 3. A dózis meghatározásának mérési és számítási módszerei 4. A sugárvédelmi szabályzás

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás

Részletesebben

Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS)

Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS) Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS) FELELŐSSÉGEK GYAKORLÓ ORVOS az orvosi sugárterhelés elrendelése a beteg teljeskörű védelme SZEMÉLYZET szakképzettség

Részletesebben

H/3883. számú. országgyűlési határozati javaslat. a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról

H/3883. számú. országgyűlési határozati javaslat. a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA H/3883. számú országgyűlési határozati javaslat a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Részletesebben

Jobb félni, mint megérteni?

Jobb félni, mint megérteni? Jobb félni, mint megérteni? Hitek, tévhitek, és a civil szervezetek szerepe Dr. Pázmándi Tamás pazmandi@aeki.kfki.hu alelnök Magyar Nukleáris Társaság Tartalom Tények Tévhitek A civilek szerepe (gondolatébresztő

Részletesebben

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

DOZIMETRIA GYAKORLATOK

DOZIMETRIA GYAKORLATOK 1. Miért van szükség sugárvédelemre 1? DOZIMETRIA GYAKORLATOK Az a tény, hogy ionizáló sugárzások (röntgensugarak, magsugárzások) biológiai ártalmakat okozhatnak, már nem sokkal 1895-ben történt felfedezésük

Részletesebben

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi

Részletesebben

Dozimetria és sugárvédelem

Dozimetria és sugárvédelem PR/B10ZP0318N0019FD003 Dozimetria és sugárvédelem Dr. Zagyvai Péter egyetemi docens Atomenergetikai Tanszék Nukleáris Technikai Intézet Természettudományi Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4 99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet

Részletesebben

Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.

Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Csepura György PhD Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,

Részletesebben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

Nukleáris biztonság. 8. Az atomenergia-felhasználás szabályozásának jogi rendszere. Dr. Lux Iván főigazgató-helyettes Országos Atomenergia Hivatal

Nukleáris biztonság. 8. Az atomenergia-felhasználás szabályozásának jogi rendszere. Dr. Lux Iván főigazgató-helyettes Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris biztonság 8. Az atomenergia-felhasználás szabályozásának jogi rendszere Dr. Lux Iván főigazgató-helyettes Országos Atomenergia Hivatal BMGE TTK energetikai mérnök alapszak Tartalom Az Atomtörvény

Részletesebben

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Sugárv rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés ionizáló sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

J E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.

J E L E N T É S. Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft. Ú T I J E L E N T É S Helyszín, időpont: Krsko (Szlovénia), 2010. május 14-17. Tárgy: NYMTIT szakmai út Résztvevő: Nős Bálint, Somogyi Szabolcs (RHK Kft.) 1. A szakmai program A szakmai program két látogatásból

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Nukleáris energia. Radioaktiv hulladékok elhelyezése. Bárdossy György

Nukleáris energia. Radioaktiv hulladékok elhelyezése. Bárdossy György 1 Nukleáris energia Radioaktiv hulladékok elhelyezése Bárdossy György A nukleáris energia felhasználásának elengedhetetlen feltétele a keletkező radioaktív hulladékok elhelyezése. Az atomerőművek használatának

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...

A Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL

GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL IX. Évfolyam 1. szám - 2014. január Solymosi József - Solymosi Máté solymosi.jozsef@uni-nke.hu - mate.solymosi@somos.hu GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL Absztrakt Az Atomreaktorok biztonsága

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat A természetes háttérsugárzás Mérésleí rás Az ionizáló sugárzások mindenütt jelen vannak környezetünkben, így testünk folyamatos sugárzásnak van kitéve. Ennek az ún. természetes háttérsugárzásnak az intnzitása

Részletesebben

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ. 2012. január 30. az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2012. január 30. Baji Csaba a PA Zrt. Igazgatóságának elnöke az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója Hamvas István a PA Zrt. vezérigazgatója 1 2011. évi eredmények Eredményeink: - Terven felüli,

Részletesebben

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1.

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. 1. Gazdaság-földtani alapfogalmak: Klark érték (Average abundance of the elements) Az adott elem átlagos földkéregbeli gyakorisága. A gyakoribb

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet

Részletesebben

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000

Részletesebben

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben