E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete február 12-i ülésére Tárgy: A Kinizsi Takarékszövetkezet zirci 0111/7. hrsz.- ú ingatlanra vonatkozó jelzálogjogának érvényesítése Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás módja: egyszerű többség Az előterjesztés előkészítésében részt vett: - Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság

2 Tisztelt Képviselő- testület! Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testülete 95/2003(III.31.) Kt. számú határozatában banki követelés biztosítására jelzálogjog bejegyzéséhez járult hozzá a zirci 0111/7 hrsz.- ú ingatlan vonatkozásában részben a Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet, részben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium javára. Ez utóbbi javára ezen kívül elidegenítési és terhelési tilalom is szerepel a tulajdoni lapon. A jelzálogkötelezetti kötelem mielőbbi kiváltása a késedelmi kamatok folyamatos növekedése, illetve az esetleges végrehajtói költségek miatt sürgős. Önkormányzatunk hitelképességének korlátai miatt azonban kérdéses, hogy a hitelt a évben hogy tudjuk felvenni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mindezidáig erről sem a bíróság, sem a végrehajtó által nem érkezett semmilyen jelzés a végrehajtásról. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 287/2006.(XI.27.)Kt.számú határozatában a Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet jelzálog-jogosultságát és a Zirc Városi Önkormányzat jelzálog-kötelezettségét rögzítő jelzálog-kötelezetti kötelem kiváltását célzó, a Zirci Takarékszövetkezet által benyújtott hitelajánlatot elfogadta azzal, hogy lehetőség szerint más önkormányzati tulajdonú ingatlant ajánl fel jelzálogfedezetként, illetőleg azzal, hogy a hitelszerződésben kerüljön rögzítésre a futamidő lejárta előtti teljes törlesztés lehetősége. A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert a hitelszerződés költségvetési évben történő megkötésére és ennek kapcsán a jelzálogjog törlését célzó eljárás lefolytatására. A képviselő-testület egyúttal felkért, hogy évi első rendes ülésére dolgozzak ki javaslatokat a zirci 0111/7 hrsz-ú ingatlan hasznosítására vonatkozóan. Ennek érdekében igénybe vettem egy gazdasági ügyekben jártas ügyvéd segítségét, aki folyamatos egyeztetések, konzultációk eredményeképpen elkészítette mellékelt szakvéleményét a jelenlegi helyzet értékeléséről, valamint a követendő stratégiáról. Mind a hivatkozott, mind a 187/2006.(IX.4.) Kt. számú határozat a szükséges intézkedések megtételére a polgármesternek ad igen széles körű jogosítványokat. Az önkormányzati vagyonvesztés elkerülése, illetőleg mérséklése végett a leginkább célszerűnek mindenekelőtt a Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet, mint jelzálogjogosult részére a lejárt törlesztőrészlet, illetőleg tartozás az Önkormányzat által felvett rulírozó- hitel felvételével (ennek jogi és tecnikai lebonyolíthatóságát különös tekintettel a hitelképesség korlátaira - jelenleg vizsgáljuk) történő kiegyenlítése látszik annál is inkább, mivel a hivatkozott ügyvéd véleménye egyértelműsíti, hogy a végrehajtás bejegyzését az elidegenítési és terhelési tilalom nem akadályozza. A polgármester tárgyalásokat folytatott a Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet elnökével, akivel megegyezett a pénzintézet hitelajánlatának március 30- ig történő fenntartásában. Amennyiben a végrehajtás közvetlen veszélye így elhárul, a hasznosításra az egyik alternatíva a terület haszonbérbe adása. Az erre vonatkozó ajánlatok egy része rendeklkezésemre áll, az ajánlattételre felkértek egy másikrésze a jövő hétre ígérte. A másik, vizsgálandó lehetőség, hogy az Önkormányzat vonja közvetlen művelésbe az ingatlant az ezzel járó területalapú támogatás reményében. 2

