**************************************** Az Európa Ház Facebook oldala: ****************************************

Átírás

1 Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról május évfolyam 11. szám A. Meghívó - Alliance HU, Munkacsoport 2 B. Jelentkezési lap C. Polgárok Európai Éve D. Uro Punyó E. A hatóság válaszol F. A Dunánál G. Visegrád H. Ráérsz? I. Külföldiül J. Mik vogymuk **************************************** Az Európa Ház Facebook oldala: **************************************** A. Meghívó POLGÁROK EURÓPAI ÉVE: A MÁSODIK FÉLIDŐ KÖVETKEZIK Amint arról ebben a hírlevelünkben beszámolunk (lásd alább), egy Európát átfogó szellemi gyakorlat részeként mi is javaslatokat dolgozunk ki arról, milyen irányba és hogyan folytatódjon a Polgárok Európai Évében megkezdett közös gondolkodás. A műhelymunka formáját öltő agytornát egységes európai szempontok alapján végezzük. A bíztató kezdet után most második nekirugaszkodásunk következik, melyet még egy eszmecsere követ június végén. Mostani összejövetelünkön arra vállalkozunk, hogy az európai állampolgárság fogalmát különböző megközelítésekben vegyük górcső alá: milyen társadalmi és szociális következményei lehetnek, milyen gazdasági hatása van? És egyáltalán: a politika kitalációjáról van szó vagy tényleges társadalmi igényt elégít ki? Összeállnak ezek a nagyon is különböző dolgok egységes egésszé? Jöjjön el és keressük közösen a választ ezekre a kérdésekre! A részvétel nyitott, de előzetes regisztráció szükséges. Időpont: június 12. (szerda) óra Helyszín: Európa Pont (Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház u. 35., legközelebbi metrómegálló: Széll Kálmán tér, M2) Szervező: Alliance HU Vitavezető: dr. Szabadkai Antal B. Jelentkezési lap 1. A rendezvényre az interneten lehet jelentkezni: TZuVVE6MA#gid=0 2. Amennyiben a hírlevél jelentkezési lapját szeretné kitölteni, kérjük, hogy: - a hírlevél többi részét törölje; - a jelentkezési lapot a megjelölt címre: info@eucivil.hu küldje vissza! Részt kívánok venni az Alliance HU 2. munkacsoportjának műhelybeszélgetésén június 12-én. Név: Szervezet: Szervezet címe (utca, házszám): Irányítószám: Település: Telefon: Internet: Kérjük, hogy a jelentkezési lapot június 10-ig küldje vissza!

2 C. Polgárok Európa Éve ÜLÉSEZETT AZ ALLIANCE HU MUNKACSOPORTJA A Polgárok Európai Évét civil oldalról koordináló Szövetség (Alliance) magyar tagozatának munkacsoportja május 23-án tartott ülést az Európa Pontban. Az Alliance nem a Gyűrűk urából ismerős kifejezés, hanem a Polgárok Európai Évét civil oldalról összefogó európai hálózat angol elnevezése. Munkáját Magyarországon a szellemesen csak Alliance HU-ra keresztelt, jelenleg 66 szervezeti tagból álló civil csoport végzi. Feladata amellett, hogy koordinálja a Polgárok Európai Évének hazai eseményeit, hogy a korábban meghatározott három átfogó témában (1) részvételi állampolgárság és civil párbeszéd, 2) egységes megközelítésben a gazdasági, szociális és politikai állampolgárságról és 3) befogadó jellegű állampolgárság minden EU-ban tartózkodó számára) javaslatokat dolgozzon ki az Alliance júliusi zágrábi ülése számára. A budapesti esemény az első témával, az állampolgári részvétellel és a civil párbeszéddel foglalkozott. A kérdéskör jellegénél fogva tág teret ad a gondolatébresztő javaslatoknak. Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnökségi tagja, egyben a munkacsoport vezetője így hat altémát ismertetett (európai identitás, kommunikáció, demokratikus deficit, együttműködés, konkrét tevékenységek, civil társadalom gyengesége), melyek a kiscsoportos beszélgetések alapjául szolgáltak. A helyszínen három csoportban tárgyalt témákkal kapcsolatos javaslatok között volt az EU nyelvezetének egyszerűsítése, egyben érthetőbbé és értelmezhetőbbé tétele, az Európa napra megjelentetett Európai állampolgárságról szóló bizottsági dokumentum (lásd külön cikkünket) széleskörű megismertetése, az európai lista (olyan lista, amelyen nem csak egy tagország képviselő-jelöltjei szerepelnek) bevezetése az európai parlamenti választásokon, a