3 Javaslom továbbá, hogy kezdődjenek a ,-Ft- os jelzálogjog és elidegenítési tilalom esetleges törlésének, vagy másik önkormányzati ingatlanra történő átjegyzésének lehetőségéről tárgyalások a Földművelésügyi Minisztériummal, különös tekintettel a bejegyzés jogszerűségével kapcsolatos aggályokra. Amennyiben a tulajdoni lapon nem lesz terhelés, természetesen megnyílik az ingatlanértékesítés lehetősége is. A fentiekre tekintettel kérem az előterjesztés megvitatását, a tájékoztató elfogadását. Zirc, február 02. dr. Árpásy Tamás jegyző 3

4 Dr. Kiss András ügyvéd 8230 Balatonfüred, Ibolya u. 6/A Iroda: 8200 Veszprém, Megyeház tér 2. I. emelet 5/A Telefon: 20/ , fax 88/ Zirc Város Önkormányzat Jegyzője Dr. Árpásy Tamás Zirc Tisztelt Jegyző Úr! Felkérésének eleget téve a zirci 0111/7 rzs. Alatti ingatlannal, illetve az ezen ingatlannak kapcsolatos Önkormányzati vállalással kapcsolatos jogi álláspontomat az alábbiak szerint terjesztem elő. Álláspontom elkészítése során rendelkezésemre állt: - Zirc Város Képviselőtestülete 95/2003 ( III.31.) Kt. Számú határozata, - KINIZSI Tak.Szöv augusztus 4. napján kelt levele - Csávics András által augusztus 11. napján kelt levél - A augusztus 31. napján kelt jelzálogjogot alapító szerződés- melyet jómagam készítettem, - Zirc Város Képviselőtestületének 185/2006(IX.4) Kt., és 186/2006 ( IX.4) Kt. 187/2006 ( IX.4) Kt. Számú határozatai - Zirc Város Képviselőtestületének 287/2006( XI.27) Kt., és 288/2006 ( XI.27) Kt. Számú határozatai - Dr. Mészáros János ügyvéd január 11. napján kelt levele, - a január 15-i hiteles tulajdoni lap, - A NYILATKOZAT megnevezésű, áprilisi 28., és augusztus 12. napján kelt okirat Amennyiben a Takarékszövetkezet felmondja a Csávicsékkal kötött hitelszerződést, akkor a közjegyzői okirat alapján azonnal végrehajtás vezethet Csávicsékkal szemben, mely végrehajtási eljárás keretében a végrehajtó értékesítheti a fedezetként lekötött önkormányzati ingatlant. A tulajdoni lapra feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom nem akadálya a végrehajtási eljárás lefolytatásának, és a végrehajtási jognak a jelzálogjog rangsorában történő bejegyzésének. A végrehajtás során a végrehajtó árverés útján értékesíti az ingatlant, és a befolyt vételárat a végrehajtási költségek levonását követően a végrehajtási törvény az alábbi kielégítési sorrendet állapítja meg Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő: a) gyermektartásdíj, b) egyéb tartásdíj, c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. ), 4

5 d) a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, f) egyéb követelés, g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni A 165. szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni. Kielégítés zálogjog alapján 169. Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni. (2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni. A rendelkezésemre álló okiratokból megállapítottam továbbá, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése az Ingatlan-nyilvántartási jogszabályokkal ellentétesen került sor, mivel annak bejegyzésére csak a tulajdonjog változásával egyidejűleg van jogi lehetőség 109/1999 FVM r. 28 a. Ezen felül problémás a jelzálogjog bejegyzése is, mivel a Földhivatali ügyiratban egyedül csak az általam fent megjelölt Nyilatkozat megnevezésű okirat szerepel, mint bejegyzés alapjául szolgáló okirat, hely alapján a bejegyzése nem lett volna teljesíthető, ugyanis egyedül a T. Jegyző Úr aláírása az Önkormányzat, mint szerződő fél részéről külön felhatalmazás és meghatalmazás nélkül nem lett volna elegendő, az így nem cégszerű. Az FVM Megyei Hivatala tehát nem csatolta az Önkormányzat képviseletére jogosult polgármester aláírásával ellátott megállapodást, enélkül kérte a jelzálogjog és természetesen az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését. Veszprém, február 2. Tisztelettel: 5

6

7

8

9