jövőre esedékes EP-választások legyenek május 9-én (az Európa-napon), európai tv beindítása, és a különböző közkiadások (nyugdíj, közoktatás, egészségügy) megosztása az EU és a tagállamok között. Az elhangzott javaslatokat az Alliance júliusi zágrábi plenáris ülése elé terjesztjük. Addig viszont tovább két munkacsoport-ülés lesz Budapesten a további két témában. A következőre (június 12.) a meghívót a hírlevél elején találja. D. Uro Punyó AZ EU-ÁLLAMPOLGÁRSÁG 12 PONTJA Az Európai Bizottság az idei Európa-naphoz időzítve hozta nyilvánosságra állampolgári jelentését. A dokumentum 12 pontban fogalmazza meg az európai állampolgársággal kapcsolatban tervezett lépéseket. Az európai állampolgárság nem csak szóbeszéd, hanem konkrét tartalommal is bír. Az EUtagállamok állampolgárai egyben európai uniós állampolgárok is, ami az 500 millió EUállampolgár számára többek között jogokat biztosít arra, hogy részt vegyenek az európai parlamenti és a lakhelyük szerinti önkormányzati választásokon. Az előző, 2010-ben kiadott jelentés felülvizsgálatának értékelhető új dokumentum kimondott célja, hogy olyan területeken érjen el előrelépést, amelyek közvetlen hatással vannak és kedvezően befolyásolják az állampolgárok helyzetét, annak érdekében, hogy a tagállami állampolgárok európainak is érezzék magukat. Ennek érdekében tizenkét cselekvési területet tartalmaz a dokumentum a munkanélküli segély minimális idejének megemelésétől, a tagállamokban regisztrált autók műszaki megfelelőségének közös nyilvántartásán át a fogyasztókat védő intézkedésekig.

3 A tizenkét intézkedési terület: 1. a munkanélküli segély minimum határidejének felemelése 3 hónapról, 2. egységes európai gyakornoki rendszer kidolgozása fiatal munkavállalóknak, az EURES reformja, 3. a személyi igazolvány és a lakcímkártya elismertetése a tagállamokban, 4. a tagállami adózási rendszerek átjárhatóbbá tétele, a kettős adóztatás elkerülése a más tagállamba költözők számára, 5. egységes európai járműadatbázis felállítása, 6. egységes európai fogyatékossági igazolvány bevezetése (elsősorban a közlekedés, kultúra, turizmus és szabadidős tevékenységek esetében), kiegészítve az autó-parkolásnál már tizenöt éve bevezetett kártyát, 7. eljárási jogok megerősítése bűncselekmények gyanúsítottaival kapcsolatban, különös tekintettel a gyermekkorúakra és kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, 8. más tagországban vett árukkal kapcsolatos kis összegű követelések kezelése, 9. vevő-tájékoztatás és az összehasonlíthatóság követelményeinek meghatározása digitális termékek vásárlásakor, 10. helyi adminisztrációs szervek felkészítése az EU-állampolgárok szabad mozgásának szabályaival kapcsolatban, 11. a központi EU-honlap felhasználóbarátabbá tétele annak érdekében, hogy könnyebben meg lehessen határozni, hogy az EU-állampolgárok hová forduljanak jogaikat ért vélt vagy valós sérelem esetén, 12. részvétel az országgyűlési választásokon a lakcím hely szerinti tagországban. A tizenkét pontból kettő foglalkozik a munka világával (1,2), három adminisztratív eljárásokkal (3,4,10), kettő emberi jogokkal (6,7), három fogyasztóvédelemmel (5,8,9) és egy-egy információval kapcsolatos (11) és közjogi javaslat van (12). 13,6 millióan laknak nemzeti állampolgárságuktól különböző EU-államban, ami az összlakosság (500 millió) mintegy 2,7%-a. Ők minden bizonnyal jól fogják fogadni az őket közvetlenül érintő intézkedéseket (pl. okmányaik elismerését). Bár a felmérés szerint 210 millió európai utazik más EU-tagországba évente, azok az intézkedések a fontosak, amelyek a saját országukat nem elhagyókra is közvetlenül vonatkoznak. Ilyennek tekinthető az autókra vonatkozó egységes európai nyilvántartás, ami a jelentés szerint elsősorban a műszaki vizsgák egységesítésére vonatkozik, hosszú távon azonban hozzájárulhat például a hazánkban oly népszerű óravisszatekerések visszaszorításához is. A legfontosabb intézkedésnek mégis egy elsődlegesen más tagállamban letelepedőkre vonatkozó elképzelést tartjuk. Ez a közjogi javaslat: a nemzeti szintű általános választásokon részt vehessen az is, aki nem az adott tagország állampolgára (viszont európai uniós és az adott tagországban lakik). Egy európai uniós dokumentumtól nem idegen módon, a jelentés a választási részvétel lehetőségének kiterjesztéséről (az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választásokon eddig is lakhely alapján lehetett szavazni) nem kijelentő módban ír, hanem "az Európai Bizottság megvizsgálja a lehetőségét"-módban, de azért fontos pontnak tekinthető az európai állampolgárságot az emberekhez közelebb vivő rögös úton. Az állampolgári jelentést széleskörű társadalmi konzultáció előzte meg, amelyhez a Platform az Európai Integrációért és a Civil Párbeszédért hálózati is véleményt fűzött. Itt lehet elolvasni és meggyőződni arról, hogy a 12. intézkedés (választójog kiterjesztése) a magyar civil javaslatban is szerepelt: Viszont visszatérő szívfájdalom, hogy a jelentést még nem fordították le magyarra, amit sürgősen javaslunk megtenni. Az állampolgári jelentés szövege (angol): Háttéranyag az állampolgári jelentéshez (angol): A közös civil javaslat a jelentéshez (2012. szeptember):

4 E. A hatóság válaszol A BESZÁMOLÓ BEKÜLDŐJÉNEK SZEMÉLYES ADATAIT NEM LEHET NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI Mint arról hasábjainkon már beszámoltunk ( a civil szervezeteknek egységes formanyomtatványon kell idén(től) éves jelentésüket elkészíteni. A dokumentum rákérdez a beküldő személyi adataira (születési hely, időpont, anyja neve) is, amivel kapcsolatban az Európa Ház az adatvédelmi hatósághoz fordult és állásfoglalást kért. Az Európa Ház azt a kérdést fogalmazta meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé, hogy "nem aggályos-e és valóban szükséges-e a beszámolót beküldő/kitöltő személyes adatainak ilyen formában történő nyilvánosságra hozása?" Az adatok ugyanis nyilvánosságra kerülnek, mert a beadott beszámolókat az Országos Bírósági Hivatal beszkenneli és honlapján a civil szervezetek névjegyzékében megjelenteti. A hatóság május 27-én juttatta el válaszát az Európa Háznak, amit itt olvashat: Az Európa Ház levele az adatvédelmi hatóságnak (2013. április 29.): F. A Dunánál MOST CSAK FIATALOKNAK A víz nem ismer határokat, avagy Duna-vetélkedő középiskolásoknak Székesfehérváron Melyik városban hunyt el és alussza örök álmát Szent István felesége, Gizella királyné? (Passau.) Kitől származik az idézet: "Sohse lesz másként, így rendeltetett", Mormolta a vén Duna habja. (Ady Endre: A Duna vallomása) Dunai hal a bodorka? (Nem.) Több mint százhúsz középiskolás fiatalokból álló csapat jelentkezett tavasszal arra a Herczog Edit európai parlamenti képviselő által kezdeményezett versenyre az ország négy sarkából, melynek döntőjére május 25-én Székesfehérváron került sor. S ha hírlevelünk olvasóinak fejtörést is okoz a fenti és hozzájuk hasonló kérdések megválaszolása, nem így a versengő fiataloknak! Felkészültségüket nyugodtan lehet imponálónak nevezni, látványosan cáfolva azt a sommás nézetet, hogy a mai fiatalokat nem lehet értelmes célok elérése érdekében motiválni. S itt egyáltalán nem az ismeretek mechanikus bebiflázásáról van szó, hanem egy olyan gondolkodásmód elsajátításáról, mely nagyon is hiányzik felnőtt mindennapjainkból. Amint az egyik csapat fiataljai a vetélkedő befejezéseként írták: "Hazatérve szeretnénk társaink figyelmét felhívni arra, hogy a Duna hatalmas természeti kincsünk és ennek megőrzéséhez az összefogás nélkülözhetetlen". A példás gondossággal szervezett vetélkedőt a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola fiataljai nyerték. Jutalmuk egy strasbourgi tanulmányút, ahol szem- és fültanúi lehetnek az Európai Parlament plenáris ülése vitáinak. A második helyezett csákvári diáktársaság Bécsbe és Pozsonyba látogat el az Európa Ház felajánlása nyomán. A szokásos fővároscentrikusság ellensúlyaként is értelmezhető, hogy a legjobban szereplő fővárosi csapat az ötödik helyet szerezte meg. Talán nem véletlen, hogy Herczog Edit és lelkes helyi segítői már a vetélkedő befejezésekor a jövő évi diákprogramokon kezdtek gondolkodni.

5 G. Visegrád A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KELETI PARTNERSÉG Nem tud kitörni a hagyományos megközelítésből a kelet-európai gondolkodásmód. A Visegrádi országok a Keleti Partnerség országaival történő együttműködéséről kutatóintézetek adtak tájékoztatást a Külügyi Intézet szervezésében május 16-án Budapesten. Az Európai Uniónak 2009 óta van a keleti határok mentén fekvő három országgal (Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova) és a Kaukázus három országával (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) intézményesített együttműködése Keleti Partnerség néven. Mivel a Visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) több Keleti Partnerség országgal van közvetlen kapcsolata, ezért logikus, hogy ezek az országok ezen a területen aktívak, vagy legalábbis aktívnak tűnnek (a Keleti Partnerség gondolata is innen, a lengyelektől származik). A Keleti Partnerség országai közül Ukrajna számít a legfontosabb országnak a Visegrádi négyeknek, amit leginkább a közös határ (Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával), az energiapolitikai megfontolások (az Oroszországban termelt földgáz Ukrajnán keresztül jut el hozzánk) mozgatnak, illetve az Ukrajnában élő kisebbségek ügye (mintegy 170 ezer magyar és 145 ezer lengyel). Nem véletlen, hogy az ebbe a hat országba irányuló magyar fejlesztési pénzek 95%-a ide, és közelebbről Kárpátaljára áramlik, mondta Rácz András, a Külügyi Intézet kutatója. Elmondta, hogy Magyarországnak behatárolt a történelmi kapcsolata a Keleti Partnerség országaival. Ez alól kivétel Ukrajna, ahol a természetes kapcsolódási pontot a magyar kisebbség, illetve az Oroszországban kitermelt gázt szállító cső jelenti. Ukrajna mellett Moldovával ápol szorosabb kapcsolatot Magyarország, aminek előzménye, hogy a szovjet időkben Moldovát, mint a Szovjetunió tagköztársaságát jelölték ki Magyarország számára stratégiai partnernek. A többi keleti partnerségi országban azonban az aktív magyar külpolitikát többek között a pénzhiány gátolja. A Szlovák Külpolitikai Egyesület (SFPA) programvezetője, Vladimir Bilcik ezt megerősítve elmondta, hogy a gazdasági válság hatásai a külpolitikát is kedvezőtlenül befolyásolják és néhány konkrét előrelépésen túlmenően (pl. vízumszabályok enyhítése) nem sok minden történik. Mivel Csehországnak nincs közvetlen határa a térséggel (a Visegrádi négyek közül egyedül Csehország határos kizárólag EU-tagországokkal), ezért tevékenysége a többi háromhoz hasonlítva is korlátozott, tájékoztatta a hallgatóságot Mats Braun, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézet kutatója. Szerinte azonban fontos, hogy az Európai Unió fenntartsa a Keleti Partnerséget főleg abban az esetben, ha az országok társadalmai Európában gondolkodik. Anita Sobjak, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője szerint a Visegrádi országok aktív külpolitikája abban van, hogy tevékenyen tudnak hozzájárulni a Keleti Partnerség országainak demokratizálódási folyamataihoz. Urszula Pallasz, az Európai Külügyi Szolgálat tanácsadója arról számolt be, hogy a Keleti Partnerség, ellentétben a Visegrádi együttműködéssel még nem forrott ki igazán az elmúlt négy évben. Az Európai Uniónak az az érdeke, hogy a Keleti Partnerség országaiban a fejlődés biztosítva legyen, hozzájárulva a térség stabilitásához. Ehhez az érintett államok konkrét formában is hozzájárulhatnak, ugyanis novemberben lesz a Keleti Partnerség csúcstalálkozó a litván fővárosban, Vilniusban. A Keleti Partnerséget úgy is lehet értékelni, mint a Visegrádi országok külpolitikai együttműködésének egyik új terepét (a másik a Nyugat-Balkán), ami az 1991-ben kezdett Visegrádi együttműködés fő elemét, a négy ország európai integrációs törekvéseinek előmozdítását és konkrétan az EU-tagság elérését válthatja, további értelmet és tartalmat adva az együttműködésnek. A Keleti Partnerség országaival kapcsolatos tevékenységeket azonban behatárolni látszik az, hogy szemmel láthatóan a Visegrádi négyek bármelyike csak azokban az országokban lát "fantáziát", ahol konkrét együttműködési lehetőség kínálkozik.

6 H. Ráérsz? "HELYZETKÉP A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA ELFOGADÁSA UTÁN" Nyílt nap Program: : Megnyitó : Előadások - Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága - Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács - Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára - Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület - Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - Magyar Természetvédők Szövetsége : Kérdések, észrevételek : Kávészünet : Előadások - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát benyújtó országgyűlési képviselők : Kérdések, észrevételek Jelentkezni kizárólag az ffbrendezveny@parlament.hu címre május 30-ig visszaküldött jelentkezési lap kitöltésével lehet. Időpont: június 5. (szerda) óra Helyszín: Parlament Kongresszusi terme (Budapest, Kossuth tér 1-3., legközelebbi metrómegálló: Kossuth tér, M2) Szervezők: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jelentkezési lap: TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK NAPJA Fenntartható megoldások kritikus társadalmi problémákra Hisz abban, hogy egy társadalmi cél és egy üzleti tevékenység összeegyeztethető? Szeretné látni, hogy a társadalmi problémákat fenntartható módon kezelik? Mi igen. A NESsT ezért rendezi meg Magyarországon immár harmadik alkalommal a Társadalmi Vállalkozások Napját, idén az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködésével. A rendezvény június 14-én lesz a Magyar Telekom Tölösi Konferencia Központjában, Budapesten. Örömmel várunk minden tisztelt érdeklődőt: vállalkozókat és társadalmi vállalkozókat, civil szervezetek elhivatott munkatársait, támogatókat, felelős nagyvállalatokat és befektetőket, politikai döntéshozókat és a téma iránt érdeklődő diákokat, oktatókat, valamint a sajtó képviselőit. Hiszünk abban, hogy a társadalmi vállalkozások ott segítenek munkahelyeket teremteni, ahol arra legnagyobb szükség van, és hogy képesek fenntartható megoldásokat nyújtani egyes társadalmi problémákra akár bizonytalan gazdasági helyzetben is. Emiatt kihagyhatatlan szereplői a válság utáni gazdaságnak. A rendezvény ideje alatt megtekinthető lesz: 1. a Társadalmi Vállalkozások Kiállítása és Vására, amelyen a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi társadalmi vállalkozások, és ezen belül is a hazai szociális szövetkezetek termékeinek és szolgáltatásainak kínálatával; valamint 2. a Tükörben a Világ c. kiállítás, mely egy felfedezőút az emberi természetről és a fenntartható fejlődésről.

7 A részletes program és a regisztrációs felület elérhető a weboldalon. A konferencia ingyenes, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött! Időpont: június 14. (péntek) Helyszín: Budapest, Magyar Telekom Tölösi Konferencia Központ Szervező: NESsT További információ: I. Külföldiül EUROPEAN CITIZENS PICNIC Join hundreds of European Citizens lunching in front of the European Parliament during the inaugural European Citizens' Picnic on Thursday 30 May from Explore what European Citizenship means to you on hashtag #YOFest13 & also enter our competition to have a chance of winning an Xbox360. President Herman Van Rompuy will deliver a message during the Picnic. Bring your own lunch or buy it there. J. Mik vogymuk A Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról. Szerkesztőség: Civil Európa Hírlevél/Európa Ház P: 1389 Budapest 62., Pf T: (1) , E: info@eucivil.hu, I: Ha szeretné, hogy az Ön híre is megjelenjen, kérjük írjon az info@eucivil.hu címre. A közlés jogát fenntartjuk. Híreink átvétele lehetséges a forrás megjelölésével. A forrás megjelölésének módja: A Civil Európa Hírlevél 12. évfolyam 11. számát 9955 előfizetőnek küldjük. Fel- és leiratkozás: info@eucivil.hu